Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv., 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva megalkotja a Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat) egységes szerkezetben, az Alaptörvény, a 2011. évi CLXXXIX. törvény, valamint az 1990. évi LXV. tv. vonatkozó rendelkezéseivel.

/A dőlt betűs szöveg az Alaptörvény és a törvény (továbbiakban: Mötv, valamint Ötv.), az álló betűs szöveg a Közgyűlés rendelete (továbbiakban: Ö.r.) /.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Mötv. 41. § „(1) A helyi önkormányzat jogi személy. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei Közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.”

Mötv. 21. § „(3) Megyei jogú város a megyeszékhely város és az Országgyűlés által e törvény hatálybalépése előtt megyei jogúvá nyilvánított város.

(4) A megyei jogú város képviselő-testülete a Közgyűlés.”

   Ö.r. 1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

Székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10.

   Ö.r. 2. § Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban: Közgyűlés) a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. Ennek megfelelően önkormányzati döntést a Közgyűlés, illetőleg helyi népszavazás hozhat. A Közgyűlés törvényben meghatározott körben a bizottságát, a részönkormányzat testületét, a települési nemzetiségi önkormányzat testületét, a társulását, a polgármestert és a jegyzőt önkormányzati döntési jogkörrel láthatja el.

   Ö.r. 3. § A Közgyűlés illetékessége Szeged közigazgatási területére terjed ki.

   Ö.r. 4. § Szeged város jelképeit külön rendelet szabályozza.

   Ö.r. 5. § A Közgyűlés bélyegzőjén Szeged város címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése Szeged" felirattal. A polgármester kör alakú bélyegzőjén Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Város Polgármestere" felirattal. A Polgármesteri Hivatal kör alakú bélyegzőjén a Magyarország hivatalos címere szerepel "Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala" felirattal.

II. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS

      Ö.r. 6. § A Közgyűlés tagjainak száma 29 fő, a polgármesteren kívül 20 főt egyéni választókerületben választanak, 8 fő kompenzációs listáról kap mandátumot.

A KÖZGYŰLÉS FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

Mötv. 41. § „(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.”

   Ö.r. 7. § A Közgyűléstől a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 1. sz. melléklete, a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét e Szabályzat 2. sz. melléklete, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.

Mötv. 42. § „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

1. a rendeletalkotás;

2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;

3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása;

5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

15. területszervezési kezdeményezés;

16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.”

   Ö.r. 8. § (1) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább, azok gyakorlásáról kötelesek - az önkormányzati hatósági ügyek kivételével - a Közgyűlésnek félévenként beszámolni.

   (2) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésének tapasztalatairól a hatáskör címzettje évente egy alkalommal köteles tájékoztatni a Közgyűlést.

   (3) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a végrehajtásért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen köteles beszámolni.

    Ö.r. 9. § Az önkormányzat a Közgyűlés előzetes döntése alapján a kölcsönös érdekek alapján együttműködhet és megállapodást köthet más hazai és külföldi helyi önkormányzatokkal, intézményekkel, szervekkel, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

A KÖZGYŰLÉS MUNKATERVE, ÜLÉSEI

   Ö.r. 10. § (1) A Közgyűlés üléseit munkaterv szerint tartja. A munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a Közgyűlés elé.

   (2) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot tehet

      a) tisztségviselő,

      b) a képviselőcsoport vezetője,

      c) a bizottság,

      d) a jegyző,

      e) a képviselő,

      f)  a közszolgáltatást végző szerv vezetője,

      g) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetője,

      h) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke.

   (3) A munkatervbe fel kell venni a bizottság, illetve a megválasztott képviselők több mint negyede által javasolt előterjesztést.

Mötv. 59. § „(2) A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.”

   (4) A munkatervnek tartalmazni kell

      a)  a hónap megjelölésével az ülések tervezett időpontját,

      b)  a napirend tárgyát, előterjesztőjét,

      c)   a közmeghallgatás időpontját.

Mötv. 43. § „(1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. A megyei Közgyűlés alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül a korelnök hívja össze, és vezeti a megyei Közgyűlés új elnökének szervezeti és működési szabályzat szerinti megválasztásának időpontjáig.”

   Mötv. 44. § „A képviselő-testület szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.”

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE ÉS ÖSSZEHÍVÁSÁNAK RENDJE

   Ö.r. 11. § (1) A Közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

   (2) A Közgyűlést annak elnöke, a polgármester hívja össze és vezeti az ülést.

   Ö.r. 12. § (1) Rendes ülést a Közgyűlés – július, augusztus és január kivételével – havonta fő szabály szerint minden hónap első pénteki munkanapján, délelőtt 9.00 órai kezdettel tart. A polgármester az ülés tervezett időpontjáról legkésőbb az ülést megelőző 14. napon elektronikus úton, Szeged város honlapján közzétett, továbbá papíron a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba helyezett meghívóval értesíti a képviselőket. Az ebédszünet időtartama másfél óra. A lehetőségek figyelembe vételével az elnök kétóránként szünetet rendel el. A szavazás az elfogadott napirendek sorrendjében történik.

   (2) A Közgyűlést az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi javaslat tárgyának és előterjesztőjének megnevezését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A rendes ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei (előterjesztések és az önálló indítványok) legalább tizennégy nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le.

   (3) A meghívóban rendelkezni kell a határozatképtelenség esetére a következő ülés időpontjáról.

Ö.r. 13. § (1) A Közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester hívja össze. A megválasztott képviselők negyede, az állandó bizottságok illetve bármely frakció indítványára az összehívás kötelező.

   (2) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt időpontját, napirendjét és indokait. Az indítványt a polgármesterhez címezve elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapján, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - kell előterjeszteni. A polgármester a rendkívüli ülést az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, mely nem eshet a Magyarország Országgyűlése plenáris ülésének napjára.

   (3) A rendkívüli ülésre szóló meghívó és annak nyilvános ülésen tárgyalandó mellékletei legalább a Közgyűlés napját megelőző kettő nappal előbb letölthetők Szeged város hivatalos honlapjáról, míg a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a képviselők ugyanezen időponttól kezdődően az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A rendkívüli ülés összehívásáról a képviselőket – a szokásos értesítésen túl – telefonon is értesíteni kell.  

   (4) Halaszthatatlan esetben a Közgyűlés összehívható a meghívó elektronikus úton történő közlésével e-mail útján és Szeged város hivatalos honlapján való közzététellel, továbbá az értesítésnek az általánostól eltérő módon, így különösen telefonon, faxon, vagy sms útján való közlésével, a közlést követő napra a napirend megjelölésével.

  Ö.r. 14. § (1) A Közgyűlés időpontjáról a város lakosságát a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodáján kifüggesztett, az ülés időpontját, helyét és napirendjét tartalmazó meghívóval a polgármester értesíti.

  (2) A Közgyűlés ülésének időpontjáról a meghívóval és annak mellékleteivel együtt a polgármester értesíti a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét. A Közgyűlés további meghívottai és a sajtó képviselői a meghívót és a nyilvános ülésen tárgyalandó előterjesztéseket Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le.

  (3) A Közgyűlést a polgármesteri tisztség betöltetlensége, illetve a polgármester tartós akadályozatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti. A Közgyűlést a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese hívja össze és vezeti.

  (4) Ahol jogszabály egyetértési vagy véleményezési jog biztosításáról rendelkezik, az ezzel érintett napirendet kizárólag az egyetértési vagy véleményezési jog jogosultjával történt egyeztetést követően, eredményének ismeretében lehet megtárgyalni. A megkeresett félre vonatkozó speciális jogszabályi rendelkezés hiányában az egyeztetési, véleményezési eljárás lefolytatottnak tekintendő, ha a megkeresett fél 3 munkanapon belül nem nyilatkozott.

Mötv. 81. § „(3) d)A jegyző tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;”

    Ö.r. 15. § A Közgyűlés ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Csongrád megye egyéni országgyűlési választókerületeinek képviselőit,

      b) a város díszpolgárait,

      c) a Szegedi Járásbíróság vezetőjét,

      d) a Szegedi Járási Ügyészség vezetőjét,

      e) a Szegedi  Rendőrkapitányság vezetőjét,

      f) a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjét,

      g) az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak helyi vezetőit,

      h) a Polgármesteri Hivatal Irodavezetőit,

      i) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

      j) akiket a polgármester, a Közgyűlés indokoltnak tart,

      k) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

      l) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

      m) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

AZ ÜLÉSEK NYILVÁNOSSÁGA, ZÁRT ÜLÉS

Mötv. 46. § „(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.”

   Ö.r. 16. § A képviselőtestület zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben név szerinti szavazással, minősített többséggel rendelhet el.

HATÁROZATKÉPESSÉG

   Mötv. 47. § „(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.”

   Ö.r. 17. § Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirend megtárgyalására a Közgyűlés ülését 8 napon belüli időpontra újból össze kell hívni. Erről az eredeti ülésre szóló meghívóban kell rendelkezni, új meghívót nem kell kézbesíteni.

III. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, AZ ELNÖK JOGKÖRE

Mötv. 45. § „A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester, több alpolgármester esetén a polgármester által kijelölt alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetére a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület összehívásának, vezetésének a módjáról.”

  Ö.r. 18. § A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester elnököl.
A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú frakciójának vezetője, vagy – akadályoztatása esetén - helyettese elnököl.

   Ö.r. 19. § (1) Az elnök ülésvezetési feladatai, jogkörei:

      a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése;

b) határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a Közgyűlésről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről a Közgyűlés tájékoztatása;

      c) napirendi javaslat előterjesztése;

d) az ülés vezetése, a szó megadása bejelentkezési sorrendben, javaslat a Közgyűlésnek a szó megtagadására.

      e) a szó megvonása;  

      f)  az ülés rendjének biztosítása;

      g) javaslattételi jog az ülés félbeszakítására;

      h) a Szabályzat rendelkezéseinek betartása és betartatása;

      i) szavaztatás;

      j) a szavazás eredményének megállapítása.

   (2) Az elnök rendre utasíthatja azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezést használ, a Közgyűléshez méltatlan magatartás tanúsít.

    (3) Az elnök egyidejűleg megvonja a szót attól a felszólalótól, akit másodszor utasít rendre. Nem lehet megvonni a szót, ha az elnök a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményeire. Amennyiben szó megvonására kerül sor, bármely képviselőcsoport vezetőjének, vagy – akadályoztatása esetén – helyettesének ügyrendi indítványára a Közgyűlés vita nélkül úgy dönthet, hogy a felszólaló folytathatja felszólalását, teljes időkeretre ebben az esetben újból kezdődik.

   (4) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök javaslatot tehet a Közgyűlésnek az ülés meghatározott időre történő félbeszakítására.    

     (5) Az elnök vitavezetési feladatai:

      a) a vita megnyitása és javaslat a vita lezárására,

      b) a szavazás elrendelése,

      c) a szavazás eredményének megállapítása.

   (6) Az elnök az (1) bekezdés d) pontja alapján a napirendi pontok tárgyalásakor – rendkívüli események kivételével – kizárólag a szó megadására jogosult a soron következő bejelentkező felszólaló részére.

    (7) amennyiben az elnök az előtte felszólaló hozzászólását kommentálja, úgy az elnök előtti közvetlen utolsó felszólalót – annak ügyrendi felszólalás formájában jelzett igénye esetén – az azonnali viszontválasz joga illeti meg három perces időkeretben, a többi felszólalásra jelentkezőt megelőzően, mely felszólalásra az elnök köteles szó adni.

IV. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS ÜLÉSE, A TANÁCSKOZÁS RENDJE

   Ö.r. 20. § (1) Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői javaslatokat - a Közgyűlés vita nélkül határoz.

   (2) A Közgyűlés olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre vehet, melyre tekintettel a Közgyűlés rendkívüli ülése is összehívható lenne. A napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

   (3) A Közgyűlés által meghatározott napirend sorrendjére az ülés elnöke tesz javaslatot. Amennyiben a Közgyűlés a javaslatot nem fogadja el, a napirend sorrendjére a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője, vagy - akadályoztatása esetén - helyettese tesz javaslatot.

   (4) Olyan kérdésnek, melynek napirendre tűzését az illetékes bizottság(ok) többsége nem támogatta, a Közgyűlés napirendjére tűzése csak minősített többséggel határozható el.

   (5) A jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél vagy a testület működésében jogszabálysértést észlel.  Amennyiben a jegyző észrevételt kíván tenni, a szót meg kell neki adni.

A NAPIREND ELNAPOLÁSA

   Ö.r. 21. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. A javaslat felől a Közgyűlés vita nélkül határoz.

   (2) A Közgyűlés bármely napirendi ponthoz tartozó előterjesztést előzetes vagy további bizottsági tárgyalásra adhat ki.

ELŐTERJESZTŐ

Ö.r. 22. §

 A Közgyűlés napirendi pontjának előterjesztője

  a) tisztségviselő,

  b) bizottság,

  c) képviselő,

  d) jegyző,

  e) irodavezető,

  f)  települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

  g) a polgármester által felkért más személy,

h)^[1] az Önkormányzat tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság vezetője lehet.

ELŐTERJESZTÉS

    Ö.r. 23. § (1) A Közgyűlés elé kerülő előterjesztés összeállításáért annak előadója, törvényességéért a jegyző a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során, a lehetőségekhez képest köteles megismerni és figyelembe venni a lakosság, a napirend témájában érintett szervek és szervezetek véleményét, javaslatát.

   (2) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

            a) az előterjesztő megnevezését;

            b) az előterjesztés iktatószámát;

            c) az előterjesztés készítőjét;

            d) az előterjesztés tárgyát;

            e) az előzetes véleményezés megtörténtét;

            f)  a törvényességi véleményezésre bemutatás idejét;

            g) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

            h) a döntéshez a 24. § szerinti információkat;

            i)  a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

            j)  a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

   (3) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

   (4) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal Irodavezetője, a bizottság elnöke, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság, intézmény vezetője, ellenőrzésért felelősként bizottság elnöke, vagy képviselő jelölhető meg.

  (5) Az előterjesztést az ülést megelőző 18 nappal a tisztségviselőknek és a jegyzőnek meg kell küldeni. E nélkül az előterjesztés a Közgyűlésen nem tűzhető napirendre. Ez alól kivételt képeznek a személyi kérdések, hatósági ügyek. A képviselők számára a Közgyűlést megelőző tizennegyedik nap 16 órától kell biztosítani az előterjesztések letölthetőségét Szeged város hivatalos honlapjáról. A képviselők a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. Az előterjesztést a honlapon való közzététellel kézbesítettnek kell tekinteni.       

  (6) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő 45. napig nyújtja be a Közgyűlésnek. A Pénzügyi Bizottság a költségvetési rendelettervezetet köteles soron kívül véleményezni, véleményét a többi bizottságnak és a Közgyűlésnek megküldeni. A Közgyűlés a Pénzügyi Bizottság véleménye ismeretében dönt.

  (7) Az önálló indítvány, a sürgősségi indítvány, az interpelláció, a felszólalás és a kérdés előterjesztésére a külön szabályok vonatkoznak.

   Ö.r. 24. § (1) Amennyiben az előterjesztés rendelet módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább:

1. az új, tervezett rendeletet,
2. a hatályos rendeletet, vagy annak elektronikus úton való elérhetőségét,
3. indokolást, amely

ca) tartalmazza a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ában foglaltakat,

cb) kiemeli a hatályos rendelet és a rendelettervezet közti összes különbséget és

cc) azon pontok esetében, ahol a hatályos rendelet és a rendelettervezet eltérnek, bemutatja az eltérés lényegét és következményeit.

(2) Amennyiben az előterjesztés szerződés módosítására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

1. az új szerződéstervezetet,
2. az eredeti szerződést és esetleges módosításait,
3. indokolást, amely

ca) kiemeli a hatályos szerződés és a szerződéstervezet közti összes különbséget,

cb) tartalmazza a szerződésmódosítás kezdeményezésének indokát, valamint

cc) azon pontok esetében, ahol a hatályos szerződés és a szerződéstervezet eltérnek, bemutatja az eltérés lényegét és következményeit.

(3) Amennyiben az előterjesztés valamilyen szolgáltatás díjának megváltoztatására irányul, akkor tartalmaznia kell legalább

1. az előterjesztésben érintett évet megelőző 3 év vonatkozó adatait és
2. a módosítás szükségességét.

(4) Amennyiben az előterjesztés ingatlannal kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább

               a)  az ingatlant érintő jogügylet indokait és

               b)  a jogügyletet megalapozó, a döntést előkészítő dokumentumokat.

  (5) Amennyiben az előterjesztés meghatározott ingatlanterületek rendeltetéi (területfelhasználási); építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő); környezetvédelmi, értékvédelmi; tilalmi és korlátozási zónák közötti vagy azokon belüli átsorolásáról szól, akkor tartalmaznia kell legalább:

1. az átminősítés szükségességének indokát,
2. az átminősítendő terület

ba) tervezett hasznosítását,

bb) korábbi átminősítéseit,

3. az átminősítés által érintett társadalmi csoportokat és
4. az átminősítés ezen csoportokra gyakorolt teljes körű hatását.

