Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2016. (VI.24..) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. R. módosításáról
Hatályos: 2016. 07. 01- 2016. 07. 01Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2016. (VI.24..) önkormányzati rendelete
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. R. módosításáról
2016-07-01-tól 2016-07-02-ig
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a lakások bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. §-ában, 21. § (6) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (3) bekezdésében és 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről, valamint a lakásvásárlás és -építés támogatásáról szóló 24/2011. (IX. 29.) GYMJVÖ. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E rendelet hatálya kiterjed:
a) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő valamennyi lakásra és Győr Megyei Jogú Város közigazgatási területén történő önkormányzati támogatással megvalósuló lakásvásárlás és -építés támogatására,
b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, valamint
c) a 14/A. alcím és a IV. Fejezet tekintetében Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézményekre.”
2. §
A R. 2. §-a a következő 14. és 15. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazása szempontjából:)
„14. intézményi bérlakás: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátásához vagy a feladata ellátásában közreműködő, vele munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló személy lakhatásához biztosított bérlakás és
15. lakásegység: egy lakóépületen belül található, huzamosabb tartózkodás céljára szolgáló, önálló bejárattal rendelkező, fűthető helyiségcsoport, amely rendelkezik legalább egy 12 m2-t meghaladó lakó-, 4 m2-t meghaladó főző- és 4 m2-t meghaladó egészségügyi helyiséggel. A különálló egészségügyi helyiségek mérete összeszámítandó.”
3. §
(1) A R. 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Közgyűlés a Bizottságra a következő hatásköröket ruházza át:)
„a) a (3) bekezdés b)-c) pontja kivételével, az 5. § 1-7. és 9. pontjában szereplő célra biztosított bérlakás bérbeadásával kapcsolatos döntést,”
(2) A R. 3. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A polgármester Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:)
„a) az 5. § 8. és 10-16. pontjában felsorolt célokra biztosított bérlakások bérbeadásával,”
(kapcsolatos döntés meghozatala.)
(3) A R. 3. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő g) ponttal egészül ki:
(A polgármester Közgyűlés által átruházott hatáskörébe tartozik:)
„e) az 55. § (1) bekezdés e) pontja szerinti lakásbérleti szerződés hosszabbításával,
f) az 58. §-ban meghatározott bérleti jogviszony helyreállításával és
g) a tulajdonosi jog gyakorlójának a lakáspályázat vagy kérelem jóváhagyó döntését követő bérlőkijelöléssel”
(kapcsolatos döntés meghozatala.)
4. §
A R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A tulajdonosi jog gyakorlója az alábbi célokra biztosít bérlakást:
1. előtakarékossággal meghirdetett pályázatra,
2. felújításra meghirdetett pályázatra,
3. mozgáskorlátozottak számára kialakított bérlakások pályázatára,
4. előzetes regisztrációval meghirdetett pályázatra,
5. szociális helyzet alapján történő elhelyezésre,
6. nyugdíjasok házában történő elhelyezésre,
7. átmeneti elhelyezésre,
8. városérdek által indokolt feladat megoldására,
9. piaci vagy költségelvű lakbérrel történő pályázatra,
10. nyugdíjasok házából távozó bérlő elhelyezésére,
11. felújítás, átalakítás, korszerűsítés, bontás folytán megszűnő bérlakások bérlőinek elhelyezésére,
12. városfejlesztési, városrendezési célok megvalósítását szolgáló elhelyezési igény kielégítésére,
13. közgyűlési döntés alapján önkormányzati ingatlan értékesítésének elősegítéséhez szükséges elhelyezésre,
14. bírósági ítélet vagy hatósági határozat végrehajtására,
15. társbérlet felszámolására és
16. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott intézmény feladatának ellátására.”
5. §
A R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosi jog gyakorlója az 5. § 1-4. pontjában meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges bérlakásokat pályázat útján hirdeti meg.”
6. §
A R. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem jogosult pályázatot benyújtani az a személy, aki vagy akinek családtagja:
a) rendelkezik
aa) lakástulajdonnal,
ab) átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakással, kivéve, ha a pályázat az 5. § 3., 4. vagy 6. pontjában meghatározott célra biztosított bérlakásra irányul,
ac) érvényes tartási szerződéssel vagy
ad) haszonélvezeti joggal,
b) 10 éven belül bérlakást kedvezményesen vásárolt, vagy a vételi vagy elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,
c) 10 éven belül bérlakást pénzbeli térítéssel visszaadott vagy magántulajdonra cserélt,
d) 10 éven belül bérleti jogát neki felróható okból
da) a bérbeadó felmondással megszüntette,
db) bérlőtársi jogát a bíróság megszüntette vagy
dc) a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb, határozott idejű szerződés megkötéséhez,
e) 5 éven belül bérlakást visszaadott, vagy
f) az általa bérelt bérlakás kiürítése iránti perben hozott bíróság kiürítést elrendelő döntésének jogerőre emelkedésétől számított 10 év még nem telt el.”
