A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a közterületek és településrészek nevének /továbbiakban: földrajzi név/ megállapítására, megváltoztatására, nyilvántartására az 1990. évi LXV. tv. 16.§ /1/ bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

1.§

/1/^[1] A rendelet hatálya egyaránt kiterjed a város bel- és külterületén lévő településrészekre,  közterületekre és magánutakra.

/2/ A közigazgatási helynévről, a domborzati és tájnévről, víznévről, természetvédelmi névről külön jogszabályok rendelkeznek.

2.§

/1/¹ A közterületnév és településrésznév megállapítása és megváltoztatása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

/2/^[2] E rendelet alkalmazása szempontjából:

Közterületnév: a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló 303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezései szerint megállapított közterületnév, továbbá az elnevezett magánút neve és a központi címregiszterről és címkezelésről szóló 345/2014.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: KCR rendelet) 13. § (3) bekezdésben foglalt ingatlan neve a közterületjelleg nélkül.

/3/³ A közterületnév és településrésznév, a településrészek és közterületek megjelölésére, földrajzi azonosítására, a tájékozódásra szolgál, emléket állít, ismeretek terjeszt, helytörténeti, néprajzi, nyelvi hagyományokat ápol.

3.§^[3]

/1/ A településrész, közterület és magánút nevének megváltoztatását bárki kezdeményezheti. Magánút elnevezésére csak a KCR rendelet 13. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesülése esetén kerülhet sor.

/2/ A településrész, közterület és magánút nevének megállapítására vagy megváltoztatására tett javaslatot az előterjesztő a tanácsadó-testülettel előzetesen véleményezteti.

/3/ A településrész, közterület és magánút – a KCR rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti ingatlanok kivételével – nevének megállapítása vagy megváltoztatása előtt az előkészítés során az érintett terület lakosságának és a magánút tulajdonosának, valamint a képviselői fórumnak vagy a részönkormányzatnak a véleményét meg kell ismerni.

/4/ A KCR rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti ingatlanok közterületi elnevezése esetén a /2/ bekezdés szerinti véleményezési eljárást csak az ingatlan-tulajdonosi vezetéknévtől eltérő elnevezési javaslat esetén kell lefolytatni.

4.§

/1/⁷

/2/⁸

/3/ Személyről utcát elnevezni általában az általa használt eredeti családi és utónév formában kell. Csak vezetéknevet alkalmazni akkor lehet, ha a névadó személy általánosan ismert.

5.§⁹

Helytörténeti, várostörténeti szempontból jelentős közterületneveket és településrészneveket a Közgyűlés védetté nyilváníthat. A védetté nyilvánított földrajzi neveket sem elő-, sem utótagjában megváltoztatni vagy átalakítani nem szabad.

6.§

/1/¹⁰ Ha városrendezés során olyan területet építenek be, ahol korábbi utcanév nem volt, a helyi építési szabályzat jóváhagyását követően a főépítész vagy az építési hatóság, illetőleg új telek alakításánál az építési hatóság kezdeményezése alapján a kialakított közterületeket utcanévvel kell ellátni.

/2/¹¹ Az utca megszűnhet városrendezés/beépítés/ vagy valamely más rendeltetésű területhez történő csatolás következtében. Az utca teljes egészében való megszűnésével a közgyűlés döntését követően az utca neve is megszűnik. Ekkor az utca nevét az utcajegyzékből törölni kell.

7.§

/1/¹² A megállapított közterületnevekről és településrésznevekről az Igazgatási és Építési Iroda köteles naprakész nyilvántartást vezetni és abban a változásokat folyamatosan feltüntetni.

/2/^[4] Az közterületnév jegyzék a következő adatokat tartalmazza:

a) a közterület névvel ellátott ingatlan városrész szerinti fekvését

b) a közterület nevet,

c) a közterület jelleget,

d) a településrész nevét,

e) az elnevezést megállapító határozat számát,

f) a határozat hatályba lépésének dátumát,

g) a közterületnévvel ellátott ingatlan helyrajzi számát,

h) a közterületnévvel ellátott ingatlan irányítószámát,

i) a korábbi közterület elnevezésre vonatkozó adatokat,

j) annak megjelölését, hogy a közterületnévvel ellátott ingatlan közterület, magánút vagy a KCR rendelet 13. § (3) bekezdése szerinti ingatlan.

