MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

22/2010. (VI.30.) számú rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól

(egységes szerkezetben a 30/2010. (IX.15.), a 11/2011. (IV.20.) és a 22/2011. (VI.22.), a 14/2012. (IV.26.), a 7/2013.(III.12.), valamint az 51/2013.(XII.13.) önkormányzati rendeletekkel)

Miskolc megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.(továbbiakban: Mötv.) 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában, a 41. §.(4) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Sztv.) 10. §. (1) bekezdésében, 25. §. (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ban, a 32. § (3) bekezdésében, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, az 55/C. § (1) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. 18. §. (2) bekezdésében, a 131. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Mötv. 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

(1) A rendelet célja, hogy az Sztv. helyi végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően, meghatározza az önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, jogosultsági feltételeit, azok érvényesítésének garanciáit.

(2) A szociális segítséget, ellátást minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét ez által is erősítik.

(3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Miskolcon bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel (továbbiakban: lakcím) rendelkező, s életvitelszerűen a városban tartózkodó

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá az Sztv. 3. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá a 6. §-ban és a 7. § (1) bekezdésében, valamint az e rendeletben külön megjelölt személyekre.

(3)¹ Az e rendeletben, valamint a Sztv. 17. § (5) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 45. § (1) bekezdésében, a 48. § (3) bekezdésében, az 50. § (4) bekezdésében, az 55. § (1) bekezdésében és az 55/A. § (5) bekezdésében meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását – az e rendeletben foglaltak kivételével – az önkormányzat képviselő testülete a polgármesterre ruházza át.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1)² A Sztv-ben és az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket – ezen rendeletben foglaltak kivételével - a Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály Egészségügyi és Szociális Osztályán (továbbiakban: Osztály), illetve a Polgármesteri Hivatal kihelyezett ügyfélszolgálati irodáin lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga és a vele azonos lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozói személyi adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat becsatolni. Köteles továbbá a rendeletben előírt tartalmú igazolásokat - illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybevett ellátást, lakáscélú kölcsöntartozást, közüzemi vállalattal szemben fennálló díjhátralékot köz-, vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) A jövedelem számításánál irányadó időszak, és az igazolás módja

a) a jövedelem számításánál az Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni,

b) a jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, vagy annak fénymásolata, a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakásban élő közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.

(6)³

(7)⁴

(8)⁵

(9)⁶ A 7. §-ban foglaltak esetében, az egészségkárosodás mértékét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve (a továbbiakban: rehabilitációs szakigazgatási szerv)⁷, az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásával, vagy szakvéleményével kell igazolni.

4. §⁸

A Sztv. 7. § alapján az arra rászoruló személynek nyújtott önkormányzati segélyeket⁹, az ellátás összegét, az Sztv. 48. §. alapján végzett köztemetés költségét az I. fokú határozat alapján a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztály Pénzügyi és Költségvetési Osztálya köteles visszaigényelni a hatáskörrel rendelkező illetékes önkormányzattól.

5. §

(1) Az e rendeletben megállapított ellátások – az adósságcsökkentési támogatás kivételével – pénzben postai utalással, lakossági folyószámlára utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással adhatóak.

(2) Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell utalni

a) egy összegben, ha az adós az önrészt egy összegben fizette meg, vagy

b) havi részletekben, az adós vállalásától függően.

(3)¹⁰ Az a személy, aki az e rendeletben megállapított folyamatos támogatások – adósságkezelési szolgáltatás, közgyógyellátás, lakbértámogatás – valamelyikében részesül, köteles a lakcímében, szociális körülményeiben, jövedelmi-, vagyoni viszonyaiban, valamint a gyermek elhelyezésében-, családi jogállásában bekövetkező változásról 15 napon belül írásban bejelentést tenni az Osztályon.¹¹

6. §¹²

II. fejezet

Pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások

Aktív korúak ellátása

7. §

(1)¹³ Az – a Sztv. 33. §-a alapján – aktív korúak ellátására jogosult személy, akinek az ellátásra való jogosultság kezdő napján az egészségkárosodása legalább 40 %-os mértékű, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(2)¹⁴ Amennyiben az (1) bekezdés szerinti feltétel az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítását követően következik be, vagy azt követően jut az Osztály tudomására, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt, az erről szóló érvényes és hatályos rehabilitációs szakigazgatási szerv¹⁵ szakhatósági állásfoglalás benyújtását követő hónap 1. napjától kell folyósítani.

