Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés b) pontjában, a 48. § (4) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

 
I. Fejezet

 
Általános rendelkezések

 
1. A rendelet személyi hatálya

 
1. §

 
E rendelet hatálya a szociális szolgáltatások és a gyermekjóléti alapellátások tekintetében kiterjed

a) a b)-c) pontban foglalt kivételekkel a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen élő személyre,

b) az idősek ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos ellátása tekintetében az intézmény ellátási területén lakóhellyel rendelkező személyre,

c) az idősek nappali ellátása tekintetében az intézmény ellátási területén tartózkodó személyre és

d) a hajléktalan személyre.

2. Értelmező rendelkezések

 
2. §

 
E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Adósság:

aa) vezetékes gáz díjtartozás,

ab) áramdíjtartozás,

ac) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

ad) víz- és csatorna használati díjtartozás,

ae) szemétszállítási díjtartozás,

af) közös költség hátralék, valamint

ag) lakbérhátralék,

amennyiben Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és az adósság jogosultja együttműködési megállapodást köt.

 
b) A jövedelemszámításra irányadó időszak: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak.

c) Az egy főre jutó jövedelem a 2. § b) pontban megjelölt időszakra eső 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § d) pontja szerinti együtt élő személyek számának hányadosa.

 
d) Együtt élő személyek:

da) a lakhatási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyek, továbbá

db) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozók.

e) Fogyasztási egység: a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

ea) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma: 1,

eb) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma: 0,9,

ec) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma: 0,8,

ed) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma: 0,8, valamint

ee) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma: 0,7

azzal, hogy ha az ea)-ec) alpont szerinti személy magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy az ed)-ee) alpont szerinti kiskorú személyre tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak vagy a háztartásban legalább egy gyermekét egyedül nevelő szülő él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik.

f) Egy fogyasztási egységre jutó jövedelem: a háztartás 2. § b) pontban megjelölt időszakra eső 5. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt családi jövedelem és a 2. § e) pontja szerinti fogyasztási egység összegének hányadosa.

g) Gyermekét egyedül nevelő szülő az, aki

ga) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,

gb) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, vagy

gc) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató

legalább egy gyermekét egyedül neveli.

 
h) Hozzátartozó - a 18. § (2) bekezdés b) pontjának kivételével - a tv. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.

 
i) Jövedelem: a tv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak a tv. 4. § (1a)-(1c) bekezdésének figyelembevételével azzal, hogy a jövedelemszámításnál figyelmen kívül hagyandó a tv. 10. § (4) bekezdésében felsorolt jövedelem.

 
j) Szobának minősül a bruttó 9 m2-t meghaladó alapterületű lakószoba.

k) Tartós jövedelemváltozás: a tv. 25. § (7) bekezdése szerinti jövedelemváltozás.

 
l) Tartósan és súlyosan beteg személy az, aki

la) a háziorvos szakvéleménye szerint előre láthatóan 3 hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolásra, gondozásra szorul,

lb) a munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs szakigazgatási szerv komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket,

lc) fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

ld) emelt összegű családi pótlékban részesül, vagy aki után szülője vagy eltartója emelt összegű családi pótlékban részesül.

3. Az eljárásra vonatkozó szabályok

 
3. §

 
Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására irányuló eljárás során, ha a tv. eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben foglalt eltérésekkel.

 
4. §

 
(1) Az ellátásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul.

 
(2) A kérelem - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala hatáskörrel rendelkező szervezeti egységénél (a továbbiakban: hatáskörrel rendelkező szervezeti egység), a Családsegítő Szolgálat Győr telephelyén, az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr Gondozási Központjánál (a továbbiakban: Gondozási Központ) és Központi Igazgatási Csoportjánál (a továbbiakban: KICS), valamint a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr telephelyén személyesen, vagy postai úton nyújtható be.

 
(3) A kérelem tartalmazza

a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 1. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat és

b) nyilatkozatot:

ba) a lakhatási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén az egy lakásban együtt lakó személyekről, vagy

bb) egyéb ellátás esetén a lakásban együtt lakó közeli hozzátartozókról.

 

5. §

(1) A kérelemhez mellékelendő a közölt adatok alátámasztásaként, ha a kérelem elbírálásához szükséges:
a) igazolás az együtt élő személyeknek a jövedelemszámításra irányadó időszakra eső jövedelméről (a továbbiakban: családi jövedelem),

b) a lakhatási támogatás és az adósságkezelési támogatás esetén a kormányrendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat,

c) a gyermek elhelyezése vagy a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági határozat,

d) 30 napnál nem régebbi igazolás a 16. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról valamint

e) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolás.

