Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A § (2) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 2. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról (továbbiakban SZÉSZ) az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

(1)   A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.

(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, továbbá építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen rendelet 1. sz. mellékletében lehatárolt,

-    az 1. jelű területen a jelen rendelet és annak 2.-23. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap,

-     a 2. jelű területen a jelen rendelet és annak IV. fejezete szerinti sajátos előírásai és 2-23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap,

- a 3. jelű területeken a jelen rendelet és annak 17. és 18. sz. valamint 23. sz. mellékletét képező zóna tervek és szabályozási tervlap, valamint a részletes szabályozási tervek szabályozási elemei, ill. előírásai szerint szabad,

2. §

(1)     A szabályozási terv, valamint a jelen rendelet szabályozási előírásai I. és II. rendű kötelező, valamint irányadó elemeket egyaránt tartalmaznak.

(2)[1]  I. rendű kötelező szabályozási elemek

- a zóna határok és a zóna előírások (SZÉSZ II. fejezete), kivéve az építési zónák betűjelén és első két számkódján túli előírások,

- az I. rendű közterületek,

- az általános közlekedési zónán (az I. rendű közlekedési célú közterületen) belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek, zöldsáv stb.).

(3)[2] II. rendű kötelező szabályozási elemek a (2) és (4) bekezdésben nem említett szabályozási elemek.

(4) Az irányadó szabályozási elemek

- a szabályozási tervlapon változtatási tilalommal jelölt területen belüli szabályozási vonalak

- és a tervezett telekhatárok.

(5)  Az I. rendű, általános szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor.

A II. rendű, részletes szabályozási elemek módosítása belterületen legalább a tömb egészére, külterületen az érintett területen a felhasználási egységre kiterjedő részletes szabályozási terv készítésével, vagy meglévő részletes rendezési terv módosításával történhet meg.

Az irányadó szabályozási elemek betartása ajánlott. A részletes szabályozási terv készítésére kijelölt területre eső I. rendű szabályozási elemektől történő kisebb mértékű eltérést (pontosítást) a részletes szabályozási terv készítése során indokolni kell.

II. fejezet

ZÓNA (TERÜLETI) ELŐÍRÁSOK

3. §

A város területén a szabályozási terv:

a)  rendeltetési (területfelhasználási),

b)  építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő),

c)  környezetvédelmi,

d)  értékvédelmi,

e)  tilalmi és korlátozási,

zónákat jelöl ki.

a) Rendeltetési (területfelhasználási) zónák

4. §[3]

(1)   A szabályozási terv a város közigazgatási területén

-   beépítésre szánt területet,

-   tervezett beépítésre szánt területet,

-   beépítésre nem szánt területet

       jelöl ki.

(2)[4]

a)  A tervezett beépítésre szánt területek beépíthetőségének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése. Ahol a teljes közműből egyedül a szennyvízcsatorna nem épült ki, új épület akkor építhető, a meglévő akkor alakítható át, akkor bővíthető, – amennyiben az többletszennyvíz kibocsátásával jár -, ha a jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyével alternatív szennyvízgyűjtési és –tisztítási technológiával telken belül megoldható a gyűjtés, tisztítás és újrahasznosítás. Ez utóbbi esetben azonban a szennyvízcsatorna elkészülte után az arra történő rákötés – a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - kötelező. A felszíni vizek (csapadékvíz) elvezetésére a nyíltárkos megoldás is elfogadható.

b)  az a) pontban előírtak teljesüléséig a jelenlegi kiskert területeken csak a 29. §, egyéb területeken csak a 32. § előírásait kell alkalmazni.

(3)[5] A belterületbe vonás feltételeit a Szeged MJV Önkormányzata és a kérelmező közötti településrendezési szerződés állapítja meg. A belterületi határ módosításának kezdeményezéséről a Közgyűlés önálló határozattal dönt.

5. §

(1)   A szabályozási terv a város közigazgatási területén

-   a beépítésre szánt területen

a)  lakó: (L)

b)  vegyes: (V)

c)  gazdasági: (G)

d)  üdülő: (Ü)

e)  különleges: (K)

-   a beépítésre nem szánt területen

a)  közlekedési és közmű: (Kö)

b)  zöld: (Z)

c)  erdő: (E)

d) mezőgazdasági: (M)

e)  vízgazdálkodási (VG)[6]

zónákat határol le.

(2)   Részletes szabályozási terv a zónákat – a SZÉSZ keretei között – tovább tagolhatja. A tagolás II. rendű szabályozási elemnek minősül.

Beépítésre szánt területek

LAKÓ ZÓNÁK (L)

6. §

Nagyvárosias (nagy laksűrűségű) lakózóna (Ln)

(1)  A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen az OTÉK 11. § (2)-(4) bekezdésekben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)   A területen csak 1-es és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki.

7. §

Kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózóna (Lk)

(1)[7]A terület jellemzően sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A nem utcavonalon építendő további épületek összes alapterülete épületenként nem haladhatja meg a 400 m²-t, kivétel ez alól a 78. §, 84. §  és 123/F. § hatálya alá tartozó területek.

(2)   A területen az OTÉK 12. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)[8] A területen csak 2-es, 3-as és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki.

8. §[9]

Kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózóna (Lke)

(1)[10] A terület jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes lakóépületek elhelyezésére szolgál. Építési telkenként a rendeltetési egységek száma maximum négy lehet. A 400 m²-nél nagyobb alapterületű épületek engedélyezési terveit az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell az épület megfelelő környezetbe illesztése, illetve építészeti megformálása céljából.

(2)   A területen az OTÉK 13. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)   Nem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás.

(4)   Nem helyezhető el zajos, bűzös tevékenységet befogadó építmény, még akkor sem, ha az a helyi lakosság alapellátását szolgálja.

(5)   A területen hulladékudvar kialakítható.

-   A területen csak 3-as, 4-es, és 5-ös karakterű építési zónák jelölhetők ki.

VEGYES ZÓNÁK (V)

9. §

Településközpont vegyes zóna (Vt)

(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3) A területen 4-es karakterű építési zóna nem jelölhető ki.

10. §

Központi vegyes zóna (Vk)

(1) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

(2)[11] A területen az OTÉK 17. § (2)-(4) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el. A zóna területén az épületekben kialakítható összes lakószint-terület nem lépheti túl az összes alapterület 75%-át.

GAZDASÁGI ZÓNÁK (G)

11. §

Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gksz)

(1) A terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló telephelyek befogadására kijelölt terület.

(2)[12] A területen az OTÉK 19. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények, valamint a 10 000 m2 épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi épületek helyezhetők el.

12. §

Zavaró hatású ipari zóna (Gip)

(1)   A terület elsősorban környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari telephelyek, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen az OTÉK 20. § (3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)   A területen nem jelölhetők ki 1. (belvárosi) 2. (polgárvárosi) karakterű építési zónák.

13. §

Egyéb ipari zóna (Ge)

(1)  A terület elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen az OTÉK 20. § (4)-(5) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el; továbbá 10 000 m² épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények, ha azok nem közlekedési területen belül kerülnek elhelyezésre.

ÜDÜLŐ ZÓNÁK (Ü)

14. §

Üdülőházas zóna (Üü)

(1)   A terület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen az OTÉK 22. § (1)-(2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.

(3)  A területen

a)  olyan építmények is elhelyezhetők,  amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

b)  nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények,

c)  csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek.

(4)   A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

(5)   A területen hulladékudvar kialakítható.

(6)   A területen nem jelölhetők ki 1-es karakterű építési zónák.

15. §

Hétvégi házas zóna (Üh)

(1)   A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   A területen

a)  olyan épületek is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

b)  nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró közösségi szórakoztató, kulturális építmények,

c)  csak olyan parkolók és garázsok alakíthatók ki, amelyek az OTÉK 23. § (5) bekezdésében foglalt előírásoknak megfelelnek.

(3)   A területen állattartó épület nem helyezhető el, kivéve ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik.

(4)   A területen hulladékudvar kialakítható.

(5)   A területen nem jelölhetők ki 1-es, 2-es karakterű építési zónák.

KÜLÖNLEGES ZÓNÁK (K)

16. §

Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)

(1)[13] A területen elsősorban a 10 000 m² szintterületet (a szintterületbe a gépkocsi tároló alapterületek nem tartoznak bele) meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények helyezhetők el.

(2)   A területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhetők

a) a különleges funkciót hordozó épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, továbbá

b)  egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3)[14] A területen az (1) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatásvizsgálat alapján szabad.

       A területen nem jelölhetők ki 3-as és 4-es karakterű építési zónák .

17. §

Különleges intézményi zóna (Ki)

(1)   A terület különleges célokat szolgáló intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú intézmények és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

18. §

Bányászati zóna (Kb)

(1)   A terület a nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája.

(2)   A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.

19. §

Honvédelmi zóna (Kho)

(1)   A terület a honvédség számára kizárólagosan igénybe vett területeket foglalja magába.

(2)[15]  A területen csak honvédelmi célokat szolgáló építmények helyezhetők el.

(3)[16]

20. §

Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh)

A területen a hulladékok elhelyezésére szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők.

21. §

Különleges közlekedési zóna (Kkö)

(1)   A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe.

(2)  A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területei, illetve repülőterek, nagy kapacitású közterületi parkolók tartoznak.

22. §

Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet zónája (Kk)

(1)   A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület.

(2)   A területen csak városüzemeltetési kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.

(3) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is.

Beépítésre nem szánt területek

KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ ZÓNÁK (KÖ)

23. §

Általános közlekedési és közműzóna (Köu)

(1)   A vasúti és légi közlekedést kivéve közlekedés céljára kijelölt terület.

(2)   A területen a közforgalmú vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3)   Az utak elhelyezéséhez szükséges építési területek szélességét az OTÉK 26. § (2) bekezdése szabályozza.

(4)[17]  Az elhelyezhető épületek által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(5)   A szabályozási szélesség 25%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani.

24. §

Vasúti közlekedési és közműzóna (KÖk)

(1)   A területen a közforgalmú vasutak és azok működéséhez kapcsolódó - OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt - építmények helyezhetők el.

(2)[18] Az elhelyezhető épületek által elfoglalt vasúti közlekedési és közműterület a telekterület 2%-át, az épületek építménymagassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

KÖZPARK ZÓNA (Z)

25. §

(1)  Közparkok céljára kijelölt zóna terület min. 75%-át zöldterülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők.

(2)   A területen az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt épületek helyezhetők el.

(3)   A területen az OTÉK 27. § (1)-(3) valamint (5) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

(4)   Az elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet.

(5)   A zónában terepszint alatti garázsok elhelyezhetők a közpark terület legfeljebb 20%-án.

(6)  Gazdasági területfelhasználási egységen belül a -szabályozási terven jelölt helyen- II. rendű nem közlekedési célú közterületeken, a terület 50%-án fásított parkolók is elhelyezhetők.

ERDŐ ZÓNA

26. §

Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev)

(1)   A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

(2)   A területen épület nem helyezhető el, kivéve ha az a szénhidrogén kitermeléshez szükséges telken kerül elhelyezésre.

(3)   A területen hulladékudvar kialakítható.

(4)   A terület belterületen a közhasználat elől nem zárható el.

27. §

Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna(Ee)

(1)   A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

(2)   A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek a közhasználat elől nem zárhatók el.

(3)[19] Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t, kivéve a kilátó építményeket, melyek magasságát és elhelyezését egyedileg az adottságok figyelembevételével kell az illetékes Tervtanács állásfoglalásának ismeretében az építési hatóságnak meghatároznia.

(4)   A területen hulladékudvar kialakítható.

28. §

Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg)

(1)   A zónába a 26.§ és a 27.§-ban szereplő zónákba nem sorolható erdők tartoznak.

(2)  A 100 000 m²-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(3)   Az épületek építménymagassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK (M)

29. §

Mezőgazdasági kiskert zóna (Mk)[20]

(1)   A területbe a volt zártkertek és zártkert jellegű (szőlő-gyümölcsös) területek tartoznak.

(2)[21] A területbe eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a  33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(3)   A telken építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad:

a)  720-1500 m² telekterület esetén egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény,

b)[22]1500 m²-t meghaladó telekterület esetén egynél több db, legfeljebb három gazdasági épület és terepszint alatti építmény,

c)  az OTÉK 29. § (4) bekezdése szerint szőlő, gyümölcs és kertművelési ág esetén 3000 m²-t, egyéb művelési ág esetén 6000 m²-t meghaladó telekterület esetén lakóépület építése is engedélyezhető.

(4)   A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de a teleknagyságtól függetlenül az állattartó épület által elfoglalt telekterület nem haladhatja meg a 10 m²-t.

(5)[23]  A telken elhelyezendő építmény

a)  szabadon állóan

b)  5,0 m előkert biztosításával

c)  legfeljebb 3,5 m építménymagassággal

d)  kontyolás nélküli magas tetővel

telepíthető.

(6)   A területen hulladékudvar kialakítható.

30. §

Mezőgazdasági kis tanyás zóna (Má2)[24]

(1) A területbe a jellemzően kis tanyás jellegű területek tartoznak.

(2)[25] A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a 33. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(3)   A telken új építményt elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság esetén szabad:

a) 3000 m²-t meghaladó telekterület esetén gazdasági épület;

b) 6000 m²-t meghaladó telek esetén gazdasági épület és lakóépület egyaránt elhelyezhető.

(4)[26] A telek beépítettsége – a 34. §-ban előírt telepítéseket kivéve – nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be.

(5)[27] A telken elhelyezhető építmény

a) szabadon állóan,

b) 5,0 m előkert biztosításával,

c)[28]önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel,

d)[29]egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m magassággal és magas tetővel

telepíthető.

(6) Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

a)  nem lehet nagyobb mint 6000 m²

b) utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásainak nem felel meg,

c) nem lehet nagyobb, mint a telek 50%-a.

(7)   Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki.

(8)   A területen hulladékudvar kialakítható.

31. §

Mezőgazdasági nagy tanyás zóna (Má1)[30]

(1)   A területbe a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak.

(2)   A területre eső telkeken a mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos, a területen élők alapellátását szolgáló, továbbá a jelen rendelet 33.§-ában felsorolt építmények helyezhetők el.

(3)   A telken építményt - gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni csak 20000 m²-t meghaladó telekterület esetén szabad.

(4)   A telek beépítettsége nem haladhatja meg mezőgazdasági tevékenységgel kapcsolatos építmények esetében a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a építhető be, de ez esetben is csak részletes szabályozási terv alapján haladhatja meg a beépített terület az 500 m²-t.

(5)[31]  A telken elhelyezhető építmény

a) szabadon állóan,

b) 5,0 m előkert biztosításával,

c)[32]önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal és magas tetővel,

d)[33]egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és magas tetővel

telepíthető.

(6) Egy-egy telken újonnan kialakítható tanyaudvar területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület

a)  nem lehet nagyobb, mint 6000 m² ,

b)  utólag sem alakítható át önálló telekké.

(7) Egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki.

(8) A területen hulladékudvar kialakítható.

32. §

Korlátozott használatú mezőgazdasági zóna (Mko )

(1)   A területbe a nem beépíthető mezőgazdasági területek tartoznak.

(2)[34] A területen a teleknagyságtól függetlenül az OTÉK 32. §-ában és a 33. §-ban felsoroltakat és 3,5 m gerincmagasságot meg nem haladó növényházat (üvegházat), fóliasátrat kivéve építmények nem helyezhetők el.

(3) A területre eső telkeken a dűlőutakkal határos telekhatárok mentén termőhelyi adottságoknak megfelelő fásítást (növény-védelmet nem igénylő, egysoros haszon, ill. díszfák, fafajoktól függően 5-10 m-enként ültetve) kell - a jelen rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül - megvalósítani az önkormányzat által elkészített zöldövezeti terv alapján.

(4)   A zónába eső 20 000 m²-t meghaladó birtoktesteken 1%-os beépítettséggel a rideg állattartáshoz kapcsolódó építmények – juhhodály, szárnyék, fedett szénatároló, víztározó, trágyatároló stb. elhelyezhetők. A gazdasági épületen belül az állatgondozók számára szükséges szociális és állat-egészségügyi helyiségek kialakíthatók. Az épületeket tájba illő kialakítással és anyagokkal, maximum 4,5 m-es építménymagassággal lehet megvalósítani. Az egyes épületek bruttó beépített területe nem haladhatja meg a 200 m²-t.

(5)[35]  Az övezetben a gyep (rét, legelő), a nádas, a mocsár, a vízállásos ingatlan-nyilvántartási besorolású telkek művelési ága nem változtatható meg.

33. §

(1)    Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában kialakítható szénhidrogén kitermeléshez szükséges telek, ill. valamennyi mezőgazdasági zónában kialakítható gyorsforgalmi út építéséhez anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10000 m²-t. A 10000 m²-t meghaladó telkek csak különleges bányászati zónában(18. §) alakíthatók ki.

(2)   A nyersanyag-kitermeléshez kialakított telkeken

a)  csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el,

b)  az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át, és az épület(ek) építménymagassága - a fúróberendezések építményét kivéve - a 7,5 m-t nem haladhatja meg.

(3)   A felhagyott szénhidrogén kitermelés ill. anyagnyerő telkén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a zóna egészére kiterjedő táj-rehabilitációs és tájrendezési terv alapján -a bányaengedély jogosultjának a rekultivációra vonatkozó kötelezettsége szerint- végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető.

(4)[36] A kiskertes zónát kivéve valamennyi mezőgazdasági zónában kialakíthatók az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése alapján birtokközpontok..

34. §[37]

(1)[38]  Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a meglévő tanyaépületek, ill. idegenforgalmi célokat szolgáló épületek - függetlenül a teleknagyságtól - átalakíthatók, korszerűsíthetők, felújíthatók, ill. a 11/1999.(III. 19.) Kgy. rendelet (SZÉSZ) hatálybalépését követően (1999.július 01-től) csak egy alkalommal, legfeljebb 40 m²-rel bővíthetők. Az épületek bruttó beépített területe összességében azonban így sem haladhatja meg a 180 m²-t. A kivett terület nagysága bővítés esetén sem növelhető.

(2)   Valamennyi mezőgazdasági zónában részletesebb szabályozási terv alapján telepíthető szélerőmű, ill. szélerőmű-park, ha a telepítést környezeti és örökségvédelmi hatásvizsgálat igazolta. A részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni a beépítettség mértékét és az építménymagasságot. A beépítettség mértéke azonban nem érheti el a 10%-ot.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG)

35. §

(1)   A területbe

- a folyóvizek (folyók, állandó és időszakos vízfolyások), medre és parti sávja,

- a természetes (holtágak), mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított elhagyott medrei, állóvizek medre és parti sávja,

- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- a vízbeszerzési területek, és védő területeik,

- a védvonalak területei, hullámterek, vízjárta valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek tartoznak.

(2)   A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.

(3)   A területen elhelyezhető építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

(4)[39] Hullámtérben az építmény előírt magasságát a mértékadó árvízszinttől kell számítani, de ez esetben sem érheti el a magasság a terepszinttől mért 6,0 m-t.

b) Építési zónák

Építési zónákra vonatkozó általános előírások

36. §

(1)[40]  Az építési zóna előírásokhoz tartozó 1-3. sz. táblázatot a 30. sz. melléklet tartalmazza. Sajátos előírások az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű előírásokat  bővíthetik, ill. módosíthatják.

(2)[41]  A szabályozási tervlapon jelölt, csak részletesebb szabályozási terv (RSZTK) alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zóna előírásokat a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni. A 40,0 m-t nem meghaladó mélységű telkeken  melléképület a hátsókert területén, a tervezett hátsó telekhatáron is elhelyezhető.

(3)   A lakó- és üdülőtelkek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese lehet.

(4)  Az egyes építési zónákban az egyedi telek beépítésének előírt mértéke (beépítési %)

a) lakóépület elhelyezése esetén 75%-nál,

b) üdülőépület elhelyezése esetében szabadonálló és oldalhatáron álló beépítésnél 20%-nál, zártsorú beépítésnél 50%-nál több nem lehet, függetlenül attól, hogy az építési zóna előírás ennél többet megenged.

A beépítettség mértéke azonban nem haladhatja meg a zónákra előírt értéket.

(5)[42]  A megengedett beépítettség mértéke és az előírt zöldterületi fedettség összesített értéke az 1-8 kódszám esetén állandó, azaz 85%

(6)[43] A többszintes növényállomány telepítésével a legkisebb zöldfelület követelmény értéke csökkenthető az OTÉK 25.§-a alapján. Ez esetben a használatba vételi engedély csak a telepítést követően adható ki. Közlekedési felület (parkoló, út) gyepes burkolata nem vehető figyelembe a zöldfelületi követelmények teljesítése során.

(7)[44]  Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság - részletesebb szabályozási terv ettől eltérő előírásának hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl.

(8)[45]

a)[46] Az építési telek homlokvonalán elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése a járda szintjétől mért 3,0 m magasság felett a közterület fölé a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig, legfeljebb 1,0 m-re nyúlhat be, ha a benyúlás a meglévő növényzetet nem károsítja és ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik. A 3,0 m magasság alatti benyúlás esetén az OTÉK 40. § (1) bek. a), b) pontjainak előírásait kell alkalmazni.

b) A közterület fölé nyúló építményrész az építmény közterületi homlokzathosszának legfeljebb 3/5 részét foglalhatja el.

c)[47]A közterület fölé nyúló épületrész legalább 18,0 m közterületi szabályozási szélesség esetén engedélyezhető.

d)[48] Az a) - c) pontok alatti előírások a legfeljebb 1,0 m kinyúlású ereszpárkányra nem vonatkoznak.

e)[49]

(9)[50]

a) Reklámok és szabadtéri reklámhordozók közterületről látható helyen történő létesítésének feltételei:

aa) elhelyezésük a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen, oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot.

ab) reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, legfeljebb 30 cm magasságú betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőben való felfestéssel lehet megvalósítani,

ac) a reklámfelirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével,

ad) különálló betűkből álló felirat indirekt, illetve háttérvilágítással ellátható,

ae) az egy épületen elhelyezett különböző rendeltetési egységek feliratai egységes stílusban alakítandók ki.

b)  Az 1000 m2-nél

ba) kisebb szintterületű építménynél közterületről látható épülethomlokzaton, építményfelületen és közterületről látható magánterületen (pl. előkertben) alkalmazott mindenfajta új reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési-, vagy reklámcélú építmény, cégér, cégfelirat és üzlet megnevezés létesítése, festése, felszerelése – a saját telephelyen végzett saját tevékenység max. 3 db és összesen legfeljebb 2 m²-es felületnagyságot nem meghaladó reklámozását kivéve – nem engedélyezett.

bb) nagyobb szintterületű építménynél közterületről látható, telken belüli mindenfajta 2 m²-es felületnagyságot meghaladó reklám, hirdetés létesítését, festését, felszerelését az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.

c) Közterületen a 2 m²-t meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával, az érintett közút kezelőjének hozzájárulásával és a közterületre készült reklám szabályozás zóna tervlapja alapján lehet elhelyezni. „A reklám szabályozás zóna tervlapja” a SZÉSZ 35. számú mellékletét képezi.

d)  Közterületen a 2 m²-t nem meghaladó reklám-, cég-, címtáblát vagy fényreklámot, hirdetési-, vagy reklámcélú építményt, cégért, cégfeliratot és üzlet megnevezést csak Szeged MJV Önkormányzata tulajdonosi hozzájárulásával lehet elhelyezni. Azon közterületek (bevezető utak, körutak, stb.) esetében, amelyet „A reklám szabályozás zóna tervlapja” ábrázol és ahol a Szegedi Városkép Kft. által telepített egységes információs táblák találhatók, a 2 m²-t nem meghaladó reklám csak az információs táblákon helyezhető el. Szeged város azon területein, melyekre közterület rendezési terv készül (5. sz. főút bevezető szakasz), ott a reklámhordozók telepítésénél a tervben meghatározottak szerint kell eljárni.

e)  A meglévő, építési engedéllyel rendelkező reklámberendezések átalakíthatók, felújíthatók, és legfeljebb 2 m²-es felületnagyságig bővíthetők. A használaton kívüli, valamint elavult reklámhordozók és reklámfelületek eltávolítása az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(10)[51]

(11)[52]A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások esetében a telek beépítettségének számításánál csak a transzformátorállomás 20 m²-t meghaladó beépített területét kell figyelembe venni, de a transzformátorállomás által elfoglalt teljes terület beszámításával adódó beépítés mértéke nem lépheti túl az OTÉK 25.§ előírásait.

(12)[53]A nem közterületen elhelyezett transzformátorállomások építési helyen kívüli telepítésének engedélykérelméhez az illetékes Tervtanács állásfoglalását mellékelni kell.

(13)[54]Az 1, 2 karakterű építési övezet saroktelkeinek beépítésénél – a településképi hangsúly megteremtése érdekében  - az övezetre előírt megengedett építménymagasság legfeljebb 0,5 m-rel akkor növelhető, ha ez nem jár együtt az összes alapterület növekedésével és a tervezett megoldást az illetékes Tervtanács véleményezte.

(14)[55]Amennyiben egy telek több építési zónába, vagy zónába tartozik, úgy a zónaelőírásokat az adott telekrészenként kell alkalmazni. Ebben az esetben a telekrészeket – telekalakítás nélkül is – önálló telekként kell kezelni.

(15)[56]A telekalakításról szóló jogszabály alapján nyúlványos (nyeles) telek kialakítható.

37. §

(1)[57]  Az 1 - 3-as karakterű építési zónákba eső telkeken

a)    zártsorú beépítési mód esetén:

aa)az épület mélysége a telek utcavonalára merőlegesen mért 14,00 méternél nagyobb nem lehet. Ez a korlátozás nem vonatkozik az épületnek a telek beépítettségébe be nem számító terepszint alatti építményrészére.

ab)az épület mélységén túl az épülettel összefüggő középszárny megépítése az épület megengedett maximális mélység-vonalának a telek két oldalhatárát metsző pontjaitól a telek belső része felé húzott szögfelező vonalakon belül lehetséges, ezeken túl építményrész sem nyúlhat be.

ac)az oldalkert legkisebb szélessége (pl. saroktelek vagy hátsókert irányú épületszárny esetén) nem lehet kisebb:

aca)  sem az övezet szerint megengedett legnagyobb építménymagasság (H) felénél,

acb)  sem az oldalkertre néző tényleges építménymagasság felénél,

acc)  sem pedig 3,0 m-nél.

ad)ha más építési szabályzat vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik, az építési vonalra elhelyezett épületen túl az építési helyen belül további épület is építhető. A nem építési vonalon létesülő épület telken belüli elhelyezési módja – a melléképületek kivételével – szabadonálló. Ettől eltérő beépítési mód csak a szomszédos telkeken kialakult beépítésekhez igazodás céljából alkalmazható.

b) a második önálló nem melléképület építése valamint meglévő bővítése csak akkor engedélyezhető, ha az építési vonalon álló meglévő vagy tervezett épület építménymagassága egyidejűleg eléri legalább a zónára előírt alsó értéket.

(2)[58] A 3-as, 4-es karakterű építési zónákban, ha az építési helyen az épület nem zártsorúan helyezkedik el, akkor az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza - ha részletesebb szabályozási terv eltérően nem rendelkezik - legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén azt, hogy a vetületi hosszra vonatkozó előírást melyik utca felől kell figyelembe venni, részletesebb szabályozási terv, illetőleg ennek hiányában a kialakult állapot határozza meg. A meghatározott vetületi méreteken túl erkély sem nyúlhat.

(3)[59]  Fa kivágása csak fakivágási engedély alapján végezhető.

(4)   Az 1.-3. karakterű építési zónákban az építési engedély kérelméhez - a tervezett építmény környezeti illeszkedésének igazolásához - a szomszédos épületek, a környező utcaszakaszok fotóját csatolni kell. (Közbenső utcaszakaszon 2-2 szomszédos ingatlanra, saroktelek esetében 3-3 szomszédos ingatlanra kiterjedően.)

(5)[60]  Zártsorú beépítés esetén - az épület utcai építménymagasságát utcaképi vizsgálat alapján kell meghatározni, ha a meglévő szomszédos épület(ek) építménymagassága meghaladja a zónára megállapított értéket. Ilyen esetekben az illetékes Tervtanács véleményezése után, a  magasságkülönbség áthidalása érdekében az építménymagasság túlléphető.

(6)[61]

(7)[62] Ha az építési telek gazdasági övezetbe tartozik, a zöldfelületi fedettség követelmény értéke 5%-kal csökkenthető. A zöldfelület azonban- egyszintes növényállomány telepítése esetén- nem lehet kevesebb az OTÉK 25. §-ban előírt alsó értéknél.

(8)[63]  A zöldterületi fedettség 60%-át fásítással kell megvalósítani azokon a telkeken, melyek építési övezet kódjelében a beépítettség ( ) jellel megkülönböztetett.

(9)[64] Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása csak az egész homlokzatra kiterjedően hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretekkel és a nyílászárók osztásával igazodni kell a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretekhez és osztásrendhez.

38. §

(1)[65] Közlekedési célú közterületről legfeljebb egy gépjárműtároló helyiség és egy gépjármű közlekedésre alkalmas utcai kapu nyitható. Több közlekedési célú közterülettel érintkező telek esetében ez az érintett ingatlan közterületi határvonalainként értendő. Az ingatlan megközelítésére szolgáló gépjármű behajtó mérete az adott telek szélességének max 20%-a, de min. 2,50 méter lehet.

(2)[66] Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság meghatározásakor a közvetlen természetes megvilágítás feltételeinek teljesülnie kell. Kialakult állapot esetén az építmények közötti legkisebb telepítési távolság 4,0 m-ig csökkenthető az I-III. tűzállósági fokozatú  „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt építményeknél, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok magassága 5,0 m-nél nem nagyobb és a nyílások legalább az egyik homlokzaton az OTÉK  37.  § (4) bekezdése szerinti méreteknél nem nagyobbak.

(3) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az építési telken kialakítandó oldal- és hátsókert legkisebb szélességét, ill. mélységét az OTÉK 35., 36. §-ai előírásainak megfelelően kell meghatározni.

(4)[67] Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, és a szükséges védőtávolságok is megtarthatók, kialakult telekhasználat és beépítés esetén valamennyi melléképület és melléképítmény a szomszédos telekkel közös határvonalon (a hátsó kert területén) is elhelyezhető.

(5)[68] Közcélú parkoló létesítésére kijelölt ingatlanon a gépjárműtároló funkción kívüli egyéb  önálló rendeltetési egység(ek) járműveinek elhelyezését is telken belül kell megoldani az OTÉK 42. §-a és a 4. sz. melléklete alapján számított mértékben a közcélú parkolószámon felül.

(6)   Melléképületek legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, a főépülethez igazodó tetőformával és magas-  tető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek.

(7)[69] Gazdasági és lakó rendeltetési zóna közös határán a gazdasági zóna területén 1,8-2,5 m magas tömör kerítés létesítendő, a gazdasági zónába sorolt telek tulajdonosának kötelezettségeként. A kötelezettség teljesítése a használatbavételi engedély feltétele.

Az egyes építési zónák részletes előírásai

39. §

(1)   A szabályozási terv a város közigazgatási területén

-   1-es (belvárosi)

-   2-es (polgárvárosi)

-   3-as (kisvárosi)

-   4-es (kertvárosi)

-   5-ös (egyéb)

karakterű építési zónákat határol le.

(2)  Építési zónákat csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.

40. §

(1)[70] A 39. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt területeken az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a zöldfelületek mértékét a zóna tervek által megjelölt zónák előírásait az 1.-3. sz. táblázat határozza meg.

(2)[71] Azon építési telkek esetében, ahol az előírások szerinti beépítés lehetőségét elháríthatatlan műszaki vagy természeti körülmény akadályozza, ott előkert létesítése nem kötelező, és építési vonal sincs meghatározva. Ezen esetekben az épület elhelyezésének megfelelőségét az illetékes Tervtanács véleményének mérlegelésével kell vizsgálni.

(3)[72] Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

a)[73]Ha a telek jelenlegi beépítése, illetve az építmény kialakítása és egyéb e rendeletben szabályozott műszaki paraméterei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett az alapterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi telekméretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők, és a telek beépíthető, ha a vonatkozó egyéb országos és építési előírások betarthatók.

c)[74]Ha a telek jelenlegi épület elhelyezése valamint a telek közterület felől kialakult építési vonala nem felel meg az építési előírásoknak és az előírás szerinti beépítési mód nem érvényesíthető, attól eltérő beépítési mód is alkalmazható, ha az a kialakult állapothoz illeszkedik és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások megtarthatók.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények csak úgy bővíthetők, ha azok magassága nem növekszik, és a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betarthatók. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.

e)  Ha a telken a meglévő épület elhelyezkedése nem felel meg az előkertre vonatkozó előírásoknak, az épület bővítésekor az építési hatóság engedélyezheti a meglévő előkerti állapot fenntartását.

41. §

(1)   Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken:

a)[75]a beépítési módot részletesebb szabályozás hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások megtartásával az 1/C sz. táblázatban rögzített keretek között kell meghatározni;

b)[76]a legkisebb telekterületet, amely még beépíthető, az adottságok függvényében, az országos előírások megtartásával kell meghatározni az 1. sz. táblázat keretei között.

c)[77]saroktelek telekalakítása esetén az 1. sz. táblázat szerinti minimális telekterületet kell betartani, a telekmélység és szélesség azonban az illetékes Tervtanács véleménye alapján lehet eltérő;

d)[78]Amennyiben a szabályozási tervlap vagy sajátos előírás másként nem rendelkezik – a SZÉSZ nem állapít meg az országos előírásoktól eltérő előkertet.

1-es (belvárosi) KARAKTERŰ

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK

42. §

(1)    A zónába a jellemzően 1. (belvárosi) karakterű területek tartoznak.

(2)   A zónák területén

a)[79] újonnan az utcavonalon legalább 6,0 m és legfeljebb 20,0 m építménymagasságú főépületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építménymagasságnál magasabb további főépület csak szabadon állóan helyezhető el, és építménymagassága a telekre előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további főépületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli főépület térfogatát. A második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló főépületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen..

b) az építményeket zártsorú, kialakult területen ezen kívül szabadonálló és körülépített udvaros, kivételesen vegyes (telepszerű) beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni

c)[80]ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik,

- nem kialakult területbe sorolt építési telkeken előkert újonnan nem létesíthető, a közterület felőli tervezett építmény utcára néző homlokvonala csak a szabályozási vonalon helyezhető el;

-  kialakult területekbe sorolt építési telkeken a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

d)[81]a közterületi homlokvonalon álló tervezett építmény utcára néző, szállásjellegű helyiségeinek padlószint-magassága – ha a sajátos előírás  másként nem rendelkezik - legalább 3 m legyen és a földszint utca felőli oldalán újonnan csak közösségi, kereskedelmi, szolgáltató funkció helyezhető el.

e)[82]A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 1/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral.