(3)¹⁶ Ha az (1) bekezdés szerinti feltétel a rehabilitációs szakigazgatási szerv¹⁷ állásfoglalása vagy szakvéleménye szerint már nem áll fenn, az erről szóló dokumentumnak az Osztályra történő beérkezését követő hónap l. napjától az Sztv. 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani, és az Sztv. 35. § (3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell előírni.¹⁸ A feltétel megszűnésének hónapjára – amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság továbbra is fennáll – rendszeres szociális segély jár.

8. §

(1)¹⁹ A Sztv. 37. § (1) bekezdésének b), c), d) pontjai szerinti személy (a továbbiakban: rendszeres szociális segélyezett), a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni – lakcímétől függően – a Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény – Módszertani Központtal (továbbiakban: MESZEGYI).²⁰

(2) A rendszeres szociális segélyezett, a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként, az együttműködésre kijelölt szervvel az alábbiak szerint köteles együttműködni:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel nyilvántartásba veteti magát a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, és

b) a beilleszkedését elősegítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(3) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) munkaerőpiacra való visszatérést segítő programok,

b) megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodást segítő programok,

c) tartós munkanélküliség okozta traumák feldolgozását segítő programok, szolgáltatások,

d) hátrányos helyzetből adódó problémák leküzdését szolgáló programok,

e) izoláció oldását segítő programok,

f) mentális állapotot javító szolgáltatások,

g) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információ nyújtás az ellátásokról és a munkaerő piaci kapcsolódásokról.

(4) Az együttműködés megszegésének esetei, ha a rendszeres szociális segélyezett:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem véteti magát nyilvántartásba az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

b) írásban nem állapodik meg az együttműködésre kijelölt szervvel, vagy

c) nem teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat.

(5) Amennyiben az együttműködés megszegésének esete valamely akadályoztatással összefüggő mulasztásból áll, a kötelezettséget az akadályoztatás megszűnését követő 8 munkanapon belül lehet pótolni az együttműködésre kijelölt szervnél, az akadályoztatás tényét bizonyító igazolás benyújtásával egyidejűleg.

8/A. §²¹

(1) Az aktív korúak ellátása keretében az Sztv. 33. § (1)-(6) bekezdéseiben foglaltakon túl, a támogatásra²² való jogosultság egyéb feltétele a rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosítása.

(2) Rendezett a lakókörnyezet akkor, ha

a) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert

     aa) tiszta, rendezett,

     ab) rendeltetésszerű használhatósága biztosított,

  ac) folyamatos tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, pormentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése biztosított,

     ad) higiénés állapota alapján fertőzésveszély nem áll fenn, és

    ae) területén a kérelmező vagy jogosult biztosítja a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 35. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat,

b) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban és az ahhoz tartozó udvaron a szemét gyűjtésére és tárolására rendelkezésre áll rendeltetésszerűen használt, a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény,

c) a kérelmező vagy jogosult az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház vizes-helyiségének, illemhelyének rendeltetésszerű használatát, tisztán tartását biztosítja,

d) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan előtti járda – járda hiányában egy méter széles területsáv -, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területe, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területe tiszta, rendezett, és

e) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert vonatkozásában a 8/A. § (2) bekezdés a)-d) pontjában nem szabályozott eseteken túl a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló, valamint az állattartás helyi szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartásra kerülnek.

8/B. §²³

(1) A 8/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltétel teljesítését az Osztály²⁴, az önkormányzat rendészeti feladatokat ellátó szerve²⁵ munkatársainak szükség szerinti közreműködésével hatósági ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.

(2) Ha az Osztály a helyszíni ellenőrzés során a 8/A. § (2) bekezdésében foglaltak teljesítése vonatkozásában hiányosságot vagy szabálytalanságot állapít meg, legalább 5 napos határidő tűzésével felhívja a kérelmezőt vagy jogosultat – az elvégzendő tevékenység konkrét megjelölésével – a kifogásolt hiányosságok felszámolására.

(3) Az Osztály a helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását vagy szabálytalanság megszüntetését utóellenőrzés keretében vizsgálja.

(4) A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében az Osztály legalább negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzést tart.

8/C. §²⁶

A Sztv. 34.§ (1) bekezdésében foglaltakon túl nem állapítható meg, az aktív korúak ellátására való jogosultság, valamint a 34.§ (2) és 36.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra²⁷ jogosult személynek, aki a 8/A. § (2) bekezdésében foglaltakat nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról.

8/D §²⁸

Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a 8/A. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek – a felszólítás ellenére – nem tesz eleget a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

8/E²⁹ §³⁰

(1) Annak érdekében, hogy a kérelmező vagy a jogosult a rendelet azon pontjait, amelyek a lakás, a ház, és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert rendezettségi szabályait írják elő, pontos jogkövetéssel tudja alkalmazni, az Osztály az adott lakókörnyezetben referencia ingatlant (ingatlanokat) jelölhet ki.

