Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről (Egységes szerkezetben)
Hatályos: 2015. 05. 16- 2022. 10. 24Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/2003. (IV.30.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről1 (Egységes szerkezetben)
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. tv. 7. §-ában kapott felhatalmazás, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 3. § (2), 6. §, 31. § (2), 39. § (2), 40. § (5), 41. §, 43. § (1), 46. § (5), 47. § (2), 53. §, illetve az ennek végrehajtására kiadott 1/1999. (I.1) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. sz. melléklete (továbbiakban: TKSZ) 7. § (4), 18. § (3), 19. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Szeged közigazgatási területén szolgáltatott távhő és melegvíz legmagasabb díjának megállapításáról és alkalmazási feltételeiről, valamint a távhőszolgáltató és a fogyasztó közötti jogviszony meghatározott szabályairól az alábbi rendeletet alkotja és a következők szerint rendelkezik:
A rendelet hatálya
1. §2 A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a távhő és melegvíz-szolgáltatást végző, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt-re (továbbiakban: szolgáltató) és a szolgáltatást igénybe vevő lakossági és egyéb (közületi) fogyasztókra (továbbiakban együtt: fogyasztók).
Feladat-meghatározás és a távhőrendszer működtetése, fejlesztése
2. § (1) Szeged Megyei Jogú Város többszintes épületekkel beépített területein környezetvédelmi, azon belül elsősorban levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján elsődleges a távhőszolgáltatás fenntartása és fejlesztése.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakkal összhangban távhőszolgáltató köteles ezeken a területeken az új vagy növekvő távhőigényeket kielégíteni, mely igények kielégítéséhez a szükséges közmű fejlesztések költségeihez közmű csatlakozási díjat nem kérhet.
(3) A szolgáltatói berendezést a szolgáltató, a fogyasztói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a fűtési és használati melegvíz-, valamint gőzigényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó üzemképes állapotáról gondoskodni.
(4) A szolgáltató jogosult előzetes értesítés mellett a távhőrendszer üzembiztonsága érdekében a nem általa üzemeltetett fogyasztói berendezést ellenőrizni, és a megállapított hiányosságoknak meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére a lakóépület tulajdonosát, vagy a fogyasztói közösség képviselőjét, megbízottját felhívni.
Távfűtés és használati melegvíz szolgáltatás
3. § (1) A távfűtési szolgáltatást a szolgáltató az év szeptember 15. napja és a következő év május 15. napja közötti időben köteles biztosítani, amennyiben a fogyasztó, ill. fogyasztói közösség képviselője másképpen nem rendelkezik.
(2) Szolgáltató
a) a városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor köteles megkezdeni, ha a napi átlaghőmérséklet 10 oC alá csökken, vagy 2 egymást követő napon át 12 oC alatt alakul, vagy szeles időben 1 napon át 12 oC alatt alakul.
b) a városi szintű távfűtési szolgáltatást akkor szünteti meg, ha az átlaghőmérséklet egy napon át 14 oC, vagy 3 napon át 12 oC felett alakul.
(3) A távhőellátás keretében úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek hőmérséklete - amennyiben a fogyasztói berendezés, a fogyasztói hely állapota azt lehetővé teszi - naponta 8-20 óra között átlagosan a lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségekben legalább +20 Celsius fok, a lakóépületek közös helyiségeiben pedig legalább +12 Celsius fok legyen.
(4) Az időjárástól függően - külső hőmérsékletnek +6 Celsius fokkal megemelt értéke figyelembevételével - a szolgáltató éjszakai fűtéscsökkentést, fűtésleállást alkalmazhat.
(5) A szolgáltató rendelkezésre állási kötelezettsége a nem üzemi fogyasztók esetében május 15. és szeptember 15. között - kivéve a karbantartási időszakot, csak a melegvíz készítés hőszükségletének fedezésére, illetve melegvíz szolgáltatásra áll fenn.
(6) A távhőszolgáltató a szolgáltatást igénybevevővel köteles írásbeli közüzemi szerződést kötni. A szerződések típusai lehetnek az elszámolási hőmennyiségmérő elhelyezése szerint:
a) mért lakóépület, közület hőenergia szolgáltatási szerződése,
b) egyedi mért épület, lakás, közület hőenergia szolgáltatási szerződése.
A távhőszolgáltatás korlátozása
4. § (1)3 A szolgáltató jogosult a 2005. évi XVIII. törvény 41. § alapján a szolgáltatást korlátozni.
(2) A szolgáltató lehetőleg a korlátozás előtt, vagy azzal egyidejűleg köteles Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatát és az érintett fogyasztókat a távhőszolgáltatás korlátozási rendjéről tájékoztatni.
(3) A szegedi távhőrendszerekben a szolgáltatás korlátozás rendje elvi meghatározásának sorrendje a következő:
I. fokozat: termelő, közellátásban részt nem vevő gazdasági társaságok fogyasztási helyei,
II. fokozat: lakossági fogyasztók fogyasztási helyei.
A csökkentés mértéke: legfeljebb 10 % használati melegvíz előírt hőfokához viszonyítottan, legfeljebb 10 % fűtésnél a külső levegő hőfokához rendelt fűtővíz hőmérséklet értékhez képest.
(4) Az előre tervezett távhőszolgáltatás korlátozás esetén az esetenkénti távhőszolgáltatás korlátozási rendet a szolgáltató az önkormányzat részére előzetesen megküldi, valamint az előre nem látható (vis maior) távhőszolgáltatás korlátozás esetén az önkormányzatnak a korlátozási rendet utólag köteles megküldeni.
(5) A távhőszolgáltatás korlátozása esetén az érintett fogyasztókat a 20. § szerinti díjvisszatérítés illeti meg.
Ármegállapítás
5. §4 A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 57/D. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet hatálybalépéséig a Rendelet 1. sz. melléklete szerinti díjtételek alkalmazandók.
