Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről - az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló CLXIX. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) 2011. évi költségvetési koncepcióját tartalmazó 338/2010. (XII. 16.) Kgy. határozatban foglaltak figyelembe vételével - a következőket rendeli el:

 A RENDELET HATÁLYA
1. §

 E rendelet hatálya kiterjed a közgyűlés irányítása alá tartozó

a) a c) pontban foglalt Polgármesteri Hivatal kivételével az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézmények,

b) önállóan működő költségvetési intézmények

(a továbbiakban a) - b) együtt: intézmények), valamint a

c) Polgármesteri Hivatal

(a továbbiakban az a) - c) pontban foglaltak együtt: költségvetési szervek)

költségvetésére.

 GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK SZERKEZETE
2. §

 Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének szerkezetét - melyben a költségvetési szervek címeket alkotnak - az R/10. sz. melléklete mutatja be.

GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA
2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK
FŐ SZÁMAI, KIEMELT ELŐIRÁNYZATAI

Az önkormányzat 2011. évi bevételei, kiadásai, ezek egyenlege
 3. §

 (1)   Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének

 kiadási főösszege 41.164.112 eFt

(az R/1.a-b. sz. mellékletben összevontan, illetve az R/2. és R/3.b. sz. melléklet(ek)ben lévő szerkezetben és kiadási főcsoportok szerinti részletezésben).

(2)   Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének

 bevételi főösszege 38.164.112 eFt.

(az R/1.a-b. sz. mellékletben összevontan, illetve az R/2. és R/3.a. sz. melléklet(ek)ben lévő szerkezetben és bevételi csoportok szerinti részletezésben).

(3) Az önkormányzat 2011. évi költségvetésének egyenlege (hiánya) - a (2) bekezdésben rögzített bevétel, illetve az (1) bekezdésben rögzített kiadás különbözeteként - 3.000.000 eFt.

 (4) A közgyűlés az önkormányzat 2011. évi költségvetése hiányának fedezetét, a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében, jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint biztosítja.

A rendelet egyéb mellékletei
4. §

 (1) A közgyűlés által a költségvetési szervek részére 2011. évre engedélyezett létszámkeretet (álláshely-számot) az R/4. sz. melléklet tartalmazza.

 (2) A 2011. évi költségvetésben szereplő feladatok többéves kihatásának számszerűsítését az R/5. sz. melléklet tartalmazza - jelen rendelet 1. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal.

 (3) A 2011. évi költségvetés összevont pénzügyi mérlegét, működési és felhalmozási bevételeit és kiadásait, valamint ezek egyenlegét az R/6. sz. melléklet tartalmazza - jelen rendelet 2. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal.

(4) A 2011. évi költségvetés havi előirányzat egyeztető űrlapját jelen rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(5) A 2011. évben Győr Megyei Jogú Város által nyújtott közvetett támogatásokat az R/11. sz. melléklet tartalmazza - jelen rendelet 4. sz. melléklete szerinti formában és tartalommal.

(6) A 2011. évi költségvetési előirányzatok felhasználásának ütemezését az R/8. sz. melléklet tartalmazza.

A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése
5. §

 (1) A közgyűlés az önkormányzat illetékességi területén működő helyi kisebbségi önkormányzatok - cigány, horvát, lengyel, német, örmény és román - részére, eredeti előirányzatként összesen 20.024 eFt önkormányzati támogatást biztosít a 2011. évre.

 (2) Az (1) bekezdésben megjelölt helyi kisebbségi önkormányzatok részére az önkormányzat által biztosított támogatásnak külső szervek, személyek, alapítványok, egyesületek, stb. részére pénzeszközátadás formájában történő továbbadására jelen rendelet 8. § (2) bekezdésének a), c), e) és g) pontjaiban szereplő jogszabályokban, valamint jelen rendelet 24. §-ban foglalt, a pénzeszköz átadási megállapodások megkötésére vonatkozó előírások értelemszerűen irányadóak.

 (3) A helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetései, költségvetési határozataik alapján - elkülönítetten, az R/7. a-f. sz. mellékletekben részletezettek szerint -, az önkormányzati támogatás vonatkozásában előzetes egyeztetés alapján épülnek be az önkormányzat 2011. évi költségvetésének jelen rendelet 3. § szerinti kiadási és bevételi főösszegébe.

A költségvetés egyensúlyának megteremtése, hitel(keretekből)igénybevétel, hitelfelvétel
6. §

 (1) A közgyűlés az önkormányzat 2011. évi költségvetésének bevételei között az e rendelet elfogadáskor érvényben lévő hitelszerződés(ek) terhére összesen 3.000.000 eFt fejlesztési, beruházási célú hitelbevétel számbavételét, s szükség szerinti lehívását engedélyezi.

 (2) Az e rendelet elfogadásakor érvényben lévő hitelszerződés(ek)en felül a 2011. év során további hitelszerződés megkötésére - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti likviditási hitelt - csak a közgyűlés eseti döntése alapján, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

 (3) A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat és számlavezetője között az átmeneti likviditási problémák kezelésére létrejött szerződés 2011. évi lejáratakor - az érvényben lévő jogszabályi előírásokra figyelemmel - meghosszabbításra kerüljön.

(4) Az önkormányzat rendelkezésére álló hitelszerződés keretei között hitel-keret igénybevételére, a hitel és kamatának törlesztésére vonatkozó hatáskörök gyakorlására a mindenkor hatályos kötelezettségvállalásra vonatkozó belső szabályzatban foglaltak az irányadók.

 A költségvetésben tervezett tartalék előirányzat(ok) igénybevétele
7. §

 (1) Az önkormányzat költségvetésében a gazdálkodás biztonsága, az előre nem tervezhető kiadások fedezetének biztosítása, a kieső bevételek kompenzálása, stb. érdekében előirányzott általános tartalék kizárólag a közgyűlés döntésével, és - vis major esetét kivéve - kizárólag az első féléves gazdálkodásról szóló tájékoztató megtárgyalását követően vehető igénybe úgy, hogy összege az igénybevételek ellenére sem csökkenhet az eredeti előirányzat 75 %-a alá.

