Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdés e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala, Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály és

az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdésében, valamint az 1. melléklet 1.1.1 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A temetőkre vonatkozó általános rendelkezések
   

1. §

(1)       E rendelet hatálya kiterjed:

a) az 1. melléklet szerinti köztemetőkre (a továbbiakban: Köztemető), amelyekben Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti és

b) a 2. melléklet szerinti védett síremlékekre.

(2)       Az egyházi tulajdonú temetők felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

2. §

A Köztemetők üzemeltetését és fenntartását a Miskolci Városgazda Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Közszolgáltató) látja el az Önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján.

2. A temetési helyekre vonatkozó általános szabályok

3. §

(1)       A Köztemetők temetési helyei lehetnek:

                   a)         sírbolt,

                   b)         egyes sírhely,

                   c)         kettős sírhely,

                   d)         gyermek sírhely,

                   e)         díszsírhely,

                   f)         közéleti sírhely,

                   g)         urnasírhely,

                   h)         családi urnasírhely,

                   i)          urnafülke és

    j)         a hamvak beszórására szolgáló hely.

(2)       A díszsírhely a temető területén erre kijelölt sírhely, amelyet Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere kérelemre díjmentesen adományoz, vagy megváltását engedélyezi a teljes díj megfizetése mellett.

(3)       A közéleti sírhelybe való temetkezést Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere engedélyezi kérelemre. Engedély akkor adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az elhunyt által kifejtett tevékenység alkalmas volt arra, hogy a Miskolc városa iránti megbecsülést fokozza vagy a város egészének vagy egy részének fejlődését elősegítse a közéleti, tudományos, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, vallási vagy gazdasági területen.

(4)       A temetési helyért a temettető e rendelet 6. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat a temetést, kihantolást és rátemetést megelőzően kell befizetni.

(5)       Arra nézve, hogy a sírboltba kik temethetők be, a sírbolt felett rendelkezőnek a sírbolt könyvbe bejegyzett rendelkezése az irányadó. Ha a sírbolt felett rendelkező e tekintetben nem intézkedett, a sírboltba az elhunyt házastársa, továbbá egyenesági rokonai, valamint ezek házastársai temethetők be. A sírboltba a sírbolt felett rendelkező más hozzátartozói akkor temethetők be, ha a temetést kérelmező a Közszolgáltatónak bemutatja az előbbiekben felsorolt temetésre jogosultak írásbeli hozzájárulását.

(6)       A díszsírhelybe és a közéleti sírhelybe az elhunyt házastársa - az elhunyt után fizetendő sírhely díjával megegyező összegű - díj fizetése mellett betemethető. Az adományozott díszsírhelybe történő rátemetés esetén, a teljes megváltási ciklus díját akkor is meg kell fizetni, ha az adományozástól számított 25 év még nem telt el.

4. §

(1)       A temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartama:

a) sírbolt esetén 60év,

b) egyes, gyermek-, dísz-, közéleti sírhelyesetén25év,

c)         kettős sírhely esetén az utolsó koporsós betemetéstől számított 25 év, azzal, hogy amennyiben a sírhely betemetésétől számított 25 éven belül nem történik második betemetés, a sírhely további használatát csak újraváltással lehet biztosítani,

d)         urnasírhely, családi urnasírhely és urnafülke esetén 10 év.

(2)       A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint.

(3)       Ha az eltemettetőnek nincs a temetőben egyéb temetési hely feletti rendelkezési joga, az elhunytat a sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(4)       Nem vonatkozik a (3) bekezdésben meghatározott temetési sorrend az újraértékesítésre kerülő, vagy megüresedett temetési helyekre.

5. §

(1)       A sírhelyek eredeti befogadóképessége alapján az:

a) egyes sírhelybe egy nagy koporsó,

b) kettős sírhelybe kettő nagy koporsó,

c) gyermek sírhelybe egy10éves,vagy fiatalabb korú gyermek koporsója temethető.

(2)       A temetési hely mélyítésével – a Korm. rendeletben rögzített szabályok betartása mellett:

a) egyes sírhelybe további:

aa) egy nagy koporsó és egy gyermek koporsó vagy

ab) egy nagy koporsó és egy exhumált halott rátemethető,

b)         kettős sírhely egy-egy részébe rátemetés az egyes sírhely mértékének megfelelően végezhető,

c)         gyermek sírhelybe a sír mélyítése mellett, még további egy 10 éves, vagy ettől fiatalabb elhunyt gyermek koporsója rátemethető.

(3)       A (2) bekezdésben részletezett rátemetések esetén az utolsó betemetéstől számított 25 éves nyugvási időt díj fizetése mellett biztosítani kell.

(4)       A sírnyitás és rátemetés engedélyezésére a Korm. rendelet szabályai az irányadóak.