6. § (1)5
(2)6
(3)7
7. § (1) A változó (árváltozás) távhőszolgáltatási díjtételek hatálybalépését követően a szolgáltató (vagy megbízottja) a szerződésben foglaltaktól eltérő időpontban is jogosult a fogyasztókkal, fogyasztói közösség képviselőjével (megbízottjával) egyeztetett időpontban külön mérőleolvasást végezni.
(2) Amennyiben a rendelet hatálybalépése után a tervezett első leolvasás a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlettel nem hajtható végre, vagy írásbeli fogyasztói bejelentésből nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló mérőállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megelőző és a követő leolvasási adatok különbségét áralkalmazás szempontjából
- használati melegvízmérőknél időarányosan,
- fűtési hőmennyiségmérőknél a tárgyi elszámolási időszak külső hőmérsékleti átlagai figyelembevételével megosztani.
(3) Egyszeri külön leolvasásnak minősül az erre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztás-mérő által az árváltozás előre beállított időpontjában regisztrált mérőállás is, melyet későbbi időpontban a szolgáltató és a fogyasztó képviselője együtt olvas le, és írásban rögzít.
Alkalmazható árformák és a díjak tartalma
8. §8
9. § (1)9
(2)10
(3)11
(4)12
Távfűtés szolgáltatás mérés
10. § (1) A szolgáltatott fűtés mennyiségének megállapítása a beépített, hiteles hőmennyiségmérővel történik.
(2) Mind a fogyasztónak, mind a szolgáltatónak joga van a nem tulajdonát képező hőközpontban (ahol a hőátadás, átvétel történik) mérőberendezést beépíteni ellenőrzés céljából. A két különböző tulajdonú azonos hőenergiát mérő berendezés alapján való elszámolásban a szolgáltató és a fogyasztó külön állapodik meg.
(3) Több fogyasztó között a fűtési hőenergia hődíjának felosztása történhet mérés esetében:
a) almérők beépítésével a lakóépületekbe és elosztó központokba,
b) fűtött légköbméter alapján,
c) hőleadónkénti költségmegosztók felszerelésével.
11. § (1) A lakásonkénti mérés és elszámolás esetében az elszámolás alapját ahol ez biztosított és lehetséges minden esetben a hőközponti, illetve épületenkénti hiteles fogyasztásmérő képezi elsődlegesen, azaz a lakásonkénti mérő csak költségmegosztója lehet a hőközponti, illetve épületenkénti mérőnek.
(2) Mérésdifferencia esetén a szolgáltató jogosult a mérésdifferenciát az épületenkénti, illetve lakásonkénti mérőn mért mennyiségek arányában az egyes mért fogyasztási helyekre szétosztani.
(3) Az elszámolás alapját képező hőmennyiségmérő meghibásodása esetén, annak javítása és a mérő időszakos hitelesítése a szolgáltató feladata. A meghibásodás, valamint a hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott távfűtés mennyiségét a mért fűtési időszakra vonatkozó adatok, valamint a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának figyelembevételével számítással kell meghatározni, és a szolgáltató jogosult ez alapján számlázni.
(4) Az egyéb (közületi) fogyasztó a fűtési hőfogyasztásának mérési lehetőségét legkésőbb 2003. szeptember 15-ig hőmennyiségmérővel biztosítani köteles.
Használati melegvíz szolgáltatás mérés
12. § (1) A szolgáltatott használati melegvíz mennyiségének megállapítása a beépített hiteles használati melegvízmérő órával történik. Több fogyasztó között a használati melegvíz hődíjának felosztása történhet a használati melegvíz mérésére szolgáló egyedi vízmérő beépítésével is.
(2) A szolgáltató mérni köteles a hőtermelő műben, ill. a használati melegvíz előállítás helyén a használati melegvíz készítéséhez szükséges hálózati hidegvíz felhasználását.
(3) A szolgáltatást igénybe vevő lakossági fogyasztó, ill. egyéb fogyasztó igénye esetén lehetőség van a használati melegvíz mennyiség mérésére az általa felszerelt mérővel:
a) az épületek csatlakozási pontjainál, illetve
b) az egyedi vízvételi helyeken.
(4) A mérőeszközök beépítését előzetesen egyeztetni kell a szolgáltatóval. A mérőeszközök beszerelési, beépítési költsége a fogyasztót terheli.
(5) A mérőeszközök a fogyasztó tulajdonát képezik, így annak hitelesítése a fogyasztó feladata.
(6) A 13. § (7) bekezdésben szereplő fogyasztók esetében a lakóközösség az épületenkénti hőközponti mérés lehetőségét biztosítani köteles.
13. § (1) Az épületenkénti használati melegvíz mérés és elszámolás esetében az elszámolás alapját a kazánházankénti vagy épületenkénti hiteles használati melegvíz fogyasztásmérő képezi.
(2)13 Épületenkénti mérés esetén, amennyiben az egyedi mérés nem minden fogyasztó esetében megoldható, a mért mennyiség felosztása az egyes fogyasztók között a lakóközösség megállapodása, annak hiányában a lakások fűtött alapterülete arányában történik. A lakóközösség által meghatározott felosztási szabályok egy éven belül nem módosíthatók
(3) A használati melegvíz egyedi mérése esetén - a fogyasztó tulajdonában lévő hitelesített és valamennyi melegvíz kifolyócsapját mérő vezetékszakaszra szakszerűen felszerelt és a szolgáltató által zárolt vízmérőkön mért melegvíz mennyiség alapján - az egyedileg mért fogyasztás szerint kell elszámolni. Az épület használati melegvíz felhasználását mérő berendezés felszerelését követően a fogyasztóknál (lakások, közös helyiségek, egyéb fogyasztók) beépített egyéni mérők az épület főmérőjének költségmegosztói.
(4) Az épület főmérőjének felszerelését követő elszámolási időszak kezdetétől a szolgáltató köteles a (2) bekezdésben meghatározottak szerint elszámolni.
