MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK

43/2013.(XI.25.) önkormányzati rendelete

az építményadóról

(Egységes szerkezetben a módosításról szóló 2/2014. (II.19.) önkormányzati rendelettel)

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 42. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével,

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2.1.4. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével és

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (III.16.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3.1.9. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Városgazdálkodási -és Üzemeltetési Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazásában:

(1) Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel-és külterületet magában foglaló - térség, amelyre Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzati hatásköre kiterjed.

(2) Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeletetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra, bor érlelésére, kezelésére alkalmas, szerkezetileg önálló helység, helységcsoport.

Nem minősül pincének az ingatlan nyilvántartásban eltérően, különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, körháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

(3) Külterületen elhelyezkedő gazdasági épület: a belterületbe nem vont szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep művelési módú (túlnyomó részt volt zártkerti) területen:

1. szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló céljára épült, illetve

2. az egyéb jogszabályok rendelkezései alapján az ingatlan-nyilvántartásban gazdasági épület megjelöléssel szereplő – ide értve az egy telekhatáron belül (pl. tanyán) lakóépület mellett található gazdasági épületet is – épületeket kell érteni.

(4) Garázs: a Htv. 52. § 48. pontjában rögzített lakóépülethez, üdülőhöz tartozó gépjárműtároló. Garázsnak minősül továbbá az olyan építmény vagy annak azon része, amely kialakításánál fogva gépjármű tárolására alkalmas, a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben, vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van, függetlenül attól, hogy az épület vagy az épületrész az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként szerepel. A garázs utáni adókötelezettséget nem a használat, hanem az épületnek, épületrésznek a gépjármű tárolására történő alkalmassága határozza meg.

(5) Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-. Jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.

(6) Szociális rendeltetésű intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.

(7) Egészségügyi rendeltetésű intézmény: az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatók közül a járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetve szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végző szolgáltatók, továbbá a gyógyszertár.

(8) Nevelési, oktatási rendeltetésű intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezéseiben meghatározott intézmény.

2. Az adókötelezettség, az adó alanya

2. §

(1) Adóköteles a Miskolc Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(2) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül.

(3) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(4) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

(5) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

3. §

Az adó alanyára a Htv-ben meghatározott rendelkezések az irányadóak.

3. Az adó alapja és az adó mértéke

4. §

Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

5. §

Az adó mértéke:

a) üdülő esetében 1.200.- Ft/m2

b) külterületen elhelyezkedő gazdasági épület és présház esetében 400.- Ft/m2

c) belterületen elhelyezkedő présház esetében 800.- Ft/m2

d) garázs, teremgarázs, társas garázs esetében 700.- Ft/m2

e) 5000 m2 hasznos alapterületet meghaladó kereskedelmi rendeltetésű

épület esetében 1.700.- Ft/m2

f) 2000 m2 hasznos alapterületet meghaladó irodaház, bank, postahivatal

rendeltetésű épület esetében 1.700.- Ft/m2

g) az Ipari Park címet elnyert ipari területen lévő bármely épület esetében 800.- Ft/m2

h) ¹a 6. § d) pontban foglalt kivétellel lakás esetében 1.200.- Ft/m2

i) egészségügyi, szociális, oktatás-nevelési rendeltetésű épület esetében 300.- Ft/m2

j) egyéb az a) - i) pont alá nem tartozó 1000 m2 alapterületet el nem érő

adóköteles építmény esetében 1.200.- Ft/m2

k) egyéb az a)-j)pont alá nem tartozó adóköteles építmény esetében 1.300.- Ft/m2

4. Adómentességek, adókedvezmények

6. §

Mentes az adó alól - a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze kivételével - a Htv. 3. § (2) bekezdésében, 3/A. §-ában, 13. §-ában és 13/A. §-ában meghatározottakon túlmenően:

a) az a külterületen elhelyezkedő építmény, amelyben tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója állandó bejelentés alapján, életvitelszerűen lakik, s egyébként más lakás tulajdon- vagy bérleti jogával nem rendelkezik,

b) a belterületen és külterületen elhelyezkedő pince,

c) az 5. § b) pontja szerinti építmény hasznos alapterületéből 15 m²,

d) a lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

5. Eljárási szabályok

7. §

(1) Az adó alanyának az adó bevallása, illetve az adó megfizetése során a Htv., illetve az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárnia.

(2) Az építményadó megállapításával, nyilvántartásával, beszedésével és ellenőrzésével kapcsolatos elsőfokú hatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(3) Az építményadóval kapcsolatos fizetési könnyítésre, illetve az adó mérséklésére irányuló kérelmeket az önkormányzati adóhatósághoz lehet benyújtani.

(4) A kérelmek elbírálása során az önkormányzati adóhatóság az Art. 133-134. §-aiban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

6. Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építményadóról szóló 62/2001. (XII.12.) önkormányzati rendelete, az azt módosító 16/2002. (V.06.), 49/2002. (XII.23.), 61/2003. (XII.09.), 53/2004. (XII.17.) önkormányzati rendeletek és az 50/2006. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a, az 58/2007. (XII.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 38/2008. (XII.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a és a 44/2009.(XII.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

Miskolc, 2013. november 21.

Dr. Csiszár Miklós sk.                                                      Dr. Kriza Ákos sk.

         jegyző                                                                         polgármester