Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről - az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. LXV. meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évre szóló költségvetési koncepcióját tartalmazó 314/2011. (XII. 16.) Kgy. határozatban foglaltak figyelembe vételével - a következőket rendeli el:

1. FEJEZET

A RENDELET HATÁLYA

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a közgyűlés irányítása alá tartozó

a) önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézményekre (a továbbiakban együtt: intézmények),

b) a Polgármesteri Hivatalra

(a továbbiakban az a) - b) pontban foglaltak együtt: költségvetési szervek), valamint

c) az önkormányzat (a továbbiakban az a) - c) pontban foglaltak együtt: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata)

költségvetésére.

(2) E rendelet hatályi kiterjed mindazokra az államháztartáson kívüli személyekre, szervezetekre, amelyek a város 2012. évi költségvetése végrehajtása során a költségvetés terhére bármilyen jogcímen pénzeszköz-átadásban részesülnek.

2. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

2. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének szerkezetét - melyben a költségvetési szervek és az önkormányzat kiadásai és bevételei címeket alkotnak - az R/10. sz. melléklet mutatja be.

3. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS FŐ SZÁMAI, KIEMELT ELŐIRÁNYZATAI

A költségvetés bevételei, kiadásai, egyenlege

3. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének

a) kiadási főösszege 40.309.461 eFt (az R/1.a-b. számú, az R/2. számú és az R/3.b. számú mellékletben részletezett előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerint) és

b) bevételi főösszege 40.309.461 eFt (az R/1.a-b. számú, az R/2. számú és az R/3.a. számú mellékletben részletezett előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerint).

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének egyenlege - 3.000.000 eFt.

(3) A 2012. évi költségvetési hiány fedezete jelen rendelet 6. § (1) bekezdésében rögzítettek szerint biztosított.

A rendelet egyéb mellékletei

4. §

(1) A költségvetési szervek részére 2012. évre engedélyezett létszámkeretet (álláshely-számot) az R/4. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 2012. évi költségvetésben szereplő feladatok többéves kihatásának számszerűsítését az R/5. számú melléklet tartalmazza a jelen rendelet 2. sz. függeléke szerinti formában és tartalommal.

(3) A 2012. évi költségvetés összevont pénzügyi mérlegét, működési és felhalmozási bevételeit, kiadásait, ezek egyenlegét az R/6. számú melléklet tartalmazza a jelen rendelet 1. sz.  függeléke szerinti formában és tartalommal.

(4) A 2012. évi költségvetés havi előirányzat egyeztető űrlapját a jelen rendelet 3. sz. függeléke

tartalmazza.

(5) A 2012. évben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által nyújtott közvetett támogatásokat az R/9. számú melléklet tartalmazza a jelen rendelet 4. sz. függeléke szerinti formában és tartalommal.

(6) A 2012. évi költségvetési előirányzatok felhasználásának ütemezését az R/7. számú melléklet tartalmazza.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok költségvetése

5. §

(1) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata az illetékességi területén működő helyi nemzetiségi önkormányzatok - roma, lengyel, német, örmény és román - részére, eredeti előirányzatként összesen 17.670 eFt támogatást biztosít a 2012. évre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásból a jelen rendelet 24. § (1) bekezdésében foglaltak részére történő továbbadásra a jelen rendelet 8. § (2) bekezdésének a), c), e) és g) pontjában szereplő jogszabályokban, valamint a jelen rendelet 24. §-ában foglalt előírások értelemszerűen irányadóak.

A költségvetés egyensúlyának megteremtése,

hitel (keretekből) igénybevétel,

hitelfelvétel

6. §

(1) A Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének bevételei között - az önkormányzat költségvetésében - az e rendelet elfogadáskor érvényben lévő hitelszerződés terhére összesen 3.000.000 eFt fejlesztési, beruházási célú hitelbevétel számbavétele és szükség szerinti lehívása megengedett.

(2) Az e rendelet elfogadásakor érvényben lévő hitelszerződés(ek)en felül a 2012. év során további hitelszerződés megkötésére  - ide nem értve a (3) bekezdés szerinti likviditási hitelt - csak a közgyűlés eseti döntése alapján, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

(3) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és számlavezetője között az átmeneti likviditási problémák kezelésére létrejött szerződés annak 2012. évi lejáratakor - az érvényben lévő jogszabályi előírásokra figyelemmel - meghosszabbítható.

(4) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezésére álló hitelszerződés keretei között a hitelkeretből történő igénybevételre, a hitel- és kamatának törlesztésére vonatkozó hatáskörök gyakorlására az önkormányzatra vonatkozóan elkészítendő kötelezettségvállalással, ellenjegyzéssel kapcsolatos belső szabályzatban foglaltak az irányadók.

A költségvetésben tervezett tartalék előirányzat(ok) igénybevétele

7. §

(1) Az önkormányzat költségvetésében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának biztonsága, az előre nem tervezhető kiadások fedezetének biztosítása, a kieső bevételek kompenzálása stb. érdekében tervezett általános tartalék kizárólag a közgyűlés döntésével, és - vis major esetét kivéve - kizárólag Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 2012. első féléves gazdálkodásáról szóló tájékoztató/beszámoló megtárgyalását követően vehető igénybe, úgy, hogy összege az igénybevételek ellenére sem csökkenhet az eredeti előirányzat 75 %-a alá.

(2) Az önkormányzat költségvetésében az intézményi működtetés esetleges hiányainak pótlására, az intézményi működéssel kapcsolatos esetleges törvényi kötelezettségek fedezetének biztosítására, továbbá egyéb célokra előirányzott (cél)tartalékok igénybevételére, felhasználására - „A tervezéskor tartalékként tervezett kiadási jogcímek" jogcím-csoportba sorolt előirányzatok kivételével - kizárólag a közgyűlés eseti döntése alapján kerülhet sor.

(3) A költségvetési tervezési tartalék elsősorban az intézményi keretszámok kialakításakor bekövetkezett számítási pontatlanságok rendezésére biztosít fedezetet. Az első féléves gazdálkodásról szóló beszámoló megtárgyalásáig legfeljebb az előirányzat 40 %-a vehető igénybe a közgyűlése döntése alapján. 

4. FEJEZET

ÁLTALÁNOS,

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ

ELŐÍRÁSOK

A gazdálkodás általános alapelvei

8. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének végrehajtása

a) a költségvetési szervek alapító okirataiban előírt, a az önkormányzat és a költségvetési szervek Szervezeti és Működési Szabályzataiban részletezett feladatkörben, az ezekkel összefüggésben vállalt kötelezettségekre figyelemmel,

b) a szakmai hatékonyság, az olcsóbb közszolgáltatás jegyében, a takarékosság (szigorú létszám-és bértakarékosság) és a hatékonyság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,

c) a gazdálkodási, valamint számviteli előírások betartásával és

d) átlátható, ellenőrizhető módon

biztosítandó.

