(Egységes szerkezetben a 4/2013.(II.19.), a 12/2013.(IV.23.), 22/2013.(VI.25.) a 27/2013.(IX.3.), 3/2014 (II.19.), 16/2014 (VI.12), 28/2014 (IX. 19.), 1/2015. (II.6.), a 16/2015. (V.22.), a 21/2015. (IX.11.), a 27/2015. (X.16.), a 37/2015. (XII.12.), a 6/2016. (II.15.) a 14/2016. (V.20.), a 20/2016. (VI.13.), a 26/2016. (X.10.) a 34/2016. (XII.12.) a 16/2017. (VI.14.) a 22/2017. (IX.25.), a 27/2017 (X.19), a 33/2017. (XI.30.) és a 7/2018. (V.22.) önkormányzati rendelettel)

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörben eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdés, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezi jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága,

és az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3.1.2. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási és- üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános elvek

1. A rendelet célja és hatálya

1. §

(1) A rendelet célja, hogy meghatározza Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

(2) Ezen rendelet szabályait

a) a helyiségek bérletéről szóló önkormányzati rendeletben,

b) a lakások bérletéről szóló önkormányzati rendeletben,

c) a fizető parkolási rendszerről szóló önkormányzati rendeletben,

d) 1a közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a használati díjakról szóló önkormányzati rendeletben,

e) 2az Önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakás célú helyiség bérlemények elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletben, és

f) 3a Miskolc vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési programjáról szóló önkormányzati rendeletben

foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Becsült érték: a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú módszerrel megállapított érték, forgalmi értékkel nem bíró vagyonelemeknél az eszmei érték.

2. Befektetett pénzügyi eszköz: tartós részesedés, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tartósan adott kölcsön, hosszú lejáratú bankbetét.

3. Erdő: az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben erdőként meghatározott terület.

4. Helyi közforgalmú vasút: a közúti vasút, villamos, a közúttól elkülönített vasút, valamint a nem saját használatú, különleges pályával rendelkező, helyi forgalmat ellátó vasút.

5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta.

6. Immateriális javak: a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott javak.

7. Ingatlan: a föld, a maga eredeti formájában, a föld és a felépítmények, a föld ingatlan-nyilvántartásban önálló egységként kezelt részlete, annak minden alkotórészével és tartozékával együtt.

8. Ingó vagyontárgy: ingatlannak nem minősülő vagyontárgy, amely állagának sérelme nélkül egy helyről egy másik helyre áttehető, elmozdítható.

9. Intézményi kezelés: önkormányzati intézménynek a feladata ellátásához rábízott vagyonként kapott vagyon feletti rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége.

10. Kedvezményes átruházás: a vagyon forgalmi érték alatt történő átruházása.

11. Kezelés: önkormányzati vagyon feletti megbízási, üzemeltetési, nem vagyonkezelési szerződés alapján természetes vagy jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek fennálló rendelkezési joga alapján végzett tevékenysége.

12. Kezelő: az önkormányzati vagyon felett megbízási, üzemeltetési szerződés alapján rendelkezési joggal rendelkező természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet.

13. Köztemető: a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény szerint meghatározott temető.

14. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint meghatározott terület.

15. Kulturális javak: a kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott javak.

16. Levéltári anyag: a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerint meghatározott irat.

17. Műemlék épület, építmény: az egyes állami tulajdonba lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 52.§ (1) bekezdés f) pontjában meghatározott épület, építmény.

18. Önkormányzati intézmény: az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására létrehozott költségvetési szerv.

19. Önkormányzati vagyon használója: az Nvtv. 3. § 11. pontjában megjelölt személy.

20. Sportlétesítmény: a sportról szóló törvényben meghatározott létesítmény.

21. Tagsági jogot megtestesítő értékpapír: a tőkepiacról szóló törvény szerint meghatározott értékpapír fajta.

22. Üzletrész: gazdasági társaságban a tagsági jogokat és kötelezettségeket megtestesítő, a tagot a társaság vagyonából megillető eszmei hányad.

