Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a 62. § (6) bekezdésének 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Településképi véleményezési eljárás

1. §

 
(1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a 2. §-ban részletezett esetekben a főépítész, 3. §-ban részletezett esetekben a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontja alapján.

 
(2) Amennyiben a helyi építészeti és műszaki tervtanács akadályoztatása vagy határozatképtelensége miatt szakmai álláspontját a polgármester által meghatározott határidőben nem alakítja ki, a településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul.

 
(3) Amennyiben a polgármester úgy ítéli meg, hogy az adott engedélyezi eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja, a megalapozott döntés érdekében a 2. §-ban részletezett esetekben is kérheti a főépítész helyett a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontját.

2. §

 
A polgármester a főépítész szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

 a)  ^[1]rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen a 200 m² beépített területet meghaladó, de az 1000 m2-t meg nem haladó építmény esetében,

b) önálló reklámtartó építmény, melynek a mérete az építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység után meghaladja

ba) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,

bb) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

c) helyi egyedi védelem alatt álló építmény szomszédságában lévő építmény esetében,

^[2]d) városképi területi védelem alá tartozó területen lévő építmény esetében,

    e) közterületen vagy közlekedési területen lévő építmény esetében, alamint

^[3]f) valamennyi olyan fennmaradási engedélyezési eljárásban, mely a helyi építési szabályzat megsértésével megvalósuló jogszerűtlen építési tevékenység esetén undult.

3. §

 
A polgármester a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozva folytat le településképi véleményezési eljárást építésre, bővítésre, településképet érintő átalakításra irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz:

a) ^[4]rendeltetéstől függetlenül, a tervezési területen az 1000 m² beépített területet meghaladó építmény esetében,

b) valamennyi olyan épület és épületegyüttes esetében rendeltetéstől és alapterülettől függetlenül, amely hasznos szintterülete meghaladja az 1000 m2-t,

c) helyi egyedi védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése esetében,

d) tömbtelek építménye esetében,

e) háromnál több rendeltetési egységet tartalmazó építmény esetében, valamint

 f)  műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben lévő építmény esetében.

g) ^[5]

4. §

 
(1) A településképi véleményezés során vizsgálandó, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a vonatkozó településrendezési eszköz, a településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia elveinek és előírásainak, és

b) megfelel-e az elvárható szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.

 
(2) A településképi véleményezés során a telepítéssel kapcsolatban vizsgálandó

a) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

b) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

c) a vertikális megfelelőség, és

d) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a természetvédelem, a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőség.

 
(3) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) a földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát, és

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

 
(4) A településképi véleményezés során az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálandó, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye - megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz, és

f) tömegalakítása, homlokzatfelület színezése, anyaghasználata harmonizál-e.

 
(5) A településképi véleményezés során a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálandó, hogy

a) a közterületre benyúló építményrész, szerkezet, berendezés (különösen díszvilágító és hirdető berendezés) milyen módon befolyásolja a közterület használatát,

b) korlátozza-e vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és azok biztonságát,

c) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, és

d) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleg szükségessé váló - közterületet érintő - beavatkozásra.

 
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a helyi építészeti és műszaki tervtanács és a főépítész szakmai álláspontjának kialakítása során figyelembe veszi.

5. §

 
A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - az alábbi munkarészeket is tartalmazza:

a) műszaki leírás,

b) fotódokumentáció a tervezési területről,

c) tető-felülnézeti helyszínrajz

ca) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények, továbbá

cb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának

ábrázolásával,

d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajza,

e) metszet a megértéshez szükséges mértékben,

 f)  valamennyi homlokzati rajz, melyen feltüntetésre kerül a meglévő és tervezett hirdető- és reklámberendezések helye,

g) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint

h) látványterv vagy modellfotó legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel.

2. Településképi bejelentési eljárás

6. §

^[6]A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) a városkép helyi védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: helyi értékvédelmi rendelet)    meghatározott városképi területi védelem alá tartozó területen, műemléki környezetben, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a 7. § 1., 4., 13-14. és 19-20. pontjában meghatározott építési tevékenységek esetén, valamint

            b) a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és a hozzájuk 

            kapcsolódó közterületeken, zöldterületeken valamint közúti közlekedési övezetekben a 7. § 2-3., 5-12., 15-17. és

            19-20. pontjában meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek esetén.