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének összeállítása, végrehajtása, valamint a végrehajtásról szóló beszámolás(ok) során, különösen azokban a kérdésekben, melyekre vonatkozóan jelen rendelet külön nem intézkedik

a) a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény,

b) a számvitelről szóló, többször módosított 2000. évi C. törvény,

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény,

d) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,

e) az államháztartási törvény  végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet,

f) a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet,

g) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet,

h) a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások szabályozásával kapcsolatos rendelkezések,

i) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló, többször módosított 16/2001. (IV. 10.) Ök rendelet,

j) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala beszerzési, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata és Polgármesteri Hivatala közbeszerzési szabályzata, valamint

k) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzata

előírásai az irányadóak.

A költségvetés előirányzatai

változtatásával összefüggő szabályok

9. §

(1) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata részére, az önkormányzat költségvetése számára pótelőirányzatot biztosít, erről a Polgármester a közgyűlést tájékoztatja. A közgyűlés negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szervek számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal dönt a költségvetési rendelet ennek megfelelő módosításáról.

(2) Ha év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata terhére az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a közgyűlés elé terjesztendő a költségvetési rendelet módosítása.

(3) Az önkormányzat költségvetésében megjelenő bevételek és kiadások módosítása, valamint a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás kizárólagos közgyűlési hatáskörbe tartozik.

(4) A közgyűlés - valamint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített hatáskörben és keretek között eljárva - a Pénzügyi Bizottság, továbbá a Polgármester a költségvetési szervek költségvetési előirányzatait irányító szervi hatáskörben eljárva megváltoztathatja.

(5) Az intézmények - a jelen rendeletben szabályozottakra figyelemmel - költségvetésük kiadási, bevételi főszámait saját hatáskörben megváltoztathatják, az előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok között (a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék előirányzatok kivételével) saját hatáskörben előirányzat-változtatást hajthatnak végre.

(6) A Polgármesteri Hivatal költségvetése kiadási, bevételi főszámainak - a jelen rendeletben szabályozottakra figyelemmel - változtatására, az előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok között (a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék előirányzatok kivételével) saját hatáskörben történő változtatások kezdeményezésére és végrehajtására a jegyző jogosult.

(7) A költségvetési szervek által saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról a közgyűlés - első alkalommal a költségvetés elfogadását követően április hónapban, majd ezt követően (a nyári szünet kivételével) havonta - a jelen rendeletben szabályozott eljárásra figyelemmel tájékoztatandó. Ezzel összefüggésben a közgyűlés negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szervek számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31. napi hatállyal dönt a költségvetési rendeletének módosításáról.

(8) A költségvetési szervek költségvetésének

a) közgyűlés által történt jóváhagyásáról, valamint

b) előirányzataiban közgyűlési, pénzügyi bizottsági, polgármesteri döntés alapján bekövetkezett,

az érintett költségvetési szervekkel előzetesen egyeztetett irányító szervi hatáskörű módosításokról kiértesítés kiadására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége (a kiadmányozás rendjére vonatkozó előírásokra figyelemmel) jogosult.

(9) Amennyiben a (8) bekezdésben hivatkozottak szerinti (irányító szervi hatáskörű pót-előirányzati) előirányzat-változtatási kiértesítéseket követően az érintett költségvetési szervek korábbi jelzéséről kiderül, hogy az abban jelzett előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontástól - a felhasználási cél változatlansága mellett - a tényleges felhasználás előirányzat-csoport, kiemelt előirányzat bontása számviteli okokból eltér, a költségvetési szerv a tényleges felhasználáshoz igazodó átcsoportosítást (feltéve, hogy az személyi juttatás és munkaadót terhelő járulék előirányzatot nem érint) saját hatáskörben végrehajthatja.

(10) Pénzügyi kihatású, valamint a költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő előterjesztések a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása nélkül nem terjeszthetők a közgyűlés elé. 

Pénzellátás

10. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésében szereplő kiadási előirányzatok felhasználására, bevételek realizálására

a) a költségvetési szerveknek, valamint

b) az önkormányzat költségvetése vonatkozásában az un. tervezési alapegység gazdák

havonta, a tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék, valamint az egyéb előirányzatok felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi pénzellátási (finanszírozási) tervet készítenek.

(2) A költségvetési szervek önkormányzati támogatásának kiutalására a költségvetési szervek saját bevételeinek képződésére, valamint az (1) bekezdésben foglaltak alapján összeállított pénzellátási (finanszírozási) tervre figyelemmel kerülhet sor. Az önkormányzati támogatás igénybevétele az első féléves záráskor az aktuális előirányzat 60 %-át, a háromnegyed-éves záráskor az akkor aktuális előirányzat 75 %-át nem haladhatja meg.

(3) A költségvetési szervek havi pénzellátási tervüket úgy összeállít össze, hogy az adott hónapban a pénzellátási (finanszírozási) tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál (figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is) többet nem használhatnak fel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak figyelemmel kísérése az önállóan működő intézmények vonatkozásában a pénzügyi-gazdasági ellátó központok, az önállóan működő és gazdálkodó intézmények esetében a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének a feladata.

(5) A költségvetési szervek (fizetési) számláinak nap végi záró egyenlege az önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

(6) Az intézmények szállítóik részére előleget csak a közgyűlés engedélyével folyósíthatnak.

Munkabérfizetés

11. §

(1) A költségvetési szervek körében munkabérfizetésre (a munkabérnek a dolgozó számlájára érkezésére) minden hó 3. napján kerül sor. Amennyiben a munkabérfizetés napja (a munkabérnek a dolgozó számlájára érkezésének napja) munkaszüneti napra esik, a munkabérfizetés napja (a munkabérnek a dolgozó számlájára érkezésének napja) az ezt közvetlenül megelőző munkanap.

(2) A költségvetési szerveknél személyi jellegű kifizetések teljesítésére (beleértve a számlaadás alapján történő kifizetéseket is) készpénz nélküli fizetési mód (átutalás) alkalmazásával kerülhet sor.

Átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása

12. §

(1) Az önkormányzat számláin lévő, átmenetileg szabad pénzeszközöknek a számlavezetőnél elkülönített (lekötött) betétként történő elhelyezéséről a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére, a Gazdálkodási Főosztály vezetője javaslatára, a Polgármester dönt.

(2) Az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a közgyűlés a féléves- és az éves beszámoló keretében tájékoztatásra kerül.

A beszerzésekkel (közbeszerzéssel) összefüggő szabályok

13. §

(1) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vonatkozásában a (köz)beszerzési értékhatárok a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés a) pont szerinti jogszabályban foglaltakkal egyezőek.

(2) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének végrehajtása során

a) a bruttó 100.000 Ft-ot el nem érő kifizetést eredményező - áru-, szolgáltatás-, építési beruházás - beszerzések esetében,

b) a pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan, vagy

c) a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség esetében

nem kötelező az előzetes írásbeli kötelezettségvállalás.

(3) Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések és ezek nyilvántartásának rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzata rögzíti.

