A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: tv.) 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55. § (1) bekezdés c) pontjában, 58/B. §-ában, 92. § (1) bekezdésében, 94/A. § (1) bekezdés b) pontjában, 115. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésében, a IV. fejezet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 18. § (1) bekezdés b) pontjában, 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet személyi hatálya

1. §

 E rendelet hatálya kiterjed:

(1) a szociális és gyermekvédelmi ellátások tekintetében:

a) több bejelentett lakcímmel rendelkező személyek esetében - a c) pontban foglaltak kivételével - a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre,

b) életvitelszerűen nem Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén élő, de azon kívül lakcímmel nem rendelkező személyekre,

c) ápolási díj esetében a Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,

d) a hajléktalan személyekre,

e) a tv. 3. § (1) bekezdés b)-d) pontja, valamint a (2)-(3) bekezdése szerinti személyekre.

(2) a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások tekintetében:

a) a b) és a d) pontban foglalt kivételekkel a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre,

b) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény ápolást, gondozást nyújtó Idősek Otthonába történő beutalás esetén az intézmény ellátási területén lakóhellyel rendelkező személyekre,

c) a hajléktalan személyekre,

d) a nappali ellátások tekintetében az intézmény ellátási területén tartózkodó személyekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Adósságnak minősül:

aa) vezetékes gáz díjtartozás,

ab) áramdíjtartozás,

ac) táv-hőszolgáltatási díjtartozás,

ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,

ae) szemétszállítási díjtartozás,

af) közös költség hátralék,

ag) lakbérhátralék,

ah) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék,

amennyiben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az adósság jogosultja együttműködési megállapodást köt.

b) A jövedelemszámításra irányadó időszak:

ba) rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelme,

bb) a nem rendszerességgel szerzett és vállalkozásból származó jövedelem esetén, a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlaga, melynek számításánál az adóbevallással lezárt időszak jövedelmét időarányosan kell beszámítani.

c) Az egy főre jutó jövedelem a 2. § b) pontban megjelölt időszakra eső 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § e) pontja szerinti együtt élő személyek számának hányadosa.

d) Család a tv. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közeli hozzátartozók közössége.

e) Együtt élő személyek:

ea) a Gyvtv. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók,

eb) a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás, valamint a távhőszolgáltatási díjkompenzáció esetén az egy lakásban együtt lakó személyek,

ec) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.

f) Fogyasztási egység a tv. 38. § (2a)-(2c) bekezdésben meghatározott családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszám.

g) Gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő az, aki

ga) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

gb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy

gc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató

gyermekét(eit) egyedül neveli.

h) Hozzátartozó - a 22. § kivételével - a tv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.

i) Jövedelemnek minősülnek a tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak, a tv. 4. § (1a) bekezdése figyelembe vételével.

j) Jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni:

ja) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt rendszeres jövedelmet,

jb) a vállalkozásból származó jövedelmet, ha a vállalkozási tevékenység megszűnt, és

jc) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

k) Szobának minősül a 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószoba.

l) Tartósan és súlyosan beteg személy az, aki:

la) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,

lb) a munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette vagy legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett vagy

lc) emelt összegű családi pótlékban részesül.

3. Az eljárásra vonatkozó szabályok

 
3. §

Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a tv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. §

 
(1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.

(2) A kérelmet:

a) a jegyző hatáskörébe tartozó ellátások esetén a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Főosztály Népjóléti Osztályán (a továbbiakban: Népjóléti Osztály),

b) az egyéb ellátások esetén a Népjóléti Osztályon, a településrészi hivatali kirendeltségeken, a Családsegítő Szolgálatnál, a Gyermekjóléti Központnál, a Területi Gondozási Központoknál és a Hajléktalanokat Segítő Szolgálatnál

lehet benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell a nyilatkozatot:

a) a Gyvtv. által szabályozott ellátások esetén a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókról,

b) a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési támogatás, valamint a távhő szolgáltatási díjkompenzáció esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy

c) egyéb szociális ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.

