Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2015 (II.10.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól
Hatályos: 2015. 04. 18- 2015. 09. 11Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2/2015 (II.10.) önkormányzati rendelete
a települési támogatás és az önkormányzat által nyújtott egyéb szociális ellátások helyi szabályairól
2015-04-18-tól 2015-09-11-ig
(egységes szerkezetben a módosításáról szóló 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelettel)
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ban, 132. § (4) bekezdésének a) és g) pontjában és 134/E. §-ban, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben 18. §. (2) bekezdésében, a 131. §. (1) bekezdésében, továbbá a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (2) bekezdésében, valamint 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével, a következőket rendeli el.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. §
(1) A rendelet célja - a helyi sajátosságoknak megfelelően, az önkormányzat teherbíró képességének figyelembe vételével - a gyermekeket nevelő családok szociális biztonságának megőrzése, a lakhatással kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez támogatás nyújtása, az időskorúak megsegítése, az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése, a krízishelyzetek kezelése.
(2) A szociális segítséget, ellátást minden olyan esetben, amikor az lehetséges, az egész család támogatására kell felhasználni és előnyben kell részesíteni azokat a szociális ellátási formákat, amelyek a család szerepét erősítik.
(3) A szociális segítség megítélése során az érintett egyének és családok esetében alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.
2. A rendelet hatálya
2. §
(1) A rendelet hatálya - ettől eltérő rendelkezés hiányában - kiterjed a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén életvitelszerűen élő és bejelentett lakcímmel rendelkező
a) magyar állampolgárokra,
b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c) hontalanokra,
d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Miskolc közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3) Az e rendeletben, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 17. § (5) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. §-ában, valamint 48. §-ában meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a polgármesterre ruházza át.
3. Értelmező rendelkezések
3. §.
(1) E rendelet alakalmazásában - ettől eltérő rendelkezés hiányában -
a) a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, a keresőtevékenység, az aktív korú fogalmának meghatározására az Szt. ide vonatkozó rendelkezései az irányadók;
b)1 e rendelet III.. fejezetében szabályozott szociális ellátások tekintetében családként az 1997.évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 19. § (4) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat kell figyelembe venni;
c) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:10. § (1) bekezdése szerinti kiskorú;
d) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki 25. évét még nem töltött be;
e) természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel az önkormányzat anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével nyújt segítséget;
f) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. - hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;
(2) E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében meghatározott juttatások, valamint e rendeletben szabályozott szociális ellátások.
4. Ellátások formái
4.§
(1) A jogosult részére - az e rendeletben meghatározott feltételek szerint -
a) települési támogatás
aa) gyógyszertámogatás;
ab) lakásfenntartási támogatás;
b) gyermekek és fiatal felnőttek támogatása
ba) fiatalok önálló életkezdési támogatása;
bb) gyermekétkeztetés térítési díj kedvezménye;
bc) menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás;
bd) ifjúságvédelmi támogatás;
c) időskorúak támogatása
ca) Salkaházi Sára Miskolc Program;
d) krízis helyzet kezelése
da) rendkívüli települési támogatás
(továbbiakban együtt: szociális ellátás) nyújtható.
5. Eljárási rendelkezések
5. §
(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti igényeket Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) ügyfélszolgálati irodáin - az erre rendszeresített formanyomtatványon - lehet benyújtani. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.
(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles - az igényelt támogatástól függően - a családjában, vagy háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványon felsorolt igazolásokat - illetve ezek hivatalból történő beszerzéseihez szükséges hozzájárulásokat – mellékelni.
(3) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamint a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(4) A jogosultsági feltételek fennállását, a rokkantságot, a fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybevett ellátást, közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatalnál, az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.
6. §
(1) 2 Az e rendelet 12. §-ában és 16. §-ában szabályozott szociális ellátás kivételével, az igénylők szociális, vagyoni körülményeinek feltárása érdekében a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során környezettanulmányt kell készíteni.
(2) A környezettanulmány az elkészítésétől számított három hónapig érvényes.
(3) A tényállás tisztázása érdekében háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető. A vagyoni körülmények további tisztázása érdekében a kérelmezőre és vele azonos lakcímen együtt lakó közeli hozzátartozókra vonatkozóan – hozzájáruló nyilatkozatuk alapján – további információk beszerezhetőek. Az adatok beszerzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatokat – a rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon – a kérelmező köteles beszerezni és az eljáró hatóságnak átadni.
7. §
(1) A támogatás megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.
(2) A házastársak akkor tekinthetők külön élőknek, ha lakcímük különböző.