/3/ Új hivatalos várostérkép elkészítésére, kiadására csak a Polgármesteri Hivatalnál vezetett nyilvántartásokkal történő egyeztetés után kerülhet sor.

/4/^[5] A településrész, közterület és magánút nevek megállapításáról és megváltoztatásáról az érdekelt szerveket /a közterületnév változással érintett ingatlan fekvése szerint illetékes központi címregiszter kezelője, a települési címnyilvántartó, rendőrség, mentők, tűzoltók, posta, közlekedési és közüzemi vállalatok, lakossági szolgáltatásokat végzők, stb. …/ haladéktalanul értesíteni kell, míg a lakosságot sajtó útján kell tájékoztatni.

8.§

/1/^[6] A városban minden közterületet közterületnévvel ellátott magánutat és a KCR rendelet 13. § (3) bekezdése szerint elnevezett ingatlant névtáblával kell jelölni. Az utca névtáblát az utca mindkét oldalán, az utca elején és végén, valamint az utcakereszteződésnél, minden sarokingatlanon - az erre vonatkozó építésügyi, városrendezési és egyéb szabályok szerint - kell elhelyezni.

/2/ Az utca névtáblának az utca nevét és az utca házszámait kell tartalmazni. A táblákon - külön a páros és páratlan számozású oldalon - fel kell tüntetni az utca elejétől a végéig, illetőleg az útkereszteződéstől az útkereszteződésig terjedő házszámokat, és jelölni kell a számozás irányát.

/3/ Az utca nevének megváltoztatása után a korábbi utcanév-táblát a tájékozódás megkönnyítésére áthúzással érvénytelenítve egy évig az új nevet jelző tábla mellett meg kell hagyni.

/4/ A tér, park, sétány, külterületi lakott hely, az általánostól eltérő beépítettségű utca névtáblájának elhelyezése az /1-2./ bekezdésben előírtaktól eltérhet.

/5/¹⁵ A városban a közterület elnevezésekhez tájékoztatás céljából névmagyarázó táblát lehet elhelyezni. Az elhelyezés szükségességéről és tartalmáról a tanácsadó testület előzetes véleményezését követően a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményének ismeretében a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) dönt. A névmagyarázó tábla méretére, anyagára, külső megjelenésére vonatkozóan a Bizottság döntése előtt ki kell kérni a főépítész véleményét. A névmagyarázó táblát az utca 1 számú épületén az utcanévtábla alá kell elhelyezni.

9.§¹⁶

/1/ Az ingatlan tulajdonosa /használója/ az utcanévtábla és a névmagyarázó tábla elhelyezését tűrni köteles.

/2/ Az utcanév-, valamint névmagyarázó tábla elkészítésének, elhelyezésének, karbantartásának költségei az önkormányzatot terhelik.

10.§¹⁷

/1/^[7] Az elnevezett közterülettel, közterületnévvel ellátott magánúttal érintkező, valamint a közterületnévvel ellátott külterületi ingatlant, és a 12. § (8) bekezdésében foglalt ingatlanokat házszámmal kell ellátni. A közterületnévvel ellátott külterületi ingatlanok házszámozásánál a KCR rendeletnek a külterületen fekvő telek címelemeinek megállapítására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.

/2/¹⁹

/3/²⁰ A házszámozással kapcsolatos ügyekben első fokon a jegyző, másodfokon Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el.

/4/ A házszámozással kapcsolatos eljárásban – az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. előírásait kell alkalmazni.

/5/²¹

11.§

/1/ A főútvonalon a házszámok, a központtól kifelé növekedhetnek. Szeged középpontjának a belvárosi Tisza hidat kell tekinteni.

/2/ A mellékútvonalak számozása a főútvonalnál kezdődik.