5. §

(1) A kérelemhez mellékelni kell a kérelemben közölt adatok alátámasztásaként:

a) igazolást az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),        

b) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozatot,

c) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyáról,

d) a Gyvtv. által szabályozott ellátásoknál a gyámhatóságokról valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

e) a tv. által szabályozott ellátások esetében a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,

f) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:

a) munkabérből származó jövedelem esetén, a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,

b) munkanélküli ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Vas Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Győri Kirendeltség és Szolgáltató Központ (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és egy nyugdíjszelvény,

d) családtámogatási ellátások esetén a kifizető által kiállított igazolás vagy a folyósítást igazoló szelvény vagy bankszámlakivonat,

e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

f) vállalkozásból származó jövedelem esetén, lezárt adóévről a Nemzeti Adó és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

g) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,

h) ösztöndíjról a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom,

i) az a)-h) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

4. Hatásköri rendelkezések

6. §

(1) A polgármester közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:

a) A tv. 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díj, a 38. § (1) bekezdésében foglalt lakásfenntartási támogatás, valamint az e rendelet II. - V. fejezetében szabályozott ellátások megállapítása, megszüntetése a (2)-(3) bekezdésben és a 37. §-ban foglaltak kivételével,

b) a tv. 17. § (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,

c) a tv. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása, amennyiben a visszatérítési kötelezettség mértéke az egy havi ellátás összegét nem haladja meg,

d) az adósságkezelés során az adósság jogosultjával történő szerződés megkötése,

e) e rendelet 8. § (2) bekezdésében foglalt megállapodás megkötése,

f.) e rendelet VI. fejezetében meghatározott jogosítványok gyakorlása,

g) e rendelet 34. §-ában foglalt méltányosság gyakorlása.

(2) Az illetékes településrészi önkormányzat képviselő-testületének a közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik, a működési területén lakcímmel rendelkező kérelmező

a) átmeneti segélyre,

b) a temetési segélyre,

való jogosultságának elbírálása a 27. §-ban foglaltak szerint.

(3) A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságnak a Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik az e rendelet 28.-32. §-sában meghatározott jogosítványok gyakorlása.

7. §

(1) Az ellátást a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

(2) Az ellátásokat úgy kell megállapítani, hogy azok elősegítsék a család létfenntartási és lakhatási feltételeit.

(3) A tényállás tisztázásához és az ápolási díj megállapításához, valamint felülvizsgálatához szükséges helyszíni szemlét a Családsegítő Szolgálat és a Területi Gondozó Szolgálat munkatársai is lefolytathatják.

KÜLÖNÖS RÉSZ

 
II. Fejezet

 
5. Közfoglalkoztatás

 
8. §

(1) Az Önkormányzat a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján az aktív korúak ellátására jogosult személyek számára közfoglalkoztatást szervez.

(2) A közfoglalkoztatáshoz szükséges álláshelyeket az Önkormányzat az általa fenntartott intézményekkel és a tulajdonában álló gazdasági társaságokkal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.

Rendszeres pénzbeli ellátások

6. Aktív korúak ellátása

9. §

Rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) legalább 25 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,

b) gyermeket vár vagy

c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

10. §

Annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, akinek e rendelet 9. §-a alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani, a jogosultságának megállapítása iránti kéreleméhez mellékelni kell:

a) a 9. § a) pont szerinti esetben a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott, az egészségkárosodás mértékét tartalmazó, érvényes szakhatósági állásfoglalás vagy szakértői vélemény másolatát,

b) a 9. § b) pont szerinti esetben a terhes gondozási kiskönyv másolatát,

c) a 9. § c) pont szerinti esetben a kezelést végző orvos által kiállított igazolást a rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

11. §

(1) Amennyiben a 9. § szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság időtartama alatt fennáll, vagy bekövetkezik, a rendszeres szociális segélyt a feltétel meglétéről szóló igazolás benyújtását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(2) Amennyiben a 9. § szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel megszűnése hónapjának utolsó napjával a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, és a következő hónap első napjától a tv. 35. § (3) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettséget kell előírni.

12. §

(1) A tv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy a támogatás folyósításának feltételeként együttműködésre köteles.

(2) Az együttműködési kötelezettség

a) a támogatás megállapításával, felülvizsgálatával, folyósításával kapcsolatban Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzőjével és

b) az együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn.

(3) Az Önkormányzat az együttműködés intézményi feltételeinek biztosítására Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálatát (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) jelöli ki.

13. §

A tv. 37/A. § (1) bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettség tartalmi elemein túl, a tv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy köteles:

a) a támogatást megállapító határozatban megjelölt határidőn belül megjelenni a Családsegítő Szolgálat Belvárosi Családsegítő Központjában (a továbbiakban: Családsegítő Központ),

b) a Családsegítő Központtal való folyamatos együttműködés keretében a kijelölt családgondozó által megadott időpontokban, de legalább kéthavonként megjelenni az intézményben és

c) 15 napon belül bejelenteni a személyi adataiban, szociális helyzetében, családi körülményeiben bekövetkezett változást.

