1. § (1)

Az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megőrzése érdekében mindenki köteles a települési környezet, különösen a közterületek szennyeződését, fertőzését okozó tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(2)

A szilárd és folyékony hulladékokkal összefüggő tevékenységet úgy kell megszervezni és végezni, hogy az a hulladék mennyiségének, illetve térfogatának csökkenését eredményezze, újrahasznosítását minél nagyobb arányban tegye lehetővé, a környezeti kockázatot a környezetkárosító hatású anyagok bekerülésének akadályozásával minimálisra csökkentse, illetve keletkezésének ellenőrzését és mennyiségének mérését biztosítsa. Különböző hulladékfajták lehetőség szerint elkülönített (szelektív) gyűjtésével elő kell segíteni a gazdaságos hulladék-hasznosítás előfeltételét.

(3)

A szilárd és folyékony hulladékok és azok bomlástermékei gyűjtése, tárolása, szállítása, ártalmatlanítása, hasznosítása, kezelése során meg kell akadályozni azok talajba, felszíni, vagy felszín alatti vízbe, levegőbe jutását.

(4)^[1]

2. § (1)^[2]

A rendelet területi hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére, a rendelet 4. sz. melléklete szerinti települések területén az Európai Unió ISPA támogatással megvalósított Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában levő létesítményekre és eszközrendszerre terjed ki.

(2)^[3]

A rendelet személyi hatálya magánszemélyekre, társasházakra, illetve gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

(3)

Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladék keletkezésének ellenőrzésével és azok kezelésével összefüggő tevékenységre.

3. § (1)^[4]

A szervezett helyi hulladékszállítási, regionális hulladékkezelési, településtisztasági  közszolgáltatást az Önkormányzat megbízott (a továbbiakban: szolgáltató) útján látja el.

(2)^[5]

A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás ingatlanonként (ha az ingatlanban több háztartás van, háztartásonként) kötelező. A települési folyékony hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás igénybevétele kötelező.

(3)

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén, mint működési területen:

a)^[6] a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására, valamint a hulladék elhelyezésére irányuló közszolgáltatást – pályázat alapján – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzék száma: 06-09-00-3213, Szeged, Városgazda sor 1.);

b)^[7] ISPA projekt során létrejött regionális hulladékkezelő eszközrendszerrel – hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (továbbiakban Hgt.), a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004.(VII.22.) Korm. rendelet alapján – a regionális hulladékkezelési közszolgáltatásokat – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2/A §-a alapján kijelöléssel – a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzék száma: 06-09-00-3213, Szeged, Városgazda sor 1.);

c)^[8] a településtisztasági közszolgáltatást – pályázat alapján – a WOMA Kft. (cégjegyzék száma: 06-09-00-4357, 6727 Szeged, Sallai u. 59.) látja el;

d)^[9]

(4) ^[10]

A Ptk 6:256 §-ában meghatározott esetben a szolgáltatás igénybevételére közszolgáltatási szerződés jön létre, mely tartalmazza a szolgáltatás ellátásának módját, gyakoriságát, igénybevételének módját és feltételeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szolgáltatás díjának megfizetésére.

4. §

E rendelet alkalmazása szempontjából

1.) közterület: az ingatlan nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és felüljáró)

2.)^[11] társasházak: e rendelet alkalmazásakor társasháznak minősülnek a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv. 1. § (1) bekezdése szerinti társasházak, a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. tv. 2. § (1) bekezdése szerinti lakásszövetkezetek, a többlakásos ingatlanok.

3.) nem lakás céljára szolgáló helyiség: üzletszerű gazdasági tevékenység céljára használt helyiség, vagy helyiség-csoport.

4.)^[12] gazdálkodó szervezet: a jogi személy, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó valamint az egyéni cég, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre.

5.)^[13]

6.) hulladékkezelő: aki hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék birtokosától átveszi, kezeli;

7.)^[14]

8.)^[15]

9.) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozott szilárd hulladék (nagyobb méretű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék, stb.), valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg a közterületeken keletkezett szilárd hulladék;

10.)^[16] települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatás: a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített 60, 80, 110, 120, 240, 770, 1100 liter űrmértékű edényzetben a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a szolgáltató rendelkezésére bocsátott hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítása;

11.)^[17]

12.)^[18]

13.)^[19]

14.) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén;

15.)^[20]

16.)^[21]

17.)^[22]

18.) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

19.) települési folyékony hulladék elszállítására irányuló (továbbiakban: településtisztasági) közszolgáltatás: a folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítése, és a folyékony hulladék ártalmatlanítás céljából történő elszállítása;

20.)^[23]

21.)^[24] hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolásra szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely.

22.)^[25] hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel.

23.)^[26] Átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetőleg a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.

24.)^[27] Konzorciumi települések: Az ISPA projekt megvalósításában Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával együtt részt vevő 32 önkormányzat. A települések felsorolását a 4. sz. melléklet tartalmazza.

25.)^[28] Regionális hulladékkezelési közszolgáltatás: A konzorciumi települések területén megvalósuló azon közszolgáltatás, amely a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, valamint a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004.(VII.22.) Korm. rendelet hulladékkezelési tevékenységnek minősíti, ide értve a hulladék begyűjtését és szállítását is.

26.)^[29] háztartás: a lakás, pihenés, üdülés céljait szolgáló és akként használt ingatlan vagy ingatlanrész (önálló életvitelre használt egység), függetlenül attól, hogy az az ingatlan-nyilvántartás vagy megállapodás szerint külön tulajdonban vagy közös tulajdonban van.

27.)^[30] Bázis év: a rendelet 27. §-ának alkalmazásában bázis évnek minősül

- folyamatos szüneteltetésre irányuló kérelem esetén a megelőző év vagy szünetelési időszak (ha az rövidebb, mint egy év)

- új kérelem esetén a 27. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól a kérelmezett időszak végéig, de maximum a tárgyév december 31. napjáig terjedő időszak

- lezárt (nem folyamatos) szüneteltetési időszak esetén: a megelőző naptári év szünetelési időszaka.

5. § (1)^[32]

Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagyonkezelője vagy használója (a továbbiakban együtt: ingatlanhasználó) köteles a tevékenysége során, valamint a háztartásában keletkező, illetve az átvett hulladékot a további kezelés, hasznosítás, ártalmatlanítás céljainak megfelelően (lehetőség szerint elkülönítve), a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen, szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényekben összegyűjteni. Amennyiben az ingatlan használójának személye nem állapítható meg, úgy e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítése az ingatlan tulajdonosát terheli. Több tulajdonos esetén a kötelezettség egyetemleges.

(2)

A begyűjtés során a hulladékkezelő a hulladékot a hulladék termelőitől vagy más birtokosaitól rendszeresen összeszedi és elszállítja a begyűjtőhelyre, a hasznosítás vagy ártalmatlanítás helyére, illetőleg a hulladékot átveszi a hulladékok birtokosaitól a begyűjtőhelyeken és gyűjtőpontokon.

(3)^[33]

Közterületen, vagy hulladékudvarokon elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe kizárólag a feltüntetett típusú hulladék helyezhető el. Amennyiben a szolgáltató az ingatlanhasználó részére elkülönített gyűjtés céljára külön gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a háztartásában keletkező hulladékot köteles az edényzet jellege szerint elkülönítetten gyűjteni és átadni.

A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott „sárga zsákos” vagy gyűjtőedényes gyűjtés során kizárólag csomagolóeszköz (papír, fém, műanyag) hulladékok kerülhetnek a gyűjtőzsákokba, gyűjtőedényekbe, melyet a szolgáltató a kijelölt gyűjtési napokon köteles elszállítani. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

Ha nem megfelelő anyag kerül a zsákokba, azt a szolgáltató értesítés hátrahagyása mellett nem szállítja el vagy vegyes hulladékként veszi át a többletmennyiséghez kapcsolódó díjfizetése ellenében.

A „sárga zsákba” illetve gyűjtőedényzetbe nem helyezhető egyéb szelektív hulladék (öblösüveg és szennyezett papír, fém, műanyag hulladék stb.) elhelyezhető a gyűjtőszigetek megfelelő tartályaiba, illetve ezen anyagok és a komposztálható hulladékok a hulladékudvarokban a 12. § (2) bekezdése szerint.

6. §

(1)^[34]

A települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatási szerződés létrejön és

a) a szolgáltatás megvalósul a szolgáltató rendelkezésre állásával, az általa biztosított rendszeres gyűjtőjárat működtetésével vagy

    b) a szerződés írásba foglalásával.

(2)^[35]

Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés a 3. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken kívül tartalmazza még természetes személy nevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát, valamint egyéb a szerződő felek által lényegesnek tartott elemeket.

(3)^[36]

A települési szilárd hulladékszállítási közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges – (2) bekezdésben meghatározott adatokat – a szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén az ingatlanhasználó köteles bejelenteni a szolgáltatónak.

(4)

A hulladék ingatlanon történő tárolását a hatályos környezetvédelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti és köztisztasági előírások figyelembevételével kell megvalósítani. Hulladék ingatlanon történő felhalmozása tilos.

7. §

(1)^[38]

A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatásba bevont területekről a szolgáltató köteles a települési szilárd hulladékot szükség szerinti gyakorisággal begyűjteni és a központi hulladék lerakóhelyre elszállítani. A szállítás gyakorisága vegyes hulladék tekintetében legalább heti egy alkalom, az elkülönítetten gyűjtött hulladék tekintetében legalább két hetente egy alkalom. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

A vegyes hulladék átadása a szolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható MSZ EN 840 szabványos, megfelelő minőségű, 60 literes edényzet esetében maximálisan 15 kg, 80 literes edényzet esetén maximálisan 20 kg, 110/120 literes edényzet esetében maximálisan 25 kg, 240 literes edényzet esetén maximálisan 50 kg össztömegű vegyes hulladék elhelyezését biztosító gyűjtőtartály igénybevételével történik.

A szolgáltató a gyűjtőedény űrtartalmát vagy a vegyes hulladék e rendeletben meghatározott maximális súlyát meghaladó többlethulladékot nem köteles elszállítani, kivéve, ha azt az ingatlanhasználó a szolgáltató által rendszeresített emblémás zsákban helyezi ki.

A többlethulladék elszállítása esetén – az emblémás zsákban való kihelyezést kivéve - a szolgáltató e többlethulladék elszállítását a többlethulladék mennyiségének megfelelő díj kiszámlázása érdekében jogosult jelezni a díjbeszedő felé.

A kiskertekben és üdülő övezetekben lakó ingatlanhasználók az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény térfogatának megfelelő zsákban (melynek súlya a 15, 20 illetve a 25 kg-ot nem haladhatja meg) is kirakhatják az elszállításra összegyűjtött vegyes települési szilárd hulladékot.

Egyéb szilárd, nem kommunális hulladék kihelyezése a közszolgáltatás keretén belül tilos. A gyűjtőtartály mellé ömlesztett hulladék kihelyezése tilos.

(2) ^[39]

(3)^[40]

A választási lehetőséget az ingatlanhasználó számára a közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy a választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve

a) a településen képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék fajlagos mennyiségét,

b) az érintett ingatlant használó természetes személyek számát, valamint

c) a szállítási gyakoriságot.

A rendelet területi hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében figyelembe veendő fajlagos mennyiség mértéke 56,78 liter/fő/hét.

A szolgáltatás igénybevétele a természetes személy ingatlanhasználó számára az adott ingatlanra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény űrtartalma szerinti mennyiségre vonatkozóan, míg gazdálkodó szervezeteknél minimum 110/120/liter/hét mennyiségre vonatkozóan kötelező.

Az egy fős háztartásban élő ingatlanhasználó a legkisebb gyűjtőedényzetet csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja és ennek megfelelő űrmértékű tároló rendelkezésre állásáról haladéktalanul gondoskodik. Az igazolás kiadása iránti kérelem a Polgármesteri Hivatal Humán Közszolgáltatási Irodáján valamint a közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáján (6720 Szeged, Stefánia 6.) terjeszthető elő.

(4)^[41]

A szolgáltató a választási lehetőség jogszerű alkalmazását jogosult a helyszínen ellenőrizni, melyről jegyzőkönyv kerül kiállításra.

Amennyiben az átadásra kerülő hulladék mennyisége – az emblémás zsákban való kihelyezést kivéve – a közszolgáltató által bizonyítottan meghaladja az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb gyűjtőedény űrtartalma szerinti mennyiséget, a közszolgáltató írásban felszólítja az ingatlanhasználót arra, hogy ne lépje túl az adott háztartásra vonatkozóan választott gyűjtőedényben kihelyezhető hulladék mennyiségét. A második felszólítást követően a közszolgáltató – a természetes személy ingatlanhasználó értesítésével egyidejűleg – ennek tényét a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő, de legalább a 110/120 literes gyűjtőedény alapul vételével számított díj számlázása érdekében jelzi a díjbeszedő felé, továbbá felszólítja az ügyfelet a tényleges hulladéknak megfelelő űrmértékű gyűjtőedény igénybevételére.

Ha a jogosultság ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a 60 literes gyűjtőedényt választott ingatlanhasználó az igazolás kiadása iránti kérelmében az ingatlant egyedül és életvitelszerűen használó személyek számára vonatkozóan a hatóságnak nem megfelelő adatot szolgáltatott, vagy az ingatlant használó személyek számának változására vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a közszolgáltató – az ingatlanhasználó értesítésével egyidejűleg – a hatósági igazolás visszavonását kezdeményezi, továbbá ennek tényét a tényleges mennyiségű hulladéknak megfelelő, de legalább a 110/120 literes gyűjtőedény alapul vételével számított díj számlázása érdekében jelzi a díjbeszedő felé, valamint felszólítja az ügyfelet az ingatlant tényleges használó személyek számának megfelelő űrmértékű gyűjtőedény igénybevételére.     

(5)^[42]

A szolgáltató lakóövezetekben köteles legalább 30 nappal a rendszeres hulladékszállítás megkezdése előtt a hulladékgyűjtés technológiájáról, gyakoriságáról, időpontjáról, a díjfizetési kötelezettség mértékéről az ingatlanhasználókat tájékoztatni. Üdülő és kiskertes övezetben a szolgáltató a rendeletben meghatározott szolgáltatási időszak kezdetének módosulását az érintett terület megjelölésével a szolgáltatási időszak kezdete előtt legalább egy héttel szórólapon, a helyi sajtó útján közli és weblapján közzéteszi.

(6)^[43]

(7)^[44]

Ha a (6) bekezdésben felsorolt közszolgáltatási területeken a területekre jellemző speciális területi vagy használati viszonyok miatt az  adott ingatlan a  házhoz menő gyűjtéshez használt céljárművel biztonságosan nem közelíthető meg, a  közszolgáltató a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez az  ingatlanhasználók részére ideiglenes jelleggel konténeres gyűjtést biztosít. Ezen közszolgáltatási területrész ingatlanhasználói ettől eltérő esetben is megállapodást köthetnek a közszolgáltatóval ilyen konténeres gyűjtés biztosítására.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 385/2014.(XII.31.) Korm. rendelet 7. § (1b) bekezdése szerinti igazolás kiadásának hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

8. §

(1) ^[46]

A szolgáltató a rendszeres hulladékszállítást úgy köteles megszervezni, hogy amennyiben az általa meghatározott szállítási napon az érintett területen a szállítást bármely okból (pl. ünnep és munkaszüneti napokon, gép meghibásodása esetén) elvégezni nem tudja, az elmaradt szolgáltatást 24 órán belül, illetve a soron következő munkanapon pótolni köteles, kivéve minden év január 01. napját, mely az adott területre vonatkozó soron következő szállítási napon kerül pótlásra.

A szolgáltatás ellátásával kapcsolatos jelzéseket, kifogásokat a szolgáltató köteles 15 napon belül kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről írásban értesíteni az ügyfelet. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresése esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható, melyről az ügyfelet írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell.

Amíg a szolgáltató az ingatlanhasználó részére a minősítésének megfelelő ütemezés szerint nem biztosít gyűjtőedényt, úgy arról az ingatlanhasználó kötelezettsége gondoskodni, szabványos, megfelelő minőségű és szükséges térfogatú tároló tartály beszerzésével, melynek azonosítását a szolgáltató számára köteles lehetővé tenni (ún. chipezés).

(4)

10. §

(1)

^[51]

Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ürítés napján, az ingatlan bejárata előtt közvetlenül az úttest melletti közterületre helyezheti ki, továbbá ugyancsak az ürítés napján gondoskodik a kiürített gyűjtőedény napi tárolóhelyre történő visszahelyezéséről. Az ingatlanhasználó a települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt az ingatlanon belül tartja, azt közterületen tartósan csak a közterület használatát szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. Nem tekinthető tartós közterület használatnak a gyűjtőedény ürítési célból történő közterületre helyezése.

11. § (1)^[53]

A tárolóedények környékének szükség szerinti feltakarításáról az ingatlanhasználó köteles gondoskodni, kivéve ha a hulladék a szolgáltató hibájából szóródik el a tárolóedény környékén.

(2)^[54]

Az út lezárásáról a közszolgáltatót előzetesen írásban kell értesíteni. A lezárt utcákban a tárolóedények a szállító járművel megközelíthető közterülethez ürítés céljából történő ki- és visszaszállításáról az köteles gondoskodni, akinek a tevékenysége miatt az út lezárása történik.

(3)^[55]

Karácsonyi időszakban az elhasznált fenyőfákat a hulladéktároló tartályok mellett kell elhelyezni, idegen anyagtól, díszítő elemektől mentesen, amelyek közterületről történő elszállításáról a szolgáltató térítésmentesen gondoskodik.

(4)

A tárolóedényekben turkálni, annak tartalmát közterületen szétszórni tilos.

Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják, azt a képződés helyén a zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára gyártott szabványos gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban kell gyűjteni. Ha a zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a közszolgáltató a közszolgáltatási területen nem biztosítja, a zöldhulladékot a vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben kell gyűjteni.

Az elkülönítetten gyűjtött papír-, fém-, üveg- és műanyag hulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöldhulladékot elhelyezni nem lehet.

(6)^[57]

Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják és zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban való gyűjtés feltételeit a közszolgáltató nem biztosítja és az ingatlanhasználó azt vegyes hulladék részeként nem adja át a közszolgáltatónak a zöldhulladékot bármely hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre szállíthatja és ott a szolgáltatónak átadhatja.

(7) ^[58]

Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

(8)^[59]

Amennyiben a szolgáltató a zöldhulladék gyűjtésére a szolgáltatás részeként gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a zöldhulladékot köteles a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben elkülönítetten gyűjteni. A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény átadásától az ingatlanhasználó köteles az edényzetet rendeltetés- és szerződésszerűen használni, megőrzéséről, tisztántartásáról gondoskodni, a szolgáltatónak fel nem róható megsérülés vagy semmisülése esetén javításáról és pótlásáról gondoskodni.

(9)^[60]

A szolgáltató által a szelektív hulladékgyűjtési célra rendelkezésre bocsátott „sárga” zsák, gyűjtőedény, illetve az ingatlanhasználó által megvásárolt emblémás zsák – melynek vételára már tartalmazta az elszállítás költségeit – elszállítása térítésmentesen történik.

12. § (1)^[61]

Az egyéb szilárd hulladék kezeléséről az köteles gondoskodni, akinél a hulladék keletkezett. Ha a keletkezés helye nem állapítható meg, az ingatlanhasználó köteles a kezelésről gondoskodni.

(2)^[62]

(3)^[63]

A nem veszélyes lombhulladék szervezett összegyűjtéséről, elszállításáról lomtalanítási akció keretében évente legalább egy alkalommal a szolgáltató gondoskodik a közszolgáltatásba bevont területen. Kiskertes övezetekben a lomtalanítás a szolgáltató által kijelölt gyűjtőpontokról történik.

(4)

A lomtalanítási akció helyéről, időpontjáról a lakosságot a szolgáltató köteles értesíteni. A lakosság a lomot a gyűjtés megkezdése előtt 24 órán belül helyezheti ki a közterületre.

13. §

A termelő köteles a tulajdonában lévő hulladék környezetkárosítást kizáró módon történő gyűjtésről, hasznosításáról, vagy ártalmatlanításáról gondoskodni. A tevékenysége során keletkezett hulladékok ártalmatlanítását telephelyén a szükséges engedélyek birtokában végezheti el.

14. § (1)

A hasznosításra, vagy a termelő telephelyén ártalmatlanításra nem kerülő hulladékot köteles a termelő a város kijelölt lerakóhelyére beszállítani.

(2)

Ha a termelő a hulladékai elhelyezésére irányuló közszolgáltatást a szolgáltatótól rendeli meg, köteles megadni a hulladékok fajtánkénti mennyiségét, összetételét, jellegét, minőségét.

(3)

Szolgáltató a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles a szolgáltatást elvégezni.

15. § (1)^[64]

A kijelölt települési szilárd hulladék lerakó-, ártalmatlanítóhely a Sándorfalvi úti Központi Hulladéklerakó Telep (Hrsz: 01207/28). A regionális hulladékkezelési közszolgáltatás körébe tartozó települési hulladék elhelyezése, feldolgozása, komposztálása, kezelése, valamint ártalmatlanítása is a Szeged, Sándorfalvi úti Regionális Hulladéklerakó Telepen történik.

A települési és a regionális szilárd hulladék kezelése történhet a konzorciumi települések közigazgatási területén kijelölt hulladékudvarokon és hulladékgyűjtő szigeteken is. 

(2)

A lerakóhelyen elhelyezhető és ártalmatlanítható minden olyan hulladék, amely a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető és a lerakóhely üzemeltetését károsan nem befolyásolja.

16. § (1)

A lerakóhelyet úgy kell bekeríteni, hogy annak területére hulladék ellenőrzés nélkül ne kerülhessen, illetőleg a hulladék szél által történő széthordását megakadályozza.

(2)

A lerakóhelyen elhelyezett települési szilárd hulladék folyamatos takarásáról gondoskodni kell. A telepet úgy kell üzemeltetni, hogy a környezetre káros zaj- és légszennyezést, valamint az ott dolgozókra egészségkárosítást ne jelentsen. Azokon a lerakóhelyeken, amelyeken a lerakás megszűnt, olyan mértékű takarást kell alkalmazni, hogy a területek újrahasznosításra (erdősítés, gyepesítés) alkalmasak legyenek.

(3)

A lerakóhely területén megfelelő világításról, nyílt téri üzemanyag-tárolóról, öltözködési, mosdási lehetőségről és illemhelyről is gondoskodni kell.

(4)

Települési szilárd hulladék, beleértve az építésből, bontásból, földmunkákból kikerülő hulladékokat is, elhelyezése, tárolása és ártalmatlanítása kizárólag a központi lerakóhelyen történhet, kivéve ha a hulladék ártalmatlanítása, vagy hasznosítása a termelő telephelyén történik.

17. §^[65]

Az ingatlan tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosa, használója, haszonélvezője, bérlője, társasházak esetén a társasház tulajdonközössége (e fejezet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: tulajdonos) köteles gondoskodni. Ezen belül:

a) a lakó és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használatú részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince- és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és gyűjtő, udvar stb.) tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak;

b) a lakásnak és lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a tisztaságáról, rendszeres takarításáról, rovar- és rágcsálómentesítéséről pedig a használónak kell gondoskodnia.

18. § (1)

A közterület rendeltetéstől eltérő célra (árusítás, építési-, szerelési munka, stb.) történő használata esetén a használattal érintett területet és közvetlen környezetét a használó köteles tisztán tartani, a keletkező hulladék gyűjtéséről és ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2)

Építési és bontási munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy szálló por és egyéb szennyeződés a munkaterületen és az engedélyezett közterület-használaton kívül eső területre ne kerüljön.

(3)

A belváros (Nagykörút, Temesvári krt. és Tisza folyó által határolt terület) közterületein ömlesztett áru (törmelék is) csak konténerben tárolható.

(4)

Aki bármilyen anyag szállítása vagy rakodása során a közterületet beszennyezi, köteles a szennyeződést saját költségén eltakarítani. Amennyiben a fuvarozó ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy azt a rakodás helyén az köteles elvégezni, akinek az érdekében a fuvarozás történik.

(5)

Tilos az ingatlanok takarításából keletkező szennyeződést, vagy bármely más hulladékot a közterületre, csapadékvíz elvezető rendszerekbe önteni, söpörni.

19. §

Minden közforgalmú létesítményben illetve területen az 5. § (1) bekezdésében említettek kötelesek a várható forgalomnak megfelelő mennyiségű közhasználatú hulladékgyűjtő tartály elhelyezéséről, javításáról, pótlásáról, továbbá a rendszeres kiürítéséről és tisztántartásáról gondoskodni.

20. §^[66]

21. § (1)

A szolgáltató nyilvántartja a szolgáltatás ellátásával kapcsolatos adatokat, így a megrendelő nevét, lakcímét, a megrendelés, a szolgáltatás elvégzésének időpontját, az elszállított folyékony hulladék mennyiségét és minőségi jellemzőit, a szállító jármű típusát, rendszámát, a vezető nevét, az ürítés időpontját, az ürítőhely üzemeltetőjének igazolását. Nem lakossági eredetű folyékony hulladék elhelyezése esetén a hulladékok összetételére vonatkozó minősítő bizonylatot köteles az ürítőhely üzemeltetője részére rendelkezésre bocsátani. A nyilvántartás alapját képező bizonylat (megrendelő, szállító- és menetlevél) öt évig nem selejtezhető.

(2)

A szolgáltató a Polgármesteri Hivatal részére negyedévente jelentést készít, melyben összesíti az (1) bekezdésben meghatározott adatokat.

(3)

A szolgáltató a folyékony települési hulladék környezetkímélő módon történő ürítésére és szállítására alkalmas, jó műszaki állapotban lévő szállító járművel biztosítja időjárástól független módon a környezetvédelmi és közegészségügyi előírásoknak megfelelő szolgáltatást.

22. § (1)

Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott szolgáltató kivételével települési folyékony hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatási tevékenységet más nem végezhet.

(2)

A szolgáltató a közszolgáltatás teljes körét valamennyi ingatlan tekintetében köteles ellátni.

(3)

A települési folyékony hulladék elszállítását a tulajdonosnak kell megrendelnie a szolgáltatónál, amely azt a megrendeléstől számított 72 órán belül köteles teljesíteni.

A szolgáltató a szolgáltatást kizárólag veszélyes hulladék elszállítására irányuló megrendelés esetén tagadhatja meg.

(4)

A szolgáltató köteles Szeged közigazgatási területén ügyfélfogadást tartani, a szolgáltatással összefüggő valamennyi panaszt megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a bejelentőt 30 napon belül tájékoztatni.

(5)^[67]

Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (e fejezet vonatkozásában, a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, az ideiglenes tárolásra szolgáló (közműpótló) létesítmények, berendezések ürítéséből származó, illetve közüzemi csatornahálózatba vagy más módon befogadóba vagy szennyvíztisztítóba nem vezetett települési folyékony hulladékot a jogszabályokban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni.

23. § (1)

A folyékony települési hulladékok kizárólag az Önkormányzat által kijelölt leürítő helyen ártalmatlaníthatók. A kijelölt leürítő hely a Városi Szennyvíztisztító Telep. A kijelölt leürítő hely kezelője a Szegedi Vízmű Rt.

(2)

Ha a szolgáltatónak felróható okból környezetszennyezés következne be, a szolgáltató köteles a szennyezett terület megtisztításáról saját költségén gondoskodni, és az okozott kárt megtéríteni.

(3)

A szolgáltató a kijelölt leürítő helyek kezelőjével köteles megállapodást kötni a települési folyékony hulladék elhelyezésére. A megállapodásnak tartalmaznia kell a mennyiségi, minőségi ellenőrzés és az elszámolás rendjét.

24. §^[68]

25. §^[69]

26. § (1)^[70]

 (2)^[71]

A hulladék kezeléséért az ingatlanhasználó, a közszolgáltatás igénybe vevője háztartásonként, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségenként – a teljesített közszolgáltatás alapján, számla ellenében - közszolgáltatási díjat köteles fizetni.

(3)

A havi közszolgáltatási díj az ingatlanra rendelkezésre bocsátott, vagy azon használt gyűjtőedények számának, az egy hónapra eső átlagos ürítések számának és az adott típusú gyűjtőedény egyszeri ürítési díjának szorzata.

(4)^[72]

(5)^[73]

Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettséget nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állást igazolja. A hulladékszállítási közszolgáltatás megvalósulása esetén a 7. § (3) bekezdés szerint alkalmazandó minimális díj az adott háztartásra alkalmazandó legkisebb szabványos gyűjtőedény heti egyszeri ürítésének díja.

(6)^[74]

A társasházak, lakásszövetkezetek, többlakásos ingatlanok esetében az ingatlanhasználók ingatlanonként, lakásonként a közszolgáltatás (5) bekezdésben meghatározott díját a közös költség részeként a közös képviseletet ellátó személy, illetve szervezet felé kötelesek teljesíteni, kivéve azon ingatlanokat, melyekben gazdasági tevékenységet folytatnak, melyek elkülönült díjfizetésre kötelezettek.

27. § (1)^[75]

Az ingatlanhasználó a hulladékszállítási díjat a használat megkezdésétől köteles megfizetni. Az ingatlanhasználó személyében bekövetkezett változás tényét a szolgáltató részére 15 napon belül írásban be kell jelenteni, a szolgáltató a díjat erre figyelemmel állapítja meg, illetve helyesbíti. Amennyiben az ingatlanhasználó személye nem állapítható meg, az ingatlan használójának az ingatlan tulajdonosát/tulajdonosait kell tekinteni.

Az olyan ingatlanok esetében, amelyek a tulajdonjog megszerzésekor használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek és ténylegesen abban életvitelszerűen nem laknak, illetve az olyan ingatlanok esetében, melyek a tulajdonjog megszerzését követően használatbavétel nélkül igazolhatóan felújítás alatt állnak, a tulajdonos a tulajdonjog megszerzését köteles 15 nap alatt bejelenteni, egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy az életvitelszerű használat milyen okból nem kezdődik meg. Az ok megszűnését és a tényleges használatba vételt, annak bekövetkeztétől számított 5 nap alatt köteles bejelenteni. Bejelentés esetén a tulajdonos mentesül a tulajdonjog megszerzése és a használat megkezdése közötti időszakban a díjfizetési kötelezettség alól.

A szolgáltató jogosult a használaton kívüliség tényét ellenőrizni és annak okirati igazolását kérni a szüneteltetésre vonatkozó szabályok alkalmazásával. Amennyiben megállapítható, hogy a mentességet az ingatlanhasználó jogszerűtlenül vette igénybe, akkor vele szemben a Szolgáltató jogosult a (4) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

(2)^[76]

Az ingatlan tulajdonjogban vagy használati viszonyokban vagy használat rendjében bekövetkezett, továbbá a számlamódosítást eredményező változást 15 napon belül írásban kell a szolgáltató felé bejelenteni. Az ingatlan használatában bekövetkezett változás esetén a közszolgáltatás díját a bejelentés hónapjának utolsó napjáig a régi, ezt követően pedig az új ingatlanhasználó köteles viselni.

(3)^[77]

Az ingatlanhasználó mentesül a díjfizetési kötelezettség alól, ha legalább 30 nappal a kívánt időpont előtt írásban kéri a szolgáltatótól a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás szüneteltetését távolléte idejére, ha legalább 60 napig megszakítás nélkül nem tartózkodik ingatlanán és az ingatlant más sem használja. A szünetelési kérelmet a szolgáltató a 30. nap elteltét követő hónap első napjával fogadja be.

(4)^[78]

A folyamatos szüneteltetésre irányuló kérelem legfeljebb egy naptári évre vonatkozhat, a szolgáltatás szüneteltetésének meghosszabbítását a tárgyévet követő év január 15-ig az ingatlan használója írásban köteles kérni a szolgáltatótól. A szolgáltató a szünetelés meghosszabbítására vonatkozó kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező a bázis év teljes időszakát érintően legalább két – az ingatlanon korábban tényleges szolgáltatást nyújtó - közüzemi szolgáltató (amelyikből az egyik áramszolgáltató) által kiállított a bázis év nyitó és záró időszakára vonatkozó számlákkal vagy számlaegyenleggel (ami lehet gáz, víz vagy villanyszámla) igazolja, hogy az ingatlant a kedvezményezett időszakban senki nem használta. Igazolásra rész-számla benyújtása nem alkalmas.

A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Szolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára a szüneteltetést megvonni és a közszolgáltatási díj pótlólagosan kiszámlázására vonatkozó adatokat a díjbeszedőnek megadni, kivéve, ha a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a szüneteltetést a kérelmében meghatározott időszaknál rövidebb időre vette jogszerűen igénybe.

(5)^[79]

(6)^[80]

A szolgáltató jogosult a helyszínen ellenőrizni a szüneteltetési nyilatkozat valóságtartalmát, amelyről jegyzőkönyv kerül kiállításra. A szüneteltetés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Szolgáltató jogosult a szüneteltetés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonni, a közszolgáltatási díj pótlólagos kiszámlázására és annak költségeire vonatkozó adatokat a díjbeszedőnek megadni. Amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy a szüneteltetést a kérelmében meghatározott időszak egy részére jogszerűen vette igénybe, akkor a kezdő időponttól eltérő időpont is megállapítható.

28. § (1)

A hulladék összetétele vagy mennyisége miatt települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék elszállítására a szolgáltató eseti, vagy határozott, illetve határozatlan időre vonatkozó szerződést létesíthet. A szerződésben a szolgáltató a hulladék tárolásával és elszállítására történő előkészítésével kapcsolatban különleges kikötéseket tehet. A szolgáltató a szolgáltatást kizárólag veszélyes hulladék elszállítására irányuló megrendelés esetén tagadhatja meg.

(2)^[81]

A nem lakás céljára szolgáló helyiség használója köteles a hulladékszállítási szolgáltatást igénybe venni.

29. § (1)^[82]

(2)^[83]

30. § (1)^[84]

(2)^[85]

(3)^[86]

(4)^[87]

(5)^[88]

(6)^[89]

.

31. § (1)

A településtisztasági szolgáltatás ellátása során alkalmazható legmagasabb díjakat a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(2)

A díj magában foglalja a szállítás, elhelyezés és ártalmatlanítás költségét, melyet a tulajdonos közvetlenül a szolgáltatónak térít meg.

(3)

A szolgáltató az érvényes díjak jegyzékét látható helyen köteles a telephelyén kifüggeszteni.

32. §^[90]

33. § (1)

A rendelet 2005. január 1. napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/1997.(XII.23.) Kgy. rendelet és az azt módosító 44/1998.(XII.30.) Kgy. rendelet, a 45/1999.(X.6.) Kgy. rendelet 8. §-a, az 56/1999.(XII.8.) Kgy. rendelet, a 6/2000.(II.18.) Kgy. rendelet 6. §-a, az 55/2000.(XII.5.) Kgy. rendelet, a 74/2000.(XII.18.) Kgy. rendelet, az 58/2001.(XII.20.) Kgy. rendelet, a 2/2002.(I.23.) Kgy. rendelet, a 29/2002.(VI.21.) Kgy. rendelet, a 48/2002.(XII.5.) Kgy. rendelet, valamint az 54/2004.(XII.1.) Kgy. rendelet hatályát veszti.

(2)

A rendelet az Európai Uniós jogharmonizáció céljából felülvizsgált, és a közösségi normákkal harmonizált központi jogszabályokon alapul.