Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ban, 32. § (3) bekezdésében, 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, 55/C. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés b)-c) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 34. § (3) bekezdésére, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében és a 148. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális ellátások tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (3) bekezdése és a gyermekvédelmi támogatások tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek.

(3)¹ A 26. § és a 37. § (2) bekezdés vonatkozásában a rendelet hatálya kiterjed a köztemetési költség, vagy jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) nyugdíjminimum: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege;

b) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57/B. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek;

c) elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;

d)² gyermekintézmény: Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, szakmunkásképző, középiskola és kollégium;

e) adósság: a vezetékes gáz, távhő-szolgáltatási, víz és csatornahasználati, szemétszállítási díjtartozás, közösköltség-hátralék, lakbérhátralék, ha a szolgáltatóval, a társasház közös képviselőjével, a lakás kezelését ellátó szervezettel az Önkormányzat keretmegállapodást kötött

f)³ lakbér: a lakásbérleti szerződés alapján a bérlő által fizetett bérleti díj és a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért fizetett díj együttes összege.

(2) Ahol e rendelet jövedelmet, vagyont, családot vagy háztartást említ, - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell használni.

(3)⁴ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén vagyon alatt a Gyvt. 19. § (7) bekezdésében meghatározott vagyon fogalmat kell érteni, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.) 65. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

3. §

(1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése.

(2)⁵ A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 11 fő, tagjai:

• A Közgyűlés Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke,
• A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi igazgatója,
• Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Helyi Fogyatékosügyi Fóruma képviselője,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője,
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője,
• Állami Gondoskodásban Élő és Veszélyeztetett Fiatalok Támogatásáért Alapítvány (ÁGOTA) elnöke,
• Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője
• Humán Közszolgáltatási Tanácsnok
• Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Humán Közszolgáltatási Tanácsnok.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét, az üléseket a Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze.

(5)⁶ A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó irodája (továbbiakban: Iroda) látja el.

III. Fejezet

Pénzbeli ellátások

Aktív korúak ellátása

4. §⁷

Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) benyújtja a legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodását, vagy a legalább 50 %-os munkaképesség-csökkenését igazoló szakvéleményt, vagy a rehabilitációs hatóság komplex minősítésére irányuló szakvéleményével igazolja, hogy egészségi állapota nem haladja meg a 60 %-os mértéket.

b) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és ezt orvosi véleménnyel igazolja, vagy

c) gyermeket vár, és ezt terhesgondozási kiskönyvvel igazolja.

5. §

(1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek (továbbiakban: rendszeres szociális segélyben részesülő) kötelező együttműködése intézményi feltételeit a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház, Gyermekjóléti Központ és Dél-Alföldi Regionális Módszertani Családsegítő Szolgálat (továbbiakban Családsegítő Szolgálat) biztosítja.

(2) A Családsegítő Szolgálat, mint együttműködésre kijelölt szerv feladatai:

a) a rendszeres szociális segélyben részesülőt nyilvántartásba veszi, a nyilvántartásba vétel céljából történő megjelenés elmulasztása esetén kapcsolatfelvételt kezdeményez a jogosulttal. Ha ez sem vezet eredményre, az együttműködési kötelezettség ismételt megszegéséről 15 napon belül értesíti az Irodát,

b) a beilleszkedést segítő programról a rendszeres szociális segélyben részesülővel írásban megállapodik, és erről 8 napon belül értesíti az Irodát,

c) figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő program teljesülését, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, szükség esetén kezdeményezi a beilleszkedést segítő program módosítását. Amennyiben a beilleszkedést segítő programban foglaltak elmulasztása a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek felróható, figyelmezteti a jogosultat az együttműködési kötelezettségére, annak ismételt megszegéséről 8 napon belül értesíti az Irodát.

(3) Az együttműködési kötelezettség ismételt megszegésére vonatkozó értesítésnek tartalmaznia kell a kötelezettség teljesítésének határidejét, a kötelezettségszegés időpontját, valamint a mulasztás leírását.

6. §

(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő a Családsegítő Szolgálattal és a beilleszkedést segítő programban foglalt más intézménnyel, szervezettel legalább háromhavonta kapcsolatot tart, és az általuk előírt vagy közölt időpontban megjelenik, az előírt programokon részt vesz.

(2) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő

a) tanácsadáson, a saját erőforrások feltárására irányuló egyéni programokon, és/vagy

b) csoportos foglalkozáson való részvételt.

(3) A rendszeres szociális segélyben részesülő számára előírható csoportos foglalkozások típusai:

a) szocializációs csoportok (izoláció elkerülése, szinten tartás érdekében)

b) álláskeresést ösztönző csoportok (önéletrajzírásra, álláskeresésre vonatkozóan).

