Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Hatály

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed

a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) önállóan működő, valamint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési intézménye - ide nem értve a b) pontot - (a továbbiakban együtt: intézmény),

b) Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) (a továbbiakban a) és b) pont együtt: költségvetési szerv) és

c) az Önkormányzat

költségvetésére, valamint annak végrehajtására (a továbbiakban együtt: 2013. évi költségvetés).

(2) E rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyre és szervezetre, aki vagy amely részére e rendelet végrehajtása során a 2013. évi költségvetés terhére bármilyen jogcímen, ellenérték nélkül pénzeszköz átadására kerül sor.

2. A gazdálkodás általános alapelvei

2. §

A 2013. évi költségvetés végrehajtása

a) a költségvetési szerv alapító okiratában előírt, a költségvetési szerv és az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában részletezett feladatkörben, az ezzel összefüggésben vállalt kötelezettségre figyelemmel,

b) a hatékonyság, az olcsóbb és átlátható közszolgáltatás jegyében, a szigorú létszám- és bértakarékosság és a vagyon rendeltetésszerű használatára irányadó követelmény érvényesítésével,

c) jogszabályban és belső szabályzatban meghatározott közzétételi kötelezettségre figyelemmel,

d) a gazdálkodási, valamint a számviteli előírások betartásával és

e) ellenőrizhető módon

biztosítandó.

3. Egyes mellékletek

3. §

(1) Az 1. melléklet szerinti, 2013. évi költségvetési kiadási és a bevételi főösszeg a 2-5. mellékletben részletezett előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok szerint kerül meghatározásra.

(2) A költségvetési szerv részére a 2013. évre engedélyezett létszámot a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A 2013. évi költségvetésben szereplő feladatok többéves kihatását a 7. melléklet számszerűsíti.

(4) A 2013. évi költségvetés összevont pénzügyi mérlegét, működési és felhalmozási bevételeit, kiadásait és ezek egyenlegét a 8. melléklet tartalmazza.

(5) A 2013. évi költségvetésből nyújtott közvetett támogatásokat a 9. melléklet mutatja be.

(6) A 2013. évi költségvetési előirányzat felhasználásának ütemezését a 10. melléklet tartalmazza.

(7) A 2013. évi költségvetés bevételeit és kiadásait kötelező, önként vállalt, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 11. melléklet tartalmazza.

(8) A 2013. évi költségvetés kiadásai és bevételei a 12. mellékletben szereplő címrend szerint kerülnek besorolásra.

(9) A 2013. évi költségvetés európai uniós támogatással megvalósuló projektjeit a 13. melléklet tartalmazza.

2. A 2013. évi költségvetésben tervezett tartalék előirányzat igénybevétele

5. §

(1) Az Önkormányzat költségvetésében a gazdálkodás biztonsága, különösen az előre nem tervezhető kiadások fedezetének biztosítása és a kieső bevételek kompenzálása érdekében tervezett általános tartalék kizárólag a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének (a továbbiakban: Közgyűlés)  döntésével és - vis maior esetét kivéve - kizárólag a költségvetési szerv és az Önkormányzat 2013. első féléves gazdálkodásáról szóló beszámoló megtárgyalását követően vehető igénybe úgy, hogy összege az igénybevétel ellenére sem csökkenhet az eredeti előirányzat 75%-a alá.

(2) Az Önkormányzat költségvetésében az intézményi működtetés esetleges hiányának pótlására, az intézményi működtetéssel kapcsolatos esetleges törvényi kötelezettség fedezetének biztosítására, továbbá egyéb célra előirányzott általános tartalék, céltartalék és egyéb tartalék igénybevételére és felhasználására - „A tervezéskor tartalékként tervezett kiadási jogcímek” alá tartozó előirányzat kivételével - kizárólag a Közgyűlés döntése alapján kerülhet sor.

(3) A „Költségvetés tervezési tartalék” kiadási jogcím elsősorban az intézményi keretszámok kialakításakor bekövetkezett számítási pontatlanság rendezésére biztosít fedezetet, melyből az (1) bekezdés szerinti beszámoló megtárgyalásáig legfeljebb az eredeti előirányzat 40%-a kizárólag a Közgyűlés döntése alapján vehető igénybe. 

3. A 2013. évi költségvetés előirányzat-módosításával és előirányzat-átcsoportosításával összefüggő szabályok

6. §

(1) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet vagy az elkülönített állami pénzalap a 2013. évi költségvetés számára az Önkormányzat költségvetésében megjelenő pótelőirányzatot biztosít, erről a polgármester a Közgyűlést tájékoztatja.

