Az 1993. évi CXIII., az 1994. évi XVII. törvényekkel módosított, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.), valamint a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (l) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1.§

E rendelet hatálya kiterjed minden önkormányzati tulajdonban lévő lakásra, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségre, és az ezekhez tartozó földrészletre.

II. FEJEZET

A lakások elidegenítése

2. §

(1)¹ Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg az Ltv. alapján az alábbi sorrendben:

a) a bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2)² Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra a lakásban élő bérlőt kivéve mindenki mást megelőzően elővásárlási jog illeti meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) alapján az államot.

(3) Társbérlet esetén a közösen használt lakóterületet az (l) bekezdés c) pontjában említett arányban kell figyelembe venni.

(4)³ A lakást az (1) bekezdés b) pontjában említettek az ott írtaktól eltérõ arányban is megvásárolhatják.

3. §

(1)⁴ Nem idegeníthetőek el az alábbi ingatlanokban lévő lakások:

a)⁵ a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001.(I.31.) Korm. rendelet szerint az önkormányzati bérlakás állomány növelése érdekében megkötött támogatási szerződés alapján vásárolt, illetve létesített ingatlanokban lévő, továbbá egyéb támogatási szerződés fedezetéül szolgáló, valamint pályázati támogatásból megvalósuló beruházással érintett ingatlanokban lévő lakások (1. sz. melléklet),

b) hitelszerződés fedezetéül szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlanokban lévő lakások (2. számú melléklet),

c) a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakások, kivéve ha a jogosult az elidegenítéshez hozzájárul,

d) a bontásra kijelölt épületekben lévő lakások (4. számú melléklet)⁶,

e) a jogszabály alapján szolgálati lakásnak minősülő lakások, amennyiben e jelleget a lakás felett rendelkezni jogosult szerv nem szüntette meg,

f) a szerződés alapján határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbeadott lakások,

g) a garzonházakban, valamint a speciális helyzetű épületekben lévő lakások (5. számú melléklet),

h) a műteremlakások, kivéve ha a jog gyakorlója az elidegenítéshez írásban hozzájárult,

i)⁷ a határozatlan időre bérbeadott önkormányzati lakások a bérleti szerződés megkötésétől számított 3 évig, kivéve ha a lakás - ide nem értve az önkormányzat külön jogsazbályban biztosított elővásárlási joga gyakorlása útján, illetve árverésen kívül, árverési vétel hatályával megszerzett lakóingatlanokban lévő lakásokat - értékesítésével megszűnik az önkormányzati tulajdoni hányad. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben szabályozott közös megegyezés költségelven jogcímen bérlővé vált személy bérleti jogviszonyának időtartamába beleszámít a korábbi bérlő bérleti jogviszonyának időtartama, amennyiben az új bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdése szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadható. Az Ltv. 32. § (1)-(2) bekezdése szerinti bérleti jogviszony folytatás esetén az elhunyt bérlő bérleti jogviszonyának időtartama beszámít a bérleti jogviszonyt folytató, elővásárlásra jogosult – 2. § (1) bekezdésében felsorolt – személyek bérleti jogviszonyának időtartamába. A megüresedett társbérleti lakrésznek a visszamaradt társbérlő részére történő bérbeadása esetén a társbérlő eredeti bérleti jogviszonya létrehozásának időpontját kell figyelembe venni. A bérlő határozatlan időre fennálló lakásbérleti jogviszonyának csereelhelyezés melletti megszüntetése esetén a megszüntetett bérleti jogviszony időtartama beszámít a jelenlegi bérleti jogviszony időtartamába. Az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletnek a bérbeadó elhelyezési kötelezettségével érintett, szolgálati lakásban elhelyezett személyekre vonatkozó rendelkezése szerint létrejövő határozatlan idejű bérleti jogviszony idejébe beleszámít a korábbi, szolgálati lakásbérlőként eltöltött évek száma.

j) az önkormányzati érdekből bérbe adott lakások

k) azok a lakások, amelyek bérlőinek a bérleti szerződése felmondás alatt áll.

