Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2016 (V.20.) önkormányzati rendelete
a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 05. 21- 2016. 05. 22Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2016 (V.20.) önkormányzati rendelete
a Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, valamint 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (4) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének III-50/4398/2013. számú határozata szerinti partnerek, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály - Építési Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály - Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal - Népegészségügyi Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal - Felügyeleti Főosztály- Repülési és repülésvédelmi Osztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Útügyi Osztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala - Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal Vezetője, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Bányászati Osztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Vízügyi Főigazgatóság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, Felsőzsolca Város Önkormányzata, Alsózsolca Város Önkormányzata, Onga Város Önkormányzata, Arnót Község Önkormányzata, Kistokaj Község Önkormányzata, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében és az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, valamint az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: R.) 42. §-a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) MISKOLC-KELETI GAZDASÁGI területre vonatkozó sajátos előírások (G)
a) A sajátos előírások hatálya Miskolc, Keleti gazdasági terület szabályozási tervlapon lehatárolt nem összefüggő területegységeire terjed ki.
b) A gazdasági területen további mezőgazdasági major nem helyezhető el, a meglévők tovább nem bővíthetők azokon csak állagmegóvását szolgáló építési tevékenység végezhető.
c) Ahol az építési övezet kódja a legkisebb megengedett építési telek nagyságát X-szel jelöli, ott a kialakítható legkisebb telekterület mérete
ca) ipari, gazdálkodási, kereskedelmi, szolgáltatási létesítmény esetén 5 ha,
cb) önálló telken elhelyezni kívánt közmű- és hírközlési létesítmény, illetve településgazdálkodási telephely (energiaszolgáltatási telephelyek, gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, épületnek minősülő közlekedési építmények) esetén 1 ha.
d) A 27. § (2) bekezdés b) pont legkisebb telekterületre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni.
e) A belvízzel veszélyeztetett területeken az úthálózatot az uralkodó vízszint figyelembevételével kell megvalósítani. A telkek rendezett terepszintjét, az építmények padlószintjét ezek figyelembevételével kell meghatározni.
f) Az építési telkek csapadékvíz elvezetését vízkészlet-gazdálkodás keretében szükséges megtervezni. Ennek során a felszíni víz telken történő visszatartásáról (víztakarékos öntözési technológia, tisztított víz visszaforgatása) gondoskodni kell.
g) Az övezeti jelben megengedett építménymagasságnál magasabb építmény (antenna. torony, technológiai berendezés. stb.) legfeljebb 30 m magasságig, a megengedett legnagyobb beépítettség mérték legfeljebb 5 %-áig létesíthető.
h) A szabályozási terven jelölt kötelező növénytelepítést a beépítéssel egyidejűleg kell megvalósítani és legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig be kell fejezni. A zöldfelület tárolási, üzemi célra nem használható.
i) A tervezett építmények takaró fásításait, felszíni parkoló helyek fásításait, vízfolyások, csatornák és közlekedési útvonalak menti fásításokat, a 30-50 m szélességű tervezett zöldsávokat és erdősávokat legalább 80 %-ában őshonos, tájba illő, növényállománnyal kell telepíteni és fenntartani.
j) A vízfolyások és csatornák 20 méteres szabályozási szélességén belül háromszintű növénytelepítés szükséges, fa, cserje és hagymás-évelő növények telepítésével. A vízfolyások és csatornák, amelyek az ökológiai hálózat részét képezik szigeteletlen, burkolatlan földmederrel kell megépíteni.
k) Parkolókban 4 parkolóhelyenként 1db nagylombkoronát nevelő, minimum 14/16 cm törzskörméretű kétszer iskolázott fa telepítendő, amihez 4 m2/fa ültetési zöldfelület betartása szükséges.
l) A gazdasági, kereskedelmi, ipari épületek takaró fásításait, valamint a Gip, Gksz, Ge területek tervezett 30-50 méteres zöldsávjait háromszintű növénytelepítéssel szükséges kialakítani, mint magas, nagy lombkoronájú fa – kis vagy közepes lombkoronájú fa – cserje szint, vagy magas, nagy lombkoronájú fa – magas cserje – alacsony cserje szint.
2. § (1) A R. 44. § (2) bekezdés 24. mellékletének 48-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) A R. 44. § (2) bekezdés 24. mellékletének 48-4 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a jelen rendelet 2. melléklete lép.
(3) A R. 44. § (2) bekezdés 24. mellékletének 53-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a jelen rendelet 3. melléklete lép.
(4) A R. 44. § (3) bekezdés 25. mellékletének 53 külterületi szabályozási tervlapja helyébe a jelen rendelet 4. melléklete lép.
(5) A R. 27. melléklete helyébe a jelen rendelet 5. melléklete lép.
3. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
5. melléklet
1. Búza tér – Gömöri p.u.
1.1. Szeles utca – Ady Endre utca – Búza tér (utca) – Zsolcai kapu közötti tömb
2. Miskolc Keleti gazdasági területe