Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) és (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével,

és az SZMSZ 1. melléklet 3.1.11.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. § A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek a városképi, műemlékvédelmi, kereskedelmi, idegenforgalmi, kulturális, közegészségügyi, köztisztasági, valamint közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának szabályait.

2. § A közterületet rendeltetésének megfelelően, állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül az általános magatartási szabályok, valamint a jogszabályok betartásával mindenki szabadon használhatja.

2. Értelmező rendelkezések

3. §1 E rendelet alkalmazásában:

1. CityBoard: a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) meghatározott berendezés.

2. Citylight: a településképi rendeletben meghatározott reklámhordozó.

3. Eseménymarketing: a településképi rendeletben meghatározott rendezvény.

4. Ideiglenes, kampány jellegű mobiltábla: a településképi rendeletben meghatározott berendezés.

5. Információhordozó: a településképi rendeletben meghatározott gyűjtőnév.

6. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontjában foglaltakon túl, az egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrésze.

7. Közterület rendeltetéstől eltérő használata: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos tevékenység, állapot.

8. Megállító tábla: a településképi rendeletben meghatározott tábla.

9. Reklámzászló: a településképi rendeletben meghatározott reklámeszköz.

10. Települési hulladék gyűjtésére és tárolására szolgáló tárgy: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben meghatározott gyűjtőedény és az azt takaró felépítmény, eszköz.

11. Transzparens: a településképi rendeletben meghatározott reklámhordozó.

12. Védett terület: a városképi, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, művészeti, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontból jogszabály alapján védetté nyilvánított terület.

II. Fejezet

A közterületek rendeltetéstől eltérő használata

3. A közterület-használati engedély

4. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használata közterület-használati engedély alapján, az e rendeletben meghatározottak szerint, az engedélyben előírt közterület-használati díj megfizetését követően történhet.

(2)2 A város közigazgatási területe e rendelet alkalmazása szempontjából az 1. melléklet szerinti övezetekre osztott, mely övezetek tekintetében a közterület-használati díjakat a 2. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) épület, építmény elhelyezésére,

b) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű-várakozóhelyek céljára,

c) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, előszállítási láda, kirakatszekrény elhelyezésére,

d) építőanyag, tüzelőanyag, építési munkával kapcsolatos eszköz 24 órát meghaladó elhelyezésére,

e) kereskedelmi és egyéb szolgáltató, cirkuszi és mutatványos tevékenységre, árusító eszközre, berendezésre,

f)3 film-, és televízió felvétel készítéséhez elfoglalt területre, kivéve jelen rendelet 5. § (1/a) bekezdésében szabályozott, közterület filmforgatási célú használata esetén,

g) vendéglátó ipari előkert, terasz céljára,

h) szállítás vagy árurakodás céljára, ha annak időtartama a 24 órát meghaladja,

i) kiállítás, vásár, fesztivál, alkalmi rendezvény (továbbiakban: rendezvény) céljára, szórakoztató, művészeti tevékenységre,

j) tűzijátékra,

k) személy-, áruszállítás állomáshelyének igénybevételére és

l) üzemképtelen, hatósági jelzés nélküli gépjármű elhelyezésére,

m)4 őstermelőként végzett értékesítés,

n)5 a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott utcák és az általuk határolt terület tekintetében a települési hulladék gyűjtésére és tárolására szolgáló tárgy, valamint a közszolgáltató által a szelektív gyűjtőedényzet közterületre történő kihelyezésére, tárolására, figyelembe véve az (1b) bekezdésben foglaltakat is,

o)6 reklám, reklámhordozó, információhordozó létesítésére.

(1a)7 A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó külön szabályok:

a) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

b) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

c) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

d) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

e) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély került kiadásra, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

f) A polgármesteri hatáskörbe utalt filmforgatás célú közterület-használat díját az Mktv. 3. melléklete határozza meg.

(1b)8 Azok a társasházak, lakásszövetkezetek, vállalkozók, magánszemélyek és közszolgáltató, akik 2019. január 1. napján a 4. melléklet 1. pontjában meghatározott utcákban és az általuk határolt területen kihelyezett vagy kialakított települési hulladék gyűjtésére és tárolására szolgáló tárggyal rendelkeznek, kötelesek a közterület-használati engedély iránti kérelmet 2019. március 31. napjáig benyújtani. Amennyiben a kérelem határidőben benyújtásra kerül, úgy annak jogerős elbírálásáig a kérelmezők jogosultak a közterület használatára.