(5)14 A fogyasztó köteles biztosítani a mérő leolvasását, illetve a berendezés állapotának szolgáltatói ellenőrzését évenként legalább 4 alkalommal, a 2. sz. mellékletben meghatározott besorolás szerinti időponttól. Abban az esetben, ha a fogyasztó nem biztosítja a vízmérő leolvasását, akkor a szolgáltató jogosult a fogyasztást becsléssel megállapítani. A becsült lakossági fogyasztás nem haladhatja meg a havi 20 m3-t. A szolgáltató becsléssel folyamatosan egy évig állapíthatja meg a fogyasztás mértékét. Ha egy éven túl sem biztosítja a lakossági fogyasztó a vízmérő leolvasását, akkor a szolgáltató jogosult havi 20 m3 fogyasztást számlázni.
(6)15 A fogyasztó a használati melegvíz fogyasztását legkésőbb 2003. december 31.-ig mérővel mérni köteles. Amennyiben a fogyasztó nem tesz eleget a mellékvízmérő beépítési kötelezettségének, addig az időpontig a szolgáltató jogosult - a (2) bekezdéstől eltérően – az (5) bekezdésben meghatározott becsléssel megállapítani a fogyasztás mértékét.
(7) Azon lakossági fogyasztók esetében, ahol a lakásonkénti használati melegvíz mérő berendezések beépítése műszaki okok miatt nem megoldható, ott a mérést a 12. § (6) bekezdése alapján kell megvalósítani.
(8) Lakóépületben, lakás és nem lakás célra szolgáló helyiségeket is tartalmazó épületben, - a lakásokon kívül - méretlen használati melegvíz vételezési helyek nem lehetnek. A lakásokon kívüli méretlen melegvíz vételezési helyeket a tulajdonosnak, kezelőnek meg kell szüntetnie, vagy melegvíz mérővel kell ellátnia legkésőbb 2003. december 31-ig.
(9)16 Hibás, vagy nem hitelesített mérő esetén a szolgáltató – folyamatosan egy évig - a szolgáltatott melegvíz mennyiségét a mért elszámolási időszakok legmagasabb átlagfogyasztása alapján jogosult számlázni. Az elszámolt melegvíz havi mennyisége
a) lakossági fogyasztók esetében nem lehet kevesebb, mint 5 m3 és nem lehet több mint 20 m3
b) közületi (egyéb fogyasztók esetében nem lehet több, mint a fogyasztó utolsó egy év legmagasabb havi felhasználásának 150 %-a.
Ha egy éven túl sem történik meg a érő hitelesítése, akkor a szolgáltató jogosult lakossági fogyasztó esetén havi 20 m3 fogyasztást, közületi fogyasztó esetén a meghibásodás, illetve hitelesítési idő lejártát megelőző egy év legmagasabb havi felhasználásának 150 %-át számlázni.
14. § (1)17 Ha az egyedi használati melegvíz mérő meghibásodik vagy a hitelesítési idő lejárt, a fogyasztó köteles a meghibásodást, illetve hitelesítési idő lejártát követő 15 napon belül hiteles vízmérő beépítéséről (vízmérő csere) gondoskodni. Ebben az esetben a szolgáltató a mérőóra meghibásodása, illetve a hitelesítési idő lejárta és a hiteles vízmérő beépítése közötti időszakra a meghibásodást, illetve a hitelesítési idő lejártát megelőző 12 hónap átlagfogyasztása alapján köteles számlázni. A vízmérő csere időpontját, a leszerelt és felszerelt mérő állását a fogyasztó a szolgáltatónak köteles bejelenteni, ha azt nem a szolgáltató végezte.
(2)18 Ha a mérőóra cseréje a megadott határidőig nem történik meg, a szolgáltató jogosult a használati melegvíz fogyasztást a 13. § (9) bekezdésében foglaltak szerint számlázni.
(3) A távhőszolgáltatási rendszerre csatlakozó, belépő új fogyasztó csak a mérés lehetőségének biztosítását követően vételezhet, illetve léphet be a rendszerbe.
A szolgáltatott távhő elszámolása és a díjfizetés
15. § (1) Üzemi fogyasztó:
a) az alapdíjat évente 12 egyenlő havi részletben a tárgyhó 10. napjáig,
b) a hődíjat havonként, a tényleges mért hőfogyasztás mértékének megfelelő összegben fizeti tárgyhót követő hónap 10. napjáig.
(2) Lakossági fogyasztó:
a) a fűtési szolgáltatás épületenkénti mérése esetén az alapdíj megfizetése 12 vagy 6 egyenlő havi részletben történik, a hődíj megfizetése az előző 3 fűtési fűtési idény átlagos hőfelhasználásának megfelelő 12 vagy 6 egyenlő havi (ún. előleg) részletben történik. A szolgáltató évente egyszer a lakóközösséggel kötött megállapodás szerinti hónapban, a mért éves hőfogyasztás alapján számított tényleges fűtési díjat a hődíjelőleget fizetők között – egyéb megállapodás hiányában – a szolgáltató nyilvántartásában szereplő lakás, helyiség, terület fűtött légtérfogata (l) alapján szétosztja, és annak megfelelően az előlegek összegével elszámol. Az elszámolás havonta is történhet a lakóközösséggel kötött megállapodás szerint. Ebben az esetben nincs hődíjelőleg, hanem a tényleges mért hőfogyasztást fizeti havonta a fogyasztó.
b) a használati melegvíz fogyasztásért az előző elszámolási időszak (3 hónap) használati melegvíz mennyiségének egy hónapra eső részével havonta részfizetést teljesít. A szolgáltató a ténylegesen fogyasztott melegvíz mennyiség alapján 3 hónaponként elszámolni köteles.
c) A szolgáltató a hőmennyiségmérővel ellátott épület hőfelhasználását legalább 2 havonként dokumentálni köteles. A mérés eredményéről a fogyasztókat tájékoztatni kell. A hőmennyiségmérő leolvasásakor a fogyasztó részéről a leolvasást végző megbízott köteles jelen lenni, és azt aláírásával hitelesíteni.