 (6) Amennyiben az előterjesztés Szeged MJV pályázataira vonatkozó Közgyűlési döntésekkel kapcsolatos, akkor tartalmaznia kell legalább

1. a pályázatok Szeged költségvetésére gyakorolt hatását és
2. a pályázatok megvalósulása esetén fellépő, a szegedi lakosság egyes csoportjaira vonatkozó társadalmi és környezeti hatásokat.

   (7) Az (1)-(6) bekezdések alá nem tartozó előterjesztéseknek tartalmazniuk kell legalább a döntési javaslatok indokait.

Ö.r. 25. § Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munaidőben igényelheti az előterjesztések elektronikus adathordozón (DVD), legfeljebb 2 órán belül történő rendelkezésére bocsátását.

   (2) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál, hivatali munkaidőben papír alapon is igényelhetőek az előterjesztések.

   (3) Amennyiben az internetes rendszer üzemzavara már a Közgyűlést megelőző tizennegyedik nap 16 órakor is fennáll, akkor a képviselők részére az előterjesztéseket elektronikus adathordozón vagy papíron a Polgármesteri Hivatal Széchenyi tér 10. sz. épülete portáján található képviselői fiókba kell helyezni, a képviselők rövid úton történő (telefon vagy sms) értesítése mellett.

ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY

   Ö.r. 26. § (1) A képviselő a – Közgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben nem szereplő önálló indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményeknek.

(2) Az önálló indítványt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 18. nap 15 óra 30 percig lehet a polgármesterhez benyújtani. A benyújtás időpontja az az időpont, melyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes önálló indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol. Az önálló indítvány beterjesztésénél is alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó szabályokat, és fel kell tüntetni, hogy mely bizottság(ok)nak kell véleményeznie.

 (3) A polgármester köteles gondoskodni arról, hogy az önálló indítvány véleményezésre az illetékes bizottság elé kerüljön a benyújtást követő legközelebbi bizottsági ülésre.

 (4) A véleményezésben illetékes bizottság elnöke az önálló indítványt tevőt előadóként köteles meghívni az indítványt tárgyaló bizottsági ülésre.

 (5) Az önálló indítványt a polgármester a Közgyűlés meghívójában napirendi javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kézbesíti.    

 (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az önálló képviselői indítványt papíron is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 17. napon, hivatali munkaidőben.

 (7) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az önálló indítványt.

INTERPELLÁCIÓ, KÉRDÉS

            Ötv. 19. § (2) a) "A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni."

   Ö.r. 27. § (1) A képviselő a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, önkormányzati ügyekben magyarázat kérése céljából interpellációt intézhet. Amennyiben a képviselő az ülés napját megelőző 4. munkanap 15 óra 30 percig a polgármesternél az interpellációt a (2) bekezdés szerinti módon és tartalommal benyújtja, úgy az interpelláció Szeged város honlapjáról való letölthetőségét biztosítani kell legkésőbb a benyújtást követő első munkanapon, és arra az ülésen választ kell adni. A válaszadás elhalasztását a Közgyűlés engedélyezheti, a válaszadás határidejének megjelölésével.

  (2) Az interpellációt elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

   a) a képviselő nevét;

   b) azt a személyt, akihez az interpelláció irányul;

   c) a képviselő kérdésének tárgyát, a kérdés részletes leírását és indoklását.

A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes interpelláció elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

  (3) Ha a képviselő az interpellációt a Közgyűlésen szóban is ismertetni kívánja, e szándékát az interpelláció benyújtásával egyidejűleg az ülés elnöke felé írásban kell jeleznie, az interpelláció tárgyának és az interpellálandó személyének megjelölésével. A szóban előadott interpelláció tartama legfeljebb 3 perc lehet, az interpellációk számától függetlenül.

  (4) A Közgyűlésen szóban csak a határidőben a (2) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeinek megfelelően benyújtott interpelláció ismertethető. Ha a határidőben benyújtott interpelláció szóbeli előadhatósága kérdésében vita van, úgy arról a Közgyűlés dönt.

 (5) A nem határidőben benyújtott interpelláció a Közgyűlés soron következő ülésén akkor ismertethető szóban, amennyiben az a (2) bekezdés tartalmi feltételeinek megfelel.

 (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő az interpellációt papíron is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. napon, hivatali munkaidőben.

 (7) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be az interpellációt.

   Ö.r. 28. § A polgármester biztosítja az interpelláció nyilvántartásba-vételét és az interpelláció címzettjéhez történő eljuttatását.

   Ö.r. 29. § Ha a képviselő az interpellációt Közgyűlésen szóban nem kívánja előadni, az interpellációt és a választ az interpelláció címzettje ismerteti.

   Ö.r. 30. § A válasz ismeretében az interpelláló képviselőnek 1 perces viszontválaszra van joga, amire az interpelláció címzettje nyilatkozhat ugyancsak 1 percben. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozik, amennyiben a választ nem fogadja el, úgy annak elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül határoz.

Ö.r. 31. § Ha a Közgyűlés a választ nem fogadja el, a hatáskörébe tartozó ügyben haladéktalanul intézkedést tesz, azt a hatáskörrel rendelkező bizottság elé utalja. Az intézkedés eredményéről a következő ülésen tájékoztatást kell adni.

  Ö.r. 32. § (1) A képviselő a Közgyűlésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez, az irodavezetőhöz önkormányzati ügyben felvilágosítás kérése céljából kérdést tehet fel. A kérdésre azonnal szóban, vagy a Közgyűlés hozzájárulásával 5 napon belül írásban kell válaszolni.

  (2) Ha a képviselő a Közgyűlésen kérdést kíván intézni az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez, úgy e szándékát az ülést megelőző nap 9 óráig az ülés elnökének elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - jelzi, a kérdés tárgyának és részletes leírásának, továbbá a kérdezett személy megjelölésének közlésével. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes kérdés elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

  (3) A szóban előadott kérdés tartama legfeljebb 3 perc lehet, a feltett kérdések számától függetlenül. Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga.

  (4) A Közgyűlésen csak a határidőben a (2) bekezdés szerinti módon és az ott meghatározott tartalmi feltételeknek megfelelően benyújtott kérdés ismertethető.
A nem határidőben benyújtott kérdés a Közgyűlés soron következő ülésén ismertethető, ha a kérdés elektronikus úton, vagy az (6) bekezdésben meghatározott esetben papíron került benyújtásra és egyebekben megfelel a (2) bekezdés tartalmi előírásainak.

  (5) Ha a képviselő írásbeli kérdést kíván intézni az (1) bekezdésben megjelölt személyekhez, úgy ezt bármikor megteheti a polgármesterhez benyújtva, elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - jelzi, a kérdés tárgyának és részletes leírásának, továbbá a kérdezett személy megjelölésének közlésével. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes kérdés elektronikus visszaküldésével visszaigazol.
Az írásbeli kérdésre 5 munkanapon belül írásban érdemben válaszolni kell, egyúttal Szeged város hivatalos honlapján a kérdést és a választ teljes terjedelmében elérhetővé kell tenni.

  (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a kérdést papíron is benyújthatja a polgármesternek, a (2) bekezdés szerinti határidőig.

  (7) A képviselő részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a kérdést.

Ö.r. 33. § Az írásbeli válaszadás megtörténtét, a soron következő Közgyűlésen be kell jelenteni.

SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY

   Ö.r. 34. § (1) A Bizottság, a tisztségviselő, a jegyző, a tanácsnok javasolhatják a Közgyűlésnek valamely, a meghívóban nem szereplő előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(2) Sürgősségi indítványt - a sürgősség tényének indokolásával együtt - legkésőbb a Közgyűlést megelőző 8. nap 15 óra 30 percig lehet elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően - benyújtani a polgármesterhez. Tisztségviselő, tanácsnok a sürgősségi indítványt a Közgyűlést megelőző 4. nap 15 óra 30 percig nyújthatja be. A benyújtás időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes sürgősségi indítvány elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

  (3) A sürgősség kérdésében a Közgyűlés a napirend megállapítása során vita nélkül határoz.

  (4) Ha a Közgyűlés nem ismeri el a sürgősséget, úgy az ügyet önálló indítványként, vagy rendes előterjesztésként kell a következő ülés napirendi javaslataként kezelni.

 (5) Sürgősségi indítványt az illetékes bizottság előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a Közgyűlés, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a munkaterv szerinti következő ülésig nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja, továbbá, ha a Közgyűlés így dönt.  

 (6) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a jogosult a sürgősségi indítványt papíron is benyújthatja a polgármesternek, legkésőbb a Közgyűlést megelőző 3. napon, hivatali munkaidőben.

 (7) A jogosult a részére, a munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, a (2) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a sürgősségi indítványt.

TANÁCSKOZÁSI JOG, FELSZÓLALÁS

   Ö.r. 35. § (1) A felszólalás lehet:

            a) napirend előtti,

            b) napirendhez kapcsolódó,

            c) ügyrendi,

            d) személyes megjegyzés.

   (2) A Közgyűlés ülésén a felszólalás sorrendjét a 37. § (2) bekezdés szabályainak figyelembevételével az elnök határozza meg. A meghívottak a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal vehetnek részt, a napirendi pontok vitájában napirendenként egy alkalommal, legfeljebb 3 percben szólalhatnak fel. Azon meghívottak, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

   (3) A Közgyűlés felszólalásra adhat lehetőséget tanácskozási joggal egyébként nem rendelkező személynek is.

NAPIREND ELŐTTI FELSZÓLALÁS

     Ö.r. 36. § (1) A Közgyűlés napirendi javaslatai között nem szereplő önkormányzati ügyben napirend előtti felszólalásra képviselőcsoportonként egy képviselő, illetve a képviselőcsoporttal nem rendelkező képviselők a felszólalás tárgyának megjelölésével kérhetnek szót, melyet az ülés vezetője köteles megadni.

   (2) A felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A Közgyűlés a felszólaló kérésére további 3 perces felszólalást engedélyezhet.

(3) A felszólalás tárgyában vitának, reagálásnak nincs helye.

VITA

  Ö.r. 37. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előadó vita előtt – legfeljebb 3 percben – szóban kiegészítheti. Az előterjesztésben illetékes bizottság nevében egy képviselő legfeljebb 3 percben ismertetheti a bizottság álláspontját.

(2) A vita során a napirendhez kapcsolódó felszólalás keretében a képviselőcsoportok nevében egy-egy képviselő fejti ki véleményét az előterjesztésről. E hozzászólások időtartama – ha a felszólaló kérésére a Közgyűlés vita nélkül másképp nem határoz – egyenként 6 percnél hosszabb nem lehet.
A képviselőcsoportok nevében való felszólalás tényét a felszólalás megkezdésekor közölni kell. Ezt követően az elnök, illetve a képviselők szólalhatnak fel, jelentkezési sorrendben. Egy felszólalás ideje 3 percnél hosszabb nem lehet. A Közgyűlés a felszólaló kérésére további 3 perces felszólalást engedélyezhet.

Ö.r 38. § (1) Az elnök a napirenden szereplő előterjesztésekről külön-külön nyit vitát. Indokolt esetben az elnök vagy bármely képviselő javasolhatja az összefüggő előterjesztések egy napirendi pontban történő összevonását a tárgyalás során, melyről a Közgyűlés vita nélkül dönt.

  (2) Tájékoztató jellegű előterjesztések felett vita nyitható.

MÓDOSÍTÓ JAVASLAT

   Ö.r. 39. § (1) Módosító javaslatokat legkésőbb az ülést megelőző 3. nap 15 óra 30 percig kell elektronikus úton – Szeged város hivatalos honlapjáról, az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően – a polgármesternél benyújtani, míg a bizottságoknak és a tisztségviselőknek legkésőbb az ülést megelőző nap 12,00 óráig kell a polgármesternél írásban előterjeszteni, és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek törvényességi véleményezésre bemutatni. A képviselői módosító javaslat benyújtásának időpontja az az időpont, amelyet Szeged város hivatalos honlapja szerver rendszere a saját óra ideje alapján rögzít és a beérkezett teljes módosító javaslat elektronikus visszaküldésével visszaigazol.

 (2) Azon napirendi pontok esetén, amikor az előterjesztést, vagy annak egy részét a képviselők számára nem kézbesítették el a Közgyűlést megelőző tizennegyedik nap 16,00 óráig, a módosítási javaslatot a képviselők a vita keretében is előterjeszthetnek.

  (3) Rendkívüli Közgyűlés esetén módosító javaslatot a képviselők vita keretében terjeszthetnek elő.

 (4) A költségvetési egyensúly biztosítása érdekében a jegyző által elkészített és a polgármester által a Közgyűléshez benyújtott költségvetési rendelet-tervezethez, továbbá a Közgyűlés által elfogadott költségvetéshez kizárólag a jogszabályoknak megfelelő, hiányt nem keletkeztető és a költségvetési forrás megjelölését tartalmazó módosító javaslat nyújtható be.

 (5) Az internetes rendszer üzemzavara esetén a képviselő a módosító javaslatot papíron is benyújthatja a polgármesternek legkésőbb az ülést megelőző 2. napon, hivatali munkaidőben.

 (6) A képviselő a részére, a képviselői munkavégzés céljából biztosított laptop meghibásodása esetén – a javítás időtartama alatt – a Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportjánál rendszeresített számítógépen, hivatali munkaidőben, az (1) bekezdés szerinti határidőig, elektronikus úton nyújthatja be a módosító javaslatot.

NAPIRENDHEZ KAPCSOLÓDÓ FELSZÓLALÁS

   Ö.r. 40. § A napirendhez kapcsolódó felszólalások során a szót az ülés elnöke adja meg.

ÜGYRENDI FELSZÓLALÁS

  Ö.r. 41. § (1) Ügyrendi felszólalásnak minősül a jelen rendelet szabályainak betartásával valamint a tanácskozás lefolytatásával kapcsolatos hozzászólás.

   (2) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a vita lezárása előtt bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. A Közgyűlés a javaslatról a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Elnökének meghallgatását követően vita nélkül határoz.

   (3) A vita lezárását követően ügyrendi felszólalásra a frakcióvezetők, valamint a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Elnöke jogosult.

SZEMÉLYES MEGJEGYZÉS

   Ö.r. 42. § (1) A képviselő, ha a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, soron kívül, 2 perces személyes megjegyzésre kérhet szót.

   (2) A felszólalás engedélyezéséről a Közgyűlés vita nélkül határoz, a viszontválasznak, a vitának helye nincs.

VITA LEZÁRÁSA

   Ö.r. 43. § A vita lezárására bármelyik képviselő vagy az elnök tehet javaslatot.
A Közgyűlés a javaslatról vita nélkül határoz. Ezen határozathozatal előtt hozzászólásra bejelentkezett képviselők a vita lezárása esetén is felszólalhatnak.

   Ö.r. 44. § (1) A vita során a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(2) A vita lezárása után 3 perces hozzászólásra jogosult:

• elsőként – amennyiben nem az elnök az előterjesztő – az elnök,
• ezt követően az előterjesztő viszontválaszra,
• bármely frakció egy képviselője, a frakcióval nem rendelkező és a független képviselők.

A felszólaló kérésére a Közgyűlés további 3 perces felszólalást engedélyezhet.

V. FEJEZET

A SZAVAZÁS RENDJE, HATÁROZATHOZATAL, JEGYZŐKÖNYV

   Ö.r. 45. § (1) Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, úgy az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a Közgyűlés határoz.

   (2) A Közgyűlés az összes napirend megtárgyalását követően 15 perces szünetet tart, majd ezt követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz. Amennyiben a napirend megtárgyalását követően önkormányzati érdekből azonnal döntéshozatalra van szükség, arról a Közgyűlés vita nélkül, minősített többséggel szavazást rendelhet el.

   (3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat szavaztatja meg. Együtt előterjesztett több módosító indítvány esetén a javaslattevő jelöli meg, hogy az indítványokat külön – külön vagy együttesen kéri megszavaztatni. Amennyiben a módosító indítvány nem tartalmazza a javaslattevő szavaztatásra vonatkozó szándékát, úgy a szavaztatás módjáról az elnök dönt. Ha a Közgyűlés az egymást kölcsönösen kizáró javaslatok közül valamelyiket elfogadja, a többiről ezt követően nem szavaz.

   (4) Ha a Közgyűlés két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatok felett ez esetben is külön-külön kell szavazást elrendelni.

HATÁROZATHOZATAL

Mötv. 47. § „(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen az önkormányzati képviselőknek több mint a fele jelen van. A határozatképességet folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni”

   Ö.r. 46. § A képviselők igenlő, vagy ellenszavazattal vesznek részt a szavazásban, illetőleg tartózkodnak a szavazástól. A szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy kézfelemeléssel történik.

TITKOS SZAVAZÁS

   Ö.r. 47. § (1) A Közgyűlés titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor a jogszabály azt kötelező jelleggel előírja. A Közgyűlés minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben.

   (2) A titkos szavazást a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság bonyolítja le és gondoskodik a szükséges feltételek (szavazólap, urna, fülke, stb.) biztosításáról. Tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően pedig megszámlálja a szavazatokat, elkészíti a szavazási jegyzőkönyvet és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Közgyűlésnek. A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Ha titkos szavazásnál szavazategyenlőség van, a szavazást meg kell ismételni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.

