(egységes szerkezetben a módosításáról szóló

41/2006. (XII.6.), 10/2007. (IV.20.), 61/2007. (XII.20.), 6/2008. (III.12.),

19/2008. (VII.01.), 43/2008. (XII.22.), 22/2009. (VI.30.), 34/2009.(XI.04.)

46/2009.(XII.23.), a 4/2011.(III.16.) , a 18/2011. (V.18.), a 43/2011. (XII.22),

a 11/2012. (III.28.), a 32/2012. (IX.28.), a 49/2012. (XII.15.), a 11/2013. (IV.23.), a 32/2013. (IX.30.), a 1/2014. (II.19.) 13/2014.(V.12.), a 22/2014. (VIII.1.), a 6/2015. (III.13.), a 17/2015. (VI.19.), a 24/2015. (IX.11.) valamint a 12/2016. (IV.25.) önkormányzati rendeletekkel)

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak alapján, és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3.§ (1)-(2) bekezdése, 4.§ (3) bekezdése, 9.§ (1) bekezdése, 10.§ (2) bekezdése, 12.§ (5) bekezdése, 13. § (1)-(2) bekezdése, 15.§, 17.§ (2) bekezdése, 18.§ (1) bekezdése, 19.§, 20.§ (3) bekezdése, 21.§ (6) bekezdése, 23.§ (3) bekezdése, 27.§ (2) bekezdése és 31. § (2) bekezdése, 33.§ (3) bekezdése, 34.§ és 35.§ (2) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadására és a bérletére vonatkozó egyes szabályok megállapítása céljából az alábbi rendeletet alkotta.

I. Általános rendelkezések

1. Hatály

1. §

A rendelet hatálya alá tartoznak Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő önkormányzati bérlakások.

2. A bérbeadói jogok gyakorlása

2. §

¹,²(1)³ A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában - az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a bérbeadó jogkört a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. törvény, Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 40/2012. (XII.15.) önkormányzati rendelete, valamint ezen rendelet keretei között Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: bérbeadó) gyakorolja, akinek nevében és képviseletében a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. jár el, aki e tevékenysége körében részt vesz a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pont szerinti közfeladat ellátásában.

(2)⁴,⁵ A bérbeadó – a törvényben, illetőleg ezen rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok ellátásához szükséges lakások kivételével – a rendelkezése alá kerülő lakásokat elsősorban pályázat útján jogosult bérbe adni. Nem adhatóak újra bérbe a rendelet 7. mellékletében megjelölt területen található üres bérlakások, kivéve, ha átmeneti hasznosításuk területrendezési, térségfejlesztési vagy más önkormányzati érdekből indokolt.

(3) A bérbeadó az önkormányzati lakásokat a bérbeadás jellegétől függően:

a) szociális helyzet alapján;

b) költségelven; vagy

c) piaci alapon adja bérbe.

(4) A bérbeadó jogosult a bérlők jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződésben a jogszabályi rendelkezések alapján egységesen megállapítani.

(5) Az önkormányzat intézményei a feladataik ellátásához szükséges lakások bérbeadása során ezen rendelet szabályaitól eltérhetnek.

(6) 6 7 Ha ezen rendelet másként nem rendelkezik önkormányzati bérlakás bérlője nem lehet az, akivel szemben a jelen rendeletben az egyes pályázatoknál meghatározott kizáró okok fennállnak..

2/A. §⁸

(1) A bérbeadó köteles a lakáspályázatok pályázati hirdetményének a MIK Zrt. honlapján és ügyfélszolgálatán, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláin való közzétételéről gondoskodni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát

b) a havi bérleti díj összegét

c) a lakás megtekinthetőségének időpontját

d) a jövedelemigazolás benyújtására és annak módjára vonatkozó felhívást, azzal, hogy a családi pótlék jövedelemként nem vehető figyelembe, kivéve ha az saját jogúnak minősül;

e) az ajánlati kötöttség vállalásának kötelezettségét

f) a pályázat benyújtásának határidejét és módját

g) a pályázat elbírálásának végső határidejét

h) a pályázat eredménytelenné nyilvánítása jogának fenntartását

i) piaci alapon bérbe adandó lakások pályázata során nem magánszemély pályázó esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonat, aláírási címpéldány,  átláthatósági nyilatkozat, a lakáshasználat célját tartalmazó nyilatkozat, a pályázat postára adásának napjától számított 30 napnál nem régebbi, a kiállítás napjától számított maximum 365 napos, negatív információt nem tartalmazó NAV és a pályázattal érintett ingatlan helye szerint illetékes önkormányzati adóigazolás becsatolásának kötelezettségét, vagy a NAV adóigazolás helyett a nem magánszemély pályázó nyilatkozatát, hogy szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(3) A pályázatok benyújtására a hirdetmény megjelenésétől számított legalább tizenöt napos határidőt kell biztosítani, a beadási határidő jogvesztő.

(4) Egy épületben lévő lakások akként is pályáztathatók, hogy az ajánlatkérés nem konkrét lakásra, hanem szobaszám, épületen belüli elhelyezkedés, komfortfokozat, vagy más szempont szerint meghatározott lakástípusra történik.

(5) A bérbeadót a pályázatok tartalma tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

2/B. §⁹

(1) A pályázaton nagykorú és cselekvőképes személyek vehetnek részt.

(2) Házastársak, bejegyzett élettársak, élettársak csak közösen nyújthatnak be pályázatot. A pályázat szempontjából élettársnak minősülnek azok, akik:

a) az együttélésüket legalább két éves közös állandó lakcímbejelentéssel igazolják, vagy

b) közös gyermekük van, vagy

c) élettársi kapcsolatuknak az élettársi nyilvántartásba történő bejegyzését igazolják.

(3) Közösen pályázhatnak továbbá a szülők a gyermekükkel.

(4) A közösen pályázatot benyújtók részére nyertes pályázat esetén bérlőtársi jogviszonyban kerül bérbeadásra a lakás.

(5) A pályázat során együtt költözőként

a) a pályázó egyeneságbeli hozzátartozói,

b) jogerős bírósági ítélettel a pályázó gondnoksága alá helyezett együtt költöző személy,

c) a pályázó gyámsága alatt álló személy,

d) a pályázó – orvosi igazolással igazoltan - gondozásra szoruló közeli hozzátartozója

vehetők figyelembe, akiknek a jövedelme az egy főre jutó nettó jövedelem megállapítása során figyelembe vételre kerül.

2/C. §¹⁰

(1)11Pályázni kizárólag a bérbeadó által a pályázat megjelenésekor kiadott az adott pályázati típushoz kapcsolódó adatlapon lehet, mely tartalmazza a pályázati feltételek ellenőrzése érdekében a pályázó személyes adatai közül nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint lakcímét, családi állapotát, állandó jövedelmének típusát és mértékét, állandó miskolci lakcím hiányában miskolci munkaviszonyának kezdetét és egyéb, a pályázati feltételekkel, valamint lakhatásával kapcsolatos nyilatkozatait. A pályázati adatlapon fel kell tüntetni továbbá a pályázóval együtt költöző személyek személyes adatai közül az azonosításukhoz feltétlenül szükséges adatokat, így nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét.

(2)12A pályázó a pályázati kiírásban szereplő lakások közül legfeljebb 3 lakásra nyújthat be pályázatot, melynek elbírálásáig további pályázaton nem vehet részt.

(3) A pályázathoz kötelezően csatolandó iratok a pályázó és együtt költöző személyek tekintetében

a) érvényes személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély vagy az okmány kiállításának folyamatban létét igazoló okirat, kiskorúak esetében születési anyakönyvi kivonat és

b)lakcímkártya, a piaci alapon kiírt pályázatok kivételével okmányirodai vagy ezzel azonos tartalmú lakcímigazolás,

c)jövedelemigazolás a (4) bekezdésben meghatározott módon és

d)a családi állapot igazolására szolgáló okiratok, így különösen házassági anyakönyvi kivonat, vagy közjegyzői végzés az élettársi nyilvántartásba történő felvételről, házasság felbontására vonatkozó ítélet vagy a válás tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat,

e)13

(4) A jövedelem igazolása az alábbi okiratok csatolásával érvényes

a) munkaviszony vagy más foglalkoztatási viszony esetén a pályázat kiírója által kiadott formanyomtatványon kitöltött 30 napnál nem régebbi eredeti munkáltatói igazolás, munkaszerződés másolata és T1041 nyomtatvány másolata vagy ez utóbbival egyenértékű igazolás, vagy

b) külföldi munkaviszony esetén a munkaszerződés másolata, valamint külföldi munkáltató által kiadott 30 napnál nem régebbi igazolás és annak hiteles fordítása, mely minimálisan tartalmazza a munkavállaló nevét, személyi adatait, a munkaviszony kezdetének időpontját, a munkaszerződés típusát, a munkavállaló havi vagy heti nettó jövedelmét, vagy

c) nyugdíj és nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások esetén az ennek összegét megállapító éves összesítő másolata, vagy

d) társadalombiztosítási, szociális, gyermekvédelmi és egyéb támogatások, ellátások esetén az erre vonatkozó határozat másolata vagy eredeti igazolás, vagy

e) egyéb jövedelem esetén az ezt hitelt érdemlően igazoló okiratok.

(5) Érvénytelen a pályázat, ha

a) határidőn túl kerül benyújtásra,

b) nem a megjelölt postacímre kerül benyújtásra,

c) a pályázati adatlap nem a pályázat megjelenésekor kiadott adatlap,

d) nem a pályázat típusának megfelelő az adatlap,

e) a pályázati adatlap nem teljes körű,

f) a pályázati adatlap hiányosan van kitöltve,

g) a pályázati adatlap mellékletei hiányosak,

h) a pályázathoz csatolt igazolás 30 napnál régebbi, amennyiben ez feltétel,

i) a pályázati kiírásban kért eredeti okirat helyett másolat kerül becsatolásra,

j) a pályázó vagy együtt költöző családtag nem jogosult a pályázat benyújtására az egyes pályázati típusoknál megjelölt kizáró okok miatt,

k) már a pályázat elbírálását megelőzően megállapítható, hogy az adatlapon tett nyilatkozat vagy a csatolt melléklet valótlan adatokat tartalmaz,

l)14a pályázó több mint 3 lakásra pályázott vagy a korábbi pályázata nem került még elbírálásra. 