(2)⁸ Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett, valamint szolgálati lakásnak minõsülõ lakás elidegenítését megelőzően a lakás felett rendelkezni jogosult szervvel megállapodást kell kötni. A megállapodás megkötése a Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik.

4.§⁹

5.§¹⁰

6.§¹¹

6/A.§¹²

A vételár megállapításának alapja

7.§¹³

(1)¹⁴ Az értékesíteni, illetve megvásárolni kívánt önkormányzati lakás forgalmi értékét az Értékelési Szabályzatban meghatározott elvek figyelembe vételével kell megállapítani. A Szabályzatot az értékesítést lebonyolító vagyonhasznosító szerv (továbbiakban: vagyonhasznosító szerv) javaslata alapján a Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá.

(2)¹⁵ Egyedi értékbecslést kell készíteni arra a lakásra, amelyre vonatkozóan az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezték. Az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségek (pl. az első forgalmi értékbecslés elkészítése, földrészlet megosztása, társasházzá történő alakítás stb.) a vagyonhasznosító szervet terhelik. Az elidegenítés első alkalommal történő kezdeményezését követően szükségessé váló ismételt forgalmi értékbecslés elkészítésének költsége az elővásárlási jogosultsággal rendelkezőt, illetőleg az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezőt terheli.

(3)¹⁶

(4)¹⁷

(5)¹⁸

A lakások elidegenítésére vonatkozó eljárási szabályok¹⁹

8.§

(1)²⁰ Az Ltv. alapján elővásárlásra jogosult, illetőleg aki az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezi, erre vonatkozó nyilatkozatát a vagyonhasznosító szervezetnek adhatja be.

(2)²¹ A vagyonhasznosító szervezet a nyilatkozatot 30 napon belül visszaigazolja, vagy közli, hogy az elidegenítésnek a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró oka áll fenn.

(3)²² A vagyonhasznosító szerv a nyilatkozatokat – az esetleges hiánypótlásra történő felhívás után – havonként, az egyedi értékbecslésekkel együtt, házingatlanonként összesítve a hó utolsó napjától számított 8 napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Irodája útján a Vagyongazdálkodási Bizottságnak.

(4)²³ A Vagyongazdálkodási Bizottság dönt az elővásárlási joggal érintett és üres lakások értékesítéséről, illetve pályáztatásáról, a forgalmi értékről, és ütemezi az eladásokat.

(5)²⁴ A vagyonhasznosító szerv az első adásvételi szerződés megkötéséig – az egy lakásos, illetőleg az egy helyiségcsoportból álló épület kivételével – az épületet társasházzá alakítja.

(6)²⁵ Az adásvételi szerződést az eladó képviseletében a vagyonhasznosító szerv vezetője jogosult aláírni.

(7)²⁶ Az adásvételi szerződés hatálybalépésének feltétele, hogy az állam nem él a Nvt-ben biztosított elővásárlási jogával.

9.§²⁷

Az ajánlati kötöttség időtartama

(1)²⁸ Az ajánlati kötöttség a vételárajánlat kézhezvételétől számított 90 napig áll fenn.

(2)²⁹

10.§³⁰

(1)³¹ A határozatlan időre bérbe adott lakás esetén, ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a lakás vételára a beköltözhetõ állapotú lakás forgalmi értékének

a) Tisza L. krt. páros oldala és a Tisza által határolt területen 70 %-a az építési technológiától függetlenül,

b) a Tisza L. krt. páratlan oldala és a Nagykörút páros oldala által határolt területen, valamint Újszegeden építési technológiától függetlenül, továbbá a Nagykörúton kívül a nem paneltechnológiával épült lakások esetén 65 %-a,

c) a Nagykörúton kívüli paneltechnológiával épült lakások esetén 60 %-a.

(2)³² A lakások vételára egyösszegben, vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki. A vevő kérelmére 15 éves részletfizetési kedvezményt kell adni. A vevő a vételár hátralék után a Ptk. 232. § (3) bekezdésében rögzített kamat mrtékének megfelelő kamatot köteles fizetni.