NÉV SZERINTI SZAVAZÁS

Mötv. 48. § „(3) A képviselő-testület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára, továbbá név szerinti szavazást rendelhet el a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást javasolni. Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben. A név szerinti szavazás módjának meghatározásáról a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik”.

   Ö.r. 48. § (1) A Közgyűlés legalább 8 fő képviselő indítványára név szerinti szavazást tart.

  (2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről az elnököt tájékoztatja.
A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

   (3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

   (4) Titkos szavazás esetén név szerinti szavazás nem rendelhető el.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉG

Mötv. 47. § „(2) A javaslat elfogadásához az egyszerű többséget igénylő javaslat esetén a jelen levő önkormányzati képviselők, minősített többséget igénylő javaslat esetén a megválasztott önkormányzati képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Ennek hiányában a képviselő-testület a javaslatot elutasította. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni.”

Mötv. 50. § „Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez.”

Ö.r. 49. § A Közgyűlés az alpolgármestert, a tanácsnokokat, a bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait minősített többséggel választja meg. A jegyző és az aljegyző kinevezéséhez minősített többség szükséges. Minősített többség szükséges jogszabályokban és a Szabályzatban előírt ügyek eldöntéséhez.

JEGYZŐKÖNYV

Mötv. 52. § „(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

(3) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.”

Ö.r. 50. § (1) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet és hangfelvételt kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

            a) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét;

b) napirendi pontonként az előadó nevét, a szóbeli kiegészítés, valamint a feltett kérdésekre adott válasz rövid tartalmát, a felszólalók nevét és hozzászólásuk minden lényeges elemét - az előterjesztett módosító vagy kiegészítő - döntési javaslatot, a szavazás módját, eredményét;

c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetőleg határozatokat,

d) az elnök intézkedéseit, továbbá a Közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket,

            e) a zárt ülés elrendelését és annak feloldását,

f) a Közgyűlés ülésén minősített többséggel a két legnagyobb frakció tagjai közül választott kettő fő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírását.

   (3) Az írásos jegyzőkönyv mellékletét képezi:

            a) a meghívó,

            b) a jelenléti ív,

            c) valamennyi írásos előterjesztés, önálló képviselői indítvány,

            d) a jegyző törvényességi észrevétele,

            e) a név szerinti szavazásról készült névsor.

f) gépi szavazás esetén a szavazások eredményéről készített, a napirendi pontot, a szavazás témáját, a képviselők nevét és szavazatát is rögzítő összesítő táblázat - a zárt ülés kivételével.

Ö.r 51. § (1) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül kell elkészíteni és aláírni, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszteni.

(2) A képviselők vagy más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyző a javításról köteles 8 (nyolc) napon belül gondoskodni. Az egyet nem értése esetén ugyanezen időn belül köteles a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági  Bizottság részére eljuttatni a hangfelvételt. A bizottság a hangfelvétel meghallgatása alapján 15 napon belül dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról, és döntéséről értesíti a kijavítást kérőt.
A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az aláírását, vagy - kiigazítás esetén – a kiigazítást követő 8 napon belül Szeged város honlapjáról letölthető legyen.

   Ö.r. 52. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, azokat évente bekötve, irattárban őrzi. A jegyzőkönyv másolati példányát a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjének felterjeszti. További 1 példányt - kivéve a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket - pedig a Somogyi Könyvtárban kell elhelyezni.

   (2) A hangfelvételt négy évig kell megőrizni.

   Ö.r. 53. § A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. Megjelölése tartalmazza a határozat számát, meghozatalának idejét.

KÖZMEGHALLGATÁS

Mötv. 54. § „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni”.

   Ö.r. 54. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben, valamint a Közgyűlés által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

   (2) A közmeghallgatás időpontját a sajtóban közzé kell tenni.

  (3) A közmeghallgatás időpontjára és napirendjére előterjesztés formájában javaslatot a polgármester tesz, arról a Közgyűlés dönt.

EGYEZTETŐ FÓRUM

Ö.r. 55. § (1) Az Egyeztető Fórum a Közgyűlés szakmai egyeztető szerve.

   (2) A Fórum tagjai: a tisztségviselők, a jegyző, a bizottsági elnökök, a tanácsnokok, valamint bizottsági elnöki tisztséggel nem rendelkező képviselőcsoportok vezetői.  

  (3) A Fórum ülését a Közgyűlés ülését megelőző napon tartja.

VI. FEJEZET

RENDELETALKOTÁS

   Alaptörvény 32. cikk „(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszony rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.”

Mötv. 51. § „(1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete által megalkotott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a kormányhivatalnak, és a kormányhivatal továbbítja azt a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek.”

Ö.r. 56. § (1) Rendeletalkotás kezdeményezésére és előkészítésére a 22. §-ban meghatározottak jogosultak.

   (2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

  (3) A rendelet-tervezetet írásbeli indokolással együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. Az indokolásban utalni kell az esetleges eltérő vélemény tartalmára.

   (4) A Közgyűlés a rendelet-tervezet vitája előtt közmeghallgatást rendelhet el. Ebben az esetben a rendelet-tervezetet a közmeghallgatást megelőző 10 nappal nyilvánosságra kell hozni (hirdetőtábla, Szeged város hivatalos honlapja, szórólap, helyi sajtó).

Ö.r. 57. § (1) A rendeletalkotás előkészítése során, a társadalmi egyeztetés érdekében a Közgyűlést megelőző 14. nap 16 órától a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel biztosítani kell a rendelet-tervezetek letölthetőségét és véleményezhetőségét Szeged város hivatalos honlapján.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

1. az állami támogatásokról, a költségvetésről és annak végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
2. a helyi adókról szóló rendelet-tervezetet,
3. az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,
4. a köztisztviselők munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet.

(3) A rendelet-tervezet a Közgyűlést megelőző 8. nap 24 óráig véleményezhető az előzetesen névvel, email címmel regisztrált bármely felhasználók részéről. A regisztráció tényével a véleményező személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(4) A vélemények a regisztrációt követően, a felhasználók által választott nevek alatt, mindenki számára látható módon jelennek meg a honlapon.

(5) A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak a jó erkölcsbe ütköző, illetve becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Ennek biztosítása érdekében a vélemények – szükség esetén – moderálásra kerülnek.

Ö.r. 58. § (1) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelet-tervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről.

   (2) A rendelet-tervezetről való döntést követően a vélemények eltávolításra kerülnek Szeged város hivatalos honlapjáról.

Ö.r. 59. § A rendelet tervezetét az ágazatilag illetékes bizottságnak véleményezni kell, a jegyző pedig köteles törvényességi szempontból megvizsgálni.

Ö.r. 60. § (1) Az önkormányzati rendeletet az elfogadását követő 8 napon belül kell aláírni és kihirdetni. A Közgyűlés ettől rövidebb határidőt is megállapíthat. Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Közgyűlés hivatalos lapjában történik.

   (2) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A Közgyűlés rendeletének megjelölése: száma/kibocsátás éve (kihirdetés időpontja: hónap, nap) önkormányzati rendelet. A Közgyűlés rendeleteit naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐK

   Ötv. 19. § „(1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen ….esküt tesz.

   (2) A települési képviselő:

   a) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a  jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

   b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

   c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi nemzetiségi önkormányzat testületének - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

   d) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet;

   e) a képviselőtestület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyekben kezdeményezheti a képviselőtestület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

   f) köteles részt venni a képviselőtestület munkájában."

Mötv. 49. § „(1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában meghatározza a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeit.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.”

   Ö.r. 61. § (1) A települési képviselő köteles:

   a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja;

   b) írásban vagy szóban a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének bejelenteni, ha a Közgyűlésen, illetve a bizottság ülésén részt venni nem tud, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

   c) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti;

   d) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot /A helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. tv. 5. §/ köteles bejelenteni.

   e) a Közgyűlés vagy bizottság megbízásából történő eljárásról a következő ülésen beszámolni.

 (2) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a Közgyűlés dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések, valamint az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

 3) Ha a települési képviselő és a bizottság nem képviselő tagja az (1) bekezdés c) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, úgy a bejelentés elmulasztásának időpontja szerinti hónaptól kezdődően 6 hónapig az őt megillető összes juttatás 50 %-ára jogosult.

   Ö.r. 62. § (1) A képviselő - a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett - fogadóórát tarthat.

  (2) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

   (3) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet. Az iratbetekintés joga a képviselőt a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

   Ötv. 20. § (1)"A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselőtestület átalányt is megállapíthat.

   (2) A képviselőtestület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg."

   Ö.r. 63. § A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet szabályozza.

A TANÁCSNOK

   Ötv. 21. § "A képviselőtestület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását."

      Ö.r. 64. § (1) A Közgyűlés az alábbi tanácsnokokat választhatja meg:

a.) Gazdasági Tanácsnok,

b.) Városüzemeltetési Tanácsnok,

c.) Városfejlesztési és Külügyi Tanácsnok,

d.) Humán közszolgáltatási Tanácsnok.

 (2) A Gazdasági Tanácsnok felügyeli az önkormányzat pénzügyi, vagyongazdálkodási, tulajdonosi, adóügyi, vállalkozásfejlesztési feladatait és kapcsolatait, melynek keretében figyelemmel kíséri a területéhez kapcsolódó állandó és ideiglenes bizottságok munkáját, döntéseit, határozatait, a Polgármesteri Hivatal – a Tanácsnok feladatköréhez kapcsolódó - irodáinak, szervezeti egységeinek önkormányzati feladatellátásra vonatkozó tevékenységét, javaslatokat tesz azok összehangolására. A jogszabályok keretei között pénzügyi, vagyongazdálkodási szempontból felügyeli az önkormányzati intézmények, valamint részben- vagy egészében önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, egyéb társulások működését. A Gazdasági Tanácsnok felügyeli az Önkormányzat által alapított hivatal, intézmények és a gazdasági társaságok informatikai rendszereit és folyamatait. Kapcsolatot tart a városban működő gazdasági szervezetekkel.

  (3) A Városüzemeltetési Tanácsnok felügyeli az önkormányzat városüzemeltetési, közüzemi, közszolgáltatási feladatait és kapcsolatait, melynek keretében figyelemmel kíséri a területéhez kapcsolódó állandó és ideiglenes bizottságok munkáját, döntéseit, határozatait, a Polgármesteri Hivatal – a Tanácsnok feladatköréhez kapcsolódó - irodáinak, szervezeti egységeinek önkormányzati feladatellátásra vonatkozó tevékenységét, javaslatokat tesz azok összehangolására. A jogszabályok keretei között szakmai szempontból felügyeli a feladatköréhez kapcsolódó a részben- vagy egészében önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, egyéb társulások működését, fejlesztéseit.

  (4) A Városfejlesztési és Külügyi Tanácsnok felügyeli az önkormányzat városfejlesztési, idegenforgalmi, kulturális, közművelődési, külügyi feladatait és kapcsolatait, melynek keretében figyelemmel kíséri a területéhez kapcsolódó állandó és ideiglenes bizottságok munkáját, döntéseit, határozatait, a Polgármesteri Hivatal – a Tanácsnok feladatköréhez kapcsolódó - irodáinak, szervezeti egységeinek önkormányzati feladatellátásra vonatkozó tevékenységét. A jogszabályok keretei között szakmai szempontból felügyeli a feladatköréhez kapcsolódó önkormányzati intézmények, valamint részben- vagy egészében önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, egyéb társulások működését, fejlesztéseit. Kapcsolatot tart a városban a feladatköréhez kapcsolódó nem önkormányzati szervezetekkel, intézményekkel.

  (5) A Humán közszolgáltatási Tanácsnok felügyeli az önkormányzat egészségügyi, szociális, sport, ifjúsági, oktatási, civil feladatait és kapcsolatait, melynek keretében figyelemmel kíséri a területéhez kapcsolódó állandó és ideiglenes bizottságok munkáját, döntéseit, határozatait, a Polgármesteri Hivatal – a Tanácsnok feladatköréhez kapcsolódó - irodáinak, szervezeti egységeinek önkormányzati feladatellátásra vonatkozó tevékenységét. A jogszabályok keretei között szakmai szempontból felügyeli a feladatköréhez kapcsolódó önkormányzati intézmények, valamint részben- vagy egészében önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok, egyéb társulások működését, fejlesztéseit. Kapcsolatot tart a városban a feladatköréhez kapcsolódó nem önkormányzati szervezetekkel, intézményekkel.

Ö.r. 65. § (1) A tanácsnokot a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi, az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában azonnali betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a tanácsnokot a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

 (2) A tanácsnoknak kérésére az általa megjelölt, (1) bekezdés szerinti iratról az illetékes iroda három napon belül költségmentes iratmásolatot köteles biztosítani.

 (3) A feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben a tanácsnok soron kívüli írásbeli tájékoztatást kérhet a polgármestertől és a jegyzőtől. A címzett az érdemi tájékoztatást három munkanapon belül írásban köteles megadni.

 (4) A tanácsnok tiszteletdíja megegyezik a külön rendeletben szabályozott bizottsági elnök tiszteletdíjával.

 (5) A tanácsnokok részletes feladatköreit a Szabályzat 4. számú melléklete tartalmazza.

VIII. FEJEZET

A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI

Mötv. 57. §” (1) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatában határozza meg bizottságait, a bizottságok tagjainak számát, a bizottságok feladat- és hatáskörét, működésük alapvető szabályait. Az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságait. A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el. Az ezer főt meg nem haladó lakosú településen a kötelező bizottsági feladat- és hatásköröket egy bizottság is elláthatja. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.”

Mötv. 59. § „(1) A bizottság - feladatkörében - kezdeményezi, előkészíti a képviselő-testület döntéseit, a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntést hoz.

 (3) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságának, amelyet bármikor visszavonhat”

   Ö.r. 66. § (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó  bizottságokat választ és ideiglenes bizottságot választhat. (a továbbiakban Bizottság)     

  (2) A bizottságok a Közgyűlés ülései között végzett tevékenységükről a Közgyűlésen félévenként beszámolnak.

  (3) A bizottságok feladatköreibe utalt ügyekben érkezett megkeresésekről a kérelem, megkeresés stb. beérkezését követő 3 munkanapon belül az illetékes bizottság tagjait a Polgármesteri Hivatal a beékezett irat másolatának megküldésével elektronikus úton tájékoztatja.

ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK

Ö.r. 67. § (1) A Közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre:

           Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság,

           Egészségügyi és Szociális Bizottság,

           Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság,

           Ifjúsági és Sportbizottság,

           Oktatási Bizottság,

           Pénzügyi Bizottság,

           Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság,

           Vagyongazdálkodási Bizottság,

           Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság.

Mötv. 58. § „(1) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(2) A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.”

   (2) Az állandó bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak száma:

Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság                                        (5 + 3)

Egészségügyi és Szociális Bizottság                                               (5 + 3)

Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság    (5 + 3)

Ifjúsági és Sportbizottság                                                                 (5 + 3)

Oktatási Bizottság                                                                          (5 + 3)

Pénzügyi Bizottság                                                                         (5 + 3)

Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság                                      (5 + 3)

      Vagyongazdálkodási Bizottság                                                         (5 + 3)

Városkép- és Környezetvédelmi Bizottság                                         (5 + 3)

   (3) A képviselő legfeljebb három állandó bizottság tagja lehet.

IDEIGLENES BIZOTTSÁG

Ö.r. 68. § (1) Az ideiglenes bizottság feladatát, tagjainak számát, megbízatásának terjedelmét és működésének időtartamát a Közgyűlés állapítja meg.

   (2) Az ideiglenes bizottság működésére a Közgyűlés vagy az ideiglenes bizottság eltérő rendelkezésének hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.

   (3) Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

A BIZOTTSÁGOK FELADATAI

  Mötv. 61. § „(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz”.

   Ö.r. 69. § (1) A bizottság feladatkörébe utalt ügyekben:

   a) előkészíti a Közgyűlés döntéseit;

   b) dönt az önkormányzati rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben;

   c) szervezi a Közgyűlés döntéseinek végrehajtását;

   d) kezdeményezi valamely előterjesztés vagy indítvány sürgősségi tárgyalását;

e) állást foglal a Közgyűlés által meghatározott előterjesztésben foglaltakkal kapcsolatban;

f) ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját;

   g) ellátja a Közgyűlés által esetenként meghatározott feladatokat;

   (2) Az egyes bizottságok Közgyűléstől átruházott hatásköreit a Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

A BIZOTTSÁGOK MŰKÖDÉSE

   Ö.r. 70. § A bizottságok működési szabályzatukat a jelen Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

   Ö.r. 71. § (1) A bizottságok munkaterv alapján működnek, amelyek a Közgyűlés munkatervéhez igazodnak.

 (2) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - gondoskodik. A bizottságot a polgármester indítványára vagy a bizottság tagjai egyharmadának kérésére az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belül össze kell hívni. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására indítványt tehet: tisztségviselő, jegyző, bizottság, képviselő, bizottság nem képviselő tagja.

A napirendre vonatkozó írásos indítványt az indítványozó a bizottság ügyviteli titkára útján juttatja el a bizottság elnökének.