7. §
A R. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Az előtakarékos bérlakás 5 év időtartamra adható bérbe. A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.
(2) A bérlő a bérleti jog fennállása alatt a lakásbérleti szerződésben rögzített előtakarékosság összegét havonta az általa választott pénzintézethez vagy lakástakarék-pénztárhoz fizeti be.
(3) A bérlő évente egy alkalommal a bérleti szerződésben rögzített határnapig a (2) bekezdésben foglalt befizetési kötelezettségének teljesítését igazolja a hatáskörrel rendelkező szervezeti egységnél.
(4) A bérbeadó a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, ha a bérlő
a) a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségét elmulasztja, vagy
b) a befizetés igazolásának határnapjáig az előírt előtakarékosság összegéből legalább háromhavi elmaradást halmoz fel.
(5) Amennyiben a bérlő az előtakarékos bérlakás bérleti szerződésének érvényességi ideje alatt kamatmentes kölcsöntámogatásban részesül, a bérleti szerződés lejártának időpontja
a) ingatlan építése esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított 18 hónap, vagy
b) ingatlan vásárlása esetén a kölcsönszerződés megkötésétől számított 6 hónap
időtartamra módosul azzal, hogy az eredeti bérleti szerződés lejártának időpontját nem lépheti túl.”
8. §
A R. 14. § (4) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő l) ponttal egészül ki:
(Az elbírálás szempontjai különösen:)
„j) a pályázó családi állapota,
k) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint
l) a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.”
9. §
A R. 18. § (3) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő j) ponttal egészül ki:
(A pályázat elbírálásának szempontjai különösen:)
„h) a pályázó családi állapota,
i) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint
j) a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.”
10. §
A R. 18/A. § (3) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő h) ponttal egészül ki:
(A pályázat elbírálásának szempontjai különösen:)
„f) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező pályázó életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,
g) a pályázó állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint
h) a pályázó családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.”
11. §
A R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egy főre jutó átlagjövedelemtől függetlenül a kérelem elutasítandó, ha:
a) a család bármely tagja
aa) lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal rendelkezik,
ab) az átmeneti elhelyezés kivételével önkormányzati bérlakással rendelkezik,
ac) érvényes tartási szerződéssel rendelkezik vagy
ad) bérlőtársi jogáról lemondott, a lemondástól számított 1 évig,
b) a család bármely tagjának 10 éven belül
ba) a bérleti jogát a bérbeadó felmondással megszüntette,
bb) bérlőtársi jogát a bíróság megszüntette,
bc) a tulajdonosi jog gyakorlója nem járult hozzá az újabb, határozott idejű szerződés megkötéséhez,
bd) bérlakást kedvezményesen vásárolt vagy a vételi vagy elővásárlási jogáról a vételre jogosult javára lemondott,
be) bérlakást térítés ellenében visszaadott,
bf) bérlakást magántulajdonra cserélt, vagy
bg) az általa bérelt bérlakás kiürítése iránti perben a bíróság kiürítést elrendelő döntése jogerőre emelkedett, vagy
c) a család bármely tagja 5 éven belül bérlakást - a b) pont be) alpontban foglalt kivétellel - visszaadott.
(4) A kérelem elbírálásának szempontjai különösen:
a) a kérelmező lakhatásának körülménye,
b) a kérelmező jövedelmi viszonya,
c) a kérelmező gyermekeinek száma,
d) a kérelmező gyermeket egyedül nevelő szülő,
e) a kérelmező lakásprobléma jelzésének időpontja az önkormányzat felé,
f) a bejelentett győri lakcímmel rendelkező kérelmező életvitelszerű győri tartózkodásának kezdete,
g) a hajléktalanság ténye,
h) a kérelmező családi állapota,
i) a kérelmező állami gondoskodás alatt állt, átmeneti vagy tartós nevelt volt, valamint
j) a kérelmező családjában lakhatási körülménye miatt védelembe vett gyermek él.”