(6)15A pályázati adatlapokon, valamint az ahhoz csatolt iratokon szereplő személyes adatokat a bérbeadó képviseletében a pályázat kiírójaként eljáró MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. a döntés előkészítéséhez és a feltételeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez szükséges mértékben, legfeljebb a pályázat benyújtásától számított 5 éves időtartam lejártáig kezeli.”

2/D. §¹⁶

(1) A szociális helyzet alapján bérbe adandó, valamint a költségelven bérbe adandó lakások pályázatának elbírálásáról a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság együttes ülésén dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti Bizottságok döntésükben

a) az érvényes pályázatot benyújtók közül megállapíthatják a nyertes pályázó személyét,

b) az érvényes pályázatot benyújtók közül megállapíthatják a második helyre sorolt pályázó személyét,

c) nem állapítanak meg nyertes pályázót,

d) az érvénytelenként előterjesztett pályázatokat elutasítják.

(3) A piaci alapon bérbe adandó lakások pályázatának elbírálásáról a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság dönt.

(4) A (3) bekezdés szerinti Bizottság döntésében

a) az érvényes pályázatot benyújtók közül megállapíthatja a nyertes pályázó személyét,

b) az érvényes pályázatot benyújtók közül megállapíthatja a második helyre sorolt pályázó személyét,

c) nem állapít meg nyertes pályázót,

d) az érvénytelenként előterjesztett pályázatokat elutasítja. 

(5)17A pályázók a pályázat eredményéről a pályázat kiírójának ügyfélszolgálatán személyazonosságuk igazolását követően kaphatnak tájékoztatást.

2/E. §¹⁸

(1) A nyertes pályázó a bérleti szerződést a pályázat eredményének megállapítását követő 30 napon belül köteles megkötni, mely határidő elteltével a bérbeadó ajánlati kötöttsége megszűnik.

(2) Ha a bérleti szerződés megkötése bármely okból meghiúsul, a bérleti szerződés megkötését a második helyre sorolt pályázónak kell felajánlani, aki az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül köteles a szerződést megkötni, mely határidő elteltével a bérbeadó ajánlati kötöttsége megszűnik.

(3) A bérleti szerződés 5 éves határozott időtartamra kerül megkötésre. A költségelvű és a piaci alapon bérbe adandó lakások esetében a szerződés megkötésének feltétele jelen rendelet 8/A.§ szerinti óvadék egy összegben történő megfizetése. A piaci alapon bérbe adandó lakások esetében a nem magánszemély pályázó óvadék helyett az óvadék mértékével azonos mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként.

(4) Amennyiben a bérbeadó a pályázat eredményének megállapítását követően szerez tudomást arról, hogy a pályázat nyertesével vagy a vele együtt költöző személlyel szemben az egyes pályázatoknál meghatározott kizáró ok áll fenn, illetve az adatlapon tett nyilatkozat vagy a csatolt melléklet valótlan adatokat tartalmaz az érintett pályázat semmis. A pályázót, valamint az együtt költöző személyeket 5 évre a lakáspályázati eljárásokból ki kell zárni, a már birtokba adott lakás kiürítése iránt haladéktalanul intézkedni kell.

II. Lakásbérleti jogviszony keletkezése pályázat útján¹⁹

3. Szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások

pályázat útján történő bérbeadása

3. §

(1) A bérbeadó a szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások pályázatán alacsony komfortfokozatú (komfort nélküli, félkomfortos) lakásokat hirdethet.²⁰

(2) ²¹

(3) ²²

(4) ²³

(5) ^{24, 25}

4. §

(1) 26

(2) 27, 28

(3) Nem nyújthat be pályázatot az:

a)29aki önkormányzati bérlakással rendelkezik,;

b)30aki lakás egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával rendelkezik, ide nem értve az öröklés útján szerzett lakás részilletőségét;

c)31,32, 33akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jövedelemhatárt;

d)34

g)35

h)36aki a pályázat megjelenésekor önkényes lakásfoglaló vagy jogcímnélküli lakáshasználó

i)37aki 10 éven belül az önkormányzat által biztosított Első Lakáshoz Jutók Pénzügyi Támogatásában részesült és azt felhasználta, kivéve, ha az ennek biztosítására szolgáló jelzálogjog legalább 5 éve törlésre került.

(4) 38, 39

(5) 40, 41

(6) 42

(7) 43, 44

(8) 45

(9) 46, 47, 48

5. §⁴⁹

5/A.§⁵⁰ , ⁵¹

5/B.§⁵²

(1) Az egyes pályázatoknál meghatározott kizáró okok ellenére - amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek és más kizáró ok nem áll fenn - a lakáspályázatokon részt vehetnek

a) azok a bérlők, akiket a bérbeadó értesített arról, hogy a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésük lejártát követően nem köt újabb határozott időtartamú lakásbérleti szerződést területrendezési, térségfejlesztési vagy más önkormányzati érdekből;

b) azok a jogcím nélküli lakáshasználók, akiknek a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésük lejárt és a bérbeadó nem kötött újabb határozott időtartamú lakásbérleti szerződést területrendezési, térségfejlesztési vagy más önkormányzati érdekből.

(2) A pályázathoz csatolni kell annak igazolását, hogy bérleti és használati díj, valamint közüzemi díj tartozás nem áll fenn.

(3) Az érvényes pályázat feltétele továbbá, hogy a pályázó korábbi bérleti szerződése egy alkalommal sem került felmondásra a bérbeadó részéről.

(4) A pályázaton való részvételnek nincs halasztó hatálya a lakás kiürítése iránti eljárásokra.

5/C.§⁵³,⁵⁴

4. Költségelven bérbe adandó lakások

pályázat útján történő bérbeadása⁵⁵

6.§

(1) A bérbeadó a költségelven bérbe adandó lakások pályázatán magas komfortfokozatú (komfortos, összkomfortos) lakásokat hirdethet. A pályázatokat lehetőleg folyamatosan kell kiírni, melyek a bizottsági ülések rendjéhez igazodóan kerülnek elbírálásra.

(2) Nem nyújthat be pályázatot:

a) aki nem rendelkezik legalább három éves állandó miskolci helybenlakással, vagy aki nem igazol legalább egy éves, határozatlan időtartamra szóló, folyamatos munkaviszonyt ahol a munkavégzés helye Miskolc Megyei Jogú Város területén van;

b) aki önkormányzati bérlakással rendelkezik, kivéve a szolgálati lakásokat;

c)aki öt éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezett, kivéve ha a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére a házasság felbontása, vagy az élettársi kapcsolat megszűnése miatt került sor;

d)56aki a pályázat megjelenésekor vagy öt éven belül önkényes lakásfoglaló vagy jogcímnélküli lakáshasználó volt, beleértve a lakásban érvényes lakcímmel rendelkező személyeket is, kivéve a Családok Átmeneti Otthonában élőket, a szolgálati lakásban a szerződés lejárta, vagy a feltétel bekövetkezését követően visszamaradókat, valamint azokat, akik a jogviszonyukat időközben bérleti szerződés megkötésével rendezték;

e) akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem éri el a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jövedelemhatárt;

f) aki 10 éven belül az önkormányzat által biztosított Első Lakáshoz Jutók Pénzügyi Támogatásában részesült és azt felhasználta, kivéve, ha az ennek biztosítására szolgáló jelzálogjog legalább 5 éve törlésre került.

5. Piaci alapon bérbe adandó lakások

pályázat útján történő bérbeadása⁵⁷

7. §

(1)58A pályázat kiírójának döntése alapján a magas komfortfokozatú (összkomfortos, komfortos) lakások piaci alapon bérbe adandóként kerülnek meghirdetésre. A korábban piaci kategóriába sorolt lakások költségelvű kategóriába visszasorolhatóak, amennyiben a piaci alapon történő bérbeadás eredménytelen. A pályázatokat lehetőleg folyamatosan kell kiírni, melyek a bizottsági ülések rendjéhez igazodóan kerülnek elbírálásra.

(2) A pályázaton bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet részt vehet. A nem magánszemély pályázók több önkormányzati bérlakással is rendelkezhetnek, amennyiben a lakáshasználat célját tartalmazó nyilatkozat alapján ez támogatható.

(3) Nem nyújthat be pályázatot az:

a) aki önkormányzati bérlakás bérlője, kivéve a szolgálati lakásokat és a (2) bekezdés szerinti esetet;

b) 59aki a pályázat megjelenésekor vagy öt éven belül önkényes lakásfoglaló vagy jogcímnélküli lakáshasználó volt, beleértve a lakásban érvényes lakcímmel rendelkező személyeket is, kivéve a Családok Átmeneti Otthonában élőket, a szolgálati lakásban a szerződés lejárta, vagy a feltétel bekövetkezését követően visszamaradókat, valamint azokat, akik a jogviszonyukat időközben bérleti szerződés megkötésével rendezték;

c) a természetes személy, akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem éri el a 6. melléklet 2. pontjában meghatározott jövedelemhatárt;

d) a nem magánszemély pályázó, ha szerepel a NAV honlapon aktuálisan elérhető végrehajtás alatt álló adózók listájában.

6. A kollégiumi elhelyezést elősegítő lakások

7/A.§⁶⁰, ⁶¹

III. Közös rendelkezések

7. A lakásbérleti jogviszony

8. §

⁶²,⁶³,⁶⁴,⁶⁵,⁶⁶ (1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb öt évre történhet. A bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható, kivéve a 7. mellékletben meghatározott területen lévő bérlakásokat.

