a) jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési költségekkel csökkentett

b)¹ vagyon: a kérelmező és a vele együtt élő családtagjainak tulajdonában álló rész- vagy egész tulajdonban levő forgalomképes lakóépület, lakás, társasházrész, üdülő, lakó- és üdülőtelek, tanyás ingatlan, zártkert, mezőgazdasági földterület forgalmi értéke, gazdasági társasági vagyona, részesedése, jármű (ideértve a lízingelt, vagy hitelre vásárolt gépjárművet is), termelő és munkaeszköz, amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező és vele együtt lakó és költöző személyek megélhetésnek feltételeit, valamint a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyakon felül- ingó vagyonának, továbbá a vagyoni értékű jognak az együttes értéke a nyugdíjminimum ötvenszeresét meghaladja.
Nem tekinthető vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű, valamint az öröklés útján szerzett haszonélvezeti joggal terhelt lakás, lakásrész, amelyben a haszonélvező és családja lakik.

c) rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja alapján meghatározottak;

d) munkaviszony: e rendelet alkalmazásában munkaviszony alatt a közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszony, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, megbízási jogviszony, hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak jogviszonyát is érteni kell;
A terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES, GYET, nyugdíj időtartamát, amennyiben a folyósítás időtartama alatt a kérelmező rendelkezik (rendelkezett) szegedi bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, valamint a szegedi főiskolai és egyetemi nappali tagozaton folytatott tanulmányok időtartamát az 1. §-ban meghatározott feltételek meglétének megállapításakor folyamatos munkaviszonynak kell tekinteni;

e) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

f) család: az egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók;

g) háztartás: egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;

h) kérelmező: 18. életévét betöltött vagy házasságkötéssel nagykorúvá vált személy;

i) gyermek: kérelmező (kérelmezők) által eltartott vérszerinti, örökbefogadott, vagy gyámsága alatt álló, valamint nevelésbe vett és vele közös háztartásban élő gyermek, aki a kérelem benyújtásának időpontjában 16. életévét még nem töltötte be, vagy betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el, vagy 16. életévét betöltötte, de munkaképesség-csökkenést, illetve egészségkárosodást szenvedett személy és az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

j)²

k) fiatal házaspár: a kérelem benyújtása időpontjában a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét;

l) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő;

m) élettársi jogviszony: közös gyermeküket egy háztartásban nevelő szülők vagy legalább 2 éve életvitelszerűen együtt lakó személyek, melynek ténye személyi igazolvánnyal vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolható, vagy bejegyzett élettársi viszony, amely anyakönyvi kivonattal igazolható;

n) egyedülálló: akinek nincs élettársa, és hajadon, nőtlen, elvált, özvegy, özvegy bejegyzett élettárs, vagy elvált bejegyzett élettárs;

o) lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 91/A § 1-6. pontjában foglaltak alapján meghatározott ingatlan;

p) lakás korszerűsítése:

r) önerő: a telek értéke, az örökség útján szerzett, haszonélvezeti joggal terhelt lakás elidegenítéséből származó vételára, a vagyoni értékű jog ellenértéke, anyagvásárlásra költött összeg, saját munka értéke, a rendelkezésre álló készpénz, lakás-takarékpénztári megtakarítás, kötelező lakás-előtakarékosság összege, garzonlakás, önkormányzati bérlakás óvadékának összege, a munkáltatói támogatás, akadálymentesítési támogatás;

s) méltányolható lakásigény: ha az együttköltöző hozzátartozók lakásigénye a lakásigény mértéke felső határát legfeljebb egy lakószobával haladja meg, de a lakás alapterület (m²) felső határát nem haladja meg;

t)³

u) méltányosság gyakorlásánál figyelembe vehető körülmények különösen: kérelmező és családja szociális, jövedelmi és vagyoni helyzete, egészségi állapota, a család létszámának növekedése;

v) első lakás: ha a kérelmezőnek és házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző személynek (személyeknek) résztulajdona, vagy 1/1 részben lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, és nem volt, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő lakásra, vagy szolgálati jogviszonyhoz-, vagy munkakörhöz kötött lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonya, bérlőtársi jogviszonya nincs és nem volt, kivéve az örökség útján szerzett haszonélvezeti joggal terhelt lakás, lakásrész, amelyben a haszonélvező és családja lakik.

a) a támogatás igénybevételével épített, vásárolt, korszerűsített lakást a megállapodás megkötése után elidegeníti, elcseréli, elajándékozza, vagy öröklési szerződést köt (továbbiakban: elidegeníti), vagy bérleti jogviszonya megszűnik, vagy

b) a megállapodásban foglaltaktól eltérően hasznosítja, vagy

c)⁸ a támogatást úgy szerezte meg, hogy kérelmében lakáskörülményeire, szociális, egészségügyi, vagyoni és jövedelmi viszonyaira, a támogatásra irányuló kérelem mellékletét képező iratokban, nyilatkozatokban valótlan adatokat közölt, amelyek számára a kérelem elbírálásakor jogosulatlan előnyt jelentettek, vagy

d) a 12. § (6) bekezdés szerinti határidőben nem használta fel, vagy

e)⁹ nem a megállapodásban foglalt célokra fordította, vagy

f)¹⁰

g)¹¹

a) az (1) bekezdésben szabályozott eseteknek a megállapodás megkötését követő 5 éven belüli bekövetkezte esetén a vissza nem térítendő támogatás összegét – a támogatás folyósítása napjától kezdődően – a jegybanki alapkamattal (továbbiakban kamat) növelt összegben köteles visszafizetni. A visszafizetésre kötelezési eljárás lefolytatására a hatóság a visszafizetésre okot adó körülmény bekövetkeztétől számított két éven belül jogosult.

