Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 57/1999. (XII. 23.) önkormányzati rendelete

a közterület-használat rendjéről

Hatályos: 2020. 11. 01- 2021. 05. 20

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 57/1999. (XII.23.) közgyűlési rendelete

a közterület-használat rendjéről

2020.11.01.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

1. §

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét, illetőleg megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.

2. §

A rendelet hatálya

(1) A rendelet személyi hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok által folytatott közterület-használatra terjed ki.
(2) A rendelet területi hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területének közterületeire terjed ki.
(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a Szegedi Városkép és Piac Kft. részére vásár- és piacszervezés céljára átadott területek használatára,
b) a Szegedi Városkép és Piac Kft. számára a szerződésben biztosított rendezvény, reklámtevékenység céljára történő közterület-használatra,
c) a fizető parkolási rendszer bevezetéséről szóló közgyűlési rendeletben szabályozott terület-használatra a filmforgatással összefüggő parkolás kivételével,
d) a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezelésében lévő kerékpártartó támasz használatára,
e) a közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendeletben felsorolt nem közlekedési célú közúthasználatra,
f) a 100 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által – az önkormányzattal kötendő külön megállapodás alapján – telepített elektromos gépjármű töltőoszlopok által elfoglalt közterület-használatára.

3. §

Értelmező rendelkezések

A rendelet alkalmazása szempontjából:
a) Alkalmi árusítás: Közterületi értékesítés keretében a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. számú mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása.
b) Alkalmi rendezvényen árusítás: közterületre szervezett alkalmi rendezvényen történő árusítás, melyhez a kereskedő rendelkezik a termékre vonatkozó külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyekkel.
c) Árusító és egyéb fülke (pavilon): bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény.
d) Építmény (az építmény, az épület és műtárgy gyűjtőfogalma): építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül – minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre.
Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is.
e) Alkalmi rendezvény: olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, - ide nem értve a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló kormányrendelet szerinti alkalmi és ünnepi vásárokat – amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást.
f) Idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység.
g) Közérdekű cél: állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; város- és községrendezés; önkormányzati beruházásban megvalósuló lakóház építés, felújítás; bányászat; honvédelem; közlekedés; posta és távközlés; villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható; vízgazdálkodás; régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása; műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés.
h) Köztárgy: közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, dísz- és szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor.
i) Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek) a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
j) Közterület-használat: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos magatartás, tevékenység, állapot.
k)
l) Plakát: falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül.
m) Reklám: minden olyan vizuális, audiovizuális információ, mely - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és kötelezettség (továbbiakban: áru) használatára, elérhetőségére, értékesítésére vagy más módon történő igénybevételét előmozdítani törekszik, vagy arra felhív - vállalkozási, illetve politikai tevékenységet végző személy, szervezet nevét, megjelölését, védjegyét, emblémáját, tevékenységét, a róla alkotott képet népszerűsíti, illetőleg - áru, vagy árujelző megismertetését mozdítja elő.
n) Reklámhordozó: minden olyan vizuális vagy audiovizuális tárgy, eszköz, illetve berendezés, amelynek világító vagy nem világító felületén, vagy amelynek működése közben reklámnak, hirdetésnek minősülő információk jelennek meg. A reklámhordozók pl. a reklám célú üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, kirakatszekrény, konzolos, vagy önálló hirdetőberendezés, hirdetőeszköz, fényreklám, cégér-, információs-, irányító tábla, plakát stb.
o)
p) Közterületi árusítás: idényjellegű, az üzletben jogszerűen forgalmazott, a bejelentésben vagy a működési engedélyben meghatározott termékeknek a kereskedő üzlete homlokzatával érintkező közterületen történő árusítása (üzlet előtti árusítás, vendéglátóipari előkert), árubemutatása, valamint a kereskedelmi hatóság részére tett bejelentésben meghatározott termékek mozgóbolti, illetve a Korm. rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott termékeknek a külön jogszabályok alapján szükséges hatósági engedélyek birtokában történő árusítása.
r) utcai zenész, énekes: utcákon, tereken zenélő, énekelő személy.
s) mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz.
t) szeszes ital: minden olyan alkoholtartalmú ital, amely emberi fogyasztásra készült, különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik és amelynek alkoholtartalma 2 %-nál (V/V) több,
u) közforgalmú jármű: minden helyi járatú autóbusz, villamos, trolibusz,
v) Az idegenforgalmi szezon május 1-től szeptember 30-ig, az idegenforgalmi szezonon kívüli időszak október 1-től április 30-ig tart.