(4) Az egyéni és csoportos beilleszkedést segítő program az alábbi célok elérésére irányul:

a) más ellátásra való jogosultság megszerzése,

b) szinten tartás, a társadalmi integráció erősítése,

c) foglalkoztathatóság javítása, felkészítés álláskeresésre,

d) álláskeresés, elhelyezkedés.

(5) A Családsegítő Szolgálat beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet.

7. §

A rendszeres szociális segélyben részesülő részéről az együttműködési kötelezettség felróható megszegésének minősül, ha:

a) a Családsegítő Szolgálatnál nyilvántartásba vétel céljából a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg,

b) a beilleszkedést segítő programról a Családsegítő Szolgálattal nem köt írásos megállapodást,

c) a megállapodásban foglalt időpontokban a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

d) a Családsegítő Szolgálat munkatársának a szociális helyzetéről való tájékozódását akadályozza,

e) a beilleszkedést segítő programban foglaltakat nem teljesíti.

8. §

Nem minősül felróhatónak az együttműködési kötelezettség megszegése, ha a jogosult akadályoztatását a Családsegítő Szolgálat felé az együttműködési időpontot követő 8 napon belül jelzi, és hitelt érdemlő módon igazolja.

Lakásfenntartási támogatás

9. §⁸

10. §⁹

Lakbértámogatás

11. §

(1) Lakbértámogatásra jogosult az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum két és félszeresét, és a háztartás nem rendelkezik vagyonnal - feltéve, hogy az általa bérelt lakás nagysága a (2) bekezdésben szabályozott, a háztartás létszáma szerinti elfogadható mértékét nem, vagy legfeljebb egy kategóriával haladja meg. Lakbértámogatás ugyanazon lakásban csak egy bérlőnek adható, függetlenül a bérlőtársak számától.

(2) A bérlő által lakott lakás elfogadható nagyságának kategóriái:

a) egyedül élő személy vagy kétszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2 lakószoba,

b) háromszemélyes háztartás esetén legfeljebb 2,5 lakószoba,

c) 4-5 személyes háztartás esetén legfeljebb 3 lakószoba,

d) ha 5 személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 0,5 lakószoba.

(3) Az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításánál a Sztv. 38. § (2a) - (2c) bekezdéseiben foglaltakat kell alkalmazni.

12. §

(1) A lakbértámogatás egy havi összege

a) a bérleti díj 33 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 11. § (2) bekezdés szerinti mértéket nem haladja meg,

b) a bérleti díj 22 %-a, ha a jogosult által bérelt lakás nagysága a 11. § (2) bekezdés szerinti mértéket egy kategóriával meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2.500,- Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra felfelé kerekítve kell meghatározni.

(2)¹⁰ A lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától a lakásbérleti szerződés érvényességéig, de legfeljebb egy évre kell megállapítani. A jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban nyújtható be. Ha az ismételt megállapítás iránti kérelmet a korábbi jogosultság megszűnésének hónapjában, vagy azt megelőzően nyújtották be, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3)¹¹ Ha a lakbértámogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a bérleti jogviszony megszűnik, vagy a jogosult meghal, a támogatás folyósítását a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.

(4)¹² A lakbértámogatást tárgyhónap 15-ig az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. számlájára kell utalni.

13. §

(1) Nem jogosult lakbértámogatásra az a bérlő, aki a (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével életvitelszerűen nem tartózkodik a lakásban, vagy aki a lakás hasznosításával jövedelemhez jut, vagy költségelvű, illetve piaci alapú lakbért fizet, továbbá aki a lakásába nem jogszerűen fogad be másik személyt.

(2) A lakbértámogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a bérlő azért van távol, mert

a) gyógykezelésben részesül,

b) katonai szolgálatot teljesít,

c) a lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó lakása,

d) a lakóhelyén kívül végzi tanulmányait,

e) szabadságvesztés büntetését tölti,

f) az épület vagy a lakás karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a lakást rendeltetésszerűen, átmenetileg nem tudja használni,

g)¹³ üdül, vagy családi, illetve egészségügyi körülményei ezt indokolttá teszik,

és ezt hitelt érdemlő módon bizonyítja.

(3)¹⁴ A lakbértámogatás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha a jogosult bejelentése vagy hivatalból észlelt változás esetén elrendelt felülvizsgálat alapján a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett.

(4)¹⁵ A lakbértámogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele esetén a Sztv. 17. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

Önkormányzati segély¹⁶

13/A. §

Az önkormányzati segély fajtái:

a) átmeneti segély,

b) temetési segély,

c) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

d) gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás,

e) gyermekek átmeneti segélye.