(2) Jelen költségvetési rendeletben megjelenő

1. bevételek és kiadások módosításáról, valamint
2. kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról (a továbbiakban a) és b) pont együtt: előirányzat-változtatás)

a jelen §-ban meghatározottakra figyelemmel a Közgyűlés dönt.

(3) A Pénzügyi Bizottság a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: önkormányzati SzMSz) 3. melléklet 4. alcím 4.3. pont 4.3.1. alpontjában rögzített hatáskörben eljárva a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatát megváltoztathatja.

(4) A polgármester az önkormányzati SzMSz 4. melléklet 2. pont 2.1. és 2.2. alpontjában rögzített hatáskörben eljárva a költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetési előirányzatát megváltoztathatja.

(5) Az (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a pénzügyi-gazdasági folyamatok zavartalanságának biztosítása érdekében a Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az Önkormányzat költségvetésének végrehajtása során az egyes kiadási jogcímeken belül

a) az előirányzat-csoportokon belül,

b) a kiemelt előirányzatok között, valamint

c) a kiemelt előirányzatokon belül

a tényleges felhasználásnak megfelelő előirányzat-változtatást hajtsa végre, és ennek rendjét szabályozza. Az előzőek szerinti előirányzat-változtatás nem eredményezheti a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatok növekedését.

(6) A polgármester az elemi költségvetési dokumentáció összeállítása során a vonatkozó módszertani útmutatóban foglaltak szerint, a jóváhagyott eredeti előirányzaton az előirányzat-változtatás miatti átvezetést végrehajthatja, és erről a Közgyűlést a költségvetési rendelet soron következő módosítása keretében tájékoztatja.

(7) A Közgyűlés a szakmai feladatellátás zavartalansága és folyamatossága érdekében, valamint a polgármester utólagos tájékoztatási kötelezettsége mellett engedélyezi, hogy

a) az állami költségvetés által biztosított évközi pótelőirányzatok,

b) évközi egyéb visszatérülések, valamint

c) konkrét, meghatározott célú pénzátvételek

terhére a kiadási előirányzatok módosítására, a szakmai feladatok megkezdésére, kifizetések teljesítésére sor kerülhessen.

(8) Az intézmény vezetője saját hatáskörben megváltoztathatja - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - az intézmény költségvetésének kiadási és bevételi főszámát, az előirányzat-csoportok és a kiemelt előirányzatok között - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatok kivételével - saját hatáskörben előirányzat-változtatást hajthat végre. Amennyiben az intézmény megállapodás, szerződés vagy pályázat keretében pénzeszközt vesz át, annak terhére, az ebben rögzített mérték erejéig a személyi juttatások és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatát saját hatáskörben az intézmény vezetője megváltoztathatja.

(9) A Polgármesteri Hivatal elemi költségvetése kiadási és bevételi főszámának - az e rendeletben szabályozottakra figyelemmel - változtatására, az előirányzat-csoportok és kiemelt előirányzatok között - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatok kivételével - saját hatáskörben történő változtatásra a jegyző jogosult.

(10) A költségvetési szerv költségvetésének

a) Közgyűlés által történt jóváhagyásáról,

b) előirányzataiban közgyűlési, polgármesteri döntés alapján bekövetkezett, az érintett költségvetési szervvel előzetesen egyeztetett irányító szervi hatáskörű előirányzat-változtatásról, valamint

c) a Pénzügyi Bizottság előirányzat-változtatásáról

kiértesítés kiadására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége  jogosult.

(11) Ha a (10) bekezdés szerinti kiértesítést követően az érintett költségvetési szerv korábbi jelzéséről kiderül, hogy az abban jelzett előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti bontástól - a felhasználási cél változatlansága mellett - a tényleges felhasználás előirányzat-csoport és kiemelt előirányzat szerinti bontás számviteli okból eltér, a költségvetési szerv vezetője a tényleges felhasználáshoz igazodó előirányzat-változtatást - feltéve, hogy az a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzatot nem érint - saját hatáskörben végrehajthatja.

(12) A Közgyűlés az előirányzat-változtatással összefüggésben negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési szerv számára a költségvetési beszámoló irányító szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31. napi hatállyal dönt költségvetési rendeletének módosításáról.