23. Vagyonszerzés: a vagyon tulajdonjogának, a használatának, vagyonkezelői jogának megszerzése.

24. Vagyonnal való rendelkezés: az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon elidegenítése, hasznosítása, megterhelése, valamint az Önkormányzatot illető jog vagy kötelezettség, megváltoztatása, megszüntetése.

25. Védett természeti terület: a természet védelméről szóló törvény szerint meghatározott természeti terület.

II. Fejezet

Az Önkormányzat vagyona

3. A vagyon meghatározása, elemei

3. §

(1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az azokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze. A törzsvagyon a kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonból tevődik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amely törvény, vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe.

(3) A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény, valamint az Önkormányzat e rendelete állapítja meg.

4. §

Kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyoni körbe tartozik mindaz, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

5. §

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyoni körbe tartoznak a levéltári anyagok, tervtárak, térképtárak terv-, térkép- és iratanyagai.

6. §

Korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak

a) mindazon vagyontárgyak, amit az Nvtv. annak nyilvánít.

b) műemlék épületek, építmények,

c) védett természeti területek,

d) kulturális javak,

e) sportpályák és sportlétesítmények,

f) köztemetők,

g) erdők,

h) ⁴

i) helyi közforgalmú vasúti pálya és tartozékai.

4. A vagyon nyilvántartása, a vagyonkimutatás, a vagyonnyilvántartási célok meghatározása

7.§

(1) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott módon kialakított és vezetett ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván.

(3) Funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(4) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásáról, valamint a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(5) ⁵Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminősítéséről ingatlan esetében a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakkal összhangban a Közgyűlés rendelkezik. Az átminősítéssel érintett vagyonelemeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően a változást követő 30 napon belül.

8. §

(1) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket, valamint a kezességgel és garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az immateriális javakat mérleg szerinti értéken,

b) az ingatlanokat mérleg szerinti, bruttó és becsült értéken, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat tételesen, mérleg szerinti értéken,

c) az ingó vagyontárgyakat kezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

d) a tagsági jogot, vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt kezelőnként tételesen és névértéken, valamint mérleg szerinti értéken,

e) a követeléseket, aktív pénzügyi elszámolásokat kezelőnként összesített mérleg szerinti értéken,

f) a "0"-ra leírt használatban lévő, és használaton kívüli eszközök állományát, az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló kormányrendelet alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát intézményenként természetes mértékegységben

veszi számba.

(4) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Közgyűlésnek kell bemutatni.

(5) A vagyonkimutatás két részre tagozódik, számba veszi a jogosultságokat, mint aktívákat, valamint a kötelezettségeket, mint passzívákat.

(6) Az ingatlanokat, a jellemző ismérvek feltüntetésével kell kimutatni, külön kiemelve, ha az ingatlan üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe adott vagy más önkormányzati vagy állami szerv használatába átadott.

(7) A vagyonkimutatásban az értékadatokat ezer forintra kerekítve kell szerepeltetni.

(8) A vagyonkimutatásban kizárólag az önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyak vehetők fel. Az önkormányzati tulajdonból kikerült vagyonnal kapcsolatban fennmaradt jogosultságokat, vagy kötelezettségeket külön kell szerepeltetni.

(9) Az idegen tulajdonban lévő ingatlanokon végzett beruházások, felújítások könyvviteli mérlegben kimutatott, aktivált értékét elkülönítetten kell szerepeltetni.

(10) A vagyonkimutatás megjegyzés rovatában kell feltüntetni minden olyan egyéb tényt vagy adatot, ami a vagyontárgy értékesítésénél, hasznosításánál kiemelt jelentőséggel bír, így különösen az adott ingatlanra bejegyzett terheket.