(1a)⁶⁷ Az újabb határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a bérlő az önkormányzati lakásra továbbra is jogosult, és a bérleti szerződésből származó – különösen az együttélés követelményeinek és a házirend szabályainak megtartására vonatkozó – kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(1b)⁶⁸ Az újabb határozott időtartamú bérbeadás feltétele, hogy a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj - ne álljon fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött. Közüzemi tartozás fennállása esetén a részletfizetési megállapodás bemutatását követően a lakás legfeljebb 1 évre adható bérbe.

(1c)⁶⁹ A bérbeadó képviseletében eljáró MIK Zrt. a lakásgazdálkodási érdekekkel összhangban az újabb határozott időtartamú bérbeadás során a bérbeadás jellegét piaci kategóriába átsorolhatja, amennyiben a lakás komfortfokozata, városon belüli elhelyezkedése, vagy az egyes épületeken belül található bérlakások bérbeadás jellegének egységesítése érdekében indokolt.

(2) A bérbeadó határozatlan időre köteles bérbe adni az olyan bérlakást, amelyet a rendelet hatályba lépése előtt keletkezett, határozatlan idejű bérleti jogviszonynak a bérlő érdekkörén kívüli okból történő megszűnése miatt ajánl fel.

(3) A bérlő köteles életvitelszerűen a bérlakásban lakni a lakásbérleti szerződés fennállása alatt.

(4) A rendeltetésszerű használatot, illetőleg a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérbeadó naptári évenként egyszer, illetőleg szükség szerint több alkalommal jogosult ellenőrizni.

(5) 70,71, 72,73

(6) 74,75,76 A határozott időtartam lejártakor, amennyiben a lakáshasználó az újabb határozott idejű bérbeadásra lakáshelyzete és bérlői magatartása alapján jogosult, azonban a lakással kapcsolatos fenntartási költségeket jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel vállalni nem tudja, vagy a bérbeadó lakásgazdálkodási érdeke ezt indokolja a bérbeadó és a lakáshasználó megállapodhatnak, hogy az újabb határozott idejű bérbeadás másik lakás biztosításával történjen. A megállapodás érdekében legfeljebb 2 lakás felajánlására kerülhet sor. Amennyiben a lakáshasználó a felajánlott lakást nem fogadja el, vagy a jelenlegi lakásra neki felróható okból a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, köteles a lakást üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni. Ha a lakáshasználónak bérleti díj, használati díj tartozása áll fenn a bérleti szerződés a cserelakásra egy évre köthető, melynek időtartama alatt azt a bérlő köteles maradéktalanul rendezni.

(7) 77 Bérleti jogviszony folytatása esetén, amennyiben a kérelem teljesítéséhez fűződő feltételek fennállnak, azonban a kérelmező a lakással kapcsolatos fenntartási költségeket jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintettel vállalni nem tudja, a bérbeadó és a kérelmező megállapodhatnak, hogy a bérleti jogviszony folytatása másik lakás biztosításával történjen.

A megállapodás érdekében legfeljebb 2 lakás felajánlására kerülhet sor a jogos lakásigény mértékének figyelembe vételével. Amennyiben a kérelmező a felajánlott lakást nem fogadja el, vagy a jelenlegi lakásra a bérleti szerződést 30 napon belül nem köti meg, köteles a lakást üres, tiszta állapotban a bérbeadónak visszaadni.

8/A. §⁷⁸

(1) 79 Új bérleti jogviszony keletkezésekor a magas komfortfokozatú (összkomfortos, komfortos) lakások kizárólag költségelven adhatóak bérbe, kivéve, ha piaci alapon bérbe adandónak minősülnek.

(2) 80.81

(3) 82,83,84 A költségelven, vagy piaci alapon bérbe adott bérlakásra a bérlő köteles 6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadéki díjat a bérbeadónak megfizetni. Amennyiben a korábbi óvadéki díjat nem kell kiegészíteni, azt a bérlő részére bérbe adott lakáson kell nyilvántartani. A nem magánszemély bérlő óvadék helyett 6 havi bérleti díjnak megfelelő mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként.

(4) 85,86

(5) .87,88

(6) 89,90

(7) 91,92

(8) 93,94

(9) 95,96

8. A lakásbérleti szerződés tartalma

9. §⁹⁷

(1) Jelen rendelet 2.§ alapján a szerződés megkötése során a MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. jár el. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a lakás esetleges helyreállítási költségeinek megtérítési módját;

b) a bérbeadót terhelő, de a bérlő által elvégzett munkák elszámolásának módját;

c) bérbeadó 8.§ (4) bekezdése szerinti ellenőrzési joga gyakorlásának feltételeit és módját;

d) a lakás belső berendezései karbantartásának, felújításának, pótlásának, cseréjének módját;

e) lakás korszerűsítéséből eredő költségek viselésének, a bérleti díj módosításának rendjét;

f) bérlői kötelezettségek teljesítésének biztosítékait - különös tekintettel az óvadékra;

g) a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díját valamint a 10.§ (6) bekezdés szerinti egyéb szolgáltatási díjat;

h) a 8.§ (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget és az ahhoz kapcsolódó együttműködési szabályokat;

i) a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit;

j) a bérlő azonosításához feltétlenül szükséges következő adatokat: így a nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, valamint az ezeket igazoló okmány típusát és sorszámát.

(2) ⁹⁸

(3) ⁹⁹,¹⁰⁰

(4) ¹⁰¹, ¹⁰²

¹⁰³, ¹⁰⁴ (5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt, valamint az 1 éves határozott időtartamú bérleti szerződések kivételével a bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a kijelölt bérlő közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kiürítésre vonatkozó jognyilatkozatot tegyen arról, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakás kiürítési kötelezettségének eleget tesz, illetve nem teljesítés esetén tudomásul veszi, hogy ellene közvetlen végrehajtási eljárás indul a lakás kiürítése iránt.

A közjegyzői okirat kiállításának költsége a kijelölt bérlőt terheli.

¹⁰⁵ (6) A bérlő köteles a bérleti szerződést a bérbeadói levél kézhezvételét követő 30 napon belül megkötni, majd a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül az (5) bekezdés szerinti közjegyzői okirat kiállításáról gondoskodni és azt a bérbeadó részére átadni.

(7)¹⁰⁶ A bérbeadó képviseltében eljáró MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt. az együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése céljából kezelheti a bérlő/lakáshasználó és a vele együtt költöző személy (1) bekezdés j) pontja szerinti személyes adatait.

(8)107 A bérleti szerződésben szereplő személyes adatokat a MIK Zrt. haladéktalanul törli, ha

a) az adatkezelés nem a (7) bekezdésben meghatározott célból történt, vagy

b) ha azt jogszabály előírja.

(9) 108A (7) bekezdésben meghatározott adatok közül a bérbeadó képviseletében eljáró - a személyes adatok kezelésre jelen rendelet keretei között jogosult - MIK Zrt. a bérleti szerződésből, vagy a jogcím nélküli használatból adódó követelések behajtásához, ügyfélszolgálati tevékenység ellátásához szükséges adatokat jogosult az érintettek tájékoztatása mellett átadni azoknak, akik a követelések kezelését, az ügyfélszolgálati tevékenységet végzik. A követelések behajtásával, az ügyfélszolgálati tevékenységgel megbízott az átvett adatokat kizárólag a követelések behajtása, az ügyfélszolgálati tevékenység ellátása érdekében kezelheti.

9. A bérlő kötelezettségei

9/A.§¹⁰⁹

(1) ¹¹⁰

(2) ¹¹¹A bérleti díj fizetésén túl az Ltv. 24. § (1) bekezdés b) pontja szempontjából a bérlő lényeges kötelezettségei különösen:

a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartása, felújítása, pótlása, cseréje

b) tartózkodás az épületen és a lakáson belüli berendezések rongálásától

c) a lakás és az ahhoz tartozó helyiségek járvány és közegészségügyi szempontoknak is megfelelő tisztántartása

d) a szükséges rovar és rágcsálóirtás rendszeres elvégeztetése

e) az épületre vonatkozó házirend betartása

f) az együttélés szabályainak betartása

g) az előírt óvadéki díj megfizetése

h) a közüzemi szolgáltatókkal a szolgáltatási szerződések megkötése

i) a közüzemi szolgáltatókkal kötött szerződések maradéktalan betartása

j) tartózkodás a jogtalan energiavételezéstől

k) a bérlemény bérbeadói ellenőrzésének tűrése

l) a bérlemény életvitelszerű lakása

m) a 2 hónapot meghaladó távollét tényének és a távollét időtartamának a bérbeadó felé való bejelentése

n) annak megakadályozása, hogy a lakásban a jogszabályi rendelkezések alapján befogadott és bejelentkezett személyeken túlmenően több személy folyamatosan, rendszeresen és tartósan tartózkodjon

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségek akár egyetlen alkalommal történő elmulasztása olyan súlyos szerződésszegő magatartásnak minősül, mely a szerződés felmondását vonja maga után.

10. A bérleti díj mértéke

10. § ^{112 113}

(1) A rendelet 1. számú melléklete tartalmazza a Miskolc Megyei Jogú Város területén alkalmazásra kerülő övezetek szerinti bontást.

(2) Az alacsony komfortfokozatú lakások kizárólag szociális helyzet alapján fizetendő bérleti díjjal adhatóak bérbe. A bérleti díj mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A szociális helyzet alapján bérbe adandó lakások bérleti díjának mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A költségelven bérbe adandó lakások bérleti díjának mértékét a 2. számú tartalmazza.

(5) A piaci alapon bérbe adandó lakások bérleti díjának mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza.

(6) A bérleti díjon felül a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások díjait a 3. számú melléklet tartalmazza. A bérbeadó az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló épületben lévő lakások vonatkozásában jogosult a közös használatra szolgáló épületrészek, épület-berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartására - a lakás alapterületének arányában – egyéb szolgáltatási díjat megállapítani.