12. §
A R. 24. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tulajdonosi jog gyakorlója a nyugdíjasok házában történő elhelyezésre irányuló kérelmet akkor hagyhatja jóvá, ha a kérelmező nyugdíjas vagy az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, önmaga ellátására képes, továbbá vállalja, hogy
a) a határozatlan idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakását, kiürítve visszaadja,
b) a határozott idejű bérleti szerződéssel bérelt bérlakását, kiürítve visszaadja,
c) a tulajdonában álló lakás- vagy ingatlanhányad forgalmi értékének 50%-át, de legalább 1.500.000,- Ft és legfeljebb 3.500.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára, legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet, vagy
d) amennyiben bérlakásra bérleti joggal vagy ingatlantulajdonnal nem rendelkezik, de legalább 1.000.000,- Ft összeget a tulajdonos költségvetési elszámolási számlájára legkésőbb a bérlőkijelölő nyilatkozat aláírásának napjáig befizet.
(2) Nyugdíjasok házában történő elhelyezés iránti kérelmet természetes személy nyújthat be azzal, hogy házas- vagy élettársak csak együttesen kérelmezhetik az elhelyezést.”
13. §
A R. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjasok házában elhelyezett bérlők által szociális alapszolgáltatásként, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások:
a) étkeztetés,
b) házi segítségnyújtás és
c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.”
14. §
A R. 28. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Átmeneti elhelyezés iránti kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója jóváhagyhatja:)
„a) az 5. § 11-13. pontja szerinti esetben,”
(amennyiben a kérelmező lakhatása átmenetileg nem megoldott.)
15. §
A R. III. Fejezete a következő 14/A. alcímmegjelöléssel egészül ki és a 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14/A. Intézményi bérlakásban történő elhelyezés
29. §
(1) Az intézményi bérlakás iránti intézményi kérelmet a tulajdonosi jog gyakorlója akkor hagyja jóvá, ha a bérlakás az intézmény
a) feladatának ellátásához vagy
b) a feladatellátáshoz szükséges humánerőforrás elhelyezéséhez
önkormányzati érdekből elengedhetetlenül szükséges.
(2) A bérleti szerződést a tulajdonosi jog gyakorlója az intézménnyel, mint bérlővel legfeljebb három év határozott időtartamra köti.
(3) A bérleti szerződés az 53-55. §-ban foglaltak szerint meghosszabbítható.
(4) A bérlő az (1) bekezdés b) pontja alapján bérbe adott intézményi bérlakás használatára szerződést köthet az intézmény feladatellátásához szükséges, az intézménnyel munkaviszonyban, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban álló személlyel.
(5) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződés határozott időre, legfeljebb a bérleti szerződésben foglalt időpontig, de legfeljebb az intézménnyel fennálló munkaviszony, közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszony időtartamára köthető.
(6) Az intézményi lakás használatára vonatkozó szerződésben megállapított, a lakás használatáért fizetendő díj nem haladhatja meg a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének mértékét.
(7) A lakás használatára vonatkozó szerződés tartalmában - a (5)-(6) bekezdés kivételével - a Lakástv., e rendelet, valamint a bérbeadó és a bérlő között létrejött bérleti szerződés rendelkezéseit figyelembe vevő intézményi szabályzat alapján a bérlő és a lakás használója állapodnak meg.”
16. §
A R. III. Fejezete a következő 14/B. alcímmegjelöléssel egészül ki és a 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„30. § Városérdek által indokolt elhelyezés a tulajdonosi jog gyakorlójának egyedi döntése alapján lehetséges a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel.”
17. §
A R. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodása hiányában a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, azok pótlásával vagy cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a Lakástv. 13. §-a az irányadó.”
18. §
A R. 41. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös vagy a közeli hozzátartozó:)
„a) a bérlakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 90 napon belül elszállítja és a lakást kiürített és tiszta állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátja és”
19. §
A R. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérlő - az előtakarékos bérlakás, a mozgáskorlátozott személyek számára kialakított bérlakás, a nyugdíjasházi bérlakás, továbbá az átmeneti elhelyezésre szolgáló bérlakás kivételével - az 1 szobásnál nagyobb önkormányzati bérlakásának legfeljebb 50%-át, a bérleti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 2 év időtartamra lakás céljára albérletbe adhatja. Az albérleti szerződés megkötéséhez a bérbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása szükséges.”
20. §
A R. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelem a bérlő halálát követő 90 napon belül nyújtható be.”
21. §
A R. 54. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő f) ponttal egészül ki:
(A tulajdonosi jog gyakorlója a lakásbérleti szerződést meghosszabbítja, ha:)
„d) a bérlő és a vele együtt lakó személy a bérlakást, valamint a lakáshoz tartozó közös használatú helyiségeket rendeltetésszerűen használják,
e) a bérlakás felújításban, átalakításban, korszerűsítésben, bontásban vagy városfejlesztési, városrendezési célok megvalósításában, a szerződéshosszabbítás kezdeményezésétől számított 3 éven belül nem érintett és
f) a 36. § (1) bekezdésben foglaltaknak eleget tesz.”