(11) Az ingatlanvagyon kataszteri nyilvántartásának megfeleltethető ingatlanokat a kataszterrel összhangban kell szerepeltetni a vagyonkimutatásban. Amennyiben egy helyrajzi szám alatt föld, telek, épület, építmény is szerepel a vagyonkimutatásban, egy ingatlanként kell kezelni az értékadatok összesítése mellett.

(12) A vagyonkimutatás szerkesztési követelményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(13) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a Jegyző, a vagyonkimutatás összeállításáról, az éves költségvetési beszámoló mérlegében, és az ingatlanok esetében az ingatlanvagyon kataszterben szereplő megfeleltethető adatok egyezőségéről, közzétételéről a Polgármester gondoskodik.

(14) Az önkormányzati vagyont bármely jogcímen kezelők a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szereplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

III. Fejezet

A vagyon feletti jogok gyakorlásának szabályai

5. A vagyonnal való rendelkezés közös szabályai

9. §

(1) A tulajdonosi jogokat e rendeletben foglaltak szerint:

a) a Közgyűlés,

b) a Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság, vagy

c) a Polgármester

gyakorolja.

(2) A Polgármester és a Városgazdálkodási és-üzemeltetési Bizottság az átruházott hatáskörben tárgyévben hozott döntéseiről minden év utolsó közgyűlési ülésen köteles utólag tájékoztatni a Közgyűlést.

10. §

(1) A vagyon megszerzésére, az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét:

a) ingatlanvagyon esetén 3 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi értékbecslés alapján,

b) tőzsdei értékpapírok esetén a legutolsó ismert záróár, tőzsdén kívüli árjegyzős értékpapírok esetén legutolsó ismert közzétett árjegyzői ár, tőzsdén kívüli árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek esetén 3 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján,

c) vagyonértékű jog esetén 3 hónapnál nem régebbi egyedi szakértői értékelés alapján,

d) ingó vagyontárgy esetén nyilvántartási érték, vagy 3 hónapnál nem régebbi egyedi értékbecslés alapján

kell meghatározni.

(1a)6 Ingatlanvagyon megszerzése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre, amennyiben a szerzés hatósági vagy végrehajtási eljárásokban történik, és az ingatlan értékét az adott eljárásokra vonatkozó jogszabályok alapján határozták meg.

(1b) 7Ingatlanvagyon térítésmentes megszerzése, vagy megterhelése esetén nincs szükség ingatlanforgalmi értékbecslésre vagy egyedi szakértői értékelésre, amennyiben az ingatlan átadója, vagy a teher jogosultja a Magyar Állam.

(1c)8  Ingatlanvagyon kisajátítási eljárást megelőző előzetes eljárásban történő megszerzése esetén az értékbecslés helyett közelítő értékmeghatározás is elfogadható, amennyiben az értékbecslés elkészítésének igazoltan objektív akadálya merül fel.

(2) Megfelelő üzleti értékelésnek tekinthető, ha a tőzsdén kívüli, árjegyző nélküli értékpapírok, üzletrészek piaci értéke, az adott gazdasági társaság legutolsó évi rendes számviteli beszámolójában rögzített saját tőke/jegyzett tőke arányában kerül meghatározásra az adott részvény névértéke, vagy üzletrész törzsbetét értékére vetítve, feltéve, hogy az önkormányzati tulajdont képező részvény, vagy üzletrész legalább önkormányzati többségi tulajdonban álló gazdasági társaságba kerül apportálásra. A saját tőke/jegyzett tőke mértékére, illetve arányára vonatkozó adatokat az adott gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles írásban rögzíteni, illetve az üzleti értékelést végzővel közölni.

(3) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll az (1) bekezdésben foglaltaknál régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, a döntést megelőzően ennek aktualizált változata is elfogadható. Üzleti értékelést akkor kell végezni, ha annak költsége nem haladja meg a saját tőke/jegyzett tőke arányára vetített tulajdoni részesedés értékét.