(3)   A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.

(4)  A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza.

(5)[83]  Az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék.

2-es (polgárvárosi) KARAKTERŰ

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK

43. §

(1)   A zónákba a jellemzően 2. (polgárvárosi) karakterű területek tartoznak.

(2) A zónák területén

a)[84] újonnan az utcavonalon legalább 4,5 m és legfeljebb 12,5 m építménymagasságú főépületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő földszintesnél ill. 3,5 m építmény-magasságnál magasabb további főépület csak szabadonállóan helyezhető el, és építménymagassága a zónára előírt alsó értéket, ill. a 6,0 m-t nem haladhatja meg. A további főépületek térfogata egyenként nem haladhatja meg az utcavonalra néző főépület térfogatát. A második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló főépületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.

b)[85]zártsorú, a környezeti adottságok által indokolt esetben kivételesen szabadonálló vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények állhatnak, az utcavonalon magas tetős, az utcavonallal párhuzamos tetőgerinccel;

c)  a b) alattiak szerint telepített építmények esetén utcavonalon tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi-behajtó és személybejárat biztosításával).

d)[86]ha a szabályozási terv másként nem rendelkezik,

-  nem kialakult területekbe sorolt telkeken előkert újonnan nem létesíthető, ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.

-  kialakult területekbe sorolt telkeken a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

e)[87]

(3)   A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.

(4)  A telkek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1.-3. sz. táblázat tartalmazza.

(5)[88]  Az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: önálló hulladéktartály-tároló, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék.

3-as (kisvárosi) KARAKTERŰ

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK

44. §

(1)   A zónákba jellemzően a 3. (kisvárosi) karakterű területek tartoznak.

(2)  A zónák területén

a)[89] újonnan az utcavonalon legalább 3,5 m és legfeljebb 7,5 m építménymagasságú főépületek helyezhetők el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb az előírt alsó érték, ill. 4,5 m lehet. A további épületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli főépület térfogatát. A második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek.

A közterület felől zártsorú beépítésű telkek esetében a tervezett második és további szabadonálló főépületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.

b) magas tetős, zártsorú, vagy oldalhatáros - kivételesen szabadonálló - beépítési módhoz tartozó, építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el;

c)[90]ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik

-   nem kialakult területek építési telkein előkert újonnan nem létesíthető, ilyenkor a telek utcai telekhatára egyben kötelező építési vonal is.

-  kialakult területek építési telkein a szomszédos telkek beépítettségéhez történő igazodás érdekében kivételesen előkert is létesíthető. Ezen esetekben az előkerttel meghatározott építési hely határa egyben a kötelező építési vonal is.

d)[91]A jelen rendelet szempontjából az építmény utcai homlokvonala akkor helyezkedik el az utcai telekhatáron, ha az utcai homlokvonal legalább 1/3 hossza érintkezik az utcai telekhatárral. Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő (gépkocsi behajtó és személybejárat biztosításával).

(3)   A telek beépítésének feltétele a részleges közművesítettség kiépülése.

(4)   A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza.

(5)[92] Az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik.

4-es (kertvárosi) KARAKTERŰ

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK

45. §

(1)   A zónákba jellemzően a 4. (kertvárosi) karakterű területek tartoznak.

(2)   A zónák területén

a)[93] újonnan az  előkert építési határvonalán legalább 3,5 m és legfeljebb 6,5 m építménymagasságú főépületek helyezhetők el. További főépület mindaddig nem engedélyezhető, míg a közterület felől elhelyezett főépület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el. A nem közterület felől építendő további főépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. A további főépületek térfogata egyenként nem haladhatja meg a közterület felőli főépület térfogatát. A második főépület csak akkor létesíthető, ha az építési telek területe legalább másfélszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. További főépületek csak akkor létesíthetők, ha az építési telek területe legalább kétszerese az építési zónában előírt legkisebb telekterületnek. A tervezett második és további szabadonálló főépületnél az oldalkert mérete legalább 4,5 m legyen.

b) szabadonálló, ikres, oldalhatáron álló, kivételesen zártsorú beépítési módhoz tartozó építési helyen belül telepített építmények helyezhetők el,

c)[94]az építményeket ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik

-   nem kialakult területbe sorolt építési telkein 5,0 m előkert meghagyásával kell telepíteni,

-   kialakult területek építési telkein a szomszédos telkek előkerti állapotához igazodó méretű előkert is létesíthető.

d)[95]az előkerttel érintkező építési hely határa egyben kötelező építési vonal.

e)[96]építési helyen belül épületet elhelyezni, az előkert mérettől eltérni az illetékes Tervtanács véleményével lehet, ennek feltétele az előkert többszintes, honos növényállománnyal történő betelepítése.

(3)[97] A kivételesen zártsorú építési helyen belül zártsorúan épített épület csak a közterület felőli építési vonalon helyezhető el. A zártsorúan telepített épület elhelyezhetőségét a szomszédos telkekre is kiterjedő vizsgálattal kell igazolni.

(4)   A telek beépítésének feltétele legalább a részleges közművesítettség kiépülése.

(5)   A telek beépítési módját, a beépítettség mértékét, az elhelyezhető építmények magasságát, a telek legkisebb méreteit az 1-3. sz. táblázat tartalmazza.

(6)[98] Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, kivéve a kialakult szabályozási kategóriába tartozó területeket, ahol az adottságok figyelembevételével ettől eltérő megoldás is engedélyezhető.

(7)[99] Az OTÉK 1. sz. mellékletének 67. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló - kivéve, ha az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet másként nem rendelkezik.

5-ös (egyéb) KARAKTERŰ

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK

46.§

(1) A zónákba az előzőekbe nem besorolható - általában telepszerűen beépített, ill. beépülő legalább 1100 m² teleknagyságú telkeket magába foglaló területek - tartoznak.

(2)   A telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése.

(3)   A zónák területén építési telket kialakítani, azokon új építményt elhelyezni az 1-3. sz. táblázat alapján szabad azzal az eltéréssel, hogy építménymagassági előírásnál csak a felső értéket kell alkalmazni. A táblázat előírásait lakótelepek esetén a szabályozási tervlapon lehatárolt telektömbökre kell értelmezni, mely telektömbbe a lakóépületekhez használat szempontjából tartozó közkertek és parkoló felületek tartoznak.

(4)[100] A zónákba eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, illetve a szintterület növelését, új telek kialakítását engedélyezni csak részletes szabályozási terv alapján szabad.

(5)[101]

(6)[102] Az OTÉK 1. sz. mellékletének 54. pontjában felsorolt melléképítmények közül nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék.

c)[103] Környezetvédelmi zónák

47.§

(1)   A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi környezetvédelmi zónákat jelöli:

-   a zaj elleni védelmi

-   a levegőtisztaság-védelmi

zónák.

(2)   A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet 2/1. melléklete a területek szennyeződés érzékenység szerinti besorolását tartalmazza, melyet a jóváhagyásra kerülő új, vagy módosított településrendezési tervekben fel kell tüntetni.

ZAJ ELLENI VÉDELEM ZÓNÁI

48. §

(1)   A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket.

(2)[104]

(3)   A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak:

a)  az érzékeny

b)  az  átlagos érzékenységű I.

c)  az átlagos érzékenységű II.

d)  a nem érzékeny

e)  a zajvédelmi szempontból egyéb

zónák.

(4)   A (3) bekezdés a) - e) pontjaiban megjelölt zónákban az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó zaj megengedett A- hangnyomás szintjei:

(5)[105]    A (3) bekezdés a)-e) pontjaiban megjelölt zónákban az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A- hangnyomás szintjei:

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI ZÓNÁK

49. §

(1)   A SZÉSZ szempontjából kiemelten védett zónába az országos hatáskörben elrendelt kiemelten védett terület és annak védőterülete, valamint a kiemelten védendő terület és annak védőterülete tartozik. A kiemelten védett zónában:

a) csak olyan építmények építhetők, ill. üzemeltethetők és csak olyan tevékenységek folytathatók, amelyek légszennyező anyag kibocsátása nem haladja meg az országos hatáskörben kiemelten védett kategóriára vonatkozó határértéket,

b) energiafelhasználás céljára csak kismértékben légszennyező energia (villamos, gázenergia, távfűtés, napenergia stb.) engedhető meg.

(2)   A védett I/A kategóriába sorolt területek a zónában:

a) a védett I. kategóriára vonatkozó országos előírás megtartásának kötelezettségén túlmenően csak olyan épület, építmény építhető, amelyben a tervezett tevékenység a telek határán mérhető, technológiai eredetű szennyezést nem okoz,

b)[106]

c)[107]

(3)[108] A védett I/B kategóriába sorolt területen a védett I. kategóriára a légszennyezési határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékéről szóló 14/2001.(V.9.) Köm-EüM-FVM együttes rendeletben, ill. a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. A védett II. kategóriába sorolt területeken technológiai eredetű szennyezés is megengedhető, a védett II. levegőtisztaság-védelmi kategóriára vonatkozó országos határértékek betartása mellett.

d) Értékvédelmi zónák

50. §

A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi értékvédelmi zónákat jelöli:

-           települési értékvédelmi

-           táj- és természetvédelmi

zónákat.

TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK

51.§

(1)[109] Az országos területi védelmi zónába a műemléki jelentőségű terület és a műemléki környezet tartozik.

(2)[110] A helyi egyedi és területi védelem alatt álló építményekre vonatkozó előírásokat Szeged Megyei Jogú Város helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendelete határozza meg.

(3)[111] A helyi védett közparkokban terepszint alatti garázsok nem helyezhetők el.

(4)[112] A helyi régészeti jelentőségű zóna területén építést megelőzően kötelező a régészeti feltárás. A terület-előkészítő tereprendezési, út- valamint közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak. Építés alatt építési és mélyépítési megfigyelést kell végezni leletmentés, esetleg műszaki megoldások módosítása céljából.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ÖVEZETEK[113]

52. §

(1)[114] Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területeken, kunhalmok telkén, Natura 2000 hálózat területén, ökológiai folyosó területén, valamint a természetvédelmi területeken bármilyen gazdasági tevékenység folytatása, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.

(2)[115] Az országos védelem alatt álló táj- és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ág-változtatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével történhet a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. alapján.

(3)[116]  A helyi védelem alatt álló területek, értékek az alábbiak:

-   helyi védelem alatt álló fasor,

-   helyi védelem alatt álló fa,

-   helyi védelem alatt álló park (közterület, illetve intézményterület helyileg védett felülete),

-   helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

(4)  Tájvédelmi szempontból értékes területek és értékek:

-   ökológiai folyosó,

-   tájképi szempontból értékes terület,

-[117]egyedi tájérték.

(5)[118] A (3) bekezdésben felsorolt területek előírásait Szeged Megyei Jogú Város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló rendelete határozza meg.

(6)[119] Az ökológiai folyosók területén beépítésre szánt területek kijelölése és a természetes folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(7)   A tájképi szempontból értékes övezet által érintett területeken mezőgazdasági kistanyás zóna (Má2) előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

A telken elhelyezhető építmény:

-   önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,00 m építménymagassággal és magas tetővel

-  egyéb építmények esetén legfeljebb 3,50 m magassággal (technológiával igazolt esetben ettől el lehet térni) és magas tetővel telepíthető.

-[120]Az épületek tömegformálása és anyaghasználata illeszkedjen a terület történeti hagyományaihoz.

(8)[121] A telekalakítás, az építés és a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek megőrzésére.

(9)[122] A tájképvédelemmel érintett területeken a hulladéklerakók, mesterséges depóniák magasságát egyedileg, tájképvédelmi vizsgálat alapján kell meghatározni. A magasság azonban sehol sem haladhatja meg a környező terepszinttől mért 40 métert.

e) Tilalmi és korlátozási zónák

53. §

A szabályozási terv a város területén építési és telekmegosztási tilalmi és építési munkát korlátozó zónákat jelöl.

a)[123] Tilalmi zónák:

-   közcélú,

-   változtatási,

-   hulladék-lerakótelep

tilalmi terület.

b)[124] Korlátozási zónák :

-   a bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének,

-   a vasút védőterületének,

-   közmű védőterületének

-   a közút védőterületének,

-   repülőtér zajgátló,

-   a bánya telkének,

-   hulladék-lerakótelep,

-   a temető védőterületének,

-   árvízvédelmi,

-   a tömbfeltárás,

-   az elővásárlás,

-   a védőfásítás (beültetési kötelezettség),

-   beépítési kötelezettség,

-   átmeneti korlátozás,

-   telekalakítási korlátozás,

-   helyrehozatali kötelezettség

korlátozási zónája.

TILALMI ZÓNÁK

54.§

(1) A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében 1999. 07.01.-től számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak.

(2)[125] A változtatási tilalmi zónába tartozó ingatlanok 2005.12.15-től számított 3 évig, vagy a részletes szabályozási terv jóváhagyásáig változtatási tilalom alatt állnak.

(3)[126] A hulladék-lerakótelep tilalmi zónájában épületet elhelyezni nem szabad. A tilalom a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad.

KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK

55.§

(1)[127] A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének zónájában szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése csak a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával engedélyezhető.

(2)[128] A vasút védőterületének zónájában – a szabályozási tervlapon jelölt részén – a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el.

(3)[129] A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén építmény – közmű védőtávolsága miatt – közmű üzemeltető nyilatkozata alapján helyezhető el.

(4)[130] A közút védőterületének korlátozási zónájában – a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén – országos közút védőtávolsága miatt – építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42. §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5)[131]  A bányatelkek  zónájában a telkeken építményt elhelyezni csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ában meghatározott rendelkezések szerint szabad.

(6)   A repülőtér zajgátló védőzónájában a 176/1997. (X. 11.) Kormányrendelet előírásai betartandók.

(7)[132] A hulladék-lerakótelep védőterületére eső telekrészeken épületet elhelyezni nem szabad. A korlátozás a hulladéktelep megszűnése után is érvényben marad.

(8)[133]  A tömbfeltárás korlátozási zónájában a telkek szabályozási terven jelölt korlátozás alá vont része csak a tömb egészére kiterjedő részletes szabályozási terv előírásai szerint építhető be, kivéve a telekrész használatához szükséges melléképület és építmény építését, melyre a korlátozás nem vonatkozik. Ez esetben is e terület beépítettsége nem haladhatja meg az építési zónára eső előírt érték 50%-át.

56. §

(1)   Új vagy újra megnyitott temető, temetkezési emlékhely telkén belül legalább 30 m széles, fásított védőterületet kell kialakítani. A temető védőterületének korlátozási zónájában – a temető – szabályozási tervlapon jelölt terület részén – csak hamvasztásos, kolumbáriumos temetkezési mód engedélyezhető.

(2)  Az árvíz, ill. belvízvédelmi korlátozási zónában a telkeknek a szabályozási tervlapon jelölt részén – árvízvédelmi intézkedések biztosítása érdekében – épület elhelyezése, illetve fásítás telepítése nem engedélyezhető.

(3)[134] Az elővásárlási korlátozás zónájában a telkeken közcélú intézmények létesítésének biztosítására az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn.

(4)[135] A védőfásítási (beültetési) kötelezettség zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásításokat el kell végezni Használatba vételi engedélyt csak a telepítések megvalósítását követően szabad kiadni.

a)  A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti.

b)[136]Amennyiben az adottságok az a) pont szerinti fasor telepítését nem, vagy csak részben teszik lehetővé, úgy az előírás módosítását a tulajdonos kezdeményezésére az építési hatóság engedélyezheti, ehhez az illetékes Tervtanács állásfoglalását mellékelni kell.

c)  Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telek 15%-át meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg.

d)[137]A szabályozási tervlapon jelölt védőfásítás a zöldterületi fedettség számításánál figyelembe vehető.

(5)[138]  A beépítési és felújítási kötelezettség zónájában az építési előírások szerinti épületek építését 2 éven belül meg kell kezdeni és 4 éven belül be kell fejezni. Szeged MJV Önkormányzata a rendelet 24. számú mellékletben meghatározott ingatlanokra rendeli el a kötelezettséget.

(6)[139] Átmeneti korlátozási zónában távlati területfelhasználási változás megvalósíthatósága érdekében  újonnan lakóépület nem építhető.

(7)[140]Telekalakítási korlátozási zónában telkek határát rendezni, ill. új telket alakítani csak a szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zóna egészére jóváhagyott részletesebb szabályozási terv alapján szabad.

(8)[141]A helyrehozatali kötelezettség zónájába eső épületek helyrehozatalát a 24. sz. melléklet erre vonatkozó táblázatában megjelölt időpontig be kell fejezni.

(9)[142]

III. fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Közlekedési létesítmények

57.§

(1)   A közutak és közterületek számára a szabályozási tervlapon meghatározott építési területet kell biztosítani.

(2)  A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Szeged Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3)[143]  A közlekedési célú közterületeken az OTÉK 39. § előírásának betartása mellett pavilonok elhelyezhetők.

(4)[144] A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet fásítani kell. A fásítás mértéke haladja meg  a legalább 1 fa/3 parkolóhely mértéket. A zöldterületi fedettség mértékébe a parkoló felülete számításba vehető, ha parkolóhelyenként legalább egy fa telepítésére kerül sor a telek területén belül.

(5)[145]  Sajátos előírás a (2) és (4) bekezdésben előírtakat szigoríthatja.

(6)[146]  A SZÉSZ mellékleteiben lévő sajátos területek út-mintakeresztszelvényei irányadó jellegűek.

Közművek általános előírásai

58.§

(1)[147]  A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

-   a vízellátás,

-   a szennyvízelvezetés,

-   a csapadékvíz-elvezetés,

-   a földgázellátás,

-   a hírközlés,

-   a villamosenergia-ellátás és

-   a távhőellátás,

létesítményeit közterületen, magánútként nyilvántartott ingatlanon a burkolat alatt, a közmű üzemeltető telkén belül a fáktól, fasortól számított 1,5 méteren túl kell elhelyezni. Közlekedési célú közterület zöldfelülete alatt, felett új közművezeték nem létesíthető. Amennyiben a közműhálózatok és létesítményeik elhelyezésénél az előzőekben ismertetett feltételek elháríthatatlan műszaki és természeti okok miatt nem teljesíthetők, úgy a (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

Külterületen közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények bármely rendeltetésű övezetben engedélyezhetők - amennyiben természetvédelmi érdekeket nem sértenek. Az elhelyezésnél az MSZ 7487/2 szabványt, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, tulajdonos hozzájárulásával engedélyezhető. Erdő vagy természetvédelmi terület esetén az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges.

(2)[148] A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezéséhez zöldfelület igénybevétele az önkormányzat és a közmű üzemeltetőjének közös nyilatkozata alapján történhet.

(3)[149]  Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4)[150] A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt bármely közmű építését a távlati közműelhelyezés lehetőségét biztosítva kell megvalósítani.

(5)[151] Meglévő közművek szükség esetén közparkok területén is felújíthatók. A helyreállításhoz kertépítészeti munkarészt kell készíttetni.

(6)[152] Közművek és ingatlanok építéskor, felújításakor a kikerülő bontott anyagokat (pl. aszfalt, törmelék, stb.) a közterület kezelője által kiadott kezelői hozzájárulásban megjelölt helyekre lehet csak szállítani és elhelyezni.

(7)[153] Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8)[154]   A feleslegessé vált közműveket és létesítményeit a közmű üzemeltetője köteles eltávolítani.

(9)[155] A közművek védőtávolságát az építési engedélyezési eljárás során az érintett szakhatóságokkal történő egyeztetés alapján pontosítani kell.

(10)[156]A kivágott, ill. károsodott fák értékét szerződésben kell meghatározni.

Közművek ágazatonkénti előírásai

VÍZELLÁTÁS

59.§

(1)   A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(2)[157]

(3)  A termál kutak védőtávolsága 10 m.

VÍZELVEZETÉS

60. §

(1)  A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m.

(2) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

(3)[158]Az alternatív (egyedi) szennyvízkezelést saját telken belül, ÉME vagy CE engedéllyel rendelkező kisberendezés alkalmazásával kell megoldani.

(4)[159]Az egyedi szennyvíztisztító berendezések engedélyezéséhez szaktervező által készített tervdokumentáció szükséges. A tervdokumentációhoz talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni, melyben igazolni kell, hogy a kiválasztott kisberendezés az adott területen meglévő talajvíz viszonyok mellett üzemeltethető.

(5)[160] A talajban lévő szikkasztó mezőben történő elhelyezés feltétele, hogy a talajmechanikai szakvélemény alapján a terület alkalmas legyen a szikkasztásra.

(6)[161]  A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

-   a szikkasztásra a talaj alkalmas; a talajvíz-háztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja; a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszíneződéssel nem veszélyeztet; valamint

-   a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

ÁRVÍZ-, BELVÍZVÉDELEM

61. §[162]

(1)   A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zóna előírásai:

a)  Ezen a területen az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat kiadásáról szóló  4/1981. (IV. 4.) OVH rendelkezés 123. §-a az irányadó.

b)  A vízoldali töltéslábtól 60 m-en belül, a mentett oldali töltéslábtól 110 m-en belül anyagnyerő helyek csak a feladat ellátására jogosult szerv hozzájárulása alapján nyithatók.

c)  A mentett oldali 110 m-es sávon belül a fedőréteget megbontó építési árkok, munkagödrök, medencék és tározók stb. csak részletes talajmechanikai adatok és szivárgáshidraulikai számítások birtokában létesülhetnek.

d)  A terhelés oldalról a folyó legnagyobb vízszintjét kell figyelembe venni. (Szeged belterületének vonatkozásában ez a 2006. április 21-én a Szegedi Állami Vízmércén regisztrált 1009 cm-es vízállás, ami 83,79 mBf abszolút szintnek felel meg)

e)  Építés esetén gondoskodni kell arról, hogy a munkagödör megfelelő földanyaggal kerüljön visszatöltésre, abba törmelék ne kerüljön.

f)    Drénezés esetén módot kell adni az összegyülekező víz mennyiségének és minőségének megfigyelésére.

g)  A terepszint alatti építményeket annak figyelembe vételével kell kialakítani, hogy káros vízbetörés és szivárgás ne történjen.

h)  Árvíz alatt tilos a vizet kiszivattyúzni.

i)   Az építés megkezdését és befejezését úgy kell ütemezni, hogy a fedőréteg időszakos megbontása sem okozzon árvízveszélyt, védekezés időszakában az építtető saját költségen köteles a védelemvezető utasítására a szükséges biztonság megteremtő intézkedéseket megtenni.

j)   A felszíni vizek elvezetése a belterületi vízrendezés keretén belül valósul meg.

(2)     Fakadóvizes sáv:

a)  Ezen a területen a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

b)  A fakadóvizes sávban a területet úgy kell kialakítani, hogy a töltés lábtól a víz elvezethető legyen. Ennek érdekében a sávban végzett tereprendezési (feltöltési) munkákat engedélyeztetni kell – a töltéstől kifelé lejtő egyenletes tereprendezést kell kialakítani. A tereprendezésnek összhangban kell lenni a betorkoló utcák geometriájával és a kiépített csapadékvíz elvezető hálózattal.

c) Fakadóvizes sávban olyan alapozási mód fogadható el, amely a talaj szerkezetét csak a legszükségesebb mértékben bontja meg, illetve nem igényel munkagödör vagy árok visszatöltést, ilyenek a sekélyalapozási módok: síkalap, lemezalap, sávalap.

d)  A természetes felszín alatti helyiségek és műtárgyak - pince, mélygarázs, medence - kialakítása nem engedélyezhető. Ezek az építmények a természetes felszín feletti feltöltésekben az általános tereprendezési előírásokat betartva valósíthatók meg.

e)  Az építmények lábazatát – biztonsággal – terepszint fölé kell emelni. Ennek mértéke tapasztalati értékeken alapul, melyet az eddigi fakadóvíz megjelenés és a kialakított felszíni vízelvezető rendszer határoz meg.

f)  A töltéslábnál kialakított zárt szivárgó rendszerek a töltés állékonyságát növelik, annak tartozékaként vannak jelen. Kedvező hatásuk a fakadóvizekre az építmények szempontjából nem vehető figyelembe.

g) Fakadóvizes területen szikkasztás, trágyagyűjtés, veszélyes anyag tárolása nem valósítható meg.

(3)   Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávok:

a)  A 10 m-es töltésláb melletti víz-és mentett oldali sávra a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, továbbá a védősávra érvényesek az (1) és (2) bekezdésben foglaltak.

b)  A víz- és mentett oldali 10-10 m-es sáv a gáttest része, a védelmi tevékenység elsődleges szinttere. A védősávokon építési tilalom van érvényben és itt gyepművelés tartandó fenn.

c)  A Régi vasúti híd – Bertalan híd között (Tisza bp. 8+560 – 10+207 tkm szelvényig) és a Bertalan híd – Marostői u. (Vastorony) között (Tisza bp. 10+207 – 11+020 tkm szelvényig) a rézsűs felület és a beépítés vonala előtt 10 m-es vízszintes gyepesített sáv biztosítandó. A töltés felöli telekhatárra zárt, fal jellegű kerítés nem építhető.

d)  A meglévő, tűrt közművek fejlesztésekor a védelmi szempontok elsődlegességét kell biztosítani.

e)  A 10 m-es sávban történő tereprendezés az árvízvédelmi töltésépítés szabályainak maradéktalan betartása mellett végezhető. 

(4)   Az árvízvédelmi töltések:

a)  Az árvízvédelmi töltésen építési tilalom van érvényben.

b)  A már kialakult a fentiektől eltérő helyzetekben építések a gáttest legszükségesebb megbontásával (humuszolás, sekély alapozások elvégzése) végezhetők. A közművek és egyéb építmények elhelyezése csak kihizlalásban, feltöltésben valósítható meg. Az építkezések munkafázisai a már meglévő árvízvédelmi biztonságot nem gyengíthetik.

c)  A gáttestet érintő tereprendezések az árvízvédelmi töltés építés műszaki előírásainak megfelelően az ott előírt anyagokból történhetnek.

d)  Az építkezések kisvízi időszakban végezhetők, árvíz alatt a szükséges helyreállítási munkákat az építtető köteles a védelemvezető utasításai szerint saját költségén elvégezni.

e)  Az árvízvédelmi töltést nyomvonalas létesítménnyel keresztezni csak a 9004/1982. (Közl. Ért. 16.) KPM-IPM számú együttes közleménye alapján, illetve annak betartásával és az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság engedélyével lehet.

(5)[163]  Az árvízvédelmi töltésen és 10 m-es védősávjában történő közlekedés:

a)  Az árvízvédelmi töltés és 10 m-es védősávja nem közterület és nem közút. Ez alól kivételt képez a Közép-kikötő sor.

b)  A töltésen történő közlekedés elsődlegesen az árvízvédelmi fenntartási, üzemeltetési és védekezési feladatok ellátását biztosítja.

c)  A hullámtér megközelítése a töltéshez csatlakozó utak folytatásában, keresztező rampákon történhet.

d)  Az árvízvédelmi töltésről és 10 m-es védősávjáról építési telek nem közelíthető meg. Ez alól kivételt képez a Közép-kikötő sor.

e)  A kialakult helyzetet tekintve a belterületi szakaszon a töltés közlekedésre történő igénybevétele az önkormányzat és a vízkárelhárításért felelős szervezet közös megállapodása alapján történhet.”

(6)   Hullámtér: (a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi fővédvonal közötti terület)

a)  A hullámtérre vonatkozóan a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai az irányadók.

 b)  A hullámtér a nagyvízi lefolyás területe, érdességének csökkentése, az árhullámok levonulásának segítése miatt szükséges a szegedi szűkületben az erdők tisztántartása, gyérítése, ligetes kialakítása (lásd. Partfürdő, Lapos).

c)  A parti és töltés előtéri sávokban építési tilalom van érvényben.

d)  Árvíz esetén a hullámtéri építmények megközelítésére nincs mód.

e)[164]A hullámtérbe eső különleges intézményi és üdülőövezetekben szennyvíz kibocsátással üzemelő új épület csak teljes közművesítés (víz, villany, közüzemi csatorna) kiépítése esetén létesíthető. Az út, közmű és egyéb kommunális létesítmények csak egységesen építhetők ki.

f)   A hullámtéri épületek építménymagassága a mértékadó árvízszinttől mért 4,50 m.

g) A beépítés mértékadó vízszintjeként a 2006. évi LNV (legnagyobb vízállás) veendő figyelembe (Szegedi Állami vízmércén észlelt 1009 cm-es vízállás).

(7)     Másodrendű védvonalak:

a)  Szeged város árvízvédelmi rendszeréhez az alábbi másodrendű árvízvédelmi töltések tartoznak:

-       Körtöltés

-       Kamaratöltés

-       Béketelepi lokalizációs töltés

-       Paphalmi töltés

b)  A Szegedi öblözetben az elöntési szint: 83,05 mBf

(8)[165] Az építések és beavatkozások engedélyeztetése:

A vízoldali töltéslábtól mért 60 m-es, illetve a mentett oldali töltéslábtól számított 110 m-es korlátozási zónát, a fakadóvizes sávot, az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10 m-es védősávot, az árvízvédelmi töltéseket, a hullámteret és a másodrendű védvonalakat érintő építéseket és beavatkozásokat az árvízvédekezés szakmai irányításáért felelős szervezet hozzájárulásának birtokában a vízügyi hatósággal engedélyeztetni szükséges.

(9)   A szabályozási terven jelölt belvíz csatornák két oldalán 6-6 m-es parti sávot beépítés-mentesen kell megtartani.

(10) A fakadóvizes területek zóna tervlapját a 29. sz. melléklet tartalmazza.

VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS

62. §

(1)[166] A védősávon belül építmény elhelyezése a szakhatóságok és közmű üzemeltetők (közegészségügyi, vízügyi hatóság, közműszolgáltató) hozzájárulásával engedélyezhető.

(2)[167]   Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a jelen rendelet 51. §-ában felsorolt települési értékvédelmi övezeteken belül, valamint új építésű területeken csak földbe fektetve kell építeni.

(3)   Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra.

 FÖLDGÁZELLÁTÁS, SZÉNHIDROGÉN KITERMELÉS

63. §

(1)   Gázelosztó vezetékek védőtávolságai

I. és II. kategóriát: az MSZ 70-18-83 2.2 pontja szerint kell használni

(2)[168] Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára esztétikai okokból nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

(3)   A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(4)   Olajkút 30 m-es dőlés távolságon belül létesítmény nem helyezhető el.

TÁVHŐELLÁTÁS

64. §

(1)   A meglevő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.

(2)   Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.

HÍRKÖZLÉS

65. §[169]

A hírközlési hálózatokat azokon a területeken, ahol bármely közműszolgáltató szabad kapacitású alépítménnyel rendelkezik, alépítményben kell elhelyezni, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsorra kell vezetni. Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat jelen rendelet 51. §-ában a felsorolt települési értékvédelmi övezeteken belül valamint új építésű területeken földbe fektetve vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

Zöldfelületek

66. §

(1)[170]  A Tisza-part természetes, ártéri ökológiai folyosó. A Tisza vízmedrének területén belül és a vízmedrével érintkező földrészleteken örökzöldet telepíteni nem szabad.

(2)[171] Az építési telken belüli beépítetlen területek gondozásáról, gyomtalanításáról, a meglévő növényállomány védelméről, valamint a közforgalom számára megnyitott magánterületek növénytelepítéséről és gondozásáról a tulajdonos(ok) köteles(ek) gondoskodni.

(3) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és tervezett utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(4)[172] A közparkba, erdőterületbe sorolt záportározók, vízfelületek rendezéséhez előzetesen a vízügyi hatóság állásfoglalását be kell szerezni mely tisztázza a vízfelület határait, valamint a csatlakozó területek funkcióját.

(5)[173]    A közterületeken, ill. korlátozott használatú közterületen minden kivágott, ill. megsemmisült

a)  fát 1,0 m magasságában mért törzskerülettel azonos összkerületű fával vagy fákkal pótolni kell,

b)  1 db cserje helyett legalább 2 db cserjét kell ültetni.

Ha a pótlásra valamilyen okból nincs lehetőség a kivágott fa értékének meghatározását szerződésben kell rögzíteni.

(6)[174]

(7)[175] A nem közterületi telken csak olyan növényzet telepíthető, amely a szomszédos építmények, kerítések karbantartását nem akadályozza, ill. állagát nem rontja.

(8)[176] Kisvárosias ill. kertvárosias lakóterületen az utcai zöldsávok gondozásáról az ingatlan tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(9)[177]  A telek tulajdonosa a telke előtti közterületi zöldsávban

a)  a meglévő egyöntetű utcai fasorban idegen fafajt nem ültethet,

b)[178]sövény, ill. fa csak akkor ültethető, ha az a közutakra érvényes előírásokat nem sérti,

c)[179]

Általános környezetvédelmi előírások

67. §

(1)   A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek zaj, rezgés és légszennyezőanyag-kibocsátása nem haladja meg a telek területe szerinti - a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónára vonatkozó - kibocsátási határértékeket.

(2)   A város területén csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynél a keletkező hulladék elszállítása, felhasználása, ill. ártalmatlanítása biztosított.

(3)   A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló hatályos helyi Kgy. rendelet, a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4)   A város igazgatási területén csak olyan állattartó telepet szabad üzemeltetni, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása megoldott.

(5)[180] Kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtése és elhelyezése csak a vonatkozó rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(6)[181]Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak zárt rendszerben, átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető.

(7) Dögkút - amennyiben nem hulladék elhelyezésre szolgáló zónába kerül, - mezőgazdasági vagy erdőövezetben, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások mellett elhelyezhető, ha 1000 m-es védőtávolsága más rendeltetési zóna felhasználását nem zavarja.

68. §

(1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védőgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2)   A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(3)[182] Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti gyűjtésről és az engedéllyel rendelkező kezelőnek való átadásáról

(4)  Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba szennyvizet vagy állattartás hulladékait tartalmazó vizet még előtisztítás után, vagy tisztítottan sem szabad bevezetni. A meglévő szennyvízbekötéseket a jelen rendelet hatályba lépését követő egy éven belül meg kell szüntetni.

(5)[183]  A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, két aknás szennyvízderítés és szikkasztás megengedhető, a vízügyi hatóság és a környezetvédelmi hatóság hozzájárulását követően. A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a „felszíni vizek minősége védelmének szabályairól” és „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” szóló, mindenkor hatályos rendeleteknek.