Átmeneti segély

14. §¹⁷

Kérelemre, alkalmanként pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában átmeneti segély állapítható meg:

a) az egyedül élő személynek, amennyiben havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét, illetve a 15. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum két és félszeresét,

b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét, illetve a 15. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg,

és az egyedül élő személy, illetve a családban élő személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

15. §

(1) Alkalmanként átmeneti segély adható

a) a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapon belül bekövetkezett, előre láthatóan tartós jövedelemcsökkenés esetén;

b) gyógyszerköltségek, gyógyászati segédeszközök támogatásaként, kórházi kezelés, vagy egyéb, egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás esetén;

c) haláleset miatt bekövetkezett, a temetéssel kapcsolatos többletköltségek enyhítésére;

d) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtönkeresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők;

e)¹⁸ ha lakásfenntartással összefüggő alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, kimagaslóan magas fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul, vagy közüzemi szolgáltatóknál, közös költség címén fennálló hátralékok rendezéséhez, előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működtetéséhez, illetve, ha közüzemi díjhátralék miatt adósságkezelési szolgáltatásra jogosult, a megállapított önrész megfizetéséhez;

f) „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása” című pályázatot nyert társasházban élő lakástulajdonos lakásának felújítási költségére, amennyiben a vállalt önerőt még nem fizette be;

g)¹⁹ ha elemi kár következtében lakhatását biztosító ingatlan és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti;

h) egyéb súlyos krízishelyzet megoldásához.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló hátralékokra nyújtott átmeneti segély abban az esetben állapítható meg, ha a hátralék a kérelmező vagy a kérelemben feltüntetett családtagja nevén szerepel.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra csak egy lakástulajdonosnak és egy nyertes pályázatra csak egy alkalommal állapítható meg, függetlenül a lakás tulajdonosainak számától és a tulajdonos személyének változásától, feltéve, hogy a kérelem a nyertes pályázatról szóló értesítést követően a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül került benyújtásra. Kivételes méltánylást érdemlő esetben akkor is megállapítható, ha a kérelem a vállalkozói szerződés megkötésétől számított 6 hónapon túl került benyújtásra, de az önkormányzat és a társasház között megkötött támogatási szerződés megkötésétől vagy annak módosításától számított 6 hónap még nem telt el.

(4) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(5) Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet az (1) bekezdés g) pontja szerint elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 60 napon belül nyújtották be. Egyéb elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

16. §

(1)²⁰ Az alkalmanként adott átmeneti segélyek összege – a 15. § (1) bekezdés f) és g) pontjában szabályozott eset kivételével – egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként – a gyermekek átmeneti segélyével együtt – egy naptári évben legfeljebb 25.000,- Ft lehet.

(2) A 15. § (1) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legmagasabb összege – az egyéb indokkal adott alkalmankénti átmeneti segélyekkel (a gyermekek átmeneti segélyét is beleértve) együtt – egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként egy naptári évben legfeljebb 100.000,- Ft lehet, azonban nem lehet magasabb a vállalt és meg nem fizetett önerő összegénél.

(3) A 15. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés különbsége.

17. §

(1) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti segélyt a kérelmező által megjelölt tartózkodási helyre kell utalni. Krízishelyzet, továbbá hajléktalan személyek esetében pénztári kifizetést lehet alkalmazni.

(2) A 15. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott, közüzemi szolgáltatóknál vagy közös költség címén fennálló hátralékokra nyújtott átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, illetve a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

(3) A 15. § (1) bekezdés f) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt - a kérelmező által bemutatott önerő megfizetésére vonatkozó megállapodás megkötését követően - a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni.

Temetési segély

18. §

(1) Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott (továbbiakban: eltemettető), és a kérelmet a temetést (hamvasztást) követő 2 hónapon belül terjesztette elő.

(2)²¹ Az elhunyt eltemettetéséhez temetési segély csak egy alkalommal állapítható meg.

(3) Temetési segélyre jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg és vagyonnal a kérelmező, illetőleg családja nem rendelkezik.

(4) A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul:

a nyugdíjminimum             testtemetés              hamvasztás

másfélszereséig                45.000,-Ft                27.000,-Ft

háromszorosáig                25.000,-Ft                18.000,-Ft

(5) Nem állapítható meg temetési segély, ha az elhunyt temetése közköltségen történt.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

19. §²²

A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az önkormányzat által tárgyév május hónapjában biztosított, a Gyvt. 20/A. §-a szerint meghatározott összegű egyszeri támogatás azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1-jén fennáll.

20. §

Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás

(1) A gyermekintézményben - napközbeni ellátás keretében – biztosított étkeztetés térítési díjának megfizetésére a szülő, gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) köteles.