(2) Referencia ingatlannak olyan ingatlan jelölhető ki, amely az Osztály szerint a rendezettségi szabályoknak megfelel.

(3) A referencia ingatlant az Osztály – amennyiben az adott lakókörnyezet fejlesztéséhez szükségesnek tűnik, és az ingatlan tulajdonosa ahhoz hozzájárul – figyelemfelhívó táblával jelölheti meg.

Helyi lakásfenntartási támogatás

9.³¹ §

10.³² §

11.³³ §

Ápolási díj

12.³⁴ §

13.³⁵ §

Önkormányzati segély

14. ³⁶§

(1) Önkormányzati segélyben elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások - így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások - vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt jövedelemhatárt.

(2) Csak kivételes méltánylást érdemlő esetben részesülhet önkormányzati segélyben az a személy és családja,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja az e rendelet 1. sz. mellékletében foglalt jövedelemhatárt, és

b) különösen akinek

ba) lakásában rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett,

bb) betöréssel, lopással jelentős kárt okoztak,
bc) diagnosztizált, súlyos megbetegedésben szenved,

bd) súlyos közlekedési balesetet szenvedett.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 10.000,-Ft.

(4) A megállapított önkormányzati segély együttes összege családonként nem haladhatja meg évente a 30.000,-Ft-ot.

15.³⁷ §

16.³⁸ §

17.³⁹ §

18. ⁴⁰§

Közgyógyellátás

19. §⁴¹

Közgyógyellátásra jogosult méltányosságból az a személy, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító ellátásnak a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által elismert térítési díja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.

Adósságkezelési szolgáltatás

20. §

(1) Lakhatást segítő adósságkezelési szolgáltatásban részesíthető az a család vagy személy (a továbbiakban: adós), aki a város közigazgatási területén lévő, adóssággal terhelt lakásban, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben: bérlőként, tulajdonosként, haszonélvezőként, szívességi használóként él, és

a) akinek

aa) az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, valamint a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy

ab) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott összeghatárt, valamint

c) vállalja az adósság és az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) távhő-szolgáltatási díjtartozás,

b) víz- és csatornahasználati díjtartozás,

c) lakbérhátralék

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabad felhasználású kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

21. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75 %-át és összege legfeljebb kettőszázhatvanhatezer forint, a 20. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben legfeljebb ötszázharmincháromezer forint lehet. A támogatás – az Sztv. 55. § (6) bekezdése kivételével – egy összegben vagy havi részletekben nyújtható az adós vállalásától függően.

(2) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára vonatkozóan a Sztv. 55. § (5)-(6) bekezdéseiben foglaltak az irányadóak.

(3) Az adósságcsökkentés címén nyújtott támogatás vissza nem térítendő szociális támogatásnak minősül.

(4) Az adós által fizetendő önrész, a kezelhető adósság maximum összegének a 25 %-a, amely – az adós vállalásától függően – teljesíthető egy összegben, vagy havi részletekben az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt.

(5) Önrészként, méltányosságból, a kezelhető adósság maximum összegének 10 %-át, egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően teljesítheti az az adós - az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt -, akinél az alábbi feltételek közül legalább kettő együttesen áll fenn:

a) az a család, ahol három vagy több gyermek neveléséről gondoskodnak,

b) gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő szülő,

c) munkanélküli személy,

d) a rokkant vagy súlyosan fogyatékos személy,

e) 70 éven felüli egyedül élő személy.

(6) Az (5) bekezdésben megjelölt adósok esetében a fennmaradó önrész 15 %-át az önkormányzat fizeti meg – egy összegben, vagy havi részletekben mint az adós - a szolgáltató(k)nak.

22. §

Az adósságkezelési tanácsadást az önkormányzat a MESZEGYI⁴² útján biztosítja.

23. §

Az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelmet év közben folyamatosan, a fenti intézményekben működő adósságkezelési tanácsadónál kell benyújtani, melyben az adós köteles nyilatkozni a lakásban tartózkodásának jogcíméről, továbbá csatolnia kell a szolgáltató(k) igazolását az adósság mértékéről, a keletkezés idejéről és időtartamáról, továbbá az e rendeletben szabályozottaknak megfelelő jövedelem és egyéb igazolásokat, nyilatkozatokat.

24. §

Az adósságkezelési tanácsadó a döntést előkészítő munkát követően javaslatot tesz az adós adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására és a kérelmet – annak benyújtásától számított tizenöt napon belül - a szükséges mellékletekkel együtt továbbítja az Osztályra.