4. Pénzellátás, valamint munkabér, illetmény és tiszteletdíj

7. §

(1) A 2013. évi költségvetésben szereplő kiadási előirányzat felhasználására, valamint bevétel realizálására

              a) a költségvetési szerv, valamint

b) az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége

havonta, a tárgyhót megelőző hónap 25. napjáig - a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék, valamint az egyéb előirányzat felhasználását elkülönítetten megjelentető - havi finanszírozási tervet készít.

(2) A költségvetési szerv önkormányzati támogatásának kiutalására a költségvetési szerv saját bevételének képződésére, valamint az (1) bekezdés alapján összeállított finanszírozási tervre figyelemmel kerülhet sor. Az önkormányzati támogatás igénybevétele az első féléves záráskor az aktuális előirányzat 60%-át, a háromnegyed éves záráskor az akkor aktuális előirányzat 75%-át nem haladhatja meg.

(3) A költségvetési szerv, valamint az Önkormányzat költségvetése vonatkozásában a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a finanszírozási tervben az adott hónapra jelzett önkormányzati támogatásnál - figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra - többet nem használhat fel.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak nyomon követése az önállóan működő intézmény vonatkozásában a pénzügyi-gazdasági feladatát ellátó intézménynek, az önállóan működő és gazdálkodó intézmény esetében a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének a feladata.

(5) A költségvetési szerv fizetési számlájának nap végi záró egyenlege az Önkormányzat számlájára átvezetésre kerül.

(6)⁽¹⁾ Az intézmény szállítója részére előleget - a 2011. évi CVIII. törvény 131. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak érvényesítésének kivételével - csak a Közgyűlés engedélyével folyósíthat.

⁽¹⁾ Módosította a 32/2013. (X. 18.) önkormányzati rendelet 1. § 2013. október 19-i hatállyal

8. §

(1) A költségvetési szervnél munkabér, illetmény és tiszteletdíj (a továbbiakban együtt: munkabér) fizetésére - a munkabérnek a dolgozó számlájára érkezésére - tárgyhónapot követő hónap 3. napján kerül sor. Ha a munkabérfizetés napja munkaszüneti napra esik, a munkabérfizetés napja az ezt közvetlenül megelőző munkanap.

(2) A költségvetési szerv személyi jellegű kifizetést, beleértve a számlaadás alapján történő kifizetést is átutalással teljesít.

5. Beszerzéssel összefüggő szabályok

9. §

(1) A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 67. §-ában rögzített közbeszerzési értékhatár alatti, de bruttó 100 eFt-ot elérő vagy azt meghaladó árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén az alábbi szabályok alkalmazandók:

a) bruttó 100 eFt-ot elérő vagy azt meghaladó és nettó 1.000 eFt-ot meg nem haladó árubeszerzés, építési beruházás, szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén lehetőség van az arra alkalmas féltől történő közvetlen megrendelésre vagy szerződéskötésre több ajánlat bekérése nélkül,

b) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 8.000 eFt-ot meg nem haladó árubeszerzés és szolgáltatás esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

c) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 15.000 eFt-ot meg nem haladó építési beruházás esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással,

d) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 25.000 eFt-ot meg nem haladó szolgáltatási koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással és

e) nettó 1.000 eFt-ot meghaladó, de nettó 100.000 eFt-ot meg nem haladó építési koncesszió esetén külön beszerzési szabályzatban rögzített pályáztatás kerül lefolytatásra, legalább három pályázó felkérésével vagy nyílt beszerzési eljárással.

(2)⁽¹⁾ Ha az (1) bekezdésben meghatározott értékű árubeszerzés, szolgáltatás, építési beruházás, szolgáltatási koncesszió és építési koncesszió esetén nincs mód legalább három pályázó felkérésére, az eljáró Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége, vagy az érintett intézmény vezetője - amennyiben lehetőség van rá - előre, írásban indokolja a jelen §-ban előírt eljárástól való eltérés okát. Ennek formája a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységének ügyintézője és vezetője, illetve az érintett intézmény vezetője és gazdasági vezetője által aláírt, szakmai indoklással alátámasztott feljegyzés, amely a kötelezettségvállalás mellé csatolandó.

⁽¹⁾ Módosította a 32/2013. (X. 18.) önkormányzati rendelet 2. § 2013. október 19-i hatállyal

6. Tájékoztatás tartozásállományról, és egyéb adatszolgáltatás

10. §

(1) Az intézmény a tárgyhónapot követő 15. munkanapig - a 14. melléklet szerinti formában és tartalommal - írásban tájékoztatja a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét a hónap utolsó napján fennálló tartozásállományról, valamint írásban jelzi a tartozás fennállásának indokát.