(2) A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) adható, ha

a) a törvényes képviselő saját háztartásában gyermekintézményi ellátást igénybe vevő kiskorú gyermeket nevel, aki nem áll átmeneti vagy tartós nevelésben, vagy olyan fiatal felnőttet nevel, aki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul;

b) a Gyvt. 19. § (4) bekezdése szerinti család

ba) nem rendelkezik vagyonnal, és

bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét, továbbá

bc) önhibáján kívül eső okból olyan rendkívüli szociális nehézséggel terhelt életkörülmények között él, mely miatt a gyermek(ek) megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van.

21. §²³

(1)²⁴ A térítési díj támogatásra jogosító időszak (továbbiakban: jogosultsági időszak)

a) bölcsőde esetén legfeljebb egy év,

b) köznevelési intézmény (óvoda, iskola) esetén legfeljebb tíz hónap

(szeptember 1-től június 30-ig)

(2)²⁵ A térítési díj támogatást a törvényes képviselő kérelme alapján és az (1) bekezdésben foglalt időszak figyelembevételével, de legfeljebb a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) Kérelem benyújtására – folyósított támogatás esetén – legkorábban a lejárat hónapjában van lehetőség.

(4)²⁶ A térítési díj támogatás havi összege

a) gyermekenként – a b) pontban foglalt kivételével – 3.000,- Ft, mely összeget 1.500,-Ft-ra kell módosítani - amennyiben a gyermek részére a gyermekintézmény 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg – a normatív étkeztetési kedvezmény megállapítását követő hónap első napjától.

b) gyermekenként 1.500,- Ft, ha a gyermek részére a gyermekintézmény 50 %-os normatív étkezési kedvezményt állapít meg. Ezt az összeget 3.000,-Ft-ra kell módosítani a megszűnés hónapjának első napjától, amennyiben a gyermek 50 %-os normatív étkezési kedvezményre való jogosultsága megszűnik.

(5)²⁷ A térítési díj támogatás összegének szempontjából a jogosultsági időszak alatt minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(6)²⁸ A térítési díj támogatás a jogosultsági időszak alatt havonta az adott hónap első munkanapján kerül átutalásra,

a) az önkormányzat által fenntartott bölcsődék esetében a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Bölcsődéi;

b) az önkormányzat által fenntartott óvodák és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott általános iskolák, szakiskolák, szakmunkásképző- és középiskolák esetében a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (továbbiakban: NGSZ);

c) nem önkormányzati és nem állami fenntartású gyermekintézmények esetében az intézmény számlaszámára;

d) kollégiumban étkező gyermek esetén a kollégium számlaszámára.

22. §²⁹

(1) Ha a térítési díj támogatásra jogosult gyermek a jogosultsági időszak alatt – Szeged közigazgatási területén – intézményt vált, az

a) önkormányzat vagy az állami intézményfenntartó központ által fenntartott gyermekintézmény köteles a változást az NGSZ felé jelezni a térítési díj támogatás átvezetése érdekében, ha a gyermek ugyancsak önkormányzati, vagy állami fenntartású új étkeztető gyermekintézménybe jár. Ha az új étkeztető gyermekintézmény nem önkormányzati vagy állami fenntartású, a még fel nem használt térítési díj támogatást vissza kell utalni az önkormányzat elszámolási számlájára, és az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni;

b) nem önkormányzati és nem állami fenntartású gyermekintézmény esetén, a még fel nem használt térítési díj támogatást minden esetben vissza kell utalni az önkormányzat számlájára. Az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni.

(2) A jogosultsági időszak alatt folyósított térítési díj támogatásból fel nem használt összeget az (1) bekezdésben szereplő intézmény az időszak lejártát követően 30 napon belül visszautalja az önkormányzat elszámolási számlájára a gyermek nevének, szülője nevének és lakcímének feltüntetésével.

(3) Amennyiben a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, vagy a normatív étkezési kedvezményben változás történt, az (1) bekezdésben szereplő intézmény köteles azt a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban bejelenteni az Irodához.

(4)³⁰ A térítési díj támogatás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha

a) a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, vagy a gyermek nem veszi igénybe,

b) a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül,

c) a gyermek Szeged közigazgatási területén kívül eső gyermekintézménybe kerül,

d) a törvényes képviselő szegedi lakcíme megszűnik,

e) a kedvezményezett gyermek a Gyvt. alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre szerzett jogosultságot,

f) a gyermekintézmény jelzése szerint a kedvezményezett gyermek bölcsődei, óvodai nevelése vagy tanulói jogviszonya megszűnt,

g) a jogosult kérésére.

23. §

Gyermekek átmeneti segélye

A szülő, törvényes képviselő kérelmére, alkalmanként pénzbeli ellátás formájában gyermekek átmeneti segélye állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét és a családnak vagyona nincs.