7. §

 
Településképi bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenységek:

 
1.  A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, nyílászáróinak cseréje, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell

 a) megváltoztatni,

 b) átalakítani,

 c) elbontani,

 d) kicserélni,

 e) megerősíteni vagy

 f) változatlan formában újjáépíteni. 

 
2. Meglévő - legalább 6 lakást magában foglaló - építmény utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

 
3. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

 
4. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) megbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

 
5. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását.

 
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m3 térfogatot, de nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

 
7.  Önálló és nem önálló reklámtartó építmény építése, elhelyezése, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg

 a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, vagy

 b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot,

 és mind az a), mind a b) pont esetén a reklámfelület mérete meghaladja a 2,0 m2-t.

 
8. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

 
9. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

 
10. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

 
11. A telek természetes terepszintjének - építési tevékenységgel összefüggő - 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása, amennyiben az a közterülethez közvetlenül kapcsolódik.

 
12. A közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

 
13. Utcai kerítés építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

 
14. Szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit

a) megváltoztatni,

b) átalakítani,

c) elbontani,

d) kicserélni,

e) megerősíteni vagy

f) újjáépíteni.

 
15. Telken belüli közmű pótló műtárgy építése

 
16. Utasváró fülke építése.

 
17. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

 
18. ^[7]

^[8]19. Meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető védőtető, fedett terasz beépítése, zárttá tétele,

    körbeépítése esetén, amennyiben az nem építési engedélyköteles.

    20. Előkertben vagy oldalkertben elhelyezendő 12 m² -nél nagyobb kerti építmény építése, a meglévő bővítése vagy

    megváltoztatása.

^[9]8. §

(1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le

a) a műemléki jelentőségű területen, a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott helyi területi védelem alá tartozó területen, valamint egyedi védelem alatt álló építményre vonatkozóan valamennyi reklámelhelyezés esetén,

b) a reklámelhelyezésekről szóló helyi rendeletben (a továbbiakban: helyi reklámrendelet) meghatározott esetekben, valamint

c) a helyi építési szabályzatban meghatározott lakó és vegyes területfelhasználású övezetekben és ezen övezetekkel érintkező közterületeken, zöldterületeken és közúti közlekedési övezetekben új reklámeszköz építése, a meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén, amennyiben a reklámfelület mérete meghaladja a 2,0 m²-t.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt reklámelhelyezéssel kapcsolatos szabályokat és a településképi bejelentési eljárás nélküli reklámelhelyezéssel kapcsolatos szabályokat a helyi reklámrendelet határozza meg.

9. §

 
A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le azon építmények rendeltetésnek megváltoztatása esetében, amikor

a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,

b) lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetésének lakás rendeltetéssé módosításul, vagy

c) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.

10. §

 
(1) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség,

b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség,

c) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési terveket figyelembe vevő megfelelőség,

d) vertikális megfelelőség,

e) területfelhasználás megfelelősége, és

f) épület belső elrendezésének és szerkezetének funkcionális megfelelősége.

 
(2) Amennyiben a tevékenység megfelel az (1) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje a kérelemnek megfelelő, de legfeljebb

 a) ^[10] reklámeszköz esetén - a b) pont szerinti eset kivételével - 2 év,

b) cégér, cég- és címtábla esetén 5 év.

 
(3) A településképi bejelentés igazolása az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

 
(4) A (2) bekezdés szerinti érvényességi időtartam letelte után a bejelentés ismételten benyújtandó.

 
(5) A bejelentő a polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezhet Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűléséhez. A Közgyűlés döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén hozza meg.

11. §

 
(1) A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - bejelentésre indul. A bejelentés melléklete a papíralapú dokumentáció vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozó.

