A rendeletet hatályon kívül helyezte az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 3/2014.(II.26.) önkormányzati rendelet 27. § (2) bekezdése.

Hatálytalan: 2014. február 27-től

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tv. (továbbiakban Mötv.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban Ávr.) felhatalmazása szerint és rendelkezéseinek figyelembe vételével az alábbi rendeletet alkotja:

I.

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára, költségvetési szerveire, kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságaira, valamint a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti.

A költségvetés szerkezete

2.§

 (1) Az önkormányzat költségvetésében az önkormányzat és a költségvetési szervek a rendelet mellékletében részletezettek szerint alkotnak címrendet.

II.

Önkormányzati gazdálkodás

Általános rendelkezések

3.§

(1) Az állami támogatás, a költségvetési törvény központosított előirányzataiból pályázat útján elnyert támogatás és átvett pénzeszköz az adott célra Közgyűlési jóváhagyás nélkül is felhasználható. A polgármester által aláírt előirányzat módosítást legalább a Közgyűlés utólagos (negyedévenkénti) tájékoztatásával egyidejűleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

(2) A fordított adózás alá eső ügyletekre vonatkozó szerződések megkötésekor a szerződő feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá eső jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá eső általános forgalmi adót a termék megrendelője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg.

(3) Az önkormányzat működési kiadási előirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére, a beruházási és felújítási munka – beleértve a lakásalap és a vízügyi építési alap terhére elszámolható beruházási és felújítási munkát, de ide nem értve az importból származó gép-műszer beszerzést – tervezésére, kivitelezésére, a fejlesztési célú pénzeszköz átadására vonatkozó szerződéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia:

       a) önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított legalább 15 nap, 1 millió Ft összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. A 100%-os önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok által kibocsátott számlák, szerződések esetében a fizetési határidő értékhatártól függetlenül legalább 15 nap.

            A polgármester egyedi elbírálás alapján az önkormányzat érdekének figyelembe vételével – a Pénzügyi Bizottság egyidejű tájékoztatása mellett – engedélyezheti a számla kifizetésének határidő előtti teljesítését,

       b) közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződések esetén a hatályos közbeszerzési törvény szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése,

       c) a tényleges megvalósításnak megfelelő pénzeszköz átadás ütemezését,

       d) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét

       e) a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezett a tényleges teljesítés időpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidőt megelőző 15 napon belül, előteljesítés esetén a várható teljesítést megelőző 15 nappal,

       f) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség előírását,

       g) nettó összeget + ÁFA megjelölést,

       h) a szerződő partner bankszámla számát, adószámát vagy adóazonosító jelét.

(4) A megkötött szerződések vonatkozásában az ellenérték megfizetése 300 ezer forint összeget meghaladóan készpénz átadásával nem teljesíthető. Az egy szerződéshez tartozó kifizetéseket össze kell számítani, amennyiben a szerződés folyamatos teljesítésű minimum egyhavi időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani.

(5)[1] A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat – kétévente kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével megbízott cégek a leltározásban rájuk vonatkozó határidőket kötelesek betartani. A határidőn túli leltározás esetén – amennyiben a vagyonkezelő, üzemeltető számára a költségvetési rendeletben támogatás került megállapításra – a támogatás kiutalását a Vagyongazdálkodási Bizottság felfüggesztheti a leltározás befejezéséig.

(6) Az egyes önkormányzati előirányzatokból politikai jellegű tevékenységek, rendezvények, szervezetek nem támogathatók.

(7)[2] E rendeletben külön nem szabályozott előirányzatok felhasználásról

•  bruttó 1.000 eFt értékhatárig a polgármester,
•  bruttó 1.000 eFt felett – 50 millió F értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság,
•  bruttó 50 millió Ft felett a Közgyűlés dönt.

kivéve azoknál az előirányzatoknál, amelyek egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra, valamint közbeszerzési eljárásban jóváhagyott szerződés alapján a jóváhagyott beruházási engedélyokirat keretei között megkötésre kerülő szerződésekre állnak rendelkezésre a költségvetésben, melyekre vonatkozóan összeghatárra tekintet nélkül a polgármester jogosult a szerződés megkötésére.

(8) A tárgyévi költségvetési előirányzatok tartalmazzák az áthúzódó és az előző évi előirányzat terhére vállalt, de tárgyévben kifizetésre kerülő összegeket is.

(9)[3] Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történő átvételéről

a.) a polgármester dönt

• amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre kerül és az nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást
• amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent.

b.) amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent

•  1.000 eFt értékhatárig a polgármester
•  1.000 eFt felett – 50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság
•  50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(10)[4] Államháztartáson kívülre forrás önkormányzat által történő átadására kizárólag költségvetési előirányzat rendelkezésre állása esetén lehetséges. Jelen Rendeletben nevesített és nem nevesített költségvetési előirányzatokból, illetve a Rendeletben szabályozott keretek terhére történő kifizetésekről a Rendeletben meghatározott hatáskörrel rendelkező jogosult dönteni.

4.§

(1) A gépjármű-elhelyezési kötelezettség megváltási összege – a jármű-elhelyezési kötelezettség pénzbeni megváltásáról, a parkoló alap képzéséről és felhasználásáról szóló 29/1999. (VI. 14.) Kgy. rendelet 5. §-ában foglaltak alapján – 2013. évben 1.000 e Ft.

