„(1a) A szolgáltatás szüneteltetésének kezdeményezése esetén, a szabálytalan vételezés lehetőségének megakadályozása érdekében a szükséges műszaki átalakításokat a távhőszolgáltató előírásai szerint kell elvégezni, szükség esetén a jelentősebb átalakításokról műszaki tervdokumentációt kell készíteni a felhasználó költségviselése mellett.”

„(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szüneteltetés épületrészre vonatkozik, a felhasználónak, díjfizetőnek a szüneteltetés időtartama alatt mérsékelt fűtési hődíjat kell fizetnie, melynek mértéke az épületrészre eső hőmennyiség 40%-a szerint kiszámított hődíj.”

„15. § A szüneteltetés időtartama minimum egy fűtési időszak, maximum 1 év lehet, amely a lejárat előtt legalább 30 nappal korábban történő írásbeli bejelentés alapján évente meghosszabbítható.”

„(1) Az I. fokozat elrendelése során az I. kategóriában felsorolt egyéb felhasználók esetében a lekötött hőteljesítmény külső átlaghőmérséklethez tartozó arányos részének 10%-os csökkentését kell végrehajtani. Amennyiben ezen intézkedések nem elegendőek a biztonságos és folyamatos távhőszolgáltatáshoz, úgy az I. kategóriába sorolt felhasználók lekötött hőteljesítményének legfeljebb 75%-os csökkentésével kell a távhőszolgáltatást biztosítani.”

„(2) Az (1) bekezdés szerinti munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A Szolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a Szolgáltató vagy felhasználó által megbízott és Szolgáltató által jóváhagyott, megfelelő szakképesítéssel és referenciával rendelkező harmadik fél végzi el a Szolgáltató szakfelügyelete mellett.”

„(2) Az egyedi közszolgáltatási szerződés 30 napos felmondási idővel, a fűtési időszak végére mondható fel. A felmondáshoz szükséges a Tszt.-ben szabályozott együttes feltételek az egyedi közszolgáltatási szerződés felmondására is irányadóak.”

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti havi elszámolási mód alapján a felhasználási helyek által ténylegesen, havonta felhasznált hőmennyiség havonta utólag kerül elszámolásra az egy mérési ponthoz (hőközponthoz, hőfogadóhoz) tartozó felhasználási helyek légköbméterének arányában. ”

„(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti elszámolási mód alapján a ténylegesen felhasznált hőmennyiség a hődíj részszámla figyelembevételével, a fűtési időszak végén, utólag július hónapban kerül elszámolásra a közös képviselő által megadott mennyiségi adatok szerint. A közös képviselőnek a díjszétosztási arányokra vonatkozó adatszolgáltatást minden év június 20-ig kell teljesíteni a távhőszolgáltató által megadott formátumban. Amennyiben nem történik meg határidőre az adatszolgáltatás a távhőszolgáltató jogosult a fűtött légtérfogat arányában elkészíteni a hődíj elszámolást.”

„(5) A (3)-(4) bekezdésekben meghatározott részszámlákban szereplő hőmennyiség egy elszámolási időszakon belül egy alkalommal módosítható a díjfizető írásos bejelentése alapján. A távhőszolgáltató a módosítást legkésőbb a bejelentés hónapját követő második hónaptól kezdődően teljesíti.”

„(7) A hődíj számlázása esetén az elszámolási időszakok között a Szolgáltató jogosult részszámlát kiállítani a 61. § (3)-(4) bekezdése szerint. Amennyiben az elszámolási időszakot megelőző fűtési időszakra vonatkozóan nem áll rendelkezésre tényfelhasználás – díjmegosztás esetén abból az épületrészre jutó mennyiség –, az elszámolási időszakra a fűtési hődíj részszámla mértékét a felek megállapodásban rögzítik.”

65/A. § (1) A felhasználóknak a fűtési célú hőmennyiség épületrészenkénti hiteles mérésének kialakítása vagy a költségmegosztók alkalmazása esetére költséghatékonysági vizsgálatot kell lefolytatni a Kormányrendelet 17/C. § (1a)-(1d) bekezdések rendelkezései szerint. A költséghatékonysági vizsgálat tekintetében a Kormányrendelet 8. melléklet 6. sorában Miskolc város ellátási területén a megtakarítási arány (E) értéke:

(2) A felhasználók a megvalósíthatóságról és a költséghatékonysági vizsgálat eredményéről kötelesek nyilatkozni a távhőszolgáltató felé legkésőbb 2025. december 31. napjáig.

(3) Amennyiben a vizsgálat eredményeképpen a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszerelése és alkalmazása műszakilag megvalósítható és költséghatékony, abban az esetben a felhasználó a költséghatékonysági vizsgálat elvégzése után egy éven belül, de legkésőbb 2027. január 1. napjáig köteles gondoskodni a közös használatú épületrészek kivételével a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszereléséről és alkalmazásáról. A költségmegosztókra vonatkozó kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése a jegyző feladata.

(4) Amennyiben az adott épületben a hőmennyiségmérők vagy fűtési költségmegosztók felszerelése megtörtént, úgy arról a felhasználó szintén köteles nyilatkozni a távhőszolgáltató felé. A beérkezett nyilatkozat alapján a távhőszolgáltató köteles költségosztós elszámolást alkalmazni a benyújtást követő fűtési időszak kezdetétől. A 2026. május 15 előtt benyújtott nyilatkozatok esetén a távhőszolgáltató köteles a 2026/27 évi fűtési időszaktól költségosztós elszámolást alkalmazni.

(5) Abban az esetben és annak ellenére, hogy a fűtési költségmegosztók alkalmazása a vizsgálat eredményeképpen költséghatékony, de azok felszereléséről a megadott határidőn belül a felhasználó nem gondoskodik úgy a Kormányrendelet 17/E. § (3a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazására kerül sor.

(6) Ha a felhasználó nem végzi el a költséghatékonysági vizsgálatot, továbbá ha a (2) bekezdésben foglaltaknak sem tesz eleget, abban az esetben a 2027. január 1. napjától az (5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazandó mindaddig, amíg a felhasználó kötelezettségének eleget nem tesz.”