22. §
A R. 55. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a következő g) ponttal egészül ki:
(A tulajdonosi jog gyakorlója az 54. § (1) bekezdése alapján a lakásbérleti szerződést:)
„f) a városérdek által indokolt elhelyezés esetén 3 év vagy
g) intézményi bérlakás esetén 5 év”
(időtartamra hosszabbítja meg.)
23. §
A R. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) Bérlőt a tulajdonos csak az 5. § 10-15. pontban foglalt esetben vagy szakorvosi igazolás alapján egészségügyi okok miatt helyezheti el másik bérlakásban.”
24. §
A R. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(1) A bérleti jogviszonyt a tulajdonosi jog gyakorlója helyreállíthatja azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval, aki a lakásnak korábban bérlője volt, a bérleti szerződése lakbérhátralék felhalmozása vagy a lakás közüzemi díjának meg nem fizetése miatt került felmondásra és a jogviszony helyreállítása iránti kérelmet a bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül benyújtja,
a) a megszűnt bérleti szerződéssel megegyező időtartamra, ha
aa) a volt bérlő a lakbértartozását, valamint a közüzemi díjtartozását a bérleti szerződés megszűnését követő 60 napon belül kiegyenlíti,
ab) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,
ac) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel és
ad) a bérleti szerződés feltételeit vállalja, vagy
b) a helyreállítástól számított legfeljebb 1 éves időtartamra, ha
ba) a volt bérlő a lakbértartozását 60 napon belül kiegyenlíti, valamint a közüzemi szolgáltatóval a fennálló tartozás megfizetésére megállapodást köt,
bb) a lakást folyamatosan, életvitelszerűen lakja,
bc) a részére bérbe adott lakásra vonatkozó feltételeknek továbbra is megfelel és
bd) a bérleti szerződés feltételeit vállalja.”
25. §
(1) R. 60. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bérlőt pénzbeli térítés nem illeti meg:)
„b) nyugdíjasházi elhelyezés miatt visszaadott bérlakás bérleti szerződésének megszüntetése esetén, kivéve, ha az elhelyezés az 5. § 11-13. pontja alapján történik.”
(2) A R. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a határozott időre bérbe adott bérlakás bérleti szerződése az 5. § 11-13. pontban felsoroltak miatt szűnik meg, a tulajdonosi jog gyakorlója és a bérlő megállapodása alapján a bérlőt pénzbeli térítés illeti meg. A megállapodásban rögzített pénzbeli térítés összegéből levonandó a lakbér és a 2. § 6. pont a)-d) pontjában felsorolt közüzemi díjhátralék összege, amely a hátralék rendezésére fordítandó.”
26. §
A R. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbeli térítés mértéke nem haladhatja meg a visszaadásra kerülő bérlakás forgalmi értékének 30%-át, kivéve, ha a bérleti szerződés az 5. § 11-13. pontban felsoroltak miatt szűnik meg. A megállapodás csak a forgalmi értékbecslés elvégzése után köthető meg.”
27. §
A R. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás - az előtakarékos bérlakás és az átmeneti elhelyezésre szolgáló bérlakás kivételével - bérleti jogával nem rendelkező nagykorú, természetes személy első lakástulajdona megszerzéséhez kamatmentes önkormányzati kölcsöntámogatást (a továbbiakban: kölcsöntámogatás) kaphat.”
28. §
A R. 65. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem részesülhet kölcsöntámogatásban az a személy, házas- vagy élettársa, aki:)
„g) nem rendelkezik a kölcsöntámogatás visszafizetéséhez szükséges jövedelemmel és a munkáltatói hitel nélkül számított önrész nem éri el az ingatlan vételára vagy a kivitelezési költség 10%-át.”
29. §
(1) A R. 25. § (3) bekezdés a) és b) pontjában a „nyugdíjasok házába” szövegrész helyébe a „nyugdíjasok házában” szöveg lép.
(2) A R. 54. § (3) bekezdésében és (4) bekezdés f) pontjában a „Családsegítő Szolgálattal” szövegrész helyébe „Család- és Gyermekjóléti Központtal” szöveg lép.
30. §
E rendelet 2016. július 1. napján lép hatályba.
31. §
Hatályát veszti a R.
a) 3. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 23. § (4) bekezdése,
c) 25. § (1) bekezdése,
d) 27. § (1) bekezdés b) pontja,
e) 31. §-a, valamint
f) 32. §-a.