(4) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vonatkozásában a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogszabályban rögzített közbeszerzési értékhatárok alatti, de bruttó 100.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

a) bruttó 100.000 Ft-ot elérő vagy azt meghaladó és nettó 1.000.000 Ft-ot meg nem haladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás esetén lehetőség van az arra alkalmas beszállítótól történő közvetlen megrendelésre, szerződéskötésre (több ajánlat bekérése nélkül),

b) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 8.000.000 Ft-ot meg nem haladó árubeszerzés, szolgáltatás megrendelése esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább 3 pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

c) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 15.000.000 Ft-ot meg nem haladó építési beruházás esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább 3 pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással és

d) nettó 1.000.000 Ft-ot meghaladó és nettó 25.000.000 Ft-ot meg nem haladó szolgáltatási koncesszió igénybevétele esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra legalább 3 pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással.

(5) Az önkormányzat és a költségvetési szervek közbeszerzési eljárásaik, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseik, továbbá a (3) bekezdésben rögzített beszerzéseik részletes szabályait külön beszerzési szabályzatban kötelesek rögzítik.

A be nem hajtható követelések rendezésének szabályai

14. §

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata költségvetésének végrehajtása során a be nem hajtható követelések rendezése esetében a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c), e) és g) pontjában foglalt jogszabályok előírásai is figyelembe veendők.

Önkormányzati biztos kirendelése, megbízása

15. §

(1) Az intézmények minden hónapot követő hó 5. munkanapjáig - a jelen rendelet 6.számú függeléke szerinti formában és tartalommal - írásban tájékoztatják a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét a hónap utolsó napján fennálló tartozásállományukról, egyúttal írásban jelezik a tartozás fennállásának indokait.

(2) A jelen rendelet 6.számú függeléke szerinti tájékoztatást – a jelen rendelet 1.§ b) és c) pontjában foglaltak vonatkozásában - a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége is elkészíti.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt tartozásállománya eléri az eredeti költségvetési előirányzatának 5 %-át, és e tartozását egy hónap alatt nem képes 30 nap alá szorítani, az önkormányzat a költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, egyúttal vizsgálatot rendelhet el a kialakult helyzet tisztázására, a felelősség megállapítására.

(4) Az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat jelen rendelet 8. § (2) bekezdés

c) és e) pontjában foglalt jogszabály tartalmazza.

(5) A közgyűlés döntése alapján önkormányzati biztos kiválasztására

a) eseti pályázat alapján, vagy

b) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül (az érintett egyetértésével) választással

kerülhet sor.

A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló, valamint egyéb előirányzatok terhére történő szerződéskötés szabályai

16. §

(1) A költségvetési szervnél a külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló (dologi kiadások között tervezett) előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki,

b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a költségvetési szerv nem foglalkoztat.

(2) A szerződést írásba foglalandó.

(3) A szerződés tartalmazza különösen:

a) az ellátandó feladatot,

b) a díjazás mértékét,

c) részletes utalást arra, hogy a (1) bekezdésben írt feltételek mely körülményre tekintettel állnak fenn,

d) a szerződés időtartamát,

e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására,

f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését és

g) utalást arra vonatkozóan, hogy a szerződés a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem.

(4) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló (dologi kiadások között tervezett) előirányzatok terhére köthető szerződéssel ellátható feladat(ok) körét, a feladat ellátásának - az irányítóval egyeztetett - részletes feltételeit a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában kerülnek meghatározásra.

(5) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására a külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló (dologi kiadások között tervezett) előirányzatok terhére szerződés nem köthető, megbízás nem adható.

(6) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető.  Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben kikötendő, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

Részvétele

az államháztartás információ szolgáltatási rendszerében

17. §

(1) Az önkormányzat és a költségvetési szervek a jelen rendelet 8. § (2) bekezdésének a), c)-e) és g)-h) pontjában foglalt szabályokban, valamint az irányító szerv külön eseti szabályozásában rögzítettek szerinti adatszolgáltatásokra kötelezettek.

(2) A költségvetési szervek az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatáson túl eleget tesznek az irányító szerv eseti adatszolgáltatási igényének.

5. FEJEZET

AZ INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGVETÉSEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ

KAPCSOLÓDÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az intézmények éves költségvetésének összeállítása,

az előirányzatok változtatása, felhasználása

18. §

(1) Az intézmények költségvetésüket a közgyűlés által elfogadott keretszámok (kiadási/bevételi) főösszegeit betartva, az állami (központi) és a helyi előírásokra figyelemmel úgy állítják össze (év közben többletbevételeik terhére úgy módosítják), hogy az aktuális módosított előirányzat fedezetet biztosít az év során jelentkező kifizetésekre.

(2) Az intézmények gazdálkodásuk során költségvetésük módosított kiadási előirányzatának főösszegét (ezen belül a kiemelt előirányzatokat), valamint az engedélyezett létszám(irányszám)ot nem léphetik túl.

(3) Az intézményi létszám-előirányzat (engedélyezett létszámirányszám), valamint a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzat kötött, túl nem léphető, főösszegének változtatását - az (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az irányító szerv engedélyezi.

(4) Az intézmények megállapodás, szerződés, pályázat stb. keretében átvett pénzeszközök terhére, az ezekben rögzített mérték erejéig a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulék előirányzataikat saját hatáskörben megváltoztathatják.

(5) Az intézményi költségvetések dologi kiadási előirányzatai között szereplő szolgáltatási kiadások kiadáscsoport altételeinek (és az ezekhez kapcsolódó ÁFA kiadás) aktuális módosított előirányzata intézményi saját hatáskörben nem csökkenthető.

(6) Az intézmények által ellátott élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat, valamint az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó, az intézmény által (analitikában) elkülönítetten is nyilvántartandó önkormányzati támogatás felhasználási kötöttségű, arról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége kérésére esetenként, de legkésőbb az éves beszámoló keretében az intézmény elszámol.

(7) Amennyiben az intézmények eredeti saját bevételi előirányzataikon belül a (9) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

a) a közhatalmi  bevételek (07-es űrlap 04-es sor),

b) az intézményi működési bevételek (07-es űrlap 25-ös sor) és 

c) a felhalmozási bevételek (08-as űrlap 23-as sor)

eredeti  vagy  -  ha  a  bevételek  tervezettől történő elmaradása miatt azokat csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli pénzügyileg teljesült többletbevétele az eredeti előirányzat 30 %-át nem haladja meg, akkor azt az intézmény felhasználhatja. Ez esetben az előirányzat módosításra irányító szervi hatáskörben utólag, az intézmény adatszolgáltatása alapján kerül sor. Az engedélyezett mértéket meghaladó rész tekintetében az irányadó eljárási szabályokat jelen rendelet 5. számú függelék tartalmazza.