(7) 114 A bérbeadó a megállapított bérleti díjon felül szolgáltatási díjra jogosult, ha a bérbeadás bútorokkal, egyéb használati tárgyakkal berendezett lakásra vonatkozik, illetőleg ha a lakáshoz kiegészítő szolgáltatásokat biztosít (pl. takarítás, kábeltelevízió stb.). A bérbeadó és a bérlő a szolgáltatási díj mértékében szabadon megállapodhatnak.

10/A.§¹¹⁵

(1) A Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság naptári évenként 20 lakás vonatkozásában a bérlő részére kiemelt önkormányzati érdekből jogosult lakásonként legfeljebb 12 havi időtartamra, legfeljebb nettó 500.000.-Ft mértékű bérleti díj kedvezmény biztosításáról határozni. A kedvezmény mértéke a nettó bérleti díj legfeljebb 50%-a lehet. A teljes – kedvezmény nélküli – bérleti díj után fizetendő általános forgalmi adót a bérlő köteles megfizetni, melyről a határozatban rendelkezni kell.

(2) A Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság naptári évenként 20 lakás vonatkozásában kiemelt önkormányzati érdekből jogosult az óvadéki díj, mint szerződési biztosíték nyújtása alól mentesíteni a bérlőt.

(3) Kiemelt önkormányzati érdeknek minősül, ha a lakás bérbeadása

a) az oktatás területén nyelvi lektor,  illetve meghirdetett álláshelyre határozatlan idejű alkalmazásban alkalmazható, vagy alkalmazott, Miskolcon más lakhatással nem rendelkező az oktatás  szempontjából képzettsége, szakképzettsége  miatt nélkülözhetetlen pedagógus lakhatásának,  

b) a kultúra területén a műteremlakások, a szolgálati lakások esetében Miskolcon más lakhatással nem rendelkező igazgató, művész, rendező, előadó lakhatásának,

c) miskolci székhelyű látvány csapatsport egyesület, szervezet, gazdasági társaság sportolói, szakemberei lakhatásának,

d) amennyiben Miskolc város területén azt ellátási érdek indokolja egészségügyi alap, vagy szakellátást végző önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság,  önkormányzati fenntartású intézmény dolgozója, munkavállalója, vagy a bérbeadóval szerződéses kapcsolatban álló egészségügyi alapellátást végző háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos lakhatásának,

e) az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek, egyházi személyek - ide értve a belső egyházi jogi személyeket és az egyházi intézményeket is -, Miskolc város területén a város érdekében végzett tevékenységének vagy

f) a Miskolcon megvalósuló munkahelyteremtés

támogatását célozza.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra javaslatot a polgármester, illetve a szakterület szerint érintett alpolgármester tehetnek.

11. A Miskolci Egyetem részére biztosított lakások¹¹⁶

10/B.§

(1) A Miskolci Egyetem a Közgyűlés által meghatározott lakáskeret erejéig egyszeres bérlőkijelölési jogot kap. A bérlőkijelöléssel olyan természetes személyek jelölhetők bérlővé, akik a Miskolci Egyetem doktorandusz képzésében vesznek részt, vagy oktatóként, kutatóként vagy munkatársként állnak a Miskolci Egyetem alkalmazásában.

(2) A bérlőkijelölési jog alapján a Miskolci Egyetemmel fennálló Phd hallgatói jogviszony, illetve oktatói, kutatói, munkatársi közalkalmazotti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

(3) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérbeadó a nettó bérleti díj 50%-ának megfelelő kedvezményt biztosít, azzal, hogy a kijelölt bérlő köteles a teljes – kedvezmény nélküli – bérleti díj után fizetendő általános forgalmi adót megfizetni. A bérlőkijelöléssel érintett időtartam lejártát követően az újabb bérleti szerződés alapján a bérlő köteles a rendelet szerinti teljes bérleti díjat fizetni.

(4) A bérlőkijelölés során – a 12. §-tól eltérően - bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek, akik az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

(5) A kijelölt bérlő köteles 6 havi – kedvezmény nélküli - bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.

(6) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja, valamint a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát; az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.”

12. Az „Otthonunk Miskolc” gyakornoki program keretében biztosított lakások¹¹⁷

10/C.§

(1) Az „Otthonunk Miskolc” gyakornoki programot sikeresen teljesítők lakhatásának elősegítésére a polgármester egyszeres bérlőkijelölési joggal rendelkezik a felmerülő igényekhez igazodva. A bérlőkijelöléssel olyan természetes személyek jelölhetők bérlővé, akik az „Otthonunk Miskolc” gyakornoki programot sikeresen teljesítették és Miskolcon határozatlan időtartamú közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszonyt létesítettek.

(2) A bérlőkijelölési jog alapján a miskolci határozatlan időtartamú közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

(3) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérbeadó a nettó bérleti díj 50%-ának megfelelő kedvezményt biztosít, azzal, hogy a kijelölt bérlő köteles a teljes – kedvezmény nélküli – bérleti díj után fizetendő általános forgalmi adót megfizetni. A bérlőkijelöléssel érintett időtartam lejártát követően az újabb bérleti szerződés alapján a bérlő köteles a rendelet szerinti teljes bérleti díjat fizetni.

(4) A bérlőkijelölés során – a 12. §-tól eltérően - bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek, akik az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

(5) A kijelölt bérlő köteles 6 havi – kedvezmény nélküli - bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.

(6) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja, valamint a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát; az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.

13. A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Katasztrófavédelem Igazgatóság részére
biztosított lakások¹¹⁸

10/D.§

(1) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közgyűlés által meghatározott lakáskeret erejéig egyszeres bérlőkijelölési jogot kap. A bérlőkijelöléssel olyan természetes személyek jelölhetők bérlővé, akik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hivatásos állományú tagjai.

(2) A bérlőkijelölési jog alapján a szolgálati jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

(3) A bérlőkijelölés során – a 12. §-tól eltérően - bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek, akik az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

(4) A kijelölt bérlő köteles 6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.

(5) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja, valamint a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát; az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.

14. A Miskolcon működő és betelepülni kívánó vállalkozások munkavállalói részére biztosított lakások¹¹⁹

10/E.§

(1) A Miskolcon működő vagy betelepülni kívánó vállalkozások kérelmükre egyszeres bérlőkijelölési jogot kaphatnak. A bérlőkijelölés útján a vállalkozás, mint jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy szervezet, továbbá a vállalkozással munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy jelölhető bérlővé.

(2) A bérlőkijelölési jogban részesülő vállalkozásokról és a részükre biztosított lakások számáról - a Miskolc Holding Zrt. Gazdaságfejlesztési és Projekt Igazgatóságának javaslatát is figyelembe véve – a Városgazdálkodási- és üzemeltetési Bizottság dönt a MIK Zrt. előterjesztése alapján, figyelembe véve a rendelkezésre álló üres lakásállományt. A Miskolc Holding Zrt. a javaslat megtétele során szükség szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével is egyeztet.

(3) A bérbe adott lakásokról a MIK Zrt. köteles beszámolni a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottságnak cím, bérleti díj kategória, komfortfokozat, alapterület és szobaszám szerinti bontásban minden év június 30. napjáig. A bérlőkijelölésre vonatkozó megállapodás megkötésére a bérbeadó képviseletében eljáró MIK Zrt. jogosult, melyben rögzíteni kell az elhelyezendő nevét és adatait, valamint a bérbe adandó lakás adatait.

(4) A bérlőkijelölési jog alapján legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás, ezen belül természetes személyek esetében a szerződés a munkaviszony, vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnésével egyidejűleg szűnik meg. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

(5) A bérlőkijelölés során – a 12. §-tól eltérően - bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek, akik az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

(6) A kijelölt bérlő köteles 6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni. A vállalkozás az óvadék fizetési kötelezettséget az általa kijelölt bérlőtől átvállalhatja. Ha az óvadékot a bérlőkijelölési jog jogosultja fizette meg, az a bérleti szerződés megszűnése esetén részére visszajár, feltéve, hogy az óvadék felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt. A nem magánszemély bérlő óvadék helyett 6 havi bérleti díjnak megfelelő mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként.

(7) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja. Természetes személy a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát, az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. Amennyiben nem magánszemély a bérlő a lakásba történő lakcím létesítéséhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.

15. A jogcím nélküli lakáshasználat

11.§

(1) A jogcím nélküli lakáshasználó a használat kezdetétől a lakásra megállapított bérleti díjjal egyező mértékű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A bérbeadó két havonként jogosult a használati díj mértékét további egyszeres összegével felemelni.

(3) 120,121 Amennyiben a jogcímnélküli lakáshasználat a bérlő szerződésszegő magatartása miatti rendkívüli felmondáson alapul, a bérbeadó jogosult a használati díjat a második hónap elteltével egyszeres, majd hat hónapig havonként további egyszeres összegével felemelni.

16. A bérleti jogviszony felmondást követő rendezése¹²²

11/A.§

(1) A bérbeadó jogosult olyan személyeket bérlővé jelölni, akiknek a bérleti szerződése a bérbeadói rendkívüli felmondás folytán megszüntetésre került.

(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy

a) a bérlő (használó) a fennálló bérleti díj (használati díj) tartozását és az ehhez kapcsolódó kamat és költség tartozását maradéktalanul rendezze, továbbá

b) 123a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj - ne álljon fenn, kivéve, ha arra részletfizetési megállapodást köt, és

c) a korábbi bérleti szerződésből származó – különösen az együttélés követelményeinek és a házirend szabályainak megtartására, valamint a karbantartásra vonatkozó – kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) 124,125A bérleti szerződés 5 éves határozott időtartamra köthető, a bérleti szerződés megkötésének a feltétele a 8/A.§ (1) és (3) bekezdése szerinti óvadék megfizetése. A bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele a 9.§ (5)-(6) bekezdése szerinti közjegyzői okirat megléte. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.