6. §

(1)       Azon közéleti sírhelyek megszüntetése, vagy tovább fenntartása tárgyában, amelyek sírhelyhasználati jogát nem váltották meg újra, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése határoz. E határozat meghozataláig a Közszolgáltató e sírokat nem szüntetheti meg.

(2)       Nem szüntethetők meg azon sírok, amelyek műemléki védettség alatt állnak, vagy kultúr-, vagy ipartörténeti szempontból értéket képviselnek. E sírok gondozója a temetési hely feletti rendelkezési joggal bíró személy hiányában a Közszolgáltató.

(3)       A Közszolgáltató a Köztemetőkben folyamatosan köteles gondoskodni azokról a sírokról, amelyek az I. és II. világháborús katona áldozatok nyughelyei.

3. Sírboltokra, síremlékekre, sírjelekre vonatkozó szabályok

7. §

(1)       Sírbolt, síremlék építése az e rendeletben foglaltak betartása mellett végezhető, és a Közszolgáltató engedélyéhez kötött. Az előírt feltételek betartása érdekében a Közszolgáltató 10.000,- Ft összegű biztosítékot kérhet a munkálatokat végzőtől. Amennyiben a sírbolt, síremlék építője az előírtakat nem tartja be, úgy a letétbe helyezett biztosíték terhére az elmaradt és helyreállítási munkák elvégezhetők, vagy elvégeztethetők, és a kivitelezővel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

(2)       Hat személyesnél nagyobb sírbolt a Közszolgáltató külön engedélyével létesíthető.

(3)       A sírboltok soron belüli egymástól való távolsága 80 cm, a sírbolt sorok egymástól való távolsága 80 cm lehet.

(4)       Síremléket, sírjelet létesíteni, annak eredeti állapotát megváltoztatni az jogosult, aki az e rendelet szerinti rendelkezési joggal bír. Ha a síremléket vagy sírjelet létesítő, vagy azt megváltoztatni kívánó nem azonos a rendelkezni jogosulttal, a kiépítéshez, vagy átépítéshez annak engedélyét meg kell szerezni.

(5)       Parcellánként nem létesíthető olyan sírjel, amely az adott temetőrész jellegét megváltoztatja.

(6)       Síremléket építeni csak szilárd talajra lehet, a síremlék méreteit a Közszolgáltató állapítja meg.

(7)                   A sírjelen fel kell tüntetni az elhunytról a legfontosabb információkat: a betemetettek nevét, születésük és elhalálozásuk évét.

(8)       A síremlék vagy sírjel nem haladhat túl a temetési hely megállapított területén.

(9)       A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A temetési hely területén kívül 30 cm széles járda létesíthető. A síremlék magassága a járda szintjétől maximum 150 cm lehet, kivéve ez alól a kopjafa. Sírbolt esetén magassági korlátozás nincs.

(10)     Síremlék, sírjel felállítását, átépítését, felújítását, lebontását a bemutatott vázrajz, terv alapján a Közszolgáltató engedélyezi.

4. Urnákra vonatkozó szabályok

8. §

(1)       Urnákat az alábbi mennyiségben lehet a sírokban elhelyezni:

a)         egyes sírhelybe:

aa) hat urna helyezhető el, vagy

ab) négy urna helyezhető el,  amennyiben rátemetéssel az eredetin felül egy nagy koporsó került betemetésre,

b)         kettős sírhelybe oldalanként:

ba) hat urna helyezhető el, vagy

bb) négy urnahelyezhető el, amennyiben rátemetéssel az eredetin felül egy nagy koporsó került betemetésre,

c)         gyermek sírhelybe az eredeti egy koporsó betemetésén felül két urna helyezhető el,

d)         urnasírba négy urna helyezhető el,

e)         családi urnasírhelyen a kialakítástól függő, de legfeljebb négy urna helyezhető el,

f)         urnafülkébe urna a befogadóképességig helyezhető el,

g)         sírboltba tetszés szerinti mennyiségű urna helyezhető el.

 (2)      Ha a 3. § (1) a)-d) pontjai szerinti temetési helybe urna elhelyezésére kerül sor és a 10 éves nyugvási idő az eredetileg megváltott használati időben – 25 vagy 60 év - biztosítható, külön használati időt megfizetni nem kell. Ha azonban az urna nyugvási ideje csak a használati időn túl biztosítható, akkor a sírhely, sírbolt díjának időarányos részét meg kell fizetni.

(3)       Az urnasírhelybe, családi urnasírhelybe, és egy, kettő vagy három urna befogadására alkalmas urnafülkébe elhelyezett urnák nyugvási idejének megváltására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a megfelelő megváltási idő figyelembevételével.

