Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
a helyiségek bérletéről
Hatályos: 2023. 05. 05Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 10/2023. (IV. 28.) önkormányzati rendeletének indokolása
2023.05.05.
a helyiségek bérletéről
Végső előterjesztői indokolás
Az előterjesztés Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyiségek bérletéről szóló, 19/2011. (V.18.) számú rendelete helyébe lépő, szabályozásában és szerkezetében is új helyiségrendeletének megvitatására és elfogadására tesz javaslatot az alábbiak szerint:
Az új helyiségrendelet kidolgozásának egyik indoka az volt, hogy a helyiségek bérletéről szóló 19/2011. (V.18.) számú rendelet, a hatályba lépését követően eltelt 12 év alatt nem fedte le a piaci viszonyokat, a folyamatosan változó élethelyzetekre reagálás következtében szövegében ellentmondások, logikai hiányosságok, párhuzamos szabályozások keletkeztek, melyek kiküszöbölése időszerűvé vált.
Szerkezetét tekintve az új rendelet I- IV. fejezete számba veszi a bérleti jogviszony keletkezésének lehetséges jogcímeit, tartalmazza az azokhoz kapcsolódó konkrét anyagi és eljárásjogi szabályokat, döntési jog- és hatásköröket, valamint rendelkezik a bérlők és a bérbeadók jogairól, kötelezettségeiről, a bérleti jogviszony fennállása alatt érvényesülő szabályokról a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény felhatalmazó rendelkezéseivel összhangban.
A rendelet V-VI. fejezete pedig a jogcím nélküli helyiséghasználat mellett az adatvédelmi rendelkezésekre is kitér.
Az új rendelettervezet megalkotásának főbb irányelvei az alábbiak:
- Értelmező rendelkezések bevezetése
- Bérleti jogviszony keletkezésének egyértelműsítése
- Bérleti jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések kiegészítése, pontosítása
- Egyéb módosítási javaslatok
A rendelettervezet pontosítja a helyiségbérleti jogviszony keletkezésének egyes jogcímeit, miszerint a rendelkezés alatt álló üres helyiségeket elsősorban pályázat útján lehet bérbe adni. A helyiségek bérbeadása az alábbi esetekben valósulhat meg pályázaton kívül:
a) a határozott idejű bérleti szerződés lejártát követő, újabb határozott időtartamra szóló bérbeadással,
b) a minimálisan pályázható helyiségbéren való eredménytelen pályáztatást követő bérbeadással,
c) átmeneti, legfeljebb 12 hónap időtartamra szóló bérbeadással vagy
d) jogszabály rendelkezése alapján.
A bérbeadó az önkormányzati helyiségeket továbbra is elsősorban pályázat útján jogosult bérbe adni. A helyiségek bérletéről szóló 19/2011. (V.18.) számú rendeletben foglaltaktól eltérően az új rendelet nem ad lehetőséget a helyiségbérleti jogviszony meghívásos eljárás keretein belül történő létesítéséhez, a helyiségek kizárólag pályázat útján, valamint az üresen álló helyiségek átmenetileg, a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Vagyonrendelet korlátai között, pályázati eljárás mellőzésével, legfeljebb 12 hónap időtartamra ideiglenesen hasznosíthatók. Ebben az esetben a bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződés feltételeiben szabadon megállapodhatnak.
A pályázatok benyújtására továbbra is a papíralapú pályázati út biztosított, azonban célként került meghatározásra az elektronikus pályázati rendszer bevezetése, mely egy egyszerűbb, hatékonyabb és költségtakarékosabb eljárást fog biztosítani a jelenlegi papíralapú pályázati rendszernél. A rendelet részletesen szabályozza a pályázatok benyújtására, érvényességük megállapítására, a szerződéskötéshez szükséges dokumentumok benyújtására és vizsgálatára, valamint a pályázat eredményeként létrejövő szerződés megkötés feltételeire vonatkozó szabályokat.
A rendelet új szabályozást alkalmaz a legalább 3 hónapja üresen álló helyiségek esetében, mely szerint a helyiségbér-kedvezmény nem lehet több a vonatkozó közgyűlési határozatban meghatározott alap helyiségbér 30 %-ánál, a legalább 6 hónapja üresen álló helyiség esetében 50 %-ánál, a legalább 12 hónapja üresen álló helyiség esetében 70 %-ánál. A helyiségbér-kedvezményt a bérlő 12 hónapon belül – függetlenül az általa bérelt bérlemények számától – egy helyiségre vonatkozóan, csak egyszer veheti igénybe.
A bérlővel a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve a rendeletben szabályozott feltételek fennállása esetén újabb helyiségbérleti szerződés köthető. Ilyen feltétel, hogy a bérlőnek helyiségbér, illetve a bérbeadó által számlázott szolgáltatási díjakból eredő fizetési kötelezettsége, valamint esedékes közüzemi díjtartozása ne álljon fenn, a felújítási megállapodásban foglalt kötelezettségét teljesítse, továbbá, hogy a helyiségbérleti jogviszony fennállása alatt probléma ne merüljön fel.
Az új helyiségrendelet alapján az újonnan létrejövő - feltételekhez kötött - esetleges hosszabb időtartamú bérleti jogviszonyok esetében növelhető a bérlők invesztíciós, valamint szerződéskötési szándéka, tekintettel arra, hogy a rendeletben meghatározott 10 év hosszú időtartam, mely alatt a bérlők kötelezettségük teljesítése esetén biztonsággal használhatják az önkormányzati helyiséget.
A korábbi rendeletben található hiányosságok az újonnan alkotott rendeletben pótlásra kerültek, az abban használt fogalmak minden esetben kifejtésre kerültek az értelmező rendelkezésben.
A rendelettervezet megfelel a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet rendelkezéseinek. A javasolt szabályozás összhangban van az uniós jogból eredő kötelezettségekkel harmonizált magyar jogszabályokkal, ezáltal az uniós jogból eredő kötelezettségekkel való összhangja biztosított. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendelettervezettel kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.
Az előkészítő álláspontja szerint az előterjesztés indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.