 (3) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi anyagok közül a nem Közgyűlési előterjesztéseket papíron, az ülés előtt legalább 5 nappal megküldi a bizottság tagjainak, és az egyéb meghívottaknak. A bizottság képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő Közgyűlési előterjesztések közül a nyilvános ülésen tárgyalandókat Szeged város hivatalos honlapjáról tölthetik le, a zárt ülésen tárgyalandó előterjesztéseket a honlapról az ügyfélkapun történő bejelentkezést követően tölthetik le. A bizottság nem képviselő tagjai a bizottság napirendjén szereplő Közgyűlési előterjesztéseket papíron, a meghívó mellékleteként kapják meg.

 (4) A bizottság ülésére meg kell hívni a jegyzőt, az illetékes tisztségviselőt, a területileg illetékes képviselőt, az illetékes Tanácsnokot, illetve szükség szerint a nemzetiséget érintő napirend tárgyalására a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét, a tárgyalt ügyben érintett irodavezetőt, továbbá más érdekelteket. A bizottság elnöke az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódóan a bizottság ülésére más érdekelteket is meghívhat, akik az adott napirend vitájában a bizottság döntése alapján szólalhatnak fel.

 (5) A bizottság üléseit az elnök - távollétében az alelnök - vezeti. A bizottság képviseletét az elnök - távollétében az alelnök - látja el.

  (6) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Közgyűlés által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni. A soron következő ülés előtt 7 nappal a bizottság rendelkezésére bocsátott előterjesztést legkésőbb a Közgyűlést megelőző nap 11 óráig köteles megtárgyalni. A bizottsági ülést követően benyújtott sürgősségi indítványokról, illetve módosító javaslatokról a bizottság a Közgyűlés megkezdéséig foglalhat állást.

  (7) A bizottságok üléseiről – a napirend közlésével – minden képviselőt értesíteni kell.

   Ö.r. 72. § A bizottság határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, köztük a bizottság elnöke - távollétében alelnöke - jelen van.

   Ö.r. 73. § A bizottságok ügydöntő határozatot a Közgyűlés által átruházott hatás-körben, valamint saját tagjaikra nézve hoznak.

  Ö.r. 74. § (1) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei részére feladatot a polgármester útján állapíthatnak meg.

   (2) A bizottságok a Polgármesteri Hivatal munkájának ellenőrzése során intézkedést nem tehetnek, közvetlen utasítást a Hivatal részére nem adhatnak, vagy egyéb módon nem vonhatják el a polgármesternek a Hivatal irányítására vonatkozó jogkörét. Ha a bizottság a Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

  Ö.r. 75. § (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát szó szerint tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

   (2) A jegyzőkönyvet 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek. A jegyző a törvényesség szempontjából köteles megvizsgálni és az ülést követő 15 napon belül megküldeni a jegyzőkönyvet a Csongrád Megyei Kormányhivatal Vezetőjének, valamint biztosítani a nyílt ülés jegyzőkönyveinek Szeged város honlapjáról való letölthetőségét. A zárt ülések jegyzőkönyvei a Polgármesteri Hivatal szakirodáin az ügyviteli titkároknál tekinthetőek meg, az arra jogosultak számára.

   (3) A határozatot meg kell küldeni a tisztségviselőknek és az érdekelteknek.

  Ö.r. 76. § A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság állásfoglalását kell kezdeményezni. Amennyiben az állásfoglalással az érintett bizottság nem ért egyet, hatásköri összeütközés tárgyában a Közgyűlés dönt.

Ö.r. 77. § A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal gondoskodik, ügyviteli titkár közreműködésével.

 Ö.r. 78. § (1) A bizottság elnökét, a bizottság feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában azonnali betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a bizottság elnökét a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

  (2) A bizottság elnökének kérésére az általa megjelölt, (1) bekezdés szerinti iratról az illetékes iroda három napon belül költségmentes iratmásolatot köteles biztosítani.

  (3) A bizottság hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben a bizottság elnöke soron kívüli írásbeli tájékoztatást kérhet a polgármestertől és a jegyzőtől. A címzett az érdemi tájékoztatást három munkanapon belül írásban köteles megadni.

   Ö.r. 79. § A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

IX. FEJEZET

KÉPVISELŐCSOPORTOK

   Ö. r. 80. § (1) A Közgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselői, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot (frakciót) hozhatnak létre. A képviselői csoport alakításához legalább 3 képviselő szükséges. A csoport megalakulását, vezetőjének személyét, tagjainak névsorát a Közgyűlésnek be kell jelenteni.

   (2) Egy párt a képviselőtestületben csak egy frakciót alakíthat. Különböző pártokhoz, valamint a pártokhoz nem tartozó képviselők is hozhatnak létre frakciót.

X. FEJEZET

TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT

Mötv. 62. § „(1) A képviselő-testület - szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére településrészi önkormányzatot (részönkormányzat) hozhat létre települési képviselőkből és más, az adott településrészen élő választópolgárokból.

(2) A részönkormányzat testületére önkormányzati hatósági hatáskör nem ruházható át.

(3) A településrészi önkormányzati testület munkájának segítésére a képviselő-testület hivatali kirendeltségeket hozhat létre, amelyek egyben a lakossági ügyintézésben ügyfélszolgálati teendőket is elláthatnak.

(4) A részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

   Ö.r. 81. § (1) A Közgyűlés Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé, Szentmihály, Petőfitelep városrészekben településrészi önkormányzatot hoz létre az egyéni választókörzetben megválasztott települési képviselőkből és – a választópolgárok jelölése alapján – más, az adott településrészen élő választópolgárokból.

   (2) A településrészi önkormányzat hivatalos megnevezése: "... városrész önkormányzata".

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT VÁLASZTÁSA, ELJÁRÁSI RENDJE

   Ö.r. 82. § (1) A Közgyűlés megválasztja:

   a) A polgármester előterjesztése alapján az adott településrész települési képviselői közül a részönkormányzat vezetőjét(it).

   b) A településrész lakosságának ajánlása alapján a településrészi önkormányzat tagjait. Az ajánlás településrészi gyűlésen történik, amit kizárólag e célból kell összehívni.

   Ö.r. 83. § (1) A gyűlés(ek)et a polgármester hívja össze, legkésőbb a Közgyűlés alakuló ülését követő 90. napon. A gyűlések lebonyolításának törvényességéért és a technikai feltételek biztosításáért a jegyző a felelős. A törvényesség biztosítása érdekében a jegyző jogosult ellenőrizni a megjelentek személyazonosságát és lakcímét (lakóhely, tartózkodási hely).

  (2) A gyűlés összehívásáról a választópolgárokat kellő időben - a gyűlést megelőző legalább 5 nappal - a helyi tömegkommunikáció (sajtó, rádió, hangosbemondó, faliújság, stb.) útján értesíteni kell, biztosítani kell, hogy a településrész lakosságának legszélesebb köre informálódjon a gyűlések helyéről és időpontjáról.

   (3)  A gyűlés időpontját egy helyi napilapban a gyűlést megelőző 5 nappal, legalább kétszer közzé kell tenni úgy, hogy a második közzététel az ülés előtt legalább 5 nappal történjen. A gyűlés helyéül megfelelő nagyságú termet kell biztosítani, gondoskodni kell a hangosításról.  

   (4) A gyűlés idejét úgy kell meghatározni, hogy a választópolgárok a gyűlésen részt tudjanak venni.

6. A gyűlés célja: jelöltek állítása a részönkormányzatba.

Ö.r. 84. §   (1) A részönkormányzat tagjainak száma Szőregen 11 fő, Tápén 11 fő, Kiskundorozsmán 13 fő, Szentmihályon 9 fő, Petőfitelepen 9 fő beleértve a részönkormányzat települési képviselőjét(it) illetve vezetőjét(it) is. Az ajánlás részönkormányzatonként ennél több személyre is történhet.

  (2) A jelölés úgy történik, hogy a gyűlés levezető elnöke felkéri a jelenlévőket az ajánlások megtételére. Ajánlást a településrészen lakóhellyel, tartózkodás hellyel rendelkező választópolgár tehet. Jelölt az a településrészen lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező választópolgár lesz, akit a gyűlésen megjelentek legalább 10 %-a támogat. A jelölés nyílt szavazással, kézfelemeléssel történik. A jelöltet nyilatkoztatni kell, hogy vállalja-e a jelölést.

   (3) A jelöltekről lista készül, mely tartalmazza a jelölt nevét, lakcímét, születési idejét és a kapott szavazatok számát.  A Közgyűlés elé terjesztendő lista a legtöbb szavazatot kapott jelölttel kezdődik. A listát a kapott szavazatok sorrendjében kell összeállítani.

 (4) A településrészeken tartott gyűlést követően településrészenként a polgármester a Közgyűlés elé terjeszti a településrészi önkormányzat vezetőjére/vezetőire/ tett javaslatát és azon listákat, amelyek településrészenként tartalmazzák a választópolgárok ajánlását a részönkormányzati tagokra, akik közül a Közgyűlés választja meg Szőregen és Tápén azt a 10 fő, Kiskundorozsmán 11 fő tagot, Szentmihályon 8 fő tagot, Petőfitelepen 8 fő tagot, akik az adott településrészi önkormányzat testületi tagjai lesznek.

 (5) A településrészi önkormányzat megbízatása a képviselőtestület megbízatásáig tart. Abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat tagjának megbízatása megszűnik, a Közgyűlés a választáskori erőlista alapján dönt új tag megbízásáról. Abban az esetben, ha a településrészi önkormányzat tagjai több mint felének a megbízatása egyidejűleg megszűnik, a polgármester intézkedik új településrészi gyűlés összehívásáról.

   Ö.r. 85. § (1) A településrészi önkormányzat vezetőjét, a részönkormányzat feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben valamennyi az önkormányzatnál keletkezett vagy az önkormányzathoz beérkezett irat vonatkozásában azonnali betekintési jog illeti meg. Az iratbetekintés joga a településrészi önkormányzat vezetőjét a nem önkormányzati hatósági ügyekben keletkezett iratok tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben foglalt korlátozások figyelembevételével illeti meg.

  (2) A településrészi önkormányzat vezetőjének kérésére az általa megjelölt, (1) bekezdés szerinti iratról az illetékes iroda három napon belül költségmentes iratmásolatot köteles biztosítani.

  (3) A településrészi önkormányzat feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben a településrészi önkormányzat vezetője soron kívüli írásbeli tájékoztatást kérhet a polgármestertől és a jegyzőtől. A címzett az érdemi tájékoztatást három napon belül írásban köteles megadni.

   Ö.r. 86. § A településrészi önkormányzat működésének részletes szabályait az Mötv. és a jelen Szabályzat figyelembevételével 30 napon belül maga köteles megállapítani.

A TELEPÜLÉSRÉSZI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI

  Ö.r. 87. § (1) A településrészi önkormányzat feladatai különösen:

a) a településrészen lévő önkormányzati és állami szervekkel rendszeres kapcsolat tartása és folyamatos együttműködés;

   b) közcélú önkéntes munka szervezése és összehangolása;

c) a településrészt érintő fontosabb fejlesztési, rendezési tervek véleményezése, megvalósításuk figyelemmel kísérése;

d) dönt az önkormányzat által pályázaton, a településrészi önkormányzat támogatására elnyert pénzeszköz felhasználásáról;

   e) a részönkormányzat gyűlést tart a helyi népszavazás kiírása előtt;

   f) véleményezi a településrész területén lévő

   - a közterületek elnevezését;

   - a hivatali kirendeltség működése esetén az ügyfélfogadási rend megállapítását;

 (2) A településrészi önkormányzat vezetőjének feladatai:

   a) összeállítja a napirendet, összehívja és vezeti a részönkormányzat üléseit;

b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének elkészíttetéséről és a jegyzőhöz történő felterjesztéséről;

c) tájékoztatást ad a településrész lakóit érintő szociális, vagyonkezelési, privatizációs, kulturális, oktatási és sport ügyekről, valamint a területen lévő önkormányzati intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, nevének megállapításáról, megváltoztatásáról;

   d) képviseli a részönkormányzatot;

e) a településrészi önkormányzat általa kifogásolt döntését a Közgyűlés elé terjesztheti.

f) ismerteti a Közgyűlés- és a bizottságok ülésein a településrészi önkormányzatot érintő Közgyűlési- és bizottsági előterjesztésekre vonatkozó részönkormányzati véleményt.

 (3) A polgármester a településrészi önkormányzatot érintő kérdésekben köteles a Közgyűlési előterjesztéseket, továbbá a bizottsági elnökök jelzése esetén a bizottsági előterjesztéseket a Szabályzatban rögzített módon kézbesíteni a részönkormányzat vezetője részére.

XI. FEJEZET

POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

POLGÁRMESTER

Mötv. 65. § „A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.”

Mötv. 66. § „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.”

   Ö.r. 88. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

 Ö.r. 89. § A polgármester a tevékenysége során köteles a jogszabályokban és a jelen rendeletben foglaltakat maradéktalanul betartva eljárni. Ennek vétkes megszegése esetén, a fegyelmi felelősség megállapítására a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. tv. (Pttv.) 6-8. §-ai alkalmazandók. A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége esetén az Ötv. 33/C. § rendelkezései az irányadók.

  Ö.r. 90. § A polgármestert távollétében az alpolgármester helyettesíti. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a Közgyűlés legnagyobb létszámú frakciójának vezetője, - akadályoztatása esetén helyettese – jogosult a Közgyűlés összehívására és vezetésére.

   Ö.r. 91. § (1) A polgármester feladatai a Közgyűlés működésével kapcsolatban:

   a) képviseli a Közgyűlést;

   b) benyújtja a Közgyűlés munkatervére vonatkozó javaslatát,

   c) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit;

   d) ellátja a 19. §-ban meghatározott feladatokat;

   e) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról;

   f) gondoskodik az interpellációk nyilvántartásba vételéről, figyelemmel kíséri megválaszolásukat, segíti a képviselők munkáját;

   g) az üléseket követő 8 napon belül aláírja az ülésen elfogadott Közgyűlési rendeleteket, valamint 15 napon belül az ülésekről készített jegyzőkönyvet;

   h) ellenőrzi a Közgyűlés határozatainak végrehajtását;

   i) helyi népszavazásra, népi kezdeményezésre vonatkozó javaslatot - amennyiben annak az Ötv.-ben, valamint a Közgyűlés rendeletében meghatározott feltételei fennállnak - a Közgyűlés legközelebbi ülésén döntésre előterjeszti.

Mötv. 61. § „(2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.”

   (2) A polgármester haladéktalanul intézkedik a Közgyűlés bizottságainak jelzése alapján, ha a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a Közgyűlés álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli.

Mötv. 67. § „A polgármester

a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a polgármesteri hivatalt, a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a polgármesteri hivatalnak, a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.”

     (3) A Közgyűléstől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 2. sz. melléklete tartalmazza.

Mötv. 68. §” (1) Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(2) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyben - a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

(4) A polgármester önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a képviselő-testületet.”

  Ö.r. 92. § A Közgyűlés két ülése közötti időszakban a polgármester dönt olyan pályázatok benyújtásáról és az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról, amelyhez önerő nem szükséges azzal, hogy a döntéséről a Közgyűlést a soron következő ülésén tájékoztatja.

ALPOLGÁRMESTER

   Ötv. 34. §  „(1) A képviselőtestület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy vagy több alpolgármestert választhat. A képviselőtestület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg …”

   „(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait."

   Ö.r. 93. § (1) A Közgyűlés a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester megbízatását főállásban látja el.

  JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

Mötv. 82. § „(1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit”

Mötv. 81. § „(1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt vagy a közös önkormányzati hivatalt.

(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat.

(3) A jegyző

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.”

  Ö.r. 94. §  (1) A jegyző feladatai az önkormányzati testületek működésével összefüggésben:

a) törvényességi szempontból véleményezi a Közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket

b) biztosítja a testületek működésével összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását;

c) gondoskodik a Közgyűlés jegyzőkönyveinek elkészítéséről és aláírásáról, és az ülést követő 15 napon belül - az esetleges törvényességi észrevételével - felterjeszti azokat a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetőjéhez;

d) gondoskodik az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítéséről;

e) az elfogadását követő 8 napon belül aláírja az önkormányzat rendeleteit és gondoskodik azok kihirdetéséről, valamint a Közgyűlés általános érvényű szabályozást tartalmazó (normatív) határozatainak közzétételéről.

   (2) A jegyző feladatai a Polgármesteri Hivatal működésével összefüggésben:

a) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben, valamint a Közgyűlés által meghatározott feladatokat, hatósági hatásköröket;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat.

    (3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésüket a Jegyzői Iroda Vezetője látja el.

  Ö.r. 95. §  A Közgyűléstől a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a Szabályzat 3. sz. melléklete tartalmazza.

XII. FEJEZET

POLGÁRMESTERI HIVATAL

Mötv. 84. §” (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.”

   Ö.r. 96. § (1) A polgármesteri hivatal megnevezése:

Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala

   (2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervként működik és ellátja a jogszabályok szerint hatáskörébe tartozó feladatokat.

Székhelye: Szeged, Széchenyi tér 10.

XIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ö.r. 97. § (1) A Közgyűlés a Szegedi Bolgár Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Görög Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Lengyel Önkormányzat, a Szegedi Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Örmény Önkormányzat, a Szegedi Román Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, a Szegedi Szlovák Önkormányzat, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat részére, a testületi működésének biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Osztróvszky u. 6. sz. ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

 (2) A Közgyűlés a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére a testületi működés biztosítása céljából az Önkormányzat tulajdonában lévő Szeged, Rákóczi u. 11. sz. alatti 20156/B/1 hrsz. ingatlan folyamatos, ingyenes használatát biztosítja.

 (3) Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt kötelezettségének eleget téve az (1)-(2) bekezdésekben megjelölt nemzetiségi önkormányzatok részére a működésükhöz szükséges feltételeket, valamint az ingatlanok ingyenes használatát a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása útján biztosítja, az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzatok között kötött megállapodásban foglaltak szerint.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

  Ö.r. 98. § A közterületek elnevezésének szabályairól szóló 45/1991.(XII.31.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában a "polgármesterre" szövegrész helyére a "jegyzőre" szöveg, továbbá a 10. § (3) bekezdésében, a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999.(XII.23.) Kgy. rendelet 11. § (1) bekezdésében, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 1/2005.(II.2.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjában és a 15. § (6) bekezdésében, valamint a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 30/2008.(IX.30.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdésében és a 4. § (1)-(3) bekezdésében a "polgármester" szövegrész helyébe a "jegyző" szöveg lép.

  Ö.r. 99. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 30/2010.(XI.02.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 31/2010.(XI.12.), 50/2010.(XII.14.), 8/2012.(II.29.), 50/2012.(XII.06.) önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.   

(2) A Szabályzat mellékletei:

                 1. A bizottságok Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 2. A polgármester Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 3. A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

                 4. A tanácsnokok feladatkörei

5. Az önkormányzat alaptevékenységeinek besorolása szakfeladatrend szerint.

(3) A Szabályzat függelékei:

                            1. Vagyonnyilatkozat tételre kötelezett munkakörök

                            2. Szeged város hivatalos honlapjának megnevezése

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

1. sz. melléklete

A bizottságok Közgyűléstől átruházott hatáskörei

JOGI, ÜGYRENDI ÉS KÖZBIZTONSÁGI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Dönt a polgármester külföldi kiküldetéséről.

2./ Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos nyilvántartási és ellenőrzési feladatokat

(2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdés)

3./ A polgármester kezdeményezésére képviselőt érintő összeférhetetlenségi ügyeket vizsgál, és javaslatot tesz a közgyűlés felé.

(2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdés)

4./ Jóváhagyja Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

5./ Dönt a külföldre utazó delegációk személyi összetételéről, a külföldi kiküldetésekről.

6./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

7./^[2] Jóváhagyja a regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtásáról szóló támogatási szerződést (33/2013.(XII.23.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés).

II. Főbb feladatok:

1./ Javaslatot tesz a polgármester illetményének megállapítására és jutalmazására.

2./ Véleményezi az önkormányzat által kötendő 50 millió Ft feletti jogügyleteket.

3./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. (1991. évi XX. tv. 133. § b) pont)

2./ Engedélyezi a kamatmentes kölcsön átvállalását, dönt az egyösszegű visszafizetésről, vagy az az alóli felmentésről, a kölcsöntörlesztés megkezdésének halasztásáról, a törlesztés felfüggesztéséről vagy alacsonyabb törlesztő részlet megállapításáról. (42/2009.(XII.15.) Kgy. rendelet  8. § (1),(2),(3),(4) bekezdés, 9. § és 12. §)

3./ Jóváhagyja a SZMJVÖ Bölcsődéi Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, ellenőrzi a házirend, valamint más belső szabályzatok jogszerűségét.

(3/2013. (II. 27.) ö.r. 8. § (2) bekezdés)

4./ Dönt a szociális pályázattal bérbe adott lakás lakásbérleti jogviszonyának meghosszabbításáról. (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

5./ Dönt a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban történő elhelyezésről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról.

(45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

6./ Szakma-specifikus, valamint a 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott elveket figyelembe vevő elbírálási rendszert alakít ki  (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet  25. § (3) bekezdés)

7./ Dönt a szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezéséről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról. (45/2006.(XII.137.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

8./ Dönt a szociális intézményi jogviszony megszűnése esetén történő elhelyezésről. (45/2006.(XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

9./ Ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét 3/3013. (II. 27.) ö.r. 8. § (2) bekezdés)

10./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékot illetően javaslatot tesz:

a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő előszerződés és feladat-ellátási szerződés megkötésére, illetőleg

olyan tartalmú nyilatkozat megtételére miszerint a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az önkormányzat nem kíván szerződést kötni.

(2000. évi II. törvény 2/A. §)

2./ Jogszabályi feltételek fennállása esetén kérelemmel fordul az egészségügyi államigazgatási szervhez gyógyszertár létesítésére irányuló pályázat kiírása, valamint a közforgalmú gyógyszertár áthelyezése iránt.

(2006. évi XCVIII. törvény 49. §, 53/B. § (3) bekezdés)

3./ Együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket, amennyiben e tevékenységek önkormányzatot terhelő költséggel/kiadással nem járnak.

(1997. évi CLIV. törvény 153. § (1) bekezdés d) pont) 

4./ Megtárgyalja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával ellátási, feladatátadási szerződést kötött fenntartók által biztosított szolgáltatások, ellátások tekintetében a szakmai beszámolót. (Sztv. 121. § (2) bekezdés i) pont)

5./ Kitüntetés adományozására a polgármesterhez javaslatot terjeszthet elő.

(17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27.§ (1) bekezdés a/ pontja és (5) bekezdése)

6./ Javaslatot tesz a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi ágazat területén kimagasló teljesítményt nyújtó személyek kitüntetésére. (17/1993.(VII.10.) Kgy. rendelet 12.§, 13.§)

7./ Véleményezi a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezését és dönt a szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezésének meghosszabbításáról. (45/2006. (XII.137.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

8./ Véleményezi a lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadását.

(45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 38. § (1) bekezdés)

9./ Véleményezi az akadálymentesített és könnyített megközelítésű lakások szociális pályázatának értékelését (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet III. pont)

10./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél. (15/2004.(IV.15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja)

11./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

KULTURÁLIS, EGYHÁZÜGYI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS IDEGENFORGALMI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Jóváhagyja a kulturális intézmények szervezeti és működési szabályzatát, amennyiben az többletkiadást nem jelent az önkormányzat számára.

2./ Jóváhagyja a maga által megállapított szempontrendszer alapján a közművelődési intézmények éves munkatervét. (1997. évi CXL. törvény 78. § (5) bekezdés)

3./ Jóváhagyja a muzeális intézmény éves és középtávú feladatait, így különösen stratégiai tervét, munkatervét és beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, amennyiben az önkormányzati többletkiadást nem jelent (1997. évi CXL.  törvény 50. § (2) bekezdés)

4./ Meghatározza a könyvtár feladatait és használati szabályzatát, jóváhagyja szervezeti és működési szabályzatát, amennyiben az többletkiadást nem jelent az önkormányzat számára, az országos könyvtári szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közreműködésével értékeli a könyvtár szakmai tevékenységét. (1997. évi CXV. törvény 68. § (1) bekezdés)

5./ Dönt képzőművészeti alkotást nem tartalmazó, szöveges emléktáblák közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről vagy lebontásáról.

6./ Dönt a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges önkormányzati döntés kezdeményezése tárgyában, amennyiben az önkormányzati többletkiadást nem jelent. (2011. évi CLXXIX. törvény 79. § (4) bekezdés)

7./ Dönt a művészeti ösztöndíj pályázat elbírálásáról.

(14/2010. (V.12.) önkormányzati rendelet 1.§ (3) bekezdés)

8./ Dönt a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban történő elhelyezésről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 24.§ (2)-(3) bekezdés)

9./ Dönt a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban elhelyezett jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezésének meghosszabbításáról.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21.§ (1) bekezdés)

10./ Dönt a névmagyarázó tábla szükségességéről és tartalmáról.

(45/1991. (XII.31.) Kgy. sz. rendelet 8. § (5) bekezdés)

11./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú ingatlan közterülettel érintkező, vagy közterületről látható felületére kerülő, képzőművészeti alkotást nem tartalmazó szöveges emléktáblák elhelyezését, áthelyezését vagy lebontását.

2./ Kezdeményezheti lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadását, vagy az elhelyezés meghosszabbítását.

 (45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 38.§ (1) bekezdés)

3./ Véleményezi a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezését.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21.§)

4./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél.

(15/2004. (IV.15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont)

5./ Véleményezi az önkormányzati kulturális intézmények részére ingyenesen juttatott vagyon elfogadását.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 27.§ (6) bekezdés)

6./ Javaslatot tesz a „Szeged Kulturájáért” díjra.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (7) bekezdés)

7./ Javaslatot tehet kitüntetések adományozására.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés)

8./ Véleményezi a polgármesternek benyújtott kitüntetési javaslatokat.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (2) bekezdés)

9./ Előzetesen véleményezi a földrajzi név megállapítására vagy megváltoztatására tett javaslatot.

(45/1991. (XII.31.) Kgy. sz. rendelet 3. § (2) bekezdés)

10./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

IFJÚSÁGI ÉS SPORTBIZOTTSÁG

I. Hatáskörök:

1./ Dönt a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban történő elhelyezésről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 24.§ (2), (4) bekezdés)

2./ Dönt a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezésének meghosszabbításáról

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21. § (1) bekezdés)

3./ Szakma-specifikus, valamint a 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott elveket figyelembe vevő elbírálási rendszert alakít ki a hatáskörébe tartozó lakások vonatkozásában

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 25. § (3) bekezdés)

4./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Kezdeményezi a lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadását

(45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 38. § (1) bekezdés)

2./ Véleményezi a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezését

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21.§)

3./ Kitüntetés adományozására a polgármesternél javaslatot terjeszthet elő, továbbá illetékes szakbizottságként véleményezi a polgármesterhez benyújtott kitüntetés adományozására tett javaslatot.

(17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés, 27. § (10)-(11) bekezdés)

4./ Véleményezi illetékes szakbizottságként az önkormányzat részére ingyenesen juttatott vagyon elfogadását. (25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 27.§ (6) bekezdés)

5./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél. (15/2004.(IV.15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja)

6./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

OKTATÁSI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Dönt az óvodaszék, szülői szervezet jogainak megsértése esetén benyújtott fellebbezéséről.

(2011. évi CXC. törvény 39. § (2) bekezdés)

2./ Értékeli az Óvodák Igazgatóságának pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét.

(2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés h) pont)

3./ Évenként egy alkalommal kötelezheti az Óvodák Igazgatáságának vezetőjét, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon.

(2011. évi CXC. törvény 85. § (2) bekezdés)

4./ Dönt az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevőkről, amennyiben az többletkiadást az önkormányzat számára nem jelent.

5./ Dönt a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban történő elhelyezésről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 24.§ (2)-(3) bekezdés)

6./ Dönt a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban elhelyezett jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezésének meghosszabbításáról.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21.§ (1) bekezdés)

7./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Véleményezi az oktatásért felelős miniszter által elkészítendő megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet.

(2011. évi CXC. törvény 75. § (1) bekezdés)

2./ Kezdeményezheti lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadását, vagy az elhelyezés meghosszabbítását.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 38.§ (1) bekezdés)

3./ Véleményezi a hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezését.

(45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet 21.§)

4./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél.

(15/2004. (IV.15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont)

5./ Véleményezi az önkormányzati nevelési – oktatási intézmények részére ingyenesen juttatott vagyon elfogadását.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 27.§ (6) bekezdés)

6./ Javaslatot tesz a „Pedagógus Életmű” díjra.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (6) bekezdés)

7./ Javaslatot tesz a „Szeged Ifjú Tehetsége” és „Szeged Ifjú Tehetségéért” díjakra.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (8)-(9) bekezdés)

8./ Javaslatot tehet kitüntetések adományozására.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés)

9./ Véleményezi a polgármesternek benyújtott kitüntetési javaslatokat.

(17/1993. (VII.10.) Kgy. rendelet 27. § (2) bekezdés)

10./ Előzetesen véleményezi a földrajzi név megállapítására vagy megváltoztatására tett javaslatot.

(45/1991. (XII.31.) Kgy. sz. rendelet 3. § (2) bekezdés)

11./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Jóváhagyja a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Szervezeti és Működési Szabályzatát, amennyiben az többletkiadást az önkormányzat számára nem jelent.

2./ Vagyongazdálkodási Bizottsággal együtt 10 millió Ft értékhatárig jóváhagyja a bérlő lakására határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés a bérbeadó kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel való olyan megszüntetéséről szóló megállapodást, mely szerint a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni.

(45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. § (6) bekezdés)

3./ Tagsági jogot megtestesítő értékpapír elidegenítése esetén – tőzsdén nem jegyzett részvényeknél, valamint üzletrészeknél – meghatározza az üzleti értékelés szempontjait (25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 10. § (2) bekezdés)

4./ Dönt - a Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes véleményének kikérését követően - 10 millió Ft felett 50 millió Ft értékhatárig a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről a 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés a/, b/, d/, e/, f/, i/, és l/ pontjaiban meghatározottak esetén.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 17/A. § (1) bekezdés)

5./ Dönt – a Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes véleményének kikérését követően – a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről, kötelezettségvállalásáról 

a./ 10-50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 10 millió Ft-ot

b./ a jegyzett tőke értékének 1/3-ától 50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a a 10 millió Ft-ot meghaladja, de nem haladja meg az 50 millió Ft-ot.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 21. § (3) a) bekezdés 2. pont)

6./ Dönt – a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes véleményének kikérését követően – a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítése, megterhelése esetében a megterhelés összege, illetve az elidegenítés esetén az ingatlan forgalmi értéke alapján 50 millió Ft értékhatárig.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 21. § (4) bekezdés 1. pont)

7./ Előzetesen jóváhagyja – a VB-vel együtt - az önkormányzati intézmény használatába, kezelésébe adott ingatlan egy részének egy éven túli, jogügyletenkénti bruttó 10 - 50 millió forint közötti összegű beadására vonatkozó jogügyletet.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 42. § )

8./ Dönt - a VB véleményének ismeretében – az önkormányzati lakás vételárhátralékára vonatkozó részletfizetési kedvezmény fenntartásáról, a hátralék és a késedelmi kamat részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, illetve a késedelmi kamat összegének a vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig történő elengedéséről, amennyiben a vételárhátralék megfizetésének elmaradása a vevő önhibáján kívül eső okra vezethető vissza. (17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 10. § (11) bekezdés)

9./ Jóváhagyja a helyiségek elidegenítésre történő kijelölésére vonatkozó gazdaságossági számítás elveit.

(17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 12. § )

10./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Kitüntetés adományozására a polgármesternél javaslatot terjeszthet elő.

(17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27.§ (1) bekezdés a. pont)

2./ Véleményezi a polgármesterhez benyújtott kitüntetésre javasolt személyekre vonatkozó javaslatot.

(17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27.§ (2) bekezdés)

3./ Tájékoztatót kap a polgármestertől 3 havonta a Környezetvédelmi alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználásáról, annak céljáról és összegéről.

(63/2004. (XII.21.) Kgy. rendelet 3. § (6) bekezdés)

4./ Véleményezi – a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottsággal és a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottsággal együtt – a lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásra vonatkozó igényeket.

(28/2003. (VIII.25.) Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdés)

5./ Előzetesen véleményezi – azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat  önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyásolással – a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítését, megterhelését, valamint – azon gazdasági társaságok esetén amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás fennáll – a tulajdonosi részesedés megterhelését.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 22. § (1) bekezdés

6./ Előzetesen véleményezi az ingyenesen juttatott vagyon elfogadását (az intézményi átvett pénzeszközök és alapítványi juttatások kivételével) értékhatárra való tekintet nélkül.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 27. § (6) bekezdés)

7./ Előzetesen véleményezi az önkormányzati intézmény használatába adott ingóság – alaptevékenysége sérelme nélkül való – értékesítését 2 és 20 millió forint értékhatár között.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 43. § b) pont)

8./ Javaslatot tesz az önkormányzati intézmény használatába adott ingóság – alaptevékenysége sérelme nélkül való – értékesítésére 20 millió forint értékhatár felett.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 43. § c) pont)

9./ Figyelemmel kíséri az önkormányzat vagyonának alakulását, és minden év június 30-ig értékeli az önkormányzat vagyongazdálkodását (vagyonnövekedés, vagyoncsökkenés) és erről a Közgyűlésnek jelentést készít.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 52. § (1) bekezdés)

10./ Véleményezi az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségek elidegenítésre történő kijelölését.

(17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 11. § (3) bekezdés)

11./ Véleményezi a bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett helyiség elidegenítése esetén a jogosult szervvel kötendő megállapodást.

(17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 11. § (4) bekezdés)

12./ Véleményezi az üres önkormányzati tulajdonú helyiség valamely tulajdonostárs részére, kérelmére pályáztatási eljáráson kívüli értékesítésre történő kijelölést.