8. §
(1) A kérelmezőt - a lakásfenntartási támogatás kivételével - a havi rendszerességgel, illetve negyedévente folyósított szociális ellátások a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illetik meg.
(2) A lakásfenntartási támogatás kezdő időpontja október hó első napja. Amennyiben a kérelem ezt követően kerül benyújtásra, úgy a kezdő időpont a benyújtás hónapjának első napja.
(3) A lakásfenntartási támogatás október 1.- március 31. közötti időszakra, a gyógyszertámogatás l évre, a gyermekétkeztetési kedvezmény, a menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás, valamint az ifjúságvédelmi támogatás augusztus 31. napjáig kerül megállapításra.
(4) Ha a jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjában a támogatást teljes összegben kell folyósítani.
(5) A rendszeres szociális ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.
9. §
(1) Az e rendeletben megállapított ellátások pénzben postai utalással, lakossági folyószámlára utalással, készpénzben pénztári kifizetéssel, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással adhatóak.
(2) A havi rendszerességgel adott szociális ellátásokat - ettől eltérő rendelkezés hiányában - utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani.
(3) A jogosult a jogerős határozatból eredő igényét a kifizetés esedékességétől számított hat hónapon belül érvényesítheti.
(4) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,
b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.
(5) Az Szt. 17.§ (5) bekezdés szerinti - méltányossági jogkörben - hozott döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
II. fejezet
Települési támogatások
1. Gyógyszertámogatás
10. §
(1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ( a továbbiakban: nyugdíjminimum) 200 %-át, egyedülélő esetében 275%-át, azon családok esetében, ahol a család minden tagja betöltötte 70. életévét 300 %-át, 70 éven felüli egyedülélők esetében 325 %-át, feltéve, hogy
a) 3 közgyógyellátásra nem jogosult, és
b)4 kérelem benyújtását megelőző három hónapban szedett gyógyszereinek az egészségbiztosítási szerv által igazolt havi átlagköltsége eléri a 3.500,-Ft-ot.
(2) A támogatás összege havi 3.500,-Ft.
(3) A támogatás három havonta, egyenlő részletekben kerül kiutalásra.
2. Lakásfenntartási támogatás
11. §
(1) Lakásfenntartási támogatásban részesülhet az a személy, aki a város közigazgatási területén lévő
a) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 6. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő ingatlanban életvitelszerűen lakik, és
b) önkormányzati bérlakás esetén lakásának bérleti jogát nem a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának - lakások bérletéről szóló - 25/2006. (VII.12.) rendelete 2. § (3) bekezdés a) pontja alapján szerezte, és
c) a kérelem benyújtásának időpontjában - az érintett ingatlanban - az egy főre eső lakás alapterülete eléri a 6 négyzetmétert, valamint
d) az ingatlan megfelel az e rendelet 18. §-ában5 szabályozott feltételeknek.
(2) A jogosultság megállapításánál figyelembe vehető havi nettó jövedelem nem haladhatja meg
a) egyszemélyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 250 %-át,
b) két személyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 450 %-át,
c) többszemélyes háztartás esetében a nyugdíjminimum 700 %-át, továbbá
a háztartás tagjai egyikének sem lehet vagyona.
(3) A támogatás elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában fűtési költségek viseléséhez állapítható meg.
(4) Azon személyek esetében, akiknél előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztás mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást elsődlegesen a készülék feltöltéséhez kell biztosítani.
(5) A támogatás havi összege 5.400,-Ft.
(6) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(7) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
III. fejezet
Gyermekek és fiatal felnőttek támogatása
1. Fiatalok önálló életkezdési támogatása
12. §
(1) Életkezdési támogatásra jogosult az a gyermek, akinek gondozó szülője - a gyermek megszületése előtt legalább egy évvel már - Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezett és akinek a nevére Start-számlát nyitottak.
(2) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a kincstári és természetes személy általi befizetésektől függetlenül a Start-számla összegét - a gondozó szülő kérelmére - egy alkalommal 20.000 Ft-tal kiegészíti.
2. Gyermekétkeztetés térítési díj kedvezménye
13. §
(1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményeken felül további kedvezmény állapítható meg annak a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg nyugdíjminimum150 %-át.
(2) A kedvezmény mértéke, ha a család egy főre jutó havi jövedelme:
a) nem haladja meg a nyugdíjminimum 100 %-át, a térítési díj havi 100 %;
b) meghaladja a nyugdíjminimum 100 %-át, de nem haladja meg a 130 %-át, a térítési díj havi 60 %;
c) a nyugdíjminimum 130 %-a fölött, a térítési díj havi 30 %.