 
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás:

a) munkabérből származó jövedelem esetén a munkáltató által kiállított igazolás vagy a fizetési jegyzék,

b) álláskeresési ellátás és ellátatlan munkanélküli esetén a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerve által kiállított igazolás,

c) nyugdíj, nyugdíjszerű ellátások esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyévben kiállított nyugdíjközlő lap és a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló nyugdíjszelvény, bankszámla kivonat,

d) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által a lezárt adóévről kiállított igazolás,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiállított igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolás vagy a vállalkozó nyilatkozata,

f) tartásdíj esetén a felvett vagy fizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámla kivonat vagy átvételi elismervény,

g) ösztöndíjról a középiskola, vagy a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás vagy az utalást igazoló elektronikus nyilvántartásból kinyomtatott adattartalom vagy

h) az a)-g) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás.

 6. §

(1) A kérelmezőt - a jogosultság megállapítása esetén - a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától illeti meg.

(2) A havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás folyósítása postai úton vagy folyószámlára történő utalással történik.

(3) A rendkívüli települési támogatás kifizetése, a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy kérelmére vagy hivatalból a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, házipénztárból is kifizethető.

7. §

(1) Az ápolási támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállása évente legalább egy alkalommal felülvizsgálandó. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátás továbbfolyósításra kerül.

(2) Az ápolási támogatásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek fennállása - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - felülvizsgálandó, ha:

a) a támogatás megállapításának alapjául szolgáló jövedelemben tartós változás történt, vagy

b) az ellátás megállapításánál figyelembe vett közeli hozzátartozók létszáma megváltozott.

(3) A felülvizsgálat során nem minősül jövedelemnek az a támogatási összeg, amelyre a felülvizsgálat vonatkozik.

(4) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság a felülvizsgálat eredményeként megszűnik, akkor a támogatás folyósítása a felülvizsgálati eljárásban hozott I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szüntetendő meg.

8. §

(1) Ha a havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás megszűnése a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás miatt következik be, a támogatás folyósítása - a rosszhiszemű igénybevétel kivételével - az I. fokú határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával szüntetendő meg.

(2) Ha az ápolási támogatásra való jogosultság megszűnése az ápolt személy halála miatt következik be, a támogatás folyósítása a haláleset hónapjának utolsó napjával szüntetendő meg.

9. §

A tényállás tisztázásához, a lakhatási támogatás, az ápolási támogatás megállapításához, valamint ápolási támogatás felülvizsgálatához szükséges helyszíni szemlét a Családsegítő Szolgálat Győr, a Gondozási Központok és a KICS munkatársai is lefolytathatják.

4. Hatásköri rendelkezések

 
10. §

 
(1) A polgármester Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) által átruházott hatáskörébe tartozik:

 
a) Az e rendelet II-IV. fejezetében szabályozott ellátások megállapítása, megszüntetése, a (2) bekezdésben foglaltak kivételével,

b) a tv. 17. § (1) bekezdés szerinti visszatérítésre kötelezés,

c) a tv. 17. § (5) bekezdése szerinti méltányosság gyakorlása, amennyiben a visszatérítési kötelezettség mértéke az egy havi ellátás összegét nem haladja meg,

d.) e rendelet V. fejezetében meghatározott jogosítványok gyakorlása,

e) e rendelet 41. §-ában foglalt méltányosság gyakorlása.

 
(2) A Közgyűlés szociális ügyekkel foglalkozó bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik az e rendelet 21-22. §-ában és a 28-31. §-ában meghatározott jogosítványok gyakorlása.

KÜLÖNÖS RÉSZ

 
II. Fejezet

 
Rendszeres pénzbeli ellátások

5. Lakhatási támogatás

 
11. §

(1) A lakhatási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakhatási támogatásra jogosult a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő személy.

 
(2) Lakhatási támogatásra jogosult az,

a) akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg vagy

b) aki adósságkezelési támogatásban részesül

és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3) Lakhatási támogatásra nem jogosult, aki a tv. 2015. február 28-án hatályos 38. §-a alapján lakásfenntartási támogatásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.

12. §

A lakhatási támogatást kérelmező személy szociális körülménye a kérelem benyújtását követően helyszíni szemle keretében vizsgálandó.

 13. §

 
(1) A lakhatási támogatás havi összege a háztartás egy fogyasztási egységre jutó jövedelme és az elismert lakásnagyság figyelembevételével meghatározott arányszám, valamint a lakásfenntartás elismert költségének szorzata, mely nem lehet kevesebb 2.000 forintnál és nem haladhatja meg a 8.000 forintot.

(2) A lakhatási támogatás havi összege 100 forintra kerekítve kerül meghatározásra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti arányszámot a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 
(4) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(5) A (4) bekezdés tekintetében az egy négyzetméterre jutó elismert költség mértéke 450 forint.