(1c)9 Reklám célú közterület-használat csak abban az esetben engedélyezhető, ha a településképi rendelet szerinti településképi bejelentési eljárásban a hatóság a bejelentést tudomásul vette.

(2) Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) a közút, járda, tér, park, egyéb közterület építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda, tér, park területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések, továbbá a közterület köztisztaságával kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművek építése, hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

d) külön jogszabály által engedélyezhető közterületbe nyúló épületrészek, épülettartozékok létesítéséhez,

e) a gyülekezési jogról, valamint a választási eljárásról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre,

f) a közvetlen baleset-, élet- és kárveszély elhárítására,

g) amennyiben a közterület az önkormányzat veszi igénybe és

h) az egyházi ünnepekkel kapcsolatos közterület használatra

(3) Nem adható közterület-használati engedély:

a) a környezeti ártalmakkal járó tevékenység gyakorlására,

b) gépjárműről történő árusításra az I. és II-es övezetben, a rendezvények kivételével

c) a büfé kocsiból, lakókocsiból történő árusításra a rendezvények kivételével,

d) a külön jogszabályban meghatározott, kizárólag üzletben árusítható termékek forgalomba hozatalára,

e) ha a tervezett igénybevétel a városképet, a közterület állagát jelentősen rontaná, környezetszennyezéssel, a közegészségügyi érdekek sérelmével, a közúti forgalom zavarásával, veszélyeztetésével járna,

f) ha a tervezett igénybevétel a városrendezési, városfejlesztési célok, programok megvalósíthatóságát veszélyeztetné,

g) ha a kérelem elbírálásában közreműködő a szakvéleményében, állásfoglalásában a kérelem teljesítéséhez nem járul hozzá,

h) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn,

i) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület,

j) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván a közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja,

k) ha a kérelmező a tevékenység folytatására való jogosultsággal nem rendelkezik,

l) e rendelet 20. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, az ott megjelölt időtartamig és

m) ha a kérelmező a közterület használatának engedélyezéséről szóló rendelet előírásait a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül megszegte.

(4) Az 1. melléklet 1. pontja szerinti I. övezetben10 lévő, továbbá védett területekre közterület-használati engedély csak:

a) idegenforgalmi, társadalmi és kulturális, karitatív, vallási szempontból jelentős célokat szolgáló rendezvényekre, tevékenységre,

b) üzlettel rendelkező kereskedők részére árubemutatás céljára, a rendelet 6. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel,

c) építési, karbantartási, állagmegóvási, bontási tevékenységgel összefüggésben, vagy

d) olyan építmények elhelyezéséhez adható, amelyekre a területre vonatkozó építési előírások alapján az építési engedély megadásának feltételei is fennállnak.

6. § (1) Az üzletek üzemeltetői részére az üzletek előtt az üzletben forgalmazott termékek bemutatására, árusítására az 1. melléklet 1. pontja szerinti I. övezetben11 maximum 4 m², a II.-IV. övezetekben maximum 6 m² terület igénybevételére adható engedély. A közterület-használati engedéllyel rendelkező kérelmező az utcabútort közvetlenül az üzlet portáljához kapcsolódóan köteles elhelyezni, oly módon, hogy

a) a gyalogosforgalom akadálymentesen biztosítható legyen,

b) a közút forgalmát, illetve az üzlet megközelíthetőségét ne veszélyeztesse és

c) a megjelenítése esztétikus, a terület városképi jellegének megfelelő legyen.

(2) Üzlettel nem rendelkező kereskedő, őstermelő részére üzletportál előtti közterületre 5 méteren belül, továbbá a közterületre nyíló kapualj elé, vagy udvarban lévő közterületre rendezvények kivételével csak akkor adható engedély, ha ahhoz az érintett tulajdonosok, üzletek üzemeltetői írásban hozzájárulnak.

(3) Közterületi értékesítésre - a rendezvények kivételével - akkor adható közterület-használati engedély, ha sem a gyalogos, sem a gépjármű forgalmat nem akadályozza, és a közterületi árusító helytől a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet előírásait figyelembe véve, közterületen a legrövidebb, gyalogos útvonalon mérve 50 m-en belül azonos termékeket árusító üzlet nem működik.