(2) A Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat esetében az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége készíti el.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli elismert tartozásállományának mértéke eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 5%-át vagy a 25.000 eFt-ot, és e tartozását egy hónapon belül nem tudja harminc nap alá szorítani, a Közgyűlés a polgármester kezdeményezésére a költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, egyúttal vizsgálatot rendelhet el a kialakult helyzet tisztázására és a felelősség megállapítására.

(4) Az önkormányzati biztosra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

(5) A Közgyűlés döntése alapján önkormányzati biztos kiválasztására

a) eseti pályázat alapján vagy

b) a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül választással, és az érintett egyetértésével

kerülhet sor.

11. §

A költségvetési szerv külön jogszabályban, valamint belső szabályzatában foglalt adatszolgáltatáson túl eleget tesz az irányító szerv eseti adatszolgáltatási igényének.

 III. Fejezet

Az intézmény költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

1. Az intézmény éves költségvetésének összeállítása,

valamint az előirányzat-változtatás és -felhasználás

12. §

(1) Az intézmény vezetője az intézmény költségvetését a Közgyűlés által elfogadott bevételi és kiadási keretszámok főösszegét betartva, a jogszabályi előírásokra figyelemmel úgy állítja össze és év közben többletbevétele terhére úgy módosítja, hogy az aktuális módosított előirányzat fedezetet biztosít az év során jelentkező kifizetésre.

(2) Az intézmény gazdálkodása során költségvetésének módosított kiadási előirányzatának főösszegét, ezen belül a kiemelt előirányzatot, valamint az engedélyezett létszámot nem lépheti túl.

(3) Az intézményi engedélyezett létszám-előirányzat, valamint a személyi juttatás és a munkaadót terhelő járulék kiemelt előirányzat kötött és túl nem léphető főösszegének változtatását - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az irányító szerv engedélyezi.

(4) Az intézményi költségvetés dologi kiadási előirányzatában szereplő szolgáltatási kiadások kiadáscsoport altételeinek és az ezekhez kapcsolódó általános forgalmi adó kiadás aktuális módosított előirányzata intézményi saját hatáskörben nem csökkenthető.

(5) Az intézmény által ellátott élelmezési tevékenységgel összefüggő kiadási és bevételi előirányzat, valamint az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó, az intézmény által - analitikában elkülönítetten is - nyilvántartandó önkormányzati támogatás felhasználási kötöttségű, arról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége kérésére esetenként, de legkésőbb az éves beszámoló keretében az intézmény elszámol.

2. Többletbevétel kezelése és felhasználásának engedélyezése

13. §

(1) Amennyiben az intézmény eredeti saját bevételi előirányzatán belül a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel

a) a közhatalmi  bevételek,

b) az intézményi működési bevételek és 

c) a felhalmozási bevételek

eredeti vagy  -  ha  a  bevételek  tervezettől történő elmaradása miatt azokat csökkentették - módosított bevételi előirányzatán felüli, pénzügyileg teljesült többletbevétele (a továbbiakban: többletbevétel) az eredeti előirányzat 30%-át nem haladja meg, akkor azt, de legfeljebb 10.000 eFt-ot az intézmény felhasználhatja. Ez esetben az előirányzat-módosításra irányító szervi hatáskörben utólag, az intézmény adatszolgáltatása alapján kerül sor.

(2) Ha a többletbevétel az eredeti előirányzat 30%-át vagy a 10.000 eFt-ot meghaladja, az intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységénél kérelmezi a többletbevétel felhasználásának engedélyezését. Az írásbeli kérelmet - amely tartalmazza a többletbevétel keletkezésének okát - egy példányban a többletbevétel felhasználását megelőzően az intézmény vezetője a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egységéhez eljuttatja. Ha a többletbevétel keletkezése az intézmény szabad kapacitásának kihasználásával függ össze, a kérelem részletes számítással alátámasztja, hogy a keletkezett többletbevétel legalább a tevékenység intézményi önköltség-számítási szabályzaton alapuló számítás szerinti önköltségét eléri. Amennyiben a többletbevétel az önköltséget nem éri el, akkor ennek okát a kérelem ismerteti.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a kérelem beérkezését követő 3 munkanapon belül a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységének véleményével együtt a polgármester elé terjeszti, aki a kérelemben foglaltakról soron kívül határozattal dönt.