14. §

(1) A tv. 37. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján rendszeres szociális segélyben részesülő személy és az együttműködésre kijelölt szerv írásban megállapodik a beilleszkedést segítő programról.

(2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) Kapcsolattartás a Családsegítő Központ családgondozójával, egyéni családsegítés, szociális és mentális esetkezelés, a megfelelő ellátások igénybevételére ösztönzés, az intézményi kapcsolódás megerősítése, megőrzése.

b) A megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást, a tartós munkanélküliség okozta traumák feloldását, az izoláció oldását segítő programok.

c) Szinten tartás a társadalmi integráció erősítése érdekében. A munkaerőpiacról kikerült, eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, speciális élethelyzetű személyek komplex támogatása. Életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadásokon való részvétel. Az egészségi, szociális és mentális állapot javítását célzó foglalkozások.

(3) A típusokon belül a foglalkozások - a segélyben részesülő szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó - tartalmát, követelményrendszerét a Családsegítő Központ családgondozója és az együttműködésre kötelezett személy közösen határozza meg.

15. §

(1) Az együttműködés megszegésének minősül, ha az együttműködésre kötelezett személy:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban megadott határidőn belül nem keresi fel a Családsegítő Központot, nem kezdeményezi nyilvántartásba vételét,

b) az együttműködés során megadott időpontban nem jelenik meg a Családsegítő Központban,

c) együtt nem működésével meghiúsítja a beilleszkedését segítő program kidolgozását vagy

d) a beilleszkedési program tartalmi elemeinek megvalósításában nem működik együtt.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegését a Családsegítő Központ családgondozója három napon belül írásban jelzi Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzőjének.

7. Lakásfenntartási támogatás

16. §

Az Önkormányzat a tv. 38. § (2) bekezdése és a 38. § (5) bekezdése szerinti lakásfenntartási támogatást a tv.-ben foglaltaknak megfelelően biztosítja.

8. Helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás

17. §

(1) A tv. 38. § (2) bekezdése szerinti normatív lakásfenntartási támogatáson vagy a tv. 38. § (5) bekezdése szerinti adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatáson túl méltányosságból helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatásban részesül a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy.

(2) Helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki a tv. 38. § (2) vagy (5) bekezdése alapján lakásfenntartási támogatásra jogosult feltéve, hogy

a) egyedül élő személy esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b) két személyes háztartásban élő személy esetén a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

c) három személyes háztartásban élő személy esetén a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át,

d) négy személyes háztartásban élő személy esetén a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át vagy

e) öt, illetve ezt meghaladó tagú háztartásban élő személy esetén a háztartás egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át

nem haladja meg.

18. §

(1) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás mértéke a háztartásban élők számított értéke és a tv. 38. § (3) bekezdése szerinti elismert lakásköltség szorzata, de a normatív lakásfenntartási támogatás és a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás együttes összege legfeljebb 8.000 forint lehet. A kiegészítő lakásfenntartási támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) A háztartásban élők számított értékének (a továbbiakban: HSZ) kiszámítása a következő módon történik:

fogyasztási egység - 0.75 X háztartásban élők száma

HSZ = 0,5 X ( ------------------------------------------------------------------ + TM),

háztartásban élők száma

ahol a TM a tv. 38. § (7) bekezdése alapján számolt támogatási mérték. A HSZ-t két tizedes jegy pontossággal kerekítve kell meghatározni.

19. §

(1) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatást a normatív lakásfenntartási támogatás vagy az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás megállapításával azonos időtartamra kell megállapítani.

(2) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) A helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás egy évi összege:

a) szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakásban élő kérelmező részére vagy

b) lakbér, illetve közüzemi díjhátralékkal rendelkező személy esetén a lakhatás megőrzése érdekében

egy összegben folyósítható.

20. §

A lakásfenntartási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - a helyi kiegészítő lakásfenntartási támogatás megállapításához - az 5. §-ban meghatározottakon kívül, mellékelni kell legalább egy közüzemi számlát.