(17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 11/A. § (1) bekezdés)

13./ Előzetesen véleményezi a földrajzi név megállapítására vagy megváltoztatására tett javaslatot.

(45/1991. (XII.31.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdés)

14./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél.

(15/2004.(IV.15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja)

15./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

VÁROSÜZEMELTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Jóváhagyja a helyi közforgalmú közlekedési menetrendet, illetve annak módosítását, amennyiben az többletkiadást az önkormányzat számára nem jelent.

2./ Dönt a Vízügyi Építési Alap felhasználásáról, a beruházási hányad vonatkozásában a költségvetési végrehajtási rendelet szabályai szerint.

3./ Jóváhagyja a Vízügyi Építési Alap éves fejlesztési és beruházási tervét, valamint a SZV Zrt. által minden év november 1-ig előterjesztett Vízügyi Építési Alap éves felújítási és rekonstrukciós tervét.

4./ Dönt a közfoglalkoztatottak munkaköri alkalmassági vizsgálatára vonatkozó háromoldalú megállapodás(ok) megkötéséről.

5./ Dönt a közfoglalkoztatás tárgyában a munkáltatókkal megkötendő megállapodások tartalmáról.

6./ Dönt az önkormányzat által benyújtandó, közfoglalkoztatásra irányuló kérelmek/pályázatok benyújtásáról, a költségvetésben biztosított előirányzat mértékéig.

7./ Dönt a költségvetési előirányzat erejéig az egyes foglalkoztatóknál egy időben az önkormányzat által is támogatott közfoglalkoztatottak maximális létszámáról.

8./ Kezdeményezi a lakás önkormányzati érdekből történő bérbeadását.

(45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 38. § (1) bekezdés)

9./ Hozzájárul a közterület állagának, minőségének javítására hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulás birtokában végzett munkálatok (pld: díszburkolat, utcabútor kiépítésére fordított) – számlával igazolt, az engedélyező hatóság által elfogadott – költségeinek mértékével a használó által még fizetendő közterület-használati díj engedélyező hatóság általi csökkentéséhez.

(57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 7. § (3) bekezdés)

10./ Jóváhagyja a temető üzemeltetője által az új sírmezők (sírnegyedek, sírparcellák) megnyitása előtt elkészített sírnyilvántartási térképet.

(42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 18. § (2) bekezdés)

11./ Engedélyezi a temetési rend megváltoztatását (sírok átminősítését).

(42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 18. § (2) bekezdés)

12./ Jóváhagyja a temető üzemeltetője által elvégzett sírhelyek osztályba sorolását.

(42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 18. § (3) bekezdés)

13./ Helyi közút kezelőjeként jár el a közút forgalmi rendjével kapcsolatban egyidejűleg kettőnél több, de legfeljebb hat útkereszteződést, illetve legfeljebb kettő – forgalomirányító készülékkel ellátott – útkereszteződést érintő ügyekben.

(1/2005. (II.2.) Kgy. rendelet)

14./ Meghatározza, hogy a város társadalmi, gazdasági fejlődését szolgáló célok közül, melyek minősülnek kiemelt közérdeknek

(35/ 2009. (XI.11.) Kgy. rendelet 8. § b) pont)

15./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatai:

1./ Véleményezi a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján kiírt lakóépületek felújításának önkormányzati támogatására benyújtott pályázatokat.

(28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdés)

2./ Illetékes szakbizottságként véleményezi az Önkormányzat részére ingyenesen juttatott vagyon elfogadását (az intézményi átvett pénzeszközök és alapítványi juttatások kivételével)

(25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (6) bekezdés)

3./ Illetékes szakbizottságként véleményezi a Fejlesztési Iroda javaslatát a parkolóalap felhasználásáról.

(29/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 7. § (2) bekezdés)

4./ Érintett szakbizottságként előzetesen véleményezi a földrajzi név megállapítására vagy megváltoztatására tett javaslatot.

(45/1991. (XII. 31.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdés)

5./ Javasolja az engedélyező hatóságnak, hogy külön méltánylást érdemlő esetben kérelemre részleges vagy teljes díjmentességet állapítson meg közterület-használat vonatkozásában.

(57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 8. § (2) bekezdés)

6./ Kitüntetés adományozására a polgármesternél javaslatot terjeszthet elő, továbbá illetékes szakbizottságként véleményezi a polgármesterhez benyújtott kitüntetés adományozására tett javaslatot. (17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pont, (2) bekezdés)

7./ A helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél.

(15/2004. (IV. 15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pont)

8./ Javasolja a közút kezelőjének, hogy külön méltánylást érdemlő esetben kérelemre részleges, vagy teljes díjmentességet állapítson meg közút nem közlekedési célú igénybevétele vonatkozásában.

(66/2003. (XII.23.) Kgy. rendelet 4. § (1) bekezdés)

9./ Véleményezi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a tömegközlekedési járművek üzembentartói által minden év október 15-ig elkészített és egyeztetett téli üzemeltetési terveket.

(1/2005. (II.2.) Kgy. rendelet 4.§ (1) bekezdés)

10./ Véleményezi a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a tömegközlekedési járművek üzembentartói által június 30-ig elkészített, az elmúlt téli időszak műszaki-gazdasági elemzését és értékelését.

(1/2005. (II.2.) Kgy. rendelet 8.§ (5) bekezdés)

11./ Tanácskozási joggal rendelkező tagot delegál az Önkormányzati Tervtanácsba.

(20/2008. (V.21.) Kgy. rendelet 3. § (4) bekezdés b) pont)

12./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

VAGYONGAZDÁLKODÁSI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Dönt az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földek települési önkormányzat tulajdonába való ingyenes átvétele tárgyában.

(Htv. 39.§ (1) bek. a) pont)

2./ A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok felügyelő bizottságainak ügyrendjét jóváhagyja és a részvénytársaságok szervezeti és működési szabályzatát tudomásul veszi.

3./Gyakorolja a tulajdonosi jogosítványokat az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokban. 

4./ Megállapodást köt bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett, valamint szolgálati lakásnak minősülő lakás elidegenítését megelőzően a lakás felett rendelkezni jogosult szervvel (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdés)

5./ Jóváhagyja az értékesíteni, illetve megvásárolni kívánt önkormányzati lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség forgalmi értéke megállapításának elveit tartalmazó Értékelési Szabályzatot (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 7. § (1) bekezdés, 13. § (1) bekezdés)

6./ Dönt az elővásárlási joggal érintett és üres lakások értékesítéséről, illetve pályáztatásáról, a forgalmi értékről és ütemezi az eladásokat (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 8. § (4) bekezdés)

7./ Dönt a komfort nélküli, valamint a szükséglakások valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – pályáztatás nélkül elidegenítésre történő kijelöléséről (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 10. § (9) bekezdés)

8./ A helyiségeket értékesítésre kijelölheti a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 11. § (3) bekezdés)

9./ Megállapodást köt bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett helyiség elidegenítését megelőzően a jogosult szervvel - a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében (17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 11. § (4) bekezdés)

10./ Dönt a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében az üres önkormányzati tulajdonú helyiség pályázati eljáráson kívüli, valamely tulajdonostárs kérelme alapján részére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – elidegenítésre történő kijelöléséről (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 11/A. § (1) bekezdés)

11./ Dönt az ismételt pályázat sikertelensége esetén a lakás, illetve a helyiség további hasznosításáról (17/1994. (IV. 26.) Kgy. rendelet 14. § (13) bekezdés)

12./ Előzetesen jóváhagyja az új, szociális célra épített lakásra, továbbá a kormányzati támogatással vásárolt használt lakásra beadott pályázat értékelési szempontjait, megállapítja a pályázat nyertesét (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 5. §, 9. §, 1. sz. melléklet VII. pont))

13./ Dönt az új, szociális célra épített lakóépületekben levő lakások szociális célú bérbeadási jogcíméről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 5. § (6) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

14./ Dönt a lakóépület felújítása, valamint az azonnali elhelyezést igénylő eset miatti elhelyezésre szolgáló lakások meghatározásáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VII. pontja)

15./ Dönt üres lakás pályáztatásáról és az induló térítési díjról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 4. § (1) bekezdés, 41. § (1) bekezdés és 42. § (4) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

16./ Dönt a szolgálati jelleg megszűnése miatt megüresedett lakás további hasznosításáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 26. § (4) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

17./ Dönt a szolgálati jellegű lakásban történő elhelyezésről, a bérbeadó által biztosított csereelhelyezésről és az elhelyezés meghosszabbításáról, a térítési díj részletfizetésének engedélyezéséről, amennyiben az IKV Zrt-vel kötött Ingatlanhasznosítási szerződés szerint önkormányzati bevétel (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 24. § (1) bekezdés c) pont, 26. § (6) - (7) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

18./ Dönt a Polgármesteri Hivatalban dolgozók garzonházban történő elhelyezéséről és az elhelyezés meghosszabbításáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 24. § (2)-(3) bekezdés, 1. sz. melléket VII. pont)

19./ Dönt a hatósági határozat, bírósági ítélet alapján történő elhelyezésről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 19. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

20./ Jóváhagyja az azonnali intézkedést igénylő elhelyezést, valamint a bérlő átmeneti elhelyezését (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 36. § (1) bekezdés, 27. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

21./ Dönt a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezéséről, az elhelyezés meghosszabbításáról és a kérelem benyújtásának határideje alóli felmentésről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 20. § és 21. § (2)-(8) bekezdés és 22. § (1) bekezdés, 22/A §., 1. sz. melléklet VII. pont)

22./ Dönt a csereszerződések megkötéséről, a térítési díjkülönbözet megfizetési kötelezettségéről, valamint a részletfizetésről, amennyiben az IKV Zrt-vel kötött Ingatlanhasznosítási szerződés szerint önkormányzati bevételt érint (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 30. § (1)-(3) bekezdés, 30. § (5)-(9) bekezdés, 31. § (4)-(5) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

23./ Dönt az átmeneti lakásban történő elhelyezésről és az elhelyezés meghosszabbításáról (45/2006.  (XII. 13.) Kgy. rendelet 37. § (1)-(2) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

24./ Dönt az ideiglenesen elhelyezettek rendezett lakásbérleti jogának meghosszabbításáról (45/2006.  (XII. 13.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

25./ Dönt a nyugdíjasok házában, a fiatalok, egyetemi, főiskolai hallgatók garzonházában történő elhelyezésről és meghosszabbításáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 23. § (1) bekezdés, 16-18/A. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

26./ Dönt szociális intézményi elhelyezés megszűnése esetén a bérleti szerződés megkötéséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 13. § (1)-(2) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

27./ Dönt a 3 éves szegedi bejelentett tartózkodási hely és életvitelszerű Szegeden tartózkodás esetén a komfort nélküli komfortfokozatú lakások tekintetében a kérelmező nyilvántartásba vételéről méltánylást érdemlő esetben (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pont), és a lakások bérbeadásáról, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a 2. sz. mellékletben meghatározott sorolási szempontok alapján (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 14. § (3) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

28./ Dönt megüresedett társbérleti lakrész társbérlőnek történő bérbeadásáról, vagy a társbérlő csereelhelyezéséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 32. § (1)-(2) bekezdés, 33. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

29./ Dönt lakás egy részének nem lakás céljára történő bérbeadásáról, a lakásrész nem lakás céljára történő használatával kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás visszavonásáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 50. § (1), (4)-(56) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

30./ Dönt a nem lakás céljára szolgáló helyiség lakás céljára történő átminősítéséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 50. § (75) bekezdés)

31./ Dönt a nem kizárólag önkormányzati beruházással felépített lakásra vonatkozó bérlőkijelölésről és az építési munka költségeinek viseléséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VII. pont)

32./ Dönt a határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről 10 millió forint értékhatárig a Pénzügyi Bizottsággal együtt (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. § (6) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

33./ Dönt a megüresedett lakások hasznosítási jogcíméről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VII. pont)

34./ Bérbeadói hozzájárulással dönt a lakásbővítésről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 34. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

35./ Dönt lakás nem lakás céljára történő átminősítéséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 50. § (68) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

36./ Helyreállított, helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások szociális pályáztatása esetén megállapítja a pályázat nyertesét (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 4. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

37./ Dönt a komfortnélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezésről és az elhelyezés meghosszabbításáról, a szükséglakásban elhelyezettek bérleti jogviszonyának meghosszabbításáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 14-15. §, 1. sz. melléklet VII. pont.)

38./ Dönt a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezéséről és a kérelem benyújtásának határideje alóli felmentésről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 21. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

39./ Dönt a kényszerbérlők elhelyezéséről (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 26/A. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

40./ Dönt a szociális pályázattal bérbe adott lakás bérleti jogviszonyának meghosszabbításáról (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 4. § (16) bekezdés, 5. § (12) bekezdés, 1 sz. melléklet VII. pont)

41./ Meghatározza a szociális pályázat útján bérbeadandó akadálymentesített és könnyített megközelítésű lakásokat (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 1. sz. melléklet VII. pont)

42./ Dönt ingatlan helyiségként kialakított részének nem lakásként történő használatáról (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 4. § (18) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

43./ Dönt nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átminősítését követő bérbeadásáról (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 42/A. §, 1. sz. melléklet VII. pont)

44./ Évente meghatározza lakóépület felújítása, valamint az azonnali elhelyezést igénylő eset miatti elhelyezésre szolgáló lakások számát a 3. számú melléklet IV. pontjában meghatározott épületekben, és dönt más épületekben lévő lakás kijelöléséről (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 3. sz. melléklet IV. pont, 1. sz. melléklet VII. pont)

45./ Dönt a részletfizetési megállapodással rendelkező bérlő elhelyezésének meghosszabbításáról (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 57. § (10) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

46./ Dönt a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog gyakorlásával, illetve árverésen kívül, árverési vétel hatályával megszerzett lakóingatlan határozatlan idejű bérbeadásáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 37/A. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

3847./ Előzetesen jóváhagyja a helyiségbérlő és a bérbeadó közötti csere-megállapodás megkötését (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 4. § (7) bekezdés, 12. § (1) bekezdés c) pont cd) alpont)

4839./ Előzetesen jóváhagyja a 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet 10. § (2) bekezdése alapján bérleti jogviszony megszüntetése esetén a megállapodást (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés c) pont ce) alpont)

490./ Előzetesen jóváhagyja a pénzbeni térítés megfizetésével járó bérleti jog megszüntetést, kivéve, ha a polgármester a helyiség önkormányzati célból történő igénybevételéről döntött (15/2000.  (III. 31.) Kgy. rendelet 8. § (3) bekezdés, 12. § (1) bekezdés c) pont cf) alpont)

50./ Előzetesen jóváhagyja a 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet 4. § (11)-(12) bekezdéseiben meghatározott esetekben megkötendő megállapodásokat (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés c) pont ch) alpont)

251./ Jóváhagyja a helyiség bővítéséről szóló megállapodás megkötését (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés c) pont cn) alpont)

523./ Előzetesen jóváhagyja az üres helyiségek pályáztatását, valamint ismételt pályáztatás esetén az új feltételek meghatározását, továbbá ha a pályáztatott üreshelyiségek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, úgy az elvégzendő munkálatok költségét (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 3. §, 12. § (1) bekezdés c) pont ct) alpont)

453./ Előzetesen jóváhagyja a 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 6. § (9) bekezdésében foglalt felújítási, korszerűsítési munkák kapcsán a bérlő által benyújtott költségvetést, a bérlő által a bérbeadó helyett elvégzett munkálatok költségének bérbeadó általi megtérítéséről szóló megállapodást a PB véleményezésével (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés c) pont cw) alpont)

54./ Előzetesen jóváhagyja az üresen álló helyiség bérleti jog ellenérték megfizetése nélküli, bérbeadó által pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását. (15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 4. § (17) bekezdés, 12. § (1) bekezdés c) pont cx) alpont)

55./ Előzetesen hozzájárul a preferált bérlő bérleménye egy részének az általa a helyiségben folytatott alaptevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása céljából marmadik személy részére történő hasznosításához (15/2000.(III.31.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés d) pont da) alpont)

56./ Dönt 400 ezer forint felett 10 millió forint vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása tárgyában a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban álló esetekben az ideiglenesen nem hasznosított forgalomképtelen ingatlanok mezőgazdasági célú bérbeadásáról. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pont) 

57./ Dönt 400 ezer forint felett 10 millió forint vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő megterhelése tárgyában a forgalomképtelen vagyontárgy 12. § /1/ bekezdésének b) pontja szerinti szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint a Ptk. 108. §-a szerinti használati jog biztosításáról. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pont)

58./ Dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben az önkormányzati ingatlanvagyonnal kapcsolatosan szükséges és az nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megilletı jogokat. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 15. § (6) bekezdés)

59./ Dönt a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről a rendeletben meghatározottak esetén 400 ezer Ft felett 10 millió Ft értékhatárig (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 17/A. § (1) bekezdés b) pont)

60./ Jóváhagyja a kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaságok szervezeti és működési szabályzatát és beszerzési szabályzatát. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 21. § (1) bekezdés)

61./ Dönt azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyása fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről Kft-k esetében 0-50 millió Ft között, valamint Rt-k esetében 0-100 millió Ft között a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 22. § (1) bekezdés)

62./ Gyakorolja a tulajdonosi jogokat minden olyan kérdésben, mely az Önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 23. §)

63./ Eseti döntés alapján a bizottság kijelölt tagja jár el az érintett gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 23. § b) pont)

64./ Gyakorolja a tulajdonosi jogokat a társasházak legfőbb szervében az önkormányzatra eső közös tulajdoni rész elidegenítésével, valamint a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos ügyekben, kivéve az ingatlan üzemeltetésével összefüggésben felmerülı pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyeket legfeljebb 10 millió Ft értékhatárig. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 25. § a) pont)

65./ Szükség esetén eseti döntéssel tagot jelöl az érintett társasház közgyűlésére. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 25. § b) pont)

66./ Dönt a vagyongyarapításról a Ltv. 85/F.§ (1) bekezdésében biztosított elővásárlási jog gyakorlása, illetve árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történı ingatlanszerzésről értékhatárra tekintet nélkül. (25/2003.(VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (3) bekezdés)

67./ Dönt a vagyongyarapításról 400 ezer Ft felett 10 millió Ft értékhatárig. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (3) bekezdés)

68./ Hozzájárul 400 ezer forint felett 10 millió forint vagyonértékig ahhoz, hogy a vagyonkezelő a kezelésébe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadja. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 34. § (1) bekezdés)

69./ Dönt a tulajdonosi hozzájárulás kiadásáról a vagyonkezelő részére (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 36. §)

70./ Előzetesen jóváhagyja az önkormányzati intézmény a használatába, kezelésébe adott ingatlan egy részének bérbeadására egy éven túli időtartamra bruttó 10-50 millió forint közötti szerződéses összeg esetében a Pénzügyi Bizottsággal együtt. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 42. § b) pontja)

71./ Elbírálja az önkormányzati támogatási igényeket.