(3)³³ Amennyiben a vevő a vételárat részletfizetéssel egyenlíti ki, úgy a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a megállapított vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni.

(4)³⁴ Amennyiben a vevő a vételár teljes összegét részben vagy egészben bankhitelből egyenlíti ki, úgy a szerződés hatályba lépésétől számított 45 napon belül köteles a vételárat megfizetni. Ha a vételár kiegyenlítése határidőben nem történik meg, úgy a hátralék után a vevő a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerinti kamatot köteles fizetni. Amennyiben a vevő a vételár megfizetésével a szerződés hatályba lépésétől számított 60. napot meghaladó késedelembe esik, az eladó jogosult az adásvételtől elállni.

(5) a./³⁵ Ha a vevő

aa)³⁶ a vételárat egy összegben egyenlíti ki, úgy a teljes vételár vonatkozásában 16 %,

ab)³⁷ a (3) bekezdés szerint megkezdett részletfizetésen felüli vételár hátralékot az adásvételi szerződés hatályba lépésétől számított 6 hónapon belül egy összegben egyenlíti ki, akkor az esedékesség előtt teljesített vételár hátralék összegének vonatkozásában 20 % árengedmény illeti meg. Ha a vevő megkezdett részletfizetés esetén az adásvételi szerződés hatályba lépésétől számított 6 hónapot követően kívánja a vételár hátralékot egy összegben kiegyenlíteni, akkor az esedékesség előtt teljesített vételár hátralék összege után 10 % árengedmény illeti meg.

b./³⁸ Megkezdett részletfizetés esetén, amennyiben a vevő többletbefizetést teljesít, úgy a vételár hátraléka ennek megfelelően csökken. Az új törlesztő részleteket évente január 1-jén fennálló vételár hátralék alapján a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint megállapított, december 31-én érvényes kamatláb mértékének figyelembe vételével a tárgyév április 1-je és a következő év március 31-e közötti időszakra kell megállapítani.

Amennyiben a tárgyévben június 30-án az irányadó kamatláb eltér a törlesztő részletben érvényesített kamatláb mértékétől, a felmerült kamat-különbözet teljes és időarányos kompenzálásra kerül a következő évben fizetendő törlesztőrészletben.

(6)³⁹ Ha az elővásárlási joggal érintett lakást – amelynek bérlõje az elővásárlási jogával nem él, a részére felajánlott, megfelelő és beköltözhető cserelakást nem fogadja el - kívülálló harmadik személy lakottan vásárolja meg, a pályázati kiírásban szereplõ licitálási alapár a lakott forgalmi érték. A pályázó az eljárás során a vételár mértékére tesz ajánlatot. Több pályázó esetén az a pályázó nyer, aki a legmagasab összegű vételár befizetésére tesz ajánlatot. A nyertes pályázónak a vételár legalább 50 %-át a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételétkövető 3 munkanapon belül egy összegben kell befizetnie. A fennmaradó vételár hátralékra legfeljebb 2 éves részletfizetés engedélyezhető. A kívülálló harmadik személy a vételár hátralék után a Ptk. 232. § (3) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.

(7) Az önkormányzat javára a vételár hátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint a vételár teljes megfizetésének időtartamára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

(8)⁴⁰ Az önkormányzati lakásra vonatkozó lakásbérleti szerzõdéssel - kivéve a fiatalok garzonházában, szolgálati lakásban, átmeneti lakásban, komfort nélküli és szükséglakásban elhelyezetteket - és lakástulajdonnal nem rendelkezők számára értékesítésre kijelölt üresen álló lakások esetében az eladásra kiírt pályázatban a lakások licitálási alapára a forgalmi érték. A pályázó a vételár mértékére tesz ajánlatot az eljárás során. Több pályázó esetén az a pályázó nyer, aki a legmagasabb összegű vételár befizetésre tesz ajánlatot. A nyertes pályázónak a vételár legalább 25 %-át a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy összegben kell befizetnie.
A fennmaradó vételár hátralékra legfeljebb 5 éves részletfizetés engedélyezhető. A vevő a vételár hátralék után a Ptk. 232. § (3) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.