A szennyvíz elhelyezés módját a talaj és talajvízviszonyok részletes vizsgálata alapján egyedileg kell eldönteni. A termőföld védelme érdekében a 250 m²-t meghaladó alapterületű építményre vonatkozó építési tevékenységet megelőzően a termőtalaj felső 20-30 cm-es rétegét a telken belül deponálni kell.

(6)[184]  Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyt kérőnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy – amennyiben a telek előtti közterület közcsatornával ellátott – az ingatlan közcsatornára rákötött, vagy ha még nem, a közcsatorna üzemeltetőjével érvényes megállapodása van a rákötésre. (46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet.)

(7)  Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.

(8)[185]   Szeged a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelme érdekében a III. prioritási kategóriába került besorolásra. A besorolásból adódóan szennyeződés érzékenységi szempontból az „A” „Fokozottan érzékeny terület”-ek közé tartozik. Szeged a hatályos jogszabályok szerint érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik.

69. §

(1)   A kiskert-zónákban a Holt-Tisza-ágak partjától mért 20-20 m védőtávolságon belül építés nem engedélyezhető.

(2)[186]

(3)[187]  Az (1) bekezdésben nem említett területeken a nagyvízi medrek, parti sávok használatáról és hasznosításáról szóló országos érvényű előírásokat kell betartani.

IV. Fejezet

 a város egy-egy részére VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

1.    SZEGED ALSÓVÁROS VÁROSRÉSZRE (Al) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

70. §[188]

(1)[189] A sajátos előírások hatálya Alsó-nyomás sor – Szent Antal utca – Tisza L. utca – Dobó utca – Hattyas sor – Ballagitó sor – Szentmihályteleki utca által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.

(2)   Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen

a)  a zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen belül újonnan vagy bővítéssel kialakítandó épületek csak zártsorúan vagy félzártsorúan helyezhetők el,

b)  a félzártsorúan elhelyezett épületek esetében az utcavonalon tömör kerítést kell létesíteni. A kerítés magassága legalább 1,8 és legfeljebb 2,5 m lehet,

c)[190]a Szeged, Nyíl utca 43. számú, 20765. hrsz. ingatlan esetében a 8. § (1) bekezdés és a 44. § (2) bekezdés a) pont előírásait nem kell alkalmazni, ha az Alsóvárosi Tájház és Bálint Sándor Kutató, emlék és Kiállítóház kerül kialakításra.

2.[191]Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre (F) vonatkozó sajátos előírások

71.§[192]

(1)   A sajátos előírások hatálya a Szeged, Felső Tisza-part- Etelka sor- tanpálya- Körtöltés által határolt területre terjed ki.

(2)  A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöl:

a)  Vk 51299X (F)

b)  Gksz 512553 (F)

c)[193] Vk 51X088 (F)

d)  Ki 500947 (F)

e)  Ge 500067 (F)

(3)   A Vk 51299X (F) jelű építési övezet telkein:

A SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el építmények, kivéve az építménymagasságot. Az épületek építménymagassága – a Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény kivételével - max. 12,5 m. A Felső Tisza- parti építési vonalon elhelyezendő építmény esetében az építménymagasság max. 30,0 m, ezen érték az épület építménymagasságába beszámítandó épületrész esetén sem léphető túl.

(3a)[194]  A Vk 51X088 (F) jelű építési övezetben

a) talajszerkezet megbontásával járó építési tevékenységet csak talajmechanikai szakvélemény elkészítését követően lehet végezni;

b) „X” = az övezetben építési helynek a telek teljes területét kell tekinteni;

c) a SZÉSZ 38. § (1) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4)   A Gksz 512553 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően:

Építés csak – a meglévő épület bővítéseként – szabadonálló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül történhet.

(5)   A Ki 500947 (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően:

a)  a városi uszoda telkének telekhatárain max. 3 m magas tömör vagy áttört kerítés létesíthető, mely karakterében igazodik az uszodához;

b)  a meglévő sportcsarnoknál kialakult hátsókert mélysége 6,0 m;

c)  a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen kívül elhelyezhető az uszoda és a sportterület rendeltetésszerű működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges egyéb építmény (jegypénztár, beléptető, lelátó, műtárgy, technológiai berendezés stb.);

d)  a c) pontban foglalt rendeltetésszerű működéshez, üzemeltetéshez szükséges építmény körébe nem sorolható a kereskedelmi (büfé, lángosos stb.) funkció, ezen objektumok az uszoda épületében helyezhetőek el;

e)  a tervezett létesítmény épületének tervét építészeti tervpályázaton kell kiválasztani.

(6)   A Ge 500067  (F) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatok előírásain túlmenően:

Az elektromos alállomás terveit településképi követelményeknek megfelelő építészeti kialakítás érdekében véleményezésre be kell nyújtani az Önkormányzati Tervtanácshoz.

(7)[195]

(8)[196]   A Vk 51299X (F) és Gksz 512553 (F) jelű építési övezetek közterületi telekhatárán kerítés nem építhető, a Ki és Ge jelű építési övezetek telekhatárain legfeljebb 3,0 méter magas kerítés létesíthető.

(9)   A hatályos területen a zöldfelületekkel kapcsolatosan az alábbi sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  A szabályozási terven jelölt fákat meg kell őrizni.

b)  A 10 gépkocsi- férőhelyet meghaladó kapacitású újonnan létesítendő parkoló felületet legalább 1fa/4 parkolóhely mértékben fásítani kell.

c)  A sportcsarnok és a tervezett uszoda kiszolgálásához szükséges - a füves futballpálya mellett - kialakítandó parkolófelületet vízáteresztő műanyag gyeprács burkolattal kell kialakítani.

d)  A tervezési terület északi részén elhelyezkedő erdőfolt faállománya megőrzendő. Elöregedés esetén a faállomány felújítása szárazságtűrő, honos fafajok alkalmazásával szükséges.

e)[197] A Ki rendeltetési zóna területre és a csatlakozó közterületekre egységes kertépítészeti terv készítendő, mely az engedélyes terveken felül tartalmazzon fakivágási, favédelmi és kezelési tervet is.

3. SZEGED-ÚJRÓKUS FRANCIAHÖGY II. ÜTEM – GÖMÖRI UTCA, MAKKOSERDŐ SOR, KÖRTÖLTÉS UTCA, BÁLINT SÁNDOR UTCA ÁLTAL HATÁROLT, VALAMINT A KUKORICA UTCÁTÓL MÉRT 40,0 MÉTERRE MEGHÚZOTT ELVI HATÁRVONAL KÖZÉ ESŐ, TOVÁBBÁ A 16280 ÉS 16273/1 HRSZ.-Ú TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

72. §

(1)[198]    A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)

a)  A telkek kialakításának feltétele, hogy:

1. Az érintett telektömb területének rendezett terepszintje az egyengetés és humuszfeltöltés után mindenütt érje el a legközelebb fekvő meglévő burkolt út (Makkoserdő sor, Gömöri út, Körtöltés utca vagy a Bálint Sándor utca) burkolatának koronaszint-magasságát, s azt legfeljebb 0,5 méterrel haladja meg,

2.[199]

3.  A telkek burkolt úthálózaton megközelíthetők legyenek,

4.[200]

b)[201]

1.  A meglévő erdőterület közparkká történő átminősítésekor gondoskodni kell a szabályozási terven jelölt tervezett telekhatár kialakításáról is.

2.  A 16203/3 helyrajzi számú földrészleten azok a tervezett telkek, amelyek egész területükkel a földrészlet határain belül maradnak, a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén kialakíthatók és beépíthetők.

3. Azok a tervezett telkek, amelyek a 16203/3 helyrajzi számú telken tervezett új lakóutcáról nyílnak, de területük átnyúlik a 16203/4 helyrajzi számú földrészletre is, csak a két érintett ingatlanrész egyesítése után a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén alakíthatók ki és építhetők be.

4.  A 16204 helyrajzi számú földrészlet É-i részére eső tervezett telek a területére eső meglévő épületek bontását követően kialakítható és beépíthető.

5.  A 16204 és a 16203/2 továbbá a 16203/2 és a 16203/4 helyrajzi számú szomszédos ingatlanok területét egyaránt érintő egy-egy tervezett telek csak a két érintett ingatlanrész egyesítése után a tervezett telek területére eső meglévő épületek bontását követően a (2) bekezdés a) pontjában előírt telekalakítási feltételek teljesülése esetén alakíthatók ki és építhetők be.

(3)[202]  Rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási tervlap az alábbi:

-   Lk 21T565 (U)

-   Lk 21T564 (U)

-   Lk 21T364 (U)

-   Vt 21T784 (U)

-   Vt 21T665 (U)

jelű sajátos építési övezeteket jelöli ki.

(4)   A (3) bekezdésben felsorolt övezeti jelek alkalmazásánál a kötelező beépítési módot meghatározó “T” jelzés “Telkenként a szabályozási tervlapon megszabott beépítési mód”-ot jelent.

(5)[203]  Kizárólag gépjármű tároló építése céljából az előírt zöldfelületi fedettség terhére a 40%-os beépítettség 5%-kal megnövelhető.

(6) Az (5) bekezdés szerinti épületeket a hátsó telekhatárra, vagy a szomszédos telekkel közösen kialakított hátsó megközelítés esetén attól legfeljebb 3m-re kell építeni, a legfeljebb 7 m mélységű és teljes telekszélességű építési helyen belül.

(7) A szabályozási tervlapon “Kismagasságú épület elhelyezésére igénybe vehető telekrész”-ként megjelölt területek olyan építési helynek minősülnek, ahol legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú, elsősorban gépjárműtároló, illetve egyéb, a lakásokat kiszolgáló épület létesíthető.

(8)[204]    Az épületek utcai homlokzatán legfeljebb egy garázskapu, vagy gépjármű áthajtó létesíthető.

(9)[205]

(10)[206]A területen az alábbi zöldfelületekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  A 16280 hrsz.-ú telken tervezett közpark erdőművelésből való kivonás után kertészeti kiviteli terv alapján alakítandó ki, figyelembe véve a meglévő faállomány védelmét, aminek érdekében csak a legszükségesebb rekonstrukciós és felújítási feladatokhoz kapcsolódó vágások engedélyezhetők.

b)  A közparkká történő átminősítésig erdőterv szerinti művelést kell folytatni a területen.

c)  A tervezett közpark területe nem keríthető le.

d)  A közpark területén épület nem helyezhető el.

(11)[207]A területen az alábbi közlekedéssel és közművekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  A területen áthaladó øNA 300 és 400 vízvezetékek nyomvonala mentén 4,5-4,5 méter kétoldali védősávot kell biztosítani, amelyen belül épület, kerítés, illetve – a megfelelő távolságban elhelyezett közművek építményei kivételével – egyéb építmény nem telepíthető.

b)  Az út- és közműépítést úgy kell végrehajtani, hogy legalább egyoldali, honos, tűrőképes, előnevelt fasor telepíthető legyen.

c) Legalább 5 méter széles gyepsáv és kétoldali fasorral kísért díszburkolatú, díszvilágítású gyalogút, továbbá önálló kerékpárút létesítendő a volt Rókusi temető (hrsz.: 16202) Makkoserdő sori és Körtöltés utcai határvonala mentén.

d)  A szabályozási tervlapon “közcélú parkoló” bejegyzéssel megkülönböztetett területen kiselemes lapburkolattal ellátott, legalább 4 gépkocsiállás/1 fa sűrűséggel fásított parkolót kell kialakítani.

e) A Makkoserdő sor, a Gömöri út, a Kereszttöltés utca és a Bálint Sándor utca gépjárműforgalmának biztosítására kétoldali lejtésű, legalább 6,0 méter széles, szegéllyel ellátott aszfaltbeton útburkolat létesítendő, közvetlen csapadékvíz-elvezetésükről víznyelők megfelelő gyakoriságú elhelyezésével gondoskodni kell.

f)   Az e) pontban nem említett utcáin legalább 4,5 méter széles útburkolat építendő, a csapadékvíz elvezetése a keresztszelvény egyirányú lejtésével is megoldható, folyóka és víznyelők megfelelő kialakítása mellett.

4.    SZEGED-TÁPÉ HORGONY UTCA, MADARÁSZ UTCA ÉS ÁRVÁCSKA UTCA KÖZÖTTI BEÉPÍTETLEN TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

73. §

(1)[208] A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)[209] A lakótelkek kialakításának  feltétele, hogy a lakóterület rendezett terepszintje legalább 79,3 m Balti szint feletti legyen.

(3)[210] Épület létesítésének engedélyezési tervéhez az építtetőnek csatolnia kell az adott telekre vonatkozó részletes talajmechanikai szakvéleményt.

(4)   Az építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat szerinti előírásokon túlmenően:

a) üzemanyagtöltő és egyéb nem kézműipari gazdasági építmény nem helyezhető el;

b)  az épületek fő tömegét 35°-45° hajlású magastetővel kell lefedni;

c)  a magastetők cserépfedésűek legyenek;

d)  a földszinti padlószint legalább 45 cm-rel magasabb legyen a telek homlokvonala előtti járdaszintnél;

e)  pince nem létesíthető.

(5) A telek homlokvonalán sövény-kerítés ültetendő, vagy sövénnyel kísért, legfeljebb 2,0 méter magasságú, faoszlopok közé feszített drótháló-kerítés illetve áttört fakerítés építendő.

(6)[211]   Az előkerteket díszkertként kell kialakítani és fenntartani. Az előkert mérete egyazon tömboldalon a szabályozási tervlapon is jelölt 5 méter.

(7)[212] A területen az alábbi zöldfelületekkel kapcsolatos sajátos előírást kell érvényesíteni: A közpark területén vendéglátó egység nem helyezhető el.

(8)   A közlekedésre fenntartott közterületeken építmény nem helyezhető el.

(9) A területen az alábbi környezetvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  A városi szennyvízcsatorna-hálózatba a telkeket lehetőség szerint be kell kötni, amíg ez nem oldható meg, addig vízzáró kivitelű szennyvíz-tárolóba gyűjtendő és a szennyvíztisztító-telepre szállítandó a keletkező szennyvíz.

b)  A szennyvizeket tilos a csapadékvíz-elvezető árkokba juttatni.

c)  Az élővilág védelme érdekében megtartandó és az illegális hulladéklerakás ellen védendő a 17615/2 hrsz.-ú telek náddal borított vizes élőhelye.

5.    SZEGED-TÁPÉ PIACTÉR ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (Tp)

74. §

(1)[213]    A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A területen a szabályozási tervlap az alábbi, a jelen rendeletnek megfelelő és jelen rendelet előírásaival kiegészített építési övezeteket jelöl ki:

-   Vk 512569 (Tp)

-   Vk 511892 (Tp)

(3)   A Vk 512569 (Tp) jelű építési övezetben a jelen rendeletnek 1-3 táblázatainak előírásain túl:

a)[214] az építményeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 50%-át el kell foglalniuk; az előkertet úgy kell kialakítani, hogy az újonnan elhelyezett építmények  az előkert által meghatározott építési vonal legalább 50%-át érintsék.

b)  a közterületek felől tömör kerítés nem építhető.

(4)   A Vk 511892 (Tp) jelű építési övezetben a jelen rendelet 1-3 táblázatok előírásain túl:

a)  az építménymagasság max. 4,5 m lehet. A hangsúlyos épületrész homlokzatmagassága max. 6 m lehet, ennek homlokzati vetülethossza nem lehet több az épület hosszának 1/5-énél;

b)[215] az épületeknek a telek utcavonalon mért szélességének min. 80%-át el kell foglalniuk;

c)  a zóna területén kerítés nem építhető.

(5)   A szabályozási tervlapon kijelölt rendezvényterületet kiselemes térburkolattal kell ellátni, továbbá:

a)  a terület egy az üzemeltető által kijelölt részén helyi piac működhet mobil árusító asztalokkal és sátortetővel;

b)[216] a terület Budai Nagy Antal utca felőli végén 80 m-es, +0,5 m-rel megemelt szintű alkalmi színpadterületet lehet kialakítani.

(6)   A szabályozási tervlapon kijelölt közpark területen épület nem helyezhető el, továbbá:

a) a közpark területén áthaladó gyalogutak, sétányok és egyéb építmények max. 30%-ot foglalhatnak el;

b)[217]

c) a Takarékszövetkezet melletti parkmezőben az óvodás korosztály részére fából készült játszószerek elhelyezhetők;

d)  a Budai Nagy Antal, Csobánka utca és a Búcsú sor mellett építendő parkolóhelyeket fásítani kell 4 parkolóhelyenként min. 1 db előnevelt fával.

(7)[218] A Budai Nagy Antal utca városrészeket összekötő főútvonal. Felületi tagolásánál a jelen rendelet 25. sz. mellékletében jelölt I. sz. mintakeresztszelvényt kell irányadónak tekinteni, továbbá:

a)  az utak területén az úttartozékokon kívül semmilyen építmény nem helyezhető el;

b)  a főútvonal mellett merőleges vagy szöget bezáró parkolóhelyek nem alakíthatók ki;

c)  a főútvonal szélességét a szabályozási terven jelölt módon kell biztosítani;

d)[219] a Csobánka utca, Búcsú sor lakóút, szabályozási szélességüket és vízszintes tagolásukat a II., III., IV. mintakeresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani. ( 25. sz. melléklet)

(8) A csapadékvíz biztonságos elvezetése érdekében a szabályozási lapon jelölt út koronamagassághoz igazítva kell a telkek tereprendezését elvégezni.

6.    SZEGED, INDÓHÁZ TÉR – SZIVÁRVÁNY U. – BOLDOGASSZONY SGT. – BEM TÁBORNOK U. – BORBÁS U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

75. §

(1)[220] A sajátos előírások hatálya az Indóház tér – Szivárvány u. – Boldogasszony sgt. – Bem tábornok u. – Borbás u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.

(2)[221]   A területen az alábbi sajátos városépítészeti előírásokat kell érvényesíteni:

a)  a város egyik legfőbb “Érkezési Kapuja”-ként kezelendő az Indóház tér ÉNy-i térfala, valamint a Szent Ferenc utca mindkét oldala a Boldogasszony sgt. és az Indóház tér között;

b)  az a) pontban meghatározott szakaszok átépülése kiemelt figyelmet és különleges elbírálást igényel;

c)  a szabályozási tervlapon jelzett beépítési vonal sarokátfordítások mértéke – az egyes tömboldalak beépítési vonalainak metszéspontjától számítva – a következő kell, hogy legyen:

-   a Boldogasszony sgt. 58. sz. saroktelken a meglévő beépítési vonal szerint

-   a Szent Ferenc utca – Indóház tér saroktelkein: min. 10-10 m, max. 12-12 m

-       egyéb helyeken: min. 3-3 m, max. 5-5 m.

d)  Az a) pontban meghatározott szakaszokra vonatkozó szabályozások (a megmaradó épületek kivételével) a következők:

-   árkádpillérek mélységi mérete min. 51 cm lehet

-   árkádnyílás szélessége min. 2 m, max. 3 m

-   árkádnyílás szemöldökmagassága min. 2,8 m, max. 3,1 m

-   árkádnyílás vállmagassága min. 2,5 m, max. 2,7 m

-   az árkádsor jellemző mélységi mérete egységesen 3 m, mely funkcionálisan indokolt helyen (pl. bejárati hangsúly) növelhető, de ennek szélességi mérete nem haladhatja meg a homlokzati hossz felét.

Azokon a szakaszokon, ahol szabályozási tervlap nem írja elő árkád létesítését, ott bejárati és/vagy portál nyílások, párkányzat, homlokzati felületek, stb. hasonló paraméterekkel létesítendők;

e)  valamennyi utcára néző épület magastetővel építendő. A tető hajlásszöge az utcai oldalon min. 35° max. 45° lehet. Azonos utcaszakaszokon az egyes tetősíkok csak azonos hajlásszöggel építhetők;

f)   a közterületen semmiféle árusító, információs stb. pavilon, telefonfülke nem telepíthető;

g)[222]

h)[223] a területen az udvari homlokzatmagasság nem lehet magasabb az utcai homlokzatmagasságnál;

i)[224] az a) pontban megjelölt térfalakon, illetve az ahhoz kapcsolódó közterületen folytatott építési tevékenységet meghatározó terveket az illetékes Tervtanáccsal egyeztetni kell;

j)[225] a féltetős jelleggel kialakított melléképület tűzfala a szomszéd felől maximum 4 m magasságú lehet;

k)[226] a beépítési vonalon túlnyúlóan a közterület légterét szűkítő földszint feletti épületkiugrás nem létesíthető, kivéve az Indóház tér tömboldalain – irányadó beépítési vonallal – megjelölt városképi hangsúlyt. Az épületkiugrás mélysége maximum 1,0 m, hosszmérete maximum a telekszélesség egyharmada lehet.

(3)[227] A területen az alábbi kertépítészeti sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  a szabályozási tervlapon jelölt értékes növények megtartandók;

b)  a faállomány pótlására, a meglévő fafajok használhatók fel, előnevelt fákkal. A tervezett fasorok telepítéséhez kis lombkoronájú (5-6 m átmérőjű) fafajok alkalmazandók;

c)  a térburkolaton, hagyományos járdaburkolaton a meglévő és tervezett fák törzse körül min. 1,5 m oldalú (átmérőjű) egységes, igényes kialakítású növénykazettát kell létesíteni;

d)  a szabályozási tervlapon jelölt gyalogos térburkolat kiselemes kivitelben, egységes elemtípussal alakítandó ki. A jelölt minimális terület bővíthető, de ez esetben is azonos típusú elemeket kell alkalmazni;

e)  a villamos, autóbusz és kerékpár nyomvonalak gyalogos térburkolaton átvezetett forgalmi sávjában eltérő színű, ill. alakú burkoló elemeket kell alkalmazni;

f)[228]

(4)[229]    A területen az alábbi közlekedéssel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  a területen csak olyan funkció telepíthető, amelynek legfeljebb kis tehergépjármű megközelítési igénye van;

b)  a térburkolatot teherbíró burkolatalappal kell kivitelezni;

c)[230]az Indóház tér felől a Galamb utcai és a Gőz utcai saroktelkeken kapubejáró építése nem engedélyezhető.

(5)[231]   A területen az alábbi energia-, vízi- és távközlési közmű létesítményekkel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  közterületről látható közműlétesítmény, illetve berendezés csak egyedi, igényes kialakítással, vagy teljesen eltakarva létesíthető;

b)[232]

(6)[233]  A területen az alábbi környezetvédelemmel kapcsolatos sajátos előírásokat kell érvényesíteni:

a)  telken belüli szennyvíz gyűjtés és tárolás átmenetileg sem engedélyezhető;

b)[234] A Szent Ferenc utcában és az Indóház téren a szemétgyűjtő edények tárolását egyes telkeken belül kell biztosítani;

c)[235]

7.    A SZEGED, RÉGIPOSTA ÚT – 16516 HRSZ. – 16517 HRSZ. – 16518 HRSZ. – 16515 HRSZ. – 16511 HRSZ. – 16507 HRSZ. SINTÉR TÓ ÉNY-I, NYI-I TELEKHATÁRA – CSERJE SOR – METRO ÁRUHÁZ MELLETTI TERVEZETT FORGALMI ÚT ÉS A MEGLÉVŐ BELTERÜLETI HATÁR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

76. §

(1)[236]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)[237]   A lakó és vegyes építési zónában elhelyezett épületek tetőidoma magastetős, 30°-45° hajlásszögű.

(3)[238]   Közterülettel határos kerítés magassága max. 1,80 m legyen.

(4)[239] A Zkp jelű közparkok területén a pihenő, játszó és sportolási funkciókhoz tartozó berendezési tárgyak és a tervezett közműlétesítmények helyezhetők el. A közparkok területén építési telek nem alakítható ki.

(5)[240] A ZP jelű pihenésre fenntartott területen az (5) pontban meghatározottakon túl a pihenő funkcióhoz kapcsolódó intézmények is telepíthetők, a terület max. 2%-os beépítettségi határáig. Az elhelyezett épületek magastetősek, max. 4,50 m építménymagasságúak legyenek.

(6)[241] A Zv jelű területen kertészeti kiviteli terv alapján védőzöldet (fát, bokrot) kell telepíteni. Épület nem létesíthető.

(7)[242] A Lencsés tó megtartandó és a Csurgalékvíz Hűtőtó egy része megszüntetendő, területüket tereprendezési terv szerint fel kell tölteni.

(8)[243] A villamos energia-ellátás és távközlés vezetékeit földbe helyezett kábelekkel kell kiépíteni.

(9)[244] Üzemi területek, utak, nyitott anyagtárolók pormentesen tartásáról az érintett terület kezelője köteles gondoskodni.

(10)[245] A por- és egyéb légszennyezés mérséklése érdekében az építési területek beépítésével párhuzamosan az  utakat szilárd burkolattal kell ellátni és az utak mentén legalább egy oldalon fasort kell telepíteni.

(11)[246] A pollenszennyező növényeket rendszeresen el kell távolítani, az ilyen fákat fokozatosan le kell cserélni. Új fasorok, védőzöldek telepítésénél allergiakeltő fajok nem alkalmazhatók.

(12)[247]

(13)[248] Gazdasági területre eső építési zónákban élelmiszer előállításával vagy tárolásával foglalkozó üzemi épület csak a nagyüzemi állattartás megszűnte után, csak előírt védőtávolság biztosításával és véleményezésre, észrevételre jogosult szervek (környezetvédelmi hatóság, közegészségügyi hatóság stb.) eseti elbírálása alapján telepíthető.

8.    AZ ÁRVIZEKTŐL VESZÉLYEZTETETT BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

77. §

(1)   A szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki a sajátos előírások hatálya.

(2)[249] A területen árvízveszély miatt állandó emberi tartózkodásra alkalmas épületek újonnan nem építhetők, a meglévő épületek ilyen célra nem alakíthatók át. A létesítményeket használni csak a tulajdonosok felelősségével szabad.

(3)[250]  Nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget magába foglaló épületek újonnan csak akkor építhetők, ill. meglévő építmények, létesítmények csak akkor alakíthatók át, ha azok használata során keletkezett szennyvizeket az árvizektől nem mentesített területekről biztonságosan el lehet vezetni.

(4)   Rekreációs célokat szolgáló és árvizekkel nem veszélyeztetett szárazföldre kihelyezett hajók a területen elhelyezhetők.

(5)[251] Rekreációs célú épületek legalsó szintjét az eddig mért legnagyobb vízállás felett, legalább 30 cm-rel kell kialakítani.

9.    SZEGED BELVÁROS KIS ÉS NAGYKÖRÚT KÖZÖTTI TERÜLETRE (B) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

78. §

(1)[252]  A sajátos előírások hatálya Szeged belterületén, a Tisza Lajos körút páratlan oldala – Felső Tisza-part – Római körút – Brüsszeli körút – Berlini körút – Párizsi körút – Londoni körút – Mars tér – Moszkvai körút – Bécsi körút páratlan oldala – Oldal utcának az árvízvédelmi töltésig való meghosszabbítása által  körbezárt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.

(2)[253] Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a szabályozási tervlap az alábbi zónákban jelöl ki sajátos építési övezeteket:

Ln nagyvárosias (nagy laksűrűségű) lakózóna

Lk kisvárosias (közepes laksűrűségű) lakózóna

Vt településközponti vegyes zóna

Vk központi vegyes zóna.

(3)[254] A szabályozási tervlapon jelölt építési zónákban a SZÉSZ 1-3. táblázatban foglalt kódok szerinti építési előírásokat kell alkalmazni. A zártsorú beépítési mód sajátos előírásait a SZÉSZ fogalommagyarázata részletezi.

(4)[255]Az 1-es és 2-es karakterű építési zónákban:

a)    a kialakult városképhez való illeszkedés igazolására a szabályozási tervlapon jelölt utcaszakaszokon az építési engedélyhez utcaképet kell mellékelni;

b)   az utcavonalra újonnan épülő épületeknek gépjármű-közlekedésre alkalmas kapuja csak egy lehet (garázs vagy átjáró);

c)    az épületeket általában a környezethez illeszkedő magastetővel kell lefedni, az ettől eltérő lefedést legalább a két szomszédos épületre kiterjedő utcaképpel kell igazolni;

d)   a szabályozási tervlapon jelölt magastető-ráépítést csak az épület homlokzatának teljes körű felújításával egy időben lehet végrehajtani;

e)[256]kialakult telekhasználat és beépítés esetén - a szükséges védőtávolságok megtartásával - további épület a hátsó telekhatáron (a hátsókert területén) is elhelyezhető, de az építménymagasság legfeljebb 4,5 m, a gerincmagasság legfeljebb 10,0 m lehet. Amennyiben

a szomszédos telken a közös határon 10,0 m-t meghaladó gerincmagasságú épület áll, úgy az új épület gerincmagassága az egységes építészeti megjelenés érdekében annak mértékéig növelhető.

(5)[257]

a)  A Vk 5153X6 (B) jelű építési övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítettségre vonatkozó megkötést. A zónában a telkek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot.

b)  A Vk 51X0Y(7) (B) jelű építési övezetben

ba)a beépítés módja a szabályozási tervben kótázással feltüntetett építési helyen belül az egyéb előírások megtartása mellett, oldalkert elhagyása esetén legalább 3,00 kertszélességet hagyva,  szabadon alakítható, a 84,00 mBf. szint alatti építmények esetében a megengedett beépítettség 80 %, a 84,00 mBf. szint fölé magasodó épülettömeg esetében pedig 60 %, a zöldfelületi fedettség mértéke 25 %, a ± 0,00 magasság  a 80,00 mBf. szinten értendő,

bb)az építménymagasság megengedett értéke a szabályozási terven rögzített,

bc)a szabályozási terven jelölt korlátozott közforgalmú gépjármű átjárást minimum 4,80 m szabad szélességgel és 4,50 m szabad magassággal, a korlátozott gyalogos közforgalmú átjárást akadálymentesen minimum 3,0 m szabad szélességgel és 3,00 m szabad magassággal legalább reggel 5 órától éjfélig, a megkülönböztetett járművek számára korlátlanul, egész nap folyamán biztosítani kell,

bd)az általános szabályokban előírt számú gépjármű-elhelyezési igény legalább 50 %-át saját telken belül kell kielégíteni,

be)a csapadékvizek visszatartandók és saját telken belül hasznosítandók,

bf) új épület „A” (energiatakarékos) energia osztályú legyen, belső közmű kialakítása és tetőszerkezete tegye lehetővé napelemek és napkollektorok kihelyezését,

bg)transzformátor-állomás épületen belül létesítendő.

(6)[258]

(7)[259]

a)  A Tábor u. - Mikszáth K. u. - Mérey u. - által határolt tömbben (a 3065 hrsz. ingatlan) a Vk 115198 jelű építési övezetben és a Tisza L. krt., Zászló u. sarkán a 3494. hrsz. ingatlan esetében a 37. § (1) bekezdés a) pont előírását nem kell alkalmazni.

b)  A Gogol u. – Londoni krt. – Kálvária sgt. – Jósika u. által határolt tömb 5-ös kódjelű (zártsorú) beépítési módú telkein az utcavonalon létesülő épülethez középszárny nem építhető.

(8)   I. rendű közlekedési célú közterületeken a 23. § (1)-(3) bekezdés előírásain túlmenően

a)[260]

b)  árusító bódé, mamut-reklám ideiglenes jelleggel sem helyezhető el;

c)[261]Garázsbejáratok az útról nem nyithatók;

d)  a területet tagoló zöldfelületek, fasorok csak a közlekedés biztonságának figyelembe vételével alakíthatók ki;

e)[262]

(9)   II. rendű közlekedési célú közterületeken

a)[263] ha a szabályozási tervlap csillapított ill. vegyes használatú út tengelyét jelöli

1.  a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalom számára azonos jogokat kell biztosítani;

2.  a gyalogos, kerékpáros és gépjárműforgalmat elegendő a burkolatok eltérő anyagával vagy színével elválasztani;

3.[264] árusító pavilon, állandó és mobil hirdető berendezés nem helyezhető el.

4.  A telkek közúti kapcsolata a (8) c) pontja szerint alakítható ki.

b)[265] ha a szabályozási tervlap gyalogos útként jelöli:

1.    elsősorban a gyalogos, megfelelő elválasztással a kerékpáros forgalom számára kell kialakítani;

2.[266]  max. 2%-án árusító pavilon, hirdető berendezés állandó jelleggel is elhelyezhető, az illetékes Tervtanács által meghatározott építési helyen;

3. a burkolatokat a gépjárművek célforgalmára, illetve a megkülönböztetett jelzést használó járművek közlekedésére alkalmas módon kell megvalósítani.

4.  [267]

(10)Közparkok területén a 25. § előírásai helyett az alábbi megkötéseket kell megtartani:

a)      ha a szabályozási tervlap Z1-el jelöli:

1.    elsősorban a közpark előírásokban játszó-pihenő funkciót szolgáljon;

2.    min. 75%-át növényzettel kell borítani;

3.    max. 2%-án állandó jellegű árusító pavilon, esőbeálló elhelyezhető;

4.    a játszóeszközöket korosztályonként elkülönítve kell elhelyezni;

5.    a berendezéssel ellátott területek egyszerű, áttört vagyonvédelmi kerítéssel bekeríthetők.

b)  ha a szabályozási tervlap Z_.2-vel jelöli:

1.    elsősorban gyalogos közlekedő funkciót szolgáljon;

2.    max. 50%-a elemes burkolattal borítható;

3.    építmények elhelyezése a 25. § (4)-(5) bekezdés szerint engedélyezhető;

4.  [268]

c)  ha a szabályozási tervlap Z3-al jelöli:

1.    elsősorban dísztér funkciót szolgáljon;

2.    min. 50%-át növényzettel kell borítani;

3.    árusító pavilon, reklám berendezés állandó jelleggel nem helyezhető el.

d)  ha a szabályozási tervlap Z4-el jelöli:

1.    min. 50%-át növényzettel kell borítani;

2.    2%-án állandó jellegű árusító pavilon, reklám- ill. hirdető berendezés elhelyezhetők;

3.    a különböző funkciók térbeli elválasztásáról gondoskodni kell (játszótér, pihenőhely, közlekedés stb.).

e)[269]

(11)     Közművekre vonatkozó az 58-65. § előírásain túlmenően az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani:

a)[270]

b)  vízmű-kútcsoport számára kell fenntartani a Boldogasszony sugárút – Batthyány u. – Szentháromság u. – Vitéz utca által bezárt tömbbelső (3563 hrsz.-ú ingatlan) Ge övezetbe sorolt területét, valamint a 20306/1 hrsz.-ú telek (Tisza-pályaudvar) északi végéből 60,00 m hosszú területet.

(12) A műemléki jelentőségű terület védőterületére vonatkozó sajátos előírások:

a)[271]

b) Épületek felújítása, átalakítása:

1.  Védett épületek felújítása során – az 5. pontban foglalt kivételekkel – azok külső megjelenését az eredeti állapot szerint kell helyreállítani.