(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy teljes értéke alapján kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, amikor a megszerzés, elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik.

(5) Ha a vagyonnal való rendelkezés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ennek alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor együttes értékesítés vagy hasznosítás esetén a vagyontárgyak összesített értéke az irányadó.

(6) A vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontárgyak elidegenítése, illetve hasznosítása ugyanazon személy felé történik.

11. §

(1) A Közgyűlés egyedi döntése alapján az önkormányzati vagyonra az Nvtv-ben nevesített vagyonkezelők részére, közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet, velük vagyonkezelési szerződést köthet, mely szerződést a Közgyűlés hagy jóvá.

(2) 9A vagyonkezelői jog létesítéséért a 11.§ (3) bekezdésében foglaltak kivételével az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjában nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés, vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének %-ában egyedileg meghatározott összeg.

(3) 10A vagyonkezelői jog ingyenes átengedése az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. b) pontjának bb), bd), be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében lehetséges.

(4) A vagyonkezelő köteles a vagyonkezelt vagyontárgyak érték és állagmegőrzéséről folyamatosan gondoskodni. E feladatának végrehajtása keretében minden évben egyszer köteles beszámolót készíteni a kezelt vagyon állapotáról, az állagmegőrzés érdekében végzett beruházásairól, valamint az elszámolt értékcsökkenés alapján elkülönített tartalék felhasználásáról.

(5) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(6) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a Közgyűlés által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint, vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

12. §

(1) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, hasznosítani csak átlátható szervezet, vagy természetes személy részére lehet.

(2) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenes átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel lehet.

(3) Önkormányzati vagyon ingyenesen vagy kedvezményesen csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosítható.

(4) Önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen átruházni csak közfeladat ellátása céljából lehet, ahol a kedvezmény mértéke nem lehet több, mint a vagyontárgy forgalmi értékének 50%-a.

(5) Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes átruházásáról kizárólag a Közgyűlés dönthet.

(6) Önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes hasznosításáról e rendeletben foglalt kivételekkel a Közgyűlés, vagy az önkormányzati vagyon használója dönthet.

(7) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról, használatáról az Önkormányzat vagy az önkormányzati intézmény javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha a kedvezményezett a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi, használói kötelezettségek teljesítésére képes.

(8) Amennyiben az önkormányzati intézmény javára történt a lemondás, a tulajdonszerzési, használatba vételi nyilatkozatra a (10) bekezdésben megfogalmazott értékhatárok szerint a Polgármester, a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, vagy a Közgyűlés jogosult, az ingatlant az önkormányzati intézmény kezelésébe kell adni. Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni a tulajdonba vett és az önkormányzati intézmény kezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az önkormányzati intézmény költségvetésén kívüli bevételét képezi.

(9) Kizárólagosan a Közgyűlés hatáskörébe tartozik olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás elfogadása, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

(10) Bármely vagyontárgy tulajdonjogának, használatának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről 10 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meg nem haladó értékű vagyon esetében a Polgármester, 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedő egyedi bruttó forgalmi értékű vagyon esetében a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi értéket meghaladó értékű vagyon esetén Közgyűlés dönt.

13. §

Vagyontárgyak tulajdonjogának elővásárlási jog gyakorlásával történő megszerzéséről dönteni, valamint az elővásárlási jog gyakorlásáról lemondani értékhatártól függetlenül a Polgármester jogosult azzal, hogy ebben az átruházott határkörében hozott döntéseiről évente egyszer a Közgyűlésnek köteles beszámolni.

14. §

Az Önkormányzat polgári jogi jogviszonyból származó követeléseinek elengedésére bruttó 10 millió forintig a Polgármester, bruttó 10 millió és 25 millió forint között a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint felett a Közgyűlés jogosult.

15. §

Az Önkormányzatot megillető vagy az Önkormányzattal szemben fennálló követelést érintő egyezség esetén, amennyiben a követelés összege a bruttó 10 millió forintot nem haladja meg Polgármester, bruttó 10 millió forint és 25 millió forint között a Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint felett a Közgyűlés jogosult dönteni.