 (2) A költségvetésben az intézményi működtetés esetleges hiányainak pótlására, törvényi kötelezettségek fedezetének biztosítására, és egyéb célokra előirányzott (cél)tartalékok igénybevételére, felhasználására - „A tervezéskor tartalékként tervezett kiadási jogcímek" jogcím-csoportba sorolt előirányzatok kivételével - kizárólag a közgyűlés eseti döntése alapján kerülhet sor.

 (3) A költségvetési tervezési tartaléknak elsősorban az intézményi keretszámok kialakításakor bekövetkezett számítási pontatlanságok rendezésére kell fedezetet biztosítania. Az első féléves gazdálkodásról szóló beszámoló megtárgyalásáig legfeljebb az előirányzat 40 %-a vehető igénybe Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: SZMSZ) rögzített hatásköri előírásokra figyelemmel hozott döntéssel.

ÁLTALÁNOS, A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

 A gazdálkodás általános alapelvei
8. §

 (1) Az éves költségvetés végrehajtását

a) az alapító okirat(ok)ban előírt, a Szervezeti és Működési Szabályzat(ok)ban részletezett feladatkör(ök)ben, az ezekkel összefüggésben vállalt kötelezettségekre figyelemmel,

b) a szakmai hatékonyság, az olcsóbb közszolgáltatás jegyében, a takarékosság (szigorú létszám- és bértakarékosság) és gazdaságosság, az eredményesség, a hatékonyság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,

c) a gazdálkodási, számviteli előírások betartásával,

d) átlátható, ellenőrizhető módon

kell biztosítani.

 (2) A költségvetési szervek költségvetésének összeállítása, végrehajtása, valamint a végrehajtásról szóló beszámolás(ok) során, különösen azokban a kérdésekben, melyekre vonatkozóan jelen rendelet külön nem intézkedik

1. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény,
2. a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény,
3. az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény,
4. a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény,
5. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet,
6.    a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) kormányrendelet,
7. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet,
8. a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet,
9.    Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló, többször módosított 16/2001. (IV. 10.) Ök rendelet,
10.    Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala beszerzési, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala közbeszerzési szabályzata,
11. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata

előírásait kell irányadónak tekinteni.

A költségvetés
előirányzatai változtatásával összefüggő szabályok
9. §

 (1) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, költségvetési fejezet, vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről a polgármester a közgyűlést tájékoztatja. A közgyűlés negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

 (2) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a közgyűlés elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

 (3) A közgyűlés, valamint - az SZMSZ-ben rögzített hatáskörben és keretek között eljárva - a Pénzügyi Bizottság, valamint a polgármester a költségvetési szervek költségvetési előirányzatait megváltoztathatja.

 (4) Az intézményi költségvetés

a) közgyűlés által történt jóváhagyásáról,

b) előirányzataiban közgyűlési, pénzügyi bizottsági, polgármesteri döntés alapján bekövetkezett,

az érintett intézményekkel előzetesen egyeztetett módosításokról kiértesítés kiadására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége (a kiadmányozás rendjére vonatkozó előírásokra figyelemmel) jogosult.

 (5) Amennyiben a (4) bekezdés b) pontjában hivatkozott pót-előirányzati (valamint pénzmaradvánnyal kapcsolatos) kiértesítéseket követően az érintett intézmények korábbi jelzéséről kiderül, hogy az a felhasználási cél változatlansága mellett a tényleges felhasználástól számviteli okokból eltér, az intézmény a tényleges felhasználáshoz igazodó átcsoportosítást (feltéve, hogy az átcsoportosítás nem a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között történik és személyi juttatás és járulék előirányzatot nem érint) saját hatáskörben végrehajthatja.

 (6) A költségvetési szervek által saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról a közgyűlést - első alkalommal a költségvetés elfogadását követően április hónapban, majd ezt követően (a nyári szünet kivételével) havonta - tájékoztatni kell. Ezzel összefüggésben a közgyűlés negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31. napi hatállyal dönt a költségvetési rendeletének módosításáról.

 (7) Pénzügyi kihatású, valamint a költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő előterjesztések a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása nélkül nem terjeszthetők a közgyűlés elé.

 Pénzellátás
10. §

 (1) A költségvetési szervek költségvetésében szereplő kiadási előirányzat (tervezési alapegység) gazdáknak havonta, a tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig - a személyi juttatás és járulék, valamint az egyéb előirányzatok felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi pénzellátási (finanszírozási) tervet kell készíteniük.

 (2) Az intézmények önkormányzati támogatásának kiutalására az intézményi saját bevételek képződésére, valamint az (1) bekezdésben foglaltak alapján az intézmény által összeállított pénzellátási (finanszírozási) tervre figyelemmel kerülhet sor. Az önkormányzati támogatás igénybevétele az első féléves záráskor az aktuális előirányzat 50 %-át, a háromnegyed-éves záráskor pedig az aktuális előirányzat 75 %-át nem haladhatja meg.

 (3) Az intézményeknek havi pénzellátási tervüket úgy kell összeállítaniuk, hogy az adott hónapban a pénzellátási tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál (figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is) többet nem használhatnak fel.

 (4) A (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése az önállóan működő intézmények vonatkozásában a pénzügyi-gazdasági ellátó központok, utóbbiak esetében a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének feladata.

 (5) Az intézményi fizetési számlák napi záró egyenlege a nap végén az önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

 (6) Az intézmények szállítóik részére előleget csak a közgyűlés engedélyével folyósíthatnak.

 Munkabérfizetés
11. §

 (1) A költségvetési szervek körében munkabérfizetésre minden hó 3. napján kerül sor. Amennyiben a munkabérfizetés napja munkaszüneti napra esik, a munkabérfizetés napja az ezt közvetlenül megelőző munkanap.

 (2) A költségvetési szerveknél személyi jellegű kifizetések teljesítésére (beleértve a számlaadás alapján történő kifizetéseket is) fizetési számlára történő - kivételes esetben pénzforgalmi számláról történő készpénzfizetés postai kézbesítés útján - utalással kerülhet sor.