(28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdés)

72./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt ügyekben.

II. Főbb feladatok:

1./ Véleményezi a szakbizottságok hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban történő elhelyezést, illetve az elhelyezés meghosszabbítását (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 24. § (2)-(3) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

2./ Véleményezi az önkormányzati érdekből történő bérbeadást. (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 38. § (1) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

3/ Véleményezi a szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezését, a csereelhelyezését és a bérleti jogviszony meghosszabbítását (45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet 11. § (1)-(7) bekezdés, 1. sz. melléklet VII. pont)

4./ Előzetesen véleményezi 10 millió forint felett 50 millió forint vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása tárgyában a döntés meghozatalakor hatályos SZÉSZ rendelkezéseivel összhangban álló esetekben az ideiglenesen nem hasznosított forgalomképtelen ingatlanok mezőgazdasági célú bérbeadását. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés a) pont) 

5./ Előzetesen véleményezi 10 millió forint felett 50 millió forint vagyonértékig a forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő megterhelése tárgyában a forgalomképtelen vagyontárgy 12. § /1/ bekezdésének b) pontja szerinti szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint a Ptk. 108. §-a szerinti használati jog biztosítását. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 14. § (2) bekezdés b) pont)

6./ Előzetesen véleményezi a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről a rendeletben meghatározottak esetén 10 millió Ft felett 50 millió Ft értékhatárig (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 17/A. § (1) bekezdés c) pont)

7./ Előzetesen véleményezi a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok befektetését, szerződéskötését, kötelezettség vállalását 10-50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 10 millió Ft-ot, a jegyzett tőke értékének 1/3-ától 50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a a 10 millió Ft-ot meghaladja, de nem haladja meg az 50 millió Ft-ot (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 21. § (3) bekezdés 2/ pontja)

8./ Előzetesen véleményezi azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyása fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről Kft-k esetében 50 millió Ft felett, valamint Rt-k esetében 100 millió Ft felett. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 22. § (1) bekezdés b) pont)

9./ Előzetesen véleményezi a vagyongyarapítást 10 millió forint felett 50 millió forint vagyonértékig. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (3) bekezdés)

10./ Illetékes szakbizottságként előzetesen véleményezi az ingyenesen juttatott vagyon elfogadását (az intézményi átvett pénzeszközök és alapítványi juttatások kivételével) értékhatárra való tekintet nélkül (25/2003.  (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (6) bekezdés)

11./ Előzetesen véleményezi a tulajdonosi hozzájárulás megadását 10 millió forint felett 50 millió forint értékhatárig abban az esetben, ha a vagyonkezelő a kezelésbe átadott vagyon használatát a feladatai ellátásához igénybe vett alvállalkozónak, közreműködőnek kizárólag a vagyonkezelési szerződésben meghatározott célra átadja. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 34. § (1) bekezdés)

12./ Véleményezi az önkormányzati intézmény használatába adott ingóság – alaptevékenység sérelme nélkül való – értékesítését 2 millió forint felett 20 millió forint értékhatárig. (25/2003. (VI. 27.) Kgy. rendelet 43. § b) pont)

13./ Kitüntetés adományozására a polgármesterhez javaslatot terjeszthet elő (17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pont)

14./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél. (15/2004. (IV. 15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja)

15./ Véleményezi a 17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 10. § (11) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzati lakás vételárhátraléka megfizetésének elmaradása esetében teendő intézkedéseket. (17/1994. (IV.26.) Kgy. rendelet 10. § (11) bekezdés)

16./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

VÁROSKÉP- ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁG

I. Hatásköre:

1./ Kijelöli a települési folyékony hulladék leeresztő helyét. (Htv. 20. §)

2./ Dönt a Környezetvédelmi Alap évi felhasználásáról a jogszabályban meghatározott esetben. (63/2004. (XII. 21.) Kgy. rendelet 3. § (4) bekezdés)

3./ Tanácskozási joggal rendelkező tagok delegál az Önkormányzati Tervtanácsba. (20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 3. § (4) bekezdés)

4./ Jóváhagyja kiemelt közérdekből a helyi védelem alatt álló területek kezelési előírásaitól eltérő használatát, továbbá a fasorok, parkok teljes rekonstrukcióját. (35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet 7. § (3) bekezdés)

Főbb feladatok:

1./ Véleményezi a városban a közterület elnevezésekhez névmagyarázó tábla elhelyezése szükségességét és tartalmát. (15/1991. (XII. 31.) Kgy. r. 8. § (5) bekezdés)

2./ Kitüntetés adományozására a polgármesterhez javaslatot terjeszthet elő (17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27. § (1) bekezdés a) pont)

3./ Javaslatot tesz a közterülethasználati díj csökkentésére az 57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet  7. § (3) bekezdésében foglalt esetben. (57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet 7. § (3) bekezdése)

4./ Véleményezi a külön méltánylást érdemlő esetben a teljes vagy részleges díjmentességet. (57/1999. (XII. 23.) Kgy. rendelet  8. § (2) bekezdés)

5./ Illetékes szakbizottságként előzetesen véleményezi az ingyenesen juttatott vagyon elfogadását (az intézményi átvett pénzeszközök és alapítványi juttatások kivételével) értékhatárra való tekintet nélkül (25/2003.  (VI. 27.) Kgy. rendelet 27. § (46) bekezdés

6./ Véleményezi a 28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet alapján beérkezett igényeket. (28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 5. § (3) bekezdés)

7./ Helyi népszavazást kezdeményezhet a polgármesternél. (15/2004. (IV. 15.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja)

8./ Véleményezi a kiemelt közérdek megállapítását. (35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet 8. § a) pont)

9./ Véleményezi a védett park jellegét megváltoztató építési és felújítási munka kertészeti engedélyterveit. (35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet 5. sz. melléklet)

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

2. sz. melléklete

A polgármester Közgyűléstől átruházott hatáskörei

Gazdasági ágazatban:

I. Hatásköre:

1./ Dönt az önkormányzatot, mint adóst, illetve mint kötelezettet terhelő kötelezettségek más által történő átvállalásáról szóló szerződés megkötéséről, ha az az önkormányzatra többletkötelezettséget nem jelent.

2./ Elemi kár mértékének megállapítására kárbecslő bizottságot hoz létre.

(Htv. 138. § (2) bekezdés e) pont)

3./ Ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint kétharmada részt vesz, az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelezheti.

(1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdés)

4./ A Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság véleményezését követően jóváhagyja a bérbe adott víziközmű létesítmények hálózatbérleti díj megállapítására vonatkozó megállapodásokat.

5./ Dönt a településrendezési kötelezésekről, ehhez kapcsolódóan megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a kötelezettség tényének ingatlan-nyilvántartási feljegyzése-, illetve a kötelezettség megszűnése esetén a kötelezettség tényének törlése érdekében. (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§ (5) bekezdés)

6./ Dönt a tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, amennyiben önkormányzati tulajdont is tartalmazó társasház alapító okiratának módosítására, továbbá Szervezeti-Működési Szabályzatának elfogadására, vagy módosítására irányul a jogügylet és nem jár önkormányzati kötelezettség vállalással.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 15. § /6/ bekezdés b) pont)

7./ Dönt a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről a 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 12. § /1/ bekezdés a/, b/, d/, e/, f/, i/ és l/ pontjaiban meghatározottak esetén 400 ezer Ft értékhatárig. E hatáskörének gyakorlásáról havonta utólag összefoglaló tájékoztatást ad a Vagyongazdálkodási Bizottság részére.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 17/A. § /1/ bekezdés a) pont, 17/A. § /2/ bekezdés )

8./ Dönt - az illetékes szakbizottság és a PB véleményének ismeretében - az ingyenesen juttatott vagyon elfogadásáról (az intézményi átvett pénzeszközök és alapítványi juttatások kivételével) értékhatárra való tekintet nélkül, amennyiben annak rendeltetésszerű használata működési többletköltséget az önkormányzat számára nem jelent.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 27. § /6/ bekezdés)

II. Főbb feladatok:

1./ Jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást.

(Htv. 138. § (3) bekezdés g) pont)

2./ Tájékoztatja a lakosságot a helyi adóból származó bevételek összegéről.

(Htv. 138. § (3) bekezdés h) pont)

3./ Ellátja a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ellenőrzési feladatokat.

4./ Javaslatot tesz az önkormányzati intézmények és gazdasági társaságok alapítására, szervezeti átalakítására, hatékonyabb működtetési formájának kialakítására, megszüntetésére.

5./ A piaci zavarok megelőzése céljából figyelemmel kíséri a piaci viszonyokat, intézkedést kezdeményez. (Htv. 67. §)

6./ Képviseli az Önkormányzatot a 2001. március 9-én létrejött „Ivóvíz és csatornaszolgáltatás üzemeltetési szerződés” teljesítésének ideje alatt.

7./ Eljár Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében, a nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében a tulajdonosi joggyakorlás kivételével. E jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 20. § /3/ bekezdés )

8./ Gyakorolja a társasházak legfőbb szervében az önkormányzatra eső közös tulajdoni rész elidegenítésével, valamint a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos tulajdonosi jogokat 400 ezer Ft összeghatárig.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 25. § a) pont)

9./ Közreműködik a vagyonkezelői jog, a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok, kötelezettségek teljesítésének Önkormányzat általi ellenőrzésében, valamint a közgyűlés azonnali intézkedését nem igénylő esetekben évente tájékoztatja a közgyűlést az ellenőrzés eredményéről.

(25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet 39. §)

10./ Előzetesen jóváhagyja az önkormányzati intézménynek jogügyletét a használatába adott ingatlan egy részének bérbeadására egy éven belüli időtartamra bruttó 5 millió forint szerződéses összeghatár felett, vagy az egy éven túli időtartamra bruttó 10 millió forint szerződéses összeghatárig.

(25/2003.(VI.27.) Kgy. rendelet 42. § a) pont)

Művelődési és köznevelési ágazatban:

I. Hatásköre:

1./ Dönt az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról.

(2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés b) pont)

2./ Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, több óvoda esetén bizottságot szervez, mely javaslatot tesz a felvételre.

(2011. évi CXC. törvény 49. § (2) bekezdés)

II. Főbb feladatok:

1./ Ellátja a közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységgel kapcsolatos helyi ellenőrzési feladatot.

(Htv. 111. § (1) bekezdés)

2./ Évente köteles felmérni a magyar nyelvi előkészítés, a nemzetiség nyelvén folyó nevelés iránti igényt az első óvodai nevelési évre beiratkozni szándékozók körében az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat bevonásával.

(2011. évi CXC. törvény 83. § (7) bekezdés)

3./ Ellenőrzi az Óvodák Igazgatóságának pedagógiai programját, házirendjét, valamint az SZMSz-ét.

(2011. évi CXC. törvény 83. § (2) bekezdés i) pont)

4./ Az Óvodák Igazgatóságának megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggő döntés előtt beszerzi a 2011. évi CXC. törvény 83. § (4) bekezdésében meghatározott szervezetek véleményét.

(2011. évi CXC. törvény 83. § (3)-(4) bekezdés)

Szociális és gyermekvédelmi ágazatban:

I. Hatásköre:

1./ Dönt a kárpótlás nyugdíjszerű ellátásának havi összegéről, valamint intézkedik annak kifizetéséről

(74/1991.(VI.10.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdés, 93/1990. (XI.21.) Korm. rendelet 5. §)

2./ Megállapodást köt a köztemetés lebonyolítására.

(1993. évi III. törvény 48. § (1) bekezdés)

3./ Az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslata alapján dönt a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal történő előszerződés és feladat-ellátási szerződés megkötéséről, illetőleg nyilatkozik, amennyiben a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az önkormányzat nem kíván szerződést kötni.

(2000. évi II. törvény 2/A. §)

4./ Gyakorolja a 3/2013. (II. 27.) ö.r. 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköröket.

5./ Dönt amennyiben az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díj fizetésére kötelezett más személy a személyi térítési díj összegét vitatja.

(3/2013. (II. 27.) ö.r. 4. § (2) bek.)

6./ Dönt a bölcsődében biztosított ellátás igénybevétele kapcsán keletkező díjhátralék méltányosságból történő elengedéséről, csökkentéséről, a részletfizetési kedvezményről.

(3/2013. (II. 27.) 4. § (4) bekezdés)

7. Dönt szociális szolgáltatásra irányuló kérelem elutasításával kapcsolatos beadványról, illetve  szociális intézményi jogviszony megszüntetéséről.

(1993. évi III. törvény 94/D § és 101. § (4). bek.)

8. Dönt szociális bentlakásos intézményi elhelyezéshez kapcsolódó - 2009. január 30. napja előtt befizetett -  egyszeri hozzájárulás visszafizetéséről.

(1993. III. törvény 117/B. § (1) bek.)

9. Dönt a bejegyzett jelzálogjog törléséről.

(1993. évi III. törvény 119. § (3) bek.)

II. Főbb feladatok:

1./ Irányítja a karácsonyi program végrehajtását.

2./ Intézkedik a behajthatatlan hátralék törléséről.

(3/2013. (II.27.) ö.r. 4. § (5) bek.)

Egyéb ügyekben:

I. Hatásköre:

1./ Gyakorolja az Mötv. 67. § g) pontjában, valamint a 19. § b) pontjában meghatározott egyéb munkáltatói jogokat. Az önkormányzati gazdasági társaság igazgatója tekintetében a munkáltatói jog gyakorlása során kikéri a felügyelő bizottság, még egyéb intézmények esetében az illetékes szakbizottság véleményét.  

2./ Megállapítja a hivatali étkezde tekintetében az élelmezési nyersanyag költséget.

3./ Amennyiben a pályázat benyújtásához fenntartói nyilatkozat szükséges, az illetékes bizottság javaslatára / véleményének ismeretében a fenntartói nyilatkozatot kiadja.

4./ Dönt az egyszeri, vagy többszöri bérlőkiválasztási jog biztosításáról.

(45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 40. § (2) bekezdés, 1. sz. melléklet II. pont)

5./ Dönt a bérlőkiválasztási joggal érintett lakás visszavételéről.

(45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 40.§ (5) bekezdés, 1. sz. melléklet II. pont)

6./ Nyilatkozik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti jogának átruházásával kapcsolatos ügyben az átruházás tárgyát képező helyiség önkormányzati célból történő igénybevételéről.

(15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 4. § (3) bekezdés)

7./ Dönt az alaptevékenységen kívüli bérbeadásról.

(15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 4. § (20) bekezdés)

8./ Támogatási szerződést köt a lakóépületek felújításának állami támogatásához kapcsolódó önkormányzati támogatásra vonatkozóan a beruházás támogatása esetén.

(28/2003. (VIII. 25.) Kgy. rendelet 5. § (4) bekezdés) 

9./ A benyújtott javaslat Önkormányzati Tervtanács általi véleményezése alapján dönt a helyi védelem alá helyezési eljárás lefolytatásáról.

(55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 3. § (4) bekezdés)

10./ Jóváhagyja a helyi védelem alatt álló épületek külső megjelenését érintő felújításra, rekonstrukcióra vonatkozó pályázati felhívást és kiírást.

(55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelete 11. § (3) bekezdés)

11./ A Szakmai Minősítő Munkacsoport értékelésének figyelembevételével dönt helyi védelem alatt álló épületek külső megjelenését érintő felújításra, rekonstrukcióra benyújtott pályázatokról.

(55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelete 12. § (2) bekezdés)

12./ Kinevezi az ÖTt elnökét a város főépítész akadályoztatása esetén.