16. §

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezésein alapuló korlátozási kártalanítási ügyekben a kártalanítási igény jogosságáról és annak mértékéről, a kisajátításról szóló törvény alapján kisajátítási ügyekben a kisajátítási igény jogosságáról, a kisajátítást helyettesítő adásvételi eljárás keretében a felajánlandó vételár nagyságáról bruttó 10 millió forintot meg nem haladó értékű vagyon esetében Polgármester, bruttó 10 millió forinttól 25 millió forintig terjedő értékű vagyon esetében a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, bruttó 25 millió forint, vagy annál magasabb értékű vagyon esetén Közgyűlés dönt.

17. §

A Közgyűlés az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

a) a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság szerződésről szóló döntése alapján, amennyiben a Közgyűlés, vagy a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekének védelme céljából szerződés felbontása, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d) az önkormányzat igényének érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,

e) önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonalas jellegű létesítmények, építmények, egyéb al-, és felépítmények létesítéséhez, bővítéséhez, vagy áthelyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás kiadása,

f) közműszolgáltatók javára, közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések, önkormányzati tulajdon korlátozása miatti kártalanítási megállapodások megkötése,

g) az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi-és használati jogot biztosító szerződések megkötése,

h) tulajdonosi hozzájárulások kiadása önkormányzati tulajdonú ingatlanok alkalomszerű igénybevétele esetében, amely az ingatlan funkcióját tartósan nem változtatja meg, és

i) hatósági határozatok határidő lejárta előtt jogerőre emelkedése érdekében saját jogon, vagy szomszéd jogon a fellebbezési jogról történő lemondásra vonatkozó nyilatkozat megtétele.

18. §

(1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanon közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények, egyéb al- és felépítmények létesítése, bővítése vagy áthelyezése miatt az Önkormányzatot kártalanítás illeti meg.

(2) Az Önkormányzat tulajdonjog korlátozása miatt kártalanítási igényt nem érvényesít közterület megterhelése esetén, amennyiben a tulajdonosi jognyilatkozat kiadására törvény, valamint egyéb jogszabály alapján nem köteles és az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) az ingatlan megterhelése nem jár a közterület funkciójának közvetlen akadályoztatásával,

b) a közterület igénybevétele ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető közérdekű használati jogot nem keletkeztet és

c) amennyiben közterületen a közmű áthelyezése önkormányzati érdekkörben válik szükségessé, a közmű tulajdonosa azt térítésmentesen, a telepítéstől, vagy rekonstrukciótól számított 10 éven belül elvégzi és erre szerződésben vállal kötelezettséget.

(3) A kártalanítás összegében szakértő által készített szakvélemény alapján az Önkormányzat és az adott közmű tulajdonosa állapodik meg.

(4) A korlátozási kártalanítás fizetési kötelezettje az adott közmű tulajdonosa.

19.§

(1) Az érintett vagyon egyedi bruttó forgalmi értékétől függetlenül a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az Önkormányzat vagyonát érintő olyan döntések, amelyeket a képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, (a továbbiakban: Ötv.) szerint át nem ruházható tárgykörökben kell meghozni, továbbá az alábbi tárgykörökben hozott döntések:

a) a kezességvállalás, komfortlevél kibocsátás, garanciavállalás,

b) az önkormányzati vagyon zálogjoggal történő megterhelése, és

c) a tartozásátvállalás.

(2) A képviselő-testület hatásköréből az Ötv. szerint átruházható tárgykörökben az Önkormányzat vagyonát érintően - a jelen rendeletben foglalt eltérésekkel - 10 millió forint egyedi bruttó forgalmi értékig a Polgármester, 10 és 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték között a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság, 25 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték felett a Közgyűlés jogosult dönteni.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában, vagy résztulajdonában lévő gazdasági társaságokkal összefüggő döntési jogköröket jelen rendelet külön szabályozza.

20. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása, hasznosítása – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni, vagy az önkormányzati vagyont hasznosítani versenyeztetési eljárás nélkül akkor lehet

a) ha a vagyontárgy értéke nem éri el a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott egyedi bruttó forgalmi értéket,

b) ha az értékesítés kedvezményesen, a hasznosítás ingyenesen, vagy kedvezményesen történik a 12. §-ban meghatározottak szerint,

c) ha a hasznosítás az Nvtv. 11. § (17) bekezdésében meghatározott személyek részére történik, vagy

d) ha az önkormányzati vagyont gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként bocsátják rendelkezésre.

(3) A versenyeztetési eljárás főszabály szerint nyilvános, csak kivételesen kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű eljárás akkor írható ki, ha az eljárás tárgyául szolgáló vagyon jellege, jelentősége valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlatot tevők részvételét teszi szükségessé. A Versenyeztetési Keretszabályzatot a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása vagy az önkormányzati vagyon hasznosítása esetén a Versenyeztetési Keretszabályzatot az önkormányzati vagyon használójának is alkalmazni kell.

(5) Amennyiben az önkormányzati vagyon tulajdonjogának átruházása a Versenyeztetési Keretszabályzat alkalmazásával történik, és a kiíró személye nem az Önkormányzat, nem érinti azt a szabályt, hogy a kapcsolódó döntést a 19. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok alkalmazásával a Polgármester, a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság vagy a Közgyűlés jogosult meghozni.

(6) Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítása a Versenyeztetési Keretszabályzat alkalmazásával történik, a kapcsolódó döntést 19. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok alkalmazásával, a kiíró személyétől függetlenül a Polgármester, a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság vagy a Közgyűlés jogosult meghozni.

(7) Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítása során a Versenyeztetési Keretszabályzatot nem kell alkalmazni, a kapcsolódó döntést a 19. § (2) bekezdésében meghatározott értékhatárok alkalmazásával a Polgármester vagy a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság, a Közgyűlés, továbbá az önkormányzati vagyon használója jogosult meghozni.

6. Törzsvagyon elemeire vonatkozó szabályok

21. §

(1) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatok ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírálásáról kizárólag a Közgyűlés dönt

(3) Forgalomképtelen vagyonon vagyonkezelői jog a 11. §-ban meghatározott feltételekkel és módon, valamint jogszabályon alapuló, továbbá ingatlanra közérdekből jogszabályban feljogosított szervek javára használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból szolgalom alapítható.

22. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyon, amennyiben jogszabály kivételt nem tesz, csak az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében meghatározott személyek részére idegeníthető el.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre az (1) bekezdésben foglaltakon kívül akkor van lehetőség, ha a vagyonelem közfeladat ellátásához feleslegessé válik, vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel a vagyonelem korlátozottan forgalomképességét megállapították és a Közgyűlés döntött a vagyonelem forgalomképtelen vagyoni körből üzleti vagyoni körbe történő átsorolásáról.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek elidegenítésének és hasznosításának bevételét a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására kell fordítani.

7. Önkormányzati intézményekre vonatkozó külön szabályok

23. §

(1) Az önkormányzati intézmény részére a Közgyűlés a működéshez szükséges vagyon használatát a közfeladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzati intézmények a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására.

(3) Az önkormányzati intézményektől a vagyoni eszközök használatának jogát a Közgyűlés megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(4) Az önkormányzati intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(5) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő, átmenetileg feleslegessé vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait bérbeadás útján hasznosíthatja.

(6) Az önkormányzati intézmény a használatában lévő feleslegessé váló ingó vagyontárgyait a selejtezési szabályzatában megfogalmazottak szerint hasznosíthatja.