(3) Közületi (egyéb) fogyasztó:
a) mérés alapján fűtési hődíjat az éves fűtési alapdíj 1/12-ed részét fizeti április és október hónapban, 1/6-od részét november-, december-, január-, február-, március hónapban,
b) a használati melegvízfogyasztás díjfizetésére vonatkozóan a (2) bekezdés b) pontjában közöltek az irányadók.
16. § (1)19 Azon fogyasztók részére, akik külön megállapodás alapján havi elszámolási módot választottak, a számlát a szolgáltató tárgyhót követő hónap 10. napjáig elkészíti, melyet a fogyasztó a számlán szereplő fizetési határidőig köteles kiegyenlíteni.
(2) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő fogyasztói közösség megállapodása alapján a díjfizetés és számlázás együttesen is történhet a lakóközösség részére.
A számlázással kapcsolatos kifogások rendezése
17. § (1) A szolgáltató a számla ellen emelt kifogást köteles megvizsgálni és annak eredményéről a fogyasztót a kifogás beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni. Amennyiben a kifogás alapos, úgy a szolgáltató a visszatérítést, ill. jóváírást a megállapítástól számított 8 napon belül köteles teljesíteni. A visszatérítést (kifizetést) abban az esetben köteles teljesíteni a szolgáltató, ha a fogyasztónak nincs lejárt tartozása a visszatérítés megállapítása időpontjában. Ha utólagos térítés illeti meg a szolgáltatót, azt jogosult a helyesbített számla alapján érvényesíteni.
(2) A fogyasztó vagy megbízottja, illetve a szolgáltató jogosult a másik fél tulajdonában lévő elszámolási mérő rendkívüli hitelesítését kérni. Amennyiben a hitelesítés során a mérő pontossága nem megfelelő, úgy a hitelesítéssel kapcsolatos költség a tulajdonost, ellenkező esetben a hitelesítést kérőt terheli.
A díjfizetés elmulasztásának következményei
18. § (1) Ha a fogyasztó a díjfizetési kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére sem tesz eleget, - és a műszaki feltételek lehetővé teszik - a szolgáltató a szolgáltatást a díjhátralék kiegyenlítéséig felfüggesztheti.
(2) Amennyiben a fogyasztó a számla összegét annak esedékességekor nem egyenlíti ki, a szolgáltató jogosult a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja az esedékességet követő nap. A fizetési hátralék rendezésére a fogyasztó fizetési megállapodást köthet a szolgáltatóval.
A fogyasztói mérők alkalmazásának szabályai
19. § (1) A szolgáltatott hő mennyiségének mérését biztosító, elszámolás alapját képező első főmérő összes költsége a lakossági fogyasztók esetén a szolgáltatót terheli. Egy átvevő állomáshoz tartozó több fogyasztó, ill. fogyasztói közösség esetében elhelyezhető almérők minden felmerülő költsége a fogyasztókat terheli.
(2) Az átvevő állomáson és a hozzá kapcsolódó fogyasztói rendszeren működő, a lakossági fogyasztók hőfelhasználását mérő hőmennyiségmérők közül az első főmérő hitelesítése a szolgáltató, míg a további almérők hitelesítése a fogyasztó kötelessége. Elszámolás alapjául csak az Országos Mérésügyi Hivatal hitelesített és mindkét fél által elfogadott mérőberendezés használható. Ha a hőmennyiségmérő nem hiteles, nem képezheti elszámolás alapját.
(3) Elszámolás alapjául szolgáló mérőberendezés szándékos rongálása és befolyásolása esetén a szolgáltató jogosult a jegyzőkönyv alapján igazolt kárának megtéríttetése mellett az érintett időszakra vonatkozó a 25. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hőmennyiséget számlázni és erről köteles az érintett fogyasztókat haladéktalanul tájékoztatni.
(4) A fogyasztó a tulajdonában lévő melegvízmérő javításáról, időszakos hitelesítéséről köteles gondoskodni. Amennyiben a mérő meghibásodik, úgy annak tényét írásban köteles a szolgáltatónak 48 órán belül bejelenteni.
Díjvisszatérítés
20. § (1) A szolgáltatót a (2)-(4) bekezdésben meghatározott esetekben díjvisszafizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha a szolgáltató a fogyasztóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan egy napot meghaladóan működési körébe eső okból nem tesz eleget, az érvényes alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének másfélszeresét fizeti vissza a fogyasztónak.
(3) Ha a fűtés vagy a melegvíz-szolgáltatás 24 órán át, vagy azt követő egy, vagy több napon át folyamatosan szünetel a szolgáltató működési körén belül eső okból, a fogyasztókat - külön kérés nélkül is - a szüneteltetés időtartamával arányos hődíj visszatérítés illeti meg. Szüneteltetésnek tekintendő az is, ha valamely fűtött helyiség vagy a szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete az előírtnál, vagy a szerződésben foglaltnál legalább 5 oC-kal kisebb.
(4) Ha a fogyasztói berendezések és fogyasztási helyek műszaki állapota megfelelő, szolgáltatói szerződésszegésnek minősül a lakossági és egyéb fogyasztóval szemben:
a) ha a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál, vételezési helyen egy perc használat után nem éri el a 40 Celsius fok hőmérsékletet. Ebben az esetben a díjvisszatérítés mértéke az átlagos vízhőmérséklet 39 oC -nál a hődíj 10 %-a, 38 oC -nál a hődíj 20 %-a, 37 oC -nál a hődíj 30 %-a, 36 oC -nál a hődíj 50 %-a, 35 oC -nál és alatta a hődíj 100 %-a,
b) ha a szolgáltatott távhő teljesítmény a panasz napján érvényes külső átlaghőmérséklet mellett a 3. § (3) bekezdés által előírt átlagos fűtöttség elérését nem teszi lehetővé. A díj visszatérítés mértéke, ha a lakószobák mértani középpontjánál másfél méter magasságban, 19 °C-nál a hődíj 10 %-a, 18 °C-nál a hődíj 20 %-a, 17 °C-nál a hődíj 30 %-a, 16 °C-nál a hődíj 50 %-a, 15 °C-nál és alatta a hődíj 100 %-a.