 
(2)  A dokumentáció - a bejelentés tárgyának megfelelően - legalább az alábbi munkarészeket tartalmazza:

a) a 7. § szerinti építési munka esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített -

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac) alaprajzot,

ad) valamennyi homlokzati rajzot,

ae) - amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik - utcaképi vázlatot, valamint

af) ^[11]közterületen elhelyezendő építmények esetén az aa)-ae) alpontokban előírtakon túl helyszínrajz a térfalakkal bezárt szélességben, legalább az érintett közterület utcákkal határolt hosszúságában, melyen feltüntetendőek a közterületen elhelyezendő építmény környezetében lévő épületek bejáratai, a közterületen már meglévő műtárgyak, köztárgyak, növényzet, a díszvilágító berendezések és reklámeszközök helye, gyalogos és kerékpáros út nyomvonalai, valamint a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámeszközök tervezett kialakítása is,

^[12]b) a 8. § szerinti reklámelhelyezés esetében

ba) műleírást,

bb) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett helyszínrajzot,

bc) a reklámeszköz elhelyezésének és rögzítésének műszaki megoldását,

bd) a legalább 2 m² felületű berendezés esetén az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajzot, valamint

be) látványtervet és fotómontázst, fényreklám esetén éjszakai utcaképet is tartalmazóan, vagy

c) a 9. § szerinti rendeltetés-módosítások esetében

ca) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, vagy technológia jellemzőjét, a rendeltetés-módosítás következtében - a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő - változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

cb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

cc) szükség szerint alaprajzot, valamint

 cd) szükség szerint homlokzatot vagy a közterületről látható felületek változtatását bemutató látványtervet, fotómontázst.

 
(3) Amennyiben a bejelentés tárgya a (2) bekezdés több pontját érinti, a dokumentáció valamennyi munkarészt tartalmazza.

3. Településképi kötelezés

12. §

 
^[13]​(1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén,

b) a településképi bejelentés elmulasztása esetén,

c) a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben a reklámeszköz nem felel meg a helyi reklámrendeletben meghatározott szabályoknak, különösen, ha a reklámeszköz:

ca) állapota nem megfelelő,

cb) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető,

cc) nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez, vagy

d) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen

da) az épület jókarban tartása, homlokzati elemeinek, színezésének védelme, egységes megjelenésének biztosítása vagy rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése,

db) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása,

dc) a telek területfelhasználási szabályoknak megfelelő használata, vagy

dd) építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartása.

 
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.

4. Helyi építészeti és műszaki tervtanács

13. §

 
A polgármester Győr Megyei Jogú Város környezete, épített környezetének alakítása és védelme szempontjából jelentős, a helyi építészeti érték védelmét és a településkép alakítását érintő építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése, valamint a vonatkozó jogszabályok és a városépítészeti érdekek összehangolt érvényre juttatása érdekében helyi építészeti és műszaki tervtanácsaként a Győri Tervtanácsot (a jelen alcímben a továbbiakban: Tervtanács) működteti.

14. §

 
A Tervtanács az 1. §-ban meghatározott esetekben alkot szakmai véleményt, melyet a polgármester a településképi véleménye kialakítása során figyelembe vesz.

15. §

 
(1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész.

 
(2) A Tervtanács tagjait a polgármester nevezi ki. A Tervtanács tagjainak kinevezésére az elnök tesz javaslatot a polgármesternek. A tervtanácsi tagok kinevezése két évre szól, amely meghosszabbítható. Ha a kinevezést kizáró körülmény a kinevezést követően merül fel, a polgármester a kinevezést visszavonja.

 
(3) A Tervtanács legfeljebb öt taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.

 
(4) A Tervtanács működéséhez szükséges forrásokat az Önkormányzat biztosítja, melyek fedezetét a mindenkori éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

 
(5) A Tervtanács véleményezési eljárása díj- és illetékmentes.

 
(6) A Tervtanács tagjait napirendenként bruttó 10.000 Ft tiszteletdíj illeti.

 
(7) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.

 
(8) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet és a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján - a polgármester egyetértésével - a Tervtanács fogad el.

Záró rendelkezések

16. §

 
(1) Ez a rendelet 2013. január 1. napján lép hatályba.

 
(2) A 17-19. § a hatályba lépést követő napon hatályát veszti.