(4) 126

11/B.§

(1) A bérbeadó jogosult olyan személyeket kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra bérlővé jelölni, akiknek a bérleti szerződése a bérbeadói rendkívüli felmondás folytán megszüntetésre került, de a lakás kiürítése tárgyában jogerős bírósági ítélet meghozatalára még nem került sor, és a lakással kapcsolatos fenntartási költségeket jövedelmi viszonyaikra tekintettel vállalni nem tudják. Cserelakásként legfeljebb két lakás ajánlható fel, amennyiben megfelelő cserelakás rendelkezésre áll.

(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy

a) a bérlő (használó) a fennálló bérleti díj (használati díj) tartozására részletfizetési megállapodást köt és

b) 127a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő vagy a fennálló közüzemi tartozásaira – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj - részletfizetési megállapodást köt továbbá

c) a korábbi bérleti szerződésből származó – különösen az együttélés követelményeinek és a házirend szabályainak megtartására, valamint a karbantartásra vonatkozó – kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) 128, 129A bérleti szerződés 5 éves határozott időtartamra köthető. A bérleti szerződés megkötésének a feltétele a 8/A.§ (1) és (3) bekezdése szerinti óvadék megfizetése. A bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele a 9.§ (5)-(6) bekezdése szerinti közjegyzői okirat megléte. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.

(4) 130A A bérlő köteles a bérleti díj/használati díj tekintetében a szerződés megkötését követően 60 napon belül a részletfizetésre vonatkozóan a számlavezető bankja felé benyújtott, a bérbeadó javára kiadott azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazó levelet a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani. A bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az esetleges számlaváltozást haladéktalanul bejelenti és az azonnali beszedésre vonatkozó felhatalmazó levelet az új bankszámlaszámra vonatkozóan is csatolja. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy bármely kötelezettség elmulasztása a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakások az adott műszaki állapotban kerülnek átadásra, illetve visszavételre, azonban a bérlő a cserelakást a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

17. A bérlőtársi jogviszony

12.§

131(1) Az önkormányzati bérlakásra bérlőtársi szerződést a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, bejegyzett élettárssal, élettárssal és testvérrel lehet kötni. Az élettársi minőséget igazoltnak kell tekinteni jelen rendelet 4.§ (5) bekezdésben foglaltak szerint.

132, 133, 134, 135(2) A házastárs és a bejegyzett élettárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerződés megkötésének további feltétele legalább 1 éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerű együttlakás. A bérlőtársi jogviszony kialakításának feltétele, hogy a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj - ne álljon fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

136(3)137

18. A társbérleti jogviszony

13. § ¹³⁸

(1) A megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére, kérelmére adható bérbe.

(2) Ha a lakásban több társbérlő maradt vissza, a megüresedett lakrészt annak kell bérbe adni, akinek a külön bejáratú lakrészén keresztül a megüresedett társbérleti lakrész megközelíthető.

(3) Amennyiben a társbérlő a megüresedett lakrészre nem tart igényt, úgy részére a korábban használttal azonos szobaszámú és komfortfokozatú lakást kell biztosítani.

(4) A bérbeadó határozatlan időre köteles bérbe adni a rendelet hatályba lépése előtt keletkezett határozatlan idejű társbérlet megszűnésekor a megüresedett társbérleti lakrészre igényt nem tartó volt társbérlő részére biztosított bérlakást.

(5) A bérbeadásra a 8.§ - 8/A. § rendelkezései az irányadóak.

19. A bérlő által befogadható személyek köre,

a befogadás szabályai

14. §

(1) A bérlő a lakásába a bérbeadó hozzájárulásával a törvényben szabályozott lehetőségeken túl:

a) az élettársát;

b) 139a házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa kiskorú gyermekét;

c) 140,141 a házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermekét

d) a testvérét,

e) 142, 143, 144,145 a befogadott gyermekének házastársát, bejegyzett élettársát,

f) 146a befogadott gyermeke házastársának, bejegyzett élettársának kiskorú gyermekét;

g) 147a befogadott gyermeke házastársának, bejegyzett élettársának nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermekét.

h) 148 befogadott gyermekének élettársát, amennyiben közös kiskorú gyermekük vagy nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermekük van

fogadhatja be, amennyiben azok az ország területén másik lakással nem rendelkeznek, és a befogadás után részükre a lakhatás biztosítható.

(2) 149, 150, 151 A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- ne álljon fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött.

(3) 152, 153 Az élettársi minőséget igazoltnak kell tekinteni, ha a jelen rendelet 4. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(4) A bérbeadónak a hozzájárulásában fel kell hívni a felek figyelmét arra, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a jogviszony folytatására a mindenkori jogszabályi feltételek fennállása esetén kerülhet sor.

(5) A bérbeadó a hozzájárulást megtagadhatja,

a) ha a kérelmezők szándéka ténylegesen nem a bejelentkezésre, hanem a lakás jogellenes albérletbe adására irányul

b) ha a bejelentkezéssel a lakásban lakók száma aránytalanul megnövekedne.154,155

20. A tartási szerződés szabályai

15. §

(1) Tartási szerződést mind határozatlan, mind határozott időtartamú bérleti szerződés esetén lehet kötni. Határozott időtartamú bérleti jogviszony esetén az eltartó részéről a jogviszony folytatása kizárólag a határozott időtartam lejártáig lehetséges.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulását köteles megtagadni, ha

a) az eltartó a 18. életévét még nem töltötte be, a nyugdíjkorhatárt elérte, vagy önálló jövedelemmel nem rendelkezik;

b) 156, 157 az eltartó, a házastársa, bejegyzett élettársa vagy élettársa másik önkormányzati bérlakással rendelkezik, vagy öt éven belül rendelkezett, illetőleg lakás egészének vagy részének tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik, vagy két éven belül rendelkezett.

c) az eltartó egészségi állapota, vagy egyéb személyi körülményei alapján a tartásra nem képes;

d) a bérlő egészségi állapota és jövedelme miatt tartásra nem szorul;

e) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, vagy hatósági határozat alapján más személy gondoskodik;

f) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó személy a bérlőt eltartja;

g) a felek szándéka ténylegesen nem tartásra, hanem az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

(3) 158A bérbeadó a tartási szerződésben foglalt eltartói kötelezettségek teljesítésének tényét ellenőrizheti.

(4) 159, 160, 161 A tartási szerződéshez való hozzájárulás feltétele, hogy a bérlakásra bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozás vagy közüzemi tartozás – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- nem állhat fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást köt.

21. Az albérlet

16.§

(1) Az önkormányzati bérlakás egy része a bérbeadó hozzájárulásával kivételesen indokolt esetben akkor adható albérletbe, ha a bérlőnek fontos okból átmenetileg a lakás egészére nincs szüksége.

(2) Nem adható hozzájárulás, ha a bérlőnek bérleti díj vagy a bérbeadó felé fennálló vízdíj hátraléka van.

(3) Az albérletbe adás időtartama a három évet, illetve a határozott időből még hátralevő három évnél rövidebb időtartamot nem haladhatja meg.

162(4) Az albérlet időtartama alatt a bérlő a teljes lakásra másfélszeres mértékű bérleti díjat köteles fizetni. A bérbeadó hozzájárulása nélkül létesített albérlet esetén a bérlő, használó - annak bérbeadó általi megállapításától kezdve - a teljes lakásra kétszeres mértékű bérleti díjat, használati díjat köteles fizetni a jogellenes állapot megszüntetéséig. Az emelt összegű bérleti, használati díj fizetése az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását nem érinti.

(5) Az e paragrafusban rögzített bérlői kötelezettségek elmulasztása, továbbá a hozzájárulás nélküli albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után.

22. A bérlakás nem lakás céljára történő

hasznosításának szabályai

17.§

(1) A bérbeadó az önkormányzati tulajdonú épületben lévő önkormányzati bérlakást nem lakás céljára kivételesen és csak akkor adhatja bérbe, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység nem zavarja a szomszédos bérlőket,

b) a használat nem kíván meg engedélyhez kötött műszaki átalakítást.

(2) Önkormányzati bérlakást az egyéb feltételek megléte esetén sem lehet hasznosítani

a) szeszesital árusítását is magában foglaló tevékenységre,

b) erotikus jelleget is magában foglaló tevékenységre,

c) szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységre, így különösen játékterem céljára.

(3) A bérbeadás során a bérbeadó a helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben rögzített szabályok szerint köteles eljárni.

18. §

(1) Az önkormányzati bérlakás egy részét a bérlő saját céljára csak kivételesen indokolt esetben használhatja nem lakásként. Ezt a bérbeadó csak abban az esetben engedélyezheti, ha

a) a folytatni kívánt tevékenység nem zavarja a szomszédos bérlőket,

b) a használat nem kíván engedélyhez kötött műszaki átalakítást

c) a hasznosítás nem jár családvédelmi érdekek sérelmével.

(2) Önkormányzati bérlakást az egyéb feltételek megléte esetén sem lehet hasznosítani

a) szeszesital árusítását is magában foglaló tevékenységre,

b) erotikus jelleget is magában foglaló tevékenységre,

c) szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységre, így különösen játékterem céljára.

(3) A bérlő az e paragrafusban foglaltak szerinti hasznosítás esetén köteles az adott lakrészre a helyiségekre irányadó bérleti díjat megfizetni, s az erre vonatkozó megállapodást megkötni.

19. §

A lakás nem lakáscélú hasznosítását megelőzően írásban ki kell kérni a szomszédos lakások bérlőinek, illetőleg tulajdonosainak véleményét.

23. A partneres lakáscsere szabályai

20. §

(1) 163 Önkormányzati lakás bérleti jogát kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás tulajdonjogára lehet cserélni.

(2) Az önkormányzati lakásra bérleti jogot szerző fél köteles a bérbeadó felhívásától számított 30 napon belül benyújtani

a) a lakásbérleti szerződését, illetőleg a lakásbérleti jogviszonya fennállását tanúsító írásbeli bérbeadói nyilatkozatot;

b) 164 lakástulajdonra történő csere esetén a tulajdonában álló lakóingatlanra vonatkozó tulajdoni lap 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát.