(4)12 Az őstermelői értékesítés céljára igénybevételre kerülő terület nem haladhatja meg a 2 m² nagyságot.

(5)13 Az őstermelői értékesítés általános feltételeit, szabályait ezen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6)14 A Széchenyi István utca – Városház tér 5. szám – Ady Endre utca közötti területről megközelíthető kereskedelmi egységek üzemeltetői 2013. május 24. - 2013. augusztus 31. közötti időszakban az üzlet homlokzatával érintkező közterületen folytatandó kereskedelmi és egyéb szolgáltató tevékenység esetében 90 %-os mértékű díjkedvezményt vehetnek igénybe.

III. Fejezet

Az engedélyezési eljárás

4. A közterület-használat engedélyezési eljárás általános szabályai

7. § (1)15 A közterület-használati engedélyek kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A közgyűlés a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(3) Ha a közterület-használat olyan közterületre vonatkozik, amely a közúthálózathoz tartozik, a közterület-használat engedélyezése előtt kérni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

(4) Az önkormányzati tulajdonú, de üzemeltetésre másnak átadott területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez az üzemeltető írásbeli hozzájárulása szükséges.

(5) A nem önkormányzati tulajdonú területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges.

(6) A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyek beszerzése a kérelmező feladata.

5. Engedélykérelem és mellékletei

8. § (1) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület-használat megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület használata építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérnie a közterület tényleges igénybe vétele előtt. Meglévő épületek esetében a kérelmet az épület tulajdonosa, vagy használója nyújthatja be.

(2a)16 A települési hulladék gyűjtésére és tárolására szolgáló tárgy, valamint a közszolgáltató által a szelektív gyűjtőedényzet közterületre történő kihelyezésére, tárolására vonatkozó kérelmet társasház, lakásszövetkezet, vállalkozás, magánszemély, valamint a közszolgáltató nyújthatja be.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési, karbantartási, állagmegóvási, bontási munka végzésével kapcsolatos eszköz, vagy anyag elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Üzemképtelen jármű tárolására közterület-használati engedélyt a jármű tulajdonosa, vagy üzembentartója kérhet.

(5) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 15 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell benyújtani. A benyújtás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a tervezett igénybevételtől visszaszámított 6 hónap.

(6) Rendezvények esetében a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 30 nappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani.

9. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a)17 a kérelmező nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, állandó lakóhelyének címét, bankszámla szerződési kötelezettség alá eső személyek bankszámlaszámát, a cég, szervezet, társasház, lakásszövetkezet megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, nyilvántartás számát, bankszámlaszámát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c)a közterület-használat helyének és az igénybe venni kívánt terület nagyságának, a használat módjának, a napi árusítás időtartamának pontos meghatározását,

d) a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,

e) rendezvények esetében továbbá:

ea) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, elérhetőségét,

eb) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát,

ec) a rendezvény részletes programját és

ed) a rendezvény műszaki-technikai igényeinek felsorolását.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) ha a közterületen felépítmény vagy mobil árusító berendezés elhelyezése történik, akkor az azonosításra alkalmas méretezett helyszínrajzot, melyen a közterület használat szempontjából lényeges elemeket kell ábrázolni, és a felépítmény megjelenését ábrázoló grafikát vagy fényképet,

b) közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát és

c) mutatványos tevékenységnél a berendezésekre vonatkozó érvényes biztonságtechnikai jegyzőkönyvet, tanúsítványt.

6. A kérelem elbírálásában közreműködők

10. § (1) Az engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, szabályzatokat, a városrendezési terveket, a városképi, műemlékvédelmi, esztétikai, kegyeleti, környezetvédelmi, köztisztasági, idegenforgalmi, kulturális szempontokat, előírásokat, szakmai állásfoglalásokat, továbbá az eljárásban közreműködők által előírt követelményeket.

(2) A közterület-használati engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság a közterület használat jellegéből adódó szakkérdésekben a szakhatóságok, a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes szakmai osztályainak, és a Miskolci Kulturális Szövetség Nonprofit Kft. szakmai véleményeit, állásfoglalásait veszi figyelembe.

