Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, figyelemmel a temetőkről, a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben, valamint az annak végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendeletben, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a halottakkal kapcsolatos rendelkezései végrehajtásáról, valamint a rendkívüli halál esetén követendő eljárásról szóló 34/1999. BM-EüM-IM együttes rendeletben foglaltakra, az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A temetőkre vonatkozó általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő köztemetőkre, valamint az ezek fenntartásával és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

(2) A köztemetők felsorolását a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(3) A temetőkben lévő hősi katonai sírokat az önkormányzat kegyeleti parkként tartja fenn.

2. §

Jelen rendelet vonatkozásában

a) Köztemető: az önkormányzat tulajdonában lévő temetők, amelyekben az önkormányzat a köztemető fenntartására vonatkozó kötelezettségét teljesíti.

b) Temetési hely: a temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített sírhely, sírbolt, urnafülke, urnasírhely, urnasírbolt, valamint a hamvasztóüzemi építmény területén, ingatlanán létesített urnafülke, urnasírhely.

c) Temetkezési szolgáltatások: temetésfelvétel, halottszállítás, az elhunyt temetésre való előkészítése és a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátása, a ravatalozás, a búcsúztatás, a sírba helyezés, a hamvasztás, az urnaelhelyezés, az urnakiadás, a hamvak szórása, a sírnyitás, az exhumálás és az újratemetés.

3. §

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén köztemető létesítéséről, bővítéséről, temető vagy temetőrész lezárásáról, megszüntetéséről, kiürítéséről, újra használatba vételéről Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése határoz a város rendezési terveinek, valamint a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A köztemetők és létesítményeik fenntartásáról, valamint az ott folyó temetkezési és - jelen rendelet szerinti - egyéb tevékenységek végzéséről az önkormányzat a Szegedi Testamentum Temetkezési Kft¹ (a továbbiakban: üzemeltető) útján „Kegyeleti közszolgáltatási szerződés” keretein belül - gondoskodik.

II. Fejezet

Temetkezési helyekre és temetkezésre vonatkozó szabályok

4. §

(1) A halottat eltemetni, az elhamvasztott halott maradványait elhelyezni - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - temetőben vagy temetkezési emlékhelyen létesített temetési helyen szabad.

(2) Az eltemettető vagy egyetértésével más hozzátartozó kívánságára az urnát - az átvétel egyidejű igazolása mellett - ki kell adni, és ennek megtörténtét a nyilvántartásban is fel kell jegyezni.

(3) A temetőkben már korábban elhelyezett urnák kérelemre történő kiadásáról az üzemeltető gondoskodik. Az urna kiadását az kérheti, aki a hamvasztásról gondoskodott, vagy az elhalt közeli hozzátartozója. A kiadás tényét a nyilvántartásban fel kell jegyezni.

(4) Amennyiben az urna kiadását kérő személy nem azonos a hamvasztásos temetésről gondoskodóval, úgy az urna részére történő kiadásához a temetésről gondoskodótól hozzájárulást kell beszereznie. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-nak b) pontja szerinti sorrendben az elhalthoz közelebb álló hozzátartozótól kell beszereznie.

5. §

(1) A temetőkben temetkezésre szolgálnak:

a) az egyes sírhely,

b) a kettős sírhely,

c) a közös sírhely,

d) a díszsírhely, díszurnahely,

e) az urnasírbolt (urnakripta),

f) a sírbolt (kripta),

g) az urnafülke(kolumárium),

h) az urnasír,

i) a szórókert.

(2)² A kettős sírhelyeknél, valamint a kettős urnafülkék esetében lehetőség van a temetett sír, illetve urnafülke mellett még egy temetkezési hely megváltására. Előre meg lehet váltani a sírboltokat és urnakriptákat is.

(3) A táblákat folyószámmal ellátott sorokra, a sorokat pedig sorszámokkal sírhelyekre kell felosztani. A díszsírhelyeket, sírbolthelyeket külön kell megjelölni.

(4) A temetkezési helyeket a temetés alatt álló táblákban folytatólagos sorrendben kell felhasználni. Ettől eltérni a természeti körülmények (talajösszetétel, talajvízszint) figyelembevételével lehet.

6. §

(1) A betelt sírhely-táblákat az utolsó temetés napjával le kell zárni. A lezárt táblába csak rátemetéssel lehet temetni.