(3) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

a) a cserélő fél a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget;

b) a benyújtott okiratok, illetőleg a cserelakás helyszínen történő megtekintése alapján kétség merül fel a cserepartner lakásbérleti vagy tulajdonjogának fennállása kérdésében;

c) a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

d) a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, a bérlőtárs, az eltartó, illetőleg a bérlőkijelölésre vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult a cseréhez nem járult hozzá;

e) 165, 166 a csere folytán bérlővé válna, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő, bérlőtárs, tulajdonos vagy haszonélvező, kivéve ha a csere folytán bérlőtársi jogviszony kerül kialakításra a cserélő féllel együttlakó házastárssal, bejegyzett élettárssal, élettárssal, gyermekkel, jogszerűen befogadott gyermek gyermekével és a szülővel.

f) 167, 168 a bérleti díj tartozása a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- áll fenn, ide nem értve azt az esetet, ha a bérlő és a követelés jogosultja a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött;

g) 169, 170 a cserepartner vagy házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa másik bérlakással, vagy lakóingatlan tulajdonjogával rendelkezik az ország területén;

h) 171

i) 172ha bármelyik cserepartner az adott lakásra irányadó lakáspályázat jövedelmi viszonyokra vonatkozó feltételeinek nem felel meg.

(4) A lakáscsere következtében a bérleti szerződés időtartama változatlan marad ezen rendelet 8. § (1) bekezdésében foglaltak egyidejű alkalmazásával.

(5) Amennyiben a csere jóváhagyását tartalmazó bérbeadói levél kézhezvételét követő harminc napon belül a felek nem kötötték meg a bérleti szerződést, vagy ha a bérbeadói jóváhagyástól számított hatvan napon belül a cserét nem hajtották végre, a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozata hatályát veszti.

(6) Lakóingatlan tulajdoni illetősége önkormányzati bérlakással akkor cserélhető el, ha az épület az építési hatóság által igazoltan több lakást foglal magában, és a tulajdonos tulajdoni illetősége egy önálló lakás használatára jogosít.

20/A. §¹⁷³

(1) A lakás – pályázaton kívül – az alábbi közérdekű feladatok megvalósítása érdekében is bérbe adható, ide nem értve az önkormányzati bérlakással rendelkező bérlőket:

a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás esetén vagy a kisajátítási eljárást megelőzően egyezség létrehozása érdekében,

b) az Önkormányzat városfejlesztési céljainak megvalósítása érdekében,

c) egyéb önkormányzati érdekből, vagy

d) közigazgatási szervek vagy közfeladatot ellátó más szervezetek, intézmények érdekeire tekintettel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásra határozott vagy határozatlan időtartamra – e rendelet keretei között - szociális helyzet alapján, költségelven vagy piaci alapon is sor kerülhet. A bérbeadásról és annak formájáról a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság dönt.

24. Lakáscsere a lakásalap bevonásával

21.§

(1) 174 A bérbeadó a rendelkezésére álló megüresedő lakásokból csereigényeket teljesíthet, különös tekintettel az egyéb elhelyezési kötelezettségeinek elősegítésére.

(2) 175

(3) 176

(4) 177

(5) 178

(6) 179, 180 A bérbeadó kizárólag a lakásgazdálkodási érdekeivel összhangban álló cserekérelmet tarthat nyilván, illetve teljesíthet. A csere teljesítésének feltétele a bérlő által felajánlott lakásra fennálló legalább 1 éves bérleti jogviszony. Nem teljesíthető a kérelem, ha a bérlő magántulajdonú ingatlanát 5 éven belül cserélte önkormányzati bérlakásra, ha a bérlő részére korábban már sor került cserelakás biztosítására, ha a bérlő nyugdíjasházi lakásban lakik, valamint ha a bérlő a jelenlegi lakását bizottsági határozat alapján cserelakásként kapta.

(7) 181,182,183, 184, 185,186 A cserekérelem akkor teljesíthető, ha a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- nem áll fenn. Ha a bérlő kisebb szobaszámú, alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást igényel és bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- áll fenn, köteles azok megfizetésére részletfizetési megállapodást kötni.

(8) 187,188

(9) 189 Amennyiben a bérbeadó a bérlőnek a korábbi lakásától eltérő szobaszámú vagy komfortfokozatú lakást ad bérbe, az 5. számú melléklet szerint meghatározott térítési díj különbözettel el kell számolni.

(10) 190, 191

(11) 192,193 A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.

(12) 194, 195 A bérlő köteles a bérleti díj/használati díj tekintetében a szerződés megkötését követően 60 napon belül a részletfizetésre vonatkozóan a számlavezető bankja felé benyújtott, a bérbeadó javára kiadott azonnali beszedési megbízásra szóló felhatalmazó levelet a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani. A bérlőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az esetleges számlaváltozást haladéktalanul bejelenti és az azonnali beszedésre vonatkozó felhatalmazó levelet az új bankszámlaszámra vonatkozóan is csatolja. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy bármely kötelezettség elmulasztása a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.

(13) 196A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakások az adott műszaki állapotban kerülnek átadásra, illetve visszavételre, azonban a bérlő a cserelakást a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó birtokába visszaadni.

25. A bérleti jogviszony megszűnése

22.§¹⁹⁷

(1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a lakást üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

(2) A bérlő halála esetén annak örökösei kötelesek a lakást a hagyaték átadását követő kilencven napon belül üres, tiszta állapotban a bérbeadónak visszaadni. A bérlő elhalálozásának napjától a visszaadás napjáig terjedő időszakra a bérlő örököse a bérleti díjjal megegyező mértékű használati díjat köteles fizetni.

26. A lakásleadás

23.§

(1) 198,199,200, 201 A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizet vagy a lakásgazdálkodási érdekekkel összhangban másik bérlakást biztosít. Másik bérlakás biztosítása esetén az 5. számú melléklet szerinti térítési díjjal el kell számolni. Ha a cserelakás biztosítására életveszély elhárítása, az épület értékesítése, továbbá önkormányzati területrendezési, területfejlesztési okból kerül sor az 5. számú melléklet szerinti térítési díjjal nem kell elszámolni és a 6. számú mellékletben foglalt egy főre jutó jövedelemtől legfeljebb 25%-kal el lehet térni. A bérbeadó lakásgazdálkodási érdekeire tekintettel a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel térítési díj fizetése nélkül is megszüntethetik a bérleti szerződést.

(2) A bérleti szerződésnek a jogviszony keletkezésétől számított öt éven belül történő megszüntetése esetén a bérlő nem jogosult pénzbeli térítésre. Abban az esetben, ha a határozott időtartamú bérleti jogviszony ugyanarra a lakásra kerül meghosszabbításra, a korábbi bérleti jogviszonyok időtartamát is figyelembe kell venni. Ha a bérlő több, mint egy éve lakás egészének vagy részének tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik - ide nem értve a haszonélvezettel terhelt, öröklés útján szerzett lakást - részére térítési díj nem fizethető.202,203

(3) 204,205,206,207;208,209

(4) A pénzbeli térítést a lakás bérbeadó részére tiszta, üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását követő tizenöt napon belül kell kifizetni.

(5) Lakásépítés esetén a volt bérlő két évig jogosult a lakás használatára, és ezen határidő elteltéig köteles a jogerős használatbavételi engedélyt a bérbeadónak benyújtani.

Amennyiben a bérlő igényt tart a két éves lakáshasználatra, úgy a bérbeadó jogosult a lakás helyreállítását fedező összeget, de legalább a pénzbeli térítés 30 %-át a bérlemény leadásáig visszatartani.

E bekezdés szabályait az első lakáshoz jutók pénzügyi támogatásában részesülő bérlők vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy három évig jogosultak a lakás használatára és a jogerős használatbavételi engedély benyújtására.

(6) A bérbeadó a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a Gazdasági Bizottság jóváhagyásával területrendezési, térségfejlesztési vagy más önkormányzati érdekből a rendeletben megállapítottnál magasabb összegű pénzbeli térítés fizetésében is jogosult a bérlővel megállapodást kötni.

(7) A bérlő önkormányzati fenntartású szociális intézményben történő végleges elhelyezése esetében térítési díj nem fizethető.210

24. §²¹¹

27. A Bizottságok jogköre a méltányosság

gyakorlása körében

25.§

(1) 212,213, 214 A Városgazdálkodási, és -üzemeltetési Bizottság valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság együttes ülésén jogosult különös rászorultságból, illetőleg különös méltánylást érdemlő okból a Közgyűlés által évenként meghatározott keret erejéig lakásokra bérlőt jelölni. A Bizottságok a kereten túlmenően dönthetnek a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult élettársak méltányosságból történő bérlővé jelöléséről.

(2) A Bizottságok méltányossági jogkörükben eljárva a bérbeadó előterjesztésére jogosultak olyan személyeket bérlővé jelölni, akiknek a bérleti jogviszonya jogerős ítélettel megerősített bérbeadói felmondás folytán megszűnt, de utóbb a felmondást kiváltó okot megszüntették. A bérbeadás ebben az esetben határozott időre, egy év időtartamra szól azzal, hogy a bérleti jogviszonynak a határozott idő lejárta miatti megszűnése esetén a bérleti szerződés újabb határozott időre meghosszabbítható, amennyiben a bérlő az önkormányzati bérlakásra továbbra is jogosult, és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

A bérbeadó a bérleti jogviszony visszaállítására bérlőnként csak egy alkalommal tehet előterjesztést.