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 3. § (1) bekezdés

13./ Kinevezi az ÖTt titkárát a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői közül

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 3. § (2) bekezdés)

14./ Kinevezi az ÖTt tagjait a tervezésben és a szakma gyakorlásában magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, szakirányú végzettségű személyek közül.

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 3. § (3) bekezdés)

15./ Megállapodást köt az ÖTt részéről, amennyiben az egyes tervtanácsfajták működtetői megállapodnak tervtanácsaik közös működtetéséről, illetve közös tervtanácsi tárgyalás megtartásáról.

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 6. §)

16./ Megállapítja a tervtanácsi tagok és az opponens díjazását.

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 7. § (2) bekezdés)

17./ Díszsírhelyet adományozhat azon elhunyt személyeknek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

(42/2000. (IX. 14.) Kgy. rendelet 12. § (1) bekezdés a) pont)

18./ Elutasítja a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést, illetőleg a népi kezdeményezést a 15/2004. (IV. 15.) 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.  (15/2004. (IV. 15.) Kgy. rendelet 8. § (3) bekezdés)

19./ Engedélyezi a képviselőknek a képviselői tevékenységével összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt költségeinek kifizetését.

(34/2006. (XI. 7.) Kgy. rendelet 6. §)

20./ Dönt a városi ösztöndíj odaítéléséről az általa felkért Bíráló Bizottság javaslata alapján. (14/2010. (V. 12.) önkormányzati rendelet 2. § (4) bekezdés)

21./ Dönt az „Esélyt a középiskolás tehetségeknek” ösztöndíj odaítéléséről az általa felkért Bíráló Bizottság javaslata alapján.

(14/2010. (V. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdés)

22./ Gyakorolja az SZMSZ 1. sz. mellékletében és Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének rendeleteiben meghatározott bizottsági hatásköröket, a bizottságok kialakításáig. E hatáskörben tett intézkedésekről köteles a Közgyűlést a soron következő rendes ülésen tájékoztatni.

23./ Dönt a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt hatáskörökben.

II. Főbb feladatok:

1./ Az önkormányzat intézményei, társaságai, illetve egyéb szervezeteivel kapcsolatban gondoskodik a vezetői tisztség betöltésére vonatkozó pályázatok kiírásáról. A pályázatokat a feladat- és hatáskörrel rendelkező szakbizottság véleményének kikérésével minősíti és javaslatot tesz a Közgyűlésnek a pályázat elbírálására. Javaslatot tesz továbbá vezető tisztségből történő visszahívásra, illetve felmentésre.

2./ Részt vesz az önkormányzati kitüntetések adományozásának előkészítésében, átadja a kitüntetést és - a jegyzővel együtt - aláírja az oklevelet és Díszpolgárok Könyvébe tett bejegyzést.

3./ Kialakítja és vezeti az önkormányzatnak a Szegedi Tudományegyetemmel és az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházakkal, vallásfelekezetekkel és vallási közösségekkel történő együttműködés szervezetét.

4./ A munkatervbe való felvétel során javaslatot tesz a napirend elkészítéséért felelős bizottságra és a véleményezési jogkörrel rendelkező bizottságra.

5./ A Közgyűlés elé terjeszti az építészeti örökség védelemre javasolt tárgyának helyi védelem alá helyezését.

(55/2005. (XI. 17.) Kgy. rendelet 3. § (7) bekezdés)

6./ Gyakorolja az önkormányzati tervtanács működtetője jogait.

(20/2008. (V. 21.) Kgy. rendelet 2. § (4) bekezdés

7./ A részére benyújtott kitüntetési javaslatokat a szakmai egyeztetéseket követően a Közgyűlés elé terjeszti és átadja a kitüntetetteknek a kitüntetéseket.

(17/1993. (VII. 10.) Kgy. rendelet 27. § (3) – (11) bekezdései, 28. § (2) bekezdés)

8./ Helyi népszavazás kitűzésére irányuló állampolgári kezdeményezés, valamint a népi kezdeményezés esetén a helyi választási bizottság elnökének a 15/2004. (IV.15.) Kgy. rendelet 8. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatója alapján a soron következő közgyűlési ülésnapon bejelenti:

• a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezést, illetőleg a népi kezdeményezést;
• a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés, illetőleg a népi kezdeményezés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek (ha a választási bizottság a helyi népszavazásra irányuló kezdeményezés, illetve a népi kezdeményezés késve történő benyújtását állapítja meg, vagy aláírások ellenőrzése eredményeképpen az érvényes aláírások száma nem éri el a Kgy. rendelet 1. § (19 bekezdés d) pontjában, illetőleg a 3. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(15/2004. (IV.15.) Kgy. rendelet 8. § (2) – (3) bekezdés)

9./ Ellátja a költségvetési végrehajtási rendelettel hatáskörébe utalt feladatokat.

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

3. sz. melléklete

A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

Szociális ágazatban:

1./ Dönt első fokon a lakbértámogatással kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdés, 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet

 38. § (5) bek.)

2./ Dönt első fokon az átmeneti segéllyel kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bb) alpont, 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bek.)

3./ Dönt első fokon a temetési segéllyel kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés bc) alpont, 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bek.)

4./ Dönt első fokon a rendkívüli gyermekvédelmi támogatással kapcsolatos ügyekben.

(1997. évi XXXI. törvény 18.§ (1) bekezdés, 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bek.)

5./ Dönt első fokon az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 55. § (1) bekezdés, 24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bek.)

6./ Dönt első fokon a szociális ellátások visszakövetelésével, elengedésével, csökkentésével, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

(24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet 38. § (5) bek.)

7./ Dönt első fokon a lakhatást segítő támogatással kapcsolatos ügyekben.

(24/2011. (X.04.) önkormányzati rendelet)

8./ Keret-megállapodást köt a szolgáltatókkal a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterhének kezelésére vonatkozó eljárás során.

 (24/2011. (X.04. ö.r. 28. § (3) bek. és 38. § (5) bek.)

9./ Dönt az adósságcsökkentési támogatásról, annak összegéről, a részletfizetés idejéről. Rendelkezik a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről.

(24/2011. (X.04.) ö.r. 31. § (5) bek., 38. § (5) bek.)

10./ Megköti a rendszeres szociális segélyben részesülőket érintően az önkormányzat és a Családsegítő Szolgálat, mint együttműködésre kijelölt szerv közötti megállapodást, valamint az adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatos megállapodásokat.

(24/2011. (X.04.) ö.r. 38. § (6) bek.)

11./ Méltányosságból engedélyezheti az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben - a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre – a köztemetés költségének részletekben történő törlesztését, legfeljebb 60 %-kal történő csökkentését, elengedését.

(24/2011. (X.04.) ö.r. 26. §)

Egyéb ügyekben:

1./ Dönt első fokon a közterület - használattal kapcsolatos ügyekben.

(57/1999. (XII.23.) Kgy. rendelet 11. § (1) bekezdés)

2./ Helyi közút kezelőjeként jár el a közút forgalmi rendjével kapcsolatban egyidejűleg legfeljebb kettő útkereszteződést közvetlenül érintő ügyekben.

(1/2005. (II.2.) Kgy. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pont)

3./ A köztisztasági tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek nem teljesítése esetén elrendeli a munka kötelezett általi elvégzését.

(1/2005. (II.2.) Kgy. rendelet 15. § (6) bekezdés)

4./ Megállapítja a zajkibocsátási határértéket.

(30/2008. (IX.30.) Kgy. rendelet 3 § (2) bekezdés)

5./ Hivatalból, valamint bejelentés alapján ellenőrzi a zajvédelmi határértékek betartását, időben korlátozhatja a közterületi rendezvények megtartását, mozgó zajforrások továbbá elrendelheti az engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően megtartott közterületi rendezvények bezárását, megtilthatja a mozgó zajforrások üzemeltetését.

(30/2008. (IX.30.) Kgy. rendelet 4. § (1) – (3) bekezdés)

6./ Első fokon eljár a házszámozással kapcsolatos ügyekben.

(45/1991. (XII.31.) Kgy. rendelet 10. § (3) bekezdés)

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

4. sz. melléklete

A tanácsnokok feladatkörei

Gazdasági Tanácsnok feladatkörei

- felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását,

- felügyeli az önkormányzat pénzügyeit, vagyongazdálkodását és belső ellenőrzését érintő folyamatokat,

- felügyeli a feladatkörébe tartozó intézményeket és gazdasági társaságokat,

- felügyeli az önkormányzat, az intézmények és a gazdasági társaságok informatikai rendszereivel és tartalmaival kapcsolatos folyamatokat,

- felügyeli (az információs vagyonnal /tartalommal/ kapcsolatos tevékenysége keretében) az önkormányzat, az intézmények és a gazdasági társaságok írott, nyomtatott, elektronikus, internetes és sugárzott médiabeli szereplését (különös tekintettel a fizetettre) ill. hirdetéseit, valamint valamennyi - formától független -  fizetett tartalom-kommunikációját,

- felügyelői tevékenysége során szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával közreműködik, véleményt nyilvánít az önkormányzat pénzügyeit, vagyongazdálkodását és belső ellenőrzését érintő, az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében,

- felügyelői tevékenysége során szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával együttműködik, véleményt nyilvánít a költségvetés és a zárszámadás elkészítésében és módosításaiban, valamint a belső ellenőrzés végrehajtásában,

- felügyelői tevékenysége során szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával közreműködik, véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat vagyongazdálkodásával függ össze, 

- felügyelői tevékenysége során szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával közreműködik, véleményt nyilvánít minden olyan kérdésben (különös tekintettel az informatikai rendszerekre és tartalmakra valamint a kommunikációra), amely az önkormányzat információs vagyonával függ össze, 

- együttműködik minden bizottsággal,  mely szakirányú előterjesztéseket tárgyal és döntéseket hoz,

- együttműködik a feladatkörébe tartozó intézményekkel és gazdasági társaságokkal,

- betekint az önkormányzat, a gazdasági társaságok és az intézmények olyan irataiba és folyamataiba, amely a költségvetés végrehajtásával és a vagyongazdálkodással kapcsolatos,

Városüzemeltetési Tanácsnok feladatkörei

- felügyeli az önkormányzat részéről a városüzemeltetési tevékenységet ellátó szervezeteket,

- felügyelői tevékenységében kapcsolatot tart és biztosítja az információcserét az illetékes intézmények vezetőivel,

- véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat városüzemeltetési hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtás folyamatában,

- véleményezi a városüzemeltetést érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókat, terveket, előterjesztéseket

- állást foglal egyes önkormányzati kitüntetések, elismerő címek odaítéléséről, adományozásáról,

- felügyelői tevékenységében szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával közreműködik a városüzemeltetést érintő előterjesztések kidolgozásában,

- a felügyelői tevékenységében a hatékonyabb önkormányzati feladatellátás érdekében kapcsolatot tart az önkormányzat területén működő nem önkormányzati fenntartású de városüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó intézményekkel, a szakterülethez kapcsolódó gazdasági szervezetekkel, egyéb szolgáltatókkal,

- véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat hatáskörébe tartozó, szakirányú döntések előkészítésében és a végrehajtás folyamatában,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a lakossággal a városüzemeltetési gondok feltérképezése és megoldása érdekében,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn feladatkörébe tartozó a városban működő városüzemeltetési feladatokhoz kapcsolódó civil szervezetekkel,

- a felügyelői tevékenységében szerzett tapasztalatainak rendelkezésre bocsátásával részt vesz az önkormányzat civilszférával kapcsolatos koncepcióinak, döntéseinek előkészítésében,

- együttműködik minden bizottsággal, mely szakirányú előterjesztéseket tárgyal és döntéseket hoz,

Városfejlesztési és Külügyi Tanácsnok feladatköre:

- folyamatosan tájékozódik a városfejlesztést érintő önkormányzati pályázatok lehetőségeiről,

- véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat pályázati stratégiájának feladatkörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtás folyamatában,

- figyelemmel kíséri a város fejlesztéséről szóló koncepciókat, programokat, beszámolókat, részt vesz az előkészítésükben,

- felügyelői tevékenységének tapasztalatai alapján közreműködik a város fejlesztését érintő előterjesztések kidolgozásában,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a városfejlesztés feladatkörével foglalkozó magyarországi, uniós és környező országok fejlesztési szervezeteivel, önkormányzataival,

- felügyeli Szeged város külkapcsolatai fejlődését, külföldi testvérvárosaival és más külföldi partnereivel fennálló kapcsolatainak hatékonyságát,

- felügyeli az önkormányzat és a határon túli magyarok politikai, civil életének szereplőivel és szervezetivel fennálló kapcsolatok hatékonyságát,

- figyelemmel kíséri a város civilszerveződéseinek, intézményeinek külkapcsolatainak fejlesztését,

- felügyeli a Közgyűlés bizottságai külügyi tárgyú pályázatainak kiírását és elbírálását,

- javaslatot tesz az önkormányzati feladatkör végrehajtása érdekében összeállított külföldi delegációkban részt vevő tagok személyére vonatkozóan,

- figyelemmel kíséri az önkormányzat és a város civil életének szereplői, szervezetei közötti kapcsolat hatékonyságát,

- javaslatot tesz a szegedi önkormányzat kulturális tevékenységekért adományozható díjainak, kitüntetéseinek címzettjeire tekintetében,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a szegedi kulturális intézmények vezetőivel,

- felügyeli Szeged kulturális intézményeinek működését,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a Szegeden tevékenykedő kulturális civilszervezetekkel,

- véleményezi a nem önkormányzati tulajdonú ingatlan közterülettel érintkező, vagy közterületről látható felületére kerülő, képzőművészeti alkotást nem tartalmazó szöveges emléktáblák elhelyezését, áthelyezését vagy lebontását,

Humán közszolgáltatási tanácsnok feladatkörei

- felügyeli az önkormányzat részéről az alapellátást – háziorvosi szolgálat -, valamint a felnőtt- és gyermekügyeletet,

- az önkormányzat területén működő, területi ellátást biztosító intézmények működési feltételeinek fejlesztésére, és az egészségügyi szolgálat színvonalának javítását érintő kérdésekben kapcsolatot tart és biztosítja az információcserét az illetékes intézmények vezetőivel,

- véleményt nyilvánít, javaslatot tesz az önkormányzat egészségügyi, egészséges életmódot érintő feladat- és hatáskörébe tartozó döntések előkészítésében és a végrehajtás folyamatában,

- előkészíti, és folyamatosan figyelemmel kíséri a város sport- és ifjúsági helyzetéről szóló koncepciókat, programokat, beszámolókat,

- véleményezi a sportot érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókat, terveket, előterjesztéseket

- állást foglal a sport területét érintő egyes önkormányzati kitüntetések, elismerő címek odaítéléséről, adományozásáról,

- közreműködik a város sportéletét érintő előterjesztések kidolgozásában,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a tömeg- és versenysport szereplőivel, intézményeivel,

- közreműködik a városi sporttámogatások sportszervezetek közötti felosztására vonatkozó koncepció kidolgozásában,

- felügyeli az önkormányzat részéről a szegedieket érintő szociális ellátásokat,

- a Szeged területén működő szociális intézmények működési feltételeinek fejlesztése ügyében véleményt nyilvánít, és a szociális szolgáltatások színvonalának javítását érintő kérdésekben javaslatot tesz,

- széleskörű kapcsolatot tart fenn a szociális szféra városban működő szereplőivel, intézményeivel,

- a lakosság szociális biztonságát érintő feladatkörébe tartozó döntések előkészítésében közreműködik, és azok végrehajtásának folyamatát figyelemmel kíséri,

- véleményezi a szociális területet érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi koncepciókat, terveket, előterjesztéseket

- széleskörű kapcsolatot tart fenn feladatkörébe tartozó a városban működő civil szervezetekkel,

- elősegíti az önkormányzat és a civilszervezetek közötti információáramlást,

- részt vesz az önkormányzat civilszférával kapcsolatos koncepcióinak, döntéseinek előkészítésében,

- közvetíti a civilszervezetek fejlesztési elképzeléseit,

- közreműködik a városi támogatások szociális területen működő civil szervezetek közötti felosztásában, a vonatkozó koncepció kidolgozásában.

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

5. sz. melléklete

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakfeladatai

(dőlt betűvel jelzett sorok technikai szakfeladatok, a továbbiak szakmai alaptevékenységnek minősülnek)

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

1. sz. függeléke

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. tv. 3. §-a szerint vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök, illetve tisztségek az alábbiak:

1. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat intézményeinek vezetői
2. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat 100 %-os vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői, felügyelő bizottságának tagjai, illetve könyvvizsgálói, akik a vagyonnyilatkozati törvény 3. § (3) bekezdésének ea), eb), vagy ed) pontjaiban meghatározott munkakört, illetve tisztséget látnak el,
3. Az a közszolgálatban nem álló személy, aki önállóan vagy testület tagjaként javaslattételre, döntésre, illetve ellenőrzésre jogosult:
   • az Önkormányzat által lefolytatott közbeszerzési eljárásban,
   • egyedi önkormányzati támogatásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során.

1/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet

2. sz. függeléke

Szeged város hivatalos honlapjának megnevezése

Szeged város hivatalos honlapja: www.szegedvaros.hu