Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2016 (XII.12.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 01. 11- 2017. 01. 12

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2016 (XII.12.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) önkormányzati rendelet módosításáról

2017.01.11.

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, valamint 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hatósági Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály - Építési Osztály,

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi Főosztály - Környezetvédelmi Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály,
Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal - Népegészségügyi Főosztály,
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala
Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala - Felügyeleti Főosztály- Repülési és repülésvédelmi Osztály,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Útügyi Osztály,
Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala - Földhivatali Főosztály,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdészeti Osztály,
Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztálya,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Bányászati Osztály,
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala,
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatala, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében és az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdésében, valamint az 1. számú melléklet 1.1.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével, a következőket rendeli el:

1. § A Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII. 06.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) A területen a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.”

2. § A R. 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Az elhelyezhető építmények és épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2 %-át, az újonnan elhelyezendő épületek magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. Ennél magasabb épületet a településképi védelem szabályai szerint lehet engedélyezni.”

3. § A R. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b) A zónában lakóépület nem építhető, a területen csak gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), és földdel borított pince helyezhető el.”

4. § A R. 15. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„f) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

fa) Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén:

- lakóépület: min. 20 ha (200 000 m2)
- gazdasági épület: min. 5 ha (50 000 m2)

fb) Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén:

- lakóépület: min. 6 ha (60 000 m2)
- gazdasági épület: min. 2 ha (20 000 m2)

fc) Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes bruttó alapterülete telkenként max. 1200 m2, ezen belül a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó, kert) az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)
- nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a,
- utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

fd) Építménymagasság: max. 4,5 m. Kivéve, ha az építmény sajátos funkciója (technológiája) miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel (pl. gabonasiló).

g) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló rendelet meghatározása szerinti értelmezésben belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.”

5. § A R. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A vízműterületeken belüli technológiai létesítmények, műtárgyak beépítettségi mértékét és építménymagasságát az illetékes szakhatóság bevonásával, azzal egyeztetve, az ide vonatkozó szakági jogszabályok alapján kell megállapítani.”

6. § A R. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit - a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján az 1.-3. sz. táblázatok „K” oszlop előírásai szerint kell meghatározni.”

7. § A R. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a telek jelenlegi építményeinek építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. A kialakult építménymagassági érték megtartása mellett a meglévő tetőtér beépíthető. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.”

8. § A R. 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/(2)Az építési zónák konkrét előírásai az 1-3 táblázatban meghatározottak szerint alakíthatók. Eszerint:/
„a) Újonnan az utcavonalon jellemzően magastetős, 7,5-16,0 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények esetében a beépítési módot, az építménymagasság értékét az illeszkedés szabályainak alkalmazásával egyedileg kell megállapítani.”

9. §

A R. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közművesítettség mértéke teljes. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezés-mentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.”

10. §

A R. 23. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) újonnan az utcavonalon jellemzően magastetős, 4,5-12,5 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal építhetők.”

11. §

A R. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közművesítettség mértéke teljes. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezés-mentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.”

12. §

A R. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közművesítettség mértéke teljes. Amennyiben ez nem biztosított, a részleges közművesítettség is megengedett, de ez esetben az elhelyezhető lakásszám max. 1 db.”

13. §

A R. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közművesítettség mértéke teljes. Amennyiben ez nem biztosított, a részleges közművesítettség - zárt szennyvíztározó – létesítése is megengedett az adott településre vonatkozó és a szakági előírások betartásával.”

14. §

A R. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület esetében a közművesítettség mértékének teljesnek kell lennie.”

15. §

A R. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A belterületen fekvő telek esetében a közművesítettség mértéke teljes, egyéb területeken a részleges közművesítettség kiépítése megfelelő.”

16. §

A R. 28. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) az épületrész kinyúlása közterület fölé 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, kivéve az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt, amely kinyúlása legfeljebb 1,0 méter lehet.”

17. §

A R. 28. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - 20,0 méternél nagyobb nem lehet, kivéve ha a kialakult helyzet és az illeszkedés szabályai ettől eltérő méretet indokolnak.”

18. §

A R. 28. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20) Az illeszkedés szabályainak alkalmazásával kell eljárni az alábbi esetekben, amennyiben az általános és konkrét övezeti szabályozás másként nem rendelkezik:
a) Előkertek megállapítása
b) Hátsókertek megállapítása
c) Telekmegosztás esetén az alakítható legkisebb telekszélesség és telekmélység meghatározásánál
d) Kötelező építési vonal kijelölése a megadott építési helyen belül
e) Épület elhelyezés az építési helyen belül
f) Melléképületek elhelyezése az építési helyen belül, különös tekintettel a beépítési módra, az elő-, oldal-, és hátsókertre, valamint a tetőformára és a kialakult állapotokra.
g) Az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h) Védett területeken és létesítményeknél a tetőforma megállapításánál, különös tekintettel a zártsorú beépítési móddal szabályozott hézagosan zártsorú beépítéseknél. Itt a szomszédos telek felé a kialakult állapotnak megfelelően a meglévő nyeregtető megtartható.
i) Beépítési módok helyi alkalmazása esetében
j) Minden olyan esetben, amikor a MÉSZ és a Szabályozási terv nem ad egyértelmű szabályozást.”