(4) Ha a polgármesteri határozat a kérelem részbeni vagy egészbeni jóváhagyását tartalmazza, az intézmény által irányító szervi hatáskörű előirányzat módosításként kezelendő kiértesítést a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége a polgármesteri határozat kézhezvételét követő 3 munkanapon belül adja ki.

(5) Ha a polgármesteri határozat a kérelem elutasítását tartalmazza, a kiértesítést a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége a polgármesteri határozat kézhezvételét követő 3 munkanapon belül adja ki.

(6) Amennyiben a polgármester a kérelmet teljesen vagy részben elutasítja, az intézmény a többletbevétel egészét vagy a részben elutasított összegét a kiértesítés átvételétől számított 5 munkanapon belül az Önkormányzat 11737007-15466004 számú fizetési számlájára befizeti.

(7) Az intézmény a többletbevétel felhasználását a határozat átvételéig nem kezdheti meg, így különösen kötelezettséget nem vállalhat, és kifizetést a terhére nem teljesíthet, valamint

1. a bevételi előirányzatát nem módosíthatja.

(8) Az intézmény - az élelmezési tevékenységhez kapcsolódó bevétele, valamint az államháztartáson belülről történő pénzeszközátvétele kivételével - saját többletbevétele terhére annak 15%-ának megfelelő - az irányító szerv külön intézkedésével felhasználható - tartalékot képez.

(9) Amennyiben az intézmény meghatározott feladat ellátására - különösen szerződés, megállapodás és pályázat keretében - államháztartáson kívülről eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, a - különösen a szerződésben és a megállapodásban - meghatározott feladat ellátásával összefüggésben ténylegesen felmerült költséget úgy osztja meg, hogy az a felmerült közvetlen költség mellett fedezetet nyújtson az intézményüzemeltetési és -fenntartási költség arányos részére, valamint a tartalékképzési kötelezettség teljesítésére is. A megosztás nem veszélyeztetheti a vállalt kötelezettség teljesítését.

3. Intézményi létszám- és bérgazdálkodással kapcsolatos előírások

14. §

(1) A 2013. évre közalkalmazotti létszámzárlat kerül elrendelésre.

(2) Az intézmény a 2013. év során üres, valamint megüresedő álláshelyét a polgármester írásbeli engedélye alapján töltheti be.

(3) A Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző illetékes főosztályának vezetője az intézménynél a beszámoló készítési időpontokban 120 napot meghaladóan üres álláshelyét felülvizsgálja, és ha indokolt, javaslatot tesz az intézményi létszámkeret csökkentésére és a kapcsolódó előirányzat elvonására.

(4) Intézménynél személyi juttatás kiemelt előirányzat terhére jutalom kifizetésére a mindenkor érvényes jogszabályi előírások betartása mellett és abban az esetben kerülhet sor, ha az intézmény az önkormányzati költségvetéssel szemben pótelőirányzati igénnyel nem lép fel. A kifizetésre kerülő jutalom mértéke éves szinten nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatás eredeti előirányzatának 1/12 részét.

(5) Intézménynél rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolására és kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetője a rendkívüli munkaidő, készenléti és helyettesítési díj elszámolásához, valamint kifizetéséhez naprakész, általa legalább negyedévente ellenőrzött analitikus nyilvántartást vezet.

(6) Amennyiben az intézmény a személyi juttatással kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét megszegi, a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző illetékes főosztályának vezetője az intézmény vezetőjének felelősségre vonását kezdeményezését javasolja a polgármesternek.

4. Az intézményi reprezentációra vonatkozó rendelkezések

15. §

(1) Nemzetközi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézménynél csak külön közgyűlési döntés alapján, az abban meghatározott keret erejéig teljesíthető.

(2) Belföldi reprezentációval kapcsolatos kiadás az intézménynél az engedélyezett létszám alapján, évente létszámonként bruttó 2 eFt tervezhető és használható fel.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti reprezentációval összefüggő reprezentációs anyaggal kapcsolatos kiadás éves szinten nem haladhatja meg a bruttó 30 eFt-ot.

(4) Az intézmény vezetője személyi reprezentációs célra havonta bruttó 1,5 eFt-ot használhat fel.

(5) A (1)-(4) bekezdésben meghatározott keretek egymás között nem csoportosíthatók át.

(6) A kulturális intézménynél a feladatellátás keretében, az (1)-(4) bekezdésen kívül felmerülő reprezentációs jellegű kiadás nem haladhatja meg a 2010. évi elemi intézményi beszámolóban teljesített reprezentációs kiadások összegét.