Pótdíj
21. § (1) A fogyasztót a (2) és (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetekben pótdíjfizetési kötelezettség terheli.
(2) Ha az üzemi fogyasztó a szerződésben lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény többlet után alapdíj pótdíjat fizetni, ahány napon a lekötött hőteljesítményt túllépte. Az alapdíj pótdíjának mértéke minden megkezdett MW után az éves alapdíj 1/6-od része. Az alapdíj pótdíjának megfizetése nem mentesít a szerződésszegés egyéb következménye alól.
(3) Ha a szolgáltató az üzemi fogyasztóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 3 napot meghaladóan felróható okból nem tesz eleget, a szerződésben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartalmával arányos részének - kétszeresét fizeti vissza. A tervszerű karbantartás alatt a szolgáltatás szüneteltetése nem minősül a szolgáltatási kötelezettség megszegésének.
(4) Az üzemi fogyasztó részére szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt, (vagy ettől eltérő) kondenzvíz mennyisége közötti különbözet vízköltségét, a fogyasztó köteles megtéríteni.
(5) Ha a közületi (egyéb fogyasztó) a szerződésben lekötött hőteljesítményt túllépi, úgy a túllépés után számított éves alapdíj 25 %-át köteles a szolgáltató részére „alapdíj pótdíj” jogcímen megfizetni.
(6) Fogyasztó a lekötött hőteljesítmény vonatkozásában megkötött szerződést évente 1 alkalommal, a szerződés lejárta előtt minimum 30 nappal, írásban módosíthatja.
22. § (1) Az üzemi fogyasztó a szolgáltatóval a szolgáltatásra kötött szerződés szerint az alapdíjban meg nem térülő kondenzvíz hiányért és pótvízért az alábbi díjakat fizeti:
a) a kondenzvíz elszennyezetten adja vissza, az emiatt szükséges pótvíz mennyiség után 100 %-kal növelt összegű vízdíjat fizeti,
b) kevesebb kondenzvizet ad vissza, mint amennyit a szerződésben vállalt, és a különbség a visszaadásra vállalt kondenzvíz mennyiségének legfeljebb, 25 %-a, akkor 100 %-kal, ha 25 %-át meghaladja, de legfeljebb 50 %-a, akkor 200 %-kal, ha 50 %-át meghaladja akkor 300 %-kal, növelt vízdíjat fizet.
(2) Az a kondenzvíz mennyiség, amelyet az üzemi fogyasztó nem a szerződésben meghatározott minőségi jellemzőkkel ad vissza, vissza nem adott csapadékvíz mennyiségnek tekintendő.
Fogyasztói berendezések ellenőrzése, mérő meghibásodás
23. § (1) A fogyasztói berendezés bármely okból történő üzembehelyezését, a szolgáltató, vagy szolgáltató szakfelügyelete mellett a fogyasztó, ill. megbízottja végezheti.
(2) A szolgáltató jogosult az általa nem üzemeltetett hőközpontban ellenőrzést végezni, a szolgáltatói szerződésben rögzített feltételekkel. A lakásonkénti egyedi vízmérők működésének, kikapcsolt fogyasztói berendezések üzemén kívül tartásának ellenőrzésére jogosult a szolgáltató és a fogyasztói közösség képviselője naponta 8-20 óra között.
(3) Ha valamely fél kétségbe vonja az elszámolás alapjául szolgáló hőmennyiségmérő pontosságát, úgy a szolgáltató köteles azt hitelesítetni. Ha a mérési pontatlanság eléri vagy meghaladja az 5 %-ot, akkor a tulajdonos köteles viselni a hitelesítés költségeit, ellenkező esetben a hitelesítést kezdeményező fizeti a költségeket.
(4) Az elszámolás alapját képező hőmennyiségmérő meghibásodása esetén a szolgáltató az észleléstől számított 48 órán belül megjavíttatni, illetve. kicserélni köteles. A meghibásodásról, a cseréről a fogyasztott hőmennyiségre a fogyasztói közösség képviselője által is aláírt jegyzőkönyvet kell felvenni. A mérés szünetelésének időtartamára a korábbi mért fűtési időszakokra vonatkozó adatok, a külső hőmérséklet és a fűtött napok számának figyelembevételével számolható el átalánymennyiség.
(5) A fogyasztó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával létesíthet új fogyasztói berendezést, helyezhet, alakíthat át és a közüzemi szerződés felmondása esetét kivéve szüntethet meg fogyasztói berendezést. A szolgáltatói hozzájárulás nélkül végzett beavatkozással, átalakítással okozott szolgáltatás elégtelenségért, vagy kárért a fogyasztó a felelős.
Távhőszolgáltatás felfüggesztése és szerződésszegés
24. § (1) Ha a fogyasztói berendezéseken keresztül megvalósuló fűtés szolgáltatás felfüggesztés bármilyen okból megtörtént, a fogyasztó az átmenő vezetékek meglétét és karbantartását köteles tűrni.
(2) A szolgáltatások felfüggesztéséért, illetve bekapcsolásáért, valamint a városi távhőszolgáltatási rendszerhez kapcsolódó távhőszolgáltatási rendszernek az ürítéséért, töltéséért a távhőszolgáltató jogosult díjat felszámítani, az évi egyszeri be- és kikapcsoláson túl.
(3) A fűtésszolgáltatás ideiglenes (egy éven belüli) felfüggesztését a külön lakásonkénti, helyiségenkénti fogyasztó írásban kérheti, ezen esetben az alapdíjat folyamatosan fizetnie kell a szolgáltató részére.