(4)       Az urnafülkéből urnasírhelybe, urnasírhelyből urnafülkébe történő áthelyezést a Közszolgáltató engedélyezi. Ha az áthelyezésre a megváltott használati időn belül kerül sor, a használati időt folyamatosan kell számítani, azonban az urnafülke és sírhely közötti használati díj különbözetének időarányos részét meg kell fizetni. A megüresedett temetési hellyel a továbbiakban a Közszolgáltató rendelkezik.

5. Védett síremlékekre vonatkozó rendelkezések

9. §

(1)        Az Önkormányzat Közgyűlése a sírjel, síremlék, sírbolt művészeti értéke miatt, vagy a köztiszteletben álló elhunyt személy, valamint háború idején Miskolcon elhalálozott katona emlékének megőrzése érdekében sírjelet, síremléket, temetési helyet - a temetéstől számított 20 év elteltével - védetté nyilváníthat.

(2)        A sírjel, síremlék, temetési hely védetté nyilvánítására kérelem alapján kerülhet sor. A védetté nyilvánítást bármely természetes vagy jogi személy kérelmezheti.

(3)       A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a védendő sírjel, síremlék, temetési hely megnevezését,

b) a temetési hely pontos megjelölését a következők szerint:

ba)       temető,

bb)       parcella,

bc)       sor,

bd)      szám

c) a védendő sírjel, síremlék, temetési hely rövid leírását, dokumentálását a következők szerint:

ca)       irodalom,

cb)       fotók

d) a kezdeményezés indokolását és

e) a temetési hely felett rendelkezni jogosult írásbeli hozzájárulását a védetté nyilvánításhoz.

(4)       A kérelmet Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani. A sírjel, síremlék, temetési hely (a továbbiakban együtt: védett síremlék) védetté nyilvánításáról egy legalább öt főből álló szakértői testület javaslata alapján a Közgyűlés dönt. A szakértői testület tagjait a Polgármester bízza meg, tagjai:

- a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár képviselője,

- a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Levéltár képviselője,

- a Herman Ottó Múzeum képviselője és

- a témában jártas szakemberek.

(5)       A védett síremlékek védettsége megszüntethető. A megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. A megszüntetés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a megszüntetésre okot adó részletes indokolást. A megszüntetésre vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(6)       A védelem alá helyezési és a védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell:

a) a temető üzemeltetőjét és

b) a temetési hely felett rendelkezni jogosult személyt.

10. §

(1)       A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a védelem – a temető megszüntetéséig – határozatlan idejű.

(2)       A temetési hely felett rendelkező személy a védett síremléket – a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével – csak a Közgyűlés hozzájárulásával változtathatja meg.

(3)       A védett síremlékek gondozásával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában az Önkormányzat látja el.

(4)       A védett síremlékekben keletkezett kárt, rongálódást a temető fenntartója köteles jelezni Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere felé.

(5)       Amennyiben olyan személy sírjelének, síremlékének, temetkezési helyének védetté nyilvánítására érkezik kérelem, aki megfelel a 9. § (1) bekezdésben foglaltaknak, de az adott temetési hely felett nincsen rendelkezni jogosult személy és a kérelmező nem tudja vállalni a temetési hellyel kapcsolatos anyagi kötelezettségeket, az Önkormányzat minden, a védett síremlékkel kapcsolatos költség megtérítését vállalhatja. A költségek fedezetét a Közgyűlés évente, a költségvetési rendeletben határozza meg.

(6)       Azon védett síremlékek megszüntetése vagy tovább fenntartása tárgyában, amelyek esetében a temetési hely használati jogát nem váltották meg újra, a Közgyűlés határoz. A határozat meghozataláig a védett síremlék nem szüntethető meg.

11. §

(1)       A védelem alá helyezést, valamint a megszüntetésének tényét a sírbolt könyvbe, egyéb temetési helyek esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzésről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(2)       Az adott temetőben a védett síremlékek elhelyezkedéséről a főbejáratnál elhelyezett tábla tájékoztatja a látogatókat.

(3)       A védett síremlékekről az Önkormányzat és az egyházak között külön megállapodás                                     rendelkezik.

6. A Közszolgáltató feladatai

12. §

(1) Köztemetőkben a sírhelygazdálkodás a Közszolgáltató feladata.

(2)       A Köztemetőt nagyságától és fekvésétől függően a Közszolgáltató osztja fel parcellákra, a parcellákat pedig sorokra. A sorokon belüli temetési helyeket a Közszolgáltató jelöli ki.

13. §

A Közszolgáltató, olyan sírhelynyilvántartást köteles vezetni, amelyből a sírhely használati jog lejártát követő 25 év alatt az eltemetettek maradványainak sorsa megállapítható.

14. §

(1)       A Közszolgáltató temetkezési szolgáltatást is végez.