(6) Az (4) bekezdés tekintetében elismert lakásnagyság, ha a háztartásban

a) egy személy lakik, 35 nm,

b) két személy lakik, 45 nm,

c) három személy lakik, 55 nm,

d) négy személy lakik, 65 nm,

e) öt vagy annál több személy lakik, 70 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

14. §

(1) A lakhatási támogatás

a) a 11. § (2) bekezdés a) pontja alapján fennálló jogosultság esetében egy évre - azzal, hogy albérlő esetében a bérleti szerződés lejártának időpontjáig, de legfeljebb egy évre -, vagy

b) a 11. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogosultság esetében az adósságkezelési támogatás megállapításával azonos időtartamra

állapítandó meg.

 
 15. §

  
(1) A lakhatási támogatás elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz nyújtandó, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

 
(2) A lakhatási támogatás egy évi összege

a) szilárd tüzelőanyaggal fűtött lakásban élő kérelmező részére vagy

b) lakbérhátralékot vagy közüzemi díjhátralékot felhalmozó háztartás esetén a lakhatás megőrzése érdekében

egy összegben is folyósítható.

16. §

(1) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra a fennálló jogosultság időtartama alatt csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban együtt élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze.

 17. §

 
A lakhatási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - mellékelendő:

a) a természetbeni ellátásként nyújtott támogatás esetén az tv. 18. § l) pont la) alpontja szerinti adat megállapítására, igazolására szolgáló irat,

b) a lakás nagyságának igazolására szolgáló dokumentum,

c) a lakás használati jogcímének igazolására szolgáló dokumentum, kivéve a tulajdoni lapot és az Önkormányzat tulajdonát képező bérlakások esetén a bérleti szerződést.

6. Ápolási támogatás

18. §

(1) Az ápolási támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának otthoni ápolását, gondozását végző nagykorú személy a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén ápolási támogatásra jogosult.

(2) Ápolási támogatásra jogosult az a személy, aki

a) állandó és tartós gondozásra szoruló 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását ápolását végzi,

b) az ápolt a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója és

c) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.

(3) Nem jogosult ápolási támogatásra a hozzátartozó - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, ha

a) az ápolt két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, nappali ellátásban vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül,

b) rendszeres pénzellátásban részesül, ide nem értve azt a táppénzt, amit az ápolási támogatás folyósítása alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján folyósítanak,

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésében részt vevő hallgatója,

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja vagy

e) a tv. 41. § (1) bekezdése vagy a 43-43/A. § alapján ápolási díjra jogosult.

 
(4) Az ápolásra szoruló személy szociális körülményei, ellátásának módja

a) az ápolási támogatás megállapításához a kérelem benyújtását követően és

b) az ápolási támogatás felülvizsgálatához évente

helyszíni szemle keretében vizsgálandó.

 
(5) Az ápolási támogatás összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.

19. §

(1) Az ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetendő, ha

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

b) az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét nem teljesíti vagy

c) az ápolt személy meghal.

(2) Az ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy legalább 5 egymást követő napon - ide nem értve a (3) bekezdésben és a 18. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetet - nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és környezete megfelelő higiénés körülményeinek biztosításáról vagy az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

(3) A házi segítségnyújtás keretében az ápolt személy legfeljebb egy hónapos időtartamban ellátható, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt az ápolási tevékenységet nem tudja elvégezni.

20. §

(1) Az ápolási támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - mellékelendő

a) a háziorvos igazolása arra vonatkozóan, hogy az ápolt tartósan beteg és szakvéleménye arról, hogy állandó és tartós gondozásra szorul és

b) ha az ápoló munkaviszonyban áll, és munkaideje

ba) meghaladja a napi 4 órát, a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről szóló igazolás vagy

bb) a napi 4 órát nem haladja meg, a munkáltató igazolása a foglalkoztatás napi időtartamáról.

(2) A 20. § (1) bekezdés a) pont szerinti szakvélemény felülvizsgálata az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr igazgatójától kérhető, vagy hivatalból elrendelhető.

(3) Az (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat elvégzésére az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr igazgatója az intézmény dolgozói közül diplomás ápoló képesítéssel rendelkező személyt jelöl ki.

7. Nevelési támogatás

21. §

(1) A nevelési támogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása. A 25. életévet be nem töltött fogyatékos személy nevelését végző személy, nevelési támogatásra jogosult a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén.

(2) Nevelési támogatásra jogosult az a személy, aki

a) háztartásában olyan 25. életévet be nem töltött fogyatékos személyt nevel, aki állapota javítása, szinten tartása érdekében fejlesztő foglalkozáson vagy folyamatos orvosi kezelésen vesz részt és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.

 
(3) A nevelési támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20-50%-a között állapítható meg a fogyatékos személy állapotának szinten tartásával, fejlesztésével összefüggő kiadások figyelembevételével.

  
(4) A kérelem elbírálásához a Bizottság legalább egy tagja által készített környezettanulmány szükséges.