4. §

A közterület használata

(1) Engedélyköteles a közterület-használat:
a) közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), árusító automata és egyéb berendezés elhelyezése,
b) alapzatos zászlórúd, köztárgy, árusító automata és egyéb berendezés közterületen történő elhelyezése,
c) vállalkozási (pl. kereskedelmi, vendéglátóipari stb.) célú ideiglenes vagy állandó jellegű építmény (pl. pavilon, bódé, vendéglátóipari előkert (terasz) építési felvonulási épület stb.) elhelyezése,
d) egyéb, nem vállalkozási célú állandó és ideiglenes jellegű építmény (pl. kábel-, kapcsolószekrény, transzformátor stb.) elhelyezése,
e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés elhelyezése, építési munkaterület létesítése, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése esetén, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza, és ha a területhasználat a 48 órát meghaladja. A 48 órát meg nem haladó közterület-használat 30 napon belüli ismétlődése, illetve - törmelékek, hulladékok lerakása, elhelyezése esetén - konténer kötelező igénybevételével történő területhasználat engedélyköteles a használat időtartamától függetlenül,
f) közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség elhelyezése,
g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezése ,
h) lakodalmas sátor elhelyezése,
i) üzlethelyiségen kívüli árusítás,
j) üzleti szállítás, -rakodás célú göngyölegelhelyezés,
k) mutatványosi tevékenység, cirkusz
l) pályafenntartás, forgalombiztonsági szempontok alapján szükséges anyag- és eszköztárolás,
m) tüzelőanyag és egyéb háztartási felszerelések, tárgyak, illetőleg ezek tárolására, csomagolására szolgáló – 2 m3 feletti – eszközök (pl. konténer) elhelyezése és tárolása esetén, feltéve, ha a területhasználat a közlekedést nem akadályozza, továbbá ha a 24 órát meghaladja,
n)
o)
p) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna stb.) közterület-használattal járó karbantartása, építése,
r) országos és helyi közforgalmú vasutak, közforgalmú, közúti, vízi és légi közlekedési társas vállalkozások alapvető feladatellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezése.
s) benzinkút, iparvágány elhelyezése (önkormányzattal kötött külön szerződés hiányában)
t) ideiglenesen kijelölt zöldség-gyümölcs árusító helyeken saját termelésű zöldség-gyümölcs és vágott virág értékesítése
u) a 4. § (2) bekezdés h) pontjában felsorolt helyeken a 3 m2-nél nagyobb közterületet elfoglaló utcai zenészi, énekesi tevékenység.
(2) Nem engedélyköteles a közterület-használat:
a) közterület és közút építéssel, javítással, fenntartással kapcsolatos területhasználat és -foglalás, amennyiben az - közút esetén - szilárd útburkolaton történik,
b) úttartozék (pl. közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezése,
c) közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett távközlési kábelek hibaelhárításához szükséges területhasználat,
d) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távfűtő, csatorna stb.) közterület-használattal járó, azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítása, javítása, amennyiben a javítási munkálat az 5 munkanapot nem haladja meg,
e) fegyveres erők, fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,
f) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat,
g) tv, rádió felvételnél közvetítő gépkocsi általi közterület-használat,
h) a 3 m2-nél nem nagyobb területet elfoglaló utcai zenészi, énekesi tevékenység a Tisza Lajos körút páratlan oldala és a Tisza folyó által határolt területen (továbbiakban: belváros) belül az Aradi vértanúk terén, a Dugonics téren, a Széchenyi téren, a Móra Ferenc Múzeum előtti parkban, a Stefánia parkban, valamint a belvároson kívül a város többi területén.
(3) A közterület-használó köteles az engedélyező hatóságnál a közterület-használat tényét és kezdő időpontját legkésőbb a használat megkezdése előtt egy nappal bejelenteni az (1) bek. e) valamint m) pontjai szerinti közterület-használat esetén, ha a használat a 48 illetőleg a 24 órát nem haladja meg.
4)2 A (2) bekezdés c)-d) pontja szerinti közterület-használó köteles a közterület-használat tényét, helyét és időpontját a használat megkezdését megelőző 48 órán belül, de legkésőbb a használat napján bejelenteni az engedélyező hatóságnál.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam lejártát követő naptól
- amennyiben a közterület igénybevétele továbbra is fennáll - a közterület-használat engedélykötelessé válik díjfizetési kötelezettség mellett, amelyre vonatkozóan a használónak közterület-használat iránti kérelmet kell benyújtania legkésőbb az engedélykötelessé váló használat első napján.

5. § (1)3 Engedélyes a közterület-használatot kizárólag véglegessé vált közterület-használati engedély birtokában, valamint az 7. § (1,2) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség teljesítését követően kezdheti meg.

(2) A közterületet - használatának befejezését követően - eredeti állapotával legalább egyenértékűen kell helyreállítani, az okozott környezetszennyezés egyidejű megszüntetésével.

Az engedélyező hatóság az I. körzetben a közterület helyszíni átadás-átvételéről – a használat megkezdése előtt, illetve annak befejezéséről – jegyzőkönyvet (fényképfelvételt) készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.4
(3) Pavilonok elhelyezésére csak azon területre adható közterület-használati engedély, amelyre főépítész által véleményezett, s a Szeged Megyei Jogú város mindenkor hatályos építési szabályzatában előírtakat figyelembe vevő közterület berendezési és használati javaslat készült.5
(4) Közterületen csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.(IX.29.) Korm. rendeletben meghatározott közterületen értékesíthető termékek árusíthatók.
(5)
(6)
(7)
(8)
(9)
(10) Filmforgatás nem engedélyezhető az Önkormányzat, valamint a Városkép Kft. által, vagy megbízása alapján közterületre szervezett önkormányzati rendezvények időtartamára, illetve területére.
(11) Filmforgatás szempontjából turisztikailag kiemelt közterületnek minősül a 4. § (2) bekezdés h) pont szerint körülírt történeti belváros, a Mátyás tér, a Szent István tér, valamint Újszegeden a Tisza folyó és a Temesvári krt. által határolt terület.
(12) A filmforgatás céljából történő közterület-használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események elhárulását követő 10 napon belül a kérelmező számára a közterület-használatot biztosítani kell.
(13) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a használó az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:
- a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,
- zöldfelületet köteles kíméletesen használni,
- 22 óra utáni forgatás esetén a használt területre vonatkozó zajvédelmi előírásokat betartani,
- a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.”
(14) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során stáb parkolására díszburkolattal ellátott közterület nem használható.
(15) Filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem adható engedély:
- bölcsődék, óvodák és általános iskolák előtti kedvezményes bérlettel igénybe vehető várakozóhelyek területére,
- egészségügyi területi ellátási kötelezettség teljesítésére házi-, gyermek- és fogorvosok számára kedvezményes bérlettel igénybe vehető, a rendelők közelében biztosított parkolóhelyek területére,
- mozgáskorlátozottak részére kijelölt parkolóhelyek területére.

6. §

A közterület-használati díj

(1) A közterület-használat időtartamára – a tényleges használattól függetlenül - az önkormányzat számlájára közterület-használati díjat (továbbiakban: díj) köteles fizetni:
a) az engedélyes, ha érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik,
b) az engedélyes, ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy attól eltérően használja,
c) az engedéllyel nem rendelkező közterület-használó.
(2) A közterület (1) bekezdés b) pontjának második fordulata és c) pontja szerinti használóját – a tényleges használat időtartamára ötszörös mértékben számítottan – attól függetlenül terheli a díjfizetési kötelezettség, hogy a közterület-használat utólagosan engedélyezhető-e, vagy sem. Utólagos engedélyezés esetén ötszörös mértékű díjat csak a használat megkezdése és az engedélyező határozat véglegessé válása közötti időszakra vonatkozóan lehet megállapítani.
(3) A díj mértékét (Általános Forgalmi Adó feltüntetése nélkül) a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A közterület-használati díjtételek körzetek szerint meghatározottak. A körzetek határai:
I. sz. körzet: Állomás u. - Bokor u. - Bánomkert sor - Oldal u. - Bécsi krt. - Moszkvai krt. - Londoni krt. - Mars tér - Párizsi krt. - Berlini krt. - Brüsszeli krt. - Római krt. - Felsővárosi híd - Temesvári krt. Makói vasútvonal által határolt terület.
II. sz. körzet: Körtöltés és az I. körzet közötti terület.
III. sz. körzet: Körtöltésen kívüli terület.
(5) Az 1. sz. melléklet 9. pontjában meghatározott - díszburkolatot érintő - közterület-használat díjára 2,5-es szorzószám alkalmazandó.
(6) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap – nap, m2, fm - egésznek számít. A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, valamint cég- és címtábla, kirakatszekrény, árubemutató állvány, vitrin stb. közterületre eső vízszintes vetületét és a homlokzat síkjával párhuzamos bemutató felületét is számításba kell venni.6