2.  Védett homlokzat felújítása során portálokat minden esetben egységesen kell kialakítani, ha van a homlokzaton eredeti portál, azt felújítva meg kell tartani és a többi portált is e szerint kell elkészíteni;

2.1  a befalazott portál mellvéd-részeket akkor is ki kell bontani, ha egyelőre csak ablakként van szükség a portálokra;

2.2  a homlokzat eredeti tagozatait helyre kell állítani;

2.3[272]a homlokzatot a védelem alapját képező dokumentáció szerinti – eredeti – állapotának megfelelően kell helyreállítani, a megsemmisült díszítő elemeket pótolni kell, az esetlegesen utólag felkerült, az eredetitől stílusjegyeiben idegen díszítő elemeket pedig el kell távolítani. Amennyiben az épület olyan mértékű átalakításon esett át, hogy az eredeti homlokzati állapot már nem állítható helyre (pl. bővítés, emelet ráépítés következtében az eredeti épület arányok is megváltoztak), a homlokzat kialakításánál az épület egységes megjelenése érdekében ettől el lehet tekinteni;

2.4 az eredetiekkel azonos, vagy (szakhatósági hozzájárulás esetén) hasonló homlokzati anyagokat, szerkezeteket kell alkalmazni;

2.5[273]

3.  A 2. pontban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni az esetben is, ha a felújítás – a hatóság hozzájárulásával – csak a homlokzat egy részére terjed ki.

4.[274]

5.[275]

6.[276]

c)  Épületek bővítése:

1.  Az épületek bővítése csak az építési zóna előírások betartásán túl a következő bekezdésekben foglalt feltételek fennállása, illetve követelmények betartása esetén engedhető meg.

2.  A rendeltetési zóna előírásoknak nem megfelelő földszinti rendeltetési egység az épület térfogatán belül sem bővíthető.

3.  Meglévő térfogaton belüli bővítési munkának minősül a pince (alagsor) szint rendeltetés-változása, amely

3.1  elsősorban a felette lévő rendeltetési egység bővítésére használható fel, épületen belüli lépcső kialakításával;

3.2  önálló rendeltetési egységként az épületen belülről indított lépcsővel megközelítve engedhető meg.

4.  Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése:

4.1  meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén; továbbá

4.2 a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással. Szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is.

5.  Védett homlokzat esetében földszinti rendeltetési egység meglévő térfogaton belüli olyan bővítésekor, amely a homlokzat lehatárolható egységére (pl. két rizalit közötti szakaszára) terjed ki, meg kell követelni a homlokzatszakasz helyreállítását is.

6.[277]Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása (az alapterületi korlátokon belül) akkor engedhető meg, ha az nem jár a meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílásáttörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha a szakhatósági állásfoglalás szerint harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe.

7.[278]Kivételesen megengedhető a szabályozási tervben meghatározott helyeken egyes épületek függőleges bővítése, de csak abban az esetben, ha annak tervezett megoldása az illetékes Tervtanács véleményezése és a szakhatóság állásfoglalása szerint nem sérti az épület jellegét, de harmonikusan illeszkedik ahhoz.

(13) Építési tilalmak és korlátozások sajátos előírásai

a)    [279]

b)[280]A tömbbelsők feltárása érdekében az önkormányzat részleges építési korlátozást rendel el az alábbi ingatlanra:

Batthyány u. 13. szám (hrsz.: 3560).

c)[281]A Szegedi Tudományegyetem fejlesztése és a városszerkezetbe illesztése érdekében a Vitéz u. 24. sz. (hrsz.: 3467), a 22. sz. (hrsz.: 3466) ingatlanokat köztér számára kell fenntartani, melynek érdekében az önkormányzat építési tilalmat rendel el .

d)[282]Az Ady téri egyetemi épület előtti bejárati tér – közterület – kialakítása érdekében a Petőfi Sándor sugárút 28. sz. ingatlan (hrsz.: 3480) a 30. sz. felőli 7,00 m széles sávjára az önkormányzat építési tilalmat rendel el.

(14)[283]A Vk-51X0Y(7) építési zónában:

a)  Az alkalmazandó beépítési mód: X=a szabályozási tervben bejegyzett építési hely szerint

b)  A megengedett legnagyobb beépítettség és az előírt legkisebb zöldfelületi fedettsége:

     Y=60% a 84,00 mBf feletti építményrészekre vonatkozóan,

          80% a 84,00 mBf alatt,

a telek zöldfelületi fedettsége min. 25%

c)  Az övezetben megengedett építménymagasság:

     (7)<16,0 m, viszonyítási sík (0,00); 80,00 mBf, maximum érték a tervlapon bejegyezve.

10. SZEGED, ALGYŐI ÚT – ÉSZAKI KAPU ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (A)

79. §

(1)     A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)[284] Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a szabályozási terv a Gksz 512X64 (A) jelű sajátos építési övezetet jelöli.

(3)[285] A Gksz 512X64 (A) jelű építési övezetben az 1-3. sz. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságra vonatkozó megkötést. A legkisebb megengedhető újonnan kialakítható teleknagyság 3000 m².

(4)   A közművekre vonatkozó 58-65. § előírásain túlmenő sajátos előírások:

a)  A telkeken áthaladó, meglévő közművek – 20 kV-os elektromos vezetékek, termálvezeték, kőolajvezeték – üzemeltetőivel a telekalakítás előtt a terület tulajdonosainak az üzemeltetésre vonatkozóan megállapodást kell kötni.

b)   A területen áthaladó 20 kV-os elektromos vezetékek áthelyezéséhez a terv közterületet biztosít, az áthelyezésről az érdekelteknek kell gondoskodni.

c)[286]A közműveket a jelen rendelet 25. sz. mellékletben szereplő mintakeresztszelvényeken jelölt helyeken kell megépíteni.

d)  A biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási terven jelölt útkorona szinteket tartani kell.

(5)   A zöldfelületekre vonatkozó a 25. § és 66. § előírásain túlmenő sajátos előírások:

a)[287]A Bástya sor É-i oldalán tervezett lakótelek hátsó telekhatárához csatlakozó ingatlanokon 10 m széles, cserjeszinttel is rendelkező védőfásítást kell kialakítani.

b)[288]Használatbavételi engedély csak akkor adható ki, ha az előírt fásítás megtörtént.

(6)   Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen valamennyi közművesítés és ezzel kapcsolatosan felmerülő minden költség – beleértve a jelenlegi hálózatra való csatlakozást is – az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli.

11.  SZEGED, MAKKOSHÁZI KÖRÚT – CSONGRÁDI SUGÁRÚT – ORTUTAY UTCA ÉS KÖRNYÉKÉRE (M) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

80. §

(1)[289] A sajátos előírások hatálya Szeged, Makkosházi körút – Csongrádi sugárút – Ortutay utca – meglévő lakóterület déli határvonala által körülzárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.

(2)[290] A szabályozási tervlap az (1) pontban körülhatárolt területen Gksz 51286X (M) jelű sajátos építési övezetet jelöl.

(3)[291] A Gksz 51286X (M) jelű építési  övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságra vonatkozó megkötést. Az újonnan elhelyezhető épület, vagy bővítéssel kialakított épület építménymagassága legfeljebb 7,0 m és legalább 4,5 m lehet.

(4)[292]

(5)   A telken épülő parkolók sem zárhatók el a közhasználat elől.

(6)   Kerítés nem létesíthető.

(7)   Az “A” jelű telken az épületet úgy kell kialakítani, hogy az a Csongrádi sugárút és a Makkosházi körút csomópontja felé építészeti hangsúlyt kapjon.

(8)   A szabályozási tervlapon jelölt értékes lombos fák helyét a parkolók létesítésénél figyelembe kell venni.

(9)[293]    A Csongrádi sugárút 81. szám melletti kocsifordulónál az N 150/km és a DN 150/km PVC vízvezetékeket közterületre át kell helyezni, melynek költségeit az “A” jelű telek tulajdonosának kell viselnie.

12.  SZEGED, METRO ÁRUHÁZ ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

81. §

(1)   A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)[294] Az építési telkek közterület felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

(3)[295] A záportározót befogadó közpark áttört biztonsági kerítéssel bekeríthető.

13.  SZEGED, HATTYAS SOR – MÁGLYA SOR – VASÚTTERÜLET ÉS KÖRNYÉKE (H) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

82. §

(1)[296] A sajátos előírások hatálya Szeged Hattyas sor – Máglya sor – vasútterület – Borbás u. Topolya sor – Dobó u. által körbezárt (a szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki.

(2)[297] A Ki 5119X0 H jelű építési övezetben az 1-3. táblázat kódok szerint rögzített előírásait kell alkalmazni, kivéve a beépítésre vonatkozó előírást.

a)    A telek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

b)   A telek legalább 30%-át zöldfelületként kell kialakítani.

c)[298]

14.  SZEGED, ÖTHALOM KERTVÁROSI LAKÓTERÜLET (Ö) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

83.§

(1)     A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)     Az (1) bekezdésben lehatárolt területen 1000 m²-nél kisebb építési telken csak egy lakóépület helyezhető el.

15.     TÖRTÉNETI BELVÁROSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

84. §

(1)[299] A sajátos előírások hatálya Szeged, Tisza Lajos körút páratlan oldala – bele nem értve annak páratlan oldali ingatlanait – és a Tisza folyó által határolt (szabályozási tervlapon körülhatárolt) területre terjed ki

(2)    A SZÉSZ általános előírásai mellett az alábbi sajátos általános előírásokat is meg kell tartani:

a)[300] A történeti belváros szintterülete csak akkor növelhető, illetve meglévő épületterület használati módja csak akkor változtatható meg, ha

1.  az ezzel járó környezetterhelés-növekedést a környezet minőségét javító építési-, fenntartási munkák egyidejű elvégzése ellensúlyozza, továbbá

2.  az alapterület-növekedés a jelen előírásokban meghatározott mennyiségi és geometriai korlátok között marad.

b)[301] A környezet minőségét javító építési munkának tekinthető:

1.  a műemléki vagy helyi védelem alatt álló építészeti érték eredeti (illetve azt megközelítő) állapotának helyreállítása;

2.  a szabályozási tervben, illetve helyi értékvédelmi rendeletben egyedileg meghatározott, az épített környezet harmonikus hatását rontó tényező kiküszöbölése;

3.[302] a beépített telekterület csökkentése (alapterület növelése esetén is);

4.  a telek beépítetlen területén a burkolt felületek csökkentése és kert kialakítása, ideértve a tűzfalak felületén kúszónövények telepítését is.

c)[303] A b) pont szerint elvégzendő építési munkára az építészeti-műszaki tervdokumentációnak kell javaslatot és megoldást adnia.

(3)      A SZÉSZ 2. § előírásai mellett az alábbi sajátos szabályozási elemekre vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell:

a)[304] A 25. sz. mellékletben szereplő közterületi mintakeresztmetszetek irányadó jellegűek.

b)[305]

c)[306] Az időszakosan elhelyezett, építménynek nem minősülő egyéb berendezési tárgyak és köztárgyak (utcabútorok, vendéglátó előkertek, egy rendezvényt időszakosan kiszolgáló és reklámozó építmények, illetőleg eszközök) közterületen, mind pedig a szabályozási terv szerint korlátlan, vagy korlátozott közforgalom által érintett nem közterületeken történő elhelyezése esetén közterület-használati engedélyezési eljárást kell lefolytatni, amelyre irányuló kérelemhez csatolni kell az illetékes Tervtanács állásfoglalását is.

d)[307]Park, kert, fasor, zöldsáv építése-telepítése, illetőleg rekonstrukciója, továbbá 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű fák, idős cserjék kivágása csak a fák védelméről szóló 21/1970. (VI.21.) Korm. rendelet alapján történhet.

e)[308]

f)[309]

(4)   Az (1) bekezdésben lehatárolt területen a szabályozási tervlap a SZÉSZ 5. §-a szerinti rendeltetési zónákat tagolja.

a)    a településközponti vegyes zónát

1.    kereskedelmi (VtK)

2.[310]felsőoktatási-kulturális-vallási (VtF)

3.  belvárosi lakó (VtL)

b)[311]a központi vegyes zónát

1.  Vkb

2.  Vki

c)[312]a közparkokat

1.    pihenőparkokra (Zp)

2.    játszó-pihenőparkokra (Zj)

3.  a tagolt közterek növényzettel borított felületeire (Zt)

(5)   A településközponti vegyes kereskedelmi zónában (VtK)

a)[313]az épületek földszintjén (csatlakozó alagsori, illetve galéria szintjén) elsősorban kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó létesítmények helyezhetők el; általánosságban olyan létesítmények, amelyek közterület (korlátozott, vagy korlátlan) közhasználatú nem közterület) felőli homlokzatán használati igény a rendeltetésszerűen betekintésre vagy árubemutatásra szolgáló portál;

b)[314]kivételesen elhelyezhető az épületek földszintjén más jellegű létesítmény is, ha az épület földszintje nem portálos kialakítású és eredetileg sem volt ilyen, továbbá ha az ablak mellvédek kibontása műemléki, vagy helyi értékvédelmi érdekeket sértene, vagy ha az épület földszinti padlószintjének magassága a jellemző rendeltetésnek megfelelő felhasználást nem teszi lehetővé;

c)[315]az épületek emeleti szintjein újonnan csak lakások vagy irodák alakíthatók ki, a meglévő lakások más rendeltetésűvé nem alakíthatók át, kivéve közcélú funkciók elhelyezése esetén;

d)[316]önálló termelő gazdasági tevékenység kivételesen sem folytatható.

(6)[317]  Településközponti vegyes felsőoktatási-kulturális-vallási zónában (VtF)

a)[318]a kialakult jellemző rendeltetésnek megfelelő felsőoktatási (és ehhez kapcsolódó egészségügyi), tudományos és kulturális, valamint egyházi létesítmények megtartásán túlmenően:

a meglévő épületterületek esetleges rendeltetésváltozása elsődlegesen a jellemző rendeltetésnek megfelelően történhet;

b)  az épületek földszintjének (alagsorának, galéria szintjének) kereskedelmi – szolgáltató – vendéglátó rendeltetése is jellemző rendeltetésnek minősül, ha az a terület fő rendeltetésű intézményeit igénybe vevőket is kiszolgálja;

c)[319]a szabályozási tervlapon VtF jellel megkülönböztetett területrészek megnevezett intézményi használatát meg kell tartani.

d)  önálló termelő gazdasági tevékenység nem folytatható.

(7)[320]  Településközponti belvárosi lakózónában (VtL)

a)    a kialakult jellemző rendeltetés szerint lakások, továbbá oktatási és gyermeknevelési létesítmények helyezhetők el;

b)  lakó rendeltetésű magasföldszinti épületterület más rendeltetésűvé alakítása csak az I. rendű közterületekkel határos épületekben engedhető meg. Az emeleti épületszintek lakó rendeltetését nem szabad megváltoztatni;

c)    az épület földszintjén meglévő üzleteket nagy (100 m²-t meghaladó) alapterületű üzletekké (szolgáltató rendeltetési egységekké) nem szabad összevonni, ilyen rendeltetési egységeket új építéssel sem szabad létrehozni;

d)   önálló termelő gazdasági tevékenység nem folytatható.

(8)   A központi vegyes zónában (Vkb és Vki) a 10. § előírásain túlmenően

a)  a Vkb jelű zónában az I. rendű közterületek felé nyíló épületterületeken csak olyan kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató egységek helyezhetők el, melyek használati igénye az árubemutatásra szolgáló portál, ill. betekintésre szolgáló kereskedelmi tér;

b)   a Vki zónában a szabályozási tervlapon megjelölt rendeltetést meg kell tartani, de a földszinti közterületi homlokzat mögött korlátozás nélkül is kialakíthatók kereskedelmi-vendéglátó-szolgáltató egységek.

(9)[321] Általános közlekedési és közmű zónában a jelen rendelet 23.§-ban előírtakon túl:

a szabályozási terven meghatározott helyeken árusító-szolgáltató pavilonok, emlékművek és egyéb plasztikai elemek elhelyezhetők.

(10) Vegyes forgalmú II. rendű közterületeken a gyalogos forgalomnak alárendelt gépjárműforgalom és gépjármű parkolás engedélyezhető.

(11) A gyalogos forgalmi I., ill. II. rendű közterületeken a gépjármű célforgalom csak az esetben engedélyezhető, ha az a gyalogos forgalmat nem zavarja. Gépjárműparkolás nem engedhető meg. A “z” jelölésű közterületek a közlekedésen kívül, pihenésre is szolgálnak.

(12) A szabályozási tervlapon átmeneti rendeltetési zóna jellel “N”-el is megjelölt közterületeken a (végleges) rendeltetéstől eltérően a Belvárosi híd járműforgalmának legfeljebb a tömegközlekedési és megkülönböztetett járművekre korlátozásáig átmenő járműforgalom lebonyolítása is megengedett.

(13) A közpark zónákban a jelen rendelet 25.§ előírásai helyett, az alábbi előírásokat kell megtartani:

a)    A történeti Belváros zöld zónáiban épület nem helyezhető el.

b)   A szabályozási tervlapon Zp jellel megjelölt pihenő parkok területén belül a növényzettel nem borított felületeken csak a pihenést szolgáló melléképítmények, sétautak és pihenő padok, szobrok, ivókutak, szökőkutak helyezhetők el.

c)    A szabályozási tervlapon Zj jellel megjelölt játszó és pihenő parkok területén gyermekjátszóteret kell kialakítani, emellett a b) pontban felsorolt építmények is elhelyezhetők.

d)   A szabályozási tervlapon Zt jellel megjelölt parktükröket növényzettel borítva kell kialakítani, a területükön emellett csak szobor, emlékmű, (szökő)kút helyezhető el.

e)    A szabályozási tervlapon megjelölt park (parktükör) területeket a terv szerinti határokkal kell fenntartani illetve kialakítani; területükön a megszüntetendőként megjelölt építmények jelen formájukban nem tarthatók fenn.

f)     A szabályozási tervlapon teljes rekonstrukcióra szoruló közparkként megjelölt területek rekonstrukcióját azok teljes összefüggő terére kiterjedően egységesen kell megtervezni, szakaszolást csak a kivitelezésben szabad megengedni.

g)[322]A parkok rekonstrukciója során biztosítani kell a szabályozási tervlapon jelölt gyalogos térkapcsolatokat.

i)[323]

(14) Az építési zónákra vonatkozó általános előírásoknál a jelen rendelet 36-38. § előírásai helyett az alábbi előírásokat kell megtartani.

a)[324]A beépítés követelményeit

1.    egyedi telek esetén általában annak tulajdoni lapon nyilvántartott területére,

2.    ha az egyedi telek (annak egy része) és a szabályozási vonal között más számon nyilvántartott földrészlet van, azok összegzett területére,

3.[325]

4.[326]

b)[327]Lakásokat nem tartalmazó épület telkén beépítetlen telekterületnek minősül a fényáteresztő tetővel fedett (udvar) területe, ha kizárólag közlekedésre és pihenésre szolgál.

c)[328]Ha a szabályozási tervlap beépítésre szánt területen kötelező telekhatárt jelöl, akkor az azzal határolt telkek csak a telekalakítás után építhetők be, illetve beépített területük csak ez esetben növelhető.

d)[329]Az építménymagasságot „X” jellel jelölt építési zónák esetében a közterület felőli építménymagasságot, mind a megengedhető vertikális épületbővítés, mind a foghíjbeépítés esetében az érintett térfal harmonikus hatása érdekében az adottságok mérlegelésével az illetékes Tervtanács állásfoglalása alapján építési engedélyezési eljárás során kell meghatározni. A közterület felőli építménymagasság általában a tömbbelső felé sem léphető túl, kivéve ha azt az ott meglévő csatlakozó épületek magassága indokolja. A szomszédos telkeken álló építmények építménymagasságához igazodni kell, és ezt a megfelelést az illetékes Tervtanács állásfoglalásával kell alátámasztani.

e)[330]Az egyes létesítményekhez előírás szerint létesítendő gépkocsi parkolóhelyek közül elhelyezhető mennyiségű parkolóhelyet új épület építése esetén terepszint alatt kell a telken létesíteni.

f)[331]

(15)[332]Az 1-es (belvárosi) karakterű építési zónákban a 42.§ előírásain túl az alábbi előírásokat is alkalmazni kell.

a)    A belvárosi karakter jellemzőit meg kell tartani. A zónába eső, de eltérő karakterrel beépített telkek beépítési jellegét.

-   az azokon végzett, a fenntartás mértékét meghaladó mértékű építési munkák, és

-   a közterületek és tömbtelek területek rekonstrukciója

során a belvárosi karakterhez kell közelíteni.

b)[333]A zártsorú körülépített beépítés e területen alkalmazandó telekbeépítési előírásait a (16) bekezdés (a)- k) pontjai tartalmazzák.

c)[334]Egyes zártsorúan körülépített épületek kialakult előkertjeit a (16) bekezdés l) pontja szerint előkertként meg kell tartani.

d) Meglévő szabadonálló beépítés esetén a kialakult elő- (oldal-, hátsó) –kertek mélysége nem csökkenthető épületbővítés során akkor sem, ha a szabályozási terv nem jelöl építési vonalat, ill. építési helyet.

e)[335]Amennyiben a szabályozási tervlap az egyedi telkek között korlátozott közforgalmú kapcsolat biztosítását írja elő, a kapcsolat helyén átjárást kell biztosítani.

(16) A zártsorú körülépített beépítési mód sajátos előírásai

a)[336]Zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén – a telek méretétől függően –  az utcai szárny mélysége a telek utcai homlokvonalára merőlegesen mérve max 14,0 m, oldalszárny szélessége a telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de a két oldalszárny együttes szélessége nem haladhatja meg a telekszélesség 50%-át. A hátsó épületszárny mélysége a hátsó telekhatárra merőlegesen mérve max 7,0 m, de az utcai és a hátsó szárny együttes mélysége nem haladhatja meg a telek mélységének 40 %-át ,de nem jelölhető ki építési hely

1.  a telek egyik oldalhatára mentén, ha a telek szélessége kisebb 18,00 m-nél;

2.  a telek hátsó telekhatára teljes hosszán, ha a telek mélysége kisebb 23,00 m-nél.

b)  A telekhatárokra merőleges beépítési mélység, illetve szélesség a legalább 20 m széles, illetve legalább 30,00 m mély telkeknél megnövelhető. Ez esetben az udvar bármely irányban mért mérete nem lehet kisebb, mint a telek ugyanazon irányban mért teljes méretének 40 %-a.

c)[337]Oktatási épület esetében a közterület felőli épület(-szárny) közterületre merőleges épületmélységre vonatkozó korlátozást nem kell figyelembe venni.

d) Oktatási, gyermeknevelési létesítménnyel közös telekhatáron oldalszárny akkor sem építhető, ha ezt egyébként a telek méretei lehetővé tennék.

e)  Ha védelem alatt álló épület bővítése valamely épületszárny meghosszabbításával történik, a bővítmény építési helye általában a meglévő épületszárnnyal azonos szélességű lehet; de ha az 6,00 m-nél keskenyebb, ezt a korlátozást nem kell figyelembe venni.

f)  Országos és helyi védelem alatt álló, oldalkerttel bíró épület beépítési módját sem szabad megváltoztatni; az oldalkert felőli oldalhatárt a szomszédos telken sem szabad beépíteni.

g)  A zártsorú körülépített beépítési mód építési helye nem tölthető ki teljesen sem épületbővítés, sem foghíjbeépítés esetén, ha

1.    ilyen módon műemléki, vagy helyi védelem alatt álló megtartandó homlokzat kerülne elfalazásra;

2.    a műemléki hatóság a teljes körülépítés ellen más okból kifogást emel;

3.    ilyen módon a telek beépítettsége az övezeti előírás szerinti mértéket túllépné;

4.    ennek következtében a szomszédos telken álló meglévő épület közös telekhatáron nyitott, a közös telekhatárra merőlegesen mérve 10,0 m-nél keskenyebb udvara válna zárttá.

h)  Új épület építése (foghíjbeépítés) esetén a zártsorú körülépített beépítésben a telek homlokvonalát (homlokvonalait) teljes hosszán, egy ütemben kell beépíteni.

i)   A körülépített udvaros építési helyen belül különböző magasságú épületrészek is kialakíthatók:

1.   a közterület felől előírt, illetve ahhoz közeli homlokzatmagasságú épületrész elsősorban a telek homlokvonalán és a szomszédos telkek beépített oldalhatárain építhető;

2. lakásoknak is helyet adó szomszédos telek beépítetlen telekhatárához csatlakozó épületszárny tűzfal magassága 10,00 m-nél nagyobb nem lehet.

j)[338]A zártsorú körülépített beépítési mód alkalmazása esetén sem új építéssel, sem épületbővítéssel nem léphető túl a 2,5, saroktelken a 3,5 alapterület/telekterület beépítettségi mérték.

k)[339] Amennyiben a zártsorú körülépített beépítésű zónában egy, a jelen előírásoknak nem megfelelő beépítésű telken olyan átalakítás történik, ami a földszinti beépített terület legalább 1/3-át érintő bontással jár, a beépítés átalakítását jelen előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

l)[340] Amennyiben körülépített udvaros épület egy vagy több oldalához előkert csatlakozik, azt előkertként kell megtartani.

(17) Az 5-ös (egyéb) karakterű építési zónákban a 46. § előírásain túl az alábbi előírásokat is alkalmazni kell.

a)[341]A szabályozási tervlapon “5” (egyéb) karakterbe tartozó területen

-   sem a fő rendeltetésű helyiségek (épületenként összesítve értelmezett) meglévő szintterülete;

-   sem a területek meglévő beépítettsége

nem növelhető az f) pontban előírtak kivételével.

b)   Tömbtelkes-úszótelkes beépítés esetén az úszótelket építési helynek kell tekinteni.

c)[342] Ha a szabályozási tervlap a korábban kialakított tömbtelket irányadó szabályozási vonalakkal

-  telek-jellegű lakókertre és

-  közterület jellegű sétányokra

tagolja, a szabad területek rekonstrukciója során az így meghatározott területeket kertészeti eszközökkel (pl. korlát és élő sövény) vizuálisan el kell választani egymástól.

d)[343] Ahol kialakult közhasználatú út magánterületen halad, legkésőbb a közterület rekonstrukciója során a köz- és magán területeket a szabályozási tervlap szerint el kell választani egymástól.

e)  Ha szabályozási vonal kialakítása épület átalakításához kötődik, azt legkésőbb az épület átalakításakor ki kell alakítani.

f)[344]

(18)[345] Az épületek bővítésének sajátos előírásai

a)    Az épületek bővítése csak az építési zóna előírások betartásán túl a következő bekezdésekben foglalt feltételek fennállása illetve követelmények betartása esetén engedhető meg, figyelembe véve a (2) bekezdés a-c) pontok előírásait is.

b)   A rendeltetési zóna előírásoknak nem megfelelő földszinti rendeltetési egység az épület térfogatán belül sem bővíthető.

c)    Meglévő térfogaton belüli bővítési munkának minősül a pince (alagsor) szint rendeltetés-változása, amely

1.    elsősorban a felette lévő rendeltetési egység bővítésére használható fel, épületen belüli lépcső kialakításával,

2.    önálló rendeltetési egységként az épületen belülről indított lépcsővel megközelítve engedhető meg.

d)  Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése:

1.    meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén, továbbá

2.[346] a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással.

3.[347] szimmetrikus homlokzatú épület egyik felén lévő vendéglátó egység ilyen feltárása esetén megengedhető a másik oldalon más rendeltetési egység kialakítása is.

e)[348] Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása (az alapterületi korlátokon belül) akkor engedhető meg, ha az nem jár meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílástörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha a szakhatósági állásfoglalás szerint harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe.

f)[349]Tetőtér beépítés – védett épületek esetén a vonatkozó önkormányzati rendelet betartásával – csak kivételes esetben engedhető meg

1.[350]az általános érvényű előírások szerint ez nem jár gépjármű parkoló igény növekedéssel;

2. földszinten (magasföldszinten) megszűnő lakás(ok) pótlására szolgál, az eredetinél legfeljebb 30%-kal nagyobb és nem több lakással;

3.[351]

h)[352]

(19)[353]Udvarokra, kertekre vonatkozó sajátos előírások

a)[354]Amennyiben a szabályozási terv előírja valamely udvar korlátozott közhasználatának biztosítását, annak tárgyi feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az időben is korlátozott közforgalom szüneteltetése idején az udvar az ott lakók kizárólagos használatú területe lehessen. Ennek megfelelően:

1.  a nem közhasználatú időszakra a telek határai lezárhatóak legyenek;

2.  az udvar felszíni kialakítása feleljen meg a kettős rendeltetésnek.

b)[355]A kertként kialakított telekterületeket kertként kell fenntartani, a kert felületet a burkolt felületek javára csökkenteni nem szabad.

c)[356]Szabályozási terven külön megjelölt (mKt, mZp) tömbön belüli területek kialakításánál, jelen rendelet hasonló besorolású közterületeire vonatkozó előírásai alkalmazandók.

(20)[357]Utcák és sétányok sajátos előírásai

a)[358]Az utcákat és sétányokat a 25. sz. mellékletben szereplő irányadó mintakeresztmetszetek figyelembe vételével kell kiépíteni.

b)  A szabályozási tervlapon megjelölt a (12) bekezdés szerinti átmeneti forgalmi rendeltetésű közterületeken nem végezhető olyan építési munka, aminek következtében a járműforgalom nagysága a számára kedvezőbb feltételek hatására megnövekedhet, így pl. nem növelhető a forgalmi, illetve leálló sávok száma, szélessége.

c)  A közterületi fasorok rekonstrukcióját

1.    általában utakkal lehatárolt egységként;

2.    egy utcában azonos fajtájú fák telepítésével

kell végrehajtani; a védett fasorok esetében a fajta jelleg rekonstrukció esetén is védett.

d)  A fasorok rekonstrukciója, ritkítása esetén a védett épületek jellegzetes pontjait (főbejárat, hangsúlyos egyéb homlokzati tengely) figyelembe kell venni, azok elé fa nem telepíthető.

e)[359]Közterületi árusítóhelyek, pavilonok csak a szabályozási terven megjelölt helyeken telepíthetők, köztárgyak a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben megengedett kialakítású hirdető berendezések csak az utca keresztmetszeteken megjelölt berendezési sávokban helyezhetők el.

f)   A szabályozási terven megjelölt rálátás sávján belül építmény nem helyezhető el, fasor újra nem telepíthető.

(21)[360] Közterekre vonatkozó sajátos előírások

a)    Az egységes terű köztereket (KtE) egységes illetve az eredeti tagolás szerinti burkolattal kell fenntartani; ezen tereken az időszakos rendezvényeket kiszolgáló állandó építményeket nem szabad építeni, illetve ilyen célú időszakos építmények elhelyezése érdekében a tér felszínét sem szabad megváltoztatni.

b)   A több napos időszakos rendezvények érdekében elhelyezni kívánt építmények felállítása, illetőleg a közterület használati engedély kiadása előtt a (3) d), e) pontja szerinti hozzájárulást meg kell szerezni.

c)    A tagolt terű közterek (KtT) rekonstrukciója, illetve helyreállítása során meg kell őrizni, helyre kell állítani azok eredeti sajátos jellegzetességeit:

1.    az utcahálózat törésmentes, szerves átvezetését a tagolt felszínen háló, illetve csillag elrendezéssel;

2.    a meghatározó épületekre utak rávezetését;

3.    a tagolás tiszta artikulációját a park tükrök finom, de határozott lehatárolásával.

d)[361]

e)  Tagolt terű közterekben (KtT) a parktükröket növényzet és esetenként szobor elhelyezésére kell fenntartani; a közművek és a tartózkodás köztárgyait csak a tagolt tér utca vagy sétány jellegű burkolt felületén szabad elhelyezni.

f)   Köztér (KtE, KtT) rekonstrukciója esetén a tervezés előkészítő fázisában vizsgálni kell a terepszint alatti gépkocsi tárolóhelyek kialakításának lehetőségét.

(22)[362]Közmű létesítmények elhelyezésének sajátos előírásai

a)    A meglévő

-    villamos közép- és kisfeszültségű,

-    közvilágítás,

-    távközlési,

-    távhőellátási

-      vezetékek közül a föld felettieket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell helyezni, föld feletti vezetékek újonnan nem létesíthetők.

b)[363]A közművek és a közlekedés föld feletti berendezései a 25. sz. mellékletben lévő keresztmetszeteken feltüntetett sávokban, illetve ilyenek hiányában országos érvényű előírások szerint helyezhetők el.

(23)[364]Értékvédelemmel kapcsolatos sajátos előírások

a)  Az épülethomlokzatokon lévő fecskefészkeket meg kell őrizni, a madarak ott tartózkodása idején homlokzati munkát csak fokozott gondossággal szabad végezni. Ún. fecskepelenka kihelyezése a mindenkori tulajdonos feladata.

b)[365]

c)[366]

Helyrajzi számonkénti előírások.

Jelen bekezdés előírásai a mellékelt átnézeti rajzzal együtt érvényesek!

1.        A toldalékot teljes felújítás esetén el kell bontani (4038 hrsz.).

2.  Az építési hely tornaterem létesítésére használható fel. A tornaterem épület magassága a 4037 hrsz. épület magasságához illeszkedjen (4031 hrsz.).

3.    A tornaterem építésének ellentételeként minden melléképületet el kell bontani.

4.  Móra park rekonstrukciója során az eklektikus jelleget kell megőrizni. Meg kell tartani a tengelyes és derékszögű kompozíciós rendszert. A szobrokat összekötő tengelyt, valamint a – más formában is kialakítható – medencét a múzeum épület tengelyében meg kell tartani. A park kompozíció jelentős módosítása esetén a főtengelyre szervezett elemeket – ellentétben a jelenlegi vízmedencével – az épülethez hasonlóan a tengelyre merőleges tendenciával kell formálni és ki kell küszöbölni a főtengely és a hídrámpa kellemetlen együtthatását.

5.   A múzeum bővítése érdekében a terület terepszint alatt beépíthető. A tetőt növényzettel beültetett módon kell kialakítani, a végleges terepszint nem haladhatja meg a múzeum épülethez ÉK-ről csatlakozó terepszintet.

6.    A múzeum előtti utat a Vár utca  szerves folytatásaként kell kialakítani; a Vár utcát annak teljes szélességében kell a Stefánián átvezetni (4035/3 hrsz.).

7.    A templom előterében a járda szinten egységes gyalogos térfelületet kell kiképezni (4022 hrsz.).

8.    A meglévő homlokzati nyílások és az alagsori bejáratok miatt a 4013 hrsz. telken csak telekalakítás után engedhető meg építés.