(9)⁴¹ Az üres önkormányzati lakásokat pályáztatás útján kell értékesíteni kivéve, ha a Vagyongazdálkodási Bizottság a komfort nélküli lakásokat, valamint szükséglakásokat valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – pályáztatás nélkül elidegenítésre kijelöli. A tulajdonostársak nyilatkozatát a vételi kérelemhez kell mellékelni. Ebben az esetben a lakás vételára a forgalmi érték, melyet a vevő a szerződéskötéskor köteles egyösszegben megfizetni. Ha másik tulajdonostárs is élni kíván a vétel lehetőségével, akkor a lakást pályáztatás útján kell értékesíteni.

(10)⁴² Az önkormányzat által kezdeményezett vegyes tulajdonú ingatlanok bontása esetén, ha a tulajdonos részére felajánlott önkormányzati tulajdonú lakás forgalmi értéke magasabb, mint a magántulajdonban lévő lakás értéke, úgy a fennmaradó értékkülönbözet megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. A hátralék után a Ptk. 232. § (3) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot kell fizetni. A szerződés megkötésekor az értékkülönbözet legalább 25 %-át egyösszegben kell befizetni.

(11)⁴³ Amennyiben a vételárhátralék megfizetésével a vevő 30 napot meghaladó késedelembe esik és tartozását a felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, úgy a részletfizetés kedvezményét elveszti és a még hátralékos vételár időarányos késedelmi kamataival együtt egyösszegben azonnal esedékessé válik. Amennyiben a vételárhátralék megfizetésének elmaradása a vevő önhibáján kívül eső okra vezethető vissza, a Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében a Pénzügyi Bizottság a következő intézkedéseket teheti:

- fenntarthatja az önkormányzati lakás vételárhátralékára vonatkozó részletfizetési kedvezményt,

- engedélyezheti a hátralék és a késedelmi kamat részletekben történő megfizetését,

- elengedheti a késedelmi kamat összegét a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig.

III. FEJEZET

Helyiségek elidegenítése

11. §

(1) Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elôvásárlási jog illeti meg.

(2)⁴⁴ Az állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba került helyiségre mindenki mást megelőzően elővásárlási jog illeti meg a Nvt. alapján az államot.

(3)⁴⁵ A Vagyongazdálkodási Bizottság a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében abban az esetben jelölhet ki helyiségeket elidegenítésre a 11/A-13. §-okban foglalt feltételek mellett, ha

a) a műszaki állapota miatt bérleteztetés útján nem hasznosítható, vagy

b) a 12. § (1) bekezdése alapján készített gazdaságossági számítás, valamint üzemeltetési szempontok alapján önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt.

(4)⁴⁶ Bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett helyiség elidegenítését megelőzően a jogosult szervvel megállapdoást kell kötni. A megállapodás megkötés a Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében.

(5)⁴⁷ Nem idegeníthető el:

a) az életvédelem céljára szolgáló helyiség, kivéve ha a megyei polgári védelmi parancsnok az elidegenítéshez hozzájárult,

b)⁴⁸ támogatási szerződés alapján létesített, illetve támogatási szerződés fedezetéül szolgáló, továbbá pályázati támogatásból megvalósuló beruházással érintett, vagy hitelszerződés fedezetéül szolgáló ingatlanokban lévő helyiségek (1. és 2. sz. melléklet),

c)⁴⁹

c) az a helyiség, amelynek bérlőjét a helyiséggel rendelkező szerv jogosult kijelölni, kivéve ha a jog gyakorlója az elidegenítéshez írásbeli hozzájárulást adott,

d) önkormányzat tulajdonát képező épületben közös használatra szolgáló helyiség, és az épülethez tartozó közös használatra szolgáló terület önálló ingatlanként,

e) a bontásra kijelölt épületekben lévő helyiségek (4. sz. melléklet)⁵⁰,

f) az önkormányzati érdekből bérbe adott, illetve preferált tevékenységet ellátó magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság részére bérbe adott helyiség,

g) a garzonházakban valamint a speciális helyzetű épületekben lévő helyiségek (5. sz. melléklet),

i)⁵¹

h) a határozott időre bérbe adott helyiség,

i) az a helyiség, amely bérlőjének a bérleti szerződése felmondás alatt áll.