7. §7 (1) A díjat az engedélyes a közterület-használat engedélyben meghatározott megkezdéséig köteles megfizetni azzal, hogy

a)8 éves használat esetén a tárgyévet illetően a tárgyév első hó 10. napjáig, évközi kezdés esetén az engedély véglegessé válását követő 5 napon belül egyösszegben,

b)9 havi, vagy napi használat esetén az engedély véglegessé válását követő 5 napon belül egyösszegben köteles megfizetni.

(2)10 Éves használat esetén kérelemre és indokolt esetben az engedélyező hatóság engedélyezheti a negyedévenkénti díjfizetést, melynek megfizetési időpontja az engedélyező határozat véglegessé válását követő minden tárgyi negyedév első hónapjának 10. napja. Fennálló tartozás esetén kérelemre, külön méltánylást érdemlő esetben az engedélyező hatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhet. Külön méltánylást érdemlő eset a kérelmező betegsége vagy az engedély kiadását követően anyagi helyzetében bekövetkezett jelentős változás lehet.

(3)11 A közterület állagának, minőségének javítására hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulás birtokában végzett munkálatok (pl: díszburkolat, utcabútor kiépítésére fordított) – számlával igazolt, az engedélyező hatóság által elfogadott – költségének mértékével a használó által még fizetendő közterület-használati díjat az engedélyező hatóság az engedélyes kérelmére – a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hozzájárulása alapján – csökkentheti.

4)12 A filmforgatás céljából történő közterület-használat csak a díjnak egy összegben az önkormányzat számlájára történő megfizetését követően kezdhető meg.
(5) Amennyiben a filmforgatás céljából történő közterület-használat a Mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) szerinti hatósági szerződésben foglaltaktól eltér, vagy annak hiányában jogellenesen történik, úgy az érintett terület vonatkozásában a közterület-használó az Mktv. 3. sz. mellékletében meghatározott díjtételek figyelembe vételével kiszámított díj ötszörös összegének megfizetésére köteles.
(6) Az engedélyező hatóság a meg nem fizetett közterület-használati díj behajtásáról végrehajtás útján gondoskodik.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott végrehajtást foganatosító szerv az önkormányzati adóhatóság.

8. § (1) Mentes(ek) a díjfizetési kötelezettség alól:

a) alapzatos zászlórudak elhelyezése, ha azokon nemzetközi, nemzeti, városi jelkép, vagy önkormányzati szervezésű kulturális és sport rendezvényeket hirdető zászló kerül kihelyezésre,

b)13 a köztárgy elhelyezése,

c) önkormányzati rendezvények céljára történő területhasználat

d) a 4. § (1) bek. l.) pontja szerinti közterület-használó,

e)14

f) a szüneteltetés időtartamára az a területhasználó, aki a területhasználatot a 20. § (3) bekezdésben foglaltak miatt kénytelen szüneteltetni,

g)-h)15
i) önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó terület-használat
j) kábel, kapcsolószekrény, transzformátor elhelyezése önkormányzat által kötött megállapodás alapján,
k) üzleti védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezése, amennyiben ahhoz azzal megegyező vagy azt meghaladó nagyságú közterület-használat (pl. vendéglátó terasz, árubemutatás) kapcsolódik és a két közterület-használat időben egybeesik,
l) telefonfülkék elhelyezése
m) az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusító helyeken érvényes engedély alapján folytatott árusítás,
n)
(2) Külön méltánylást érdemlő esetben kérelemre az engedélyező hatóság - a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján – részleges, vagy teljes díjmentességet állapíthat meg. Külön méltánylást érdemlő eset a kérelmező betegsége vagy az engedély kiadását követően anyagi helyzetében bekövetkezett jelentős változás lehet, továbbá ha a közterület-használat az önkormányzat közfeladat ellátásához kapcsolódik. Nem kell a bizottság elé terjeszteni azt a kérelmet, amely esetében a (3) bekezdésben foglaltak a méltányosság gyakorlását kizárják.
(3) Nem adható a díjfizetési kötelezettség alól részbeni, vagy teljes felmentés, ha:
a) a kérelmező a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja,
b) a kérelmezőnek díjhátraléka van.
c) a vállalkozónak helyi adótartozása van, illetve az adóhatósághoz még nem jelentkezett be.
(4)

9. §

A közterület-használati eljárás általános szabályai

(1) Közterület-használatra vonatkozó engedélyt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a www.szegedvaros.hu honlapon megtalálható, letölthető formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.
(2) A felelős kivitelezőnek kell kérnie az engedélyt, ha a közterület-használat építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges.
(3)
(4)

10. §16 (1) A kérelemhez csatolni kell:

a)17 gazdasági társaság kérelmező esetén a képviseletre jogosult személy hiteles aláírási címpéldányát, meghatalmazott útján történő eljárás esetén legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást,

b) ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítás esetén nyilatkozatot, hogy kereskedelmi, vállalkozói tevékenységet nem folytat, és használatában 1.500 m2-t meg nem haladó mezőgazdasági termény előállítására alkalmas földterület van, valamint a földterület használatra jogosító okirat másolatát,

c)18 3 db (legalább 1:100 méretarányú) helyszínrajzot, melyen a környező utcák, létesítmények, növényzet feltüntetése mellett az igényelt területet is ábrázolni kell a szükséges méretekkel oly módon, hogy annak a környezethez viszonyított nagysága, elhelyezkedése egyértelműen megállapítható legyen.