(2)       A Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, berendezett, felszerelt ravatalozó, ravatalozó-halottasház épületegyüttes működési feltételeinek biztosítása, valamint ezek és a temető egyéb közcélú létesítményeinek működtetése és karbantartása, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórása, urnaelhelyezése, sírásás, sírhelynyitás, sírbahelyezés, visszahantolás, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátása a Közszolgáltató kötelezettsége.

7. Temetkezésre vonatkozó szabályok

15. §

(1) A Köztemetőkben a temetések időpontját a Korm. rendeletben megjelölt határidőnek megfelelően a Közszolgáltató állapítja meg.

(2) A halottat az eltemetésig – feltéve, hogy a temettető vagy a temetésre kötelezett, a temetkezési szolgáltató igénybevételére vonatkozó szándéka vagy az eltemetés helye nem ismeretes – a hűtésre a Szentpéteri kapui köztemető halottasházában (a továbbiakban: Városi halottasház) kell elhelyezni, kivéve, ha a boncolás elvégzése érdekében az elhunytat kórházba szükséges szállítani.

(3) A kórházban elhunyt vagy boncolásra kórházba szállított elhunytakat a jogszabályi szállíthatóság bekövetkezte után azonnal, a boncolás után azonnal, de legfeljebb a boncolást követő 24 óra elteltével a temetkezési szolgáltató a Városi halottasházba átszállítja.

(4) A Közszolgáltató 0 –24 óráig terjedő folyamatos ügyeletet tart. Az elhunytak tárolása az eltemetés időpontjáig közegészség – és járványügyi szempontból csak erre a célra létrehozott, engedéllyel rendelkező – Miskolc közigazgatási határain belül lévő hűtőegységben vagy a Városi halottasházban történhet.

(5) A felravatalozás a ravatalozó helyiségben, vagy az e célra kijelölt ravatalozó helyen történik. A felravatalozott koporsót a gyászszertartásnak megfelelően nyitva lehet tartani. Ha azonban a holttetem oszlása előrehaladott, a hozzátartozók előzetes értesítése után a koporsót le kell zárni és az később, a temetés időpontjában sem nyitható fel.

8. A temetők rendje

16. §

(1) Köztemetők nyitvatartási rendje:

                   a) január 1- február 28. között                        8.00 – 17.00

                   b) március 1- szeptember 30. között              7.00 – 20.00

                   c) október 1- december 31. között                 8.00 – 17.00,

                      kivéve: október 30 - november 1.  között      8.00 – 21.00.

(2)       A Köztemetők parcelláiban létesítendő temetési helyek építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részleteit a Közszolgáltató határozza meg.

(3)       A sírokra és a parcellák belsejére fát vagy egyéb fás szárú növényt ültetni tilos.

(4)       A temető területén csak a sírhelyek, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak, koszorúk, sírlámpák, virágok, cserepes növények helyezhetők el. Minden más, e célra szolgáló tárgy csak a Közszolgáltató engedélyével helyezhető el.

(5)       A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és más helyre elszállítani tilos.

(6) A temetőben tüzet rakni, szemetet égetni tilos.

(7) A temetők területének tisztán tartása az e rendeletben meghatározott módon a Közszolgáltató feladata.

(8) A gondozatlan megváltott sírhelyeken végzendő munkákat a Közszolgáltató a létesítő költségére elvégeztetheti. Ennek költsége betemetésnél vagy újraváltásnál kötelezően befizetésre kerül.

(9) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható. Hulladék csak az arra kijelölt helyen rakható le.

(10) A temetőben összegyűjtött hulladék elszállításáról a Közszolgáltató szükség szerint gondoskodik.

(11) Padok és egyéb ülőalkalmatosságok parcellákban sírok között nem létesíthetők, és helyezhetők el. Ezek elhelyezésének engedélyezése a Közszolgáltató hatásköre.

(12) A Szentpéteri kapui temetőbe járművel történő behajtás díj megfizetéséhez kötött.  Egyéb köztemetőkbe a behajtás tilos.

(13) A temetők területére állatokat behajtani, kutyákat bevinni - a vakvezető és temetők őrzésében segédkező kutyák kivételével - tilos.

9. Záró rendelkezések

17. §

(1)       Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)       Hatályát veszti a temetőkről és temetkezési tevékenységről szóló 62/2000. (XII.13.) önkormányzati rendelet, a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában lévő temetők sírhelydíjairól és egyéb temetői szolgáltatások díjairól szóló 36/1997. (VII.01.) önkormányzati rendelet és a védett síremlékekről szóló 40/2009. (XII. 2.) önkormányzati rendelet.

Miskolc, 2017. június 14.

                        Dr. Alakszai Zoltán sk.                                                                Dr. Kriza Ákos sk.

                                   jegyző                                                                                 polgármester