9. Távhő szolgáltatási díjkompenzáció

 
21. §

(1) Távhő szolgáltatási díjkompenzációra jogosult a három vagy több gyermeket nevelő család, amennyiben a háztartásban együtt élő személyek egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) A távhő szolgáltatási díjkompenzáció mértéke a hőszolgáltatási alapdíj 7 %-a, mely havonta a szolgáltató által kerül jóváírásra a jogosult számláján.

(3) A távhő szolgáltatási díjkompenzáció a beadást követő hónap első napjától 12 hónapra állapítható meg.

(4) A kérelemhez mellékelni kell - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - egy távhő szolgáltatási díjról kiállított számlát.

(5) A szolgáltató részére a jóváírt kompenzáció összegét az önkormányzat évente egy alkalommal utalja át.

10. Ápolási díj

22. §

(1) Méltányosságból ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki

a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(2) Az ellátást igénylő személy és az ápolási díjra jogosult családjának szociális körülményeit:

a) az ápolási díj megállapításához a kérelem  benyújtását követően és

b) az ápolási díj felülvizsgálatához évente

helyszíni szemle keretében kell megvizsgálni.

(3) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősülnek a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 27. § (2) bekezdésében szabályozott esetek.

(4) E paragrafus alkalmazásában hozzátartozó a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerinti hozzátartozó a jegyes kivételével.

III. fejezet

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

11. Átmeneti segély

23. §

Átmeneti segélyben - a 35. § kivételével - az a személy részesíthető, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át vagy

c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

24. §

(1) Ápolási díj mellett kiegészítő átmeneti segélyben részesíthető az a személy, aki a 23. §-ban foglalt jogosultsági feltételeknek megfelel.

(2) Az ápolási díj és a kiegészítő átmeneti segély havi együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át.

(3) Az ápolási díjat kiegészítő átmeneti segélyre való jogosultságot

a) amennyiben a kérelem az ápolási díj iránti kérelemmel egyidőben kerül benyújtásra, az ápolási díjra való jogosultság megállapításának időpontjától vagy

b) amennyiben a kérelem az ápolási díj megállapítását követően kerül benyújtásra, a kérelem benyújtásának időpontjától

kell megállapítani.

(4) Az ápolási díjat kiegészítő átmeneti segélyt az ápolt elhalálozása esetén a halál bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

25. §

(1) Egy naptári éven belül az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki lakásfenntartási támogatásban, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban, ápolási díjban, ápolási díjat kiegészítő átmeneti segélyben, időskorúak járadékában, aktív korúak ellátásában, (a továbbiakban: rendszeres támogatások) nem részesül, együttesen legfeljebb hat alkalommal kaphat átmeneti szociális segélyt, melyek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(2) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb négy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki

a) a tv. 33. § (1) alapján aktív korúak ellátására jogosult vagy

b) a tv. 32/B. § (1) bekezdése alapján időskorúak járadékában

részesül.

(3) Az a személy - és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki rendszeres támogatásban nem, de két alkalommal rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült, együttesen egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal kaphat átmeneti segélyt, melynek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

(4) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy - és a vele egy lakásban együtt élő -, aki lakásfenntartási támogatásban részesül.

(5) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben az a személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki

a) kiegészítő gyermekvédelmi támogatásban vagy

b) a 24. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő átmeneti segélyben

részesül.

(6) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb egy alkalommal kaphat átmeneti segélyt az a személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki két vagy több rendszeres támogatási formában részesül, ide nem értve az ápolási díjat.

(7) Egy naptári éven belül függetlenül a jogosultság megállapításának idejétől, számától az átmeneti segélyek száma együttesen nem haladhatja meg a 25. § (1) bekezdésében meghatározott számot és mértéket.

26. §

(1) Az átmeneti segély alkalmanként megállapítható összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) A lakásfenntartási költségek enyhítésére adott átmeneti segélyt elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

27. §

A településrészi önkormányzat által - az 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatáskörében -, megállapított átmeneti segély összege családonként egy naptári éven belül nem haladhatja meg:

a) a 25. § (1) bekezdése szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) a 25. § (2)-(3) bekezdése szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át vagy

c) a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

28. §

(1) Az a személy,

a) aki a 25. § (1) bekezdésében meghatározott alkalommal már részesült átmeneti segélyben,

b) akinek az egy főre jutó havi jövedelme a 23. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy

c) aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, egy főre jutó jövedelmétől függetlenül kárának enyhítésére

évente legfeljebb egy alkalommal a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságtól kérheti átmeneti segély megállapítását.