(8) Az intézmények (az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó bevételeik, valamint az államháztartáson belülről történő pénzeszközátvételeik kivételével) saját bevételeik eredeti előirányzatát meghaladó többlete terhére a bevételi többlet 15 %-ának megfelelő - az irányító szerv külön intézkedésével felhasználható - tartalékot képeznek.

(9) Amennyiben az intézmény meghatározott feladat ellátására (szerződés, megállapodás, pályázat, stb. keretében, államháztartáson kívülről) eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, a szerződésben, megállapodásban stb. meghatározott feladat ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy osztja meg, hogy az a felmerült közvetlen költségek mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési, fenntartási költségek arányos részére, valamint a tartalékképzési kötelezettség teljesítésére is. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettség(ek) teljesítését.

(10) Az intézményeknek működésük, gazdálkodásuk során tartós, valamint a költségvetési éven túl fizetési kötelezettséget jelentő kötelezettségvállalásaikkor jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjában rögzített jogszabályokban foglalt előírásokat figyelembe veszik.

(11) Az intézmények részére az éves költségvetésekben egyszeri jelleggel biztosított előirányzatok, továbbá az év közben bármely jogcímen rendelkezésre bocsátott pótelőirányzatok felhasználási kötöttségűek, ezek felhasználásáról - legkésőbb - a zárszámadás keretében elszámolnak.

Intézményi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

19. §

(1) A 2012. évre közalkalmazotti létszámzárlat kerül elrendelésre.

(2) Az intézmények a 2012. év során üres, valamint megüresedő álláshelyeiket a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző szervezeti egysége - illetékes Főosztálya - vezetőjének írásbeli engedélye birtokában tölthetik csak be.

(3) Az intézményi körben a beszámoló készítési időpontokban 120 napot meghaladóan üres álláshelyeket a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző szervezeti egysége - illetékes Főosztálya - vezetője felülvizsgálja és ha indokolt, javaslatot tesz az intézményi létszám(álláshely)keret csökkentésére, a kapcsolódó előirányzatok elvonására.

(4) Intézményi körben személyi juttatás előirányzat terhére jutalom kifizetésére a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartása mellett, és abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény sem a jutalom kifizetéséhez, sem egyéb ok miatt önkormányzati támogatás többlet(pótelőirányzati)igénnyel nem lép fel. A kifizetésre kerülő jutalom mértéke éves szinten nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának 1/12 részét.

(5) Az intézményeknél túlóra (többletmunka), készenléti-, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetőjének a tételes túlóra, készenléti-, helyettesítési díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, általa legalább negyedévente ellenőrzött analitikus nyilvántartást alakíttat ki.

(6) Amennyiben az intézmény a személyi juttatásokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek azért nem tud eleget tenni, mert a gazdálkodás során nem a jelen rendeletben, valamint a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjában rögzített jogszabályokban foglalt előírásokban meghatározott módon járt el, a szakmai irányítást ellátó polgármesteri hivatali szervezeti egység vezetője az intézmény vezetőjének felelősségre vonását kezdeményezi.

Az intézményi reprezentációra vonatkozó rendelkezések

20. §

(1) Nemzetközi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézményeknél csak külön írásos, közgyűlési döntésen alapuló irányító szervi engedély alapján, az engedélyben meghatározott keret erejéig teljesíthető.

(2) Belföldi reprezentációs célokra az intézményeknél a jóváhagyott létszám(álláshely) alapján, évente létszámonként(álláshelyenként) bruttó 1.500,- Ft tervezhető és használható fel.

(3) A nemzetközi és belföldi reprezentációval összefüggő reprezentációs anyaggal kapcsolatos kiadások éves szinten nem haladhatják meg a bruttó 25.000,- Ft-ot.

(4) Az intézmény vezetője személyi reprezentációs célokra havonta bruttó 1.500,- Ft-ot használhat fel.

(5) A fentiekben meghatározott keretek egymás között nem csoportosíthatók át. A kulturális intézményeknél a feladatellátás keretében felmerülő (a fentieken túli) reprezentációs jellegű kiadás nem haladhatja meg a 2010. évben teljesített reprezentációs kiadások összegét.

(6) A (4) bekezdés szerinti személyi reprezentációs keret felett - évközi nyilvántartás kötelezettsége mellett - az intézmény vezetője rendelkezik.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben szereplő (bruttó) reprezentációs célú keretek magukban foglalják a kapcsolódó adó-, járulék fizetési kötelezettség fedezetét is.

Az intézményi gazdálkodással összefüggő

egyéb rendelkezések

21. §

(1) Az intézmény vezetője szabad előirányzat vagy pénzügyi fedezet, valamint ezekről szóló, az irányító szervtől származó írásos dokumentum hiányában kötelezettséget nem vállalhat, feladat végrehajtását nem kezdheti meg.

(2) Az intézmény, forrásainak bővítése érdekében, intézményi saját forrást vagy önkormányzati támogatást igénylő pályázatot csak a Polgármester írásos engedélyének birtokában nyújthat be.

(3) Az írásos engedély megkérésekor a pályázó írásban bemutatja a pályázat (a tárgy-és következő háromévi) intézményi költségvetést (gazdálkodást) érintő kihatásait.

(4) Az intézmények költségvetésében jóváhagyott kiadási jogcímek bármelyike terhére, jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó ún. külső szerv részére (utólagos elszámolási kötelemmel) támogatás (pénzátadás) a költségvetési év során csak a jelen rendelet 8. §-ban felsorolt jogszabályok előírásaira figyelemmel, a közgyűlés eseti engedélyével, jelen rendelet 24. §-ában foglaltak betartása mellett adható.

(5) Az intézmények a diáksportköri feladatellátással összefüggésben költségvetésükben rendelkezésre álló előirányzataik terhére év közben jelen rendelet 1. §-a alá nem tartozó, az intézményi diáksport-feladatokat ellátó(k) részére, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, pénzeszközt adhatnak át.

(6) Az intézményi pénzmaradvány-elszámolása során

a) csak olyan pénzmaradványt terhelő kötelezettség-vállalás mutatható ki, amely a beszámolási évben keletkezett, és amely kötelezettségvállalási dokumentummal igazolható, valamint

b) a szabad (kötelezettségvállalással nem terhelt) pénzmaradvány terhére az irányító szerv felhasználási kötelezettséget állapíthat meg, abból elvonást eszközölhet.

(7) A közgyűlés döntésével év közben megszűnő, valamint átszervezésre kerülő feladatok költségvetési előirányzatait időarányosan, a döntést követő 60 napon belül, a Polgármesteri Hivatal érintett, az intézmény szakmai irányítását végző szervezeti egysége kezdeményezésére módosítja vagy azokat elvonja.

(8) Az intézmény - a jelen rendelet 9. § (7) bekezdésében előírt közgyűlési tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - havonta, a január-február hónapokban bekövetkezett előirányzat-változásokról március 20-ig összevontan, ezt követően pedig minden hó 10. napjáig a jelen rendelet 3.számú mellékletében foglaltak szerint tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét az előirányzataiban bekövetkezett változásokról.

6. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL KÖLTSÉGVETÉSEK

VÉGREHAJTÁSÁHOZ

KAPCSOLÓDÓ  RÉSZLETES SZABÁLYOK

22. §

A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtása során a jelen rendelet 18. § (1)-(4), (10), (11) bekezdésében, a 21. § (1)-(4), (6) és (8) bekezdésében foglaltak értelemszerűen alkalmazandóak.

Polgármesteri Hivatali reprezentáció

23. §

(1) A Polgármesteri Hivatal reprezentációs feladataival kapcsolatos előírásokat a Polgármesteri Hivatal reprezentációs szabályzata tartalmazza. Az e célra tervezett előirányzat tartalmazza a reprezentációval összefüggő adó és járulék terhek fedezetét is.

7. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁHOZ

KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSOK

Győr város költségvetési körén kívülre

(ún. külső szervek részére)

történő pénzátadás szabályai

24. §

(1) Az önkormányzat költségvetésében jóváhagyott kiadási jogcímek (előirányzatok) terhére jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó személy, vagy szervezet (ún. külső szerv, a továbbiakban: külső szerv) támogatására, részére pénzeszköz átadására - a (2) bekezdésben szabályozott kivételekkel - kizárólag a közgyűlés hatáskörében kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés előírása alól kivétel:

a)   a polgármesteri keret, melynek terhére esetenként legfeljebb 250 eFt erejéig a Polgármester hatáskörében,

b)   a városképi keret, melynek terhére esetenként legfeljebb 250 eFt erejéig a Városstratégiai Bizottság hatáskörében,

c)  a településrészi önkormányzatok részére rendelkezésre álló költségvetési előirányzat, melynek terhére 250 eFt erejéig a településrészi önkormányzat döntésével,

d)   a polgárőrök támogatására szánt keret, melyből

da) a támogatási keret legalább 90 %-a erejéig pályázat útján összeghatárra tekintet nélkül a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság hatáskörében,

db) a támogatási keret legfeljebb 10 %-a erejéig a Közigazgatási és Közrendvédelmi Bizottság egyedi döntése alapján,

e) az „Üzemeltetési, működtetési költségekre pályázati keret – nemzetiségi önkormányzatok számára” szánt előirányzat, melyből pályázat útján, összeghatárra tekintet nélkül a Polgármester hatáskörében

a jelen §-ban foglalt eljárási szabályokra figyelemmel adható támogatás.

(3) Az önkormányzat 2012. évi költségvetésében szereplő

a) „Társadalmi szervezetek, alapítványok, stb. támogatására szolgáló pályázati keret” c.

kiadási jogcím terhére és

b) „Egyházak támogatására szolgáló pályázati keret” c. kiadási jogcím terhére

nyilvánosan meghirdetett pályázat útján, a közgyűlés bizottságai által delegált tagokból álló értékelő bizottság (team) javaslata alapján adható támogatás.

(4) A 2012. évi költségvetés terhére a jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére támogatás folyósítására csak a költségvetési szervek és a támogatott, vagy az önkormányzat és a támogatott közötti, pénzátadásra irányuló megállapodás megkötését követően kerülhet sor.

(5) A (4) bekezdésben említett megállapodás alapján jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére a támogatás

a)   egy összegben, a megállapodás aláírását követően folyósítható, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 1 millió Ft-ot;

b)   kiutalására szeptember 15. napja előtti döntés esetén két alkalommal, a megállapodás aláírását követően, majd legelőbb a támogatás felhasználását megelőző 30. napon kerülhet sor, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot, és a támogatás felhasználására szeptember 15-ét megelőzően kerül sor,

c) kiutalására szeptember 15. napja előtti döntés esetében két alkalommal, a megállapodás aláírását követően, majd ezt követően legkorábban szeptember 15. napján kerülhet sor, amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot, és felhasználására szeptember 15-ét követően kerül sor,

d)   kiutalására szeptember 15. napi, vagy azt követő döntés esetében két alkalommal, a  megállapodás aláírását követően, a megállapodásban rögzítettek szerint kerülhet sor,

amennyiben az érintett szervezet támogatása nem haladja meg az 5 millió Ft-ot, de meghaladja az 1 millió Ft-ot vagy

e)   a megállapodás aláírását követően, a megállapodásban megjelölt felhasználási időpontot megelőző hónap utolsó napjáig havonta vagy negyedévente folyósítható, ha az érintett szervezet támogatása meghaladja az 5 millió Ft-ot.

(6) A megállapodás tartalmazza, hogy a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról legkésőbb a költségvetési év december 15. napjáig számot ad. Az elszámolást a Polgármesteri Hivatal szakterületileg illetékes szervezeti egysége ellenőrzi.

(7) Amennyiben a támogatás odaítélésére, folyósítására vagy több részletben történő folyósítás esetén az utolsó részlet folyósítására november 15. napját követően kerül sor, a felhasználásról szóló számadásra, valamint a felhasználási határidőnek annak letelte előtti módosítására az előző bekezdésben foglaltaktól eltérő - legfeljebb a következő év február végéig terjedő - határidő állapítható meg.

(8) Amennyiben az önkormányzati támogatás kedvezményezettje a részére átadott pénzeszközt  nem célirányosan használta fel, a támogatás teljes összegét - az adott időszakra érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat megfizetése mellett - a folyósító számlájára haladéktalanul visszautalja.

(9) A megállapodás megkötéséről, az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásának ellenőrzéséről, a felhasználást igazoló bizonylat-másolatok őrzéséről a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége vagy a folyósító intézmény gondoskodik.

(10) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számolt el, részére a 2012. és 2013. években támogatás semmilyen jogcímen nem folyósítható.

(11) A Polgármester, a részönkormányzatok vezetői - a részönkormányzat hatáskörébe tartozóan 250 eFt értékhatárig -, valamint az intézmények vezetői a 2012. évben a saját előirányzataikkal kapcsolatos megállapodásokat aláírhatják.

(12) Amennyiben jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv a részére

a)   a 2011. évben átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról - az eredeti elszámolási határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem elfogadása esetén - legkésőbb 2012. február végéig (vagy a pénzeszköz átadási megállapodásban - önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján -meghatározott későbbi határidőig) vagy

b)   a 2012. évben átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról - az eredeti elszámolási határidő elmulasztásával kapcsolatos igazolási kérelem elfogadása esetén - legkésőbb 2013. február végéig (vagy a pénzeszköz átadási megállapodásban - önkormányzati rendeletben biztosított felhatalmazás alapján - meghatározott későbbi határidőig)

nem számol el, részére támogatás az a) pontban foglalt esetben 2012. és 2013., a b) pontban foglalt esetben pedig 2013. és 2014. években semmilyen jogcímen nem folyósítható.

(13) Jelen rendelet 1. § hatálya alá nem tartozó külső szerv részére történő támogatással összefüggő megállapodás megkötését megelőzően, a megállapodás előkészítője a szabad előirányzat-fedezet rendelkezésre állását az analitikus nyilvántartással egyezteti.