25. § (1)20 A távhőszolgáltató jogosult felfüggeszteni a távhőszolgáltatást a 2005. évi XVIII. tv. 49. § (2) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott szerződésszegési okok miatt. Ebben az esetben a fogyasztó a felfüggesztés időtartama alatt a fűtésre vonatkozóan a teljes alapdíjat, valamint a felosztott hődíj 40 %-át tartozik megfizetni a szolgáltatónak.
(2)21 Engedély nélküli visszakötés esetén a szolgáltató jogosult kiszámlázni a szolgáltatás felfüggesztésének időpontjától számítva
a) használati melegvíz vonatkozásában a lakossági fogyasztók esetén havi 20 m3 vízmennyiséget, közületi fogyasztók esetén az utolsó mért egy év legmagasabb havi felhasználásának 150 %-át
b) fűtés szolgáltatás esetében a fogyasztási helyre jutó időarányos hőfogyasztás 150 %-át.
(3) A fogyasztó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- a mérőeszköz sérülését a távhőszolgáltatónak nem jelenti be, vagy
- a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével távhőt vételez.
Ezekben az esetekben a fogyasztó az előző időszakok alapján a beépített hőleadó teljesítménye és a külső hőmérséklet alapján számított átlagfogyasztás szerint megállapított hőfogyasztásért a szerződésszegés időtartama alatt – az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés esetén a szerződésszegéstől a felfüggesztésig terjedő időszakra vonatkozóan – 100 %-kal megemelt díjat köteles megfizetni.
(4) A fogyasztó 8-60 %-os mérsékelt díjat köteles megfizetni a szolgáltatóval történt egyeztetés alapján az érintett rendszer műszaki kialakításától függően – a hőelvonás következményeként, valamint 15 – 40 %-os mérsékelt díjat fizetni, ha az egyedi fűtési mód (távhőszolgáltatástól eltérő) kialakításakor az átmenő csővezetékekre vonatkozó szigetelési előírásoknak nem tesz eleget.
26. § Szabályozatlan vételezés esetén fogyasztó
a) 20-100 %-kal felemelt díjat köteles fizetni a szolgáltató és a fogyasztó által közösen felvett jegyzőkönyvben megállapított szerződés nélküli fogyasztás esetén, illetve
b) 8-60 %-nyi mérsékelt díjat köteles fizetni - az érintett rendszer műszaki kialakításától függően - a hőelvonás következményeként, valamint 15-40 %-nyi mérsékelt díjat fizetni, ha az egyedi fűtési mód kialakításakor az átmenő csővezetékekre vonatkozó szigetelési előírásoknak nem tesz eleget.
Egyéb rendelkezések
27. § (1) Azoknál az épületeknél ill. fogyasztóknál, ahol a fűtési hőfelhasználás és a használati melegvíz felhasználás mérése biztosított, a mérés szerinti díj elszámolást kell alkalmazni.
(2) Azon a fogyasztási helyen, ahol a szolgáltatás díjelszámolása egyszer már mérés alapján történt, ott mérés nélküli elszámolási módra nem lehet visszatérni.
28. § (1)22 A fogyasztói hely tulajdonosának - ideértve az önkormányzati tulajdonviszonyokat is -, bérlőjének személyében bekövetkezett változást mind a régi, mind pedig az új tulajdonos, bérlő köteles a szolgáltatónak 15 napon belül írásban bejelenteni. A fogyasztó köteles a változást igazoló okiratot bemutatni.
(2) A változás bejelentésének napjáig a régi, azt követően az új tulajdonos, bérlő köteles a díjat megfizetni.
(3) A társbérlet esetén a lakás, ill. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját az egyes társbérlők között – az adatszolgáltatások alapján – az általuk kizárólagosan használt helyiségek fűtött légtérfogatának egymáshoz viszonyított arányában kell megosztani.
(4) A 15 napos bejelentési határidő elmulasztása esetén a szolgáltató - amennyiben az eltelt időszakban díjfizetés nem történt - jogosult az éves alapdíj 20 %-át kitevő költségtérítést érvényesíteni, mind a régi mind az új fogyasztóval szemben.
(5) Ha az elszámolási időszakban a lakásban tulajdon- vagy bérlőváltozás következik be, a szolgáltató - a fogyasztó írásbeli kérelmére - a változás napjáig mind a régi, mind pedig az új tulajdonos, bérlő felé fogyasztás szerinti köteles elszámolást készíteni az elszámolás hónapjában. Az elszámolásnál jelentkező különbözet más megállapodás hiányában – az új fogyasztót illeti meg, ill. terheli.
(6) Az üresen álló lakások és helyiségek távhőszolgáltatási díját a tulajdonos, kezelő köteles megfizetni.
(7) A közös használatra szolgáló helyiségek és területek, valamint a lakások esetében az ezen területekre eső fűtési költségeket a fogyasztók egyéni megállapodás hiányában az általuk használt lakás és helyiség fűtött alapterülete alapján kötelesek megfizetni.
29. § (1) A fogyasztó köteles minden olyan adatot a szolgáltatónak bejelenteni, amely a szolgáltatói szerződés módosítását igényli (különösen a fűtött légtérfogat változása, mérőberendezés beszerelése, fűtési rendszer átalakítása stb).
(2) Ha lakóépületben vagy vegyes célra használt épületben a közös használatra szolgáló fűtöttnek minősülő helyiséget bérbe adják erről a tulajdonos a szolgáltatót értesíteni köteles.
(3) Az értesítést olyan időpontban kell megtenni a bérbeadónak, hogy a szolgáltatás számlázását a tárgyhóban a bérlet, használatba vétel időpontjától a díjfizetési szabályok szerint megoldható legyen.