11/A. §

(1)⁵² Az üres önkormányzati tulajdonú helyiségeket pályáztatás útján kell értékesíteni, kivéve ha a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében a Vagyongazdálkodási Bizottság a helyiséget valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – elidegenítésre kijelöli. A tulajdonostársak nyilatkozatát a vételi kérelemhez kell mellékelni. Ebben az esetben a helyiség vételára a forgalmi érték, melyet a vevő a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles egy összegben megfizetni. Ha másik tulajdonostárs is élni kíván a vétel lehetőségével, akkor a helyiséget pályáztatás útján kell értékesíteni.

(2)⁵³ Pályáztatás esetén a licitálási alapár a helyiség forgalmi értéke. A pályázati eljárás során a pályázó a vételár mértékére tesz ajánlatot, melyet a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy összegben köteles megfizetni.

(3)⁵⁴

12.§⁵⁵

(1)⁵⁶ A helyiségek elidegenítésre történő kijelölésének előkészítése során a vagyonhasznosító szerv köteles az előterjesztéshez csatolni a helyiségre vonatkozóan, a Pénzügyi Bizottság által jóváhagyott elvek alapján készült gazdaságossági számítást.

(2)⁵⁷ Az Ltv. szerint elővásárlásra jogosult – 2. § (1) bekezdésében felsorolt – személlyel adásvételi szerződés akkor köthető, ha az a szerződéskötés időpontjában az azt megelőző 30 napot meg nem haladó igazolások szerint nics bérleti, közüzemi és külön szolgáltatási díj hátraléka, adó vagy adók módjára behajtható köztartozása, valamint a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, illetve bérleti jogviszonya felmondás vagy megszüntetés alatt nem áll. A vevőnek a tartozásmentességét a szerződéskötés időpontjában igazolnia kell, ennek hiányában az adásvételi szerződés nem köthető meg. A nem magánszemély ügyfél köteles a szerződéskötés időpontjában eredeti aláírási címpéldányt és 10 napot meg nem haladó cégkivonat hiteles példányát csatolni.

13. §

(1)⁵⁸ A helyiség forgalmi értékének megállapítására, az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült költségek viselésére, valamint az értékbecslések során figyelembe veendõ értéknövelõ beruházásokra a 7. §-ban foglaltak az irányadók. A helyiségek elidegenítésére vonatkozóan a 8. § (1)-(2) és (7) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)⁵⁹ Az ajánlati kötöttség az Ltv. szerint elővásárlásra jogosult – 2. § (1) bekezdésében felsorolt – személyek esetén a vételárajánlat kézhezvételétől számított 90 napig, kívülálló harmadik személy esetén 60 napig áll fenn.

(3)⁶⁰ Ha a helyiséget a 11. § (1) bekezdésében említett elõvásárlásra jogosult vásárolja meg, az eladási ár a helyiség forgalmi értéke, mely magába foglalja az ÁFÁ-t, ezt a vevõ egy összegben az adásvételi szerzõdés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles megfizetni.

(4)⁶¹ Garázs céljára használt helyiségnek a bérlõ által történõ megvásárlása esetén a nettó eladási ár 50 %-át és az ÁFA teljes összegét a szerzõdés hatályba lépéséről szóló értesítésnek a bérlő részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül kell megfizetni, és a hátralékos vételár megfizetésére a vevõ kérelmére legfeljebb 5 éves részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. A vételár hátraléka után a vevõ a Ptk. 232. § (3) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni. A vételárhátralék többletbefizetése esetén a jelen rendelet 10. §. (5)⁶² bekezdésének b) pontját kell alkalmazni. Amennyiben a vételárhátralék fennállásának ideje alatt a helyiség használatának jellegét a vevõ megváltoztatja vagy a vételárhátralék megfizetésével 30 napot meghaladóan késedelembe esik, úgy a részletfizetés kedvezményét elveszti és a még hátralékos vételár idõarányos késedelmi kamataival együtt egyösszegben azonnal esedékessé válik.