(7) Az önkormányzati intézmény vezetője az alaptevékenység sérelme nélkül önkormányzati tulajdonú vagyontárgy ellenérték fejében történő bérbe-, illetve ingyenes használatba adására

11a) tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra saját hatáskörben,

b) határozatlan időre, vagy öt évet meg nem haladó határozott időtartamra a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság előzetes jóváhagyásával, és

c) öt évet meghaladó határozott időtartamra a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával

jogosult.

(7a) 12Amennyiben a (7) bekezdés a) pontja alapján a bérbe-, illetve ingyenes használatba adás tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra ismételten ugyanazon szervezet, vagy személy részére történik, az intézmény vezetője a szerződés megkötésére a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság előzetes jóváhagyásával jogosult.

(8) Az önkormányzati intézmény vezetője önkormányzati vagyontárgyat csak közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben adhat ingyenesen használatba.

(9) 13Az önkormányzati intézmény vezetője évente egy alkalommal köteles beszámolni a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottságnak a (7) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján saját hatáskörben ingyenesen, vagy kedvezményesen történt hasznosítási tevékenységéről.

8. Gazdasági társaságokra vonatkozó külön szabályok

24. §

Gazdasági társaság alapítására, illetve társasági részesedés vásárlására és elidegenítésére kizárólagosan a Közgyűlés jogosult.

25. §

(1) Azon gazdasági társaságokban, amelyek társasági részesedését az Önkormányzat egyszemélyes jelleggel, kizárólagosan, közvetlenül tulajdonolja, az adott társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (2) bekezdésbe foglalt kivételekkel a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság gyakorolja.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

b) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, és

c)14

26. §

(1) Többszemélyes gazdasági társaságok esetében az Önkormányzatot, mint tagot vagy részvényest megillető minden tulajdonosi jogot a Polgármester gyakorol.

(2) Többszemélyes gazdasági társaságok legfőbb szervi ülésén a Polgármester vagy meghatalmazottja jogosult eljárni.

27. §

(1) A Miskolc Holding Zrt. legfőbb szervének hatáskörébe tartozó jogokat a (2) bekezdésbe foglalt kivételekkel a Városgazdálkodási és - üzemeltetési Bizottság, gyakorolja.

(2) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

b) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

c)15

d) a Miskolc Holding Zrt. tulajdonában lévő azon részvényekkel, illetve üzletrészekkel való rendelkezéshez történő előzetes hozzájárulás, amely olyan gazdasági társaság jegyzett tőkéjére lett kibocsátva, létesítve, amely közszolgáltatási tevékenységet végez vagy kötelező önkormányzati feladat lát el, és

e) bármely olyan kérdésben való döntés, melyet Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság, vagy a Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága a Közgyűlés elé felterjeszt.

(3) A Polgármester jogosult a Miskolc Holding Zrt. Igazgatóságát utasítani, intézkedését igényelni. A Miskolc Holding Zrt. Igazgatósága köteles az utasításnak eleget tenni.

28. §

A Közgyűlés minden olyan hatáskört magához vonhat, amely a 25-27. § alapján nem tartozik a hatáskörébe.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

29. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

a) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) önkormányzati rendelet,

b) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 37/2005. (IX.28.) önkormányzati rendelet,

c) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2006. (II.10.) önkormányzati rendelet,

d) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 23/2006. (VI.21.) önkormányzati rendelet,

e) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 2/2007. (I.30.) önkormányzati rendelet,

f) az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti rendelkezési és tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól, a vagyongazdálkodás rendjéről, valamint a vagyonkimutatási rendszer kialakításáról szóló 1/2005. (II.10) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2007. (IX.26.) önkormányzati rendelet és

g) az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának átadásáról, valamint a vagyonkezelés ellenőrzéséről szóló 3/2007. (I.31.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

M i s k o l c, 2012. december 13.

Dr. Csiszár Miklós sk.                                                            Dr. Kriza Ákos sk.

          jegyző                                                                           polgármester