(3) A rendezvény ideje alatt, a rendezvénnyel érintett területre benyújtott további közterület-használati engedély iránti kérelmek esetén az engedély kiadásához a rendezvény szervezőjének hozzájárulása szükséges.

(4) A közreműködő szervezetek szakvéleményét az eljáró hatóság szerzi be.

(5) Ha egy adott közterület rendezvény célú használatára ugyanazon a napon több kérelmet is benyújtanak, a polgármester mérlegeléssel dönt a kérelmek között, amelynek során figyelembe veszi a rendezvény minőségét és társadalmi hasznosságát.

7. A határozat tartalma

11. § A közterület - használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakóhelyének, székhelyének vagy telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának, terület nagyságának és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködők szakvéleményében foglalt előírásokat,

e) a közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját,

f) a közterület folyamatos tisztántartásának, valamint a közterületi létesítmény karbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,

g) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,

h)18 a közterület-használat közérdekből, városrendezési és - fejlesztési okból történő megszüntetésének lehetőségéről szóló tájékoztatást, valamint az engedély visszavonására való figyelmeztetést,

i) az engedély érvényességének megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettséget,

j) az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben annak megjelölését, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történhet-e,

k) hangosító-, illetve egyéb zajkeltő berendezés alkalmazásával járó tevékenység esetén a hatályos zajvédelmi jogszabályokban foglalt zajterhelési határértékeket és

l) jogszabályban foglalt egyéb előírásokat.

8. A határozat közlése

12. § Az engedély megadása, megtagadása, vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) a kérelmezővel, engedélyessel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,

c) a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatokat ellátó szervezeti egységével,

d) közterület- felügyelettel és a

e) a közterület kezelőjével.

9. Az engedély érvénye és alkalmazása

13. § (1)19 A közterület-használati engedély legfeljebb 1 évre adható, kivéve a (7) és (8) bekezdésben foglalt eseteteket

(2) Az engedély a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve a jogi személy képviselőjét, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselőjét vagy a kérelemben bejelentett tagját jogosítja fel a közterület használatára, az engedély másra nem ruházható át.

(3) Rendezvény esetén a közterület-használati engedély jogosultjával polgári jogi jogviszonyt létesítő, az engedélyben megjelölt közterületet használónak nem kell külön közterület-használati engedélyt kérnie.

(4) A közterület használat megszűnik:

a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,

b) ha a kérelmező a közterület használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy

c) az engedély visszavonásával.

(5) A közterület-használati engedély visszavonható:

a)20 közérdekből, vagy városrendezési és - fejlesztési okból bármikor,

b) engedélytől eltérő közterület használat esetén,

c) ha a közterületet nem a (2) bekezdésben meghatározott személy használja, vagy az engedélyt átruházza,

d) az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn, vagy

e) ha a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget,

(6) Ha a kérelmező a közterület-használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát a közterület-használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal írásban bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(7) 21 22 Az 5. § (1) bekezdés c) és n) pontjában foglalt esetben az engedély visszavonásig is kiadható.

(8) 23 A taxi várakozóhelyek igénybevételére vonatkozó közterület-használati engedély kizárólag egy éves időtartamra adható.

10. A közterület-használati díj és a közterület-használati óvadék

14. § (1) A közterület használatáért a 2. mellékletben foglalt díjat kell fizetni, kivéve, ha jelen rendelet a díj mérséklésére, vagy a mentességre ad lehetőséget.

(2) Közterület-használati engedélyt akkor is kell kérni, ha a tevékenység egyébként a díjfizetés alóli mentességet vagy kedvezményt élvez.

(3) A kérelmező a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha a használatot hatósági intézkedés miatt, önhibáján kívül kénytelen szüneteltetni.

(4) A fizetendő közterület-használati díjat egy összegben az engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell megfizetni. A kérelmező a közterület használatát nem kezdheti meg, amíg a használati díjat meg nem fizeti.

(5) Ha a közterület-használat e rendelet 13. § (5) bekezdés a) pontja vagy a 13. § (6) bekezdésben meghatározott okból szűnt meg, a már befizetett díjat időarányosan vissza kell fizetni.

(6) A már befizetett közterület-használati díj csak előzetes kérelem alapján téríthető vissza, amennyiben a közterület használat megszűnése igazolt.