(5)⁶³

(6)⁶⁴ Az Önkormányzat javára a vételárhátralék és járulékai erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint a vételár teljes megfizetésének idõtartamára elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre.

14.§⁶⁵

IV. FEJEZET

A pályázati eljárás szabályai

14. §⁶⁶

(1)⁶⁷ A pályázati úton történõ lakás- és helyiségértékesítés 10. § (6)⁶⁸, (8) és (9) bekezdése, valamint a 11/A. §-a esetén az eljárás lefolytatására az alábbi rendelkezések az irányadók:

(2)⁶⁹ A pályázati hirdetményt ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal és az IKV Rt. ügyfélszolgálatán.

(3)⁷⁰ A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a/ a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b/ a helyiség adatait (fekvése, rendeltetése, alapterülete, felszereltsége, mûszaki állapota),

c/ az ingatlan pályázati alapárát, az alapár emelésének mértékét,

d/ a bánatpénz összegét,

e/ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét,

f/ a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a rendelkezésére álló idő ne legyen kevesebb 10 napnál,

g/ a pályázati tárgyalás helyét, idejét,

h/ az ingatlan megtekinthetõségének idõpontját,

i/ az eredményhirdetés helyét, idejét.

(4)⁷¹ A pályázati hirdetmény kivonatát a helyi napilapban és ingatlanforgalmazásban elismert internetes hirdetési felületen, az IKV Zrt. Honlapján, a www.ikv.hu-n, valamint a város hivatalos honlapján (www.szegedvaros.hu) közzé kell tenni az alábbi kötelező tartalommal:

a/ a pályázatot kiíró szerv megnevezését, székhelyét,

b/ a helyiség adatait (fekvése, rendeltetése, alapterülete)

c/ az ingatlan pályázati alapárát,

d/ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét,

e/ a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét.

(5) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:

a/ a pályázó nevét, címét (székhelyét),

b/ a pályázati feltételek elfogadásáról szóló nyilatkozatot,

c/ a bánatpénz letétbe helyezésérõl szóló igazolást.

(6) A pályázati tárgyalást megelõzõen legalább 3 nappal az önkormányzat értékesítéssel megbízott képviselõje (továbbiakban: értékesítõ) köteles megvizsgálni a pályázat alaki és tartalmi kellékeit. A pályázónak a tárgyalás megkezdéséig van lehetõsége hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a kizárását vonja maga után.

(7) A nyilvános pályázati tárgyaláson az értékesítõ, az érvényes pályázattal rendelkezõ pályázók és a jegyzõkönyvvezetõ részvétele kötelezõ. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt a tárgyaláson. A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba kell foglalni. Bármely pályázó kérésére a nyilvánosságot ki kell zárni.

(8) A pályázati tárgyaláson jegyzõkönyvet kell vezetni, amelyet az értékesítõ, a pályázók, valamint a jegyzõkönyvvezetõ írnak alá.

(9) A pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb vételár megfizetésére (a legmagasabb egyösszegû befizetésére) tesz ajánlatot. A pályázat nyertesét az értékesítõ hírdeti ki.

(10) Az értékesítő a nyertes pályázónak az adásvételi szerzõdés megkötésékor a bánatpénzt a vételárba beszámítja, a többi pályázónak a pályázati tárgyalást követõ 3 munkanapon belül visszatéríti.

(11) A pályázat nyertese – a szerzõdéskötés idõpontjára vállalt fizetési kötelezettség egyidejû teljesítésével - a pályázati tárgyalást követõ 15 napon belül köteles az adásvételi szerzõdést megkötni, annak elmulasztása esetén a bánatpénzt elveszíti.