(2) Az engedélyező hatóság szerzi be:

a) közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg szolgáltató tevékenység esetén a kereskedelmi hatóság véleményét,

b)19

c) a közterület fenntartójának, kezelőjének nyilatkozatát,

d) a főépítész városrendezési és városképi szempontból adott véleményét,

e)20

f)21 a 7. § (3) bekezdésében és a 8. § (2) bekezdésében meghatározott kérelmek benyújtása esetén a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslatát,

g)22 építésügyi hatósági engedélyhez kötött közterület-használatok esetén az építési hatóságok vonatkozó véglegessé vált döntését,

h) az (1) bekezdés a) pontjában foglalt okiratok kivételével a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát (pl. egyéni vállalkozói igazolvány, működési engedély, őstermelői igazolvány).

11. §23

A közterület-használat engedélyezése

(1) Az engedélyezéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a jegyző, másodfokon Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése jár el. A kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Építési Irodáján, illetve a hivatali kirendeltségeken kell előterjeszteni.
(2) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) előírásait kell alkalmazni.
(3) Filmforgatás céljából történő közterület-használat esetén a hatósági szerződéshez történő hozzájárulás, illetőleg a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.

12. §24

Az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusításra kijelölt közterületen történő árusításról

(1) A rendelet 2. számú mellékletében meghatározott területeken ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítóhely jelölhető ki. Az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítóhely kijelölése során az árusítás helyének határait meg kell jelölni annak figyelembevételével, hogy az érintett területek környezetében lévő üzlet bejáratától 5 méteren belül árusítás nem történhet.
(2) Az engedély maximum 2 m2 területre saját termelésű a kistermelői élelmiszer-termelés, - előállítás és értékesítés feltételeiről szóló 52/2010.(IV.30.) FVM rendelet szerinti feldolgozatlan zöldség-gyümölcs, valamint vágott virág árusítására annak a természetes személynek adható, aki:
- szegedi lakóhellyel rendelkezik,
- nem folytat kereskedelmi-vállalkozói tevékenységet,
- használatában 1500 m2-t meg nem haladó, mezőgazdasági termény előállítására alkalmas földterület van.
Az engedélyes személyén kívül a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, szülője, nagykorú gyermeke is árusíthat.
(3) Hatósági szakvizsgálathoz kötött áru az ideiglenes értékesítőhelyen nem árusítható (pl: gomba).

13. §25 (1) Az árusítás tiszta, mobil asztalról, állványról, kézikocsiról, ládából, kosárból, földre terített gyékényről, vagy ponyváról történhet. A kijelölt területeken mozgó árusítás tilos.

(2) Az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusításra kijelölt közterületeken lévő árusító területre bódé, büfé kocsi nem telepíthető.

(3) Az ideiglenes árusító helyeken pénz nem szedhető, helyjegy nem váltható, a helyfoglalás az érkezés sorrendjében történhet. Az árusításra engedélyezett időpont megkezdése előtt a helyfoglalás tilos.

(4) Az ideiglenes árusítóhelyeken az értékesítés időtartamán kívül árut, göngyöleget tárolni tilos. Az árusítás helyére járművel behajtani, ott közlekedni tilos.

14. §26 (1) Az árusítás során keletkezett hulladék feltakarítása, (összeszedése) és az árusítás területén elhelyezett tárolóedényekbe történő elhelyezése az árusítást végző személy feladata.

(2) A kijelölt árusítóhelyek területén a terület kezelője a hulladékok és a szemét összegyűjtésére, tárolására jól záró fedéllel ellátott, elegendő számú szeméttartályt, tárolóedényt köteles felállítani.

(3) A kijelölt zöldség-gyümölcs árusító helyek értékesítési időn kívüli tisztán tartásáról, a szemét és a hulladék elszállításáról és a terület, valamint a tároló edények szükség szerinti fertőtlenítéséről a terület kezelője köteles folyamatosan gondoskodni.

15. §27 (1) Az ideiglenes árusítóhelyek nyitva tartása:

- munkanapokon 6 órától 20 óráig,
- munkaszüneti és heti pihenőnapokon 6 órától 14 óráig tart.
(2) Az ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítóhelyeken mindazon szervek végezhetnek ellenőrzést, akik a napi élelmiszerpiac és a közterület ellenőrzésére jogosultak. Az ellenőrzést végző felhívására a jogosított köteles engedélyét felmutatni.

16-17. § [28]

18. §

A kérelem elbírálása

(1) A (2) bek. a)-d) és f) pontjaiban foglalt kivételekkel a közterület-használati engedély 5 évre adható.
(2) Az engedélyező hatóság közterület-használati engedélyt
a) a 4. § (1) bek. e) pontjában meghatározott közterület-használatok esetén az építési munkavégzésének időtartamáig, de legfeljebb a kivitelezési munkálatok megkezdésétől számított 5 évre,
b)
c) meghatározott feltétel bekövetkeztéig, de legfeljebb 5 évre, illetőleg a Tisza Lajos körút páratlan oldala és a Tisza folyó által határolt területen kívüli területre vendéglátóipari előkert (terasz) esetén naponta 22 óráig, a Tisza Lajos körút páros oldala és a Tisza folyó által határolt területen belüli területre vendéglátóipari előkert (terasz) esetén naponta 24 óráig.29
d) állandó jellegű építmények esetében min. 10 évre, vagy azon belül a kérelmező által megjelölt időpontig adhat,
e) közműellátást biztosító létesítmény esetén a létesítmény fennállásának idejéig adhat
f) ideiglenes zöldség-gyümölcs árusítás esetén 1 évre adhat.
(3) Meghosszabbítható az engedély, ha az engedélyes az engedélyezett időtartam lejárata előtt legalább 15 nappal az engedélyező hatóságnál erre vonatkozó kérelmet nyújt be.
(4) El kell utasítani a kérelmet:
a) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása áll fenn, vagy az engedélyezett részletfizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény stb. céljára szükséges a közterület,
c) ha a kérelmező által meghatározott időpontra és helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet, s az a jelen rendeletben foglalt feltételeknek megfelel,
d) a 10. § (2) bek. c) pontjában megjelölt közterület fenntartója, kezelője állásfoglalásában nem adott hozzájárulást a közterület-használathoz,
e) a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, melynek gyakorlását jogszabály tiltja.
f) ha a kérelmező a közterület-használat engedélyezéséről szóló rendelet előírásait - a kérelem beérkezésétől számított egy éven belül, vendéglátó előkert működésével kapcsolatban 2 éven belül, az engedélyező hatóság nyilvántartásából megállapíthatóan - megszegte30
g) ha a vendéglátó üzlet működésével összefüggésben a kérelem beérkezését megelőzően az üzemeltetővel szemben 1 éven belül szabálysértési hatóság jogerősen csendháborítás vagy környezetvédelmi szabálysértés tényét állapította meg,
h) a közterület-használat során folytatni kívánt tevékenységhez szükséges egyéb engedély, igazolvány hiányában.
(5) Önkormányzati városképi, közlekedésbiztonsági, környezetvédelmi, kereskedelmi ellátási érdekek figyelembe vételével mérlegelési jogkörben eljárva a kérelem elutasítható.
(6) A (4) bekezdés f) pontjában megjelölt esetben – ha a rendelet előírásainak megszegése nem lakossági panasszal összefüggő és az a) pont szerinti díj tartozás megfizetése legkésőbb a fizetési felszólításban megjelölt határidőig megtörtént – mérlegelési jogkörben eljárva az engedély megadható.