(7) Amennyiben a kérelmező a jelen rendelet 5. § (1) d), e) és i) pontjaiban megjelölt ügytípusban kéri az engedély kiadását, köteles a közterület-használati díj összegével megegyező mértékű óvadékot fizetni az önkormányzatnak. Az önkormányzat az óvadékot vagy az óvadékból fennmaradt részt a kérelmezőnek a jogviszony megszűnésétől számított 8 napon belül visszafizeti. A jogviszony akkor tekinthető megszűntnek, ha a kérelmező a jelen rendeletből eredő valamennyi kötelezettségének eleget tett, vagy a nem teljesített kötelezettséget az önkormányzat pótolta a kérelmező helyett.

(8) Amennyiben a kérelmező a jelen rendeletben meghatározott valamely kötelezettségének nem tesz eleget – ideértve különösen a közterület tisztán tartására és a helyreállításra vonatkozó kötelezettséget –, az önkormányzat az általa elvégzett vagy harmadik személlyel elvégeztetett munka ellenértékét jogosult az óvadék összegéből fedezni. Az ily módon történő elszámolás után az óvadékból fennmaradt rész a jelen § (7) bekezdése szerint kell visszafizetni.

(9) Az önkormányzat az óvadék összegére kamatot nem fizet.

15. § (1) 24 A közterület-használati díj megállapítása során – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - a tevékenység folytatásához szükséges teljes területet figyelembe kell venni. A díjfizetés szempontjából minden megkezdett négyzetmétert és minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egészként kell figyelembe venni.

(1a)25 Reklám, reklámhordozó vagy információhordozó esetén a díj megállapításánál nem a közterületi terület, hanem a reklám, reklámhordozó vagy információhordozó nagysága alapján kell a díjat megállapítani.

(2) Ha a közterület-használat két díjövezet határán van, akkor a magasabb díjtételű övezetre megállapított díjat kell alkalmazni.

(3)26 A díjtáblázatban megállapított éves díj esetében az igénybevétel kezdetétől számított 1 év időtartam értendő.

16. § (1)27 Nem kell közterület-használati díjat és óvadékot fizetni:

a) a fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei után,

b) a közműveknek, a köztisztasági, távközlési, postai szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei után,

c) az önkormányzat saját beruházásaihoz kapcsolódó tevékenység után,

d) régészeti feltárás céljára igénybe vett területek után, valamint

e) 5. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott esetben.

(2) Nem terjed ki a (1) bekezdésben meghatározott mentesség a közforgalmú közlekedési vállalkozások közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozóhelyein lévő kereskedelmi, szolgáltató, árusító és vendéglátó ipari helyiségek által elfoglalt területekre.

(3) A közterület-használati díjat és az óvadékot az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

(4) Az előírt közterület-használati díjak nyilvántartásáról a Polgármesteri Hivatal pénzügyi feladatait ellátó szervezeti egysége köteles gondoskodni.

17. §28 Rendezvények esetében a polgármester a használati díj, és az óvadék megfizetése alól kérelemre – a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint illetékes szakmai szervezeti egységei szakmai véleményének figyelembevételével – részben vagy egészben felmentést adhat, ha:

a) a kérelmező rendezvénye hozzájárul a város kulturális életének, hagyományainak színesítéséhez, és célja a kulturális örökségben gyökerező hagyományok megjelenítése, illetve az új trendeket felvonultató tendenciák megjelenítése. Ide tartoznak a kor technikai vívmányainak felhasználásával szerveződő vagy a tudomány legfrissebb eredményeit a művészetekkel karöltve bemutató rendezvények. Figyelembe kell venni a lokális, regionális, nemzeti, és európai értékek megjelenítését is.

b) a rendezvény elsősorban nem profitszerzésre irányul, illetve a profitszerzésre irányuló tevékenység mellett a különböző nem kiemelt, elsősorban idegenforgalmi, kereskedelmi, fogyasztási jellegű tevékenységek, rendezvények során a társadalmi szükségletet kielégítő nonprofit tevékenység aránya, jellege a város számára kívánatos aránynak megfelel.

c) az önkormányzat többségi tulajdonában álló társaságok, szervezetek, valamint költségvetési intézmények által szervezett ünnepi-, sport-, egészségügyi-, vagy kulturális rendezvényekhez szükséges a közterület használata.