(2) Az a településrészi önkormányzat működési területén lakcímmel rendelkező személy - és a vele egy lakásban együtt lakó közeli hozzátartozó -, aki a 27. §-ban foglalt támogatási mértéket kimerítette, a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságtól kérheti a 25. §-ban foglalt mértékig átmeneti segély megállapítását.

(3) A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság az 6. § (3) bekezdés szerinti hatáskörében az (1) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszereséig terjedő összegű átmeneti segélyt állapíthat meg.

29. §

(1) A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság legfeljebb hat hónapos időtartamra - mely egy ízben legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható - a fejlesztő foglalkozás, illetve az orvosi kezelés költségeihez való hozzájárulásként átmeneti segélyt állapíthat meg annak a személynek, aki

a) háztartásában olyan 25 évnél fiatalabb, fogyatékos személyt nevel, akinek állapota javítása, szinten tartása érdekében fejlesztő foglalkozáson vagy folyamatos orvosi kezelésen kell részt vennie és

b) családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság esetén az átmeneti szociális segély havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-50 %-a között állapítható meg.

(3) Az 5. §-ban meghatározottakon túl a kérelemhez csatolni kell:

a) a fogyatékosságról a szakorvos által kiállított igazolást és

b) igazolást a fejlesztő, szinten tartó foglalkozáson, illetve a folyamatos orvosi kezelésen való részvételről, valamint ezek költségeiről.

(4) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság esetén a kérelem elbírálásához a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság egy tagja által végzett környezettanulmány szükséges.

(5) A támogatás a (1) bekezdésben megjelölt időtartamra három évenként egy alkalommal biztosítható.

12. Kamatmentes kölcsön

30. §

(1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

b) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-át vagy

c) egyedül élő személy esetén, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, a felújítási költségeiről költségvetést kell csatolni.

(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege legfeljebb 150.000,- Ft lehet - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

31. §

(1) A saját vagy a család létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben a 30. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

(2) A kölcsönt - melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben kell visszafizetni.

32. §

(1) A kérelem elbírálása során kérelmező szociális körülményeit helyszíni szemle keretében a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság egy tagja vizsgálja meg.

(2) A kamatmentes kölcsön legfeljebb öt évenként egy alkalommal biztosítható.

(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére legfeljebb háromhavi halasztás engedélyezhető.

(4) Amennyiben a kölcsönt igénybe vevő a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését három hónapon keresztül nem teljesíti, úgy a kölcsön hátralékos összegét egy összegben köteles visszafizetni a Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal megemelt összegben.

(5) Kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén a jogosult a kölcsön, illetve hátralékos összege, valamint annak a Ptk. 232. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezhető.

13. Temetési segély

33. §

(1) A temetést követő 6 hónapon belül a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy részére az ott megjelölt összegű temetési segély állapítható meg.

(2) A temetési segély összege, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 50%-a,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 35%-a vagy

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át: a legolcsóbb temetés költségének 10 - 30%-a

között állapítható meg.

(3) A legolcsóbb temetés költségét e rendelet 1. sz. melléklete állapítja meg, melyet a közgyűlés minden év március 31. napjáig felülvizsgál.

14. Köztemetés

34. §

A tv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el:

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át vagy

b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

és a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget meghaladja.

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

15. Átmeneti segély

35. §

(1) A helyi közösségi közlekedés költségeinek csökkentésére - az átmeneti segély természetben biztosított formájaként - támogatás nyújtható annak a 0-3 éves korú gyermekét nevelő törvényes képviselőnek:

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg és

b) a helyi közösségi közlekedés használatára jogosító negyedéves, összvonalas bérletet vásárol.

(2) A támogatást a gyermek törvényes képviselői közül egy személy veheti igénybe.

(3) A támogatás összege a helyi közösségi közlekedés használatára jogosító negyedéves összvonalas bérlet árának 60 %-a.

(4) Amennyiben a bérlet érvényességi ideje alatt a családban élő legkisebb gyermek a 3. életévét betölti a támogatás összegét időarányosan kell megállapítani.

(5) Amennyiben a bérlet érvényességének időtartama alatt született gyermek jogán kérelmezik a támogatás megállapítását, úgy a támogatás összegét időarányosan kell megállapítani.