(5) A nevelési támogatás legfeljebb hat hónapos időtartamra állapítható meg, mely egy ízben legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.

 
(6) A nevelési támogatás az (5) bekezdésben megjelölt időtartamra - az előző nevelési támogatás megszűnésétől számított - három év elteltével nyújtható ismét.

22. §

A nevelési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - mellékelendő

a) a fogyatékosságról a szakorvos által kiállított igazolás és

b) igazolás a folyamatos orvosi kezelésen való részvételről, fejlesztő, szinten tartó foglalkozáson való részvételről, valamint ezek esetleges költségéről.

8. Gyógyszertámogatás

 
23. §

(1) A gyógyszertámogatás a települési támogatás havi rendszerességgel nyújtott ellátása.

(2) A gyógyszerkiadások viseléséhez gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, akinek

a) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és

b) a kérelem benyújtását megelőző három naptári hónapban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala Győr-Moson-Sopron Megyei Irodája (a továbbiakban: OEP) által igazolt, vényre kiváltott gyógyszerek kérelmező által térített díjának havi átlagos költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.

(3) Nem jogosult gyógyszertámogatásra az a személy - a (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén sem -, aki

a) tv. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult vagy

b) a 2015. február 28-án hatályos, a szociális igazgatás és szociális ellátások helyi szabályzásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ. rendelet 37. §-a alapján méltányossági közgyógyellátásban részesül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege, amennyiben a kérelmező egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) 200%-át nem haladja meg, legalább 4.001 forint, de legfeljebb 6.000 forint, vagy

b) 200%-át eléri, de nem haladja meg a 250%-át legalább 2.000 forint, de legfeljebb 4.000 forint

között állapítandó meg a gyógyszerköltség figyelembevételével.

(5) A támogatás hat hónapos időtartamra állapítandó meg.

(6) A gyógyszertámogatás összege a támogatási időszak alatt nem módosítható.

24. §

A gyógyszertámogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - mellékelendő

a) a kérelmező hozzájárulása ahhoz, hogy a 23. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott igazolást az OEP kiadhatja a jogosultság megállapításához és

b) amennyiben a kérelmező a tv. 50. § (2) bekezdése alapján a normatív közgyógyellátásra való jogosultság jövedelmi feltételeinek megfelel, úgy a közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasításáról rendelkező határozat.

III. fejezet

Nem rendszeres pénzbeli ellátások

 
9. Rendkívüli települési támogatás

 
25. §

 
(1) Rendkívüli települési támogatásban - a (2) bekezdés és a 28. § (1) bekezdés kivételével - az a személy részesíthető, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) a családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint az egy lakásban együtt élő egyedülállók esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetén, ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175%-át vagy

c) egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.
 
(2) Az (1) bekezdésen túl rendkívüli települési támogatásban részesíthető - a haláleset időpontját követő 6 hónapon belül - az a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodó személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

26. §

 
(1) Egy naptári éven belül az a személy és a vele együtt lakó közeli hozzátartozó, aki lakhatási támogatásban nem részesül, együttesen legfeljebb hat alkalommal - bele nem értve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - kaphat rendkívüli települési támogatást, melynek együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét.

 
(2) Egy naptári éven belül, a jogosultság fennállásának időtartama alatt együttesen legfeljebb két alkalommal - bele nem értve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - részesülhet rendkívüli települési támogatásban az a személy és a vele egy lakásban együtt élő, aki lakhatási támogatásban részesül.

 
(3) Egy naptári éven belül függetlenül a jogosultság megállapításának idejétől, a rendkívüli települési támogatások - bele nem értve a 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetet - száma és összege együttesen nem haladhatja meg az (1) bekezdésében meghatározott számot és mértéket.

 
27. §

 
(1) A rendkívüli települési támogatás alkalmanként megállapítható összege - a (3) bekezdés és a 28. § (2) bekezdés kivételével - nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.

 
(2) A lakásfenntartási költség enyhítésére adott rendkívüli települési támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz nyújtandó, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

 
(3) A 25. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendkívüli települési támogatás összege, amennyiben a kérelmező egy főre jutó havi családi jövedelme nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-50%-a,

b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, de meghaladja a 150%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-35%-a vagy

c) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, de meghaladja a 200%-át, a legolcsóbb temetés költségének 10-30%-a

között állapítandó meg  a temetés összköltségének figyelembevételével.

 
(4) A legolcsóbb temetés költségét a 2. melléklet tartalmazza.

(5) A 25. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az igénylésére szolgáló nyomtatványhoz az 5. §-ban meghatározottakon kívül mellékelendő a temetés költségeiről - a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére - kiállított számla eredeti példánya.

(6) A temetési költségekre tekintettel megállapított rendkívüli települési támogatás összege a temetési számlára rávezetendő.