11. A közterület használó kötelezettségei

18. § (1) A közterületet használója köteles az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani, és az engedély lejárta után az önkormányzatnak a jelen rendelet 21. § (2) bekezdése szerint dokumentált állapotban visszaadni.

(2) A közterület használattal összefüggésben a keletkező hulladékot naponta, a kihelyezett utcabútort a tevékenység befejezésével a közterületről el kell távolítani.

(3) Minden olyan közterület használat esetén, amikor olaj, zsír, más szennyező anyag juthat a használt területre, olajfogó eszköz használata kötelező. A közterület használója az olaj, zsír és egyéb szennyező anyagot köteles a közterületről naponta eltávolítani.

(4) A közterületen elhelyezett anyagok és szerkezetek tárolása csak a munka-, tűz-, baleset- és egészségvédelmi jogszabályokban előírt módon történhet.

(5) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használat esetén szükség szerint a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítést kell létesíteni, valamint ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, a kérelmező köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót kialakítani, és azt szükség szerint nappal is megvilágítani.

(6) Amennyiben a kérelmező a jelen § (1)-(3) pontjaiban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, az önkormányzat jogosult a kérelmező költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni.

19. § (1) A közterület-használati engedélyt, valamint a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot a közterület-használati engedéllyel rendelkező személy, szervezet a közterület használatakor köteles magánál tartani és az ellenőrzése jogosult szerv részére bemutatni.

(1a)29 Reklám célú közterület-használat esetén a reklámhordozón jól látható módon fel kell tüntetni a közterület-használati engedély számát.

(2) A személy-, és áruszállítás állomáshelyének használatára jogosító közterület-használati engedély meglétét és a használati díj befizetését tanúsító kártyát az állomáshelyen való tartózkodáskor a kérelmező a gépjármű szélvédője mögött, jobb oldalon, jól látható módon köteles elhelyezni az ellenőrzés lehetővé tétele céljából.

(3) Ha a közterület használat bármilyen okból megszűnik, a kérelmező a saját költségén köteles az eredeti állapotot – kártalanítási igény nélkül – helyreállítani. Ha a kérelmező a helyreállítási kötelezettségének az engedélyező határozatban vagy a felhívásban megjelölt időpontig nem tesz eleget, az engedélyező hatóság a kérelmező költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja.

12. Engedélytől eltérő és engedély nélküli használat

20. § (1) Az engedély nélküli közterület használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a közterület használatot haladéktalanul megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítási kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, az önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja.

(2) Azt, aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj ötszörös mértékének megfizetésére kell kötelezni.

(3)30 Ha engedélytől eltérő közterület használat miatt a közterület-használati engedély visszavonásra kerül, a közterület használója a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig nem kaphat újabb közterület-használati engedélyt.

13. Hatósági ellenőrzés

21. § (1) A közterület- felügyelet köteles a közterület-használatot folyamatosan ellenőrizni és az engedély nélküli használat esetén a szükséges intézkedéseket megtenni.

(2) A közterület-felügyelet a közterület használatának megkezdése előtt, illetve annak befejezése után jegyzőkönyvet és képfelvételt készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.

(3) A közterület-használat megszűnését követő 3 napon belül a közterület-felügyelet ellenőrzi az eredeti állapot helyreállítását, s az ellenőrzés eredményétől függően megteszi szükséges intézkedéseket és tájékoztatja az engedélyező a hatóságot.

IV. Fejezet

Vegyes rendelkezések

22. § ³¹

V. Fejezet

Záró rendelkezések

23.§ (1) Ez a rendelet 2011. december 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésének napján hatályát vesztik Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/1997. (VII.1.) önkormányzati rendelete és a módosításáról szóló 59/1997. (XI.21.), 39/1999. (XII.06.), 17/2000.(IV.10.), 40/2003. (IX.09.), 10/2005. (III.10.), 23/2010. (VI.30.), 31/2010. (IX.15.) önkormányzati rendeletei.

Miskolc, 2011. október 20.

                           Dr. Csiszár Miklós sk.                                                              Dr. Kriza Ákos sk.

                                       jegyző                                                                              polgármester