24. §³¹

(1) Gyermekek átmeneti segélye

a) várandós anya gyermekének fogadására, gyermek beiskolázására, tandíjra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, tavaszi, téli ruhanemű pótlásához, a gyermek megnövekedett élelmezési költségére, illetve egyéb - a gyermeket érintő - nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra;

b) táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétára szoruló, vagy rendszeresen gyógyszert fogyasztó gyermek egészségi állapotához igazodó étkeztetése, gyógyszerköltségének csökkentése érdekében;

c) a Gyámhivatal által nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülése érdekében

a törvényes képviselőnek, a c) pontban foglalt esetben a kapcsolattartásra jogosult szülő részére adható.

(2)32 A gyermekek átmeneti segélyének összege családonként – a 15. § (1) bekezdés a), b), c), d) e) és h) pontja alapján nyújtott átmeneti segélyekkel együtt – egy naptári évben legfeljebb 25.000,- Ft lehet.

(3)³³ A gyermekek átmeneti segélyét a kérelmező által megjelölt tartózkodási helyre, az NGSZ-hez vagy a gyermekintézményhez kell utalni. Krízishelyzet esetén pénztári kifizetést lehet alkalmazni.

25. §³⁴

IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

26. §³⁵

A Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból engedélyezheti:

a) a köztemetés költségének részletekben történő törlesztése, ha az eltemettetésre köteles személy

aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum háromszorosát nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el,

b) a köztemetés költségének legfeljebb 60%-kal történő csökkentése, ha az eltemettetésre köteles személy

ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el,

c) a köztemetés költségének elengedése, ha az eltemettetésre köteles személy

ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el.

Méltányosságból biztosított közgyógyellátás

27. §

(1) A jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, aki a társadalombiztosítási támogatásba befogadott

a) járóbeteg-ellátás keretében rendelhető gyógyszerek – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is,

b) egyes, külön jogszabályban meghatározott gyógyászati segédeszközök, ideértve a protetikai és fogszabályozó eszközöket is, valamint azok javítása és kölcsönzése, továbbá

c) az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátások

költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult az

a) az egyedül élő személy, akinek

aa) a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja (továbbiakban: rendszeres gyógyító ellátás költsége) meghaladja a nyugdíjminimum 15 %-át,

ab) a havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át,

b) a családban élő személy, akinek

ba) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum másfélszeresét, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja a nyugdíjminimum 20 %-át,

bb) az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum háromszorosát, feltéve, hogy a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri a nyugdíjminimum 25 %-át.

28. §

Adósságkezelési szolgáltatás

(1) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a kérelmező és annak háztartása, akinek/akiknek adóssága a Sztv. 55. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott alsó határt (50.000,- Ft) meghaladja, de adóssága legfeljebb 500.000,- Ft.

(2) Az önkormányzat az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat Adósságkezelési Csoportja útján biztosítja.

(3) Az Önkormányzat a szolgáltatókkal keret-megállapodást köt.

(4) A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell:

- a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához,

- a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld: ingyenes óravisszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése),

- a szolgáltató szerv kötelezettségét arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és az adósságkezelési tanácsadót, amennyiben az adós a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget.

29. §

(1) Adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport alapterülete:

Egy háztartásban lakó személyek száma	Alapterület
Egyszemélyes háztartás esetén	60 m2-ig
2 személyes háztartás esetén	70 m2-ig
3 személyes háztartás esetén	80 m2-ig
4 személyes háztartás esetén	90 m2-ig
5 személyes háztartás esetén	115 m2-ig
6 személyes háztartás esetén	125 m2-ig
Minden további személy után +10 m2

(3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m²-rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személyek létszáma szerinti (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(4) Adósságcsökkentési támogatás a kérelmező és háztartása által lakott helyiség lakhatásának megőrzését segíti elő, amelyre az a kérelmező jogosult, akinek háztartásában

a) egyszemélyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum két és félszeresét, vagy

b) kettő és több személyes háztartás esetében az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és

a háztartás legalább egy tagjának rendszeres pénzellátást folyósítanak, vagy rendszeres jövedelme keresőtevékenységből származik, valamint a háztartás nem rendelkezik vagyonnal.

(5) A kérelmező adósságcsökkentési támogatásra továbbá akkor jogosult, ha a legalább 25 %-os önrész megfizetését vállalja és ez a vállalás a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatos fizetési kötelezettség mellett a háztartás jövedelemviszonyait figyelembe véve teljesíthető.

(6) Az önrész megfizetése a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti adósságok esetén történhet

a) egy összegben, vagy

b) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(7) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik az (6) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával.