28. §

 
(1) Az a személy,

a) aki a 26. § (1) bekezdésében meghatározott alkalommal már részesült rendkívüli települési támogatásban,

b) akinek az egy főre jutó havi családi jövedelme a 25. §-ban meghatározott mértéket meghaladja és létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került vagy

c) aki különösen elemi kár, tűzeset okozta rendkívüli élethelyzetbe került, egy főre jutó családi jövedelmétől függetlenül, kárának enyhítésére

évente legfeljebb egy alkalommal a Bizottságtól kérheti rendkívüli települési támogatás megállapítását.

 
(2) A Bizottság a 10. § (2) bekezdés szerinti hatáskörében az (1) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetekben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszereséig terjedő összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg.

10. Kamatmentes kölcsön

 
29. §

 
(1) A lakás karbantartási, felújítási költségeihez - pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő - kamatmentes kölcsön biztosítható annak a személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg:

a) családban élők, a családdal egy lakásban élő egyedülálló, valamint egy lakásban élő egyedülállók esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá az olyan család esetében, amelyben fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át vagy

c) egyedül élő személy esetén, az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

 
(2) A kamatmentes kölcsön iránti kérelemhez a lakás karbantartási, felújítási költségeiről költségvetési tervezet csatolandó.

 
(3) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben fizeti vissza az adós.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a kamatmentes kölcsön összegének és visszafizetési idejének meghatározásánál a karbantartás, felújítás várható költsége, az adós jövedelmi helyzete, fizetési képessége, valamint törlesztési kapacitása kerül figyelembevételre.

 
30. §

 
(1) A saját vagy a család létfenntartását jelentősen megnehezítő élethelyzetbe került személy részére is biztosítható kamatmentes kölcsön, amennyiben a 29. § (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel.

 
(2) A kamatmentes kölcsönt - melynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét nem haladhatja meg - a folyósítás időpontját követő hónaptól kezdődően legfeljebb 24 havi egyenlő részletben fizeti vissza az adós.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a kamatmentes kölcsön összegének és visszafizetési idejének meghatározásánál az adós élethelyzete, jövedelmi helyzete, fizetési képessége, valamint törlesztési kapacitása kerül figyelembevételre.

31. §

 (1) A kérelem elbírálása során kérelmező szociális körülményeit helyszíni szemle keretében a Bizottság legalább egy tagja megvizsgálja.

 
(2) A kamatmentes kölcsön - az előző kamatmentes kölcsön visszafizetésének napjától számított - legfeljebb öt év elteltét követően biztosítható ismételten.

 
(3) A kamatmentes kölcsön visszafizetésére halasztás engedélyezhető erre irányuló kérelem esetén. A halasztás engedélyezésére a visszafizetés időtartama alatt egy alkalommal kerülhet sor, melynek időtartama legfeljebb három hónap lehet.

 
(4) Amennyiben az adós a kölcsön törlesztő részleteinek megfizetését összesen három hónapban nem teljesíti, úgy a kölcsön hátralékos összegét egy összegben fizeti vissza a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamattal megemelt összegben.

 
(5) Kamatmentes kölcsönnek a kérelemben megjelöltektől eltérő célú felhasználása esetén az adós a kölcsön teljes, vagy hátralékos összege, valamint a kölcsön teljes összegére vonatkozó, a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű kamata azonnali visszafizetésére kötelezendő.

IV. Fejezet

Természetbeni ellátások

11. Lakhatási támogatás és rendkívüli települési támogatás

 32. §

A lakhatási támogatás és a rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható.

12. Adósságkezelési szolgáltatás

33. §

 
Az adósságkezelési szolgáltatás adósságkezelési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

 
34. §

 
Az adósságkezelési támogatás a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személy lakhatása megőrzésének elősegítésére szolgáló, havi rendszerességgel nyújtott települési támogatás, mely a felhalmozódott hátralék kezelésével valósul meg.

35. §

 
Adósságkezelési támogatásra jogosult a kérelmező, amennyiben

a) az egy főre jutó havi jövedelme

aa) gyermekét egyedül nevelő szülő, továbbá olyan család esetében ahol fogyatékos vagy tartósan és súlyosan beteg személy él az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át,

ab) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át vagy

ac) egyéb háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg,

b) adóssága

ba) meghaladja az 50.000,- Ft-ot, és az adósság valamelyik jogosultjánál fennálló hátraléka legalább hat havi, vagy

bb) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták vagy korlátozták,

c) az általa lakott lakás

ca) egy személy esetén legfeljebb 2 szobás,

cb) kettő-négy személy esetében legfeljebb 3 szobás, vagy

cc) négy személy felett legfeljebb 20 m2/fő nagyságú és

d) vállalja

da) az adósság legalább 25%-os önrészének megfizetését és

db) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adósságkezelési tanácsadóval való együttműködést.