b) az (1) bekezdésben szabályozott eseteknek a megállapodásban foglalt törlesztési időtartam alatti bekövetkezte esetén a kamatmentes kölcsön még vissza nem fizetett összegét – a támogatás folyósítása napjától kezdődően – kamattal együtt egy összegben köteles visszafizetni.

a)¹⁷ Szeged közigazgatási határán belül e rendelet 1. és 2. sz. melléklete szerint meghatározott lakás nagyságát és költségét meg nem haladó lakás építését, vásárlását végleges adásvételi szerződéssel hitelt érdemlően igazolja, amennyiben az elidegenítésből származó vételárból, bérleti jogviszonyáért kapott térítési díjból származó teljes összeget az új lakás megszerzésére fordította;

b) igazolja, hogy önhibáján kívül eső okok miatt nem tudta a támogatás összegét a 12. § (6) bekezdésében meghatározott határidőben felhasználni; ebben az esetben a Bizottság – kérelemre – újabb teljesítési határidőt szabhat;

a) akinek a házasság felbontásakor jogerős ítélettel a bíróság a lakást ítélte, vagy

b) aki a volt házastárs, élettárs, bejegyzett élettárs, tulajdonostárs lakásrészének tulajdonjogát megszerzi, vagy megszerezte, vagy

c) aki az ingatlan tulajdonjogát öröklés útján szerezte meg.

a) aki a kamatmentes kölcsönt rendszeresen törleszti,

b) aki jövedelmi helyzete alapján képes a törlesztő részletek fizetésére.

a)²⁴ szárazbélyegzővel ellátott, földhivatal által érkeztetett adásvételi szerződés, valamint az adásvételi szerződés módosításai, az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lapja, vagy az eredeti példány bemutatásával igazolt, az eredetivel mindenben megegyező másolat, eladásra került ingatlan esetében a kérelem benyújtását megelőzően eladott ingatlanok adásvételi szerződése, nem magyar állampolgár igénylő esetében a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Kormány rendelet 2. § (7) bekezdésében szabályozott irat, jövedelemigazolás, vagyonnyilatkozat;
Építés esetén az a) pontban felsoroltakon túl a jogerős építési engedély, a jogerős záradékkal ellátott tervdokumentáció (lakás tervrajza), jogutódlásról építési határozat, a költségvetés (költségvetési főösszesítő, a lakásra vonatkozó költségösszesítő egy-egy példánya) építés, emelet ráépítés, tetőtér beépítés esetén a munkálatok megkezdéséről szóló bejelentés, építésügyi hatóság által történt visszaigazolása;

b) osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonos(ok), tulajdonostárs(ak) ügyvéd által ellenjegyzett jelzálogjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozata;

c)²⁵

d)²⁶ igazolás, hogy a lakással kapcsolatos tartozása nincs, vagy a tartozások kifizetésére a szolgáltatóval, pénzintézettel fizetési megállapodást kötött.

a) munkaviszonyból származó és nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 6 hónap,

b) vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem (továbbiakban: vállalkozás) esetén a kérelem benyújtását megelőző egy év,

c) rendszeres pénzellátásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap.

a)³⁰

b)³¹ a 12. § (2) bekezdésében szabályozott törlesztés időtartamának megállapításával, a 12. § (5) bekezdésében szabályozott támogatás felülvizsgálatával,

c) a 8. § (1) bekezdése alapján a támogatás egyösszegű visszafizetése alóli felmentésével,

d) a 8. § (2) bekezdése alapján a támogatás egyösszegű visszafizetése alóli felmentésével és
részletfizetés engedélyezésével,

e) a 8. § (3) bekezdése szerint a kölcsön törlesztés megkezdés halasztásával, a törlesztés felfüggesztésével, vagy alacsonyabb havi törlesztőrészlet megállapításával,

f) a 9. § alapján a támogatás átvállalásával

a) építés esetén a megállapodás megkötését követő 3 éven belül;

b) vásárlás korszerűsítés esetén a megállapodás megkötésétől számított 1 éven belül a kérelmezőnek fel kell használnia, illetőleg a felhasználást igazolni kell.

a) vásárlás esetén a vásárolt lakás tulajdoni lapjának becsatolásával, amelyen a támogatásban részesült(ek) tulajdonjoga bejegyzésre került;

b) építés esetén a támogatott lakás használatba vételi engedélyének csatolásával;

c) korszerűsítés esetén a támogatott cél megvalósulásának helyszíni ellenőrzésével.