30. §

(1)³⁶

(2)³⁷

(3) Az adósságcsökkentési támogatás megállapításának időpontjától a korábban folyósított lakásfenntartási támogatást meg kell szüntetni. Amennyiben a korábban folyósított lakásfenntartási támogatás összege az adósságcsökkentési támogatáshoz fűződő lakásfenntartási támogatás megállapításakor az adott hónapra már jogszerűen átutalásra került, akkor ennek visszafizetésétől el kell tekinteni.

(4) Ha a „Védőernyő a Díjhátralékosokért” alapítvány vagy az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az önrészt egy összegben kifizeti, az önkormányzat által vállalt hányad továbbra is az eredetileg megállapított ideig kerül folyósításra. Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy kérésére és az adósságkezelési tanácsadó javaslatára – indokolt esetben - az önkormányzat által megállapított támogatás, vagy annak még fennálló része egy összegben is kiutalható.

31. §

(1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja.

(2)³⁸ A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be, melyet az adósságkezelési tanácsadónak az átvételt követő 3 munkanapon belül az Irodára el kell juttatnia. A kérelemhez csatolni kell az adósságkezelési előgondozás során elvégzett fizetési kapacitás vizsgálat eredményét, amely tartalmazza a háztartás havi bevételét és összes kiadását és az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

(3)³⁹ A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. Ha a kérelmező vagy háztartásának tagja már részesült adósságkezelési szolgáltatásban, a kérelem benyújtására legkorábban a Szt. 55/B. § (2) és (3) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát megelőző egy hónappal van lehetőség. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától, de legkorábban a Szt. 55/B. § (2) és (3) bekezdésében foglalt időtartamok lejártát követő naptól állapítható meg.

(4) Adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet.

(5)⁴⁰ Az adósságcsökkentési támogatásról szóló határozatban rendelkezni kell annak összegéről, a részletfizetés idejéről, a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről.

(6) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy a részletfizetési megállapodást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megkötni az adósságot kezelő szolgáltató szervvel.

(7) Az adósságcsökkentési támogatás folyósítása akkor rendelhető el, ha a jogosult a részletfizetési megállapodás megkötését vagy legfeljebb 3 havi önrész vállalás esetén az előírt önrész befizetését igazolta.

(8) Ha a jogosult a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének az erre vonatkozó felszólítás közlésétől számított 15 napon belül nem tesz eleget, akkor az adósságcsökkentési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni.

32. §

(1)⁴¹ Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt adósságkezelési tanácsadás formájában a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rendelet) 53. § (4) bekezdése alapján köteles együttműködni.

(2) Az adósságkezelési tanácsadást az adósságkezelési tanácsadó nyújtja. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adósságcsökkentési támogatásban részesülőnek és háztartásának

- tájékoztatást, javaslatot, tanácsadást (egyéni/csoportos) biztosít;

- az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személlyel megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri;

- a fizetési nehézség megszüntetésére, áthidalására – felfüggesztés mellett – szakmailag indokolt módszerek kialakítását és bevezetését javasolja;

- az adósságkezelési támogatás megállapítására és megszüntetésére vonatkozó javaslatot, és a jogosultságot érintő változást írásban jelzi;

- az adósságkezelési szolgáltatás lejárta vagy megszüntetése után az ügyfél részére az adósságkezelési utógondozás lehetőségét továbbra is biztosítja;

- szakmai fórummal a szolgáltatás hatékonyságát elősegíti.

A szolgáltatás vezetője az éves adósságkezelési munkáról, a tapasztalt tendenciákról tájékoztatást ad az Iroda vezetőjének.

(3) Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében.

33. §

(1) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, akkor a támogatást a változást követő hónap első napjától meg kell szüntetni.

(2) A támogatást igénybe vevő kérésére, a megváltozott körülmények figyelembevételével és az adósságkezelési tanácsadó javaslatára az adósságkezelési szolgáltatás és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatások folyósítása megszüntethető, illetve amennyiben az adósság a támogatási időszak lejárta előtt a szolgáltató jelzése alapján kiegyenlítésre került, az adósságkezelési szolgáltatást és az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatásokat meg kell szüntetni.

(3) Az adós által jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett, a már kifizetett adósságcsökkentési támogatást a jegybanki alapkamattal megemelt összegben az adósnak legfeljebb olyan összegű törlesztő részletekben kell visszafizetnie az Önkormányzat részére, mint amilyen részletekben a támogatás kifizetésre került.

(4)⁴²

V. Fejezet

Eljárási rendelkezések

34. §⁴³

(1) Az ellátás iránti kérelem – ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e célra rendszeresített nyomtatványon postai úton vagy ügyfélszolgálati időben szóban vagy írásban a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatain nyújtható be.

(2) A kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat.