30. § (1) Az épületenkénti mérés Szeged Megyei Jogú Város Közigazgatási területén az alábbi épületegyüttesek fűtési hőfogyasztása, mérése a szolgáltatói hőközpontokban történik:
a) A hőmennyiségmérő az Odessza III. hőközpontban van elhelyezve. Szeged, Alsókikötő sor 7. Szeged, Alsókikötő sor 8.
b) A hőmennyiségmérő az Odessza III. hőközpontban van elhelyezve. Szeged, Vedres u. 19. Szeged, Vedres u. 21.
c) A hőmennyiségmérő a Tisza L. krt. 38. kazánházban van elhelyezve. Szeged, Tisza L. krt. 36. Szeged, Kiss E. u. 3. Szeged, Kiss E. u. 5. Szeged, Feketesas u. 7. Szeged, Feketesas u. 9. Szeged, Feketesas u. 11.
d) A hőmennyiségmérő a Károlyi u. 2. hőközpontban van elhelyezve. Szeged, Széchenyi tér 13. Szeged, Nagy J. u. 1.
A szolgáltató jogosult ezen épületek esetében az együttes mérés és elszámolás megvalósítására.
(2) Az épületek felújítása, illetve az épületenkénti mérés lehetőségének a fogyasztók általi megvalósítása esetén a szolgáltató köteles az épületenként beépített hőmennyiség-mérőket a Tszt-ben és Vhr-ben rögzítettek szerint figyelembe venni és a fűtési költségeket épületenként elszámolni.
(3) Szolgáltatói hőközpontot a távhővel ellátott épületek egyikében (idegen ingatlanon) az ingatlan tulajdonossal kötött megállapodás alapján lehet elhelyezni és üzemeltetni.
(4) Ha a távhőszolgáltató és az idegen ingatlan tulajdonosa között nem jön létre megállapodás a szolgáltatói hőközpontot magába foglaló helyiség használatára használati jogot lehet megállapítani. A használati jog gyakorlásáért a távhőszolgáltató az ingatlan tulajdonosának kártalanítást köteles fizetni, melyet a szolgáltatási alapdíjak képzésénél érvényesíthet.
31. § (1) A fogyasztói közösség(ek) köteles(ek) megbízottat, képviselőt megnevezni, aki a szolgáltatással kapcsolatos ügyek intézési jogával megbízott személy.
(2) A közösség megbízottjának, képviselőjének nevét és címét a szolgáltatóval közölni kell. Személyváltozás esetén a távozó megbízott, képviselő a szolgáltatóval köteles egyeztetni. Az új képviselőt a fogyasztói közösség tagjainak aláírásával ellátott megbízással kell ellátni.
32. § (1) A lakóépületben és a vegyes célra használt épületben lévő lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek tulajdonosai, bérlői, használói vagy azok közössége (továbbiakban együtt: fogyasztói közösség) kezdeményezhetik a távhőszolgáltatás (fűtés) megkezdését, vagy befejezését, a vételezett távhő díja szétosztási módjának kialakítását, illetőleg megváltoztatását, továbbá a közösség érdekében más megállapodást is köthet.
(2) A megállapodás megkötésének feltétele – kivéve a 16. § (2) bekezdés szerinti díjfizetési forma esetén – azonban minden egyes esetben az egyöntetű (100%-os) egyetértés, mellyel kapcsolatosan az érintetteknek írásban kell nyilatkozniuk.
Általános és értelmező rendelkezések
33. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
(1) Lakossági fogyasztó:
a) a lakóépület tulajdonosa,
b) lakóépületben és vegyes célra (részben lakás, részben egyéb célra) használt épületben lévő lakás, valamint közös tulajdonú helyiségek és területek tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, használója
c) az a nem nyereségorientált intézmény (pl. rendház, szociális otthon, szeretet otthon, gyermekotthon), amely az ott élő gondozottak, vagy más minőségben ott lakók állandó bejelentett lakásául szolgál, ideértve az átmeneti szállást és a menekültek elhelyezésére szolgáló intézményt is,
d) vegyes tulajdonú (részben magánszemélyek, részben önkormányzati tulajdonú lakásokat tartalmazó) épület tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője, használója.
(2) Üzemi fogyasztó: amelynek hőszükségletét a szolgáltató gőzhőhordozóval elégíti ki.
(3) Közületi (egyéb) fogyasztó: az (1) és (2) bekezdésben nem említett önálló épület vagy épületrész, továbbá a lakóépületben nem lakás céljára használt épületrész, helység tulajdonosa, használója, bérlője.
(4) Fogyasztói közösség alatt értendő az egy hőfogadó állomásról vagy hőközpontról ellátott lakossági és egyéb fogyasztók csoportja. Ha a fogyasztói csoporton belül minden fogyasztónál azonos módon történik a fűtés vagy melegvíz ellátás mérése és elszámolása azonos fogyasztói rendszerről beszélünk. A fogyasztói közösség megbízottja a fogyasztói közösség törvényes képviselője, vagy az épület, ill. épületrész tulajdonosának megbízottja.
(5) Az épület: távhőszolgáltatás szempontjából építészetileg és műszakilag egységesnek minősíthető létesítmény, melynek fűtési és használati melegvíz ellátását a városi távhőrendszerre kapcsolódó távfűtési, illetve melegvízrendszerek biztosítják.
(6) Lakóépület: olyan épület, melyben csak lakás céljára használt, valamint a lakásokhoz tartozó közös tulajdonban lévő helyiségek vannak.
(7) Vegyes célra használt épület: olyan épület, melyben lakás és azokhoz tartozó közös tulajdonban lévő helyiségek, illetőleg az üzleti és más szolgáltatói tevékenység céljára használt helyiségek vannak.
(8) Épületrész: az épületen belül lévő azonos, összefüggő távfűtési (melegvíz) rendszerhez csatlakozó lakás, helyiség, illetőleg lakások, helyiségek összessége.
(9) Fűtött az a helyiség: amelyben fűtőtest, vagy egyéb hőleadó berendezés, csővezeték, vagy a szomszédos helyiségekből - tervezés, létesítés, során figyelembe vett méretezés szerint - átáramló hő biztosítja az előírt hőmérsékletet.