9.    A 4013 hrsz. telek beépítését úgy kell kialakítani, hogy a Horváth Mihály utca vetülete a térfalon beépített legyen. Az utca tengelyében olyan homlokzati elem szükséges, ami (pl. toronyszerű) formálásánál fogva alkalmas a Stefánia felé haladó tengely töréspontjának megjelenítésére.

10   A 4007/1 hrsz. “úszótelekhez” csatlakozó telekhatárt (4007/2 hrsz. telket) a szabályozási vonalakon erőteljes épített kerítéssel vagy annak jelzésére alkalmas oszlopsorral úgy kell lehatárolni, hogy térfal hatását tudja kelteni.

11.  A 4008-4012 hrsz. telkek beépítése kialakult; sem a beépítés kubatúrája, sem a lakások száma nem növelhető.

12.  A 4016-4021 hrsz. tömb egészének beépítése kialakult; sem a beépítés kubatúrája, sem a lakások száma nem növelhető (4016-4020).

13.  Rendeltetésváltozás esetén a toldalék elbontandó az eredeti homlokzat helyreállításával (4021 hrsz.) (4016-4020).

14.  A kialakult kert (3999/5 hrsz.) megóvásának és fenntartásának garanciája esetén az irányadó telekhatárok figyelembe vételével újra telkesíthető terület.

15.  A 3999/5 hrsz. területen a (“16” jelű) garázstelek alakítása függvényében akár egy, akár két telekként újra telkesíthető a terület.

16.  Fokozatosan átalakítandó (3999/5 hrsz.) garázstelek, amelytől fokozatosan olyan magánutat kell kialakítani, ami a kapubehajtó nélküli épületek telkének megközelítését biztosítja.

17.  A 3999/5 hrsz. garázstelek azon része, amelyet a 4004 hrsz. telken álló épület felújítása során ahhoz a telekhez lehet csatolni az esetben, ha a területen álló sorgarázsok pótlása az épület magasföldszintjén, illetve annál alacsonyabb síkon kialakított járható zöld tető alatt megtörténik.

18.  A 3999-3995 hrsz. tömb beépített kubatúrája nem növelhető; a lakások száma sem. (3995-6, 3998-99)

19.  A 3997 hrsz. területen a terasz kialakítása során a megfelelő rálátást biztosítani kell a főhomlokzatra (3995-6, 3998-99).

20.  A (4032 hrsz.) gyalogos használatú térburkolaton biztosítani kell a Színház épületére a megfelelő rálátást; a felületen gépkocsi lehajtó nem létesíthető.

21.  A 3989 és 4032 útkereszteződés felszínét úgy kell kialakítani, hogy a Vörösmarty utca valamint a Stefánia illetve Várkert közti gyalogos forgalom elsőbbsége szintben is biztosított legyen.

22.  A 3962 hrsz. telken építési hely elsősorban tornaterem építésére használható fel, de az utcavonalon álló traktusban csak (földszinten) közforgalmú és (emeleten) tornatermi öltöző helyiségek létesíthetők. Az utcai traktus önállóan is megépíthető az emelet más oktatási jellegű átmeneti hasznosításával.

Az építési hely csak a tervlapon megjelölt bontandó mellék- és toldaléképületek egyidejű bontása esetén tölthető ki.

23.  62 hrsz. telek csak a telekhatár rendezés után építhető be.

24.  A 3956/4 hrsz. foghíj csak a telekalakítás után építhető be.

25.  A Színház technikai helyiségei bővítése esetén beépíthető terület (3954 hrsz.).

26.  Beépíthető vagy kapuépítménnyel lehatárolandó épületköz (3956 hrsz.).

27.  Teljes szélességében helyreállítandó kapualj (3949 hrsz.).

28.  Egységes térhatású udvar kialakítható (3848 eredeti hrsz.).

29.  Épület felújítás esetén a 3951 hrsz. épületsarok tetőszintje a szomszédos két saroképülettel összhangban alakítandó ki, figyelembe véve a körút túlsó oldaláról kialakuló képet.

30.  A 3944 hrsz. telken olyan udvar rendezés szükséges, amelynek során a melléképületek bontásával együtt a telekrendezést is végre kell hajtani. Az udvart úgy kell kialakítani, hogy a 3941 hrsz. udvarral időszakosan összekapcsolható legyen.

31.  A 4039 hrsz. “Anna kút”-i részén komplex térrehabilitáció szükséges, amelynek során a gyalogos térbővületeken álló pavilonokat el kell távolítani, illetve azokat a 3940 hrsz. épület földszintjére áthelyezni. A homlokzat, illetve a Fekete Sas utca tengelyeinek metsződésében megfelelő léptékű (kb. 8,0 m magas), városképi szerepet betölteni képes plasztikai elem (szobor stb.) elhelyezése indokolt lehet.

A kút közvetlen környezetét határoló körön kívül a rehabilitáció során minden egyéb elem helyét felül kell vizsgálni. A tömegközlekedési várakozás berendezésein (padok, tájékoztató táblák) kívül a térbővületen egyéb berendezés léte nem indokolt.

32.  A Zsótér ház 3939 hrsz. előtere (az épület többi három oldalát kísérő járdával együtt) egységes gyalogos használatú előtérként alakítandó ki.

Az út (parkoló) test és a Városháza homlokvonalának meghosszabbítása közti, a főbejárati mezőbe vezető és a sarokrizalitok előtti felületeket burkolt felületként megtartva az épület főtengelyére szimmetrikus előkert kompozíció is kialakítható, de csak alacsony növényzettel.

33.  A 3928 hrsz. telek beépítetlen területét továbbra is kertként kell fenntartani. A kerítés csak annak eredeti formájában újítható fel.

34.  A 3980-3986 hrsz. tömb beépítése tovább nem sűríthető, a megjelölt mellék-, toldaléképületeket felújítás esetén el kell bontani.

35.  A 3987 hrsz. utca rekonstrukciója esetén az utca nyugati szakaszának vizuális átvezetését biztosítani kell; ennek érdekében indokolt a növényzettel fedett felületek felülvizsgálata (É-i oldalon bővítése, D-i oldalon megszüntetése).

36.  A (4032 és 4033 hrsz.) Stefánia felületét kiemelt szegély nélkül indokolt kialakítani. A tagolt zöldsávokban a palotasor látványát nem zavaró alacsony növényzet telepíthető. A zöldsávot a palotasor homlokzati tagolásával összhangban kell kialakítani: az épületek főtengelyei egyúttal a zöldsáv megszakításának tengelyei is kell, hogy legyenek.

37.  A vegyes forgalmú Vár utcát annak teljes szélességében kell a Stefánián átvezetni (4032-4033).

38.  A 3967/1 hrsz. épület beépítetlen udvara az esetben használható fel közforgalmú rendeltetési egységek megközelítését biztosító üzletudvarként, ha egységes térhatású udvar hozható létre. Az udvar átlátszó fedéssel lefedhető.

39.  A toldaléképítmények elbontása esetén a 3969 hrsz. udvar körbezárható, az “a” jelű favázas épület emeleti szinten újra felépíthető.

40.  A Városháza és a Belváros gyalogos főtengelye közti valóságos térbeli kapcsolatot újra kell teremteni az egész 3939 hrsz. Széchenyi tér-komplexum összefüggéseiben is értékelve.

41.  Az eredetileg 3923 hrsz. közforgalmú átjárást biztosító kertként kialakítandó terület. Károlyi utcai lehatárolásaként a MÁV Igazgatóság eredeti kerítéséhez hasonló hatású, de a környezethez igazodó formálású kerítés építése szükséges.

42.  A 3924 hrsz. kettős telek épületbővítésekkel két szabályos zárt udvar köré szervezett beépítésűvé tehető a 3925 hrsz. telek egy részének a telekhez csatolása esetén.

43.  A 3925 hrsz. udvart a DNy-i sáv esetleges beépítésétől eltekintve kertként kell fenntartani. A DNy-i sáv beépítésével egyidejűleg a kert szükséges mértékű felújítását és a telekrendezésnek megfelelően szükséges átalakítását is el kell végezni.

Az egykori fogadó épület tűzfalát takaró épületszárny csak a csatlakozó lakások átalakításával együtt építhető meg.

44.[367]A 3974-3975 hrsz. épületek teljes felújítása esetén a toldaléképület nem tartható meg, továbbá helyre kell állítani az eredeti telekhatárt.

45.  A villamospálya rekonstrukciója esetén helyre kell állítani a 3973 hrsz. posta épület előtti, az attól északra lévő szakaszokkal azonos szélességű előteret a villamospálya sugarak szűkítése árán is (3939 hrsz.).

46.  A 3976 hrsz. utca felszín a Stefániához hasonlóan tagolható, az épületek homlokzati tagolását (kapuk, rizalittengelyek jelzése) is hasonlóan kell megjeleníteni; viszont az úttest és a járdák szintbeli elválasztását indokolt fenntartani.

47.  A 3921 hrsz. földszintes épületen – a lakóépület csatlakozás figyelembe vételével – indokolt lenne emelet ráépítése az utcai traktusban

48.  Akár a földszintes épület 3921/2 hrsz. telekre néző nyílásai befalazása árán is a legközelebbi átalakítás alkalmával – korrigálni kell a jelenlegi irracionális telekhatárt.

49.  Az úttest valóban elengedhetetlenül szükséges szélességűre szűkítése árán növelni kell a járdák szélességét (3920 hrsz.).

50.  A 3854 hrsz. Deák Ferenc utca ezen szakaszát a V. Hugó – Oroszlán utcák közti szakasszal azonos módon kell kialakítani, de a fasorokat az épülettengelyben (kb. 10 m-en) meg kell szakítani.

51.  A 3885 hrsz. épület tűzfalát takaró 3883 – 3884 hrsz. épületszárny építése megengedett, de csak egy ütemben.

52.  3849 hrsz. épület felújítása esetén az udvarbeépítést lehetőleg el kell bontani, de ha valamilyen (nem gazdasági) okból ez nem lehetséges, annak átalakításával

-       biztosítani kell a kapualj (nem jelképes) természetes megvilágítását,

-       tetejét zöld tetőként kell kialakítani.

53.  Épület-bővítési igény esetén indokolt a 3838-59 hrsz. földszintes kazánházon emelet(ek) ráépítése.

54.  A telekhatárokat a 3803 hrsz. lakóépület és a 3802 hrsz. iskola között úgy kell rendezni, hogy biztosított legyen az iskola saját területen történő megközelítése és a 3802/1 és /2 hrsz. telkek egyesítése, továbbá az iskola és a lakóépület teljes szeparálása.

55.  Bővítési igény esetén a 3802/1 hrsz. iskola udvar a meglévővel harmonizáló új épületszárnnyal zárttá tehető. Az épületszárnyat a lakóépület felé átlátás és tűzátterjedés szempontjából zárt (nem feltétlenül tömör) homlokzattal kell kiképezni, de egyúttal biztosítani kell a 3802/2 hrsz. bővítmény bevilágítását, továbbá épület alatt a Béla utca felőli gazdasági bejáratot.

56.  A Béla utca felőli 3803 hrsz. épületköz (a Tisza felőli homlokzat megfelelő kialakításával) teljes egészében is az iskola területéhez csatolható.

57.  A tervlapon lehatárolt közterületet a 3806 hrsz. terület rekonstrukciója során úgy kell kialakítani, hogy annak térbeli formálása érzékletesen megjelenítse a Tömörkény utca és az Oroszlán utca térbeli városszerkezeti összefüggését. A kialakításnak érzékeltetni kell azt, hogy ez az egykor összefüggő utca nyílegyenesen vezetett a Tiszához. A sétány – utca határait alacsony korláttal és élősövénnyel is szükséges érzékeltetni; a közvilágítást térformálásra is igénybe kell venni.

58.  A 3818/4 hrsz. épület földszintjének teljes felújítása esetén az átjárót ki kell bővíteni északi irányban olyan mértékig, hogy valóságosan tudja érzékeltetni az Oroszlán és Tömörkény utcák térbeli összefüggését.

59.  A lakóépületekhez tartozó 3806 hrsz. közös telken létesíthető pavilonok a közterület bővítésének tekintendők; kialakításuk elsődleges célja a Béla utca térhatásának erősítése kell, hogy legyen.

60.  A 3819 hrsz. telek kerítését a hatósági elrendelés szabályai szerint kell létesíteni; célja az Oskola utca utcaszerű hatásának erősítése.

61.  A Klauzál tér – Tisza kapcsolatot a 3820 hrsz. Roosevelt tér déli félutcájának park felőli oldalán vezetett gyalogos útvonallal egyenes tengelyként meg kell teremteni.

62.  A Béla utca folytatását a parkot rendeltetés szerint is kettéosztó sétányként kell a 3820 hrsz. parkban kiképezni. A sétány térbeli megfogalmazását úgy kell megoldani, hogy egyértelműsítse a Dóm tér – Móra park térkapcsolatot.

63.  A 3820 hrsz. közpark rekonstrukciója során a térbeli elrendezést a Tiszára merőleges tengelyre szimmetrikusan kell megfogalmazni; ezen a tengelyen kell biztosítani a rendeltetés szerint kettéosztott park térbeli egységének megjelenését. A Juhász Gyula szobor elhelyezését és környezetalakítását ebben az összefüggésben is felül kell vizsgálni.

64.  A megjelölt közterületet a Béla utcát térbeli megjelenésében is a Dóm tér irányában folytató sétányként kell kialakítani a 3806 és 3810 hrsz. területekből. A területet jellemzően burkolt felülettel kell kialakítani, növényzettel borított felületek az É-i szakasz tengelyében, illetve a déli szakaszon a pincehomlokzatok előtt alakíthatók ki. A sétányt alacsony korláttal, élősövénnyel – ahol ez nem megoldhatatlan – el kell választani a közparktól, illetve telektől.

65.  A területet a lakóházhoz tartozó telek-szerűen kell kialakítani a 3806 hrsz. tömbtelek rekonstrukció során. Ennek megfelelően a meglévő, de a rekonstrukció után csak a Béla utcáról megközelíthető út felhasználásával itt parkolók is kialakíthatók.

66.  A 3800 hrsz. közterület rekonstrukciója során a közutat meg kell szüntetni, helyét jellemzően növényzettel fedetten kell kialakítani. A felület K-i sarkában levő szobor helyét és környezatalakítását az egész parkfelület kialakításának összefüggésében kell értékelni. A park területét a hagyományosra emlékeztető alacsony korláttal el kell választani az utca (sétány) felhasználású közterületektől.

67.  A 3812 hrsz. kialakult épített parkelemeket meg kell tartani, de egyértelmű határvonalat kell megállapítani a templomkert és a park között; a park határvonalát épített jelzéssel kell megjeleníteni.

68.  A 3800, 3812 és 3813 hrsz. telkeket érintő megfelelő területcserékkel szabályos templomkertet kell kialakítani, amelynek kerítését legalább a Somogyi és Révai utcák felől helyre kell állítani.

69.  A Nádor és Bajza utcák foghíjas szakaszait tömör kerítéssel kell lezárnia a 3838 és 3825/1 hrsz. telkeknél.

70.  Amint a Bajza utca a Somogyi utcáig legalább egyirányú gépjármű szervizforgalom lebonyolítására alkalmassá válik, a 3834 hrsz. területet a lakóházakhoz kell csatolni.

71.  A (14/11) bekezdés szerinti rendeltetésváltozás esetén a Nádor utca felől zárt beépítést kell kialakítani.

72.  A 3866, -67 és 3872 hrsz. szűk udvarainak kellemetlen térhatását a felújítás során javítani kell; a zárt udvarokban a tűzfalakat kúszónövénnyel kell befuttatni

73.  A 3868 hrsz. épület tűzfalának letakarása indokolt kellő magasságú épületszárnnyal a 3870 hrsz. telken.

74.  A szabadon maradó 3867, -68, -72 hrsz. épületek tűzfalait kúszónövénnyel kell befuttatni a 3870 hrsz. telken.

75.  Zárt (3888 hrsz.) udvar kialakítása esetén azt egységes párkánymagassággal kell megvalósítani az udvar felől. A meglévő három platánfát az udvaron meg kell őrizni. Az udvar új térfalait úgy kell megformálni, hogy legalább a térhatás egységes legyen. Az “a” jelzésű szakaszon – amennyiben a 3892 hrsz. épület tűzfalán vágott ablak nem szüntethető meg – az udvar felé zárt, délre nyíló teraszt kell kialakítani.

76.  A 3891/1 hrsz. telek maradékterületnek tekinthető része az esetben építhető be, ha az udvarbeépítés teteje kertszerű kialakítású – eltekintve az üvegfedéssel kialakítandó közlekedőktől. A tetőkert szintje nem lehet magasabban meglévő épület I. emeleti padlószintjénél.

77.  A 3793-3799 hrsz. telektömbökben az épületek bővítése nem engedhető meg.

78.  Az eredetileg 3878 hrsz. telken olyan beépítést kell létrehozni, amely ugyan markánsan elkülönül a 3875 hrsz. telektől, de harmonikus térsorral biztosítja a Kölcsey és Somogyi utcák közti átjárást. A 3879 hrsz. épület megnyitott tűzfalának látványát minél erőteljesebben ki kell zárni az udvar látványából; az “a” jelű területet – ha nem lehet földszintes üzletszárnyat ide építeni, kertként kell kialakítani.

79.  A lebontott melléképületek helyén indokolt egy harmonikusan illeszkedő új épületszárnnyal az eredetileg 3877 hrsz. telek végét lezárni.

80.  Az eredetileg 3877 hrsz. udvar lefedése indokolt, a tető alatt kereskedelmi hasznosítással, az utcai pincelejárók egyidejű felszámolásával.

81.  A megjelölt területet a 3095 hrsz. körút térbővületeként egységes gyalogos területként kell kialakítani. A 3908 hrsz. épület szimmetrikus homlokzatának tengelyére komponáltan mobil berendezés elhelyezhető, de a térfelszín megbontása nem engedhető meg.

82.  Az eredetileg 3901/1 hrsz. udvar közforgalmú megnyitása csak az után indokolt, ha a 3902 hrsz. telek tűzfalainak takarása egységes, a saroképülettel szerves egységet alkotó épületszárnnyal történik.

83.  A 3729 hrsz. Klinika terület az árkád belső homlokzata vonalában a Dóm tér eredeti acél kapurácsaival harmonizáló acél szerkezettel lezárható.

84.  Az esetleges épületbővítések – beleértve minden épületszerkezetet – a tervlapon jelölt határt nem léphetik túl (3729 hrsz.).

85.  Esetleges bővítés – a beépíthetőségi korlátokon belül – csak a belső udvar felé megengedett (3729 hrsz.).

86.  A 3729 hrsz. Klinika kertben fokozatosan helyre kell állítani annak eredeti szerkezetét.

87.  Új épületszárny a megjelölt helyen építhető, a meglévő Dóm térre merőleges épületszárnnyal analóg módon kialakítva (3729 hrsz.).

88.  A 3738 hrsz. Aradi vértanúk tere rekonstrukciója során alapjaiban a téri együttes felépítése után kialakított térbeli rendet kell helyreállítani, de gyalogos térként, kiemelt útszegélyek nélkül.

Biztosítani kell a Hősök kapujában összemetsződő három utca térbeli megjelenését. Az alapjaiban helyreállítandó állapottól a jobb térkapcsolatok kialakítása érdekében indokolt eltérés (pl. a volt piarista gimnázium főbejáratának kinyitása a tér centruma felé) megengedhető, de ez nem vezethet az eredeti parktükrök túlzott feldarabolásához. A parktükröket teljes egészükben növényzettel borított felülettel kell kialakítani és hagyományos módon letakarni; viszont az eredeti korlátforma rekonstruálása nem követelmény. A gyalogos térberendezés (kandeláberek, padok stb.) csak a burkolt felületeken helyezhetők el, azok középső sávjának szabadon hagyásával.

89.  A 3738 hrsz. Aradi vértanúk illetve a 3728/2 hrsz. Rerrich Béla terek egymástól való elhatárolását építészeti igényű kapuzattal kell megoldani. Az irányadó szabályozási vonal – egyúttal a kapuzat helye – meghatározása során egyrészt határozott formát kell adni az Aradi vértanúk tere lehatárolásának, másrészt megfelelő módon kell csatlakozni a 3728/1 hrsz. épülethez.

90.  A 3721/1 hrsz. épület nagyjából az egykori Árpád utca – Pécsi utca sarokháza formáját alkotva igény esetén bővíthető, az elképzelt pozíciónak megfelelő megformálással.

91.  A 3734 hrsz. templom eredeti előlépcsőjét lehetőség esetén helyre kell állítani.

92.  A 3735 hrsz. szélső sávjainak úttest funkciója megszűnése után homogén, a süllyesztett tér mintázott burkolata keretéül szolgáló kiskockakő burkolat építendő az Apáthy utca vonaláig.

93.  A lebontott 3737/3 hrsz. telek tégla kerítését eredeti formájában vissza kell állítani.

94.  A 3781/2 hrsz. építési hely – vagy legalább annak közterületi homlokzata és a passzázs sávja – csak egy ütemben építhető be.

95.  A 3781/1 könyvtár épület tehergépjármű kiszolgálását biztosítani kell.

96.  Funkcióváltás esetén a 3783 hrsz. épület homlokzatait a szomszédos épületekkel jobban harmonizálóvá kell tenni.

97.  A 3780 hrsz. Apáthy utcát teljes szélességében helyre kell állítani. Ha a konzolos épületvég alatt megmarad a WC-funkció, annak bejáratát sokkal diszkrétebben kell elhelyezni.

98.  A 3763 hrsz.-on nyilvántartott területet a 3762 hrsz. épület előkertjeként kell rekonstruálni. Szükséges az eredetihez jellegében (nem feltétlenül formájában) hasonló jellegű korláttal való lehatárolás a szabályozási vonalon.

99.  A Kárász utcát az eredeti állapottal analóg módon kell átvezetni a 3761 hrsz. Dugonics téren, de csökkentett mérettel és kizárólag gyalogos forgalommal. A park lehatárolását a 3763 hrsz. előkertéhez hasonló módon kell megoldani. A szökőkút az ábrázolt csökkentett területtel meghagyható.

100.A Dóm tornyai vonalában gyalogos – kerékpáros használatú úttal kell biztosítani a tornyok látványvédelmét a 3784/1 hrsz. területen.

101.A parkolók megszüntetése után az egykori reáliskola-kert végét a 3763 hrsz. előkerttel azonos módon kontúrozva helyre kell állítani a 3784/1 hrsz. területen.

102.A Gyógyszerész Kar bővítéséig a 3769-70 hrsz. épület utcai homlokzatát eredeti formájában meg kell őrizni, indokolt lehet az új épületbe komponálása is.

103.A 3765 hrsz. épületköz csak az épület Ény-i oldalszárnya legalább részbeni (cselédlépcső) lebontása esetén építhető be.

104.A 3784 hrsz. Árpád téren hagyományossá vált vásárok számára biztosítandó terület a közterületi rekonstrukció után.

105.A Sulkovszky házat és az eredeti térfalat jelző homlokzatot vagy áttört közterületi építményt meg kell építeni a közterületi rekonstrukcióval egyidejűleg.

106.Biztosítani kell a gyalogos forgalom elsőbbségét a forgalmi csomóponton való gyalogos és kerékpáros átvezetésnél is.

107.A közterületi építményt úgy kell megformálni, hogy a Jókai utcából érkezőnek egyértelműen jelezze a gyalogos főtengely irányváltását.

108.A Jókai utca tengelyétől kissé balra szükséges a gyalogos főtengely hajlásának már az Aradi vértanúk téri villamos megállóból látható jelzése megfelelő tömeg-motívummal (pl. az ország-zászló színvonalasabb újra formálása, Pallas Athéné szobor).

16.  SZEGED KÁLLAY LIGET KÖRNYÉKE (K) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

85. §

(1)[368]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt  ingatlanokra terjed ki.

(2)   A közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közműáthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli.

(3)   „Lke” jelű kertvárosias lakózóna sajátos előírásai

a)  Egy telken csak egy lakóépület helyezhető el. A telkeken különálló melléképület nem építhető.

b)[369]A zónára előírt minimális teleknagyságot 50%-kal meghaladó méretű telkeken egy további rendeltetési egységet tartalmazó épület különállóan is elhelyezhető.

c) Az utcavonalon és az oldalhatárokon az utcavonaltól mért 3,00 méterig tömör kerítés nem létesíthető. Az utcavonalon építendő kerítés 45 cm-es tömör lábazattal, tégla vagy beton pillérek között áttört fém, vagy fa betétes lehet. Magassága a járdaszinttől: 1,60-1,80 méter.

d)[370]

(4)   A szabályozási tervlapon jelölt 41516X(K) sajátos építési zónában

a)[371]a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 6,0 m, de a lakást tartalmazó épületrész utcai homlokzatmagassága legfeljebb 6,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet.

b)  a tetőforma csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-45º) dőlésszögű nyeregtető lehet. A tetőfedés anyaga nem lehet bitumenes zsindely.

c)  az egyes telkeken az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy lakó épületrész lakóépülethez, garázsrész garázshoz csatlakozzon tűzfallal elválasztva.

d)  az előkert mélysége

1. lakóépület rész előtt 5,0 m

2. garázsépület rész előtt legalább 6,0 m és legfeljebb 7,0 m

legyen.

e)   közbenső teleknél az utcavonalon, ill. az előkertben kerítés nem létesíthető.

1.  A szabályozási tervlapon jelölt csillapított forgalom számára kijelölt utcákon 4,5 m-es burkolat-szélességeket kell kialakítani.

2.[372]A közlekedési területeket a jelen rendelet 25. sz. melléklete szerinti útminta keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani.

(5)[373]  A szabályozási tervlapon jelölt 41585X(K) sajátos építési zónában

a)  a SZÉSZ 1-3. táblázatának megfelelő kódszámok szerinti előírásokat kell alkalmazni, kivéve az épületmagasságra vonatkozókat. Az épületek megengedett építménymagassága legfeljebb 7,5 m, a garázs épületrészé legfeljebb 3,5 m lehet;

b)  az előkert mélysége 10,0 m;

c)[374]

(6)[375]  Sajátos közmű előírások:

a)  A szennyvízcsatorna-hálózatának kiépítése és a biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási tervlapon jelölt út koronaszinteket be kell tartani.

b)  A csapadékvizeket  betonburkolatú nyíltárkos módon kell elvezetni.

(7)[376]   A közpark sajátos előírása:

A szabályozási tervlapon jelölt telken belüli fásítási területen a meglévő értékes fákat meg kell tartani.

(8)[377]   A környezetvédelem sajátos előírásai:

a)[378] Szeged, Kertészet – 4740KK számú termál kút eltömedékelését csak a vízügyi hatóság jogerős vízjogi engedélyének birtokában lehet elkezdeni.

b)  Háztartási hulladékgyűjtők közterületen nem tárolhatók.

c)  Zajt, ill. rezgést előidéző új üzemi létesítmény, berendezés, technológia nem telepíthető.

17.  SZEGED REPÜLŐTÉR ÉS KÖRNYÉKE (RT) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

86. §

(1)   A sajátos előírások hatálya Szeged repülőtér és környékének a szabályozási tervlapon jelölt területére terjed ki, amelynek határa:

Nyugaton:

-   a 02075/16 hrsz.-ú terület keleti határa és annak dél felé meghosszabbított nyomvonala,

-   a meglévő és tervezett közigazgatási határ,

-   a 0387 és a 0385 hrsz.-ú terület nyugati határa.

Északon:

-   a 0385 hrsz.-ú terület északi határa,

-   a 02027 hrsz.-ú terület nyugati határa,

-   a 02023/2 hrsz.-ú területen húzódó árok,

-   a tervezett elkerülő út keleti határa,

-   az 55. sz. Bajai út északi határa,

-   a 02010/11 és 02010/45 hrsz.-ú telkek nyugati határa, valamint ezek vonala által meghatározott temetőhatár,

-   a 02005 hrsz.-ú földút.

Keleten:

-      Budapest – Szeged vasútvonal nyugati határa,

-      jelenlegi temető határa,

-      Budapest – Szeged vasútvonal keleti határa,

-      a Röszke – Szeged vasútvonal déli határa,

-      Kecskés telep nyugati – belterületi határa.

Délen:

-      a Terehalmi út északi határa (a 22407/2 hrzs.-ú ingatlanig),

-      az 5. sz. Röszke – Szabadkai út déli határa,a 02087 hrsz.-ú földút keleti határa,

-      a szabályozási terven a 02088/20 és 2088/21 hrsz.-ú területek délkeleti határától 16 m, illetve a 02088/14, 15, 16 hrsz.-ú területek délkeleti határától 16 m szélességben leszabályozott tervezett út határa a 02090/1 hrsz.-ú területig

-      az 5. sz. Röszke – Szabadkai út délkeleti határa.

(2)   511X1X (RT) jelű építési zóna telkein

a)  a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot és építménymagasságot,

b)  Teleknagyság min. mértéke: 100 ha.

c)  Építménymagasság: max. 15,00 m, kivéve az irányítótornyot, melynek max. építmény-magassága 45,00 m lehet.

d)[379]

e)  Tömör kerítés nem építhető.

(3)   Egyéb sajátos előírások

a)[380] A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés és a biztonságos közlekedés biztosítására az építéshatósági engedélyezést az illetékes Tervtanács véleményezésének kell megelőznie. Itt bizonyítani kell az egységes építészeti koncepció megvalósulását, valamint a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságát.

b)[381] Az illetékes Tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz tanulmányterv készítése is szükséges. A városkapu területére készítendő tanulmánytervben a SZÉSZ 46. § (5) bekezdésében rögzítetteken kívül meg kell határozni az épületek pontos helyét, karakterét, hangsúlyos pontjait, megközelítésének fő irányait, a külön szintű gyalogos átközlekedés kizárólagosságának megoldását, anyaghasználatot, közhasználatú területek (burkolatok, köztárgyak, zöldfelületek, világító és hirdető berendezések) kialakítását.

c)[382] A tervezési területen biológiailag aktív felületet igénybe venni csak a levélfelület-index egyenértékkel jellemzett biológiai aktivitásérték visszapótlása mellett lehet.

d)  A biológiai aktivitásérték helyreállításánál az alábbi levélfelület-index érték azonosságok érvényesítendők:

1 egységnyi erdőterület (levélfelület-index:10) megszüntetésével járó levélfelület-csökkenés:

-   1,7 egységnyi gyep

-   1,4 egységnyi szántó beerdősítésével,

1 egységnyi ligetes terület (levélfelület-index: 8) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés:

-   1,3 egységnyi gyep

-   ,1 egységnyi szántó beerdősítésével,

1 egységnyi gyepes terület (levélfelület-index: 4) felszámolásával járó levélfelület-csökkenés:

-   0,7 egységnyi gyep

-   0,5 egységnyi szántó beerdősítésével,

1 egységnyi szántó (levélfelület-index: 3) igénybevételével járó levélfelület-csökkenés:

-   0,5 egységnyi gyep

-   0,4 egységnyi szántó beerdősítésével pótolandó.

e)  A közlekedési és közműzóna területén:

-   közútjain 30 t összsúlyú tűzoltójárművek elhaladásának lehetőségét biztosítani kell,

-  teljes vagy részleges kiépítésével egyidejűleg a szabályozási terven „kötelező fasor”-ral jelölt szakaszokon egységes fásítás létesítendő.

f)  Közpark zóna területein a SZÉSZ előírásain túl a 80% aktív felület (zöldfelület) biztosítandó, amelynek min. 50%-a OTÉK 25. §-a alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

g)  A védelmi rendeltetésű erdőzóna területén a SZÉSZ előírásain túl:

-   közhasználat elől nem zárható el terület,

- területen csak a természetvédelmet és vízgazdálkodást, valamint a másodlagos rendeltetést szolgáló létesítmények (feltáró utak, ismertető, eligazító táblák, pihenést, játékot és sportot szolgáló berendezések) helyezhetők el,

-   a tározótó menti területein hulladékudvar nem létesíthető.

h)  A Különleges mezőgazdasági zóna területein a SZÉSZ előírásain túlmenően

-   csak környezetkímélő gazdálkodás folytatható,

-   művelési ágváltozás csak extenzív irányban engedélyezhető.

i)   Vízgazdálkodási zóna területén a SZÉSZ előírásain túlmenően

- csak a vízgazdálkodással és a természetvédelemmel kapcsolatos, épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak, valamint az evezősversennyel kapcsolatos – ideiglenes – létesítmények helyezhetők el,

-   min. 80% biológiailag aktív felület biztosítandó.

j)   A Bajai út bevezető – a szabályozási tervben jelölt – szakaszán, építmények elhelyezésénél, növénytelepítésnél a Maty éri víztározóra való rálátás biztosítandó.

k)  A művelési ág váltás, a teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig és a közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület tulajdonosait terheli.

l)   A régészeti lelőhelyek védelme érdekében a terület előkészítő tereprendezési és az út-, valamint a közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak, hogy az esetleges régészeti leletmentési feladatokról tudomást szerezzenek a szakemberek.

18.  SZEGED, NAGYSZILLÉRI DOMB (N) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

87. §

(1)[383]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   Beépítésre szánt területek általános előírásai

a)  A telkek beépítésének előfeltétele:

-   a telekkel érintett teljes utcahossz – szabályozási tervlapon jelölt – szabályozás szerinti határrendezése,

-   az OTÉK 8. § (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettség.

b)[384]Az 1000 m²-nél kisebb építési telken a telek megengedett beépítettsége csak egy épület elhelyezésével használható ki, melyben csak két önálló rendeltetési egység engedélyezhető.

c)  Az épületeket csak részletes talajmechanikai szakvélemény alapján lehet építeni.

d)  Telkenként csak egy gépjármű-közlekedésre alkalmas bejárat nyitható.

e)[385]

(3)[386]  A szabályozási tervlap a területen az alábbi, sajátos építési övezeteket jelöli ki:

Lke 413542 (N)

Lk 315X73 (N)

Vt 312886 (N)

(4)   Az Lke 413542 (N) jelű építési övezet telkein a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásain túl további előírás

1.    kötelező az utcavonalra merőleges gerincű legfeljebb 45º-os hajlásszögű magas tető létesítése.

2.  tömör kerítés nem létesíthető.

(5)   Az Lk 315X73 (N) jelű építési övezet telkein

-   a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot,

-   újonnan kialakítható teleknagyság mérete 250 m²,

-   csak az utcavonallal párhuzamos gerincű legfeljebb 45º-os hajlásszögű magas tetős épület építhető,

-   az utcafront be nem épített szakaszain tömör kerítés építendő.

(6)[387]  A Vt 312886 (N) jelű építési övezet telkén a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásain túl további előírás:

-  színvonalas építészeti megjelenés biztosítására az építéshatósági engedélyezést az illetékes Tervtanács véleményezésének kell megelőznie ,

-   kerítés nem építhető.