(14) Amennyiben az 1. § hatálya alá nem tartozó támogatott külső szerv részére 200 eFt-nál nagyobb összegű pénzeszköz átadására kerül sor, a támogatás folyósítása előtt a külső szerv - 30 napnál nem régebbi Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított okirattal, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal köztartozásmentes adózói adatbázisából származó igazolással - igazolja, hogy nincs köztartozása.

(15) A (14) bekezdés szerinti igazolási kötelezettség nem vonatkozik az önkormányzati többségi tulajdonú szervezetekre és az önkormányzat által alapított (köz)alapítványokra.

(16) Az önkormányzat legalább többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nem nyújtható támogatás, amennyiben külön jogszabályban meghatározott, a társaság vezető tisztségviselőire, felügyelő bizottsági tagjaira, vezető állású munkavállalóira, valamint az önállóan cégjegyzésre, vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalóira vonatkozó közzétételi kötelezettségének a társaság nem tesz eleget vagy a közzététel megtörténtét nyilatkozattal nem igazolja.

(17) Az önkormányzat költségvetéséből támogatásban részesített kedvezményezettek nevét, a támogatás célját, összegét, valamint a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat - a támogatás értékhatárára tekintet nélkül, az önkormányzat internetes honlapján nyilvánosságra kell hozni a döntés meghozatalát követő hatvan napon belül. A közzétételről az önkormányzat nevében a Polgármesteri Hivatali szakmailag érintett szervezeti egység gondoskodik. Az önkormányzat költségvetéséből csak azon külső szervek részesíthetők támogatásban, melyek teljesítik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény előírásait.

(18) Amennyiben a költségvetésben szereplő előirányzatból közgyűlési, bizottsági, polgármesteri, településrészi önkormányzati döntés alapján

a)   jelen rendelet 1. § hatálya alá tartozó intézmény részére (intézményfinanszírozás keretében),

b)   önkormányzati feladatot feladatellátási-megállapodás keretében átvállaló külső szerv részére vagy

c)   az önkormányzat 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társasághoz

konkrét feladat ellátására, elszámolási kötelezettséggel kerül átadásra (lebontásra), ezekhez kapcsolódóan a (4) bekezdés szerinti külön megállapodást nem kell megkötni.

(19) A feladat-ellátási megállapodás keretében átadásra kerülő önkormányzati források felhasználását a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységének évenként ellenőrzi, a kedvezményezettet beszámoltatja tevékenységéről, különös tekintettel az önkormányzati forrás felhasználására. Az ellenőrzés, beszámoltatás eredményéről a szakmailag illetékes bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot tájékoztatja a tárgyévet követő év június 30. napjáig.

(20) Jelen rendelet 1. §-a alá nem tartozó személy vagy szervezet részére adott támogatás felhasználása - ha ennek a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - a közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak alkalmazásához kötendő, erről a kedvezményezettel kötött megállapodás rendelkezik.

(21) Amennyiben jelen rendelet előírásai szerinti pénzátadás (végső) kedvezményezettje nem az önkormányzat irányítása alá tartozó önkormányzati költségvetési szerv, a pénzeszköz átadására (folyósítására) a kedvezményezett fenntartójával történő egyeztetésben foglaltak szerint kerülhet sor.

 (22) A költségvetés „Iparűzési adó helyi rendelet szerinti hányadának visszaforgatására elkülönítés” c. kiadási jogcím, a „Nemzetiségi önkormányzatok támogatása” c. kiadási jogcím, valamint a „Sporttámogatás - 1 % - 10/2008. (IV. 01.) R. 5. § alapján” c. kiadási jogcím igénybevételére (folyósítására) az (5) bekezdésben foglalt folyósítási (kiutalási) feltételek, az elszámolási időszak, valamint a jelen §-ban megállapított elszámolási határidők nem alkalmazandók, helyettük az érintettek közötti külön megállapodásban foglaltak az irányadók.

(23) Amennyiben a jóváhagyott költségvetésben szereplő, pénzeszközátadással kapcsolatos kiadási jogcímben a kedvezményezett neve, a támogatás összege, valamint annak jogcíme megjelölésre kerül(t), a pénzeszköz-átadási megállapodás megkötéséhez újabb közgyűlési döntés nem szükséges.

Az előirányzat rendezés szabályai

25. §

(1) A Polgármester az önkormányzat elemi költségvetési dokumentációját összeállítja, vonatkozó módszertani útmutatóban foglaltak szerint, a jóváhagyott előirányzatokon a szükséges átdolgozást végrehajthatja és erről a közgyűlést tájékoztatja.

(2) A jelen rendelet 9. § (3) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel, a pénzügyi-gazdasági folyamatok zavartalanságának biztosítása érdekében a Polgármestert, hogy az önkormányzat költségvetésének végrehajtása során az egyes kiadási jogcímeken belül

a) az előirányzat-csoportokon belül,

b) a kiemelt előirányzatok között, valamint

c) a kiemelt előirányzatokon belül

a tényleges felhasználásnak (elszámolásnak) megfelelő előirányzat-átcsoportosításokat végrehajthatja, ennek rendjét szabályozza. Az előzőek szerinti előirányzat-átcsoportosítás nem eredményezheti a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatok növekedését.

(3) A szakmai feladatellátás zavartalansága, folyamatossága érdekében, utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett

a) az állami költségvetés által biztosított évközi pótelőirányzatok,

b) évközi egyéb visszatérülések, valamint

c) meghatározott (konkrét) célú pénzátvételek

terhére a kiadási előirányzatok módosítására, a szakmai feladatok megkezdésére, kifizetések teljesítésére sor kerülhessen.

Az önkormányzat költségvetésében megjelenő egyes előirányzatok

felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok

26. §

(1) A közgyűlés

a) az önkormányzat tulajdonában álló, bérüzemeltetésbe adott Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő (bérleti) üzemeltetésével összefüggő bérleti díj bevételt önálló bevételi jogcímként tervezi és számolja el, valamint

b) az a) pontban foglaltakkal összhangban a kiadások között a nettó bevétellel azonos összegű felújítási, korszerűsítési, fejlesztési keretet különít el a (2) bekezdésben meghatározott kiadásokra.

(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti felújítási keret felhasználható:

a) az önkormányzatot terhelő időszakos felújításokra és korszerűsítésekre,

b) a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésekre vagy

c) a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztések tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költségek bruttó 50 %-ig.

(3) A 2012. január 1. napjától megvalósítani tervezett felújítások, korszerűsítések, fejlesztések (1) bekezdés b) pont szerinti keret terhére történő finanszírozásáról - a felújítások, korszerűsítések, fejlesztések megkezdését megelőzően - a közgyűlés dönt. A felújítások, korszerűsítések, fejlesztések megkezdésére az előzőek szerinti közgyűlési döntést, valamint amennyiben (köz)beszerzési eljárás lebonyolítása szükséges, az eljárás lebonyolítását követően kerülhet sor. A fejlesztés által létrehozott vagyon teljes egészében az önkormányzatot illeti meg.