36. §

(1) A támogatás iránti kérelemhez az 5. §-ban foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a helyi közösségi közlekedés igénybe vételére jogosító, már felhasznált negyedéves összvonalas bérletet és

b) a kérelmező részére kiállított, Volán bérletjegy használatára jogosító igazolvány másolatát.

(2) A kérelmet a bérlet érvényességi idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani.

16. Méltányossági közgyógyellátás

37. §

 A tv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott alanyi jogú vagy a tv. 50. § (2) bekezdésében meghatározott normatív alapú közgyógyellátáson túl szociálisan rászorultnak kell tekinteni és méltányossági közgyógyellátásban lehet részesíteni azt a személyt, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátásának a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át meghaladja.

17.  Adósságkezelési szolgáltatás

38. §

Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

..

39. §

Az adósságcsökkentési támogatás a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, mely a felhalmozódott hátralékok kezelésével valósul meg.

40. §

Adósságcsökkentési támogatásra jogosult - az a)-d) pontban foglalt feltételek együttes fennállása esetén - a kérelmező, amennyiben:

a) az egy főre jutó havi jövedelme:

aa) gyermekét(eit) egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át,

ab) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át vagy

ac) egyéb háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,

b) adóssága

ba) meghaladja az 50.000 Ft-ot, és az adósságok jogosultjának valamelyikénél fennálló hátraléka legalább hat havi, vagy

bb) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták,

c) aki

ca) egy személy esetén legfeljebb 2 szobás,

cb) kettő-négy személy esetében legfeljebb 3 szobás,

cc) négy személy felett legfeljebb 20 m2/fő nagyságú lakásban

lakik,

d) vállalja

da) a legalább 25%-os önrész megfizetését és

db) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést.

41. §

(1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 400.000,- Ft, a tv. 55. § (6) bekezdése szerinti esetben 800.000,- Ft.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke legfeljebb az adóst terhelő hátralék 75 %-a lehet.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás a tv. 55. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt a folyósítás és az adós részletfizetési kötelezettsége - a tanácsadó javaslata alapján -, legfeljebb három hónap időtartamra felfüggeszthető.

42. §

(1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja.

(2) Az adós köteles:

a) az adósságcsökkentési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban,

b) az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt és

c) az adósságcsökkentési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban

az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadók által - a 63/2006. (III. 27.) Korm. rend. 53. § (3) bekezdésén túl - ellátandó feladatok:

a) hátralékosság okainak feltárása,

b) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

c) erőforrások felkutatása, ügyfelek motiválása,

d) a hátralékos háztartás gazdálkodásának rendszeres kontrollja,

e) javaslattétel az adósságcsökkentési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére,

f) életvezetési tanácsadás és

g) környezettanulmány készítése.

43. §

(1) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon az adósságkezelési tanácsadást biztosító Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be.

(2) A kérelemhez mellékelni kell a kérelemben közölt adatok alátámasztásaként az 5. §-ban meghatározottakon túl:

a) lakáshasználat jogcímét igazoló okirat másolatát - az önkormányzati bérlakás bérleti szerződésének kivételével -,

b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozatot arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,

c) kérelmező nyilatkozatát az adósságkezelési tanácsadáson való részvételről és a vállalt legalább 25 %-os önrész megfizetéséről, annak időtartamáról,

d) az adósság jogosultja igazolását az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról.

(3) A kérelmet év közben folyamatosan, a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően lehet benyújtani. A jogosultság a beadást követő hónap első napjától áll fenn.

(4) A támogatás folyósítása az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követően minden hónap 5. napjáig esedékes az adósság jogosultjához.

(5) Amennyiben az adós a részletfizetési megállapodás megkötésére az adós hibájából az előírt határidőig a részletfizetési megállapodást nem köti meg, az adósságcsökkentési támogatás nem folyósítható és az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

44. §

Az adósságcsökkentési támogatást és az adósságcsökkentési támogatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatást a tv. 55/B. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén meg kell szüntetni a megszüntetésre okot adó tény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával.

V. Fejezet

A gyermekek védelmét biztosító pénzbeli és természetbeni ellátások

18. Gyermekétkeztetés

45. §

(1) E rendelet 2. sz. melléklet 3) pontjában, valamint az 4. sz. mellékletében megállapított gyermekétkeztetés intézményi térítési díjból az a gyermek és az a l8. évét betöltött középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét: 80%-os kedvezményben vagy

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át: 50%-os kedvezményben

részesül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén az abban foglalt kedvezmény mértékéig kiegészítést kaphat az a gyermek és a l8. évét betöltött középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőtt, aki a Gyvtv. 148. § (5) bekezdése alapján normatív kedvezményben részesül.