 Átmenetileg szabad önkormányzati pénzeszközök hasznosítása
12. §

 (1) Az önkormányzat számláin lévő, átmenetileg szabad pénzeszközök elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére, a Gazdálkodási Főosztályvezető javaslatára, a polgármester dönt.

 (2) Az átmenetileg szabad pénzeszközöknek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a közgyűlést a féléves és az éves beszámoló keretében tájékoztatni kell.

A beszerzésekkel (közbeszerzéssel) összefüggő szabályok
13. §

(1) Az önkormányzat költségvetési szervei vonatkozásában a (köz)beszerzési értékhatárok a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogszabályban foglaltakkal egyezőek.

 (2) A költségvetési szervek a jelen rendelet 16. §-ban foglaltak kivételével a bruttó 100.000 Ft-ot meg nem haladó beszerzéseiknél – árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás – nem kötelesek írásbeli kötelezettség-vállalásra. Ennek rendjét és nyilvántartási formáját azonban belső, külön szabályzatban rögzíteniük kell.

 (3) Jelen rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályban rögzített közbeszerzési értékhatárok alatti árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás esetén, amennyiben a beszerzés értéke meghaladja a bruttó 100.000 Ft-ot az alábbiak szerint kell eljárni:

a) bruttó 100.000 Ft-ot meghaladó és nettó 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás esetén lehetőség van arra alkalmas beszállítótól történő közvetlen megrendelésre, szerződéskötésre (több ajánlat bekérése nélkül),

b) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 8.000.000 Ft-ot meg nem haladó árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése esetén - külön szabályzatban rögzített - pályáztatást kell lefolytatni, legalább 3 pályázó felkérésével,

c) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 15.000.000 Ft-ot meg nem haladó építési beruházás esetén - külön szabályzatban rögzített - pályáztatást kell lefolytatni, legalább 3 pályázó felkérésével,

d) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 25.000.000 Ft-ot meg nem haladó szolgáltatási koncesszió igénybevétele esetén - külön szabályzatban rögzített - pályáztatást kell lefolytatni, legalább 3 pályázó felkérésével.

 (4) A költségvetési szervek közbeszerzési eljárásaik, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseik, továbbá a (3) bekezdésben rögzített beszerzéseik részletes szabályait külön beszerzési szabályzatban kötelesek rögzíteni.

 A be nem hajtható követelések rendezésének szabályai
14. §

 A be nem hajtható követelések rendezése során a jelen rendelet hatálya alá tartozó költségvetési szerveknek a 8. § (2) bekezdés c) és g) pontjaiban foglalt jogszabályok előírásaira is figyelemmel kell lenniük.

 Önkormányzati biztos kirendelése, megbízása
15. §

 (1) Az intézményeknek minden hónapot követő hó 5. munkanapjáig írásban tájékoztatniuk kell a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét a hónap utolsó napján fennálló tartozásállományukról.

 (2) Amennyiben az intézmény 30 napon túli, lejárt tartozásállománya eléri (az éves) eredeti költségvetési előirányzatának 5 %-át, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani, az önkormányzat az intézményhez önkormányzati biztost rendel ki, egyúttal vizsgálatot rendelhet el a kialakult helyzet tisztázására, a felelősség megállapítására.

 (3) Az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 8. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt jogszabály tartalmazza.

 (4) A közgyűlés döntése alapján önkormányzati biztos kiválasztására

a) eseti pályázat alapján, vagy

b) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül (az érintett egyetértésével) választással

kerülhet sor.

 
A költségvetési szerveknél alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételének szabályai
16. §

 (1) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervnél alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére (dologi kiadások között tervezett és elszámolt kiadásra) szerződés természetes vagy jogi személlyel, jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - köthető.

 (2) A szerződést írásba kell foglalni.

 (3) A szerződéskötés feltétele, hogy

a)   a szerződéskötést jogszabály ne zárja ki,

b)   a szerződés megkötése jogszabályban, a költségvetési szerv alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alapfeladatai ellátásához feltétlenül szükséges, és

c)   az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

 (4) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szolgáltatási szerződés nem köthető.

 (5) A feladat ellátásának - az irányítóval egyeztetett - részletes feltételeit, az ellátható feladatokat a költségvetési szerv Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg.

 (6) A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a)   az ellátandó feladatot,

b)   a díjazás mértékét,

c)   részletes utalást arra, hogy a (3) bekezdésben írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

d)   a szerződés időtartamát,

e)   szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, valamint

f)   a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését,

g)   utalást arra vonatkozóan, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

A költségvetési szervek részvétele
az államháztartás információ szolgáltatási rendszerében
17. §

 (1) A jelen rendelet 1. § a) és c) pontjának hatálya alá tartozó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek a jelen rendelet 8. § (2) bekezdésének a), c)-e) és g)-h) pontjaiban foglalt szabályokban rögzítettek szerinti adatszolgáltatásokra kötelezettek.

 (2) A jelen rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya alá tartozó önállóan működő intézmények

a)   elemi költségvetéseiket,

b) a féléves és éves időszakokat felölelő adattartalmú (elemi) beszámolójukat

az irányító szerv külön eseti szabályozásában foglaltakra figyelemmel készítik el.

 (3) A jelen rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya alá tartozó önállóan működő intézmények a háromnegyedéves időszakot felölelő adattartalmú adatszolgáltatást az irányító szerv külön eseti szabályozásában foglaltakra figyelemmel készítik el.

(4) A jelen rendelet 1. §-a szerint a rendelet hatálya alá tartozó intézmények az (1)-(3) bekezdésben foglalt információszolgáltatáson túl kötelesek eleget tenni az irányító szerv eseti adatszolgáltatási igényének.