(4) A (1) bekezdés b) pont szerinti felújítási, korszerűsítési, fejlesztési keretet - legfeljebb annak 50 %-a erejéig - a közgyűlés erre vonatkozó eseti döntésével időlegesen a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli célokra is fel lehet használni, de az így felhasznált összeget legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig vissza kell pótolni a felújítási, korszerűsítési, fejlesztési keret javára. Amennyiben az átmeneti felhasználásról szóló döntést követően az alap a jelen bekezdés szerinti felhasználására kerül sor, a visszapótlás a tényleges felhasználás mértékéig azonnal szükséges.

(5) Az önkormányzati költségvetés terhére létrejött, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő

a) árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre,

b) vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon- vagy vagyoni értékű jog átadására,

c) koncesszióba adásra

vonatkozó szerződések

d) megnevezését (típusát),

e) tárgyát,

f) a szerződést kötő felek nevét,

g) a szerződés értékét,

h) határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint

i) az említett adatok változásait

(a közüzemi szerződések kivételével) a szerződés értékhatárára tekintet nélkül, a jegyző által külön szabályozott formában, az önkormányzat internetes honlapján közzé teszi a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

(6) Az önkormányzat költségvetésében megjelenő, alapszerűen működő lakásgazdálkodás előirányzatai terhére - a lakásépítési- és vásárlási támogatás kivételével - kötelezettségvállalásra csak a Polgármester előzetes eseti írásbeli engedélyének birtokában kerülhet sor.

(7) Az önkormányzat költségvetési előirányzataiból pályázati forrás igénybevételével megvalósítani tervezett bármely kiadási jogcím esetében - a pályázati forrással kapcsolatos támogatási szerződés aláírásáig - csak a pályázattal összefüggésben tervezett önkormányzati önrész erejéig teljesíthető kiadás.

(8) Benyújtott pályázat eredménytelenségéről, valamint a közgyűlés által jóváhagyottól eltérő feltételekkel történő realizálódásáról a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a pénzügyi feladatot ellátó szervezeti egységet haladéktalanul írásban tájékoztatja.

(9) Pályázat

a) eredménytelensége esetén a felszabaduló előirányzat a pályázati alapba visszarendezendő. Az ehhez szükséges intézkedések megtétele a szakmailag érintett szervezeti egység feladata.

b) közgyűlés által jóváhagyottól eltérő feltételekkel történő realizálódása esetén

ba) a felszabaduló előirányzat a pályázati alapba visszarendezendő. Az ehhez szükséges intézkedések megtétele a szakmailag érintett szervezeti egység feladata, vagy

bb) a jelentkező előirányzat-többletigény biztosításáról a közgyűlés a támogatási szerződés aláírását megelőzően dönt. Az ehhez szükséges intézkedések megtétele a szakmailag érintett szervezeti egység feladata.

(10) Az önkormányzat a tulajdonában álló, közfeladat ellátására a Pannon-Víz Zrt. kezelésébe átadott szennyvíztisztító-, és komposzttelep üzemeltetésével összefüggő éves bérleti díj nettó összegével megegyező kiadási előirányzatot az önkormányzati költségvetésben önálló „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” megnevezésű kiadási jogcímen elkülöníti.

(11) A „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” megnevezésű kiadási jogcímről kiadás teljesítésére az önkormányzat, a Pannon-Víz Zrt., és a GYŐR-SZOL Zrt. közötti, a közgyűlés és a Energia Központ Nonprofit Kft. (Bp., Váci u. 45.) által jóváhagyandó „Közfeladat-ellátási szerződés"-ben foglaltak szerint kerülhet sor.

(12) Az önkormányzati költségvetésben „A lakásvásárlás-, építés munkáltatói támogatása - a költségvetési körben foglalkoztatottak részére” megnevezésű kiadási jogcím előirányzatának, valamint a kapcsolódó törlesztő-részleteknek a terhére történő támogatás nyújtásakor a Polgármesteri Hivatal Közszolgálati Szabályzatában rögzített lakásépítési-, vásárlási-, korszerűsítési kamatmentes kölcsön juttatással kapcsolatos előírások alkalmazandók.

(13) Az önkormányzat költségvetésében szereplő, a 349/2007. (XII. 06.) Kgy. sz. határozat alapján képzett sporttámogatási célú előirányzat(ok) felhasználására a 10/2008. (IV. 01.) R. 6. §-ban foglaltakra (is) figyelemmel kerülhet sor.

(14) A településrészi önkormányzatok saját hatáskörükben költségvetési évet meghaladóan előzetes kötelezettségvállalást a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat főösszegének legfeljebb 25%-a mértékéig vállalhatnak.

Együttműködés külső szervekkel

27. §

A Polgármester, hogy a helyi nemzetiségi önkormányzatok és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti, az államháztartásról szóló törvénnyel összhangban lévő megállapodás megkötéséről gondoskodik.

Egyéb rendelkezések

28. §

(1) A közgyűlés a jelen rendelet 8. § (2) bekezdés c) és e) pontjában rögzített jogszabályokban foglalt előírások alapján összeállított R/9. számú mellékletben részletezett, az önkormányzat döntései alapján átmenetileg biztosított közvetett támogatásokkal kapcsolatos adatokat tudomásul veszi.

(2) Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló törvény és egyéb rendelkezések által lehetővé tett állami és egyéb források elnyerése érdekében benyújtásra kerülő pályázatokhoz szükséges saját (önkormányzati) forrás biztosításáról a közgyűlés külön döntés alapján, esetenként intézkedik.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények hasznosításából származó bevételek, valamint ezek üzemeltetéssel és fenntartással kapcsolatos költségek, kiadások, továbbá a felszíni parkolással összefüggő bevételek és kiadások a GYŐR-SZOL Zrt. adatszolgáltatásai alapján, eredeti előirányzatként vagy évközi előirányzat-módosításként kerülnek beépítésre a költségvetésbe (pénzügytechnikai tétel).

(4) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben tervezett előirányzat tartalmazza a felmerülő kiadásokkal kapcsolatos adó és járulék terhek fedezetét is.

(5) A Polgármester az önkormányzat költségvetésében „Humán terület intézményei működtetésével összefüggő egyes kiadások központosítottan kezelt fedezete” c. kiadási előirányzat terhére a T/9. sz. mellékletben intézménysorosan részletezett megbontásra figyelemmel év közben az előirányzat-lebontásról gondoskodik. Ezen (pót)előirányzat, valamint az intézmény 2012. évi költségvetésében szolgáltatási kiadások tétel altételeinek (és az ezekhez kapcsolódó ÁFA kiadás) előirányzat-felhasználásáról a 2012. évi intézményi beszámoló keretében az intézménynek elszámol.