/3/²² A számozás eggyel kezdődik és kihagyás nélkül, folyamatosan emelkedő számsorrendben a közterülethez csatlakozó, utolsó beépítésre szánt területen fekvő telekig tart.

/4/ A számozás a csatolt településrészeken az 1973. előtt alkalmazott rendszer szerint történik a főútvonalak kivételével.

12.§²³

(1) Kétoldalas utcában a számozás növekedésének irányába nézve jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számokat kell alkalmazni. Egyoldalas utcában - ha a másik oldal a hatályos építési szabályzat szerint nem beépítésre szánt területként van meghatározva – a számozás folyamatos.

(2) A tér, a park és más hasonló elhelyezkedésű közterület épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számsor a város középpontja felől csatlakozó utca jobb oldalán kezdődik és a bal oldalán ér véget.

(3) A kialakult számozás után megosztott ingatlan eredeti sorszáma nem szűnik meg, az újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a számsor növekedésének irányában kiegészül egy vagy több nem ékezetes, egytagú nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszám mögé írva, bármely egyéb írásjel nélkül.

(4) A kialakult számozás után egyesített ingatlanok eredeti sorszámukat megtartják. /pld.: 13-17./

(5) Ha egy mellékútvonal több főútvonalhoz is kapcsolódik, akkor a helyi viszonyokat figyelembe véve kell a sorszámozás irányát megállapítani. Több főútvonalhoz kapcsolódó mellékútvonal esetén a sorszámozás irányát, zsákutcák, udvarok, hasonló közterületek esetén a számozás módját a kialakult gyakorlat szerint kell megállapítani.

(6) Ha a házszámozást olyan telekhez kapcsolódva kell végrehajtani, amely közvetlenül több közterülethez is kapcsolódik (saroktelek, hátsó szomszéd nélküli telek), és a házszámozás az érintett közterületen már kialakult, akkor a (3) bekezdés szerinti megosztás szabályainak megfelelő alkalmazásával kell az új házszámot képezni.

(7) Amennyiben telekalakítás következtében olyan telekállapot alakul ki, hogy az előzőekben megállapított szabályok valamelyikének alkalmazásával a telek nem számozható be megfelelően, a folyamatosság és áttekinthetőség érdekében, kivételesen meglévő házszám is megváltoztatható az érintett telkek körében.

(8) Ha az ingatlan közterületről nem, csak másik telken keresztül közelíthető meg, a házszámozás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha megközelíthető lenne közterületről is. Ebben az esetben az ingatlan(ok) címében házszámként annak az ingatlannak a házszámát kell feltüntetni, amelyhez az ingatlan megközelítését szolgáló telek csatlakozik. Az így kialakított telek(telkek) számának megfelelően a házszám(ok) kiegészül(nek) egy vagy több, nem ékezetes, egytagú nagybetűvel A-tól Z-ig, közvetlenül a házszámok mögé írva, bármely egyéb írásjel nélkül.

13.§

/1/^[8] A házszámtábla elkészítése, elhelyezése, karbantartása és pótlása az ingatlan tulajdonosának kötelessége. Amennyiben a házszám megállapítására a 12. § (8) bekezdése szerint került sor, úgy a közterülettel nem érintkező ingatlanok házszámát az érintett ingatlanok tulajdonosai kötelesek külön táblán „Belső házszámok” megjelöléssel feltüntetni, és a közterülettel érintkező ingatlanon a (3) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezni. A tábla elhelyezését a közterülettel érintkező ingatlan tulajdonosa(i) tűrni köteles(ek).

/2/ A külterületi házszámtáblán a településrész nevét is fel kell tüntetni.

/3/ A házszámtáblát az ingatlan közterület felőli bejáratánál kell elhelyezni.

Amennyiben nem a közút felől nyílik, a közút felől is meg kell ismételni.

/4/²⁵

14.§²⁶

15. §

Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az 1/1977. sz. az utcaelnevezésről és házszámozásról szóló Szeged Megyei Városi Tanács rendelete, valamint a Szeged város utcanévadási rendszerének továbbfejlesztéséről szóló 74/1981. /V.14./ VB. sz. határozata hatályát veszti.