46. §

(1) A térítési díjkedvezmény a 45. § szerinti jogosultság fennállása esetén:

a) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napját megelőzően nyújtották be a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban szeptember 1. napjától augusztus 31. napjáig terjedő időszakra vagy

b) amennyiben a kérelmet szeptember 1. napja után nyújtották be, a beadást követő hónap első napjától az a) pontban megjelölt időpontig

állapítható meg.

(2) A megállapított térítési díjkedvezmény a nyári napközi és a nyári gyermektábor intézményi térítési díj esetében is igénybe vehető.

..

47. §

Meg kell szüntetni a térítési díjkedvezményt a határozathozatal hónapjának utolsó napjával, ha

a) a megállapítás alapját képező feltételek megváltoztak vagy

b) a szülő a térítési díjat felszólítás ellenére sem fizeti be.

 
19. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

48. §

(1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülhet évente két alkalommal

a) az a gyermek, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy

b) az a várandós anya, aki a Gyvtv. 5. § (o) pontja szerinti válsághelyzetbe került,

amennyiben családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás alkalmanként megállapított összege nem haladhatja meg:

a) gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-át vagy

b) várandós anya esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.

VI. Fejezet

Szociális szolgáltatások, gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátás

49. §

Az Önkormányzat intézményeiben biztosított személyes gondoskodás formái:

a) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény keretében:

aa) tartós bentlakásos elhelyezés: idősek otthonai,

ab) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás fogyatékossággal élők napközbeni ellátása: területi gondozóhálózat,

ac) átmeneti elhelyezés: időskorúak gondozóháza, fogyatékossággal élők gondozóháza.

b) az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat keretében: gyermekek napközbeni ellátása.

c) Családsegítő Szolgálat keretében:

ca) családsegítés,

cb) Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai.

d) Hajléktalanokat Segítő Szolgálat keretében:

da) átmeneti ellátás: Segítőház, éjjeli menedékhely,

db) nappali ellátás: nappali melegedő,

dc) étkeztetés,

dd) ápolás, gondozás: Hajléktalanok Otthona,

de) rehabilitáció: Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona.

e) Óvodai és napközi otthoni hálózatának keretében: gyermekek napközbeni ellátása.

f) Anya-Csecsemő és Gyermekotthon keretében: gyermekvédelmi szakellátás

fa) gyermekotthon,

fb) különleges ellátást igénylő gyermekek gyermekotthona.

g) Ellátási szerződés alapján:

ga) gyermekek és családok átmeneti ellátása,

gb) fogyatékosok nappali ellátása,

gc) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

gd) támogató szolgáltatás,

ge) utcai szociális munka,

gf) gyermekek napközbeni ellátása: családi napközi.

50. §

(1) A Családsegítő Szolgálat a 49. § c) pont ca) alpontjában meghatározott ellátása keretében - a tv. 64. §-ában meghatározott feladatain túl - támogató szolgáltatást nyújt a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság határozata alapján együttműködésre kötelezett, lakásbérleti szerződéssel rendelkező családok számára.

(2) A támogató szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások:

a) a háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési képességének és készségének vizsgálata,

b) fennálló hátralék esetén a törlesztési kapacitás vizsgálata, a háztartás gazdálkodásának folyamatos kontrollja és

c) a háztartásban élők életvezetésének figyelemmel kísérése - ennek keretében környezettanulmány készítése -, életvezetési tanácsadás.

(3) A szolgáltatást biztosító családgondozó:

a) az általa megállapított időpontokban - de legalább havonta egy alkalommal -, a Családsegítő Központban fogadja az együttműködésre kötelezett személyt,

b) biztosítja a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat,

c) a szolgáltatás biztosítása során szerzett tapasztalatairól, a találkozásokról feljegyzést készít és

d) az együttműködési időszak végén az együttműködésre kötelezett együttműködési készségéről, az együttélési szabályok betartásáról, hátralék esetén annak csökkenéséről, növekedéséről összefoglalót készít, melyet a Népjóléti Osztályra haladéktalanul megküld.