8. FEJEZET

A SZAKMAI FELADAT-ELLÁTÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ELŐÍRÁSOK AZ OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN

29. §

1. Önkormányzati költségvetési támogatás terhére a közgyűlés által jóváhagyott pedagógiai programban és tantárgyfelosztásban szereplő foglalkozásokon túli tanóra nem finanszírozható.

2. Új szakmai program kizárólag a Polgármesteri Hivatal oktatási szakterületét irányító szervezeti egysége - Polgármester által előzetesen jóváhagyott - írásos engedélyével indítható, az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság által előzetesen támogatott tartalommal és finanszírozási feltételekkel. Az új program indításától számított három évig (illetve a program megszüntetéséig) az intézmény többlet költségvetési támogatást - a programmal összefüggő - működési célra nem igényelhet.

3. Az óvoda Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívülről jelentkező gyermeket csak akkor vehet fel, ha helyhiány miatt egyetlen győri gyermeket sem utasított el és ezután új csoport indítása nélkül szabad helye marad. Ez alól kivétel, ha a gyermek testvére már az adott óvodába jár. A győri gyermekek száma csoportonként nem lehet kevesebb 20 főnél, kivéve, ha a körzetes gyermekek túl nagy létszáma indokolja új csoport indítását és ezt a közgyűlés előzetesen előírta vagy jóváhagyta.

4. Az általános iskola Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén kívülről jelentkező tanulót csak akkor vehet fel, ha helyhiány miatt egyetlen győri tanulót sem utasított el és ezután új csoport indítása nélkül szabad helye marad. Ez alól kivétel, ha a gyermek testvére már az adott iskolába jár. A győri tanulók száma osztályonként nem lehet kevesebb 21 főnél, kivéve, ha a körzetes tanulók magas száma indokolja az új osztály indítását és ezt a közgyűlés előzetesen előírta vagy jóváhagyta.

5. Az oktatási-nevelési intézményekben nem indítható olyan új óvodai csoport vagy osztály, amely az alábbi létszámhatárokat nem éri el, vagy a jogszabályi maximumot meghaladja:

6. Szakképző évfolyamon az (5) bekezdés szerinti létszámhatárok több helyi hiányszakma tanulói csoportjainak összevonásával szervezett osztályokra is érvényesek. Ha a szakközépiskolai vagy szakiskolai szakmai elméleti képzésben az egy önálló OKJ szám szerinti helyi hiányszakmára jelentkező, felvételre alkalmas tanulók száma nem éri el a 12 főt, akkor a területileg illetékes Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság Elnöke véleményének a ki kérése után, annak figyelembevételével a Polgármester dönt az osztály indításának engedélyezéséről, vagy annak korlátozásáról.

7. Az iskolai osztályok csoportokra bonthatóak. A csoportbontásra felhasználható óraszámot az intézmény adott tanévére számított összes óraszámából, a nem kötelező órák, valamint a tehetséggondozásra fordítható órák keretéből biztosítandó. Szakképző évfolyamon több szakma oktatására összevontan szervezett osztály az egyértelműen eltérő szakmai tantárgyak foglalkozásaira, szakmánkénti csoportokra bontható. Azonos szakmai tantárgyak tanóráinak órarendi beosztása úgy szervezendő, hogy azokon az eltérő tanulói csoportok a lehető legnagyobb mértékben összevonhatóak legyenek. Erre a csoportbontásra a korábbi korlátozásokkal értelmezett, kifejezetten csoportbontásra biztosított óraszám használható fel.

8. A nyelvi előkészítő évfolyam indítására engedéllyel rendelkező középiskolák abban az esetben, ha az előkészítő osztályban 32 főnél kevesebb tanulót tudnának felvenni, önálló osztályt csak más iskolával összefogva, vendégtanulói státusz létrehozásával indíthatnak.

9. A (3)-(5) bekezdések létszámot korlátozó előírásai alól - a Polgármesteri Hivatal oktatási szakterületet irányító szervezeti egysége részletesen indokolt kezdeményezése alapján (központi feladatok ellátása, területi szétszórtság, eltérő pedagógiai vagy szakmai képzések, valamint helyi hiányszakmák képzése esetén) az Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottság véleményének figyelembevételével - kizárólag a Polgármester adhat részleges vagy teljes felmentést.

9. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONÚ, INTÉZMÉNYI KEZELÉSŰ

LÉTESÍTMÉNYEK ÁLLAGMEGÓVÁSÁVAL, ESZKÖZPÓTLÁSÁVAL

KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

30. §

(1) A közgyűlés az önkormányzat tulajdonában lévő, az önkormányzat és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek által kezelt létesítmények állagmegóvása, az elhasználódott eszközök pótlása érdekében az önkormányzat éves költségvetés keretei között

a) költségvetési szervenkénti,

b) létesítményenkénti valamint

c) részletes jogcímenkénti

tervezett bekerülési-összeget tartalmazó programot fogad el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti részletes felújítási program készítési kötelezettség 2012. évre az oktatási költségvetési szervekre nem vonatkozik.

(3) Az önkormányzat az (1) bekezdésben elfogadott állagmegóvási, elhasználódott eszköz pótlási program megvalósítás fedezeteként az önkormányzat költségvetésében felújítási, karbantartási, eszközbeszerzési célú előirányzatot különít el.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerint nevesített és elkülönített állagmegóvási, elhasználódott eszköz pótlási célokat szolgáló előirányzatok az önkormányzati költségvetés elfogadását követően - a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége írásbeli rendelkezése alapján - az érintett költségvetési szervek költségvetésébe kerülnek átcsoportosításra.

(5) Az állagmegóvással, eszközpótlással kapcsolatos

a) operatív feladatokat (előkészítés, lebonyolítás, műszaki ellenőrzés, stb.) az állagmegóvási, elhasználódott eszköz pótlási cél megvalósításában érintett költségvetési szerv látja el és

b) kötelezettségvállalásra a létesítményt, eszközt kezelő (használó) költségvetési szerv vezetője jogosult. A kötelezettségvállalást tartalmazó dokumentumot - annak aláírását megelőzően - műszaki ellenőr láttamozza.

(6) Az éves önkormányzati költségvetésben jóváhagyott állagmegóvási, elhasználódott eszközpótlási programtól eltérni jelen rendelet 8. § (2) bekezdés k) pontjában megjelölt szabályzatokban foglaltak alapján lehet.

(7) A költségvetési szervek kezelésében lévő létesítmények állagmegóvásával, az elhasználódott eszközök pótlásával kapcsolatos előirányzat egyes jogcímein belül, a jogcímek főösszegének változtatása nélkül, az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti - a számviteli előírásokkal összhangban lévő - előirányzat átcsoportosításokra a szükséges mértékig (akár intézményi hatáskörben is) sor kerülhet.

(8) A költségvetési szervek a féléves, háromnegyed-éves és az éves beszámoló keretében tájékoztatást adnak a a rendelkezésükre biztosított állagmegóvási, elhasználódott eszköz pótlási célú előirányzatok felhasználásáról.

10. FEJEZET

ZÁRÓ- ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ

RENDELKEZÉSEK

31. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.