(3) A miskolci közintézmények működtetéséért felelős szerv, valamint az óvodák vezetői havonta, a statisztikai adat közlésével együtt a megállapított kedvezményekről tájékoztatást adnak az önkormányzati támogatás és a bevételi kiesés ellentételezésére a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztálya részére.
3. A menetrend szerinti helyi tömegközlekedés igénybevételéhez biztosított támogatás
14. §
(1) Utazási támogatásra jogosult a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, az oktatási-, nevelési intézmény (a továbbiakban:intézmény) azon alsó tagozatos tanulója:
a) aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
b) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.
(2) A támogatás mértéke:
a) az (1) bekezdés a) pontja alapján jogosult tanuló esetében a mindenkori tanuló bérletszelvény ellenértékének 100 %-a,
b) az (1) bekezdés b) pontja alapján jogosult tanuló esetében a mindenkori tanuló bérletszelvény ellenértékének 70 %-a.
(3) A támogatás készpénzben történő kifizetésére – utólag -, az előző havi bérletszelvény, intézménybe történő leadása ellenében, azzal egyidejűleg kerül sor.
(4) A miskolci közintézmények működtetéséért felelős szerv a megállapított támogatás alapján havonta tájékoztatást ad a tényleges kifizetésekről, elszámolást készít a Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Főosztálya részére, a kifizetett összeg megtérítése céljából.
4. Ifjúságvédelmi támogatás
15. §
(1) Az ifjúságvédelmi támogatás célja a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató fiatal felnőttek anyagi támogatása.
(2) Ifjúságvédelmi támogatásban kell részesíteni azt a Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató személyt aki a 25. életévét még nem töltötte be és családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át.
(3) Nem állapítható meg az ifjúságvédelmi támogatásra való jogosultság, illetőleg a megállapított támogatást meg kell szüntetni, ha a jogosult tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve az engedélyét visszavonták.
(4) Az ifjúságvédelmi támogatás havi összege a nyugdíjminimum 25 %-a.
(5) Ha az ifjúságvédelmi támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt házasságot köt, az ifjúságvédelmi támogatás folyósításának feltételeit soron kívül felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során az ifjúságvédelmi támogatásban részesülő, felhívásra köteles benyújtani a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 5. § (2) bekezdésében szabályozott igazolásokat. A felülvizsgálat alapján – az ifjúságvédelmi támogatás megállapítására vonatkozó feltételek fennállása esetén – a korábban megállapított ifjúságvédelmi támogatást tovább kell folyósítani. Amennyiben a házasságkötés után a jogosult új családjában az ifjúságvédelmi támogatás megállapításának feltételei nem állnak fenn, azt meg kell szüntetni.
IV. fejezet
Időskorú állampolgárok támogatása
1. Salkaházi Sára Miskolc Program
16. §
(1) Pénzbeli támogatás állapítható meg a Salkaházi Sára Miskolc Program keretében annak az öregségi nyugdíjban, özvegyi nyugdíjban, vagy rokkantsági ellátásban részesülő 60. életévét betöltött személynek, aki a kérelem benyújtásának időpontjában Miskolc Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeresét.
(2) A támogatás évente egy alkalommal adható, melynek összege 10.000-, Ft.
(3) Az éves támogatás megállapítása iránti kérelem az adott év december 31. napjáig nyújtható be, ennek elmulasztása jogvesztő.
V. fejezet
Krízis helyzet kezelése
1. Rendkívüli települési támogatás
17. §
(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át.
(2) Jövedelmi helyzetre tekintet nélkül állapítható meg a szociális ellátás a (3) bekezdés d) pontjában szabályozott esetben.
(3) A rendkívüli települési támogatás alkalmi jelleggel állapítható meg különösen az alábbi esetekben:
a) a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül diagnosztizált súlyos betegség esetében a gyógyítással, kórházi tartózkodással járó többletköltségekhez,
b) regisztrált munkanélküliek esetében a munkavállalás elősegítéséhez hozzájárulás (pl. állásinterjúhoz utazási költség) évente egy alkalommal,
c) temetési költségek viseléséhez, amennyiben a kérelmező a becsatolt számlák alapján igazolja, hogy meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott,
d) a lakásban elemi kár következtében súlyos, a lakhatás elemi feltételeit veszélyeztető kár keletkezett és átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartása veszélybe került,
e) előrefizetős áramfogyasztást, gázfogyasztást mérő készülék felszereléséhez,
f) a Gyámhivatal által nevelésben vett gyermek családjával való kapcsolattartásához a kapcsolattartásra jogosult szülő részére,
g) egy év alatti gyermekek egészséges fejlődésének biztosításához – vitaminok, tápszer pótlásához – a családgondozó ajánlása alapján.