 AZ INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ
 RÉSZLETES SZABÁLYOK

 Az intézmények éves költségvetésének összeállítása,
az előirányzatok változtatása, felhasználása
18. §

 (1) Az intézményeknek 2011. évi költségvetésüket a közgyűlés által elfogadott keretszámok (kiadási/bevételi) főösszegeit betartva, az állami (központi) és a helyi előírásokra figyelemmel úgy kell összeállítaniuk (év közben többletbevételeik terhére módosítaniuk), hogy az érvényes előirányzat fedezetet biztosítson a 2011. évben jelentkező kifizetésekre.

 (2) Az intézmények 2011. évi gazdálkodásuk során költségvetésük módosított kiadási előirányzatának főösszegét (ezen belül a kiemelt előirányzatokat), valamint az engedélyezett létszám(irányszám)ot nem léphetik túl.

 (3) Az intézmények a költségvetésben jóváhagyott összeghez képest

1. a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportok között saját hatáskörben nem,
2. a működési és felhalmozási, valamint a kölcsönök előirányzat-csoportokon belül a kiemelt előirányzatok között - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - saját hatáskörben

hajthatnak végre átcsoportosítást.

 (4) Az intézményi létszám-, a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék előirányzat kötött, túl nem léphető, főösszegeinek változtatásához - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az irányító szerv engedélyét kell kérni.

 (5) A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az intézmények a megállapodás, szerződés, stb. keretében átvett pénzeszközök terhére az ezekben rögzített mérték erejéig a személyi juttatások és ezzel összefüggő munkaadót terhelő járulék előirányzataikat - jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített jogszabályokban foglalt előírásokra is figyelemmel - saját hatáskörben megváltoztathatják.

 (6) Az intézményi költségvetések dologi kiadási előirányzatai között szereplő szolgáltatási kiadások tétel altételeinek (és az ezekhez kapcsolódó ÁFA kiadás) aktuális előirányzata intézményi saját hatáskörben nem csökkenthető.

 (7) Az intézményi élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat, valamint az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó, az intézmény által (analitikában) elkülönítetten is nyilvántartandó önkormányzati támogatás felhasználási kötöttségű, arról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége kérésére, de legkésőbb az éves beszámoló keretében el kell számolni.

 (8) A közgyűlés - jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített jogszabályokban foglalt felhatalmazás alapján, a (10) bekezdésben foglalt előírásokra is figyelemmel - előzetes hozzájárulását adja ahhoz, hogy amennyiben az intézmények az eredeti saját bevételi előirányzatokon felüli pénzügyileg teljesült többletbevétele az eredeti előirányzat 30 %- át nem haladja meg, akkor azt az intézmény felhasználhatja. Ez esetben az előirányzat módosításra irányító szervi hatáskörben utólag, az intézmény adatszolgáltatása alapján kerül sor. Az engedélyezett mértéket meghaladó rész tekintetében az irányadó eljárási szabályokat jelen rendelet 5.sz. melléklete tartalmazza.

 (9) Az intézményeknek (az élelmezési bevételeken felüli) saját bevételeik eredeti előirányzatát meghaladó többlete terhére a bevételi többlet 15 %- ának megfelelő - a irányító szerv külön intézkedésével felhasználható - tartalékot kell képezniük.

 (10) Amennyiben az intézmény meghatározott feladat ellátására (szerződés, megállapodás keretében) eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, a szerződésben, megállapodásban rögzített összeg erejéig mentesül a (9) bekezdése szerinti tartalékképzési kötelezettség alól. A meghatározott feladat ellátására irányuló szerződésekkel, megállapodásokkal összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket azonban úgy kell megosztania, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére is. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettség(ek) teljesítését.

 (11) Az intézményeknek működésük, gazdálkodásuk során tartós, illetve a költségvetési éven túl fizetési kötelezettséget jelentő kötelezettségvállalásaikkor jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített jogszabályokban foglalt előírásokra figyelemmel kell lenniük. 

 (12) Az intézmények részére az éves költségvetésekben egyszeri jelleggel biztosított előirányzatok (pl.: jubileumi jutalom), továbbá az év közben bármely jogcímen rendelkezésre bocsátott pótelőirányzatok felhasználási kötöttségűek, ezek felhasználásáról - legkésőbb - a zárszámadás keretében el kell számolni.

 
Intézményi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások
19. §

 (1) A közgyűlés a 2011. évre közalkalmazotti létszámzárlatot rendel el.

 (2) Az intézmények a részükre engedélyezett létszám(álláshely)keretet a tényleges foglalkoztatás során nem léphetik túl.

 (3) Az intézmények a 2011. év során üres, illetve megüresedő álláshelyeiket a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző szervezeti egysége – illetékes Főosztálya – vezetőjének írásbeli engedélye birtokában tölthetik csak be.

 (4) Az intézményi körben a beszámoló készítési időpontokban négy hónapot meghaladóan üres álláshelyeket a Polgármesteri Hivatal szakmailag irányító szervezeti egységének felül kell vizsgálnia, és ha indokolt, javaslatot kell tennie az intézményi létszám(álláshely)keret csökkentésére, a kapcsolódó előirányzatok elvonására.

 (5) Intézményi körben - az eredeti, illetve a módosított személyi juttatás előirányzat terhére - jutalom kifizetésére a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartása mellett, és abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény sem a jutalom kifizetéséhez, sem egyéb ok miatt önkormányzati támogatás többlet (pótelőirányzati) igénnyel nem lép fel. A kifizetésre kerülő jutalom mértéke éves szinten nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának 1/12-ét.

 (6) Az intézményeknél túlóra (többletmunka), készenléti-, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetőjének a tételes túlóra, készenléti-, helyettesítési díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető analitikus nyilvántartást kell kialakítania, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.

 (7) Amennyiben az intézmény a személyi juttatásokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek azért nem tud eleget tenni, mert az intézményi költségvetés végrehajtása során nem jelen rendeletben, illetve jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjaiban rögzített jogszabályokban foglalt előírásokban meghatározott módon járt el, a szakmai irányítást ellátó polgármesteri hivatali szervezeti egység vezetője az intézmény egyszemélyi felelős vezetőjének felelősségre vonását kezdeményezi.