19. § A R. 31. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló kormányrendelet előírásai szerint kell eljárni.”

20. § A R. 31. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

c) Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Miskolc város ivóvízellátásába bekapcsolt hidegvizes karszt források védőterületeire és védőidomainak kijelöléséről szóló határozatának előírásai betartandók.

21. § A R. 31. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) A Mechatronikai Ipari Park területén a 12998, 12995, 12997/1, 12997/3, 12997/5, 12997/8, 12997/9, 12997/10 hrsz.-ú és ezekből további telekfelosztással létrejött ingatlanokon beruházások tervezésénél

ca) a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló kormányrendelet előírásai betartandók,

cb) az árvíz levonulásának időszakában számolni kell a talajvíz megemelkedésével,

cc) az engedélyezési tervdokumentáció készítésénél meg kell kérni az illetékes vízügyi hatóság szakvéleményét.”

22. § A R. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az országos védelem alatt álló objektumokat a szabályozási terv a műemléki környezettel együtt jelöli, a műemlékek listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.”

23. § A R. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák:

- A Bükki Nemzeti Park területe (bővítési területtel együtt)
- Országos jelentőségű természetvédelmi területek (ex lege területek: földvárak)
- Természeti területek
Országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően.
Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.
Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez.”

24. § A R. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni.”

25. § A R. 35. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § Korlátozási zónák

(1) A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónájába eső, a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, és telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető.

(2) A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak az építés feltételeit tisztázó egyeztetés alapján helyezhető el.

(3) Országos közút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, és telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK –ban, valamint a közúti közlekedésről szóló törvényben előírt feltételek szerint helyezhető el.

(4) Az országos vasutak védőterületének zónájában – a szabályozási terven jelölt telkeken, és telekrészeken építkezés csak a vonatkozó szakági előírások által korlátozott formában, külön hozzájárulással engedélyezhető.

(5) A repülőtér védőterülete miatti korlátozási zónában a repülőtér védőterületére eső telekrészen épületre építési engedély csak a védőzóna előírásainak és korlátozásainak betartásával, továbbá légügyi hatóságok egyetértése esetén adható.

(6) Védőfásítási korlátozási (beültetési kötelezettség) zónában a szabályozási terven jelölt fásítás területén építési hely csak kivételes esetben alakítható ki, burkolt felület (út, parkoló) fásított módon létesíthető. A telken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását amennyiben a telekrész nem beépített, a jelen rendelet hatályba lépésétől két éven belül meg kell kezdeni és öt éven belül be kell fejezni. Ha a jelölt telekrész a jelen rendelet hatályba lépésekor beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek 10,0 m-es környezetét kivéve, a fásítási kötelezettséget az elrendeléstől számított öt éven belül teljesíteni kell. Az épületek területének és 10,0 m-es környezetének fásítását az épület bontását követő egy éven belül végre kell hajtani. A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.

(7) A telek korlátozottan beépíthető zöldfelületre javasolt része területén építési hely csak ezen rendelet 28. § (8) bekezdésben foglalt korlátozással jelölhető ki, a beépítetlenül maradó telekrészt növényzettel fedetten kell kialakítani.

(8) Csúszásveszélyes terület zónában építési engedély csak részletes geotechnikai szakvélemény alapján, az ott meghatározott (alapozási, területstabilizálási) módon adható.

(9) Honvédségi terület védőtávolsága zónában az építési engedély kiadásához a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar véleményét ki kell kérni.

(10) Bányatelek, továbbá alábányászott területek korlátozási zónájában csak a bányászatról szóló törvényben meghatározott rendelkezések szerint szabad eljárni.”

26. § A R. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

- a vízellátás,
- a szennyvízelvezetés,
- a csapadékvíz-elvezetés,
- a földgázellátás,
- villamosenergia-ellátás,
- távhőellátás,
- a kábel-TV,
- a távközlés, hírközlés
létesítményeit, építményeit elsősorban közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
Az elhelyezésnél az érvényes megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.”

27. § A R. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Védett épületen vagy városképileg-építészetileg védett területen, műemléki környezetben levő épület homlokzatán megjelenő közművezetékek, épületgépészeti tartozékok (konvektor, klíma) parabola-antenna és egyéb közmű jellegű berendezések létesítéséhez a településképi védelem szabályait kell alkalmazni.”