(7) A reprezentációs keret felett - évközi nyilvántartás kötelezettsége mellett - az intézmény vezetője rendelkezik, mely keret magában foglalja a kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

5. Az intézményi gazdálkodással összefüggő egyéb rendelkezések

16. §

(1) Az intézmény vezetője

1. a) szabad előirányzat vagy
   
2. b) pénzügyi fedezet, valamint erről szóló, az irányító szervtől származó írásos dokumentum hiányában kötelezettséget nem vállalhat, és a feladat végrehajtását nem kezdheti meg.

(2) Az intézmény részére az éves költségvetésben egyszeri jelleggel biztosított előirányzat, továbbá az év közben bármely jogcímen rendelkezésre bocsátott pótelőirányzat felhasználási kötöttségű, erről az intézmény - legkésőbb - a zárszámadás keretében elszámol.

(3) Az intézmény intézményi saját forrást vagy önkormányzati költségvetésből támogatást igénylő pályázatot csak a polgármester előzetes írásos engedélye alapján nyújthat be. A polgármesteri engedély igénylésekor az intézmény vezetője írásban bemutatja a pályázat tárgy- és következő háromévi intézményi költségvetést érintő hatását.

(4) Az intézményi pénzmaradvány-elszámolása során

a) csak olyan pénzmaradványt terhelő kötelezettség-vállalás mutatható ki, amely a beszámolási évben keletkezett, és amely kötelezettségvállalási dokumentummal igazolható, valamint

b) a szabad pénzmaradvány terhére az irányító szerv felhasználási kötelezettséget állapíthat meg, abból elvonást eszközölhet.

(5) A Közgyűlés döntésével az év közben megszűnő, valamint átszervezésre kerülő feladat költségvetési előirányzatát időarányosan - a közgyűlési döntést követő 60 napon belül - a Polgármesteri Hivatal szakmai irányítást végző főosztálya vezetőjének kezdeményezésére a módosításról vagy az elvonásról szóló kiértesítés kiadására a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult.

.

17. §^*

^* (Hatályon kívül helyezte a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja 2013.12.21-től.)

IV.  Fejezet

A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

18. §

(1) A Polgármesteri Hivatal költségvetésének végrehajtása során a 6. § (9) bekezdésének második mondata, a 12. § (1)-(3) bekezdésében, a 16. § (1)-(2) és (4) bekezdésben és a 17. § (1) bekezdésében foglaltak értelemszerűen alkalmazandóak.

(2) A polgármesteri hivatali reprezentációval kapcsolatos előírásokat a Polgármesteri Hivatal belső szabályzata tartalmazza. Az e célra tervezett előirányzat magában foglalja a reprezentációval összefüggő adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

V. Fejezet

Az Önkormányzat költségvetésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályok

1. Hitelek

19. §

(1) Az e rendelet elfogadásakor érvényben lévő hitelszerződésen felül a 2013. év során további hitelszerződés megkötésére - ide nem értve a (2) bekezdés szerinti likviditási hitelt - csak a Közgyűlés döntése alapján, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.

(2) Az Önkormányzat és számlavezetője között az átmeneti likviditási problémák kezelésére létrejött szerződés, annak 2013. évi lejáratakor - a hatályban lévő jogszabályi előírásokra figyelemmel - meghosszabbítható.

(3) Az e rendelet elfogadásakor érvényben lévő hitelszerződéssel összefüggő, a hitel- és kamattörlesztésre vonatkozó hatáskörök gyakorlására az Önkormányzat belső szabályzatában foglaltak az irányadók.

2. Átmenetileg szabad pénzeszközök hasznosítása

20. §

(1) [2]Az Önkormányzat számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszközeinek

a) határozott időre lekötött betétként történő elhelyezéséről,

b) határozott időre lekötött betét, annak lejárata előtti feltöréséről,

c) államilag garantált értékpapírban történő elhelyezéséről, valamint

d.) államilag garantált értékpapírban történő elhelyezés esetén, annak lejárata előtti eladásáról

a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egysége vezetőjének kezdeményezésére, a Gazdálkodási Főosztály vezetője javaslatára, a polgármester dönt.

(2) Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek az (1) bekezdés szerinti hasznosításáról a polgármester a Közgyűlést a féléves és az éves beszámoló keretében tájékoztatja.