36. §

 
(1) Az adósságkezelési szolgáltatásba bevont adósság felső határa 400.000,- Ft.

 
(2) Az adósságkezelési támogatás mértéke legfeljebb az adóst terhelő hátralék 75%-a lehet.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb 18 hónap.

(4) Az adósságkezelési támogatás mértékének és időtartamának meghatározásánál a 38. § (4) bekezdés f) pontja szerinti javaslat az irányadó.

(5) Az adósságkezelési támogatás folyósítása és az adós részletfizetési kötelezettsége a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt - a tanácsadó javaslata alapján -, legfeljebb három hónap időtartamra felfüggeszthető.

37. §

(1) Az adósságkezelési támogatás ugyanazon lakásra a fennálló jogosultság időtartama alatt csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze.

38. §

 
(1) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat Győr biztosítja.

 
(2) Az adós

a) az adósságkezelési támogatási kérelem benyújtását megelőző három hónapban,

b) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt és

c) az adósságkezelési támogatás folyósítását követő három hónapos utánkövetői időszakban

az adósságkezelési tanácsadóval együttműködik.

 
(3) Az együttműködési kötelezettség az adós és az adósságkezelési tanácsadó között létrejövő együttműködési megállapodásban foglaltak betartását jelenti.

(4) Az adósságkezelési szolgáltatást nyújtó adósságkezelési tanácsadók által ellátandó feladatok

a) az adós tájékoztatása az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

b) a hátralékosság okainak feltárása,

c) a hátralékos háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési készségének és képességének, valamint törlesztési kapacitásának vizsgálata,

d) erőforrások felkutatása, az adós motiválása,

e) a hátralékos háztartás gazdálkodásának rendszeres kontrollja,

f) javaslattétel az adósságkezelési támogatás megállapítására, a támogatás mértékére, időtartamára,

g) életvezetési tanácsadás,

h) az adós háztartásában környezettanulmány készítése,

i) havonta legalább egy alkalommal személyes találkozás során az együttműködési megállapodásban foglaltak betartásának figyelemmel kísérése és

j) szükség esetén az adósságkezelési támogatásra vonatkozó döntés módosításának kezdeményezése.

 
39. §

 
(1) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem az adósságkezelési tanácsadónál a három hónapos előzetes együttműködési szakasz leteltét követően nyújtható be.

 
(2) Az adósságkezelési támogatás igénylésére szolgáló nyomtatványhoz - az 5. §-ban meghatározottakon kívül - mellékelendő

a) a lakáshasználat jogcímét igazoló okirat másolata - a tulajdoni lap és az Önkormányzat tulajdonát képező bérlakások esetén a bérleti szerződés kivételével -,

b) a lakásban együtt élő, de a bíróság által megosztott lakáshasználattal rendelkező adósok esetében közös nyilatkozat arról, hogy az adósság milyen arányban terheli a feleket,

c) kérelmező nyilatkozata, hogy vállalja

ca) az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt,

cb) az adósság legalább 25%-os önrészének megfizetését és

cc) hogy az adósságkezelés megállapításáról szóló jogerős határozat birtokában az adósság jogosultjával szerződést köt a tartozás megfizetéséről,

d) az adósság jogosultja igazolása az adósság összegéről, keletkezésének időszakáról vagy a közüzemi szolgáltatás kikapcsolásának vagy korlátozásának tényéről és

e) az adósságkezelési tanácsadó javaslata a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

(3) Amennyiben az adósnak több szolgáltató felé fennálló adóssága van és az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább egy adósságtípus vonatkozásában fennállnak, bármelyik adósságtípus kezelhető.

(4) Az éves elszámoló számla meg nem fizetéséből származó hátralék tizenkét havi elmaradásnak minősül.

(5) Ha az adós egyidejűleg több szolgáltatónál fennálló adósságának kezelését kéri, akkor az adósságkezelési támogatás megállapítása a kezelt adósságok aránya figyelembevételével történik.

(6) Az adósságkezelési támogatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó hátralék visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan támogatásban nem részesül.

(7) A támogatás folyósítása az adósság jogosultjához történik minden hónap 5. napjáig, az adósság jogosultja és az adós között létrejövő részletfizetési megállapodás megkötését követő hónaptól.

 
(8) Amennyiben (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában előírt szerződés megkötésére az adós hibájából az előírt határidőig nem kerül sor, az adósságkezelési támogatás nem folyósítható és a támogatásra való jogosultságot megszüntetendő.

 
40. §

 
(1) Az adósságkezelési támogatás és a támogatáshoz kapcsolódó lakhatási támogatás megszüntetendő a megszüntetésre okot adó tény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával, és az adósságkezelési támogatásként kifizetett összeg visszafizetésére kötelezendő az adósságkezelési támogatásban részesülő, ha

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe,

b) az általa vállalt adósságtörlesztés - a fizetési kötelezettség időtartama alatt együttvéve - háromhavi részletét nem teljesíti vagy

c) az adósságkezelési támogatás folyósításának időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három egymást követő hónapban nem tesz eleget.