 
Az intézményi reprezentációra vonatkozó rendelkezések
20. §

 (1) Nemzetközi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézményeknél csak külön írásos, közgyűlési döntésen alapuló irányító szervi engedély alapján, az engedélyben meghatározott keret erejéig teljesíthető.

 (2) Belföldi reprezentációs célokra az intézményeknél a jóváhagyott létszám (álláshely) alapján, évente létszámonként(álláshelyenként) bruttó 1.500,- Ft tervezhető és használható fel.

 (3) A nemzetközi és belföldi reprezentációval összefüggő reprezentációs anyaggal kapcsolatos kiadások éves szinten nem haladhatják meg a bruttó 20.000,- Ft-ot.

 (4) Az intézmény vezetője személyi reprezentációs célokra havonta bruttó 1.500,- Ft-ot használhat fel.

 (5) A fentiekben meghatározott keretek egymás között nem csoportosíthatók át. A kulturális intézményeknél az alaptevékenységhez kapcsolódó feladatellátás keretében felmerülő (a fentieken túli) reprezentációs jellegű kiadás - beleértve a kapcsolódó járulékfizetési kötelezettséget is - nem haladhatja meg a 2010. évben teljesített reprezentációs kiadások összegét.

 (6) A (4) bekezdés szerinti, járulékfizetési kötelezettséget is tartalmazó személyi reprezentációs keret felett - évközi nyilvántartás kötelezettsége mellett - az intézmény vezetője rendelkezik.

 
Az intézményi gazdálkodással összefüggő egyéb rendelkezések
21. §

 (1) Az intézmény vezetője pénzügyi fedezet, előirányzat, vagy ezekről szóló, az irányító szervtől származó írásos dokumentum hiányában feladatot, kötelezettséget nem vállalhat, végrehajtását nem kezdheti meg.

 (2) Az intézmény forrásainak bővítése érdekében, intézményi saját forrást vagy önkormányzati támogatást igénylő pályázatot csak a polgármester írásos engedélyének birtokában nyújthat be.

 (3) Az írásos engedély megkérésekor a pályázónak írásban be kell mutatnia a pályázat (a tárgy- és következő háromévi) intézményi költségvetést (gazdálkodást) érintő kihatásait.

 (4) Az intézmények költségvetésében jóváhagyott kiadási jogcímek bármelyike terhére, jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó ún. külső szerv részére (utólagos elszámolási kötelemmel terhelten) támogatás (pénzátadás) a költségvetési év során csak a jelen rendelet 8. §-ban felsorolt jogszabályok előírásaira figyelemmel, a közgyűlés eseti engedélyével, jelen rendelet 24. §-ában foglaltak betartása mellett adható.

 (5) A Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala költségvetésében szereplő, a 349/2007. (XII. 06.) Kgy. sz. határozat alapján képzett sporttámogatási célú előirányzat(ok) felhasználására a 10/2008. (IV. 01.) R. 6. §-ban foglaltakra (is) figyelemmel kerülhet sor.

 (6) A közgyűlés hozzájárul, hogy az intézmények a diáksportköri feladatellátással összefüggésben költségvetésükben rendelkezésre álló előirányzataik terhére év közben jelen rendelet 1. §-a alá nem tartozó(k) részére, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, pénzeszközt adjanak át.

(7) A településrészi önkormányzatok saját hatáskörükben költségvetési évet meghaladóan előzetes kötelezettségvállalást a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat főösszegének legfeljebb 25%-a mértékéig vállalhatnak.

 (8) Az intézmény a pénzmaradvány-elszámolása során

a) csak olyan pénzmaradványt terhelő kötelezettség-vállalást mutathat ki, amely a beszámolási évben keletkezett, és jelen rendelet 8. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kormányrendeletben megfogalmazott kötelezettségvállalási dokumentummal igazolni tud,

b) az önkormányzat a szabad (kötelezettségvállalással nem terhelt) pénzmaradvány terhére felhasználási kötelezettséget állapíthat meg, abból elvonást eszközölhet.

 (9) A közgyűlés döntésével év közben megszűnő, illetve átszervezésre kerülő feladatok költségvetési előirányzatait időarányosan, a döntést követő 60 napon belül, a Polgármesteri Hivatal érintett, az intézmény szakmai irányítását végző szervezeti egysége kezdeményezésére módosítani kell, illetve azokat el kell vonni.

 (10) Az intézmény - a jelen rendelet 9. § (6) bekezdésében előírt közgyűlési tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - havonta, jelen rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak szerint köteles tájékoztatni a Polgármesteri Hivatalt az előirányzataiban bekövetkezett változásokról.

 (11) A (9) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségnek 2011. március 20. napjáig (a 2011. január - február hónapokban bekövetkezett előirányzat-változásokról), ezt követően pedig minden hó 10. napjáig kell eleget tenni.

 
A szakmai feladat-ellátással összefüggő előírások

az oktatási intézményekben

22. §

 A POLGÁRMESTERI HIVATALRA
VONATKOZÓ RÉSZLETES ELŐÍRÁSOK

Az előirányzat rendezés szabályai
23. §

 (1) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a 2011. évi költségvetés információs füzetének összeállítására vonatkozó irányelvekben foglaltak szerint a jóváhagyott előirányzatokon (beleértve esetleges intézmények közötti átvezetéseket is) a szükséges átdolgozást végrehajtsa, és erről a közgyűlést tájékoztassa.

 (2) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtása során az egyes jogcímeken belül, az elfogadott kiadási (bevételi) főcsoportok között és azokon belül, a tényleges felhasználásnak megfelelő előirányzat-módosítást végrehajtsa, illetve ennek rendjét szabályozza.

 (3) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a költségvetési év vége és a beszámoló elkészítése közötti időszakban a kiadási megtakarítások, valamint bevételi többletek terhére a gazdálkodásból adódó, a számviteli előírásokkal összefüggő előirányzat-rendezésekről szükség szerint gondoskodjék.

 (4) A közgyűlés engedélyezi, hogy a szociálpolitikai feladatellátáshoz kapcsolódó, nem tervezett évközi (állami) visszatérítések és pénzátvételek a szociálpolitikára tervezett előirányzatot - a szükségletnek megfelelően - emeljék.