19. §

Az engedély tartalma és közlése

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell az Ákr. 81. §-ában foglaltakon túl:
a)
b)
c) a közterület-használat célját, kezdési időpontját és időtartamát,
d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,
e) a közreműködő hatóságok, a közterület fenntartásával, kezelésével megbízott szerv előírásait,
f) a közterület-használati díj mértékét, megtérítésének módját, díjmentesség esetén az erre történő utalást,
g) az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget,
h) az engedély érvényének megszűnése, megszüntetése, megvonása esetén az eredetivel legalább egyenértékű állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
i) az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést,
j) a közterület-használat közérdekű célú megszüntetéséről szóló tájékoztatást,
k) a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokat érintő közterület-használat esetén a vonatkozó előírásokra történő hivatkozást,
l) ha az engedély építési munka végzésének időtartamára szól:
- városképi követelményeket kielégítő kerítés, palánk létesítésének előírását,
- 31
- az engedélyes tájékoztatását, hogy építési törmeléket, hulladékanyagot stb. közterületen kizárólag arra alkalmas tárolóeszközben tarthat,
m) a közútburkolatok, - tartozékok, kertészeti létesítmények, növények, csatornák, árkok, korlátok, köztárgyak, építmények stb. kímélésének, valamint a közterület-használattal érintett terület folyamatos tisztántartásának, rendfenntartásának kötelezettségét,
n) az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani és amennyiben ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság jogosult az engedélyes terhére és veszélyére a szükséges munkálatokat elvégeztetni,
o) az engedélyes tájékoztatását, hogy közterületen utcai árusítást milyen módon és feltételekkel folytathat.
(2) Az engedély megadása, megtagadása, megvonása vagy megszüntetése tárgyában született határozatot közölni kell:
a) az engedélyessel, a megnevezett felelős személlyel,
b) az adott közterület-használati engedélyezési eljárásban közreműködő 10. § (2)-(3) bekezdéseiben felsorolt szervekkel,
c) a közterület-felügyelettel,
d) a Közgazdasági Irodával.
e)
(3) Az engedélyező hatóság a kiadott engedély alapján a használattal érintett közterületekről nyilvántartást vezet.
(4)

20. §

Az engedély megvonása, a közterület-használat megszüntetése

(1) Meg kell vonni az engedélyt, ha
a) a közterületet nem az engedélyes használja,
b)
c) az engedélyes a díjfizetési, illetőleg részletfizetési kötelezettségét nem, vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül sem tesz eleget,
d) a 10. § (2) bekezdés c), g), h) pontjaiban felsorolt szervek bármelyike a közterület-használathoz adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta, vagy a hozzájárulás, engedély érvényét vesztette.
(2) Amennyiben az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, szabálysértési tényállást valósít meg, vagy tevékenysége más jogszabályba ütközik, az engedélye megvonható.
(3) Az engedélyező hatóság a közterület-használatot közérdekű célból bármikor, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül szüneteltetheti, vagy megszüntetheti.
(4) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándéka írásbeli bejelentésével egyidejűleg köteles az engedély eredeti példányát az engedélyező hatóságnak visszaadni, vagy az eredeti példány elvesztéséről, megsemmisüléséről stb. szóló jognyilatkozatot tenni.
(5) Az engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő közterület-használat esetén az engedélyező hatóság az önként nem teljesített közterület-használat megszüntetéséről – a kötelezett költségére és veszélyére - végrehajtás útján gondoskodik. A végrehajtást az engedélyező hatóság foganatosítja.
(6) Az engedélyező hatóság, a kezelő, a Közterület-felügyelet a közterület-használatot folyamatosan ellenőrzi.

21. §32

Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület-használat jogkövetkezményei

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyest (használót) az engedélyező hatóság kötelezi a közterület-használat megszüntetésére és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotának a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül - történő helyreállítására.
(2) A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használata esetén a közterület-használó kérelmére az engedélyező hatóság - ha az engedélyezés feltételei fennállnak - a használatot utólag engedélyezheti.
(3)
(4)
(5)

21/A. §33 A filmforgatás céljából történő közterület-használatra nem terjednek ki a Rendelet díjszámításra, kérelem benyújtásra, engedélyezésre vonatkozó rendelkezései. Az Mktv., valamint a végrehajtására kiadott, a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatához kapcsolódó részletes szabályokról szóló 205/2013. (VI. 14.) Korm. rendeletés az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. §34

A szeszes ital fogyasztásának közterületen és egyéb helyeken történő korlátozásáról

(1) Tilos – a (2) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a szeszes ital fogyasztása
a) Szeged Megyei Jogú Város közterületein,
b) a közforgalmú járműveken,
c) a lakóépületek kapualjaiban, lépcsőházaiban,
d) a beépítetlen, bárki által megközelíthető ingatlanokon.
(2) A tilalom nem terjed ki
a) az üdülőterületekre, az erdőterületekre, a mezőgazdasági rendeltetésű területekre,
b) strandfürdők területére,
c) közterület-használati engedéllyel rendelkező vendéglátó üzlet (terasz, kitelepülés) fogyasztóterére nyitva tartási időben, valamint a
d) közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvényekre a rendezvény engedélyezett ideje alatt, továbbá az év utolsó és első napjára.