3. A helyi nemzetiségi önkormányzatok tevékenységének támogatása

21. §

(1) Az Önkormányzat az illetékességi területén működő helyi nemzetiségi önkormányzatok közül a roma, lengyel, német és örmény nemzetiségi önkormányzat részére, eredeti előirányzatként összesen 14.903 eFt támogatást biztosít a 2013. évre. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a helyi nemzetiségi önkormányzatok és az Önkormányzat közötti, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötésére.

(2) ^*

^*  (Hatályon kívül helyezte a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja 2013.12.21-től)

4. Külső szervek részére történő pénzeszközátadás szabályai
   

22. §^*

^* (Hatályon kívül helyezte a 42/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja 2013.12.21-től.)

5. Egyes kiadási előirányzatok felhasználásához kapcsolódó speciális szabályok

23. §

(1) A Közgyűlés

a) az Önkormányzat tulajdonában álló és bérüzemeltetésbe adott Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő üzemeltetésével összefüggő bérleti díj bevételt önálló bevételi előirányzatként tervezi és számolja el, valamint

b) az a) pontban foglalttal összhangban a kiadások között a nettó bevétellel azonos összegű felújítási, korszerűsítési és fejlesztési keretet (a továbbiakban együtt: felújítási keret) különít el a (2) bekezdésben meghatározott kiadásokra.

(2) A felújítási keret

a) az Önkormányzatot terhelő időszakos felújításra és korszerűsítésre,

b) a Rába Quelle Gyógy-, Termál- és Élményfürdő magasabb színvonalú működését szolgáló fejlesztésre vagy

c) a bérüzemeltető által kezdeményezett és részben általa finanszírozott magasabb színvonalú működést szolgáló fejlesztés tulajdonosi önrészének biztosítására, legfeljebb a fejlesztési költség bruttó 50%-áig

használható fel.

(3) A felújítási keret terhére történő finanszírozásról - a felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdését megelőzően - a Közgyűlés dönt. A felújítás, korszerűsítés és fejlesztés megkezdésére az előzőek szerinti közgyűlési döntést, valamint - amennyiben köz- vagy egyéb beszerzési eljárás lebonyolítása szükséges - az eljárás lebonyolítását követően kerülhet sor. A fejlesztés által létrehozott vagyon teljes egészében az Önkormányzatot illeti meg.

(4) A felújítási keret legfeljebb annak 50%-a erejéig  a Közgyűlés erre vonatkozó döntésével időlegesen a (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli célra is felhasználható, de az így felhasznált összeg a tényleges felhasználás mértékéig azonnal, de legkésőbb a költségvetési év december 31. napjáig visszapótolandó a felújítási keret javára.

(5) Az alapszerűen működő lakásgazdálkodás kiadási jogcímen belül „A lakásvásárlás-, építés munkáltatói támogatása - a költségvetési körben foglalkoztatottak részére” kiadási előirányzat terhére történő támogatás nyújtásakor az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal Egységes Közszolgálati Szabályzatában rögzített előírások alkalmazandók.

(6) Az Önkormányzat tulajdonában álló, de a közfeladata ellátására a Pannon-Víz Zrt. üzemeltetésébe adott szennyvíztisztító- és komposzttelep üzemeltetésével összefüggő éves bérleti díj nettó összegével megegyező kiadási előirányzat az önálló „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzaton elkülönítésre kerül.

(7) A „Vízgazdálkodási Fejlesztési Alap” kiadási előirányzatról kiadás teljesítésére az Önkormányzat, a Pannon-Víz Zrt. és a GYŐR-SZOL Zrt. közötti, a Közgyűlés és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft. (Budapest, Váci út 45.) által jóváhagyandó szerződésben foglaltak szerint kerülhet sor.

(8) A településrészi önkormányzat saját hatáskörében költségvetési évet meghaladóan előzetes kötelezettségvállalást legfeljebb a tárgyévet követő év február utolsó napjáig, a településrészi önkormányzat tárgyévi eredeti kiadási előirányzata főösszegének legfeljebb 25%-a mértékéig vállalhat.

(9)  A GYŐR-SZOL Zrt. adatszolgáltatása alapján, eredeti kiadási előirányzatként vagy évközi előirányzat-módosításként kerül beépítésre technikai tételként a költségvetésbe

1.     a) az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló bérlemények hasznosításából származó bevétel, valamint ezek üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos kiadás, továbbá
   
2.       b) a felszíni parkolással összefüggő bevétel és kiadás.
   