(5) A közgyűlés utólagos tájékoztatás mellett hozzájárul az évközi egyéb (állami) visszatérülések, pénzátvételek terhére a kiadási előirányzatok emeléséhez, a kifizetések teljesítéséhez.

 Győr város költségvetési körén kívülre (ún. külső szervek részére)
történő pénzátadás szabályai
24. §

 (1) A Polgármesteri Hivatal költségvetésében jóváhagyott kiadási jogcímek (előirányzatok) terhére jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó személy, vagy szervezet (ún. külső szerv, a továbbiakban: külső szerv) támogatására, részére pénzeszköz átadására - a (2) bekezdésben szabályozott kivételekkel - kizárólag a közgyűlés hatáskörében kerülhet sor.

 (2) A (1) bekezdés előírása alól kivétel:

a) a polgármesteri keret, melynek terhére esetenként legfeljebb 250 eFt erejéig a polgármester hatáskörében,

b) a városképi keret, melynek terhére esetenként legfeljebb 250 eFt erejéig a Városstratégiai Bizottság hatáskörében,

c)   a településrészi önkormányzatok részére rendelkezésre álló költségvetési előirányzat, melynek terhére 250 eFt erejéig a településrészi önkormányzat döntésével,

d)   a polgárőrök támogatására szánt keret, melyből pályázat útján összeghatárra tekintet nélkül a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság hatáskörében,

e)   az Üzemeltetési, működtetési költségekre pályázati keret - kisebbségi önkormányzatok számára szánt előirányzat, melyből pályázat útján, összeghatárra tekintet nélkül, a polgármester hatáskörében

a jelen §-ban foglalt eljárási szabályokra figyelemmel adható támogatás.

 (3) A Polgármesteri Hivatal 2011. évi költségvetésében szereplő

a) „Társadalmi szervezetek, alapítványok, stb. támogatására szolgáló pályázati keret” c. kiadási jogcím terhére

b) „Egyházak támogatására szolgáló pályázati keret” c. kiadási jogcím terhére

nyilvánosan meghirdetett pályázat útján, a közgyűlés bizottságai által delegált tagokból álló értékelő bizottság (team) javaslata alapján adható támogatás.

 (4) A 2011. évi költségvetés terhére a jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére támogatás folyósítására csak a költségvetési szervek és a támogatott közötti, pénzátadásra irányuló megállapodás megkötését követően kerülhet sor.

 (5) A (4) bekezdésben említett megállapodás alapján jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére a támogatás

a) egy összegben, a megállapodás aláírását követően folyósítható, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 1 millió Ft-ot;

b) kiutalására szeptember 15. napja előtti döntés esetén két alkalommal, a megállapodás aláírását követően, majd legelőbb a támogatás felhasználását megelőző 30. napon kerülhet sor, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot, és a támogatás felhasználására szeptember 15-ét megelőzően kerül sor,

c) kiutalására szeptember 15. napja előtti döntés esetében két alkalommal, a megállapodás aláírását követően, majd ezt követően legkorábban szeptember 15. napján kerülhet sor, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot, és felhasználására szeptember 15-ét követően kerül sor,

d) kiutalására szeptember 15. napi, vagy azt követő döntés esetében két alkalommal, a megállapodás aláírását követően, a megállapodásban rögzítettek szerint kerülhet sor, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot,

e) a megállapodás aláírását követően a megállapodás aláírása évének végéig havonta vagy negyedévente folyósítható, amennyiben az érintett szervezet támogatása meghaladja az 5 millió Ft-ot.

 (6) A megállapodásban intézkedni kell arról, hogy a támogatottaknak az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról legkésőbb a költségvetési év december 15. napjáig számot kell adnia. Az elszámolást a Polgármesteri Hivatal szakterületileg illetékes szervezeti egysége ellenőrizni tartozik.

 (7) Amennyiben a támogatás odaítélésére, illetve folyósítására november 15. napját követően kerül sor, a felhasználásról szóló számadásra, valamint a felhasználási határidőnek annak letelte előtti módosítására az előző bekezdésben foglaltaktól eltérő - legfeljebb a következő év február végéig terjedő - határidő állapítható meg.

 (8) Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a részére átadott pénzeszközt nem célirányosan használta fel, a támogatás teljes összegét - az adott időszakra érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat megfizetése mellett - köteles a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalni.

 (9) A megállapodás megkötéséről, az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásának ellenőrzéséről, a felhasználást igazoló bizonylat-másolatok őrzéséről a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége, illetve a folyósító intézmény gondoskodik.

 (10) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számolt el, részére a 2011. és 2012. években támogatás semmilyen jogcímen nem folyósítható.

 (11) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, a részönkormányzatok vezetőit – a részönkormányzat hatáskörébe tartozóan 250 eFt értékhatárig –, valamint az intézmények vezetőit a 2011. évben a saját előirányzataikkal kapcsolatos megállapodások aláírására.

 (12) Amennyiben jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv a részére

1. a 2010. évben átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról - az eredeti elszámolási határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem elfogadása esetén - legkésőbb 2011. február végéig (vagy a pénzeszköz átadási megállapodásban - önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján - meghatározott későbbi határidőig),
2. a 2011. évben átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról – az eredeti elszámolási határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem elfogadása esetén – legkésőbb  2012. február végéig (vagy a pénzeszköz átadási megállapodásban – önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján – meghatározott későbbi határidőig)

nem számol el, részére támogatás az a) pontban foglalt esetben 2011. és 2012., a b) pontban foglalt esetben pedig  2012. és 2013. években semmilyen jogcímen nem folyósítható.

(13) Jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére történő támogatással összefüggő megállapodás megkötését megelőzően, a megállapodás előkészítőjének a szabad előirányzat-fedezet rendelkezésre állását az analitikus nyilvántartással egyeztetnie kell.