(4) A rendkívüli települési támogatás összege:
a) a (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben 10.000,-Ft.
b) a (3)bekezdés d) pontjában szabályozott esetben - a keletkezett kár nagyságától függően - legfeljebb 100.000,-Ft.
(5) A rendkívüli települési támogatás összege- a (3) bekezdés d) pontjában szabályozott eset kivételével - családonként nem haladhatja meg évente a 30.000.-Ft-ot.
(6) A (3) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben a kérelem benyújtásának határideje a haláleset bekövetkeztét követő 90 nap, a (3) bekezdés d) pontjában szabályozott esetben a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.
(7) A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben rendkívüli települési támogatás ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra tekintettel egy alkalommal állapítható meg.
(8) A (3) bekezdés g) pontja alapján megállapított támogatás a családgondozó részére kerül kifizetésre, amely összeg felhasználását utólag számlák becsatolásával igazolja.
(9) Csak kivételes méltánylást érdemlő esetben részesülhet rendkívüli települési támogatásban az a személy akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az (1) bekezdésben előírt jövedelemhatárt.
VI. fejezet 6
Rendezett lakókörnyezet feltételei
18. §
Rendezett a lakókörnyezet akkor, ha
a) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert
aa) tiszta, rendezett,
ab) rendeltetésszerű használhatósága biztosított,
ac) folyamatos tisztítása, hó- és síkosság-mentesítése, pormentesítése, valamint szükség szerinti gyakoriságú fűnyírással, kaszálással történő gyommentesítése biztosított,
ad) higiénés állapota alapján fertőzésveszély nem áll fenn, és
ae) területén a kérelmező vagy jogosult biztosítja a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 35. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat,
b) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakásban vagy házban és az ahhoz tartozó udvaron a szemét gyűjtésére és tárolására rendelkezésre áll rendeltetésszerűen használt, a hulladékszállítást végző szolgáltató által elfogadott hulladéktároló edény,
c) a kérelmező vagy jogosult az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház vizes-helyiségének, illemhelyének rendeltetésszerű használatát, tisztán tartását biztosítja,
d) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ingatlan előtti járda – járda hiányában egy méter széles területsáv -, a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területe, legfeljebb az épület 10 méteres körzetén belüli területe tiszta, rendezett, és
e) a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és az ahhoz tartozó udvar, kert, előkert vonatkozásában az a)-d) pontban nem szabályozott eseteken túl a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló önkormányzati rendeletben foglaltak betartásra kerülnek.
VII. fejezet
Záró rendelkezések
19. §
(1) Ez a rendelet 2015. márciu 01. napján lép hatályba.
(2) A 2015. március 01-jét megelőző kezdő időponttal megállapított ifjúságvédelmi támogatás legkésőbb 2015. augusztus 31. napjáig folyósítható. A jogosultakat a jogszabályváltozásról 60 napon belül értesíteni kell.
(3) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem 2015. évben csak április 1. napjától nyújtható be.
(4) Nem állapítható meg e rendelet alapján szabályozott lakásfenntartási támogatás annak a személynek, akinek
a) az Szt. 2015. február 28. napján hatályos 38. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak alapján megállapított lakásfenntartási támogatásra való jogosultsága, vagy
b) Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 22/2010. (VI.30.) rendeletének 29. §-ában foglaltak alapján megállapított lakbértámogatásra való jogosultsága
fennáll.
20. §
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
a) a gyermekek és fiatal felnőttek részére pénzben és természetben nyújtott ellátások helyi szabályairól szóló 33/2006. (IX.13.) önkormányzati rendelete;
b) a fiatalok önálló életkezdési támogatásáról szóló 34/2006. (IX.13.) önkormányzati rendelete;
c) a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 22/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelete, valamint
d) a vis maior okozta károk enyhítésére szolgáló támogatások helyi szabályairól szóló 25/2010. (VI.30.) önkormányzati rendelete.
Miskolc, 2015. február 6.
Dr. Csiszár Miklós sk. Dr. Kriza Ákos sk.
jegyző polgármester
1Módosította a 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2015. április 18. napjától.
2Módosította a 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. április 18. napjától.
3Módosította a11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 5. § -a pontja. Hatályos 2015. április 18. napjától.
4Módosította a 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 2. § -a. Hatályos 2015. április 18. napjától.
5Módosította a 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2015. április 18. napjától.
6Módosította a 11/2015. (IV.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2015. április 18. napjától.