(10) Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggésben tervezett kiadási előirányzat  magában foglalja a felmerülő kiadással kapcsolatos adó- és járulékfizetési kötelezettség fedezetét is.

6. Az Önkormányzat által benyújtásra kerülő pályázatok benyújtásával és a pályázati források kezelésével összefüggő előírások

24. §

(1) Az állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében benyújtani tervezett pályázathoz szükséges saját forrás biztosításáról a Közgyűlés dönt.

(2) Állami és egyéb pályázati forrás elnyerése érdekében, közgyűlési döntés alapján benyújtásra kerülő pályázathoz szükséges saját forrás biztosítására a Közgyűlés az Önkormányzat költségvetésében pályázati önerő keretet különít el.

(3) A közgyűlési döntés alapján benyújtásra került pályázat kedvező elbírálása esetén a pályázat megvalósításához kapcsolódó, a közgyűlési döntésben rögzített mértékű és 30.000 eFt-ot meghaladó összegű saját forrás a pályázati önerő keret terhére - külön közgyűlési döntés nélkül polgármesteri hatáskörben, de utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett - a pályázat előirányzatához átcsoportosítható.

(4) Az Önkormányzat pályázati forrás igénybevételével megvalósítani tervezett bármely kiadási előirányzata esetében - a pályázati forrással kapcsolatos támogatási szerződés aláírásáig - csak a pályázattal összefüggésben tervezett saját forrás erejéig teljesíthet kiadást.

(5) Ha a benyújtott pályázat a Közgyűlés döntésétől eltérő feltétellel valósul meg a polgármester a Közgyűlést a soron következő ülésén írásban haladéktalanul tájékoztatja és

1.               a) a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezéséről gondoskodik, vagy
   

b) a jelentkező előirányzat-többlet biztosításához a Közgyűléstől a támogatási szerződés aláírását megelőzően hozzájárulást kér.

(6) Ha a benyújtott pályázat eredménytelenségéről a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége tudomást szerez, a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységét írásban haladéktalanul tájékoztatja, amely szervezeti egység a polgármesternél kezdeményezi a felszabaduló előirányzat pályázati önerő keretbe történő visszarendezését.

7. Az önkormányzati tulajdonú létesítmények állagmegóvásával és eszközpótlásával kapcsolatos rendelkezések

25. §

(1) A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő, az Önkormányzat és a költségvetési szerv könyvviteli mérlegében megjelenő létesítmény állagmegóvása, valamint az elhasználódott eszköz pótlása érdekében az Önkormányzat költségvetésében

a) költségvetési szervenként,

b) létesítményenként, valamint

c) részletes jogcímenként,

tervezett, bekerülési összeget tartalmazó állagmegóvási, elhasználódott eszköz pótlási programot (a továbbiakban: program) fogad el, amelyet az 5. melléklet „Intézményi létesítmények állagmegóvása, eszközbeszerzése” kiadási jogcíme tartalmaz.

(2) A programkészítési kötelezettség a 2013. évre az oktatási ágazatba tartozó intézményre nem vonatkozik.

(3) A Közgyűlés a program megvalósításának fedezeteként az Önkormányzat költségvetésében felújítási, karbantartási és eszközbeszerzési célú kiadási előirányzatot különít el.

(4) A (3) bekezdés szerinti elkülönített kiadási előirányzat a 2013. évi költségvetés elfogadását követően - a Polgármesteri Hivatal szakmailag érintett szervezeti egysége írásbeli rendelkezése alapján - az érintett költségvetési szerv költségvetésébe kerül átcsoportosításra.

(5) Az állagmegóvással és eszközpótlással kapcsolatos

a) operatív feladatot, így különösen előkészítést, lebonyolítást és műszaki ellenőrzést   az érintett költségvetési szerv látja el, valamint

b) kötelezettségvállalásra az érintett költségvetési szerv vezetője jogosult, amelyet annak aláírását megelőzően a műszaki ellenőr szignál.

(6) A program egyes jogcímein belül a jogcím főösszegének változtatása nélkül az előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításra a szükséges mértékig - akár intézményi hatáskörben is - sor kerülhet.

(7) A költségvetési szerv a háromnegyed-éves és az éves beszámoló keretében tájékoztatást ad a rendelkezésére bocsátott kiadási előirányzat felhasználásáról.

...

VI. fejezet

Záró rendelkezések

26. §

1. (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
   

(2) Hatályát veszti a 2013. évi költségvetés elfogadásáig történő átmeneti finanszírozás szabályairól szóló 36/2012. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.