 (14) Amennyiben az 1. § hatálya alá nem tartozó támogatott külső szerv részére 200 eFt-nál nagyobb összegű pénzeszköz átadására kerül sor, a támogatás folyósítása előtt a külső szerv - 30 napnál nem régebbi Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított okirattal, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisából származó igazolással - köteles igazolni, hogy nincs köztartozása.

 (15) A (14) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik az önkormányzati többségi tulajdonú szervezetekre.

 (16) Az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nem nyújtható támogatás, amíg a társaság vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, vezető állású munkavállalói, a társaság működése szempontjából meghatározó jelentőségű munkakört ellátó egyéb munkavállalói nevének, munkakörének, illetve tisztségének, valamint a részükre munkaviszonyuk, vezető tisztségük, felügyelő bizottsági tagságuk alapján nyújtott valamennyi közvetett és közvetlen pénzbeli juttatás, egyéb járandóság, a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetésére vonatkozó magatartás tilalmának kötelezettségére kikötött időtartam és ellenérték adatainak név szerinti közzétételi kötelezettségének - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a társaság eleget nem tesz, és ennek megtörténtét nyilatkozattal nem igazolja.

 (17) Az önkormányzat költségvetéséből támogatásban részesített kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat - a támogatás értékhatárára tekintet nélkül, Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a jegyző által külön szabályozott formában, az önkormányzat internetes honlapján - nyilvánosságra kell hozni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az önkormányzat nevében a polgármesteri hivatali szakmailag érintett szervezeti egység gondoskodik. Az önkormányzat költségvetéséből csak azon külső szervek részesíthetők támogatásban, melyek teljesítik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény előírásait. Az ugyanebben a jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségekről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a jegyző által meghatározott módon gondoskodik.

 (18) Amennyiben a költségvetésben szereplő előirányzatból közgyűlési, bizottsági, polgármesteri, településrészi önkormányzati döntés alapján

a) jelen rendelet 1. § hatálya alá tartozó intézmény részére (intézményfinanszírozás keretében),

b) önkormányzati feladatot feladatellátási-megállapodás keretében átvállaló külső szerv részére,

c) az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társasághoz

konkrét feladat ellátására, elszámolási kötelezettséggel kerül átadásra (lebontásra), ezekhez kapcsolódóan a (4) bekezdés szerinti külön megállapodást nem kell megkötni.

 (19) A feladat-ellátási megállapodás keretében átadásra kerülő önkormányzati források felhasználását a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységének évenként ellenőriznie kell, a kedvezményezettet be kell számoltatnia tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzati forrás felhasználására. Az ellenőrzés, beszámoltatás eredményéről a szakmailag illetékes bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatni kell a tárgyévet követő év június 30. napjáig.

 (20) Jelen rendelet 1. §-a alá nem tartozó személy vagy szervezet részére adott támogatás felhasználását - ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - a közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak alkalmazásához kell kötni, erről a kedvezményezettel kötött megállapodásban rendelkezni kell.

 (21) Amennyiben jelen rendelet előírásai szerinti pénzátadás (végső) kedvezményezettje nem az önkormányzat irányítása alá tartozó önkormányzati költségvetési szerv, a pénzeszköz átadására (folyósítására) a kedvezményezett fenntartójával történő egyeztetésben foglaltak szerint kerülhet sor.

 (22)  Jelen §-ban megállapított folyósítási és elszámolási határidők alkalmazása alól kivételek a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház részére biztosított támogatások, melyek esetében a folyósítási és elszámolási határidő(k)re vonatkozóan a pénzátadási megállapodásban foglaltak az irányadóak.

 (23) A költségvetés „Iparűzési adó helyi rendelet szerinti hányadának visszaforgatására elkülönítés” c. kiadási jogcím igénybevételére (folyósítására) az (5) bekezdésben foglalt folyósítási (kiutalási) feltételek, az elszámolási időszak, valamint a jelen §-ban megállapított elszámolási határidők nem alkalmazandók, helyettük az érintettek közötti külön megállapodásban foglaltak az irányadók.

Egyes központilag tervezett előirányzatok
 felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok
25. §

 (1) a) A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában álló, bérüzemeltetésbe adott Egyetemi Csarnok, valamint Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő (bérleti) üzemeltetésével összefüggő bérleti díj bevételét a költségvetésben önálló bevételi jogcímként tervezi és számolja el.

b) Az a) pontban rögzített elkülönítéssel egyidejűleg a nettó bevétellel azonos nagyságrendű kiadási jogcímen felújítási keret képzésére teremt fedezetet a c) pontban meghatározott kiadásokra.

c) A b) pont szerinti felújítási keret felhasználható:

ca) az önkormányzatot terhelő időszakos felújításokra és korszerűsítésekre,

cb) a létesítmények magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésekre,

cc) a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztések tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költségek bruttó 50 %-ig.

d) A 2011. január 1. napjától megvalósítani tervezett fejlesztések b) pont szerinti keret terhére történő finanszírozásáról a fejlesztés, beruházás megkezdését megelőzően – közgyűlési jóváhagyással – külön beszerzési eljárás alapján kell a fejlesztéssel, beruházással kapcsolatos intézkedéseket megtenni. A fejlesztés által létrehozott vagyon 100 %-a az önkormányzatot illeti.

 e) A b) pont szerinti kiadási előirányzat-keretet - legfeljebb 50 %-os mértékig - a közgyűlés erre vonatkozó eseti döntésével időlegesen a c) pontban felsoroltakon kívüli célokra is fel lehet használni, de az összeget legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig vissza kell pótolni az érintett keret javára. A visszapótlást azonnal foganatosítani kell, amennyiben az átmeneti felhasználásról szóló döntést követően az alap a jelen bekezdés szerinti felhasználására kerül sor.

(2) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon- vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát), tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait (a közüzemi szerződések kivételével) - a szerződés értékhatárára tekintet nélkül, az önkormányzat a jegyző által külön szabályozott formában, az önkormányzat internetes honlapján - közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül. A közzétételről az önkormányzat nevében a Polgármesteri Hivatal szerződést előkészítő szervezeti egysége gondoskodik.