(3) A Bizottságok méltányossági jogkörükben eljárva jogosultak a meghatározott lakáskereten felül a bérbeadó előterjesztésére olyan személyt 1 évre határozott időtartamra bérlővé jelölni, aki a következő együttes feltételeknek megfelel:

a) 215a kérelem benyújtásának éve január 1. napján jogcímnélküli lakáshasználónak minősül,

b) 216,217a kérelem benyújtásának évében június 30. napjáig használati díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozását, és közüzemi tartozását – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- maradéktalanul rendezi;

c) nem rendelkezik illetve öt éven belül nem rendelkezett önkormányzati bérlakással és házastársa, illetőleg élettársa sem rendelkezik és öt éven belül sem rendelkezett önkormányzati bérlakással;

d) 218,219 nem rendelkezik lakás egészének vagy részének tulajdonjogával vagy haszonélvezeti jogával ide nem értve a haszonélvezettel terhelt, öröklés útján szerzett lakást;

(4) A Bizottságok az 1 éves határozott időtartam lejártát követően felülvizsgálják a bérbeadást és dönthetnek az újabb határozott időtartamú bérbeadásról.220

28. A polgármesteri lakáskeret

25/A.§²²¹

(1) A polgármester önkormányzati érdekből jogosult a Közgyűlés által évenként meghatározott keret erejéig költségelvű, illetve piaci alapon bérbe adandó lakásokra bérlőt jelölni. A bérlő természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet lehet.

(2) Önkormányzati érdeknek minősül, ha a lakás biztosítása Miskolc érdekében tevékenységet végző kiemelt személyiségek, szakemberek és családtagjaik, lakhatásának megoldását szolgálja.

(3) A bérbeadás legfeljebb 5 éves határozott időtartamra történhet, a határozott időtartam lejártát követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén. A bérbeadás időtartamát a határozott időtartamon belül a polgármester feltétel bekövetkezéséhez is kötheti.

29. Az elővásárlási jog útján megszerzett lakások bérbeadása

26.§ ²²²

30. A lakóingatlan kényszerértékesítése során, elővásárlási jog útján

megszerzésre kerülő lakások, azok bérbeadása

26/A.§ ²²³

(1) Az önkormányzatot a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. évi törvény 85/F. §. alapján megillető elővásárlási jogot a Vagyonrendeletben meghatározott megfelelő döntéshozói hatáskörben meghozott határozat alapján a MIK Zrt., mint a bérbeadó képviselője gyakorolja a lakásgazdálkodási érdekek figyelembe vételével a kitűzött árverések időpontjának sorrendje szerint.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlása alapján azon ingatlanok kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába, amelyek az alábbi együttes feltételeknek megfelelnek:

a) társasházi vagy szövetkezeti lakás, amely önálló ingatlan

b) összkomfortos vagy komfortos komfortfokozatú

c) 1, 1,5, 2, 1+2x0,5 szobás

d) műszaki állapota megfelelő

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő lakás abban az esetben vásárolható meg az elővásárlási jog gyakorlása útján, ha az adós, illetve a zálogkötelezett a bérleti jog megszerzésére irányuló kérelmének előterjesztésével egyidejűleg igazolja, illetőleg nyilatkozik arról, hogy

a) háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, egyedülálló esetében 200%-át eléri

b) az elővásárlási joggal érintett lakáson kívül nem rendelkezik lakás egészének vagy részének tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával, ide nem értve a haszonélvezettel terhelt, öröklés útján szerzett lakást.

c) nem rendelkezik önkormányzati bérlakással

d) az elővásárlási joggal érintett lakást nem önkormányzati bérlakásként vásárolta meg

e) a kényszerértékesítésre a lakáshitel törlesztése körében felmerült okból került sor

(4) 224A (3) bekezdésben foglalt feltételeket értelemszerűen a kérelmező házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa vonatkozásában is vizsgálni kell. A jövedelem vizsgálatánál a lakáspályázatok szabályai az irányadóak.

(5) Az elővásárlási jog gyakorlása útján megszerzett lakás az adós, illetőleg a zálogkötelezett részére költségelvű bérleti díjjal, határozatlan időtartamra adható bérbe.

(6) 225A bérleti szerződés megkötésének a feltétele 6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadéki díj megfizetése. Az óvadéki díj megfizetésére – kérelemre – legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezmény biztosítható, mely esetben a bérleti szerződés megkötésének feltétele az első részlet megfizetése.

31. Az átmeneti elhelyezés

27.§

(1) A bérbeadó a magasabb komfortfokozatú (összkomfortos, komfortos) lakás bérleti jogviszonyának a Lakástörvény 24. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli felmondással történő megszüntetése esetén a lakás kiürítésének elősegítése érdekében, rendkívüli méltánylást érdemlő helyzetben a bérlő részére alacsony komfortfokozatú lakást adhat bérbe.

(2) ²²⁶Az (1) bekezdés szerinti esetben a bérleti szerződés határozott időre, egy év időtartamra szól. Az egy év eltelte után a lakás újabb határozott időre bérbe adható, ha a 8. §-ban meghatározott feltételek fennállnak.

(3) ²²⁷A bérbeadó területrendezési, területfejlesztési vagy más önkormányzati érdekből a jogcím nélküli lakáshasználó részére legfeljebb 1 éves határozott időtartamra önkormányzati lakást adhat bérbe.

32. Az ideiglenes elhelyezés

27/A.§²²⁸,²²⁹

(1) Az Ltv. 23.§ (4) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes elhelyezés 3 hónapos határozott időtartamra történhet. Az ideiglenes elhelyezés időtartama indokolt esetben 3 havonta meghosszabbítható, de annak teljes időtartama az 1 évet nem haladhatja meg. A határidő lejártát követően, ha az elhelyezett bérlő korábbi bérleményébe történő visszaköltözése a bérbeadó érdekkörében felmerülő okból nem lehetséges, a bérlővel a korábbi bérleti szerződéssel megegyező időtartamú bérleti szerződés köthető. Az ideiglenesen elhelyezett jogcím nélküli lakáshasználó a határidő lejártát követően köteles elhelyezéséről gondoskodni.

(2) Az ideiglenesen elhelyezett személy az ideiglenes elhelyezés időtartama alatt az óvadéki díj fizetési kötelezettség alól mentesül, a lakás bérleti díját, továbbá a lakás használatával felmerülő közüzemi díjakat köteles megfizetni.

(3) Az újabb - (1) bekezdés szerinti - határozott időtartamú bérbeadás, valamint az 1 éves határidő lejártát követően megkötésre kerülő bérleti szerződés feltétele, hogy a bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesítse, bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása és közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj ­- ne álljon fenn.”

„27/B.§²³⁰

(1) Nem önkormányzati tulajdonú lakást érintő azonnali intézkedést igénylő rendkívüli élethelyzet, körülmény – így különösen tűzeset, elemi csapás – bekövetkezése esetén a polgármester dönt az önkormányzati bérlakásba történő ideiglenes elhelyezésről, figyelembe véve az eset összes körülményeit.

(2) A polgármesteri hatáskörbe tartozó ideiglenes elhelyezés esetén a 27/A.§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

33. A készenléti lakások

28.§

(1) A bérbeadó köteles legalább tíz olyan lakást készenlétben tartani, ahol a közérdekű okból elhelyezésre kötelezettek lakáshoz juttatása megoldható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások üresen állásával kapcsolatos költségeket a tulajdonos és a bérbeadó egyenlő arányban viseli.

34. Bérbeadás bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog alapján

28/A. §²³¹

(1) Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet egyszeri bérlő-kiválasztási jogot szerezhet önkormányzati bérlakásra, ha az 5. mellékletben meghatározott térítési díj megfizetését vállalja. A bérlőkiválasztás útján természetes személy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet jelölhető bérlővé.

(2) Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet kétszeres vagy ennél többszöri bérlőkijelölési jogot szerezhet önkormányzati bérlakásra, ha előzetesen egyösszegben valamennyi bérlőkijelölésre esően az 5. mellékletben meghatározott térítési díj megfizetését vállalja. A bérlőkiválasztás útján természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet jelölhető bérlővé.

(3) A bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jog alapján 5 éves határozott időtartamra adható bérbe az önkormányzati bérlakás.

(4) A bérlőkiválasztási vagy bérlőkijelölési jog gyakorlásával történő bérbeadásról a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság dönt.

(5) Ha a bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés természetes személy bérlővé jelölésére irányul, annak feltétele, hogy a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem e rendelet 6. mellékletében előírt feltételeknek megfelel.

(6) A bérlőkiválasztásra, bérlőkijelölésre vonatkozó megállapodásban rögzíteni kell az elhelyezendő nevét és adatait. A bérlőkiválasztásra, bérlőkijelölésre vonatkozó megállapodás megkötésére a bérbeadó képviseletében eljáró MIK Zrt. jogosult.

(7) A bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog jogosultja az óvadék megfizetését is vállalhatja. Ha az óvadékot a bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog jogosultja fizette meg, a bérleti szerződés megszűnése esetén az részére jár vissza, feltéve, hogy az óvadék felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt.

(8) Ha a bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog jogosultja a megállapodás megkötését követő 30 napon belül, ismételt bérlőkijelölés esetén a lakás megüresedését követő 30 napon belül jogát nem gyakorolja, a bérbeadó annak 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. A felszólítás eredménytelensége esetén a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti- és közüzemi díjak a bérlőkijelölés, bérlőkiválasztás jogosultját terhelik.

35. A lakás munkaviszonyhoz kötődő bérbeadása

28/B.§²³²

(1) Munkaviszonyhoz, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kötődően költségelvű vagy piaci alapon bérbe adandó lakás annak adható bérbe, aki

a) a Polgármesteri Hivatallal,

b) az önkormányzat intézményeivel,

c) az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasággal,

d) az önkormányzat közigazgatási területén működő rendvédelmi szervvel, más állami szervvel, közfeladatot ellátó intézménnyel, illetve az önkormányzattal önkormányzati feladat ellátására szerződéses kapcsolatban álló más szervezettel

közszolgálati-, közalkalmazotti-, szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2) A bérbeadásról a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság dönt. A bérleti szerződés az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén.