(10) Fűtött légtérfogat (lm3): A fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzata. Alapterületként kell figyelembe venni a belső falsíkok közötti, valamint a beépített szekrények által elfoglalt területet. Nem vehető figyelembe a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m2-nél kisebb, továbbá az éléskamra (kamraszekrény), a helyiségeknek a közművezeték védőburkolatai mögötti része. Önálló épületben lévő egyéb fogyasztók esetében a hőszolgáltatásba kapcsolt épület teljes fűtött légtérfogatát kell figyelembe venni.
Átmeneti rendelkezések
34. §23 Amennyiben a módosított 10/2000. (III. 28.) Kgy. rendelet szerinti összevont díjrendszerről a kéttarifás díjrendszerre történő áttérés következtében az adott épületben lakó lakossági fogyasztók összesített, az alapdíjat és a hődíjat tartalmazó szolgáltatási díja az alapdíj bevezetéséből adódóan, az áttérést megelőző fűtési idény hőfelhasználása alapján számítva a 3. sz. mellékletben meghatározott mértékben emelkedik, a szolgáltató az abban meghatározott alapdíj kedvezményt biztosítja, amely kedvezmény a 2002-2003. évi fűtési időszakra visszamenőlegesen érvényes.
Záró rendelkezések
35. § (1) E rendelet 2003. július hó 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követő elszámolási időszak fordulónapjától kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapításáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló, 36/2002 (IX. 13.), valamint 46/2002. (XII. 5.) Kgy. rendeletekkel módosított 10/2000. (III. 28.) Kgy. rendelet hatályát veszti.
(2)24 E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet25
1.) Fűtési hőfelhasználás díja: |
||||
alapdíj |
Ft/MW/év |
8.126.616,- |
||
hődíj* |
Ft/GJ |
3.919,- |
||
2.) Lakossági célú fűtési hőfelhasználás díja: |
||||
alapdíj |
Ft/lm3/év |
328,- |
||
hődíj |
Ft/GJ |
3. 556,- |
||
3.) Használati melegvíz díja: |
||||
melegvízdíj |
Ft/m3 |
1018,- |
||
(nem tartalmaz víz- és csatornadíjat) |
||||
melyen belül |
||||
alapdíjrész |
Ft/m3 |
209,- |
||
hődíjrész* |
Ft/m3 |
809,- |
||
4.) Lakossági felhasználású használati melegvíz díja: |
||||
melegvízdíj |
Ft/m3 |
945,- |
||
(nem tartalmaz víz- és csatornadíjat) |
||||
melyen belül |
||||
alapdíjrész |
Ft/m3 |
209,- |
||
hődíjrész |
Ft/m3 |
736,- |
||
2. melléklet26
1. Körzet |
Tarján I. |
Tarján II. |
Tarján III. |
Tarján IV. |
Tarján V. |
Tarján VI. |
Tarján VII. |
Odessza I. |
Odessza II. |
2. Körzet |
Felsőváros II. |
Rókus I. |
Rókus II. |
Belváros |
3. Körzet |
Felsőváros I. |
Észak I/A. |
Észak I/B. |
Makkosháza |
3. melléklet
Díjnövekmény (%) |
Alapdíj kedvezmény (év) |
||||
|---|---|---|---|---|---|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
|
10-20 |
10 |
5 |
0 |
0 |
0 |
20-30 |
15 |
10 |
5 |
0 |
0 |
30-40 |
20 |
15 |
10 |
5 |
0 |
40-50 |
25 |
20 |
15 |
5 |
0 |
50-60 |
30 |
25 |
15 |
5 |
0 |
60-70 |
35 |
30 |
20 |
10 |
0 |
70-80 |
40 |
35 |
25 |
15 |
5 |
80- |
45 |
40 |
30 |
20 |
10 |
Helyesbítés a SZMJV Közgyűlésének 14.sz. Közlönyében
Módosítja a 21/2015.(V.15.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2015. május 16-tól)
Módosítja a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 1. §-a
Módosította a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 1. §-a (hatályos 2011. december 2-től)
Hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Módosította a 27/2008.(VI.30.) Kgy. r. 1. §-a, hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 2. §-a, hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Módosította a 27/2008.(VI.30.) Kgy. r. 2. §-a, hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Módosította a 27/2008.(VI.30.) Kgy. r. 2. §-a, hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Hatályát veszti a 29/2011.(XII.01.) Önk. rendelet 2. §-a alapján 2011. december 2-től
Módosította az 52/2003.(XII.01.) Kgy. rendelet 1. §-a
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 3. §-a
Módosította az 52/2003.(XII.01.) Kgy. r. 2. §-a
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 4. §-a
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 5. §-a
Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 5. §-a
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 6. §-a
Módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 7. §-a
Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 7. §-a
Kiegészítette a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 8. §-a
Módosította a 29/2003. (VIII. 22.) Kgy.r. 1. §-a
Kiegészítette a 23/2009.(VI.30.) Kgy. r. 2. §-a (hatályos 2009. augusztus 1-től)
Módosította az 52/2003.(XII.01.) Kgy. r. 3. §-a, a 37/2004.(VI.28.) Kgy. r. 1. §-a, a 22/2005.(IV.13.) Kgy. r. 1.§-a, a 63/2005.(XI.21.) Kgy. r. 9. §-a, a 67/2005.(XII.20.) Kgy. r.1.§-a, a 4/2006.(II.14.) Kgy. r. 1. §-a, a 32/2006.(VII.25.) Kgy. r. 1. §-a, az 55/2006.(XII.14.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2007.01.01-től), az 55/2007.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2008.01.01-től), a 27/2008.(VI.30.) Kgy. r. 3. §-a , az 50/2008.(XII.17.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009. január 1-től), a 23/2009.(VI.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009. augusztus 1-től), a 34/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009. szeptember 30-tól)
Módosította a 67/2005.(XII.20.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2006.01.01-től)