Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.), valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) keretei között szabadon határozza meg vagyongazdálkodásának rendjét és módját. A Vagyonrendelet az önkormányzat egyik alaprendelete, amelynek igazodnia kell a változó jogszabályi követelményekhez, valamint alkalmassá kell tenni arra, hogy a gyakorlati életben felmerülő esetekre egyértelmű és alkalmazható megoldást nyújtson.

2023. július 01. napjától a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 7:74. §-a értelmében a helyi önkormányzat az államot megelőző törvényes örökös a közigazgatási területén található földnek nem minősülő ingatlanok és az azokban az örökhagyó halálakor fellelhető ingóságok vonatkozásában, ha az örökhagyónak nincs egyéb – végrendeleti vagy törvényes – örököse. A helyi önkormányzat – az állammal szemben – ugyanakkor élhet a hagyaték visszautasításának jogával. A hagyaték elfogadása esetén a helyi önkormányzatnak kell helyt állnia a hagyatéki tartozásokért az öröklés általános szabályainak megfelelően. Amennyiben a helyi önkormányzat a hagyaték részét képező ingatlant visszautasítja, a korábbiakhoz hasonlóan az állam fogja megörökölni az ingatlant is. A hagyatéki eljárás során az ingatlan forgalmi értéke még a hagyatéki tárgyalás előtt ismertté válik, tekintettel arra, hogy adó- és értékbizonyítvány kerül kiállításra. Figyelemmel arra, hogy az öröklés törvény alapján történik, így – ha az önkormányzat kifejezetten nem utasítja vissza az ingatlanhagyatékot – bárminemű nyilatkozattétel hiányában is végbemegy a jogutódlás, az önkormányzat tulajdonjogot szerez. Amennyiben a visszautasításra nem kerül sor a hagyatéki tárgyalásig, és az önkormányzat részéről senki nem jelenik meg a tárgyaláson, azt a közjegyző a Ptk. 7:90. § (1) bekezdése értelmében a visszautasítás jogáról való hallgatólagos lemondásnak tekinti. A Vagyonrendelet jelen pillanatban nem tartalmaz a hagyatéki eljárásra vonatkozó különös szabályokat, az általános eljárásrend érvényesítése pedig gyakorlati nehézségekbe ütközik. Annak érdekében, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata a hagyatéki eljárások során hatékonyan és határidőben tudjon nyilatkozni az eljáró közjegyző irányába, indokolt és célszerű a vonatkozó döntési jogkört a Polgármester hatáskörébe utalni.

A Mötv. és az Nvtv. szabályaiból következően a törzsvagyonba tartozó vagyoni elemek forgalomképes, üzleti vagyonba történő áthelyezése, átminősítése, rendeleti formában tehető meg. A rendeletmódosítás a Vagyonrendelet 3. mellékletének módosítására irányul, amellyel újabb vagyonelemek átsorolása, átminősítése történhet meg.

Az előkészítő álláspontja szerint az előterjesztés indokolását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III.13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Nemzeti Jogszabálytárban közzé kell tenni.

A rendelettervezet struktúrája megfelel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásainak. A javasolt módosítás összhangban van az uniós jogból eredő kötelezettségekkel harmonizált magyar jogszabályokkal, ezáltal az uniós jogból eredő kötelezettségekkel való összhangja biztosított. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szerinti, Európai Unió intézményeivel és tagállamaival történő egyeztetési kötelezettség a jelen rendeletmódosítással kapcsolatban az Önkormányzatot nem terheli.