(3) A bérlakáshoz jutás feltételei a jelen rendeletben a lakáspályázatoknál leírtakhoz igazodnak.

(4) A bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja, valamint a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát; az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.

(5) Jelen § szerint naptári évenként legfeljebb 15 személy részére adható bérbe lakás.

36. Közösségi hasznosítás

28/C. §²³³

(1) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott közfeladatának ellátása érdekében a bérbeadó a jelen §-ban foglaltaknak megfelelően a lakásállomány egy részét ingyenesen használatba adhatja közösségi szükségletek céljára történő hasznosítás (a továbbiakban: közösségi hasznosítás) érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hasznosításról, annak időtartamáról, a közösségi hasznosító szervezetről, valamint a hasznosítással érintett lakások keretszámáról – a MIK Zrt. előterjesztése alapján – a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság dönt, melyben a hasznosítás egyedi feltételeit is meghatározhatja. Döntése alapján a közösségi hasznosító szervezettel az érintett ingatlanok használatára vonatkozóan szerződést kell kötni.

(3) A közösségi hasznosításra átadott lakásokról – cím és közösségi hasznosító szervezet szerinti bontásban – a MIK Zrt. minden év június 30. napjáig köteles beszámolni a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottságnak.

(4) A közösségi célú hasznosítás során a közösségi hasznosító szervezet a jelen rendelet szabályaitól eltérhet azzal, hogy tevékenysége során köteles a nemzeti vagyon védelméről gondoskodni és a lakások bérletéről szóló jogszabályokban foglaltakat betartani, valamint a lakásokkal kapcsolatos költségeket, különösen az üzemeltetés, karbantartás költségeit viselni.

(5) A hasznosítás időtartama alatt a bérbeadó, a jelen rendelet szerint képviselője, vagy egyéb megbízottja útján ellenőrizheti a közösségi hasznosító szervezet tevékenységét.

(6) A hasznosítási jog megszüntetéséről a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság jogosult dönteni.

IV. A nyugdíjasok házában lévő lakásokra

vonatkozó külön rendelkezések

29.§

(1) 234,235 E rendelet vonatkozásában a nyugdíjasok háza a nyugdíjasok, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személyek, házastársak, bejegyzett élettársak, élettársak határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló költségelven bérbe adandó lakásokat magába foglaló épület.

(2) A nyugdíjasok házában történő elhelyezésre az jogosult, aki:

a)236, 237

b)nyugdíjas, illetőleg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte;

c)238önmaga ellátására képes;

d)239

e)240

f)241

g)242akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jövedelemhatárt;

h)243, 244vállalja a 4. számú mellékletben meghatározott bekerülési költség megfizetését, valamint 6 havi bérleti díjnak megfelelő óvadéki díj megfizetését.

i)245 akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem éri el a 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jövedelemhatárt, de egyeneságbeli leszármazója a (6) bekezdésben foglaltak szerint közokiratban kezességet vállal a bérleti jogviszonyból eredő fizetési kötelezettségek – így különösen a bérleti díj, a használati díj, a jelen rendeletben meghatározott külön szolgáltatások, a lakás fenntartásával kapcsolatos közüzemi díjak – teljesítésére és ezt a lakás átadásáig a bérbeadó rendelkezésére bocsátja. 

(3) Nem jogosult a nyugdíjasok házába történő elhelyezésre az,

a) akinek a bérleti jogviszonyát a bérbeadó öt éven belül felmondással megszüntette;

b) aki öt éven belül önkényes lakásfoglaló, vagy jogcím nélküli lakáshasználó volt - a Családok Átmeneti Otthonában élők kivételével;

c)246

d)247, 248

e)249aki egészségi állapota vagy egyéb ok miatt a közösségi együttélésre alkalmatlan. Mindezeket pszichiátriai szakorvosi véleménnyel, továbbá háziorvos által kiadott igazolással kell kizárni.

(4)250 , 251

(5)252 Ha jelen rendelet másként nem rendelkezik a bekerülési költség a bérlő részére nem jár vissza.

(6)253 A (2) bekezdés i) pontjában szabályozott kezesség vállalásának feltétele, hogy a fizetendő bérleti díj mértéke ne

haladja meg a kezesként fellépő személy nettó jövedelemének 30%-át. A jövedelem vizsgálatára a

lakáspályázatoknál leírtak irányadóak.

(7)254 Ha a nyugdíjasházi lakás bérbeadása önkormányzati érdekből cserelakásként történik, a bérlő a bekerülési költség

fizetése alól mentesül.

30.§

(1) 255 Házastársak, bejegyzett élettársak, élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be, a nyugdíjasházban történő elhelyezés feltételeit mindkét fél esetében vizsgálni kell. Az élettársi minőséget igazoltnak kell tekinteni jelen rendelet 4.§ (5) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)256 Az igényléssel egyidejűleg 10.000.-Ft igénylési díjat kell megfizetni. Amennyiben az igénylő elhelyezését nem kéri, a befizetett igénylési díjat elveszti. A kérelem benyújtásakor a bérbeadó a kitöltött adatok helyességét ellenőrzi. Az igénylés időpontja az igénylési díj befizetésének igazolásával ellátott adatlap bérbeadóhoz történő benyújtásának napja.

(3) Ha az igénylő adataiban változás következett be, azt 30 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni, ennek elmulasztásából eredő következmények az igénylőt terhelik.

(4) 257,258 Az igénylésüket együttesen benyújtó házastársak, bejegyzett élettársak, élettársak csak közösen kérhetik annak megszüntetését, kivéve abban az esetben, amikor bármelyik fél időközben elhalálozik.

31.§

²⁵⁹(1) Az önkormányzati bérlakás bérlője nyugdíjasházi elhelyezésének további feltétele, hogy a bérleti szerződését a bérbeadóval közös megegyezéssel megszüntesse.

²⁶⁰(2) A tovább hasznosítható bérlakások esetében a bérlők kötelesek a 22. § szerint eljárni. Ha a bérlakás tovább nem hasznosítható, azt üres, tiszta állapotban kell a bérbeadó részére visszaadni.

(3) A nyugdíjasházi elhelyezés következtében létrejött bérleti szerződés bérlő általi felmondása esetén a bérlő jogosult az elhelyezés során megfizetett bekerülési költség visszafizetésére, amennyiben – az általa korábban leadott lakáshoz hasonló – másik önkormányzati bérlakás juttatására nem tart igényt.

32.§

(1)²⁶¹Azon személyek esetében, akik nem önkormányzati bérlakás bérlői a nyugdíjasházi elhelyezés további feltétele az igénylés benyújtásakor fennálló tulajdonjoguk, egyéb jogcímük megfelelő okirattal történő igazolása.

(2)262 A nyugdíjasházi elhelyezés következtében létrejött bérleti szerződés megkötésétől számított hat hónapon belüli bérlő általi felmondása esetén a bérlő jogosult az elhelyezés során megfizetett bekerülési költségre, hat hónap elteltével az elhelyezés során megfizetett bekerülési költség 50%-a fizethető vissza. 

32/A.§²⁶³

(1) Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, szervezet egyszeri bérlő-kiválasztási jogot szerezhet a nyugdíjasházba történő elhelyezésre, ha a 4. számú mellékletben meghatározott bekerülési költség megfizetését vállalja. A bérlő-kiválasztási jog jogosultja az óvadék megfizetését is vállalhatja.

(2) A bérlőkiválasztással kizárólag olyan személy választható a nyugdíjasházi elhelyezésre, aki e rendeletben előírt feltételeknek megfelel. A bérlőkiválasztásra vonatkozó megállapodásban rögzíteni kell az elhelyezendő személy nevét és adatait.

(3) A nyugdíjasházi elhelyezés következtében létrejött bérleti szerződés bérlő általi felmondása esetén a bérlő az óvadéki díj visszafizetésére jogosult, ha annak felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt. Ha az óvadékot a bérlő-kiválasztási jog jogosultja fizette meg, az részére jár vissza, feltéve, hogy az óvadék felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt.

33.§

(1) 264,265, 266 A nyugdíjasházi elhelyezés sorrendjét a bérbeadó javaslata alapján a Városgazdálkodási, és -üzemeltetési Bizottság valamint az Egészségügyi és Szociális Bizottság együttes ülésén fogadja el. Az elhelyezés sorrendjének megállapításánál előnyt élveznek az önkormányzati bérlakásban lakó bérlők.

(2) 267

(3) Az egyes nyugdíjasházakra vonatkozó névjegyzékek egymástól függetlenek. Az egyes névjegyzékek közötti átjelentkezésre nincs lehetőség.

(4) A névjegyzék végére kerül az igénylő, ha nem él az elhelyezés lehetőségével. Amennyiben a névjegyzék sorrendje alapján ismételten az igénylő kerül sorra, és az elhelyezését továbbra sem kéri, úgy kérelmét törölni kell.

V. Átmeneti rendelkezések

34.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 68/1995. (XII. 5.) sz. önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 66/1996.(XII. 23.), 50/1997. (IX. 29.), 3/1998. (I. 31.), 8/1998. (II. 28.), 9/1998. (II. 28.), 32/1998. (IX. 7.), 36/1998. (IX. 28.), 3/1999. (II. 28.), 6/1999. (III. 9.), 16/1999. (V. 10.), 49/1999. (XII. 6.), 7/2000. (III. 6.), 34/2000. (VII. 3.), 9/2001. (III. 5), 26/2001. (VII. 2.), 41/2001. (XI. 12.), 57/2001. (XII. 12.), 9/2002. (III. 11.), 31/2002. (IX. 9.), 59/2002. (XII. 23.), 69/2003. (XII. 23.), 26/2004. (VII. 6.), 47/2005. (XI. 24.), 19/2005. (V. 10.), 61/2005. (XII. 15.) számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

(2) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Dr. Mészáros Miklós s.k.                     Káli Sándor s.k.

                jegyző                                     polgármester