(2) Az elhamvasztott halott hamvait tartalmazó urnát a temetőn belül sírhelyben (rátemetéssel), urnasírban, urnakriptában vagy sírboltban lehet elhelyezni.

(3) A lezárt temetőkben temetkezési tevékenységet nem lehet folytatni. A lezárt temetőket mindaddig kegyeleti helyként kell gondozni, amíg felszámolásáról döntés nem születik.

(4) Lezárt temetőből és sírhely-táblából a holttest-maradványokat exhumálás útján lehet áthelyezni a használatban lévő temetőbe.

Az exhumálást csak az illetékes tisztifőorvos engedélye és előírásai szerint lehet elvégezni, lezárt temetőből történő elszállításhoz az üzemeltető külön engedélye is szükséges.

7. §

(1) Az egyes temetkezési helyekért - díszsírhelyek kivételével - az elhunyt hozzátartozójának, illetve az eltemetésre kötelezettnek díjat kell fizetni: a díj mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, a megváltási időtartamra a díj előre esedékes.

(2) Az egyszeri megváltás időtartama:

a) sírbolt esetén 60 év

b) urnasírbolt esetén 25 év

c) sírhely esetén 25 év

d) urnafülke, urnasírhely esetén 10 év

Az üzemeltető a c) és d) pont szerinti temetkezési helyek kétszeres időtartamra történő megváltását is engedélyezheti.

A megváltási időtartam az első temetés napjával kezdődik

(3) A megváltási idő eltelte után a temetkezési helyek - a tulajdonos tiltó rendelkezése hiányában - újabb időtartamra megválthatók.

(4)³ Felnőtt egyes sírba két koporsó temethető, és a sírba további 6 urna helyezhető el.

(5) Felnőtt sírhely-díj befizetése mellett a felnőtt sírhely-táblába 10 éven aluli gyermek is temethető. Ilyen esetben azonban a sír méreteinek a felnőtt sír méreteivel azonosnak kell lenni.

8. §

(1) Az elhalálozástól számított öt éven belül sír (sírbolt) felnyitására engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztitorvosi Szolgálat hamvasztás, más temetőbe való áthelyezés és rátemetés céljából, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére adhat. A kolerában, pestisben, leprában, sárgalázban, kiütéses tífuszban, takonykórban, AIDS-ben, vírusos hemorrghagiás lázban elhunytak temetési helyének megnyitására csak az elhalálozástól számított egy év elteltével adható engedély, a sírnyitáshoz a temetkezési hely felett rendelkezni jogosult hozzájárulást be kell beszerezni. Ilyen személy hiányában a hozzájárulást a Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti sorrendben az elhalthoz közelebb álló hozzátartozójától kell beszerezni.

(2)⁴ A sírhelyeket a földfelszín alatt kibetonozni, kifalazni nem lehet – mely alól kivétel a szabályosan megépített felépítmény legfeljebb 80 cm mélységű alapozása.

(3) A sírhelyeken sírdomb kialakítása (felhantolás) nem kötelező. A hant nélküli parcellák létesítésére kijelölt területen sírdomb nem alakítható ki.

(4) A temetkezési helyek használatának jogát magánszemélyek között átruházni nem lehet, a sírhely újra megváltható az elhalt, illetve a rendelkezni jogosult rendelkezéseinek figyelembevételével. Ilyen személy hiányában a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó rendelkezése az irányadó.

(5)⁵ A temettetőnek az elhaltak hűtéséért hűtési díjat kell fizetni a 2. sz. melléklet szerint. A nyugvóhelyek megváltásakor, újraváltásakor a temetési hely jellege szerinti temetőüzemeltetési hozzájárulást kell fizetni a 2. sz. melléklet szerint.⁶

9. §

(1) A sírgödröt olyan méretűre kell kiásni, hogy a koporsó abban elhelyezhető legyen. A sírgödör mélysége a talaj és egyéb viszonyoktól függően, 160-250 cm. Koporsóban történő rátemetés esetében a sírhelyet szükség szerint úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön.

