Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében biztosított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya kiterjed Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és intézményei (a továbbiakban: Intézmény) behajthatatlan követelésével kapcsolatos eljárásra, valamint az általuk nyilvántartott követelés elengedésének eseteire és módjára, kivéve az adóbehajtás alatt álló követelést.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában követelésnek minősül a behajthatatlanná nem minősített, valamint a behajthatatlanná minősített követelés.

(2) Behajthatatlan az a követelés

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

b) amelyet az Önkormányzat követeléselengedésre jogosult szerve a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás vagy nyilatkozat szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g) amely olyan - a központi költségvetésről szóló mindenkori törvényben meghatározott mértékű - kis összegű követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítás nincsen arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, valamint

h) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel.

2. A követelés minősítése

3. §

(1) A követelés felülvizsgálatát az Önkormányzat és az Intézmény évente legalább egyszer, legkésőbb a zárszámadást megelőzően a mindenkor hatályos belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzi.

(2) Az Önkormányzat és az Intézmény évente, a zárszámadás előtt minősíti a követelését és szükség esetén javaslatot tesz annak leértékelésére, valamint értékvesztés elszámolására.

(3) A követelés minősítése alapján annak leértékelésére, valamint az értékvesztés elszámolására értékhatárra tekintet nélkül az Önkormányzat esetén a polgármester, Intézmény esetén az Intézmény vezetője jogosult.

(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján a követelés minősítésén túl a követelés behajthatatlanná nyilvánításáról értékhatárra tekintet nélkül az Önkormányzat esetén a polgármester, Intézmény esetén az Intézmény vezetője dönt.

(5) A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követeléselengedésnek.

3. Követelés elengedésével kapcsolatos szabályok

4. §

Az Önkormányzat és az Intézmény részben vagy egészben lemondhat a követeléséről

a) csődeljárási, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében,

b) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térül meg,

d) bírósági egyezség keretében,

e) ha az csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

f) ha a kötelezett nem lelhető fel - a megadott címen nem található, a felkutatása dokumentáltan nem járt eredménnyel - és végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkezik,

g) ha a lemondás az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban külön jogszabály által meghatározott közérdekű cél megvalósítását szolgálja,

h) szervezetben fennálló önkormányzati tagság megszűnése esetén a szervezet létesítő okirata alapján járó vagyon tekintetében, ha az Önkormányzatnak járó vagyon a szervezet további működését veszélyezteti vagy

i) ha a jogerős hatósági határozatban előírt kötelezettségének nem teljesítése miatt a kötelezett terhére bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a kötelezett a bírság alapjául szolgáló, elmulasztott kötelezettségének igazoltan eleget tesz.

5. §

(1) A 4. § a)-h) pontja szerinti követelés elengedéséről Önkormányzat és Intézmény esetén

a) bruttó 1.000.000,- Ft értékhatárig a polgármester,

b) bruttó 1.000.001,- Ft és bruttó 10.000.000,- Ft értékhatár között a Pénzügyi Bizottság és

c) bruttó 10.000.001,- Ft értékhatártól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

dönt.

(2) A 4. § i) pontja szerinti követelés elengedéséről értékhatárra tekintet nélkül a jegyző dönt.

6. §

A követelés elengedésére jogosult eljárása során mérlegeli különösen az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és az Intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát.

4. Záró rendelkezések

7. §

Ez a rendelet 2014. november 1. napján lép hatályba.

8. §

A rendelet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazandó.