(1)

A helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése.

(2)

E rendelet rendelkezéseit Szeged város közigazgatási területén

b) a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeinek megtérítéséhez támogatás nyújtása,

c) a helyi védelmet érintő építési munkák tervezése, hatósági engedélyezése és kivitelezése,

d) a településrendezési és hatósági engedélyhez kötött tervek készítése során kell alkalmazni.

(3)¹

A rendelet hatálya kiterjed:

- az építészeti örökség mindazon elemére, amelyet az önkormányzat védetté nyilvánít,

- az épített környezet tárgyainak fenntartásához nyújtható támogatások szempontjából az épített környezetet érintő városképileg, településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházások területén és városképileg annak elválaszthatatlan környezetében lévő olyan épületekre is, amelyek nem védettek.

(1)

Helyi egyedi védelem tárgyai azok az épületek, épületrészek, épülethomlokzatok, építmények, melyek a város építészeti jellegét alapvetően meghatározzák, továbbá a városi tereknek eredeti állapotukban alkotóelemét képező szobrok, közterületi tárgyak, (továbbiakban összefoglaló megnevezéssel: egyedi objektumok).

(2)

Helyi területi védelem tárgyai:

a) A településszerkezet, azaz a város olyan összefüggő részei, ahol az épített és természetes környezet történelmi folyamatosságot képvisel, illetve ahol együttest alkotó mértékben találhatók értéket képviselő védendő építmények, utcák, terek, parkok.

b) Térfalak, sarokbeépítések és a helyi védelem alatt álló környezet, azaz az olyan védett és nem védett egyedi objektumokból álló objektumcsoportok, melyeken belül a védett objektumok értékeinek zavartalan érvényesülését indokolt biztosítani.

c) A védett épített környezettel egységet alkotó parkok, terek.

(1)

Védetté nyilvánítást bármely cselekvőképes nagykorú természetes személy és jogi személy egyaránt kezdeményezhet a Polgármesterhez benyújtott írásos javaslatával.

(2)

A védetté nyilvánítási eljárás szakmai előkészítése és lefolytatása a Főépítész feladata.

(3)

A védetté nyilvánítás kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentációt kell mellékelnie:

a) egyedi védelem esetén:

- helyszínrajzi vázlat,

- a védendő értéket teljes egészében értelmezhető mértékben megjelenítő fotódokumentáció,

- az objektum rendeltetésének, és használati módjának leírása,

- a védelemre vonatkozó javaslat rövid indoklása, történeti kutatás,

b) területi védelem esetén:

- a védelemre vonatkozó javaslat indoklása,

- a védendő terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű helyszínrajz.

(4)²

A benyújtott javaslatokat a Városi Főépítész véleménye alapján a Polgármester dönt a védelem alá helyezési eljárás lefolytatásáról. A Főépítész ezt követően az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készíti el:

a) egyedi védelem esetén:

- helyszínrajz 1:1000 léptékben,

- a védendő értéket teljes egészében értelmezhető mértékben megjelenítő fotódokumentáció,

- az objektum rendeltetésének és használati módjának leírása,

- a védelem rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció, a védelem tárgyának a településszerkezetben, városképben betöltött jelentőségét értékelő főépítészi szakvélemény.

b) területi védelem esetén:

- a védelemre javasolt településszerkezet örökségvédelmi hatástanulmánya,

- a védendő terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.

(5)

A helyi védelemre vonatkozó eljárás megindításáról – az értékvizsgálati dokumentáció kivonatának véleményezés céljából történő megküldésével egyidejűleg – tájékoztatni kell az alább felsoroltakat:

- a tulajdonost, (amennyiben nem azonos a kezdeményezővel)

- a területi és a megyei Főépítészt,

- a műemlékvédelmi hatóságot,

^{- 3}

- a védendő területen érintett közművek üzemeltetőit.

(6)

A javaslattal kapcsolatban az (5) bekezdésben felsoroltak 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(7)

Az építészeti örökség védelemre javasolt tárgya akkor kerül helyi védelem alá, ha a Közgyűlés a Polgármester előterjesztése alapján rendelettel védetté nyilvánítja, mely határozatlan időre szól.

(8)

A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés tényét az ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásba a védetté nyilvánítás időpontjától számított 30 napon belül be kell jegyeztetni.

(1)

A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisül,

b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,

c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.

(2)

A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3)

A helyi védelem alatt álló védett érték műemléki védelem alá történő helyezése esetén – a műemléki védelemről szóló döntés hatályba lépését követően – a helyi védelmet az e rendeletben rögzített eljárás mellőzésével a Közgyűlés megszünteti.

(1)

A helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosa, használója köteles a jó műszaki állapot fenntartásának törvényes kötelezettségén belül a védett építészeti érték eredeti megjelenését az e rendeletben előírt módon megőrizni, illetve rongálódás esetén helyreállítani.

(2)⁴

Az egyedi és területi védelem alatt álló épületek külső megjelenését érintő építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák terveit a Városi Főépítésszel véleményeztetni kell.

(3)

Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.

(1)

A helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert)

a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,

b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát,

c) eredeti épülettartozékait

meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani.

(2)

A védett épületek színezését a szomszédos 1-1 épület színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan kell megtervezni. Amennyiben az adott épület olyan homlokzatsor része, melyre az Önkormányzat által készíttetett és jóváhagyott színdinamikai terv áll rendelkezésre, akkor az abban meghatározott színharmóniákat kell alkalmazni.

(3)

Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(4)

Helyi egyedi védelem alá helyezett közterületre néző épülethomlokzaton a földszint nem lakás funkciójú hasznosítása céljából mellvédfalak kibontásával járó átalakítás legfeljebb a járda és a földszinti padlóvonal közötti maximum 90 cm-es szintkülönbség esetén engedhető meg. Ebben az esetben a földszint teljes homlokzatára kiterjedő vizsgálattal kell igazolni, hogy az átalakítás az épület eredeti megjelenését nem befolyásolja hátrányosan.

(5)¹

Helyi egyedi védelem alá helyezett objektum bővíthető, korszerűsíthető. Bővítés, korszerűsítés esetén a keletkező új építészeti minőség és a védett érték összhangjának biztosítása érdekében a javasolt megoldást a Városi Főépítésszel előzetesen véleményeztetni kell.

(1)

Helyi egyedi védelem alatt álló objektum, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan, védett térfalban és sarokbeépítésben lévő épület közterület felől látható homlokzatán és tetőfelületén, továbbá az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei, a tömegközlekedési felső vezeték és berendezés kivételével, látható módon nem helyezhetők el.

(2)

Rendeltetési egységre vonatkozó felirat (intézmény, kereskedelmi egység, szolgáltatás megnevezése), felirati-, illetve reklámtábla, (továbbiakban információhordozók) közterületről látható helyen történő létesítésének feltételei:

a) Az információhordozók elhelyezése a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen, oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot.

b) Védett épületen, kizárólag az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó információhordozók helyezhetők el, melyek nem lehetnek az adott homlokzathoz való adaptálás nélküli módon elhelyezett valamely cég, vagy üzletlánc tipizált reklámhordozói, cégérei.

c) Felirati tábla csak hagyományosan, a bejárat mellett – az eklektikus és szecessziós épületeken erre a célra eredetileg kialakított falmezőben – helyezhető el.

(3)

A (2) bekezdés szerinti információhordozókat a következőképpen kell kialakítani:

a) cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, legfeljebb 30 cm magasságú betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőben való felfestéssel lehet megvalósítani,

b) a felirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével,

c) konzolosan elhelyezett felirat, cégér függőleges hossza nem lehet nagyobb 1,5 m-nél,

d) dobozjellegű, belső világítással ellátott felirati tábla nem létesíthető,

e) különálló betűkből álló felirat indirekt, illetve háttérvilágítással ellátható,

f) egy épületen elhelyezett különböző rendeltetési egységek feliratai egységes stílusban alakítandók ki.

(4)

Helyi egyedi védelem alatt álló objektum, helyi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan, védett térfal, sarokbeépítés előtti közterületen, valamint védett tereken, parkokban

a) köztárgya, hirdetőberendezés csak a városépítészeti tér legalább két közterület sarok közötti egységére készített, és a Főépítész által véleményezett berendezési és használati javaslat alapján helyezhető el, mely alapján tisztázandó az elhelyezni kívánt köztárgyaknak a védett környezethez való illeszkedése;

b) légvezeték – tömegközlekedési felső vezeték kivételével – épülethomlokzaton kívül nem vezethető.

(1)

Helyi területi védelem alatt álló objektumcsoportban, (térfalban, sarokbeépítésben és helyi védelem alatt álló környezetben) az egyedi védelem alatt nem álló objektumokon végzett építési tevékenység, valamint foghíjbeépítés esetén mértékadónak kell tekinteni az objektumcsoportban lévő védett épülethomlokzatok

a) építménymagasságát,

b) a tető hajlásszögét és anyaghasználatát,

c) a földszint és emeleti szintek arányrendszerét,

d) a tömör felületek és nyílások arányát,

e) a homlokzatok anyagát, felületképzését és színezését,

f) a feliratok és egyéb épületfelszerelések elhelyezését,

ezáltal biztosítandó a védett objektumok értékeinek zavartalan érvényesülése.

(2)⁶

Helyi védelem alatt álló környezetben a védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos új vagy bővítendő épület(ek) építménymagasságának meghatározásánál a védett és az új vagy bővítendő épület építménymagassága között 1,0 m-nél nagyobb különbség nem lehet.

(3)⁷

(3)

Helyi területi védelem alatt álló településszerkezeten belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult jellemző utca és térrendszert, beépítési módot.

(1)⁸

A helyi területi védelem alatt álló parkok terek rekonstrukciójának terveit a Városi Főépítésszel előzetesen véleményeztetni kell.

(2)

A helyi területi védelem alatt álló parkokat a mai kor követelményeinek figyelembevételével az eredeti jellegnek, belső szerkezetnek, jellemző növényállománynak, stílusjegyeknek és növénnyel fedettségnek megfelelően kell helyreállítani.

(3)

Mátyás téren a helyi védettségű közparkban

a) épület nem helyezhető el,

b) terület nem keríthető le,

c) a zöldfelületek rendezésekor a 2/d számú mellékletben szereplő növénylistát kell alkalmazni.

(1)¹⁰

Pályázat útján az önkormányzattól támogatást igényelhet

a) a helyi egyedi védelem alatt álló, továbbá

b) az épített környezetet érintő városképileg, településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházások területén és városképileg annak elválaszthatatlan környezetében lévő, a 3. számú mellékletben meghatározott ingatlan tulajdonosa, az épületek külső megjelenését érintő felújítás, rekonstrukció érdekében végzett munkák költségeihez, beleértve a tervezési díjtételt is.

(2)

A pályázati kiírás meghatározhatja az adott évben városrendezési szempontok megvalósítása érdekében preferált, támogatásra jogosult ingatlanok, valamint a támogatni kívánt munkálatok körét. A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.

(3)

A pályázati felhívást és kiírást a Polgármester hagyja jóvá.

(4)

A pályázati felhívást a helyi napilapban kell megjelentetni.

(5)¹¹

Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz az előírt önrésszel rendelkezik. Az előírt önrész helyi egyedi védett épületeken végzett nyílászáró felújítás, csere esetén a bruttó bekerülési költség 35 %-a, egyéb pályázatok esetén a bruttó bekerülési költség 50 %-a. Az önrész csak a pályázati cél megvalósítására fordítható.

(6)¹²

A támogatás maximális mértéke helyi egyedi védett épületeken végzett nyílászáró felújítás, csere esetén a bruttó bekerülési költség 65 %-a, egyéb pályázatok esetén a bruttó bekerülési költség 50 %-a.