(2) A felnőtt sírhelyek általában 210 cm hosszúnak és 90 cm szélesnek kell lennie. Kettős sírhely hossza és szélessége 200 x 190 cm. Sírokat egymástól 60 cm távolságra kell elhelyezni. A sorok közötti távolságnak 60-100 cm-nek kell lennie. A sírhelytáblák között legalább 4 m széles utat kell hagyni.

(3) Gyermeksírhely 10 éven aluli halott részére általában 1,3 m hosszú, 0,60 m széles. E sírokat egymástól 0,30 m távolságra kell elhelyezni.

(4)⁷

(5)⁸

(6) A sírbolt mélysége általában 190 cm, belső hossza 220-250 cm, szélessége két holttestre számítva 150 cm. A sírbolt alját és oldalfalait vízbehatolás és földnyomás ellen megfelelően ki kell képezni. A sírbolt tetejét legalább 300 kg/m˛ hasznos terheléssel kell számítani. A fedőlapot szintén ennek a teherbírásnak megfelelően kell készíteni oly módon, hogy a sírbolt légmentesen záródjék.

(7)⁹ A fülkékkel épült sírbolt minden egyes fülkéje általában 200 cm hosszú, 90 cm magas és 84 cm széles. A sírboltfülkét a koporsó elhelyezése után azonnal légmentesen le kell zárni.

10. §

(1)¹⁰ Sírboltot csak építési engedély alapján lehet építeni, az engedélyezett tervet az üzemeltetőnek az építkezés megkezdése előtt be kell mutatni. A sírboltba maximum 10 koporsó helyezhető el. Egy felnőtt koporsó helyébe két gyermek koporsó, vagy hat urna is elhelyezhető.

(2) A sírbolt felett rendelkezőnek az tekinthető, aki a használati díjat megfizette.

(3) A sírbolt (és síremlék) fenntartásáról, annak létesítője (örököse) köteles gondoskodni. Ha a sírbolt összeomlásától lehet tartani, az üzemeltető felszólíthatja a fenntartásra kötelezett személyek bármelyikét, hogy gondoskodjanak a helyreállításról. Ha a felhívás eredménytelen marad, az üzemeltető kérelmére Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője elrendelheti a sírbolt eltávolítását, illetőleg a sírboltba való további temetkezést megtilthatja.

(4) A felhívás kötelező, ha a sírbolt (síremlék) gondozásának elmulasztása közvetlen veszély fennállását eredményezi. A felhívást - a temetési hely megjelölésével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni.

(5)¹¹

(6) A sírboltba koporsóban csak annyi elhalt temethető, ahány férőhelyre azt építették.

Amennyiben a sírbolt tulajdonosa, illetve a rendelkezésre jogosult a temetkezési jogosultságról a sírbolt-könyvben vagy végrendeletileg nem tett rendelkezést, úgy a sírboltban az elhalt hozzátartozói az elhalálozás sorrendjében temethetők el. A sírbolt tulajdonosának, illetve a rendelkezésre jogosultjának kérelmére a sírboltban elhelyezett koporsókban lévő porladáson túli csontmaradványokat össze kell gyűjteni és hamvasztás után urnában, illetőleg gyermekkoporsóban lehet elhelyezni.

(7)¹² Sírboltba csak kettős koporsóval lehet temetkezni. A belső koporsó minden esetben fémkoporsó legyen, amelyet légmentesen le kell zárni, forrasztással és erre a célra gyártott, a megfelelő szűrőkkel felszerelt szellőző szeleppel kell ellátni. A közös, vagy együregű sírboltot lég- és folyásmentesen le kell zárni.

11. §

(1) A holttest elhamvasztásához - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a tisztiorvos engedélye szükséges.

(2) A kórházban elhunyt személy, valamint rendőri intézkedéssel boncolásra szállított holttest elhamvasztását a boncolást végző orvos engedélyezi.

12. §

(1)¹³ a) A Polgármester azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, díszsírhelyet adományozhat, mely döntéséről a Közgyűlés soron következő ülésén tájékoztatást ad.

b) A díszpolgárt halála esetén díszsírhely illeti meg.

(2) Az újonnan adományozott díszsírhely használati ideje a temető fennállásáig tart, használata díjmentes.

(3) A díszsírhelybe - a sírnyitás és rátemetés szabályainak megtartása, költségeinek viselése mellett - az elhalt özvegye és az elhalt közvetlen felmenő és lemenő hozzátartozói (szülők, gyermekek) is eltemethetők.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, hozzátartozók hiányában - a Polgármesteri Hivatal megbízására és költségére - az üzemeltető köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely adományozásáról írásban értesíteni kell az elhunyt Ptk. 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közül az elhalthoz legközelebb álló hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét.

(6) A díszsírhely parcelláiban a koporsó a földbe temethető vagy elhamvasztás után az urna kolumbáriumba helyezhető.

III. Fejezet

Temetkezési szolgáltatások

13. §

(1) A köztemetőkben a temetkezési szolgáltatásokat az a temetkezési szolgáltató látja el, amely Szeged Megyei Jogú Város Jegyzőjétől engedélyt kap a szolgáltatási tevékenység végzésére és a temető üzemeltetőjével szerződést kötött.

(2)¹⁴ Az engedéllyel rendelkező temetkezési szolgáltatók a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott díjat kötelesek fizetni az üzemeltetőnek. A szegedi lakóhellyel rendelkező elhunyt személyekre vonatkozó díjkedvezmény mértéke a temetkezési hely díjának 10 %-a, amennyiben temetkezési hely igénybevétele nem történik, úgy a hamvasztás díjának 10 %-a ha a hamvasztás Szegeden történik.

14. §

(1) A temetés módjára, illetve a hamvasztásra az elhunytnak életében tett nyilatkozata, ennek hiányában a temetésről (hamvasztásról) gondoskodó személy rendelkezése az irányadó.

(2) A rendelkezésre jogosultságot az üzemeltető csak akkor köteles vizsgálni, ha azzal kapcsolatosan kifogást jelentettek be. Ha a jogosultságot az üzemeltető nem tudja megállapítani, akkor a jogosultságot megállapító bírósági döntésig a halott nem temethető el.

15. §

(1) A felravatalozott koporsót - az eltemettető kívánságára - a búcsúztatás (szertartás) megkezdéséig nyitva lehet tartani.

Nem lehet nyitva tartani az oszlási, vagy roncsolt állapotban lévő holttest koporsóját.

(2) A fertőző betegségben elhunytak koporsóját légmentesen lezárt állapotban kell felravatalozni és azt felnyitni nem szabad. A gyászolók a koporsóval nem érintkezhetnek.

16. §

(1) A temetkezési hely rendelkezési jogosultja által végezhető munkák:

a) egynyári, vagy évelő lágyszárú dísznövények ültetése, ápolása,

b) cserepes, vágott- és művirág, koszorú elhelyezése,

c) olyan fás szárú növények ültetése, melyek kifejlett állapotban sem érik el a 1,5 m-es magasságot,

d)¹⁵ 1,5 méternél magasabbra növő fás szárú növények ültetése, eltávolítása a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával lehetséges.

(2)¹⁶ A sírhely rendelkezésre jogosultja köteles a sírhely gondozását, gyomtalanítását, fák, cserjék ápolását, parlagfű mentesítését rendszeresen elvégezni. Ennek elmulasztása esetén évi 4 alkalommal az üzemeltető végzi el a gyomtalanítást, melyek költségeit a sírhely újraváltásakor érvényesíti.

17. §

(1)¹⁷

(2)¹⁸ A sírbolt, síremlék építési munkákhoz, a meglévők felújításához a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temetőfenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni, melynek mértékét a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az előírt engedély hiánya, vagy az attól való eltérés esetén, továbbá a 16. § (2) bekezdésében szereplő kötelezettség elmulasztásakor az üzemeltető:

a) A sírhely rendelkezésre jogosultját - határidő kitűzésével - felhívja a sérelmes állapot megszüntetésére.

b) A felhívás eredménytelensége esetén a szükséges munkát elvégzi (elvégezteti) és annak költségeit áthárítja a sírhely rendelkezésre jogosultjára.

IV. Fejezet

Nyilvántartások vezetése

18. §

(1) Üzemeltető csak a halottvizsgálati bizonyítvány kézhezvétele után engedélyezheti a halott eltemetését. A halottvizsgálati bizonyítvány egy példányának megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik.

(2)¹⁹ A temető üzemeltetője az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt köteles gondoskodni a sírnyilvántartási térkép elkészítéséről és annak a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága által történő jóváhagyásáról. A temetőtérképet a temető-nyilvántartó könyvvel összhangban az üzemeltető köteles vezetni. A temetési rend megváltoztatása (sírok átminősítése) csak a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság engedélyével történhet a térkép módosításával. A temető dokumentációkat a temető kiürítésének elrendeléséig az üzemeltetőnek a tűztől védve, páncélszekrényben kell megőriznie, azt követően pedig átadni a Csongrád Megyei Levéltárnak.

(3)²⁰ A sírhelyek osztályba sorolását a temető üzemeltetője végzi el és Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága hagyja jóvá.

(4) A nyilvántartó könyvbe minden temetést időrend szerint a következő adatokkal kell bejegyezni: folyószám, a temetés napja, az elhalt neve, születési ideje, utolsó állandó lakcíme, az elhalálozás napja, fertőző betegségben elhunytaknál a halál oka, a sírhely-tábla, - sor,-hely száma, valamint a síremlékre vonatkozó bejegyzések. A nyilvántartókönyvhöz betűsoros névmutatót kell vezetni, amely az eltemetett halottak nevét és sírhelyeik pontos megjelölését tartalmazza. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a megváltásra jogosult személy nevét és címét.

19. §

(1) Az üzemeltető külön jegyzéket vezet a temetőben elhelyezett halva született gyermekekről. A jegyzékben fel kell tüntetni a halva született anyjának nevét, az elhantolás (urna elhelyezés) időpontját és a föléje tűzött fejfa sorszámát.

(2) A sírbolt-könyv a sírboltban elhelyezett halottak bejegyzésére szolgál.

A sírbolt-könyvet a 18. § (4) bekezdésben meghatározott tartalommal kell vezetni, a sírbolt számának feltüntetésével. A Sírbolt-könyvbe be kell vezetni a létesítőnek a sírboltra vonatkozó rendelkezéseit.

(3) A nyilvántartási adatokról tájékoztatást - a halott nevének, a temetés időpontjának és a temetkezés helyének kivételével - csak bírósági és hatósági eljárásokhoz lehet adni.

V. Fejezet

A temetők rendje

20. §

(1)²¹ A temető nyitvatartása:

április 15-től - szeptember 30-ig: 07.00 - 20.00 óráig

október 01-től - április 14-ig: 08.00 - 17.00 óráig.

Halottak Napjához kötődően az üzemeltető a temető nyitva tartását meghosszabbíthatja.

(2) A temetőből a nyitvatartási idő leteltekor külön felszólítás nélkül el kell távozni.

(3) A nyitva tartás rendjét a temető bejáratánál ki kell függeszteni.

(4) A temetőkben mindenki a hely csendjének, a kegyeletnek megfelelő magatartást köteles tanúsítani.

21. §

(1) A temetőkben a kegyeleti tárgyakat, a sírokra ültetett fákat és növényeket, valamint a sírok díszítésére szolgáló anyagokat beszennyezni tilos.

(2) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a kijelölt tároló helyen kívül nem tárolható.

(3)²²

(4)²³

(5)²⁴

(6) A kolumbárium fülkék előrészén a közízlést sértő virágtartók, díszítések vagy feliratok nem helyezhetők el.

22. §

(1) Síremlék állítás esetén az igényelt területre és időtartamra az üzemeltető a 2. sz. mellékletben meghatározott díjat számítja fel.

(2) A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát - vagyonvédelmi okokból - csak a temető üzemeltetőjének történt előzetes bejelentés után lehet kivinni.

23. §²⁵

24. §

A panaszügyintézés az üzemeltető feladata, melyet központi telephelyén (Szeged, Bajai út 8.) lát el.

25. §²⁶

26. §

A temetői munkák során (így különösen: rátemetés, exhumálás, áthelyezés) talált értékekről (ékszer, nemesfémből készült protézis) és a találás körülményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni. A talált érték biztonságos megőrzéséről az üzemeltető gondoskodik a jogosultnak történő átadásig.

VI. Fejezet

Hatályba léptető rendelkezések

27. §

A jelen rendelet 2000. október 1-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről szóló a 45/1999. (X.8.) Kgy. rendelettel és a 6/2000. (II.18.) Kgy. rendelettel módosított 19/1993 (VII. 10.) Kgy. rendelete.