(7)       Egyéb sajátos előírások

a)  A tervezési területen belüli teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig és a közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület tulajdonosait terheli.

b)[388]A régészeti lelőhelyek védelme érdekében a terület előkészítő tereprendezési és az út-, valamint a közmű építési munkák megkezdését legalább két héttel korábban be kell jelenteni a területileg illetékes múzeumnak, hogy az esetleges régészeti leletmentési feladatokról tudomást szerezzenek.

19.  SZEGED – KISKUNDOROZSMA NAGYBANI PIAC ÉS KÖRNYÉKE (KP) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

88. §

(1)[389] A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)[390] A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli:

Gksz 511924 (KP)

Gksz 511964 (KP)

Kkö 511914 (KP)

(3)[391] A Kkö 511914 (KP) jelű különleges közlekedési rendeltetésű építési övezet gépjármű parkolók elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell megtartani: 4 parkolóhely után 1 db nagyméretű lombos fát kell telepíteni, melybe nem számítandó bele a telekhatár kötelező védőfásítása.

(4)[392] A Gksz 511924 (KP1) építési övezet piac elhelyezésére szolgál. Az építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni:

a)  A terület zöldfelületi fedettsége 10%-ig csökkenthető.

b) A piac területén építmény csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyeken helyezhető el.

c)  A gyalogos főbejáratnál jelölt építési helyen csak közösségi, adminisztrációs, szociális, a piac ellátását szolgáló funkció telepíthető.

d) A közterülettel határos  építési helyeken elhelyezendő épületeket a csatlakozó kerítésekkel együtt – anyaghasználat és formai kialakítás összehangolásával – kell megtervezni és kialakítani.

e)  Az építési helyek telekhatárra eső vonalán csak tégla, illetve faanyagú, vagy ezek kombinációjával tervezett épület, ill. kerítés létesíthető.

f)  Az utcával határos épületek és a kerítésfal anyaga natúr tégla vagy vakolt felület, illetve fa lehet.

g)[393] A kerítést kívülről örökzöld felfutó növényzettel (pl. borostyán) kell takarni.

h)[394]

(5)[395]  A Gksz 511964 (KP) építési övezeten belül az alábbi sajátos előírásokat kell alkalmazni:

a)  Az építési helyet az OTÉK szerinti oldal- és hátsókert, valamint 10,00 méter előkert és a magasfeszültségű vezeték védőtávolsága jelöli ki.

b)  A teleknek minden 200 m²-e után legalább 1 db nagyméretű lombos fát kell telepíteni.

(6)[396]  Egyéb sajátos előírások

a)  A nagybani piac területén lévő védett kőkeresztet a Kettőshatári és Negyvennyolcas út csomópontjában kiépülő körforgalom súlypontjába kell áthelyezni.

b)  A telken új épület építésének feltétele a telekkel érintett utcaszakasz – szabályozási tervlapon jelölt – közterületi határ-rendezése; a szabályozási terven jelölt – az érintett telkek megközelítését biztosító – közúti csatlakozások (csomópontok) és a – nagybani piac esetében – telken belüli várakozósávok kiépítése; valamint a felszíni vízelvezetés megoldása.

c)[397]

d) Az A-C tűzveszélyességi osztályú építmények közötti tűztávolságot az első fokú tűzvédelmi szakhatóság szakvéleménye alapján a tűzvédelmi hatóság állapítja meg.

e)  A szabályozási tervlapon jelölt „telken belüli védőfásítás” megnevezésű vonalon legalább 8,00 méter széles és három lombkorona szintű (fa-, cserje-, gyepszintű) ültetvényt kell létesíteni.

f)[398] A telken belüli kötelező fásítást legalább egy nagy lombkoronájú, környezettűrő fasor ültetésével kell biztosítani. A fasor faegyedeinek helyét az aszfaltozott terület bontásával (2X2 m-es négyzet vagy 2 m átmérőjű kör alakban) kell biztosítani. A fákat 6 m-ként kell ültetni, a fákat faverem-ráccsal szükséges védeni.

g)[399] A villamos vezeték alatti fásítás esetén csak olyan gyümölcs vagy egyéb fa telepíthető, illetve akkor hagyható meg, ha a véglegesen kifejlett állapotában a fa vagy növényzet esetében,

-   1-35 kV névleges feszültség között 2 méternél,

-   kisfeszültségnél 1,25 m-nél

jobban annak legkedvezőtlenebb helyzetében sem közelítheti meg az áramvezetőt.

h)[400]

i)    Szennyvíz-szikkasztó akna a területen újonnan nem létesíthető.

j)   A csapadékvíz elvezetés zárt befogadó hiányában nyílt árokrendszerrel oldandó meg. A csapadékvizeket hulladék és iszapfogó műtárgyon átvezetve a Kettőshatári út és a Negyvennyolcas utca mentén lévő nyílt vízelvezető árokba kell bejuttatni. A vízelvezetéshez felhasznált út menti árkokat a többletvíz mennyiség figyelembevételével kell méretezni és átépíteni. A befogadó „átkötő” csatornát alkalmassá kell tenni a tervezési terület felszíni vizeinek befogadására.

k)  A hulladékgyűjtő tartályok csak telken belül, vizuálisan takarva helyezhetők el. A hulladéktartályok rendszeres ürítéséről (nyári hónapokban minimum 2 naponta) és tisztításáról gondoskodni kell. A piac üzemeltetéséből származó esetleges környezetszennyezés megszüntetéséről a piac üzemeltetője köteles gondoskodni.

l)   A helyhez kötött zajforrások (például friss zöldség-gyümölcs raktározásra szolgáló hűtőház) telepítése előtt minden esetben igazolni kell, hogy a zajforrás üzemelése közben sehol sem okoz a meglévő zajterheléshez további járulékot.

m) A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet 2/1 mellékletének IV/b ábrája szerint a terület szennyeződésérzékenységi besorolása A – fokozottan érzékeny terület. A Korm. rendelet 2/1 melléklet I/b ábrája szerint a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló prioritási sorrend szerinti besorolása C2 – kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségű terület.

20.  SZEGED, HOLT-MAROS – DERKOVITS FASOR – KOVÁCS UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE, VALAMINT TOROCKÓI UTCA – FŐ FASOR – HOLT-MAROS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (HM) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

89. §

(1)[401]  A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki.

(2)[402]  Rendeltetési zónák sajátos előírásai

Az Lke ^(k) jelű zónában telkenként legfeljebb két rendeltetési egységet szabad elhelyezni. E rendeltetési egységek lakó vagy korlátozott ügyfélforgalmú szolgáltató, ill. iroda rendeltetési egység lehet (pl. ügyvédi iroda, orvosi rendelő stb.).

(3)[403] A kialakult szabályozási kategóriába tartozó építési zónák sajátos előírásai. A szabályozási tervlap a 400050(HM) és a 400053(HM) jelű építési zónákat jelöli.

a)   Ha egy telken – a b) pont szerinti kivételtől eltekintve – több beépítési mód is alkalmazható lenne, akkor:

      -    ha az építési hely szélessége a 7,00 métert és azt meghaladó méret esetén a szabadonálló,

      -    ha ennél keskenyebb, az ikerházas beépítési módot kell alkalmazni.

b)  A nem beépített telekkel szomszédos telek zártsorú, vagy oromfalas oldalhatáron álló beépítésű, és e beépítés hosszú távon is fennmaradónak tekinthető, az új épületet egyik oldalán ahhoz zártsorúan csatlakozva, ellentétes oldalán oldalkerttel kell elhelyezni. Ezen előírást szabadonálló épület bővítése esetén is megfelelően alkalmazni kell.

c)  Nyúlványos telek kialakítása esetén a meglévő épület beépítési módjának meghatározása szempontjából a teleknyúlvány oldalkertnek tekinthető.

d)  A nem beépített telek szomszédságában különböző mélységű előkertek alakultak ki, az építési vonalat úgy kell meghatározni, hogy az ne legyen közelebb a kisebb mélységű előkerthez tartozó épületéhez, mint a nagyobb mélységűéhez.

(4)[404]    A nem kialakult szabályozási kategóriába tartozó építési zónák sajátos előírásai.

A szabályozási tervlap

-   az Lke^(k) 412453 (HM)

-   az Lke 412653 (HM)

építési zónákat jelöli ki.

a)  Azokon a telkeken, ahol a szabályozási tervlap épületsarok elhelyezésére vonatkozó építési vonalat határoz meg, az épületet a telek nem közterületi határával párhuzamosan kell elhelyezni.

b)[405]Új épületek alapozását az általános érvényű előíráson túlmenően minden esetben talajmechanikai szakvélemény alapján kell megtervezni.

c)  A szabadonállóan elhelyezett épületek közterületre merőleges hosszára vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha a SZÉSZ értelmezése szerint melléképületnek minősülő szabadonállóan elhelyezett építményt nyaktag jelleggel kialakított épületrész köti össze a főépülettel.

d)[406]Ahol a szabályozási terv épületsarok helyét meghatározó építési vonalat jelöl, az épületek tömegét

a) oromfalas formában, a 40 és 45º közti szimmetrikus tetőhajlású oromfalas tömeg legfeljebb 10,00 méter szélességgel való kialakításával,

b)[407]10,00 méternél szélesebb épület esetében olyan összetett épülettömegként, amely az a) pont szerint kialakított fő épülettömeg(ek)ből és az ahhoz (azokhoz) képest legalább 3,00 méterrel hátrébb húzott, de teljes homlokzatukkal az építési helyen belül maradó melléktömeg(ek)ből áll.

(5)   Építési zónák sajátos általános előírásai

a)  Nyúlványos telkek kialakíthatók.

b)  A közterülettel közvetlen nem határos telkek magánútról is megközelíthetők. A magánutat úgy kell kialakítani, hogy az egyes telkek személygépkocsival biztonságosan megközelíthetők és az út alatt a közös közműbekötések elhelyezhetők legyenek. A magánút telekszélessége legalább 4,0 m legyen.

c)  A több építési zónába tartozó telkek megosztás nélkül is – a beépítésre vonatkozó előírások betartásával, egy összefüggő építési helyen belül – megkötés nélküli számú épülettel beépíthetők, de új főépület elsőként – ha a terv ilyet tartalmaz – csak a szabályozási terven meghatározott építési vonalon építhető.

d)  Melléképületek a telkek közös határán is elhelyezhetők tömbösített formában.

e)[408]

(6)   Egyéb sajátos előírások

a)[409]A II. rendű közlekedési célú közterületen gépjármű-parkoló nem létesíthető.

b)[410]A közlekedési célú közterületek főbb jellemzőit a 25. sz. mellékletben található közterület keresztszelvényeinek megfelelően kell kialakítani.

c)  A közparkban és az azzal szomszédos közterületen új légvezeték nem létesíthető.

d) A közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közműáthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli. A területtel kapcsolatos valamennyi költség a terület tulajdonosait terheli.

e)  A villamos fogyasztómérőket az utcai épület homlokzatába süllyesztett, ill. kerítésbe épített mérőszekrényben kell elhelyezni.

f)  A Torockói utcai hálózat megerősítésével a szabadvezetéket kötegelt légkábelre kell cserélni a fasor védelme érdekében.

g)  Nem lakó rendeltetési egység csak a „kialakult” besorolású építési zónában engedélyezhető.

h)  Az építési engedélyezési eljárás során az engedélyezésben részt vevő érdekelt hatóság a SZÉSZ előírása szerinti – a létesítményben tervezett tevékenység zajszintjére vonatkozó – nyilatkozat igazolására szolgáló szakvélemény benyújtását is előírhatja.

i)   Vízügyi szennyeződésérzékenység szempontjából a terület a „B” (érzékeny” kategóriába tartozik; az ide vonatkozó, „a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról” szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásait ennek megfelelően kell alkalmazni.

j)   A Holt-Marosba csak a közüzemi hálózatból származó tisztított csapadékvizet szabad bevezetni.

21. SZEGED, SZABADKAI ÚT 24009/2 HRSZ.-Ú TERÜLET – VOLT ZALKA LAKTANYA – ÉS A HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEKRE (SZ) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

90. §

(1)[411]  A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt ingatlanokra terjed ki.

(2)[412]  A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli

-   Lke 412553 (SZ)

-   Lke 413352 (SZ)

-   Lk 3151XY(SZ)

-   Lk 3153XY(SZ)

-   Gksz 51267Z (SZ)

(3)   Az Lke 412553 (SZ) jelű és az Lke 413352 (SZ) jelű építési övezetekben

a)[413] egy telken csak egy lakóépület helyezhető el, a meglévő épületek nem bővíthetők. Különálló melléképület csak kerékpártároló céljára engedélyezhető. A kerékpártárolók egységes kialakítása érdekében a terveket az illetékes tervtanáccsal véleményeztetni kell.

b)  a telkeken a fő- és kiszolgáló létesítmények a szabályozási tervlapon feltüntetett építési vonalon, annak legalább 50%-át igénybe véve az építési helyen belül helyezhetők el.

(4)[414] Az Lk 3151XY (SZ) jelű építési övezetben

a)  zártsorú beépítési móddal lakóépületek, sorgarázsok helyezhetők el,

b) az egyes telkeken az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy lakóépületrész lakóépülethez, garázsrész garázshoz csatlakozzon, tűzfallal elválasztva. A csatlakozó épületrészek tetősíkjának dőlésszöge azonos legyen,

c)  a lakóépületrész utcai homlokzatmagassága max. 6,50 m, a garázsrészé max. 3,50 m lehet,

d)  az előkert mélysége a lakóépületrésznél 5,0 m, a garázsrésznél min. 6,0 max. 7,0 m,

e)  a garázs- és parkolótelken a beépítés mértéke max. 75%, az építménymagasság max. 3,50 m lehet.

f)[415]a zártsorúan elhelyezett épületek csak a szomszédos épületekkel azonos, vagy közel azonos (38-42º) dőlésszögű nyeregtetővel fedhetők le. A tetőfedés anyaga lemez vagy bitumenes zsindely (tegola) nem lehet.

(5)[416]  Az Lk 3153XY (SZ) építési övezetben

a)  az előkertek mérete meglévő fasorok megtartásával 3,0-8,0 m között változhat a szabályozási tervlapon jelölt módon. Az épületek utcai homlokzathosszának min. 1/3 része az építési vonalon kell legyen, 2/3 része + 1,0-1,5 m között változó módon attól eltérhet;

b)  a beépítés mértéke a garázstelkek kivételével 60%, garázstelkeken max. 75% lehet;

c)[417] a lakó- és szolgáltató – kereskedelmi épületek építménymagassága, zártsorúan elhelyezett épületeknél nem lehet több 7,50 m-nél. Ezen építménymagassági érték az épület egyik homlokzatán sem léphető túl. A sorgarázsok építménymagassága max. 3,50 m lehet;

d)  a lakóépületeket és a garázsokat nyeregtetővel kell fedni, amelynek dőlésszöge lakóépületeknél 30-40º között, sorgarázsnál 15-30º között változhat. Egy garázssoron belül csak azonos hajlású tető alkalmazható.

(6)[418]  A Gksz 51267Z (SZ) jelű építési övezetben

a)  az épületek szabadonállóan helyezhetők el 5,0 m-es elő-, 6,0 m-es oldal- és hátsó kertekkel. Meglévő, megmaradó épület esetében az előkert mérete az adottságoktól függő;

b)  a telkek beépítésének mértéke max. 50%, az építménymagasság 3,5-7,5 m között változhat.

(7)[419]  Egyéb sajátos előírások

a)[420] A közlekedési célú közterületeket, ill. közforgalom számára megnyitott magánutakat a jelen rendelet 25. sz. mellékletében bemutatott út mintakeresztszelvények szerint kell kialakítani.

b)[421] A közművezetékek számára szükséges, a jelen rendelet 25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényeken jelölt védőtávolságok betartása.

c)  A terület biztonságos elektromos energiaellátása érdekében a 3 db transzformátor állomás részére kijelölt helyet, továbbá a 10 kV-os tápkábel keresztszelvényeken feltüntetett nyomvonalát a védőtávolsággal együtt fent kell tartani.

d)  A közpark övezetben

1. pihenőpark, játszótér és burkolt labdapálya alakítható ki, fedett esőbeálló, árusító pavilon, képzőművészeti alkotás helyezhető el;

2.  a területet legalább 70%-ban növényzettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani;

3.  a beépítettség mértéke max. 5% lehet;

4.[422] a jelen rendelet  25. sz. melléklet szerinti keresztszelvényekben a meglévő és a tervezett fasorok számára biztosított védőtávolságot, illetve ültetési helyet meg kell tartani.

e)  A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózathoz kapcsolódó közutak kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület ingatlantulajdonosát terheli.

f)  A közlekedési és közmű területek önálló helyrajzi számmal magánútként is kialakíthatók, de azokon az akadálytalan közforgalmat ez esetben is biztosítani kell és a közlekedési felületek karbantartását egységes kezelő szervezetnek kell végeznie.

22.  SZEGED, SÁNDORFALVI ÚT – VASÚTVONAL – KÖRTÖLTÉS KÖZÖTTI TERÜLET (S) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

91. §

(1)[423]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt telkekre terjed ki.

(2)[424]  A Gksz 512874 (S) építési övezetben az alábbi sajátos előírásokat kell megtartani:

a)  A 46. § (6) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni, ha

1.  az építési vonalra illeszkedik a tervezett épület,

2.  a telek területe nem nagyobb 20 000 m²-nél.

b)  Az oldalkert legalább 5,0 m, az előkert azokon a helyeken ahol a szabályozási tervlap nem rögzíti 5,0 m.

c)  A telek beépített területe és a burkolt felülete együttesen legfeljebb 67% lehet.

d)  Az építési zóna magassági előírását a SZÉSZ 3. sz. táblázata szerint kell alkalmazni, kivéve:

1.  ha a tervezett épület a szabályozási tervlapon rögzített tervezett nagyfeszültségű vezeték védőterületére esik – ez esetben az épület bármely része 7,0 m-nél magasabb nem lehet;

2.  ha az épületben alkalmazott technológia eltérő épületmagasságot igényel és a telek területe meghaladja a 10 000 m²-t az építménymagasság ez esetben sem haladhatja meg a 9,0 m-t.

e)  A zöldfelületi fedettség legalább 33% legyen. A gyephézagos burkolat a zöldfelület számításánál zöldfelületként nem vehető figyelembe.

(3)[425] A közlekedési célú területek önálló helyrajzi számmal magánútként is kialakíthatók, de azokon az akadálytalan közforgalmat ez esetben is biztosítani kell és a közlekedési felületek karbantartását egységes kezelő szervezetnek kell végeznie.

(4)[426] A szabályozási tervlapon jelölt „Evk” jelű zóna közterület, amelynek területén földbe fektetett közmű vezetéket, nagyfeszültségű elektromos légvezetékeket, ezen felül a terület legfeljebb 30%-án kiszolgáló utat és gépkocsi parkolót szabad elhelyezni és fenntartani.

A zónát a jelen rendelet 25. sz. mellékletében lévő vonatkozó út mintakeresztszelvények figyelembe vételével kell kialakítani.

(5)   A felszín szennyeződésérzékenysége szempontjából a terület a „C” kategóriába tartozik; az ide vonatkozó (a jelenleg hatályos 33/2000. (III. 17.) Korm. számú) rendelet előírásait ennek megfelelően kell alkalmazni.

(6)   Külön eljárás keretén belül kell kijelölni a tervezési területről kikerülő és szomszédos mély fekvésű terület feltöltésére alkalmas talajok központi hulladéklerakó helytől eltérő elhelyezését. Ezeket a talajokat elsősorban a területtel határos mély fekvésű területrészek feltöltésére kell felhasználni.

(7)[427] A csapadékvíz tározóba kizárólag csapadékvizet szabad vezetni. A csapadékvíz elvezető rendszerbe szennyvizet még tisztítva sem szabad vezetni, a csapadékvíz befogadóba csak a Gksz rendeltetési zóna csapadékvizei vezethetők. Építési telek szennyezett burkolt felületéről csak előtisztítás után vezethető a csapadékvíz a hálózatba.

23.  SZEGED, HOSSZÚ UTCA KÖRNYÉKÉRE (HK) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

92. §[428]

(1)   A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A belterületbe vonás, a belterületbe vonás miatti földvédelmi járulék, valamint a közutak és a közművesítés (beleértve a jelenlegi hálózatra való rácsatlakozást és az esetleges közmű- áthelyezéseket is) kiépítésének valamennyi költsége az érintett ingatlanok tulajdonosait terheli.

(3)   A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli
-Kke 5129Y5 (HK)

-Lke 41255X (HK)

(4)   A Kke 5129Y5 (HK) jelű övezet sajátos előírásai:

a)    az építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázat betartása mellett további előírás, hogy a területen áthaladó közműveket közterületre kell kihelyezni.

b)   A beépítés mértékére vonatkozó „Y” kód a SZÉSZ-ben a „6” kódhoz rendelt 40 %-os beépítéshez tartozó 45 %-os zöldterületi fedettséget 40 %-ra módosítja. A SZÉSZ 36. § (5) bekezdése nem vonatkozik az építési zónára.

c)    Az előkert legkisebb mérete a Zápor út mentén 5,0 m, a tervezett gyűjtőút felől 10 m, a csapadékvíz-elvezető árok mellett 6,5 m.

d)   A Kke övezet határán – a lakóterület felől – a zaj- és porvédelem érdekében – telken belül cserjeszinttel kettős fasort kell telepíteni.

e) Lakóterület felőli árufeltöltés esetén a szabályozási vonalon min. 4,00 m magas zajvédő, a közterület felől kúszónövénnyel fedett tömör kerítés építendő a várható környezetszennyezés mérséklésére.

f)   A Hosszú utcát lezáró, Zápor utca mellé kerülő épület három térfalának homlokzatán (a parkoló felőli oldal kivételével):

fa) a sajátosan helyi anyaghasználat is jelenjen meg: tégla, kerámia, nemesvakolat

fb) a térfal-homlokzatok kompozíciója tükrözze az egységet és adjon átmenetet a kertvárosi környezethez

g) A gyalogos felületek térburkolatának szín- és formavilágát, az anyagfajtákat az épülettel összhangban, látványelemekkel gazdagítva kell megvalósítani.

h)  A telken belüli zöldfelületeket legalább kétszintes növényzettel kell megvalósítani, melyek összetételét – gyepszint + cserje, vagy fa, cserje +lombkorona stb. – kertészeti kiviteli tervben kell meghatározni.

ha)A három parkolóhelyenként számított 1 db lombos fa 25%-a a parkoló területek szélein kijelölt zöldterületeken is elültethető.

hb)A 10 m²-nél kisebb parkosított terület zöldfelületként nem vehető számításba.

hc)A növényzet telepítését kertészeti kiviteli terv alapján kell elvégezni, legkésőbb az egyes épületek használatbavételi eljárásáig.

hd)A parkolókat elválasztó zöldsávban és a parkolók mellett 2x iskolázott, sorfa minőségű, 14/16 cm törzskörméretű, nagy lombkoronájú (pl. platán, kőris, hárs, stb.) fákat kell ültetni és a zöldsávokat talajtakaró cserjével kell betelepíteni. Az ingatlan tulajdonosa a zöldterület fenntartásáról a kipusztult fák pótlásáról köteles gondoskodni.

(5)   A Lke 41255X (HK) sajátos jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve az építménymagasságra vonatkozó előírást. Az építménymagasság 4,50-6,00 méter között változhat. További előírás, hogy a telkek közterületek felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

(6)   Egyéb sajátos előírások:

a)  A szabályozási tervlapon jelölt 1600 m² területű közkerten csak játszótéri berendezések és max. 30 m² alapterületű esőbeálló helyezhető el.

b)  A közlekedési területek főbb jellemzőire a 84. § (3) bek. a) pontjának rendelkezései irányadóak.

c)  A biztonságos csapadékvíz-elvezetés érdekében a szabályozási terven jelölt út­koronaszinteket tartani kell.

d)  A csapadékvíz elvezető árkot burkolt fenekű nyílt árokként kell kialakítani.

e)  A 6 bar-os gázvezeték nyomvonalát a közterületek kitűzési tervének készítésével egy időben 50,00 méterenkénti kutatóárkokkal pontosítani kell.

f)   A területen áthaladó 6 bar-os gázvezeték tengelyétől családi házas lakóterületen mindkét irányban 7,15-7,15 méter, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet mentén 9,15-9,15 méter védőtávolságot kell betartani a mindenkori üzemeltető érdekkörében.

g)  A középfeszültségű elektromos légvezetékek tengelyétől mindkét irányban 3,50-3,50 méter építési korlátozás alá esik. A vezetékek alatt az MSZ 151/1 és /5 lapjai szerint a villamosmű biztonsági övezetéről szóló, mindenkor hatályos jogszabály előírásainak betartásával parkolóhelyek kialakíthatók, alacsony növésű fák, cserjék telepíthetők.”

24.  SZEGED, DÉLÉP IPARTELEP ÉS KÖRNYÉKÉRE (D) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

93. §

(1)[429] A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli ki:

-   Ge 51187X (D)

-   Ge 51197X (D)

-   Ge 51199X (D)

(3)   A (2) bekezdésben felsorolt építési övezetek sajátos előírásai

a)[430] A (2) bekezdésben felsorolt építési övezetekben a SZÉSZ 1-3. táblázat előírásait kell alkalmazni, kivéve az épületek építménymagasságára vonatkozó előírásokat. Az épületek építménymagassága legfeljebb 15,0 m lehet.

b)  További előírások

1. Az oldal- és hátsókertek mérete mindenütt min. 6,0 m. A 6,0 m-es homlokzatmagasságot meghaladó építmények mellett minimum a homlokzatmagasságnak megfelelő oldal- és hátsókert méretet kell betartani. Az előkert méretét a szabályozási tervlap tünteti fel: általában 10 m. A hosszú távon is megmaradó épületek esetében ez adottságoktól függő.

2.  A telkek közterületek felőli homlokvonalán és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető. A telken belüli tulajdoni határok csak áttört kerítéssel választhatók el.

(4)   Egyéb sajátos előírások

a)  A szabályozási tervlapon jelölt 5. sorszámú magán út területet közművezetékek számára kell fenntartani.

b)  A 16886 hrsz.-ú Tejipari útnál végződő iparvágány számára 10 m széles magán út területet kell biztosítani.

c)  A 20 és 35 kV-os légvezetékek mentén a vezetéktengelytől 3,5-3,5 m védőtávolságot biztosítani kell.

d)  A 6 bar-os gázvezetékek mentén 7,5-7,5 m-es biztonsági sávot beépítetlenül szabadon kell hagyni.

e)  A tömbön belül haladó, több telket is ellátó, társasági tulajdonban lévő kommunális vezetékeket felújításuk, építésük során a közlekedési területekre kell kihelyezni.

f)   Az átmenetileg telken belül maradó, több telket is kiszolgáló vezetékek nyomvonalát a karbantartás, hibaelhárítás érdekében szabadon kell hagyni.

g) Telekterületen haladó elektromos kábelcsatorna, valamint a két transzformátorállomást összekötő kábel hosszabb távon is a helyén marad.

h)  A nagyobb – 20 gépkocsi férőhelyet meghaladó – parkoló felületeket 6 parkolóhely/1 db előnevelt, nagy lombkoronájú fával kell beültetni.

25.[431] SZEGED, VÁSÁRHELYI PÁL U. – KOSSUTH L. SGT. – TERÉZ U. – PULCZ U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLETRE (RU) – RUHAGYÁRI TÖMBRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

94. §[432]

(1)   A sajátos előírások hatálya Szeged belterületén a Vásárhelyi Pál u. – Kossuth L. sgt. – Teréz u. – Pulcz u. által határolt területre (ún. Ruhagyári tömb) terjed ki.

(2)  A szabályozási tervlapon feltüntetett irányadó telekhatároktól való eltérés a SZÉSZ, az országos érvényű rendelkezések, valamint jelen rendelet előírásainak betartásával engedélyezhető.

(3)   Építési övezetekre vonatkozó általános előírások

a)    Az (1) bekezdésben körülhatárolt területen a Terv az alábbi építési övezetet jelöli ki:

Ge 502069 (RU)

b) A szabályozási tervlapon bontandóként jelölt épületek hasznosítása csak ideiglenes jellegű lehet, azokon építésügyi hatósági engedélyköteles beavatkozás a bontás kivételével nem végezhető.

c)  Bontást követően új épület csak a szabályozási tervlapon jelölt építési helyen belül helyezhető el.

d)[433] A belső telekhatárok mentén tömör kerítés nem létesíthető.

(4)  Ge502069 (RU) jelű építési övezetben a SZÉSZ 1-3. táblázatának előírásai mellett az alábbi sajátos előírásokat is meg kell tartani.

a)  Az övezetben újabb gyermeknevelési-oktatási intézmény nem helyezhető el. A jelenleg működő intézményt bővíteni nem lehet.

b)  Az újonnan építhető épületek építménymagasságának megállapításánál mértékadó épületként a víztorony (4. sz.) nem vehető figyelembe.

c)  Az épületek építési vonallal párhuzamos homlokzatai közül, az ahhoz közelebbinek min. 60%-ban az építési vonalra kell kerülni.

d)  Az 1. és 2. sz. épületek között az oldalkertek mérete a két épület közötti merőleges távolság felével egyezhet meg.

e)[434] A szabályozási tervlapon jelölt területen parkolólemez létesíthető, max. 3,0 m építménymagassággal.

f)[435]

(5)  Egyéb előírások

a)  A Kossuth L. sgt. déli oldalán – a jelenlegi M5-ös főközlekedési út bevezető átkelési szakaszának 168+350 km szelvényében – egy új kapubejáró létesíthető, melyet kizárólag jobbra kis ívben történő kanyarodással vehetnek a járművek igénybe.

b)  A Teréz utcai sarokkapu gépjárműforgalmát meg kell szüntetni.

c)  Az új bejáratok, kapuk kialakítása során megszűnő közterületi parkolókat pótolni kell a kapu kialakításában érdekelteknek.

d)  A területen villamos légvezeték nem építhető.

e)  A város zöldfelületi rendszerének részét képező elemeket – intézménykeretek, zöldsávok, fasorok – a tervezési területen a terv szerint kell megtartani, illetve kialakítani.

f)   A szabályozási tervben jelölt értékes, idős faállomány védendő.

g)[436] Környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenység a területen nem engedélyezhető.

h)[437] A teljes tervezési területen a kialakult és tervezett beépítés, valamint a talajvíz és a talaj védelme érdekében szennyvíz szikkasztás még átmenetileg sem engedélyezhető. 

i)[438] A helyi egyedi védelemben részesített kerítésszakaszon új kapu legfeljebb egy téglapillér bontásával alakítható ki.

26.[439]  SZEGED KIEMELT GAZDASÁGI ÖVEZETRE (G) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

95. §[440]

(1)   A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A szabályozási tervlap az, alábbi sajátos építési zónákat jelöli:

Gksz 512966,

Ge - 512976 (G),

Kk+f  51286X (G),

Ln  50085X (G),

Kk+f  512Y6X (G),

Gksz  512Y66 (G),

Gksz 512945 (G),

Ge 512965(G),

Vk 512X77 (G),

Gksz 511X7X (G)

Gip 511X58 (G)

(3)   Az építési zónák telkein a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatait kell alkalmazni a (4)-(13) bekezdésekben felsorolt kivételekkel.

(4)   A Vk 512X77 (G) jelű építési övezet telkein:

a)  a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, amelynek minimális mérete X = 1,0 ha,

b)   a kialakítandó előkert: 10,0 m,

c)    a biztosítandó min. zöldfelület: 20%, amelynek 50%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(5)   A Ge 512976 (G) és az Gksz 512966 jelű építési övezet telkein:

a)  a kialakítandó előkert min. 10,0 m

b)  a SZÉSZ szerinti zöldterületi fedettség mértéke csak többszintes növényállomány esetén csökkenthető.

(6)   A Kk+f 51286X (G) jelű építési övezet telkein:

a)  a kialakítandó előkert min. 10,0 m

b)  az építménymagasság legnagyobb értéke max. 20 m lehet.

(7)   Az Ln 50085X (G) jelű építési övezet telkein:

a)  az előkert mérete min. 5,0 m lehet

b)   az építménymagasság legnagyobb értéke max. 20 m lehet.

(8)   A Ge 512965 (G) jelű építési övezet telkein:

a)  a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, továbbá

b)  a kialakítandó előkert: 10,0 m,

c)  a biztosítandó min. zöldfelület: 40%, amelynek 70%-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(9)   A Kk+f 512Y6X (G) jelű építési övezet telkein

a)  a kialakítandó előkert min. 10,0 m

b)  a telkek mérete 1,0 hektárnál kisebb nem lehet

c)  az építménymagasság legnagyobb értéke max. 20 m lehet. 

(10) A Gksz 512Y66 (G) jelű építési övezet telkein

a)  a kialakítandó előkert min. 10,0 m

b)  a telkek minimális mérete 1,0 ha, max. mérete 2,5 ha lehet.

(11) A Gksz 51l X7X (G) jelű építési övezet telkein:

a)  a SZÉSZ l -3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, valamint a legkisebb zöldfelület értéket,

b)    teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha,

c)  a kialakítandó előkert: 8,0 m,

d)  a biztosítandó min. zöldfelület: 20%, amely az OTÉK szerint számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be

e) legnagyobb építménymagasság 20,0 m.

(12) A Gksz 512945 (G) jelű építési övezet telkein:

a)  a SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, továbbá

b)  a kialakítandó előkert: 10,0 m,

c) a biztosítandó min. zöldterület: 40 %, amelynek 70 %-a az OTÉK alapján számított háromszintes növényállománnyal telepítendő be.

(13) A Gip 511X58 (G) jelű építési övezet telkén:

a)  A SZÉSZ 1-3. sz. táblázatának előírásait kell alkalmazni, kivéve a teleknagyságot, a legkisebb zöldfelület értéket és az építménymagasságot: a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében.

b)  a teleknagyság minimális mérete X = 1,0 ha

c)  a kialakítandó előkert: 8,0 m

d)  a biztosítandó minimális zöldfelület: 40% az OTÉK szerint

e) a legnagyobb építménymagasság a telepítendő technológia vagy technológiai szempontból szükséges építményrészek (pl. kémény, torony, különleges adottságú csarnokrész) esetében a külön jogszabályban meghatározott hatáskörrel rendelkező tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével a szükséges mértékig növelhető.

f)   A beépítettség és a technológiai lehetőségek függvényében, a telekhatárok mentén cserjesávval kísért kettős fasort kell elhelyezni minimum 8 m szélességű zöldsávban. A fatelepítéskor a kétszer iskolázott, oszlopos lombkoronát nevelő fákat kötésben kell ültetni. A cserjesáv a fák tövétől számított 50 cm-re telepíthető. A burkolatlan (szabad) talajfelületeket gyepesíteni kell. Amennyiben a beépítés ütemezetten valósul meg a későbbiekben beépítésre kerülő területet gyepesíteni kell.

g)  A zóna területének mindenkori tulajdonosa a beruházás megvalósítása érdekében településrendezési szerződést köt Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával a közúti és közműfejlesztésekről.