(2) Az adósságkezelési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatás folyósítása történt.

(3) Az adósságkezelési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési támogatásban.

13. Köztemetés

 
41. §

 
(1) A tv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól méltányosságból mentesíthető az az eltemettetésre köteles személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225%-át vagy

b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át és

a hagyatékból az őt megillető örökrész értéke a temetésből rá eső költséget nem haladja meg.

(2) A megtérítési kötelezettség legfeljebb hat havi részletekben történő megfizetése engedélyezhető annak az eltemetésre köteles személynek, akinek jövedelme nem éri el

a) családban élők esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át vagy

b) egyedül élő vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350%-át.

V. Fejezet

 
Szociális szolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások

 
42. §

 
Az Önkormányzat intézményeiben biztosított személyes gondoskodás formái:

a) az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény keretében:

aa) házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás, fogyatékossággal élők napközbeni ellátása,

ab) átmeneti elhelyezés: időskorúak gondozóháza és

ac) tartós bentlakásos elhelyezés: idősek otthonai,

b) az Egyesített Bölcsődei Intézményhálózat keretében:

ba) gyermekek napközbeni ellátása és

bb) gyermeknevelést segítő szolgáltatás: időszakos gyermekfelügyelet, játszóház,
 
c) Családsegítő Szolgálat keretében:

ca) családsegítés és

cb) Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai,

 
d) Hajléktalanokat Segítő Szolgálat keretében:

da) étkeztetés,

db) nappali ellátás: nappali melegedő,

dc) átmeneti ellátás: Átmeneti Szálló, éjjeli menedékhely,

dd) ápolás, gondozás: Hajléktalanok Otthona és

de) rehabilitáció: Hajléktalanok Rehabilitációs Otthona, valamint

e) ellátási szerződés alapján:

ea) gyermekek és családok átmeneti ellátása,

eb) fogyatékosok nappali ellátása,

ec) pszichiátriai betegek nappali ellátása,

ed) támogató szolgáltatás és

ee) utcai szociális munka.

 
43. §

(1) A Családsegítő Szolgálat a 42. § c) pont ca) alpontjában meghatározott ellátása keretében - a tv. 64. §-ában meghatározott feladatain túl - hátralékkezelési szolgáltatást nyújt a Bizottság határozata alapján együttműködésre kötelezett, lakásbérleti szerződéssel rendelkező családok számára.

(2) A hátralékkezelési szolgáltatás keretében nyújtott szolgáltatások:

a) a háztartás jövedelmi helyzetének, fizetési képességének és készségének vizsgálata,

b) fennálló hátralék esetén a törlesztési kapacitás vizsgálata, a háztartás gazdálkodásának folyamatos kontrollja és

c) a háztartásban élők életvezetésének figyelemmel kísérése - ennek keretében környezettanulmány készítése -, valamint életvezetési tanácsadás.

 
(3) A hátralékkezelési szolgáltatást biztosító családgondozó

a) az általa megállapított időpontokban -  de legalább havonta egy alkalommal -, a Belvárosi Családsegítő Központban fogadja az együttműködésre kötelezett személyt,

b) biztosítja a (2) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat,

c) a hátralékkezelési szolgáltatás biztosítása során szerzett tapasztalatairól, a találkozásokról feljegyzést készít és

d) az együttműködési időszak végén az együttműködésre kötelezett együttműködési készségéről, az együttélési szabályok betartásáról, hátralék esetén annak csökkenéséről, növekedéséről összefoglalót készít, melyet a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnek haladéktalanul megküld.

44. §

 A 42. § a) pont aa) alpontja vagy d) pont da) alpontja szerinti étkeztetés biztosítandó annak a szociálisan rászorult személynek, aki:

a) a háziorvos vagy a kezelőorvos véleménye alapján étkezését betegségéből adódóan nem képes biztosítani,

b) öregségi nyugdíjban, rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban vagy korhatár előtti ellátásban részesül,

c) fogyatékossági támogatásban részesül vagy

d) időskorúak járadékát vagy egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást kap.

45. §

(1) Az ellátás igénybevételére irányuló kérelem a 42. § a), b), és d) pontjában - a 42. § a) pont ac) alpont kivételével - felsorolt ellátások esetében az intézményvezetőhöz nyújtandó be.

 
(2) A jogosultság megállapítására vonatkozó kérelem a 42. § a) pont ac) alpontjában szereplő ellátás esetében a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységhez vagy az intézményvezetőhöz nyújtandó be.