35. §

(1) Ahol a rendelet melléklete szerint jövedelemigazolás benyújtására van szükség, a jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén az erre rendszeresített – a béren kívüli juttatásokat is tartalmazó – formanyomtatványon,

b)⁴⁴ álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c)⁴⁵ nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátás igazoló szelvényével, banki átutalási igazolással, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,

d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy banki átutalási igazolással, vagy a folyósító szerv igazolásával,

e) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

f)⁴⁶ ösztöndíj esetén a közép-, ill. felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

g) egyéb jövedelem esetén az erre rendszeresített formanyomtatványon tett nyilatkozattal igazolható.

(2) A jövedelmi viszonyoktól függő ellátások esetén – a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás kivételével a jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

(3)⁴⁷ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén a jövedelemszámításnál a Gyvt. 131. § (2) bekezdését és a Gyer. 65. § (4), (8) és (9) bekezdéseit kell figyelembe venni.

(4) ⁴⁸

36. §

(1)⁴⁹ A tényállás tisztázásához az Iroda a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha:

a) a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással;

b) az adatfeldolgozó programban szereplő, a kérelem elbírálásához nélkülözhetetlen adatok eltérőek a kérelemben foglaltaktól;

c) a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól;

d) ellátás visszafizetése ügyében méltányossági kérelmet nyújtottak be.

(2) Ha a hatáskör gyakorlója a kérelemhez mellékelt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, akkor a Sztv. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Sztv. 10. § (6) bekezdésében foglaltak, a Gyvt. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Gyvt. 131. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája intézkedik.

37. §

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az Irodához bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.

(2)⁵⁰ E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhető:

a) részletfizetés, ha a kötelezett személy

aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el, vagy

ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el

b) csökkentés, ha a kötelezett személy

ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy

bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el;

c) elengedés, ha a kötelezett személy

ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el, vagy

cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem éri el.

(3)⁵¹ A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat, adósságcsökkentési támogatás esetén a tizenkettő hónapot.

(4)⁵² Adósságcsökkentési támogatás, valamint lakbértámogatás esetén a (2) bekezdésben szabályozott jövedelemszámításnál „család” alatt „háztartást” kell érteni.

ZÁRÓ RÉSZ

VI. Fejezet

38. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit – a lakásfenntartási támogatás, valamint az adósságkezelési szolgáltatás kivételével – a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet rendelkezéseit a lakásfenntartási támogatás, valamint az adósságkezelési szolgáltatás ügyekben a 2011. augusztus 31-ét követően benyújtott ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 16/1997. (VI.16.) Kgy. rendelet, és az azt módosító 42/1997. (XII.5.) Kgy. rendelet, 27/1999. (VI.14.) Kgy. rendelet, 43/1999. (IX.9.) Kgy. rendelet, 21/2001. (VI.20.) Kgy. rendelet, 34/2002. (IX.12.) Kgy. rendelet, és a szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló 12/2003. (IV.10.) Kgy. rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló 2/2006. (II.14.) Kgy rendelet, és az azt módosító 24/2006. (VI.27.) Kgy. rendelet, 10/2007. (IV.04.) Kgy. rendelet, 34/2007. (IX.19.) Kgy. rendelet, 1/2008. (II.21.) Kgy. rendelet, 1/2009. (III.03.) Kgy. rendelet, 43/2009. (XII.15.) Kgy. rendelet, 2/2010. (II.24.) Ö. rendelet, 39/2010. (XII.14.) Ö. rendelet, és a 6/2011. (III.01.) Ö. rendelet hatályát veszti.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 65-73. §-ai hatályukat vesztik.

(5)⁵³ A Közgyűlés a

a) lakbértámogatásra,

b) önkormányzati segélyre,

c) méltányosságból biztosított közgyógyellátásra,

d) adósságkezelési szolgáltatásra,

e) az ellátások megtérítése ügyében az összeg követelérésére, elengedésére, csökkentésére, részletfizetés engedélyezésére

vonatkozó hatásköreit a Jegyzőre ruházza át.

(6)⁵⁴ A Közgyűlés

a) a rendszeres szociális segélyben részesülőket érintően az önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat, mint együttműködésre kijelölt szerv közötti megállapodás megkötésével,

b) az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos megállapodások megkötésével a Jegyzőt bízza meg.