(14)[441]A Zm1 jelű magántulajdonú közcélú zöldzóna területén bekötő út, fásított parkoló és dísztér helyezhető el. A zöldterületi fedettség min. 30%. A zöldzóna közhasználat elől nem zárható el.

(15)[442]A Zm2 jelű magántulajdonú közcélú zöldzóna területén max. 1,0 ha méretű záportározó helyezendő el, zöldterületi fedettsége min. 40%. A tározó biológiai egyensúlyáról, min. 1,0 m-es vízmélységről és levegőztetésről száraz időben is gondoskodni kell. A zöldzóna közhasználat elől nem zárható el.

(16) A „t” helyi tájképvédelmi zóna területére egységes, a kultúrtörténeti adottságokat figyelembe vevő tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(17) Az mZp-I.-II.-III. „Intézményterületen belüli közkert” területén sportpályák és rekreációs létesítmények is elhelyezhetők.

a)  a terület 50%-át fásítani kell,

b)  zöldterületi fedettsége min. 70%,

c)  az összefüggő közkertek min. területe: mZp-I. 4,0 ha;            mZp-II. 8,0 ha; mZp-III. 12,0 ha.

d)  az „intézményterületen belüli közkert”-tel érintett I-III. tömbökben a telekalakítás feltétele - az egyéb feltételek teljesítésén túlmenően – a tömbökre készült tájrehabilitációs tervben foglaltak megvalósítása.

(18) Egyéb sajátos előírások

a)  Az építési engedélyhez részletes talajmechanikai szakvélemény csatolása szükséges.

b) A szabályozási tervlapon jelölt „Városkapu” területén – az egységes építészeti megjelenés biztosítására az építéshatósági engedélyezést az illetékes Tervtanács véleményezésének kell megelőznie, amelyben bizonyítani kell az egységes építészeti koncepció és arculat megvalósulását. Az illetékes Tervtanácshoz benyújtandó tervdokumentációt tanulmánytervvel kell alátámasztani. A Tervtanácsi dokumentációban az építészeti koncepciót bemutató tervlapon, a telekhatáron, illetve a feltáró utak mentén a beépítés ismeretében elhelyezhető, fa és cserjesorokat is ábrázolni kell.

c)[443]A Zm1 jelű zöldzóna és a Zm2 jelű zöldzóna -záportározó területét a szomszédos, elsőként induló beruházással együtt kell megtervezni és engedélyeztetni.

d)  A szabályozási tervlapon jelölt „telkeken belüli kötelező védőfásítást" a telekhatár mentén legalább 8,0 m széles, három fasort magába foglaló háromszintű ültetvényként illetve a szabályozási terven jelölt szélességben kell kialakítani.

e)  Az építési zóna előírásokban rögzített növénybeültetések teljesülését a használatba vételi engedélyezési eljárás során vizsgálni kell.

f)   A meglévő növényállomány megóvása érdekében az előírt zöldterületi fedettség mértékét a meglévő növényállomány megtartásával kell teljesíteni, amennyiben az őshonos és tájba illő, ellenkező esetben új növénytelepítés szükséges.

g)  A közutak szabályozási terven „kötelezően kialakítandó zöldsáv, fasor"-ként jelölt szakaszain legalább 1,50 m szélességű háromszintes (fa-, cserje- és gyepszint} növényzettel betelepített zöldsáv létesítendő.

h)  A szabályozási terven jelölt talajszennyezettséggel érintett területek beépítését csak a kármentesítés végleges befejezését lezáró kármentesítési monitoring zárójelentésnek a környezetvédelmi hatóság által kiadott elfogadó végzését követően lehet megkezdeni.

i)   A szabályozási terven „Átmeneti területhasználat"-ként jelölt működő aszfaltkeverő telep területén a jelenlegi funkció ideiglenes jelleggel fenntartható. A tevékenység befejezése után a terület rekultiválandó és a szabályozási terv rendelkezései szerint hasznosítható. A rekultivációról - a terület szennyezettségének felméréséről, a szennyezés megszüntetéséről, a terület helyreállításáról - a terület jelenlegi használója köteles gondoskodni.

j)   A beruházások megkezdése előtt a meglévő meliorációs berendezéseket (talajcsövezés) fel kell mérni és a tervezett állapotnak megfelelően kell átépíteni.

k)  A tervezési területen belüli teljes közműkiépítés a gerincvezetékhez való rácsatlakozásig, és a közút kiépítésének költségei az érintett ingatlanok mindenkori tulajdonosait terhelik.

l)[444] A 01392/5 és a 01392/2 helyrajzi számú magánutak, valamint azok folytatása a Cora áruházig közforgalom számára megnyitott magánútként alakítandók ki.

27.  SZEGED, SZABADKAI ÚT – MÓRAVÁROSI KRT. – KATONA UTCA – CSEREPES SOR ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (CS) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

96. §[445]

(1)   A sajátos előírások hatálya Szeged Szabadkai út – Móravárosi krt. – Katona utca – Cserepes sor által határolt területre terjed ki.

(2)  A szabályozási tervlap a Vk 5118X3(Cs) jelű sajátos építési övezetet jelöli. A zónában a SZÉSZ 1-3. sz. táblázat előírásait kell alkalmazni – kivéve a beépítettséget. A beépítettség nem haladhatja meg a 75%-ot és a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10%. A növényzettel fedett területbe nem számítható be a fásított parkoló.

(3)   [446]Az (1) bekezdésben körülhatárolt tömb régészeti érdekű terület. E területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell.

(4)[447] A gépkocsi parkolókat az OTÉK 42. § (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani; a fásítást előnevelt fákkal új várakozóhelyek építése esetén a parkoló építéssel együtt el kell végezni. Amennyiben a parkolóhely-sorokban nem osztható ki egyenletesen a legfeljebb 4 férőhelyenként egy db fa, akkor a telken belüli gépkocsi férőhelyek száma összesíthető, de ez esetben legfeljebb 3 férőhelyenként kell egy fát telepíteni a lehetőségektől függő kiosztással.

(5)[448] A Móravárosi körút és a Katona utca folytatásában kialakított út csatlakozásánál a szabályozási tervlap szerint közterülethez csatolandó területet közút javára le kell jegyezni.

(6)[449] A Móravárosi krt. és a telekhatárok közötti zöldsáv csapadékvíz elvezetésének megoldására szikkasztó árkot kell létesíteni. A Katona utca külső szakaszán a meglévő csapadékvíz szikkasztó árok teljes felújítása szükséges.

(7)[450] A szabályozási terv területén új létesítmények elektromos energiaellátását a Szabadkai úti 10 kV-os kábelről betáplált új transzformátor állomással kell biztosítani.

(8)[451] A Szabadkai út – Cserepes sor – Gólya utca meghosszabbítása a Szabadkai útig által körülhatárolt területen az építészeti megformálás és anyaghasználat egységessége érdekében a legjobb építészeti-műszaki megoldásra-, és a tervező kiválasztására az építési engedélyezést és  tervezést megelőzően építészeti tervpályázatot kell rendezni.

28.  SZEGED, LONDONI KRT. BAKAY NÁNDOR UTCA – DR. BOROSS JÓZSEF UTCA – RIGÓ UTCA KÖZÖTTI TERÜLET (L) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

97. §[452]

(1)[453]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A szabályozási tervlap a Vk5000X0 (L) jelű sajátos építési övezetet jelöli.

a) A zónában úszótelkek kialakíthatók, a szabályozási tervlapon jelölt építmények, építményrészek elbontását követően. A beépítettség mértéke az úszótelkeken 100%-os lehet.

b)  A zónába eső telkeken belül kerítés nem létesíthető.

c) A meglévő építmények átalakítása, bővítése, ill. rendeltetésének megváltoztatása esetén az eredetihez képest többletként jelentkező, el nem helyezhető gépjármű tárolási, parkolási igényt a hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint meg kell váltani.

d)  Az építési övezetben az épületek földszintjén újonnan lakások nem helyezhetők el.

(3)   Egyéb sajátos előírások

a) A Londoni körút és a Bakay Nándor utca mentén a falak és a födémek ajánlott léghanggátlási száma a lakó funkciójú épületek esetében legalább 50 dB, a nyílászárók ajánlott léghanggátlási száma legalább 35 dB. Az éjszakai használat nélküli intézmények esetében legalább 40, illetve 30 dB. Funkcióváltás esetében különleges zajvédelmet igénylő létesítménynél a zajvédelmet egyedi akusztikai tervezéssel kell biztosítani.

b)[454] A védett és védelemre javasolt fasorok tengelyétől 2,0-2,0 m-re közművezetékek nem fektethetők, mélyépítési munka nem végezhető.

c)[455] Parkolóház építésének feltétele a Bakay Nándor utca – dr. Boross József utcai kereszteződés átépítése.

29.  SZEGED – SZENTMIHÁLY KAPISZTRÁN UTCA – EGYENLŐSÉG UTCA – SPORTPÁLYA UTCA – PONTY UTCA MIKES KELEMEN UTCA – SZÉRŰSKERT UTCA KÖZÖTT FEKVŐ TERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

98. §[456]

(1)   A sajátos előírások hatálya Szeged – Szentmihály városrész Kapisztrán utca – Egyenlőség utca – Sportpálya utca – Ponty utca – Mikes Kelemen utca – Szérűskert utca közötti területére terjed ki.

(2)   A szabályozási tervlapon körülhatárolt sajátos előírások területén feltüntetett szabályozási elemek kötelezőek, kivéve a tervezett telekhatár, a tervezett utcanyitás, ill. utcanyomvonal-meghosszabbítás, valamint a javasolt területcsere jele.

(3)   Telekfelosztással létrehozott új telek közterületi kapcsolataként magánút akkor vehető figyelembe, ha az út szélességi mérete eléri a 8,0 métert, kivéve a meglévő zsákutca végén nyíló telket feltáró útszakaszt, amelynek szélessége minimum 6,0 méter.

(4)   Az (1) bekezdésben lehatárolt területen

a) süllyedésre illetve süllyedés-különbségre érzékeny szerkezet (pl. vasbeton koszorú nélküli alapozás és födém) nem építhető,

b)  kitermelt talaj padozat alá nem építhető be.

(5)   A szabályozási tervlapon „szabadon hagyandó közmű szolgalmi sáv” beírással és a jelmagyarázat szerinti jelöléssel megkülönböztetett területen a telektulajdonos(ok)nak tűrniük kell nyílt csapadékcsatorna építését és szabályszerű működését. A sávon belül fa nem telepíthető, építmény csak a csapadékvizek levezetése céljából létesíthető.

(6)   Az építési hely (2) bekezdés szerinti figyelembe vétele nem mentesít az általános érvényű (tűzvédelmi, vagyonvédelmi, egészségvédelmi stb.) előírások betartása alól.

(7)   Az épület(ek)et határoló falat legalább 3,0 méter hosszú szakaszával a szabályozási tervlapon bejelölt építési vonalon kell elhelyezni.

(8)   Telekalakítás (telekmegosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) során a keletkező telek építési helyét az eredeti telekre illetve telkekre a szabályozási tervlapon bejegyzett elő-, hátsó-, és oldalkert méretek határozzák meg.

(9)   Szomszédos telekkel közös határvonalon, vagy attól 3,00 m-en belül álló épülethomlokzat magassága legfeljebb 3,50 méter legyen, az építménymagasság zóna előírásának változatlanul hagyása mellett.

(10)

a)  Gépjárművel 8,0 méternél keskenyebb zsákutcáról megközelített telken új épület létesítése vagy a beépítettséget növelő épületbővítés akkor engedélyezhető, ha a zsákutca felőli kerítésnek a telek belseje felé való áthelyezésével legalább 18,00 m2 telekterület a telekhez tartozó, de a közterülettől el nem választott és a közforgalom elől el nem zárható gépjármű kitérő-, illetve beállóhelyként hasznosul.

b)  A kitérő, illetve beállóhely utcavonalra merőlegesen mért szélességi mérete legalább 2,0 méter legyen.

(11)[457] Az (1) bekezdés szerinti gépjármű kitérő-, illetve beállóhely területén építmény nem helyezhető el.

(12)[458] Közterülettel határos kerítésmagassága legfeljebb 1,8 m legyen.

(13)[459] Előkert mentén zárt kerítés nem létesíthető.

(14)[460] 6,0 méternél keskenyebb utcákban a közterület teljes szélességében pormentes vegyes használatú (út- és járda-) burkolat biztosítandó, a csapadékvíz vápában (burkolatban lévő kismélységű folyókában) való levezetésével.

(15)[461] Az egyes utcák földmunkával járó közműépítési munkái során biztosítani kell a létesítési engedéllyel rendelkező további közműnyomvonalak helyét.

30. MULTI ÉS INTERREGIONÁLIS LOGISZTIKAI CSOMÓPONT TERÜLETÉRE (L-CS) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

99. §[462]

(1)[463]  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A területet Kkö 5117X6 (L-CS) sajátos építési övezetbe kell sorolni. Az építési övezetben

a)  a SZÉSZ 1-3. táblázatainak előírásait kell alkalmazni, kivéve a zöldfelületi fedettség mértékét,

b)  a zöldfelületi fedettség nem lehet kevesebb mint 10%.

c)[464] építmény a Bakay N. utca felől előkert nélkül, a közterületi telekhatáron is elhelyezhető.

31.  SZEGED MÁTYÁS TÉR ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK (MT)

100. §[465]

(1)  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)  A szabályozási tervlapon feltüntetett „tervezett fa irányadó helye”, „irányadó parkrendezés (sétautak, díszburkolatok)”, „irányadó útburkolat-korrekció”, „irányadó szoborhely” jelének betartása nem kötelező, engedélyes illetve kiviteli tervek készítésekor el lehet tőlük térni.

(3)  Nem kötelezően betartandó, irányadó szabályozási elemeknek tekintendők a jelen rendelet 26. számú mellékletében (parkrendezési terv, növénylista) szereplő szakági javaslatok, melyektől el lehet térni a következők szerint:

a)  A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési terv növénykiültetési rendje, sétaútjai, burkolatai terepalakítási javaslatai K1 besorolású táj- és kertépítészmérnök vezető tervező által készített engedélyes vagy kiviteli terv alapján pontosíthatók. Útkorrekciói, parkoló elhelyezése kerékpárút vezetése, új gyalogosátkelő helye a tervezett elrendezés szerint valósítandó meg, a

kialakítási mód kisebb pontosításai a részletesebb tervezés során megengedettek.

b)  A 26. sz. mellékletben szereplő út-mintakeresztszelvények a részletesebb út- és közmű- tervezés, építés során kisebb méretbeli pontosításokkal betartandók.

(4)  A szabályozási terven „T” jellel megkülönböztetett beépítési mód a SZÉSZ egyik kategóriájával sem azonosítható, alkalmazása a (10) bekezdésben meghatározottak szerint történhet.

(5)  Épület engedélyezési tervéhez csatolni kell:

a) utcaképi fotót, legalább az adott és a közvetlenül szomszédos telkekre kiterjedően,

b)[466]

(6)  A Mátyás téri házszámozású telkeken

a)[467]

b)[468]

c)  reklám csak az épületben létesített funkcióhoz kapcsolódó lehet, és műanyagból nem készülhet.

(7)  A tervezési területen nyúlványos telek nem létesíthető.

(8)     Telekmegosztással vagy telekhatár- korrekcióval létesülő telkek mindegyike legalább 12,0 m átlagszélességű és utcafrontú legyen.

(9)     Lakóterületen telekösszevonással legfeljebb 40,0 m átlagszélességű és utcafrontú telek keletkezhet.

(10)     Épületek a szabályozási terven pontos méretekkel telkenként kijelölt építési helyen belül helyezendők el. A szabályozási terven:

a) „övezetre vonatkozó »H« építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül az adott övezetre megszabott építménymagasságú épület helyezhető el.

b)  „max. 4,0 m építménymagasságú építési hely határa” jellel ábrázolt építési határvonalon belül legfeljebb 4,0 m építménymagasságú és 6,0 méternél nem nagyobb gerincmagasságú épületszárny vagy  különálló épület helyezhető el.

(11)    A teleknek az építési hellyel érintkező közterületi határvonal-szakaszára legalább 50 %-ban ráépítendő(k) az épület(ek).

(12)    A 22,0 m-nél szélesebb utcafrontú telken, a közterületi határral végig fedésben lévő építési határvonal esetén a beépítés legalább 4,5 m-es szakaszon beljebb léptetendő , vagy legalább 6,0 m-es szakaszon megszakítandó. A beléptetés mértéke nem lehet kevesebb az utcavonaltól mért 6,0 m-nél.

(13)  A telek kötelező építési vonallal megjelölt oldalhatárára az épület határoló fala teljes hosszával ráépítendő, az oldalhatárhoz csatlakozó közterületi telekhatárának 4,5 m hosszú szakasza pedig kötelezően beépítendő megszakítás és beléptetés nélkül.

(14)  Az építési hely közterülettel szomszédos határvonalának a beépítetlen szakaszán 2,50 m-től 4,0 m-ig terjedő magasságú zárt téglakerítés építendő, a kapuk  tömör deszkázattal alakítandók ki, követve az Alsóvároson hagyományos építési módot.

(15)[469] Amely telken a szabályozási terv nem határoz meg kötelező építési vonalat, ott a telken a szabályozási terven ábrázolt, már meglévő épület utcavonal felé néző homlokzati síkjának vonalát kell építési vonalként kezelni. Az így kialakult építési vonal érvényes marad a meglévő épület bontását követően a telek új épülettel történő beépítése esetén is.

(16)     Telekhatár rendezés során a keletkező telkek építési helyét az új határvonalakhoz képest az eredeti telkekre a szabályozási terven bejegyzett kertméretekkel kell meghatározni.

(17)[470] Telekmegosztás illetve telekegyesítés esetén az eredeti „H” építménymagasságú építési hely határa és a 4,0 m építménymagasságú építési hely határa érvényes marad. A hátsó telekhatári 4,0 m építménymagasságú építési helyek egyesíthetőek.

(18) A telkek közterületi határán csak egy (saroktelek esetén egy-egy) db olyan bejárat nyitható, amely gépjármű-közlekedésre alkalmas.

(19)[471] Mátyás téri házszámozású épület és a Rákóczi utca Mátyás térre néző épületeinek közterülettel határos épülethomlokzata

a)  csak fából készült, vagy faanyaggal burkolt nyílászárókkal építhető;

b) vakolt, az Alsóvároson hagyományos - az illetékes Tervtanács állásfoglalásának ismeretében, a kulturális örökségvédelmi hatóság által elfogadott - színárnyalatú, festett falfelülettel vagy fagyálló vörös téglaburkolattal készüljön;

c)  szürke műkő, vagy fagyálló vörös tégla lábazatot kapjon.

(20)Mátyás téri házszámú

a) új épület, vagy épületbővítés szimmetrikus szögű 38-42^o magastetővel, hagyományos vöröscserép fedéssel létesítendő,

b)  épület közterületre néző tetőterének megvilágítására csak tetősíkban fekvő ablak engedélyezhető.

(21) A telkek (12) bekezdés szerinti kerttel megszakított utcai beépítésének engedélyezésekor előírandó egy előnevelt fa kiültetése a két utcai épület között; a fajtamegválasztáshoz irányadó érvénnyel figyelembe veendő a 26. számú mellékletben szereplő növénylista.

(22)  [472]

(23)A szabályozási terv szerinti „nem közlekedési célú közterület”-en

a)  meglévő, megszüntetendő  útkapcsolatokon  felújítás nem végezhető, parkolóállás nem létesíthető,

b)[473] szoborelhelyezés az illetékes Tervtanács és a kulturális örökségvédelmi hatóság által egyaránt elfogadott helyen és módon megengedett,

c) a zöldfelület rendezését a jelen rendelet 26. számú mellékletében szereplő növénylistából kell megtervezni és kivitelezni.

(24) A 26. sz. mellékletben szereplő parkrendezési tervben a Borbás utca folytatásában tervezett gyalogos átkelőhely a rálátási háromszög biztosíthatóságának esetében kötelező érvénnyel kialakítandó. Ha a részletesebb tervezés során kiderül, hogy a tervezett helyen az átkelőhely nem valósítható meg szabályszerűen, akkor az útburkolatnak a meglévő fasoroktól való kismértékű elhúzása engedélyezhető a „nem közlekedési célú közterület” rovására, vagy – ha az átkelőhely így sem hozható létre – a gyalogosok biztonságos átközlekedése érdekében gyalogosvédő sziget építendő.

(25)  Minden, a terepszintből kiemelkedő közmű műtárgy elhelyezését egyeztetni kell a kulturális örökségvédelmi hatósággal.

(26)  A területen az Alsóvárosi Búcsú idejére ideiglenesen kegytárgyárusító bódék szabadtéri  egyházi rendezvény idejére ideiglenesen széksorok, emelvény és egyéb a rendezvény lebonyolításához szükséges berendezések helyezhetők ki.

(27) A területen lévő VHTR-20/630 kVA transzformátorállomás megszüntetendő, felújítása, korszerűsítése, átépítése helyben nem engedélyezhető. Áthelyezésének javasolt helyszínét a szabályozási tervlap tartalmazza.

32.  SZEGED, MŰJÉGPÁLYA ÉS KÖRNYÉKE SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

101.§[474]

(1)  A rendelet hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre, valamint az azokkal határos közterületi kapcsolatokra terjed ki.

(2)   A telkek közterület felőli határvonalán csak áttört kerítés létesíthető.

(3) Jelen rendelet 27. sz. mellékletben szereplő keresztszelvények tagolása és a közművek elhelyezése irányadó szabályozási elem.

(4)   Köv - vasúti zóna sajátos előírásai:

A szabályozási terven jelölt méretekkel kialakított vasúti zóna területén a városi villamos vasúti hálózat részeként kihúzóvágány épülhet, a villamos forduló üzemeltetéséhez szükséges összes al- és felépítménnyel. A terület határán biztonsági védőkorlát, vagy kerítés építhető.

(5)   Köm - közlekedési és közmű rendeltetésű, közforgalom számára megnyitott magánút zóna a központi vegyes és a gazdasági - szolgáltató - kereskedelmi zóna területén kialakított telkek közlekedési és közműkiszolgálását biztosítja. A zóna területén az 27. sz. melléklet szerinti keresztszelvénynek megfelelően parkolóhelyek, valamint közművek helyezhetők el. A magánút területén elhelyezett parkolók az eredeti telken meglévő létesítmény parkolóigényébe beszámítandók. További telekalakítások esetén a parkolóhelyek számításánál a járműelhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkolóalap képzéséről és felhasználásáról szóló rendelet szerint kell eljárni.

(6)   Köü - időszakos használatú üzemi magánút rendeltetésű zóna előírásai:

A Szabadkai úthoz csatlakozóan kialakult üzemi út a IV. sz. Vízmű és védőerdő zóna kiszolgálására időszakosan, kizárólag üzemi forgalomra vehető igénybe. Az üzemi út használata a gyalogos és a közúti forgalmat nem akadályozhatja.

(7)   A tervezési terület külső közműcsatlakozásainak, azok vezetékeinek, illetve egyéb, a terület kiszolgálására szolgáló berendezéseinek, valamint a meglévő önkormányzati úthálózati kapcsolatok kiépítésének valamennyi költsége az érintett terület ingatlantulajdonosát terheli. A villamos forduló építésével egy időben a Szabadkai út D-i oldalán lévő fasort a végállomás és a Horgosi út között a hiányzó fákkal ki kell egészíteni.

33.     KERESZTTÖLTÉS UTCA - TÁPAI UTCA - MOLNÁR UTCA - CSABA UTCA ÁLTAL HATÁROLT TÖMBRE (KT) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

102.§[475]

(1)   A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   Az Ln- 5.0.0.0.6.0 (KT) jelű sajátos építési övezet előírásai:

a) A szabályozási tervlap szerinti építési helyen újonnan épülő, vagy bővítéssel keletkező létesítmény részére a meglévő úszótelek határok módosíthatók, illetve újak kialakíthatók.

b)  Az új épület és a meglévő panelház között a földszinten min. 2,0 m széles átjárót kell kihagyni.

c)  A szabályozással érintett területen meglévő legnagyobb építménymagasság max. 1,5 m-rel növelhető.

d)  A sávházak a tetőtér hasznosítása nélkül is lefedhetők 15-30° közötti hajlásszögű nyeregtetővel.

e)  A sávházak tetőtér hasznosítása esetén a meglévő építménymagasságot max. 2,5 m-rel meg lehet emelni. A tető hajlásszöge 15-30° között változhat.

f)   Az összeépült sávházakat zártsorú beépítésűnek kell tekinteni.

(3)   A Ge- 5.0.0.0.6.0. (KT)jelű építési övezet előírásai:

a)  A kialakult zóna városüzemeltetési létesítmények elhelyezésére szolgál.

b)  A távfűtőmű telkét a szabályozási terv szerint kell alakítani.

c)  A telekhatárok mentén csak áttört kerítés létesíthető.

d)  A létesítmények működtetéséhez szükséges személy- és tehergépjárműveket telken belül kell elhelyezni.

e)[476] A zóna területén lévő telek/telkek felületének 40%-át kertépítészeti terv alapján parkosítani kell.

(4)   A Z(KT) jelű övezet előírása:

A zónába kerülő sport-, illetve játék létesítményeket, valamint a terület parkosítását kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

(5)   A közlekedésre, parkolásra és közművekre vonatkozó sajátos előírások:

a)  A tömbön belül jelölt úthálózat és parkolóhelyek a lakótömb részei, irányadó elemek.

b)  A tömb határain kívüli, ahhoz kapcsolódó közterületeken elhelyezett - tervezett, vagy meglévő - parkolóhelyek 50%-a vehető figyelembe a tömb parkolási mérlegében.

c)  A járdaszintet +15,0 m-rel meghaladó használati szint esetén az épületeket túlnyomású vízvezetékről kell ellátni.

Távfűtő vezetékek fölé kerülő út,- vagy parkolóhely esetén azok megerősítéséről az építtetőnek gondoskodni kell.

34.  SZEGED, ARADI VÉRTANÚK TERE - DÓM TÉR - SOMOGYI UTCA- KORÁNYI FASOR - TISZA LAJOS KÖRÚT (AV) KÖZTI TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

103.§[477]

(1)  A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. A rendelet 84.§ előírásain túl a jelen szakasz rendelkezései is betartandók.

(2)[478] A közforgalom számára bármilyen formában igénybe vehető építési telkeken a növényzettel fedett felületek egységes kialakítását a városi főépítésszel egyeztetett kertépítészeti terv alapján történő kivitelezéssel is biztosítani kell.

(3)[479] Az mZp-2(AV) övezettel közvetlenül határos képzetes telek beépítésének feltétele a beépítés következtében megszűnő növényzettel fedett területtel egyenértékű új többszintes növényzettel fedett terület kialakítása a 3729 helyrajzi számú telken belül.

(4)  Az (1) bekezdésben meghatározott terület régészeti érdekű terület; e területen bármely, a talaj megbontásával járó munka tervezése során a tervezett munkákat a kulturális örökségvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell és a munkák hatósági engedélyezése során a hatóság szakhatósági engedélyét is be kell szerezni. A szakhatóság az engedélyét a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti megelőző feltárás elvégzéséhez kötheti.

(5)   A „VtF”(AV) jelű településközponti vegyes zónában csak a jelenlegi rendeltetés tartható fent.

(6)  Az épületeket a szabályozási terven rögzített szabályozási vonalak, képzetes szabályozási vonalak, illetve övezet határok közt kialakított építési telken, illetőleg telekrészeken a szabályozási terven megadott építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési helyen kívüli meglévő építmények sem vízszintes, sem függőleges irányban nem bővíthetők.

(7)[480]  Épületeket összekötő 3,0 méternél nem szélesebb híd vetülete az építési helyen kívülre is eshet.

(8)  A szabályozási terv szerint telken belül elkülönített ‚mV’(AV) jelű közlekedési és közmű terület felett a képzetes szabályozási vonalakkal lehatárolt telekrészeken álló épületeket összekötő legfeljebb 3,0 m széles híd a közúti űrszelvény biztosításával építhető.

(9)   A képzetes szabályozási vonallal lehatárolt telekrészek egyedi telekkel, továbbá közterülettel közös határa mentén az elő-, oldal és hátsó kertekre vonatkozó általános érvényű előírásokat be kell tartani, a nem közterülettel illetőleg egyedi telekkel közös határ mellett az elő-, oldal és hátsó kert méretét a szabályozási terv határozza meg.

(10) Ahol a szabályozási terv építési vonalat is megad, az épületek építési vonal felőli oldalának legalább kétharmadát a vonalra kell illeszteni, illetőleg a meglévő épületek kontúrját azon kell fenntartani.

(11) Közmű berendezés a telekhatártól legalább 3,0 méterre építési helyen kívül is telepíthető.

(12) Az építési telkek és a képzetes szabályozási vonalakkal elkülönített telekrészek területének legalább 10 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.

(13) A gépkocsi parkolókat telken belül is az OTÉK 42. §  (7) bekezdésben foglalt előírások szerint kell kialakítani, de a VtF(AV) építési zónákban 10-nél több férőhelyes parkoló egység egy helyen csak épületen belül alakítható ki.

(14) Az építési telken belül (ideértve az mV(AV) jelű közlekedési és közmű területeket is) kialakított gépkocsi parkolókat és utakat pormentes burkolattal kell kialakítani. A burkolat anyagának megválasztásánál a nyári hősugárzást is figyelembe kell venni.

(15) Az ingatlanok tulajdonosai a telken lévő burkolt és növényzettel borított felületek szakszerű karbantartásáról kötelesek gondoskodni.

(16) A szabályozási terv területén épületet és közmű igényes építményt csak teljes közművesítés biztosítása esetén szabad építeni, melyek kiépítése az ingatlan tulajdonosát terheli.

(17)[481] A vezetékeken kívül közmű létesítmények továbbá egyéb, általában közterületeken elhelyezett építmények (pl. pavilonok) - az engedélyezési eljárás fajtájától függetlenül - csak az örökségvédelmi szakhatóság kikötései szerint létesíthetők, mely előírhatja a terv illetékes Tervtanácson való bemutatását is.

(18) A sajátos előírások alkalmazása szempontjából képzetes telek a szabályozási terven az egyedi építési telken belül képzetes szabályozási vonallal körülhatárolt telekrész.

A képzetes telken álló épületek

-     megengedett legnagyobb beépített területének meghatározása során a képzetes telek nagyságát,

-     beépítési módja és telken való elhelyezése esetén pedig a képzetes telekhatárokat kell figyelembe venni.

35.  SZEGED, VOLT GYEVI TEMETŐ ÉS HATÁROLÓ KÖZTERÜLETEK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (GY)

104.§[482]

(1)  A sajátos előírások hatálya a Szeged, Budapesti krt. – Csillag tér – Retek utca – József A. sgt. által határolt területre terjed ki.

(2)  A Vt – 511896(GY) és Vk – 500050(GY) jelű építési övezetek telkein belül építési munkát folytatni az alábbi sajátos előírások szerint lehet:

a) Az építési övezetek frekventált helyzetéből adódóan, az esztétikus építészeti megformálás érdekében a terveket az illetékes tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani.

b) Az építési övezetekben az építménymagasság 9,0-12,5 m. Az építménymagasság számításának alapját képező homlokzatmagasság értéke nem lehet magasabb 15,5 m-nél. A közterületek felőli homlokzatok igényesen, azonos építészeti minőségben alakítandók ki. Az épület(ek) gépjármű kiszolgálását (áruszállítás, rakodás, egyéb üzemi tevékenység) a tömbbelső/telekbelső felől látványban takartan, zártan kell biztosítani. A József Attila sgt. felőli homlokzat felületek portálos kialakítással tervezendők. Átközlekedés biztosítása céljából – a környezettel való kapcsolat kialakítása érdekében – gyalogos forgalom számára a létesítendő épületek többirányú megnyitása szükséges.

  A 3000 m2-t meghaladó lapostető esetében zöldtetőt kell kialakítani, melynek minimum 50%-át az épület funkciójához köthetően hasznosítani szükséges. A monoton építészeti megoldások kerülendők, az épülettömegek tagolása szükséges.

c) A József A. sgt. felőli előkertben parkoló nem helyezhető el. Az előkertekben a korlátlan közforgalmú használatot biztosítani kell. Mindkét övezet előkertjét, a József A. sgt. nyugati határa mentén lévő zöldterületet és a József A. sgt.-i I. rendű közlekedési célú közterületet egységes és összehangolt közlekedési és kertészeti terv alapján kell kialakítani.

d) Közterülettel határos telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. 

e) Az övezetekben az előírt minimális zöldfelület az OTÉK 5. sz. melléklete alapján nem csökkenthető, valamint a SZÉSZ 57.§ (4) bekezdése alapján a parkolókként 1 fa telepítésével a parkoló felület nem vehető figyelembe zöldfelületként.

f) Közterületről látható reklámeszköz telken belül épületenként a homlokzat tömegéhez, nyílászárók osztásához illeszkedő módon és méretben helyezhető el. Az épületen kívül egy darab - az építménymagasságot meg nem haladó - totem oszlop telepíthető.

g) Az Emlékparkon belül a megemlékezést és pihenést szolgáló építmények (sétaút, pihenő és emlékhely, ivókút, illemhely, stb.) legfeljebb 2 %-os beépítettséggel elhelyezhetők. Nem létesíthető vendéglátó és testedzést szolgáló építmény, tornapálya, futópálya, játszótér.

h)  A felszíni és szabadtéri parkolók közforgalmú használatát folyamatosan biztosítani kell.

i) A Szamos u. és a Bite P. utca között kijelölt 500 férőhelyes parkolóház területén a parkolóház megvalósulásáig csak gépkocsi elhelyezését szolgáló funkció engedélyezhető.

j) A zóna építési telkén 10.000 m2-t meghaladó alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető, vagy ezt meghaladó méretűre nem bővíthető.

(3)  Az Ln-nagyvárosias lakóterületen a lakóépületek bővítésének szabályai:

2.   A területen a lakásszám nem növelhető.

3.   Az épületek bővítésének célja lehet lakásbővítés, közösségi hely kialakítása és annak bővítése, épület korszerűsítése.