(3) A lakásgazdálkodás előirányzatai között szereplő kiadási jogcímek terhére kötelezettség-vállalásra az év első felében, illetve a háromnegyed-éves zárásig időarányosan, a lakásgazdálkodás bevételei képződésével összhangban kerülhet sor.

 (4) A 2011. évi költségvetésben pályázati forrás igénybevételével megvalósítani tervezett bármely kiadási jogcím esetében - a pályázati forrással kapcsolatos támogatási szerződés aláírásáig - csak a pályázattal összefüggésben, a tervezett önkormányzati önrész erejéig teljesíthető kiadás.

 (5) A pályázat eredménytelenségéről, illetve a tervezettnél mérsékeltebb szinten való realizálódásról a Polgármesteri Hivatal érintett szervezeti egysége a pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységet haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni. Az így felszabaduló előirányzatot/kat a feladatról el kell vonni, és a hatásköri előírások betartásával az érintett előirányzatot pályázati alapba kell átcsoportosítani. A szükséges intézkedések megtétele a tájékoztatást nyújtó szervezeti egység feladata.

 (6) Az önkormányzat a tulajdonában álló, közfeladat ellátására átadott szennyvíztisztító-, és komposzttelep üzemeltetésével összefüggő bérleti díjat a költségvetésében önálló jogcímként (Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap) számolja el. A Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap az önkormányzat és a Pannon-Víz Zrt., valamint a GYŐR-SZOL Zrt. közötti, a közgyűlés és a Vidékfejlesztési Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága  által jóváhagyandó „Közfeladat-ellátási szerződés"-ben foglaltak szerint vehető igénybe.

 
(7) A költségvetésben „A lakásvásárlás-, építés munkáltatói támogatása - a költségvetési körben foglalkoztatottak részére” c. kiadási jogcímen szereplő előirányzat (valamint a kapcsolódó törlesztőrészletek) felhasználásához a Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzatában rögzített lakásépítési-, vásárlási-, korszerűsítési kamatmentes kölcsön juttatás szabályait kell alkalmazni.

 Együttműködés külső szervekkel
26. §

 A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a helyi kisebbségi önkormányzatok és az önkormányzat közötti, az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban lévő megállapodás megkötéséről gondoskodjon.

 Egyéb rendelkezések
 27. §

 (1) A közgyűlés tudomásul veszi, hogy az önkormányzat korábbi döntései alapján átmenetileg közvetett támogatásokat biztosít, az R/11. sz. mellékletben foglaltak szerint.

 (2) A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló és egyéb rendelkezések által lehetővé tett központi állami és egyéb források elnyerése érdekében benyújtásra kerülő pályázatokhoz szükséges saját (önkormányzati) forrás biztosításáról a közgyűlés külön döntés alapján, esetenként intézkedik.

 (3) A közgyűlés tudomásul veszi, hogy az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények hasznosításából származó bevételek, valamint az üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos költségek, kiadások a GYŐR-SZOL Zrt. adatszolgáltatásai alapján, eredeti előirányzatként, illetve évközi előirányzat-módosításként kerülnek beépítésre a költségvetésbe (pénzügytechnikai tétel).

 
Polgármesteri Hivatali reprezentáció
28. §

 (1) A Polgármesteri Hivatalra vonatkozó reprezentációval kapcsolatos előírásokat a Polgármesteri Hivatal reprezentációs szabályzata tartalmazza. Az e célra tervezett előirányzat tartalmazza a reprezentációval összefüggő adó és járulék terhek fedezetét is.

 (2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben tervezett előirányzat tartalmazza a felmerülő kiadásokkal kapcsolatos adó és járulék terhek fedezetét is.

 
ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ, INTÉZMÉNYI KEZELÉSŰ LÉTESÍTMÉNYEK ÁLLAGMEGÓVÁSÁVAL, ESZKÖZPÓTLÁSOKKAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

29. §

1. Az önkormányzat a tulajdonában lévő, intézményi kezelésű létesítmények állagmegóvása, az elhasználódott eszközök pótlása érdekében az éves költségvetés keretei között

• intézményenkénti,
• létesítményenkénti,
• részletes jogcímenkénti,

a tervezett bekerülési-összeget tartalmazó programot fogad el.

 (2) Az önkormányzat az (1) bekezdésben elfogadott állagmegóvási, elhasználódott eszközök pótlási program megvalósítás fedezeteként az önkormányzat költségvetésében felújítási, karbantartási, eszközbeszerzési célú előirányzatot különít el. 

(3) Jelen paragrafus (1)-(2) bekezdése szerinti, intézményekre, feladatokra nevesített előirányzatok a költségvetés elfogadását követően – a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége írásbeli rendelkezése alapján – az érintett intézmények költségvetésébe kerülnek átcsoportosításra.

 (4) Az állagmegóvással, eszközpótlással kapcsolatos

1. operatív feladatokat (előkészítés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, stb.) az intézmény látja el,
2. kötelezettségvállalásra a létesítményt, eszközt kezelő (használó) költségvetési szerv vezetője jogosult. A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentum aláírását megelőzően azt műszaki ellenőrnek láttamoznia kell.

 (5) Az éves költségvetésben jóváhagyott létesítmények állagmegóvási, elhasználódott eszközök pótlási programtól eltérni jelen rendelet 8. § (2) bekezdés k) pontjában megjelölt szabályzatokban foglaltak alapján lehet.

 (6) A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az intézményi létesítmények állagmegóvásával, az elhasználódott eszközök pótlásával kapcsolatos előirányzat egyes jogcímein belül, azok főösszegének változtatása nélkül, az egyes kiadási főcsoportok közötti – a számviteli előírásokkal összhangban lévő – előirányzat átcsoportosításokra a szükséges mértékig (akár intézményi hatáskörben is) sor kerülhessen.

 (7)  Az intézmények a féléves, háromnegyedéves és az éves beszámoló keretében kötelesek tájékoztatni az irányító szervet a rendelkezésükre álló előirányzatok jogszerű felhasználásáról.

ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

30. §

 Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.