51. §

A 49. § a) pont ab) alpontja és a d) pont dc) alpontja szerinti étkeztetés biztosítható annak a szociálisan rászorult személynek, aki:

a) a háziorvos vagy a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani,

b) saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban (átmeneti járadék, egészségkárosodási járadék, vakok személyi járadéka, rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék, központi szociális segély),

c) fogyatékossági támogatásban, vagy

d) időskorúak járadékában, rendszeres szociális segélyben

részesül.

52. §

(1) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a 49. § a), b), és d) pontjában (kivéve a 49. § a) pont aa) alpontját) felsorolt ellátások esetében az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

(2) A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelmet a 49. § a) pont aa) alpontjában szereplő ellátás esetében a Népjóléti Osztályhoz vagy az intézményvezetőhöz kell benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásba vételről, valamint az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről, a 49. § ab), ac) alpontban, b) pontban és a da), db), dc), alpontban felsorolt ellátásoknál az intézményvezető dönt.

(4) Az ellátásra való jogosultság megállapításáról, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, az ellátás megszüntetéséről:

a) a 49. § a) pont aa) alpontban jelzett ellátásnál a polgármester,

b) a 49. § d) pont dd) és de) alpont szerinti ellátásoknál - a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat vezetőjének javaslatára - a polgármester dönt.

53. §

Az intézményvezető a kérelmezőt külön eljárás nélkül 49. § szerinti ellátásban részesítheti, ha a késedelem életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az ellátás időtartama 30 napot nem haladhatja meg.

54. §

(1) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 2. számú, a személyi térítési díj megállapításakor adható kedvezmény mértékét a 3. számú melléklet állapítja meg, melyet a közgyűlés évente két alkalommal, március 31. napjáig és október 31. napjáig felülvizsgálhat.

(2) A bölcsőde intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség 10 %-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.

(3) A személyi térítési díjat - a (4) bekezdés szerinti eset kivételével -, az intézmény vezetője állapítja meg.

(4) A személyi térítési díj megállapításáról a 2007. december 31. napján már tartós bentlakásos ellátásban részesülő személy esetében - amennyiben az intézménnyel nem állapodik meg a 2011. január 1. napjától hatályos szabályok alkalmazásában -, ha az ellátott nem képes az intézményi térítési díjjal azonos összegű személyi térítési díj megfizetésére, és tartásra köteles hozzátartozója van, jelentős pénzvagyonnal vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, a polgármester dönt.

(5) A személyi térítési díjat a 49. § a) pont aa), ac) alpontjában és a d) pont da), dd), de) alpontjában felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások esetében a tárgyhónapban kell megfizetni.

(6) A polgármester a személyi térítési díjakat - kérelemre - csökkentheti, vagy elengedheti, ha a fizetésre kötelezett

a) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd és

b) a család egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

ba) a 49. § a) pontban és a d) pont da), dc) alpontjában felsorolt ellátásoknál a nyugdíjminimum 200%-át,

bb) a Hajléktalanok Otthonában ellátottak esetében a nyugdíjminimum 150%-át vagy

bc) a Hajléktalanok Rehabilitációs Otthonában ellátottak esetében a nyugdíjminimum 125%-át.

(7) Az a 100. életévét betöltött személy, aki

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást,

d) nappali ellátást

 vesz igénybe - méltányosságból - személyi térítési díj fizetésére nem köteles.

55. §

A tartós bentlakásos intézmény a textíliával való ellátás keretében a személyi higiéné biztosítása érdekében az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint biztosítja.

56. §

A közterület élő hajléktalanok étkeztetése a népkonyhán történik.

57. §

(1) Az Önkormányzat, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre.

(2) A kerekasztal tagjai - a szociális intézményeket működtető fenntartók képviselőin kívül - a városban működő, szociális képzést folytató felsőoktatási intézmény képviselője és a Szociális Intézmények Vezetői Klubjának képviselője.

(3) A polgármester a kerekasztalt évente legalább egy alkalommal köteles összehívni.

ZÁRÓ RÉSZ

VII. Fejezet

58. §

(1) E rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. április 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet 17.-20. §-a, a 22. § (2) bekezdése 2011. szeptember 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2006. (II. 24.) Ök. rendelete a (4) bekezdésben foglaltak kivételével.

(4) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2006. (II. 24.) Ök. rendelet 4. § (2) bekezdése, a 7. - 12. §-a 2011. augusztus 31. napján veszti hatályát.