25. §

Az adósságkezelési szolgáltatásba történő részvételről határozattal kell dönteni és erről értesíteni kell az adóst, adósságkezelési tanácsadót és az érintett szolgáltatót is.

26. §

(1) Az adós köteles

a) aktívan részt venni a döntés előkészítésben, hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához, valamint

b) az adósságkezelési szolgáltatásban történő részvételről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül megállapodást kötni az adósságkezelési tanácsadóval, illetve a fizetési kötelezettség teljesítésére vonatkozó szerződést az adott szolgáltatóval, szolgáltatókkal, és

c) havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és őt tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról, valamint

d) az adósságtörlesztés fizetését a megadott határidőre teljesíteni és az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételét követően havonta rendszeresen eleget tenni a lakásfenntartással kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek is, valamint

e) az adósságkezelési szolgáltatásra irányuló kérelem benyújtását megelőző három hónapban, és

f) az adósságcsökkentési támogatás folyósításának időtartama alatt, és

g) az adósságcsökkentési támogatás folyósításának lejártát követő hat hónapos időtartamban az adósságkezelési tanácsadóval együttműködni.

(2) Az adósságkezelési tanácsadó köteles

a) tájékoztatni az adóst az adósságkezelési szolgáltatás formáiról, feltételeiről, s átvenni az adós erre irányuló kérelmét,

b) az adós hozzájárulásával megvizsgálni az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, s ennek alapján javaslatot tenni az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására,

c) az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást kötni és azt három munkanapon belül továbbítani az Osztályra,

d) az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tartani és legalább havonta egy személyes találkozás útján figyelemmel kísérni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,

e) szükség esetén kezdeményezni az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

f) nyolc munkanapon belül értesíteni a Osztályt – az ok megjelölésével -, ha az adós részére az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható

27. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a) az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b) az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c) az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást nyújtotta az önkormányzat.

(3) Az adósságcsökkentési támogatás (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetésétől számított 48 hónapon belül⁴³ ismételten nem állapítható meg.

(4) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától – ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést – számított 24 hónapon belül⁴⁴ nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

28. ⁴⁵§

Lakbértámogatás

29. §

Lakbértámogatásban részesülhet az a személy, aki a város területén lévő önkormányzati tulajdonú lakás bérlője, feltéve, hogy háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott jövedelemhatárt.

30. §

(1) Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlőnek adható, függetlenül a háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, s azt a lakást is, amelyet jogerős bírói ítélettel megosztottak.

31. §

Nem jogosult lakbértámogatásra

a) aki albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja a lakását,

b) olyan jogcímnélküli lakáshasználó, aki elhelyezésre nem jogosult,

c) aki bérlakás bérleti jogát piaci lakás versenyeztetés útján történő bérbeadásával nyerte el,

d) aki önkormányzati bérlakását e rendelet hatálybalépését követően magasabb lakbérű lakásra cserélte el,

e) aki tulajdonjogot cserél bérleti jogra,

f) ⁴⁶akinek, vagy akinek a háztartásában az e rendelet 20. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott jogcímen fennálló tartozása összesen a 199000 forintot meghaladja és adósságkezelési szolgáltatásban nem részesül.

32. §⁴⁷

A támogatás mértéke a kérelem benyújtásakor érvényes lakbér összegének 30 %-a.

33. §

A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától egy évre kerül megállapításra. A lakbértámogatás megállapítása iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző két hónapon belül nyújtható be.

34. §

A lakbértámogatás közvetlenül a bérbeadónak kerül átutalásra, a bérleti díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint.

35. §

(1) A bérbeadó köteles 8 napon belül közölni a Osztállyal, ha a bérlő utóbb a támogatásra jogosulatlanná válik - a lakás személyi tulajdonba kerül - vagy tudomást szerez arról, hogy jogellenesen kap támogatást.

(2) Amennyiben a bérbeadó a (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a jogosulatlanul átutalt támogatást 8 napon belül köteles visszautalni.

36. §

(1) Lakáscsere esetén a kérelmet az érdekelt bérlőknek meg kell újítani.

(2) Ha a lakbértámogatásra jogosult bérlő lakásbérleti szerződése az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani.

III. fejezet

Záró rendelkezések

37. §

Ez a rendelet 2010. július 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően indult ügyekben kell alkalmazni.

Miskolc, 2010. június 24.

Dr. Mihalecz Péter                                                                                                 Káli Sándor

        jegyző                                                                                                             polgármester