(12)⁷² Az adásvételi szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy az állam nem él a Nvt.-ben biztosított elővásárlási jogával. Amennyiben az állam él az említett elővásárlási jogával, az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az értékesítő a bánatpénzt visszatéríti a pályázat nyertese részére.

(13)⁷³ A pályázati eljárás eredménytelensége, illetve a nyertes pályázónak a (10) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztása esetén a lakást, illetve a helyiséget ismételten pályázat útján kell hasznosítani. Az ismételt pályázat sikertelensége esetén a lakás, illetve a helyiség további hasznosításáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

Vegyes rendelkezések

15.§

(1) A lakás átalakításának minôsül: a lakás műszaki megosztása, alapterületének és lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése) a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának, illetôleg rendeltetésének megváltoztatása.

(2) A lakás korszerűsítése: komfortfokozatának emelése, egyedi gáz, vagy elektromos fűtő, illetőleg melegvíz szolgáltató berendezés felszerelése, továbbá a lakás használati értékét növelő egyéb építési-szerelési munka.

(3)⁷⁴ Lakóépületek teljes homlokzatának felújítására képzett keretből a Tisza Lajos körút és a Tisza által határolt területen belül a 2007. február 23. napján 100 %-os önkormányzati tulajdonban lévő lakóépületek többségi magántulajdonba kerülése után a lakóépületek homlokzatának felújítására támogatás adható, ha

a/ az önkormányzati lakások elidegenítésekor a Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyásával megkötött szerződésben a vevők kötelezettséget vállalnak a homlokzat felújítására,

b/ az önkormányzati lakások elidegenítésekor a Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyásával megkötött szerződésben az önkormányzat kötelezettséget vállal a homlokzat elújításának támogatására,

c/ a lakóközösség számára nyújtott támogatás mértéke az adott ingatlanban lévő önkormányzati lakás vásárlói által befizetett vételár legfeljebb 10 %-a, amely nem haladhatja meg a bruttó felújítási költség 50 %-át.

(4)⁷⁵ A (3) bekezdés a/ pontjában vállalt felújítást az IKV Zrt. Javaslatának figyelembe vételével a Vagyongazdálkodási Bizottság által az elidegenítéskor meghatározott határidőn belül el kell kezdeni és be kell fejezni.

(5)⁷⁶ A Vagyongazdálkodási Bizottság által jóváhagyott támogatás folyósítására a társasház közgyűlésének a felújításról szóló határozata alapján a Polgármester a társasházzal támogatási szerződést köt.

(6)⁷⁷ Az (5) bekezdésben megfogalmazott támogatási szerződésben a mindenkor hatályos, a költségvetés végrehajtsáának szabályairól szóló rendelet támogatásokra vonatkozó rendelkezésében foglaltakon túl rögzíteni kell, hogy

a/ a támogatás folyósítását megelőzően a tulajdonosoknak az önkormányzati támogatással csökkentett saját erőt be kell fizetniük a társasház számlájára, amelyről a közös képviselő igazolást állít ki,

b/ bankhitel felvétele esetén a hitelszerződés egy példánytá a közös képviselőnek be kell nyújtania,

c/ a támogatás kifizetésére a felújítás megvalósulása után, az átadás-átvételi jegyzőkönyv benyújtását követően a mindenkor hatályos, a költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendelet vonatkozó rendelkezése alapján, a fizetendő támogatás összegének nagyságától függően kerül sor.

V. FEJEZET

Hatálybaléptető rendelkezések

16.§

(1) E rendelet kihírdetése napján lép hatályba. A folyamatban lévô elidegenítések esetén e rendelet elôírásait kell alkalmazni.

(2)⁷⁸ A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 31/1993.(VIII.13.) Kgy. sz. rendelettel módosított 8/1993.(IV.20.) Kgy. sz. rendelet hatályát veszti.

Az Európai Unió jogának való megfelelés⁷⁹

17.§

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.