Átmeneti rendelkezések

23. § A rendelet 2000. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 43/1995. (XII.15.) Kgy. sz., a 22/1996. (VI.5.) Kgy. sz., a 32/19997. (VII.30.) Kgy. sz., a 3/1998. (I.29.) Kgy. sz., a 31/1999. (VI.14.) Kgy. sz. rendeletekkel módosított a közterület-használat engedélyezéséről szóló 14/1995. (V.4.) Kgy. sz. rendelet.

24. §35 E rendeletnek a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999.(XII.23.) Kgy. rendelet módosításáról szóló 48/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: módosító rendelet) módosított rendelkezéseit a módosító rendelet hatályba lépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

1. melléklet36

A közterület-használati díjakról

1. A 2020. évre vonatkozó díjszabás

Közterület használat jellege

Mennyiségi
Egység

Körzetek díjtételei (Ft)
I.

Körzetek díjtételei (Ft)
II.

Körzetek díjtételei (Ft)
III.

2020

1

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerk., cég-, és címtábla

Ft/m2/hó

750

600

450

2

Ideiglenes vagy állandó jellegű, vállalkozási célú (keresk., vendéglátóipari, stb.) építmény (pl. pavilon, bódé, építési felvonulási épület, stb.) elhelyezése

Ft/m2/hó

1500

1200

900

3

Idény jellegű árusítás (zöldség, gyümölcs), saját üzlet előtti árubemutatás

Ft/m2/hó

1500

900

600

4

Kiállítás, szolgáltatás, kiállítással kapcsolatos árubemutatás, alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

600

450

300

5

Nem helyhez kötött árusítás mozgóbolt

Ft/m2/nap

450

300

225

6

Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezése, árukiadás

Ft/m2/nap

120

90

45

7

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezonon kívüli időszak)

Ft/m2/hó

900

600

450

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezon)

1250

900

600

8

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes építmény

Ft/m2/hó

4500

3000

1500

9

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés, eszközök, stb. tárolása és elhelyezése (díszburkolatot érintő használat esetén 2,5 szorzószám alkalmazandó)

Ft/m2/hó

900

600

450

10

Az egyes létesítményekhez közút ter. kívül szükséges gépjármű várakozó hely

Ft/gépkocsi/év

12000

9000

2700

11

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése (műszaki okok miatt)

Ft/m2/nap

1500

750

750

12

Mutatványos tevékenység, cirkusz

Ft/m2/nap

300

225

225

13

A táblázatban felsoroltakon kívüli egyéb tárgyak, eszközök tárolása, tevékenység végzése

Ft/m2/nap

150

90

45

14

Zöldterületen bontással járó munkálatok

Ft/m2/nap

150

105

75

15

Benzinkút

Ft/m2/hó

-

100

80

16

Iparvágány

Ft/m2/év

-

200

180

17

Árusító automaták

Ft/m2/hó

2250

1200

750

2. A 2021. évre vonatkozó díjszabás

Közterület használat jellege

Mennyiségi
Egység

Körzetek díjtételei (Ft)
I.

Körzetek díjtételei (Ft)
II.

Körzetek díjtételei (Ft)
III.

2021

1

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerk., cég-, és címtábla

Ft/m2/hó

1000

800

600

2

Ideiglenes vagy állandó jellegű, vállalkozási célú (keresk., vendéglátóipari, stb.) építmény (pl. pavilon, bódé, építési felvonulási épület, stb.) elhelyezése

Ft/m2/hó

2000

1600

1200

3

Idény jellegű árusítás (zöldség, gyümölcs), saját üzlet előtti árubemutatás

Ft/m2/hó

2000

1200

800

4

Kiállítás, szolgáltatás, kiállítással kapcsolatos árubemutatás, alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

800

600

400

5

Nem helyhez kötött árusítás mozgóbolt

Ft/m2/nap

600

400

300

6

Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezése, árukiadás

Ft/m2/nap

160

120

60

7

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezonon kívüli időszak)

Ft/m2/hó

1350

900

675

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezon)

1875

1350

900

8

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes építmény

Ft/m2/hó

6000

4000

2000

9

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés, eszközök, stb. tárolása és elhelyezése (díszburkolatot érintő használat esetén 2,5 szorzószám alkalmazandó)

Ft/m2/hó

1200

800

600

10

Az egyes létesítményekhez közút ter. kívül szükséges gépjármű várakozó hely

Ft/gépkocsi/év

16000

12000

3600

11

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése (műszaki okok miatt)

Ft/m2/nap

2000

1000

1000

12

Mutatványos tevékenység, cirkusz

Ft/m2/nap

400

300

300

13

A táblázatban felsoroltakon kívüli egyéb tárgyak, eszközök tárolása, tevékenység végzése

Ft/m2/nap

200

120

60

14

Zöldterületen bontással járó munkálatok

Ft/m2/nap

200

140

100

15

Benzinkút

Ft/m2/hó

-

200

160

16

Iparvágány

Ft/m2/év

-

400

360

17

Árusító automaták

Ft/m2/hó

3000

1600

1000

3. A 2022. évre vonatkozó díjszabás

Közterület használat jellege

Mennyiségi
Egység

Körzetek díjtételei (Ft)
I.

Körzetek díjtételei
(Ft)
II.

Körzetek díjtételei (Ft)
III.

2022

1

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerk., cég-, és címtábla

Ft/m2/hó

1250

1000

750

2

Ideiglenes vagy állandó jellegű, vállalkozási célú (keresk., vendéglátóipari, stb.) építmény (pl. pavilon, bódé, építési felvonulási épület, stb.) elhelyezése

Ft/m2/hó

2500

2000

1500

3

Idény jellegű árusítás (zöldség, gyümölcs), saját üzlet előtti árubemutatás

Ft/m2/hó

2500

1500

1000

4

Kiállítás, szolgáltatás, kiállítással kapcsolatos árubemutatás, alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

1000

750

500

5

Nem helyhez kötött árusítás mozgóbolt

Ft/m2/nap

750

500

375

6

Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezése, árukiadás

Ft/m2/nap

200

150

75

7

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezonon kívüli időszak)

Ft/m2/hó

1800

1200

900

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezon)

2500

1800

1200

8

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes építmény

Ft/m2/hó

7500

5000

2500

9

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés, eszközök, stb. tárolása és elhelyezése
(díszburkolatot érintő használat esetén 2,5 szorzószám alkalmazandó)