4.   A lakóépület a vonatkozó előírások betartása mellett bővíthető a lakóépület kontúrvonalától számított legfeljebb 2,5 m távolságig, az úszótelek ennek megfelelően 3,5 m-ig bővülhet.

5.   A lakóépület bővítése az épület bruttó alapterületének 20%-át nem haladhatja meg.

6.   Ötszintes épületek esetében a bővítés, korszerűsítés ráépítéssel is engedélyezhető, ebben az esetben az építménymagasság legfeljebb 2,0 m-rel növelhető.

7.   A hozzáépítéssel történő bővítés az ötszintes épületekben legalább a negyedik szintig, a tízszintes épületekben a hatodik szintig egy ütemben valósulhat meg.

8.   A közkerten belül mélygarázs nem, parkolóhely csak kertépítészeti engedély és kiviteli tervi munkarésszel alátámasztva létesíthető.

(4)  Közlekedési és közmű területekre vonatkozó előírások:

a) Tervezett közlekedési és közmű területeken belül az út melletti zöldsáv, az utat kísérő fasor helye. Út melletti zöldsávban új közmű vezeték, közmű felújítás, csak a meglévő fák védőtávolságán kívül építhető, illetve újítható fel.

b) Térszínen a parkoló-felületetek vízáteresztő kiselemes burkolattal készítendők.

c) Közműépítés és felújítást követően az érintett zöldsávot helyre kell állítani.

(5)   Környezetvédelmi előírások:

Talaj- vagy talajvízszennyezéssel járó szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni.

A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

36.  Szeged, Mars tér területének sajátos előírásai (Mt)

105.§[483]

(1)   A sajátos előírás hatálya a szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki.

(2)   A szabályozási tervlap a területen az alábbi sajátos övezeteket jelöli:

Vk – 511965 (Mt)

Kkö – 511965 (Mt)

(3)  A Vk területen elsődlegesen az egységes megjelenésű városi piac és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló funkciók helyezhetők el.

(4)   A területen lakóépület nem építhető.

(5)[484] A környezet építészeti összhangjának megteremtése érdekében a tervezett épületek építészeti-műszaki terveit látványtervekkel kiegészítve az illetékes Tervtanáccsal véleményeztetni kell, és az állásfoglalást az építésügyi hatósági engedélyezés iránti kérelemhez mellékelni kell.

(6)[485]

37. Szeged, József Attila sgt. - Budapesti krt.- Sólyom u.- Csorba u. Közötti terület sajátos előírásai (T-VI)

106. §[486]

(1)   A sajátos előírások hatálya a József A. sgt.- Budapesti krt.- Sólyom u.- Csorba u. közötti területre terjed ki.

(2)   Meglévő épületek úszótelkének határát túllépő bővítés a szabályozási terven jelölt tervezett úszótelek határán belül engedélyezhető, kivéve a külső liftek építését, melyek esetén lépcsőházanként - azokhoz kapcsolódva- legfeljebb egy helyen max. 15,0 m² -es területtel bővíthető az úszótelek.

(3)   Az Ln- 5.0.0.0.6.X. (T-VI) sajátos jelű építési övezetben a bővítmények építménymagassága nem haladhatja meg a bővítésre kerülő épület magasságát, kivéve a lift, melynek építménymagassága ennél max. 3,0 m-rel több lehet.

(4)   Bármely zöldterületi rendezés, az elavult játszóterek helyének parkosítása, illetve az új játszóterek építése a 2004. évben Tarján városrész Budapesti körút - Körtöltés közötti területére készített rehabilitációs terv alapján végezhető.

(5)   A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

38.  SZEGED, HUSZÁR UTCA – BAKAY NÁNDOR UTCA – MURA UTCA – RIGÓ UTCA ÁLTAL HATÁROLT (VOLT KÁBELGYÁR) TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (KGY)

107. §[487]

(1)   A sajátos előírások hatálya kiterjed a Huszár utca – Bakay Nándor utca – Mura utca – Rigó utca által határolt területre.

(2)  A 31. számú mellékletben szereplő út-mintakeresztszelvények a részletesebb út- és közműtervezés, építés során kisebb méretbeli pontosításokkal betartandók.

(3)   Az Lk – 2.1.5.6.6.X építési övezetben:

a)  Az épületeket a szabályozási tervlapon jelölt építési vonalon kell elhelyezni, azzal az eltéréssel, hogy az utcai homlokzat legalább 1/2-ed részének kell az építési vonalon állnia.   Szomszédos telkek beépítésénél a csatlakozó tűzfalaknál az előkert méretét azonos mérettel kell kialakítani.

b)  A Rigó utca melletti II. sz. tömbben 5 m-es előkert megtartása szükséges a védendő fasor érdekében.

c) A Bakay Nándor utca melletti I. sz. tömbben az épületek földszintjén lakások nem építhetők. Itt a földszinten kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó, valamint lakásokhoz tartozó közösségi helyiségek (kukatároló, gyerekkocsi és kerékpártároló, stb.) létesíthetők, melyek működéséhez nem szükséges 3 tonnánál nagyobb teherjármű igénybevétele.

d)  Az építménymagasság - X kód – a szabályozási terven jelölt módon 4,50; 9,50 és 12,50 m között változhat. A magassági eltérés zónahatároknál sem haladhatja meg a 3,0 m-t.

e)  Az I. sz. tömb szabályozási terven jelölt szakaszain az épületek földszintjén min. 1,5 m mélységű árkádsor létesítendő.

f)   A telekbelsőkben az egyéb előírások betartása mellett, a szabályozási terven jelölt területen parkolóhelyek, a további területeken játszóterek, kerti építmények építhetők.

g)  Közterületről és a magánútról is telkenként csak egy-egy darab gépkocsi behajtásra alkalmas bejáró (áthajtó, kapu) alakítható ki. Saroktelek esetében mindkét útról nyitható egy -egy bejáró.

h)  A lakásokhoz szükséges parkolóhelyeket terepszint alatt kell elhelyezni.

(4)   Az Ln. 1.1.5.6.6.X építési övezet előírásai megegyeznek a (3) bekezdésben foglaltakkal, azzal az eltéréssel, hogy az építménymagasság 12,5 – 15,5 m között változhat.

(5)   A Vt. 5.1.2.8.6.X. építési övezetben:

a)  A zóna területén meglévő, helyileg védett épületeket a helyi értékvédelmi rendeletben szabályozott módon kell felújítani. A csarnokegységhez csatlakozó új épület építménymagassága nem haladhatja meg az 5,5 m-t, további épület építménymagassága max. 10,5 m lehet.

b)  A zóna területén kialakítandó felszíni parkolószám (P 161 db) tartalmazza a rendeltetésváltozáshoz szükséges mennyiséget is. A szabályozási tervlapon jelölt parkolószám kialakítása kötelező abban az esetben is, ha a rendeltetésváltozáshoz egyébként kevesebb szükséges.

(6)   A Ki – 2.0.0.0.6.0 (igazgatás) építési övezetben a zóna területét csak a megnevezett funkcióra szabad felhasználni.

(7)

a)  A Bakay Nándor utca városi gyűjtő út, a 31. számú mellékletben a területre vonatkozó 1A és 1B sz. keretszelvények szerinti tagolással.

b) A sajátos előírások hatálya alá eső teljes tömböt feltáró II. rendű közlekedési célú közterület a tervezett lakótelkeket szolgálja ki, melyet csillapított forgalom számára a 31. számú melléklet 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.  keresztszelvényei szerinti tagolással kell kialakítani. A Mura utcára a közterület gépjárművek számára nem nyitható ki, az átközlekedést megakadályozó elemek beépítése szükséges.

(8)  Z jelű közpark zóna területe 3.000 m2-nél kevesebb nem lehet. Területén vízfelület, esőbeálló és földbe süllyesztett gáznyomás szabályozó elhelyezhető. Legalább 50%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, eltérően a SZÉSZ 25.§ (1) bekezdésében előírtaktól. Területén épület nem helyezhető el, csak az OTÉK 27.§ (4) bekezdés a) pontjában meghatározott építmények. A területen térplasztika, képzőművészeti alkotás elhelyezhető.

(9)   A jelenlegi - telekalakítás előtti 25382/1 helyrajzi számú – telek mindenkori tulajdonosának a szükséges bontások után első ütemben kell elvégeznie a telekalakítást a szabályozási tervnek megfelelően.

(10) A terület mindenkori tulajdonosának, illetve a beruházás mindenkori érdekeltjének településrendezési szerződést kell kötnie Szeged MJV Önkormányzatával, melyben rögzíteni kell a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közterületi, közúti- és közmű csatlakozások (útcsatlakozások, körforgalom kiépítése, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítése stb.) és a növénytelepítések tervezésének, kivitelezésének, költségviselésének és kezelésbe vételének feltételeit.

(11) A kialakított közlekedési célú közterület telkét - külön megállapodás alapján - az Önkormányzat tulajdonába kell átadni (első ütemben belső úthálózat koptatóréteg és burkolás nélkül, közmű gerinchálózatok és bekötések kiépítése érdekében). A közlekedési célú terület teljes megvalósulása és az építés befejezése után az elkészült második ütemet – külön megállapodás keretében – az Önkormányzat tulajdonba veszi és üzemelteti.

(12) A (11) bekezdés szerinti második ütem átvételének feltétele a Z jelű közpark zóna területének végleges kialakítása. A kialakított zöldterületet az önkormányzat - külön megállapodás alapján - tulajdonba és kezelésre átveheti.

(13) A 25382/1-2. helyrajzi számon feltételezhető egykori települések és temetkezések ma még ismeretlen helyei régészeti érdekű területnek minősülnek, így ezen helyrajzi számú telkek által lefedett területen, telkeken minden földmunkával (építés, nyomvonalas beruházás stb.) járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét, valamint ezen tevékenységek építéshatósági engedélyezési eljárása során a KÖH Szegedi Regionális Irodáját szakhatósági közreműködőként be kell vonni.

39.  Szeged, Makkosházi lakótelepre (Csongrádi sgt. – körtöltés – Tölgyes utca – Lomnici utca – Agyagos utca – Makkosházi körút által bezárt terület), valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; és 15563 helyrajzi számú telkek) sajátos előírásai (mH)

108. §[488]

(1)   A sajátos előírások hatálya a Csongrádi sgt. – körtöltés – Tölgyes utca – Lomnici utca – Agyagos utca – Makkosházi körút által bezárt területre, valamint a Tölgyes utcától Ny-ra fekvő, 15561; 15562/1, 15562/2, 15562/3, 15562/4, 15562/5; és 15563 helyrajzi számú telkek területére terjed ki.

(2)   Az „irányadó telekhatár” jelkulcs betartása ajánlott, a „parkoló létesítésére használható közterület” helye és kiterjedése engedélyezési tervben pontosítandó.

(3)   Nagyvárosias lakózóna (Ln) sajátos előírásai:

a)  Új lakóépület a sajátos előírások területén nem létesíthető.

b)   Lakóépület bővítésének szabályai:

1.  A lakásszám nem növekedhet.

2.  Az épület beépített területének növelésével járó épületbővítés csak a szabályozási tervlapon

megjelölt építési helyeken belül megengedett.

3.  Az építész terveket az önkormányzati tervtanáccsal véleményeztetni kell.

4. A lakóépületek hegyesszögben találkozó végfalai között kijelölt építési helyen belül a földszinten közösségi helyiség, vagy önálló kereskedelmi, szolgáltató illetve vendéglátóegység, az emeleten a szomszédos lakáshoz, vagy lakásokhoz kapcsolódó terasz helyezhető el.

5.  A magasföldszint+négyemeletes sávházak építménymagassága a zárószinti lakások ráépítéssel való bővítése, vagy a társasház közösségét szolgáló helyiségek létesítése érdekében a d) pontban leírt módon növelhető.

6. A lakások szintbeni bővítése legalább a magasföldszinti, s a fölötte lévő 3 emeleti lakásban egyidejűleg, egységes építészeti megoldással valósítható meg.

7.  Új mellvéd fémkeretbe foglalt áttetsző műanyagból, vagy edzett üvegből valósítandó meg.

8.[489] A 6. és 7. pontban, valamint a d) pontban foglalt építészeti szabályoktól az illetékes Tervtanács véleményezése után, a jobb építészeti-utcaképi megoldás céljából el lehet térni, de az épület meglévő építménymagassága („H”) ekkor sem nőhet 1,80 méternél nagyobb mértékben.

c)  A (3) bekezdés b) 2. pontja szerinti épületbővítés megvalósításához az úszótelek határa telekhatár-rendezéssel az új épületkontúrhoz igazítandó a szabályozási tervben jelölt szabályozási vonalaknak megfelelően.

d)  A (3) bekezdés b) 5. pontja szerinti ráépítés

1.  alaprajzi szakaszolása kizárólag a ház hosszanti homlokzati falaira merőlegesen megengedett, a felépítmény külső falsíkjának vagy az épület végfaláig kell érnie, vagy attól legalább 4,00 méterrel, illetve szabad végfal esetén (amelyhez nem csatlakozik épület) legalább 2,00 méterrel el kell maradnia.

2.   nyílásmentes határolófallal építendő, ha további építési szakaszban felépítmény csatlakozhat hozzá.

3. úgy valósítandó meg, hogy a lépcsőház felvezetése közös használatú szélfogó helyiségbe, a lépcsőház felvezetése hiányában a meglévő lépcsőházi kibúvónyílás közös használatú szélfogó helyiségbe, vagy a zárófödémen, illetve az új tetőfelületen a szabadba érkezzen, s a meglévő gépészeti berendezések, valamint a beépítetlen tetőfelület hozzáférhetősége a karbantartás végett biztosított legyen.

4. belső vízelvezetéssel valósítandó meg, amelyhez a meglévő összefolyók, vagy a meglévő strangokban kialakítandó új levezető-csatornák használandók.

5.  szerkezetei meg kell, hogy feleljenek a II. tűzállósági fokozatnak.

e)[490] Amennyiben a lakóépület bővítésére a szabályozási tervlapon kijelölt építési hely jelenleg zöldfelület, s a bővítés fölötte konzolosan, vagy pontszerű letámasztással épül meg, akkor a zöldfelület megtartandó, és kertészeti kiviteli terv alapján rendezendő.

f)   A zöldfelületi fedettségbe az e) pont szerinti zöldfelület is beszámítható.

g)  A szabályozási tervlapon „süllyesztett gépjárműtároló elhelyezésére szolgáló terület” jelkulcsi ábrázolással lehatárolt telekrészen a terepbe süllyesztett zárófödémének felső szintjével a csatlakozó terepszinttől legfeljebb 1,00 méterig kiemelkedő, földtakarással és növényzettel fedett gépjárműtároló épület létesítése engedélyezhető; az épület oldalfalának földrézsűvel való takarása nem kötelező.

h)  A g) pont szerinti épület zöldtetővel alakítandó ki a (6) bekezdés a) 4.-5. pontok előírásai szerint.

(4)   Központi vegyes zóna (Vk) sajátos beépítési előírásai:

a)  A zóna telkeinek határa mentén csak áttört kerítés létesíthető.

b)  Az Ortutay utca – Gyöngyvirág utca – Hont Ferenc utca által határolt tömbbelsőben lévő orvosi rendelőnek

1.  csak a 2006. június 01- én meglévő D-i telekhatárán, valamint a szabályozási tervlapon kijelölt K-i, É-i és Ny-i övezeti határvonallal egybeeső új telekhatárán létesíthető kerítés,

2.  az övezetén belüli parkolóját a közhasználat elől nem lehet elzárni.

(5)   Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gksz) sajátos beépítési előírásai:

a)  Az épület emeletén kizárólag gépjárműtárolók és közlekedő területük helyezhető el.

b)  A telek be nem épített része közterületként használandó, a közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.

c)  Az épület építési engedélyezési tervéhez csatolandó kertészeti kiviteli terv szerint legkésőbb az épület használatba vételéig kialakítandó a telek zöldfelülete.

(6)   Különleges közlekedési-, közműzóna (Kkö) sajátos beépítési előírásai:

a)  A vízgazdálkodási területtel közvetlenül határos telken:

1.  kizárólag földszintes gépjárműtároló épületek létesíthetők.

2.  az épületek a másodrendű árvízvédelmi töltést nem gyengíthetik, a csapadékvíz elfolyásának akadályozásával a töltést nem áztathatják, ezért kialakításuk módját a vízügyi hatósággal előzetesen egyeztetni kell.

3.  az épületek között legalább 40,00 méterenként gyalogos lépcsőt és vízlevezető folyókát kell építeni.

4.  az épületek tetejét legalább 50,00 cm vastag földtakarással kell ellátni és legkésőbb az épület használatba vételéig szárazságtűrő földtakaró növényzettel kell beültetni, kertépítészmérnök által készített kertészeti kiviteli terv alapján.

5.  a 4. pontban szereplő beültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.

b)  A Gát utcáról nyíló telek:

1.   zöldfelülete az épület építési engedélyezési tervéhez csatolandó kertészeti kiviteli terv szerint legkésőbb az épület használatba vételéig kialakítandó.

2.  az 1. pontban szereplő növényültetés megvalósítása, gondozása és szükség szerinti pótlása az épület tulajdonosának kötelessége.

3.  be nem épített része közterületként használandó, a közhasználat elől el nem zárható, a telken belül és a telekhatáron kerítés nem emelhető.

(7)    Közlekedés, parkolás: A szabályozási tervlapon irányadó érvénnyel kijelölt új közterületi parkolóhelyek a sajátos előírások területén meglévő lakások, intézmények, és a (3) bekezdés b) pont 4. alpontja szerinti létesítmények gépjármű elhelyezési igényeit szolgálják.

(8)   „Z” jelű közparkra és a lakótelepi közkertekre vonatkozó sajátos előírások:

a)            Közparkban és lakótelepi közkertben

1.  a terület a közhasználat elől nem zárható el.

2.  a kertészeti tervvel nem rendelkező területek parkosítását (sport-, játék- és pihenőhelyek kialakítását, növénykiültetést) kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

b)  A Lomnici utcai „Honfoglalási Emlékpark” területén sem térszín alatti, sem térszín feletti épület nem létesíthető.

(9)   Egyéb rendelkezések:

a)  Régészeti kutatásnak kell megelőznie a hatályos területen folytatandó minden, jelentősebb földmunkával járó építési, kertépítési munkát, amely a meglévő öt-, illetve tíz-emeletes panelházaktól 1,50 méternél, egyéb épületektől 1,00 méternél távolabb történik.

b)  A területen minden meglévő, 50 cm-nél nagyobb törzskörméretű faegyed megtartandó, kivéve, ha a szabályozási tervben kijelölt építési helyen áll, s akadályozza az építést, ebben az esetben a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kivágható.

c)  A területen új közműhálózat létesítése, vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése során csak föld alatti kialakítás a megengedett, kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás.

40.  SZEGED- BÉKETELEP, RÉGI POSTA UTCA- TAPOLCSÁNYI UTCA- RENGEY UTCA- KÖRTÖLTÉS ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (BT)

109. §[491]

(1)   A sajátos előírások hatálya a Régi posta utca- Tapolcsányi utca- Rengey utca- Körtöltés által határolt területre terjed ki.

2)   A területen a szabályozási tervlap az alábbi sajátos építési övezeteket jelöli:

Lke- 4. 0. 0. 0. 5. 3. (BT)

Lke- 4. 1. 2. 5. 5. 3. (BT)

Lke- 4. 1. 4. 5. 5. 3. (BT)

Lke- 4. 1. 5. 2. 5. X. (BT)

a)  Az egyes telkeken az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen belül kell elhelyezni. Az építési hely közterület felöli vonala egyben építési vonal is.

b)  A szabályozási terven jelölt 4. sz. keresztszelvényű feltáró út és annak folytatásában tervezett zsákutca ÉK- i oldalán kialakuló láncházas- zártsorú beépítésű- teleksoron a 7,0 m-es előkerttel elhelyezendő épületrészek utcai homlokzatmagassága 3,0- 3,5 m, a 10,0 m-es előkertű épületrészeké 6,0- 6,5 m lehet.

c)  A szabályozási terven jelölt 4. sz. keresztszelvényű feltáró út DNY- i oldalán az 5,0 m-es előkerttel elhelyezendő épületrész utcai homlokzatmagassága 6,0- 6,5 m, a 7,0 m-es előkertű épületrészé 3,0- 3,5 m lehet.

d)  Egy telken lévő épületrészek tetősíkjának hajlásszöge és a héjalás anyaga csak azonos lehet. A zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épületek tetősíkjának dőlésszöge 25-35^o között változhat.

e)  Melléképület az egyéb előírások betartásával a szabadonálló és ikres építési helyen belül elhelyezhető.

f)   A láncházas- zártsorú- építési helyen melléképület nem építhető.

g)  A lakások földszinti padlómagassága a telek előtti út koronaszintje felett legalább 0,45 m.

(3)   Az általános közlekedési és közmű zónát jelen rendelet 32. sz. melléklet keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani.

(4)   A közpark területe 1200 m²- nél kevesebb nem lehet.

(5)   A közparkot kertészeti kiviteli tervek alapján kell megvalósítani.

(6)   Egyéb sajátos rendelkezések

a) A területen a telekalakítás és a beépítés két ütemre bontva is megvalósítható a szabályozási tervlapon jelölt megosztással.

b) Az építési telkeken egy rendeltetési egység helyezhető el, kivéve a szabályozási terven jelölt 3.; 4. sz. keresztszelvényű feltáró út mentén a 900 m²-t meghaladó méretű telkeken szabadon álló vagy ikres beépítési módban.

c) A telekalakítás mindenkori érdekeltjének az építési ütem területén első lépésként a közterületek telkeinek kialakítását kell elvégezni a szabályozási tervnek megfelelően. A közterület céljára kialakított ingatlanokat- külön megállapodás alapján- térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába át kell adni.

d) Telekalakítást követően, közterületen a beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közmű-csatlakozások kiépítése (belső úthálózat, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, az utcák zöldfelülete és fásítása stb.), a Z zóna kialakítása a telekalakítás mindenkori érdekeltjét terheli.

e)  A közlekedési létesítmények átvételére a közműhálózat kiépítése után, a sikeres forgalomba helyezést követően kerülhet sor. A sikeres forgalomba helyezésig a közterület építési területnek minősül, ahol a kezelői feladatokat a telekalakítás mindenkori érdekeltje látja el.

f)   A megépített közterületi létesítményeket (úthálózat, víziközmű és csapadékvíz elvezető rendszer, valamint a zöldfelületek stb.) az önkormányzat külön vagyonátadási eljárás keretében térítésmentesen tulajdonba veszi, és működteti.

g)  A f) pontban foglalt átvétel feltétele a Z  zóna területén az (5) bekezdésben foglalt előírások szerint kivitelezett közpark, játszótér megléte.

h)[492]

i)  A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

j) Magasfeszültségű vezetékek biztonsági területén belül bármilyen építési tevékenység csak a vezeték üzemeltetőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

41.  Szeged, Kálvária sgt. - Móravárosi krt. - Szél u. melletti magasfeszültségű vezeték kiváltási nyomvonala és a Textilgyári út meghosszabbítása által határolt terület sajátos előírásai (KM)

110. §[493]

(1)  A sajátos előírások hatálya a Kálvária sgt. - Móravárosi krt. - Szél u. melletti magasfeszültségű vezeték kiváltási nyomvonala és a Textilgyári út meghosszabbítása által határolt területre terjed ki.

(2)   Vk – 5.1.1.8.9.6. jelű építési zóna előírásai:

a)[494] Nettó kétezer négyzetmétert meghaladó épület engedélyezési tervét, az igényes építészeti kialakítás biztosítása érdekében, az illetékes Tervtanáccsal véleményeztetni kell.

b)  A gépjármű parkolókat pormentes burkolattal kell ellátni, a parkolók OTÉK szerinti fásítását az épületek kivitelezésével egy időben kell elvégezni. Háromszintes növényállomány telepítése esetén a terület 1/3-át cserjével kell befedni.

c)  A Textilgyári út meghosszabbítása, mint a Vadaspark majdani főbejáratához vezető út mellett fasor telepítése kötelező kertészeti kiviteli terv alapján.

d)[495] A kijelölt építési helyeken belül az épületek telepszerűen szabadon állóan helyezhetőek el. A főépület melletti további épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetőek. Ahol nincs építési vonal jelölve, ott az épületek az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők.

(3)   Kb 5.0.0.0.1.4. jelű bányászati zóna előírásai:

a)  A Szél utcán a MOL vezetékek védőtávolságán belül tervezett parkolók megépítésének feltétele a vezetékek kiváltása.

b)  A védőtávolságon kívüli területet a mindenkori tulajdonos kertészeti terv alapján zöld területként köteles kialakítani és fenntartani.

(4)   Kkö 5.1.1.8.4.3. jelű különleges közlekedési zóna előírásai:

a)  A parkolót kertészeti felmérés alapján, a meglévő növényzet lehetőség szerinti megóvásával kell megtervezni.

b)  A gépkocsi parkolókat pormentes burkolattal kell ellátni, a parkolók OTÉK szerinti fásítását a parkolók kivitelezésével egy időben kell elvégezni.

(5)   A területen új közműhálózat létesítése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű, 30 %-nál nagyobb hálózatrészt érintő átépítése esetén, csak föld alatti kialakítás megengedett kivéve, ha erre nincs más műszaki megoldás, vagy közműszolgáltatói üzemviteli szempont alapján ez nem lehetséges.

(6)  A beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közműcsatlakozások kiépítése, az adott területek mindenkori tulajdonosát terheli.

(7)   A vezetékek biztonsági zónáját az üzemeltetők előírásai szerint kell parkosítani.

(8)   A tervezési területen belül min. 18/20 cm törzskörméretű, háromszor iskolázott fákat kell telepíteni.

(9)  Az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni a burkolt- és zöldterületek fenntartásáról, a kipusztult növények pótlásáról.

(10)[496] A tervezési területen helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén az adott építési engedély kérelemhez kertépítészeti tervet kell mellékelni. A tervnek összhangban kell lennie a csatlakozó utak közmű-, út- és kertészeti terveivel. A telkeken a zöldfelületeket a tervezett épületek használatba vételéig kell kialakítani.

(11)Az olajkutak nem burkolt környezetét a biztonsági zónák előírásainak megtartásával a mindenkori tulajdonos, kertészeti kiviteli terv alapján zöldterületként köteles fenntartani.

(12)Az utakat a 33. sz. mellékletet képező keresztszelvények szerint kell kialakítani.

42.  SZEGED- KISKUNDOROZSMA, ZSOMBÓI ÚTTÓL ÉK-RE LÉVŐ TERÜLET SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (ZS)

111. §1[497]

(1)   A sajátos előírások hatálya a Zsombói úton kifelé a meglévő beépítésre szánt terület határáig- 0593 hrsz. árok- a 0594/20 hrsz. ingatlan K-i határa- a 0597 hrsz. csatorna- a Nagybani piac Ny-i határa közötti területre terjed ki.

(2)   A szabályozási terven jelölt feltáró út részén kis lombkoronájú fák telepítendők (gömbkőris, gömbjuhar).

(3)   Z-s jelű övezet sajátos előírásai:

a)  A magántulajdonú zöldterületi övezet területén a szabadidő eltöltését szolgáló funkciók helyezhetők el.

b)  Az övezet területének max. 2 %-a építhető be. Az építménymagasság a horgásztanyáknál 2,50 m, egyéb létesítményeknél max. 6,50 m lehet, de az elektromos vezetékek biztonsági övezetében a vezeték üzembentartója által meghatározott értéket nem haladhatja meg.

c) A volt bányató közcélú hasznosítása csak részletes rekultivációs terv alapján kivitelezett és a szakhatóságok által engedélyezett módon történhet.

d)   Horgásztanyákkal a tópart max. 50%-a építhető be, egy rendeltetési egység bruttó földszinti területe 10 m²-nél több nem lehet.

e)  A horgásztanyákat egységes terv alapján kell megépíteni. A beépítés szakaszosan is megvalósítható, egy szakaszban azonban 5 db- nál kevesebb rendeltetési egység nem építhető.

(4)   A beépítésre kerülő terület ellátásához szükséges közúti- és közmű-csatlakozások kiépítése (belső úthálózat- magánút, csapadékvíz elvezetés, közműépítés gerinchálózatok és bekötések kiépítésével, az utcák zöldfelülete és fásítása stb.) a mindenkori tulajdonost terheli.

(5)   Az általános közlekedési és közmű zónát jelen rendelet 34. sz. melléklet keresztszelvényeknek megfelelően kell kialakítani.

(6)   A tervezési terület régészeti érdekű területnek minősül, így minden földmunkával járó tevékenység megkezdése előtt ki kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) véleményét. Az engedélyezési eljárásban a KÖH szakhatóságként közreműködik.

(7)     Elektromos vezetékek biztonsági területén belül

a)  bármilyen építési tevékenység csak a vezeték üzembentartójának hozzájárulásával engedélyezhető.

b)  bármilyen létesítmény az MSZ 151 szabvány figyelembe vételével helyezhető el.

c)  új lakóépület illetve állandó emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem létesíthető.

d)  csak az üzembentartó által engedélyezett fafajok telepíthetők.

e)  az MSZ 151 szabvány és a 122/2004.(X.15.) GKM rendelet további előírásait figyelembe kell venni.

(8)[498]

(9)   A megszüntetett benzinkút területének hasznosítása előtt a terület szennyeződésmentességét a terület tulajdonosának akkreditált talaj- és talajvíz vizsgálatokkal igazolni kell.

43.  SZENT-GYÖRGYI ALBERT U. 48. (85. HRSZ) INGATLAN SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI (SZGYA)

112. §[499]

Az érintett földrészlet zónabesorolása: Vk – 50255(8), melynél a megengedett építménymagasság értéke: 12,50 – 25,00 méter.

44.   Biológiai aktivitásérték pótlása (BAÉ)

113. §[500]

Az Étv. 8. § (2) bekezdés b) pontja alapján az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg pótolni kell a biológiai aktivitásértéket az alábbi területen:

1)    A Szeged- Szőreg, 884/9. hrsz.ú terület Ge egyéb ipari gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) beültetési kötelezettségként pótolni kell. A BAÉ számításánál a pontérték módosulás: -0,12. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának 0,02 ha-on telepített kétszintes növényzettel az érintett telken belül kell pótolni.

2)[501]  A Szeged, 16838/6. hrsz.ú terület szabályozási tervlapon jelölt részének Gksz kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) beültetési kötelezettségként pótolni kell. A BAÉ számításnál a pontérték módosulás: -1,55. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának 0,22 ha-on telepített háromszintes növényzettel az érintett telken belül kell pótolni.

3)[502]  A Szeged, 02053/26 és 02053/50 hrsz. telkek szabályozási tervlapon jelölt részein a Ge-egyéb ipari gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) beültetési kötelezettségként pótolni kell. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának – a 02053/26 hrsz.ú telken 0,165 ha-on telepített háromszintes, valamint 0,29 ha-on létesített egyszintes növényzettel (gyeppel), a 02053/50 hrsz.ú telken 0,032 ha-on telepített háromszintes, valamint 0,059 ha-on létesített egyszintes növényzettel (gyeppel) – az érintett telken belül pótolni kell.

(4)[503] A Szeged, 01443/60 és 01443/11 hrsz. telkek szabályozási tervlapon jelölt részein a Gksz - kereskedelmi szolgáltató gazdasági zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) Ev - védelmi rendeltetésű erdő kijelölésével és beültetési kötelezettség előírásával pótolni kell. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának – a 01443/60 hrsz.ú telken 25,0 m-es sávban 0,1009 ha-on és 30,0 m-es sávban 0,1774 ha-on erdőtelepítéssel, 0,1452 ha-on telepített egyszintes növényzettel (gyeppel), a 01443/11 hrsz.ú telken telken 25,0 m-es sávban 0,0101 ha-on és 30,0 m-es sávban 0,0105 ha-on erdőtelepítéssel, 0,0105 ha-on telepített egyszintes növényzettel (gyeppel), valamint a 01443/4 hrsz.ú telken 12 m széles sávban 0,2641 ha-on termett talajon létesített háromszintű növényzet beültetésével – az érintett telken belül pótolni kell.

(5)[504] A Szeged, 22146/2 hrsz. telek szabályozási tervlapon jelölt részén az Lke – kertvárosias (alacsony laksűrűségű) lakózónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) Ev - védelmi rendeltetésű erdő kijelölésével pótolni kell. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást az ingatlan mindenkori tulajdonosának – a 22148/2 hrsz.ú telken 0,0135 ha-on erdőtelepítéssel, a 22146/2 hrsz.ú telken 0,1815 ha-on erdőtelepítéssel és 0,0586 ha-on telepített egyszintes növényzet (gyep) telepítésével – az érintett telken belül pótolni kell.

 (6)[505] A Szeged, 02053/31, 02053/32, 02053/33, 02053/34, 02053/35, 02053/36, 02053/39, 02053/40 és 02051  hrsz. telek szabályozási tervlapon jelölt részén a Ki – különleges intézményi zónába való átsorolás hatálybalépését követő 1 éven belül a szükséges biológiai aktivitásértéket (BAÉ) termett talajon létesített háromszintű növényzet telepítésével (kötelező telken belüli fásítás kijelölésével), termett talajon létesített egyszintű növényzet (gyep) telepítésével, illetve Má2 – kistanyás mezőgazdasági zóna kijelölésével pótolni kell. Az átsorolással elvesző biológiai aktivitást a temető mindenkori üzemeltetőjének – a 02053/22 hrsz.ú telken 0,4449 ha-on és a 02053/23 hrsz.ú telken 0,4901 ha-on Má2 – kistanyás mezőgazdasági zóna kijelöléséve; a 02053/40 hrsz.ú telken 0,0157 ha-on, a 02053/39 hrsz.ú telken 0,114 ha-on, 02053/36 hrsz.ú telken 0,0425 ha-on, a 02053/35 hrsz.ú telken 0,0994 ha-on, a 02053/34 hrsz.ú telken 0,1558 ha-on, a 02053/33 hrsz.ú telken 0,1558 ha-on, a 02053/32 hrsz.ú telken 0,1822 ha-on,, a 02053/31 hrsz.ú telken 0,3456 ha-on, valamint a 02051 hrsz.ú telken 0,2575 ha-on termett talajon létesített háromszintű növényzet telepítésével; és a 02053/40 hrsz.ú telken, a 02053/39 hrsz.ú telken, a 02053/36 hrsz.ú telken, a 02053/35 hrsz.ú telken, a 02053/34 hrsz.ú telken, a 02053/33 hrsz.ú telken, a 02053/32 hrsz.ú telken, a 02053/31 hrsz.ú telken, a 02055 hrsz.ú telken és  a 02051 hrsz.ú telken termett talajon létesített egyszintű növényzettel (gyeppel) – pótolni kell.