 
(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásba vételről, valamint az önkéntesen igénybe vett gyermekjóléti alapellátás igénybevételéről, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, továbbá az ellátás megszüntetéséről, a 42. § a) pont aa)-ab) alpontja, a b) pontja és a d) pont da)-dc), alpontja szerinti ellátásoknál az intézményvezető dönt.

 
(4) Az ellátásra való jogosultság megállapításáról, az ellátásba vételi kérelem elutasításáról, az ellátás megszüntetéséről

a) a 42. § a) pont ac) alpontban jelzett ellátásnál a polgármester, továbbá

b) a 42. § d) pont dd)-de) alpontja szerinti ellátások esetében - a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr vezetőjének javaslatára - a polgármester dönt.

46. §

 
Az intézményvezető a kérelmezőt - évente legfeljebb egy alkalommal - külön eljárás nélkül a 42. § szerinti ellátásban részesítheti, ha a késedelem életének vagy testi épségének veszélyeztetésével járna. Az ellátás időtartama a 30 napot nem haladhatja meg.

 
47. §

 
(1) Az intézményi térítési díjakat e rendelet 3. melléklete, a személyi térítési díj megállapításakor adható kedvezmény mértékét a 4. melléklete állapítja meg.

 
(2) A személyi térítési díjat az intézmény vezetője állapítja meg a 3. és a 4. melléklet figyelembevételével.

 
(3) Tárgyhónapban megfizetendő a személyi térítési díj

a) a 42. § a) pont ab)-ac) alpontjában és a d) pont dc)-de) alpontjában felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások és

b) a 42. § b) pont ba) alpontjában felsorolt gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított étkeztetés

esetében.

48. §

(1) A polgármester a személyi térítési díjat a fizetésre kötelezett ellátást igénybevevő kérelmére csökkentheti, vagy elengedheti

a) a 42. § a) pont aa) alpontja és a d) pont da), dc) és de) alpontjában felsorolt ellátások esetében, ha

aa) a család egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg és

ab) az igénybevevő időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, valamint

b) a 42. § a) pont ac) alpontjában és a d) pont dd) alpontjában felsorolt ellátások esetében, ha

ba) az ellátást igénybevevő havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg és

bb) jövedelmét végrehajtási eljárás eredményeként letiltás terheli, és ennek következtében személyi térítési díj fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni.

 
(2) A személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése az erre vonatkozó kérelem benyújtása hónapjának első napjától legfeljebb az év március 31. napjáig állapítható meg, ha ez az időpont elmúlt, úgy a következő év március 31. napjáig.

 
(3) Az a 100. életévét betöltött személy, aki

a) étkeztetést,

b) házi segítségnyújtást,

c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtást vagy

d) nappali ellátást

vesz igénybe, személyi térítési díjat nem fizet a 100. életév betöltésének hónapjától kezdve.

49. §

 
A tartós bentlakásos elhelyezést biztosító, ápolást gondozást nyújtó intézmény a textíliával való ellátás keretében a személyi higiéné biztosítása érdekében az inkontinens beteg ellátásához szükséges anyagokat, eszközöket szükség szerint, térítésmentesen biztosítja.

 
50. §

 
A közterületen élő hajléktalan személyek étkeztetése a népkonyhán történik.

 
51. §

(1) Az Önkormányzat, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére szociálpolitikai kerekasztalt működtet.

 
(2) A kerekasztal tagjai - a szociális intézményt működtető fenntartók képviselőin kívül - a városban működő, szociális képzést folytató felsőoktatási intézmények képviselője.

(3) A polgármester a kerekasztalt évente legalább egy alkalommal hívja össze.

ZÁRÓ RÉSZ

 
14. Hatályba léptető rendelkezések

 
52. §

 
(1) Jelen rendelet - a (2) - (4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 55. § (2) bekezdése és 3. melléklete 2015. április 1. napján lép hatályba.

(3) Jelen rendelet 55. § (3) bekezdése 2015. május 1. napján lép hatályba.

(4) Jelen rendelet 55. § (4) bekezdése 2016. január 1. napján lép hatályba.

15. Átmeneti rendelkezések

53. §

(1) Jelen rendelet 2015. március 1. napján hatályba lépő rendelkezései a folyamatban levő ügyekben is alkalmazandók.

(2) A szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2011. (II. 28.) GYMJVÖ. rendelet (a továbbiakban: szociális rendelet) 2015. február 28-án hatályos 22. §-a alapján megállapított ápolási díj 2015. március 1. napját követően  ápolási támogatásnak tekintendő.

(3) A 2015. március 1-jét megelőzően megállapított helyi lakásfenntartási támogatás, adósságcsökkentési támogatás és gyermekétkeztetés esetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára vagy annak megszüntetéséig - a szociális rendelet 2015. február 28-án hatályos rendelkezései alkalmazandók.