(7)¹³

Támogatást nem lehet értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

(8)¹⁴

Építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetén a pályázathoz csatolni kell a jogerős és érvényes építési engedélyt. Minden pályázathoz mellékelni kell a Városi Főépítész támogató nyilatkozatát.

(1)

A benyújtott pályázatok véleményezését Szakmai Minősítő Munkacsoport végzi, melynek tagjai: az elsőfokú építési hatóság vezetője, a városi Főépítész, a Közgyűlés városfejlesztésben érintett bizottságának elnöke, a Csongrád megyei Építész Kamara elnöke, valamint a műemléki hatóság vezetője

(2)

A Szakmai Minősítő Munkacsoport értékelésének figyelembevételével a Polgármester a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését.

(3)

A pályázatok értékelése során az a pályázat élvez elsőbbséget, amelynél a felhasználásra kerülő támogatás a város megjelenésében – a közösség számára is érzékelhetően – kedvezőbb változást eredményez.

(4)

A döntésről a pályázók az elbírálást követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntést a Polgármester nem indokolja.

(5)

A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A támogatás kifizetésére, felhasználásának ellenőrzésére és elszámolására vonatkozóan a felek a szerződésben foglaltak szerint járnak el.

(6)

A szerződésben foglaltak támogatott általi teljesítése után a támogatás összege egy összegben kerül átutalásra. Amennyiben a tényleges bruttó bekerülési költség a pályázatban foglalthoz képest kevesebb, akkor a támogatás összege a különbözet mértékével csökken. Költségnövekedés esetén többlettámogatás nem igényelhető.

A helyi védelem alatt álló objektumok, területek jegyzékét jelen rendelet mellékletei tartalmazzák.

1.számú melléklet: Helyi egyedi védelem tárgyai:

1/a: Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek, építmények

1/b: Helyi egyedi védelem alá tartozó napsugaras házak

1/c: Helyi egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotások

2.számú melléklet: Helyi területi védelem tárgyai

2/a: Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezetek

2/b: Helyi területi védelem alá tartozó térfalak

2/c: Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítések

2/d: Helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek

a)

Cégér: az épület, építmény, helyiség (csoport) rendeltetésére, jelzésére, tulajdonosára utaló, azt megjelenítő, a homlokzaton konzolosan elhelyezett, közterületről látható feliratos, rajzos vagy figurális épülettartozék.

b)

Egyedi védelem: egy ingatlanon lévő védetté nyilvánított objektumra, illetve annak meghatározott részére kiterjedő védelem.

c)

Épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető, árnyékoló szerkezet.

d)

Helyi védelem alatt álló környezet a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannal oldalhatárain szomszédos egy-egy ingatlan.

e)

Köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló művészeti-, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertépítészeti műtárgy, illetőleg geodéziai jel, utcabútor, önálló reklámhordozó.

f)

Reklámhordozó: minden olyan vizuális vagy audiovizuális tárgy, eszköz, illetve berendezés, amelynek felületén vagy amelynek működése közben reklámnak vagy hirdetésnek minősülő információk jelennek meg.

g)

Sarokbeépítések: azok a közterületek keresztezéseiben található objektumcsoportok, melyek között a helyi egyedi vagy országos védelem alatt álló alkotóelemek aránya 1:2.

h)

Településszerkezet: a város központi területén és a városhoz csatolt korábban önálló községek területének jellemzően a központi részén történetileg (általában az első világháborúig) kialakult utca-, térrendszer.

i)

Területi védelem: több ingatlanra illetve közterület valamely lehatárolható részére kiterjedő építészeti örökségvédelem, amely egyedi védelemmel érintett és nem érintett ingatlanokat illetőleg a közterület védett és nem védett részeit egyaránt érinti.

j)

Térfalak: azok az objektumcsoportok, melyek határoló keresztirányú közterületek közötti homlokzatsorában a helyi egyedi vagy országos védelem alatt álló alkotóelemek aránya 1:3.

k)

Védett érték, védett objektum: a védelem különböző tárgyainak (épülethomlokzat, épületrészlet, szobor, stb.) összefoglaló megnevezése.