Ft/m2/hó

1500

1000

750

10

Az egyes létesítményekhez közút ter. kívül szükséges gépjármű várakozó hely

Ft/gépkocsi/év

20000

15000

4500

11

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése (műszaki okok miatt)

Ft/m2/nap

2500

1250

1250

12

Mutatványos tevékenység, cirkusz

Ft/m2/nap

500

375

375

13

A táblázatban felsoroltakon kívüli egyéb tárgyak, eszközök tárolása, tevékenység végzése

Ft/m2/nap

250

150

75

14

Zöldterületen bontással járó munkálatok

Ft/m2/nap

250

175

125

15

Benzinkút

Ft/m2/hó

-

250

200

16

Iparvágány

Ft/m2/év

-

500

450

17

Árusító automaták

Ft/m2/hó

3750

2000

1250

4. A 2023. évre vonatkozó díjszabás

Közterület használat jellege

Mennyiségi
Egység

Körzetek díjtételei (Ft)
I.

Körzetek díjtételei
(Ft)
II.

Körzetek díjtételei
(Ft)
III.

2023

1

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerk., cég-, és címtábla

Ft/m2/hó

1500

1200

900

2

Ideiglenes vagy állandó jellegű, vállalkozási célú (keresk., vendéglátóipari, stb.) építmény (pl. pavilon, bódé, építési felvonulási épület, stb.) elhelyezése

Ft/m2/hó

3000

2400

1800

3

Idény jellegű árusítás (zöldség, gyümölcs), saját üzlet előtti árubemutatás

Ft/m2/hó

3000

1800

1200

4

Kiállítás, szolgáltatás, kiállítással kapcsolatos árubemutatás, alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

1200

900

600

5

Nem helyhez kötött árusítás mozgóbolt

Ft/m2/nap

900

600

450

6

Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezése, árukiadás

Ft/m2/nap

240

180

90

7

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezonon kívüli időszak)

Ft/m2/hó

2250

1500

1125

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezon)

3125

2250

1500

8

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes építmény

Ft/m2/hó

9000

6000

3000

9

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés, eszközök, stb. tárolása és elhelyezése
(díszburkolatot érintő használat esetén 2,5 szorzószám alkalmazandó)

Ft/m2/hó

1800

1200

900

10

Az egyes létesítményekhez közút ter. kívül szükséges gépjármű várakozó hely

Ft/gépkocsi/év

24000

18000

5400

11

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése (műszaki okok miatt)

Ft/m2/nap

3000

1500

1500

12

Mutatványos tevékenység, cirkusz

Ft/m2/nap

600

450

450

13

A táblázatban felsoroltakon kívüli egyéb tárgyak, eszközök tárolása, tevékenység végzése

Ft/m2/nap

300

180

90

14

Zöldterületen bontással járó munkálatok

Ft/m2/nap

300

210

150

15

Benzinkút

Ft/m2/hó

-

300

240

16

Iparvágány

Ft/m2/év

-

600

540

17

Árusító automaták

Ft/m2/hó

4500

2400

1500

5. A 2024. évtől alkalmazandó díjszabás

Közterület használat jellege

Mennyiségi
Egység

Körzetek díjtételei (Ft)
I.

Körzetek díjtételei
(Ft)
II.

Körzetek díjtételei
(Ft)
III.

2024-től

1

A közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlet homlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerk., cég-, és címtábla

Ft/m2/hó

1750

1400

1050

2

Ideiglenes vagy állandó jellegű, vállalkozási célú (keresk., vendéglátóipari, stb.) építmény (pl. pavilon, bódé, építési felvonulási épület, stb.) elhelyezése

Ft/m2/hó

3500

2800

2100

3

Idény jellegű árusítás (zöldség, gyümölcs), saját üzlet előtti árubemutatás

Ft/m2/hó

3500

2100

1400

4

Kiállítás, szolgáltatás, kiállítással kapcsolatos árubemutatás, alkalmi árusítás

Ft/m2/nap

1400

1050

700

5

Nem helyhez kötött árusítás mozgóbolt

Ft/m2/nap

1050

700

575

6

Üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával hordók, ládák, göngyölegek elhelyezése, árukiadás

Ft/m2/nap

280

210

105

7

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezonon kívüli időszak)

Ft/m2/hó

2700

1800

1350

Vendéglátóipari előkert (idegenforgalmi szezon)

3750

2700

1800

8

Nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes építmény

Ft/m2/hó

10500

7000

3500

9

Építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés, eszközök, stb. tárolása és elhelyezése
(díszburkolatot érintő használat esetén 2,5 szorzószám alkalmazandó)

Ft/m2/hó

2100

1400

1050

10

Az egyes létesítményekhez közút ter. kívül szükséges gépjármű várakozó hely

Ft/gépkocsi/év

28000

21000

6300

11

Teher- és különleges gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezése (műszaki okok miatt)

Ft/m2/nap

3500

1750

1750

12

Mutatványos tevékenység, cirkusz

Ft/m2/nap

700

525

525

13

A táblázatban felsoroltakon kívüli egyéb tárgyak, eszközök tárolása, tevékenység végzése

Ft/m2/nap

350

210

105

14

Zöldterületen bontással járó munkálatok

Ft/m2/nap

350

245

175

15

Benzinkút

Ft/m2/hó

-

350

280

16

Iparvágány

Ft/m2/év

-

700

630

17

Árusító automaták

Ft/m2/hó

5250

2800

1750
Körzetek megnevezése:
I. sz. körzet: Állomás u. - Bokor u. - Bánomkert sor - Oldal u. - Bécsi krt. - Moszkvai krt. - Londoni krt. - Mars tér - Párizsi krt. - Berlini krt. - Brüsszeli krt. - Római krt. - Felsővárosi híd - Temesvári krt. - Makói vasútvonal által határolt terület
II. sz. körzet: Körtöltés és az I. körzet közötti terület
III. sz. körzet: Körtöltésen kívüli terület
A díjak Általános Forgalmi Adót (ÁFA-t) nem tartalmaznak.