MELLÉKLET⁵⁵

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló 24/2011. (X.04.) rendeletéhez

a kérelemhez csatolandó igazolások jegyzéke Ellátási formánként

1.⁵⁶

2. Lakbértámogatás

a) jövedelemnyilatkozat

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c) vagyonnyilatkozat

d) lakásbérleti szerződés másolata

e) lakbérközlő

3. Átmeneti segély

a) jövedelemnyilatkozat

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c) vagyonnyilatkozat

d) a 15. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esetben a tartós jövedelemcsökkenést igazoló irat, pl.: munkaviszony, rendszeres pénzellátás megszűnéséről igazolás, napi munkaidő csökkenéséről igazolás, álláskeresési támogatást megállapító határozat;

e) a 15. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz költségének igazolása – vagy az eljárás során hivatalból ismert szakhatósági állásfoglalás - 18 hónapnál nem lehet régebbi, illetve orvosi beutaló vagy kezelőorvos javaslata, zárójelentés a kórházi kezelésre vonatkozóan;

f) a 15. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott esetben: szabadulási igazolás;

g) a 15. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott esetben a szolgáltatási díjhátralékról szóló igazolás vagy kifizetetlen számla;

h) a 15. § (1) bekezdés f) pontjában szabályozott esetben:

ha) a lakóközösség nyertes pályázatáról szóló értesítés

hb) a lakóközösség kivitelezővel megkötött megállapodásának másolata

hc) a lakástulajdonosra háruló felújítási költségről szóló társasházi közgyűlési határozat másolata, vagy közös képviselő által kiadott igazolás

hd) közös képviselő által kiadott igazolás a lakástulajdonos által a felújításhoz önerőként befizetett összegről, ennek hiányában a közös képviselővel kötött megállapodás az önerő megfizetésére vonatkozólag

he) a lakóközösség közös képviselője által megadott számlaszám, amelyre a megállapított átmeneti segélyt kell utalni

hf) az önkormányzat és a társasház között megkötött támogatási szerződés

i) a 15. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben:

ia) az elemi kárral, tűzkárral sújtott ingatlan tulajdonviszonyát, vagy lakáshasználat jogcímét igazoló okirat vagy annak másolata

ib) a kár felmérésben illetékes hatóság véleménye vagy igazolása, tűzkár tényét igazoló tűzvizsgálati igazolás,

ic) a helyreállítási költség igazolására szakhatóság véleménye, a helyreállítást vállaló szakember igazolása, valamint a biztosító által kiadott igazolás

4. Temetési segély

A Korm. rendelet 32. §-ban foglaltakon túl

a) jövedelemnyilatkozat

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c) vagyonnyilatkozat

d) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolata

5. Gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás

a) jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat a Gyer. 3. sz. melléklete szerint

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c)⁵⁷ az étkeztetést biztosító gyermekintézmény igazolása arról, hogy a gyermek a gyermekintézménnyel jogviszonyban áll

6. Gyermekek átmeneti segélye

a) jövedelemnyilatkozat, vagyonnyilatkozat a Gyer. 3. sz. melléklete szerint

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c) a 24. § (1) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a kezelőorvos igazolása, vagy gyógyszerköltség, gyógyászati segédeszköz költségének igazolása

d) a 24. § (1) bekezdés c) pontjában szabályozott esetben a Gyámhivatal határozatának másolata

7. Köztemetés

a) az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolata

b) halottvizsgálati bizonyítvány temetést intéző példánya eredetben

c) amennyiben a halálesettel kapcsolatban hatósági eljárás indult, rendőrségi temetési engedély eredetben

d) hamvasztás esetén nyilatkozat a hamvaszthatóságról, valamint az elhalton lévő nemesfémnek vélt tárgyakról, melyet a bejelentő vagy a hozzátartozó tesz

e) ismeretlen elhunyt esetén személyleírást tartalmazó irat

f) amennyiben az elhunytat meglévő sírhelybe (Belvárosi Temető, illetve Kiskundorozsmai Temető) kívánják közköltségen temettetni, a sírhely bérlőjének írásbeli hozzájáruló nyilatkozata

g) nem kórházi halott esetén boncolás nélküli hamvasztáshoz a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv engedélye

Amennyiben az elhunytnak van eltemettetésre köteles hozzátartozója, a fentebb felsoroltak, továbbá:

h) jövedelemnyilatkozat

i) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

j)⁵⁸ nyilatkozat arról, hogy van-e olyan személy, aki az elhunyt temetését szerződésben vállalta, illetve akit az elhunyt végrendelete temetésre kötelez. 

8. Méltányosságból biztosított közgyógyellátás

a) jövedelemnyilatkozat

jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

a havi rendszeres gyógyító ellátásokról kiállított háziorvosi igazolás

9. Adósságcsökkentési támogatás

A Korm. rendelet 51. §-ban foglaltakon túl

a) jövedelemnyilatkozat

b) jövedelemigazolások a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerint

c) vagyonnyilatkozat

d) a lakott ingatlan alapterületét hitelt érdemlő módon igazoló irat vagy annak másolata

e) az adósságkezelési tanácsadó javaslatát tartalmazó „fizetési kapacitás vizsgálata” elnevezésű adatlap