28. § A R. 38. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c) Távközlési műtárgyak (pl. antenna) telepítésénél a településkép védelmi követelményeket a településképvédelem szabályai szerint lefolytatott településképi véleményezési vagy településképi bejelentési eljárás során kell meghatározni.”

29. § A R. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.”

30. § A R. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Közterületen, és közterületről látható területen pavilon elhelyezését csak a településképi védelem szabályai és az ide vonatkozó építésügyi és közlekedési jogszabályok alapján lehet engedélyezni.”

31. § A R. 42. § (6) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„j) A Szent István tér Petőfi utca Reményi Ede utca és Meggyesalja utca által határolt tömbre vonatkozó kiegészítő előírások:

- A tömb beépítése előtt a déli tehermentesítő, vagy az azt helyettesítő útra közlekedési alátámasztó munkarészt kell készíttetni, tisztázva a belvárosi közlekedési összefüggéseket, valamint a megépíteni kívánt létesítmények közlekedési és árufeltöltési és egyéb ellátási feltételeit és ezek hatását a belvárosi közlekedési rendre.
- A tömb beépítése előtt a Szinva patak nyomvonalának áthelyezését, vagy a tömbön való átvezetését vízügyi munkarésszel kell alátámasztani.
- A tömb beépítésénél biztosítani kell a terület belső tagolását a megfelelő átriumokkal és passzázsokkal.”

32. § A R. 44. § (1) bekezdésében az „5. sz. melléklet: közcélú tilalom, változtatási tilalom, elővásárlási joggal terhelt terület” szövegrész helyébe az „5. sz. melléklet közcélú tilalom, változtatási tilalom” szöveg lép.

33. § A R. 44. § (2) bekezdésében hivatkozott 24. mellékletének:

1. 19-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe az 1. melléklet lép,

2. 19-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 2. melléklet lép,

3. 19-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 3. melléklet lép,

4. 19-4 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 4. melléklet lép,

5. 20-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 5. melléklet lép,

6. 20-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 6. melléklet lép,

7. 20-4 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 7. melléklet lép,

8. 27-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 8. melléklet lép,

9. 27-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 9. melléklet lép,

10. 28-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 10. melléklet lép,

11. 28-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 11. melléklet lép,

12. 29-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 12. melléklet lép,

13. 29-4 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 13. melléklet lép,

14. 30-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 14. melléklet lép,

15. 38-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 15. melléklet lép,

16. 38-4 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 16. melléklet lép,

17. 39-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 17. melléklet lép,

18. 39-3 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 18. melléklet lép,

19. 40-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 19. melléklet lép,

20. 46-2 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 20. melléklet lép,

21. 48-1 belterületi szabályozási tervlapja helyébe a 21. melléklet lép.

34. § A R. 45. § 2/b táblázata helyébe a következő táblázat lép:

(Az egyes beépítési kódokhoz tartozó előírás tartalom)
„2/b táblázat

A

B

C

D

1.

Beépítési
% kódja

Max.
beépítési
%

Előírt
Min. zöld-
felületi
fedettség
%

- ha a telek saroktelek vagy átmenő (két utca között elhelyezkedő) telekbeépítettsége
- zártsorú beépítési mód esetén további 20%-kal
- szabadonálló, ikres, oldalhatáron álló beépítési mód esetén további 10%-kal
növelhető az előírt zöldfelületi fedettség terhére a vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előírt értékig.

2.

1

5

80

- ha az építési zóna különleges kereskedelmi célú területbe tartozik, a zöldfelület 15 %-kal csökkenthető a vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előírt mértékig.

3.

2

10

75

- ha az építési zóna vegyes vagy gazdasági területbe tartozik, a zöldfelület 15%-kal csökkenthető a vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előirt mértékig.

4.

3

15

70

- A vonatkozó általános érvényű kormányrendeletben előírt feltételt nem kell alkalmazni a Mechatronikai Ipari Park területén a 12998, 12995, 12997/1, 12997/3,12997/5,12997/8,12997/9,12997/10 hrsz.-ú és ezekből további telekfelosztással létrejött ingatlanokra.

5.

4

20

65

6.

5

30

55

7.

6

40

45

8.

7

60

25

9.

8

80

10

10.

9

100

-

11.

0

50

30

35. § A R. 26. melléklete helyébe a 22. melléklet lép.

36. § A R. 27. melléklete helyébe a 23. melléklet lép.

37. § Hatályát veszti a R.:

a) 21. § (2) bekezdése,

b) 27. § (6) bekezdése,

c) 28. § (5) bekezdés d) pontja,

d) 32. § (6) bekezdés c)-e) pontjai,

e) 40. § (8) bekezdése,

f) 40. § (11) bekezdése és

g) 28. melléklete.

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.