2. melléklet37

Szeged város közigazgatási területén kijelölt ideiglenes zöldség-gyümölcs árusító helyek

a) A Budapesti krt. 5. szám alatti élelmiszerüzlet Zöldfa utca felőli oldalhomlokzata melletti szilárd burkolatú terület,

b) Honvéd téri autóbusz végállomás melletti földrészlet,
c) A Sárosi utcával párhuzamosan elhelyezkedő séta- és kerékpárút, valamint a vendéglátóegység (étterem) által közrefogott szilárd burkolatú terület,
d) A Szentháromság u. 68. szám alatti élelmiszerüzlet Szivárvány utcai oldalán az üzlet és a járda közötti füves terület,
e) Temesvári krt. 34-36. épületek előtti az úttest melletti járda és feltáró út közötti szilárd burkolatú terület,
f) Csáky József utca 2. szám alatti üzlethelyiség főhomlokzata előtti, burkolati jellel elkülönített szilárd burkolatú terület,
g) Makkosházi krt. - Ortutay utca kereszteződésében álló élelmiszerüzlet parkolójának bejáratán túli, a parkolót határoló csőkerítés melletti terület,
h) Retek utca 16. szám alatti lakóépület északi homlokzata és a járda között húzódó, árusítás céljából rögzített asztalokkal kiépített terület,
i) Szeged-Gyálarét, Előd u. –Miklós u. sarok, ún. Gyálaréti faház előtti, közterülethez szorosan kapcsolódó önkormányzati tulajdonú területnek a lépcsőterasz és a járda közötti 3 m széles és kb. 14-15 m hosszú betonozott szakasza,
j) Szeged-Szőreg Szerb utca 1. szám előtt, az épület és az úttest kiemelt szegélye között húzódó, szilárd burkolatú, - az épület falsíkjától az úttest felé mért 2,0 m széles sávot szabadon hagyva, a szabad gyalogossáv külső szélétől az úttest felé mért 2,80 m széles és a Szerb utcai úttesten átvezető kijelölt gyalogátkelőhöz vezető járdaszakasz burkolatában lévő osztósávtól a Szerb utca 3. számú épület felé mért 3,10 m távolságra kezdődő, 7,0 m hosszú területet határoló vonalak közé eső - földrészlet

3. melléklet38

1

Módosította a 27/2019.(XII.23.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2020. február 1-től)

2

Kiegészítette a 43/2020. (IX.30.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2020. november 1-től)

3

Módosította a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (1) bek. (hatályos 2018. január 1-től)

4

Kiegészítette a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 3. § (1) bekezdése

5

Módosította a 31/2003.(VII.29.) Kgy. r. 3. § (2) bekezdése

6

Módosította a 34/2000. (VI. 27.) Kgy.r. 3. §-a, a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 4. § (2) bek.

7

Módosította a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 5. §-a

8

Módosította a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (3) bek. (hatályos 2018. január 1-től)

9

Módosította a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (3) bek. (hatályos 2018. január 1-től)

10

Módosította a 25/2008.(VI.30.) Kgy. r. 4. §-a, a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (3) bek. (hatályos 2018. január 1-től)

11

Módosította a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 6. §-a, a 43/2010.(XII.14.) Ö. r. 1. § (1) bek., a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 102. § (1) bek. (hatályos 2014. november 25-től)

12

Kiegészítette a 19/2013. (VII. 04.) Ö.r. 3. §-a, (hatályos 2013. július 05-től)

13

Módosította a 18/2000. (III. 31.) Kgy. r. 5. §-a, a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 7. § (1) bek.

14

Hatályát veszti a 34/2000. (VI. 27.) Kgy.r. 10. §-a szerint

15

Hatályát veszti a 34/2000. (VI. 27.) Kgy.r. 10. §-a szerint

16

Módosította a 44/2005.(XI.15.) Kgy. r. 4. §-a

17

Módosította a 38/2009.(XI.11.) Kgy. r. 4. § (1) bek., 43/2020. (IX.30.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2020. október 1-től)

18

Módosította a 43/2020. (IX.30.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2020. október 1-től)

19

Módosította a 38/2009.(XI.11.) Kgy. r. 4. §. (2) bek., a 12/2013.(IV.17.) Ö. r. 1. §-a, hatályát veszti a 32/2015.(XI.25.) Önk. r. 2. § (1) bek. alapján 2015. november 26-tól

20

Módosította a 25/2008.(VI.30.) Kgy. r. 6. §-a, hatályát veszti a 38/2009.(XI.11.) Kgy. r. 8. §-a alapján

21

Módosította a 43/2010.(XII.14.) Ö. r. 1. § (2) bek., a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 102. § (3) bek. (hatályos 2014. november 25-től)

22

Módosította a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (1) bek. (hatályos 2018. január 1-től)

23

Módosította a 44/2005.(XI.15.) Kgy. r. 5. §-a

24

Kiegészítette a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 12. §

25

Kiegészítette a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 12. §

26

Kiegészítette a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 12. §

27

Kiegészítette a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 12. §

28

Hatályát veszti a 34/2000. (VI. 27.) Kgy.r. 10 §-a szerint

29

Kiegészítette a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 9. § (1) bekezdése

30

Módosította a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 9. § (2) bek.

31

Hatályát veszti a 14/2004. (IV.15.) Kgy. r. 14. § (2) szerint

32

Módosította és kiegészítette a 6/2000. (II. 18.) Kgy. r. 9. §, a 14/2004.(IV.15.) Kgy. r. 16. §, a 44/2005.(XI.15.) Kgy. r. 9. §-a

33

Kiegészítette a 19/2013. (VII. 04.) Ö. r. 5. §-a, módosította a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 3. § (7) bek. (hatályos 2018. január 01-től)

34

Módosította a 34/2000. (VI. 27.) Kgy.r. 6. §-a, hatályát veszti a 44/2005.(XI.15.) Kgy. r. 10. §-a alapján, módosította a 25/2013.(X.02.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. október 15-től)

35

Kiegészítette a 48/2017.(XII.19.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2018. január 1-től)

36

Módosította a 31/2003.(VIII.29.) Kgy. r. 10. §-a, a 27/2019.(XII.23.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2020. február 01-től)

37

Kiegészítette a 14/2004. (IV.15.) Kgy. r. 17. §-a, a 22/2015.(V.15.) Ö. r. 1. §-a, módosította a 43/2020. (IX.30.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2020. október 1-től)

38

Módosította a 44/2005. (XI.15.) Kgy. r. 11. §-a, a 48/2017. (XII.19.) Ö. r. 3. § (4) bek., hatályát veszti a 43/2020. (IX.30) Ö. r. 8. §-a alapján 2020. október 1-től