(2) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 52. § (l) bekezdésében megjelölt feltételek fennállnak 2013. évben a pénzbeni térítés mértéke:

Összkomfortos, vagy komfortos lakások esetén:

I. lakbérövezetben                                                                                          25.000. Ft/m²

II. lakbérövezetben                                                                                         21.250. Ft/m²

III-IV. lakbérövezetben                                                                                    18.750. Ft/m²

Félkomfortos lakások esetén:

I. lakbérövezetben                                                                                          16.250. Ft/m²

II. lakbérövezetben                                                                                         15.000. Ft/m²

III-IV. lakbérövezetben                                                                                     13.750. Ft/m²

Komfort nélküli félkomfortos lakások esetén:

I. lakbérövezetben                                                                                          15.000. Ft/m²

II. lakbérövezetben                                                                                         13.750. Ft/m²

III-IV. lakbérövezetben                                                                                     12.500. Ft/m2

(3) Ha az önkormányzati lakást a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával részben vagy egészben saját költségén alakította ki, a bérbeadó és a bérlő a (2) bekezdésben foglalt térítési díjtól megállapodással eltérhetnek. A megállapodásban foglalt térítési díj nem haladhatja meg (2) bekezdésben megállapított térítési díj kétszeresét és a bérlő által a lakás kialakítására fordított költséget. A megállapodást a Pénzügyi Bizottság véleménye alapján a Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá bruttó 10 millió forint értékhatárig. Bruttó 10 millió forint értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(4) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének a 666/2007. (XII. 14.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott és azóta többször módosított Beszerzési Szabályzatának előírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2013. évben beszerzésenként meghaladja:                                                 

• árubeszerzés esetén a nettó 3.000 ezer Ft-ot,
• építési beruházás esetén a nettó 5.000 ezer Ft-ot
• szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 3.000 ezer Ft-ot

kivéve az azonnali beavatkozást igénylő intervenciós alapból finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, működésképtelenség, illetve további károk keletkezésének elhárításáról van szó.

(5)[5] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről való lemondásról, engedményezésről, a végrehajtási eljárásba való be vagy be nem kapcsolódásról, végrehajtási eljárás során részletfizetés engedélyezéséről vagy nem engedélyezéséről esetenként

• bruttó 10 millió Ft összeghatárig (beleértve a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, kisértékű követeléseket) a polgármester
• bruttó 10 millió Ft felett a Pénzügyi Bizottság

dönt – feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(6) Önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet:

a) a kérelmet elutasító,

b) a kérelemnek részben helyt adó,

c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,

e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez köti

f) a kérelemnek helyt adó.

A c), d) pont szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg az öt évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé.

Támogatások, pénzeszközátadás

5. §

(1)[6] Támogatás alapítványnak csak rendezvények, programok megvalósítására az illetékes bizottság javaslatával adható.

(2) Pénzeszközátadás Közgyűlési, bizottsági vagy polgármesteri döntés, illetve jogszabály alapján megállapodással, támogatási szerződéssel történhet, kivéve a legalább többségi tulajdonú társaságok részre nyújtott ütemterv szerinti rendszeres támogatásokat.

(3) Magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére megállapított, a folyamatos működést szolgáló támogatás kiutalása a (4)-(7) bekezdésben foglaltak kivételével – ha a megállapodás, támogatási szerződés, Közgyűlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az 500 eFt vagy ezt meghaladó értékű támogatás esetén havi egyenlő részletekben a tárgyhó 10-ig, míg a 300 eFt-ot meghaladó, de 500 eFt-ot el nem érő működési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig történik. Indokolt esetben a 300-500 eFt-ig terjedő összegű támogatás egy összegben is kiutalható, melyről a támogató jogosult dönteni. A 300 eFt-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Ha ugyanazon szerv vagy személy részére az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, annak értékhatárát támogatásonként külön-külön kell elbírálni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a nemzetiségi székház üzemeltetésére biztosított előirányzat folyósítása két egyenlő részletben történik azzal, hogy az első részlet a költségvetés kihirdetését követő 15 napon belül, a második részlet július 15. napján válik esedékessé.

(5) A pályázatok befogadása és a támogatások megállapítása során az összeférhetetlenség, illetve az érintettség vizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint el kell végezni.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti érintettség esetén a polgármester dönt.

(6)[7] A részben vagy egészben, önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek folyamatos működéséhez szükséges támogatások ütemezésére az érintett gazdasági társaság ütemtervet készít. A havi lehívásra kerülő támogatási összeg nem haladhatja meg az éves előirányzatának 1/12-ét. Ha egy adott hónapban az éves előirányzat 1/12-nél kevesebb került lehívásra, úgy a maradék összeg bármikor lehívható, annak összege nem kerül beszámításra a tárgyhó 1/12 összegébe.

Amennyiben a társaság megküldött féléves, illetve I-III. negyedéves beszámolója alapján a pénzkészlete meghaladja az addig kiutalt támogatások 30 %-át, úgy a következő negyedévben a pénzkészlet 30%-át meghaladó összegével megegyező mértékkel csökkenteni kell a kiutalandó támogatás mértékét. A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek folyamatos működése érdekében – a polgármester és a Közgazdasági Iroda véleményezését követően – a Vagyongazdálkodási Bizottság ettől eltérően is dönthet.

(7) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatásáról féléves, I-III. negyedéves és éves beszámolót, más gazdasági társaság és részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság részére nyújtott egyszeri támogatásról éves beszámolót köteles adni az ágazatilag illetékes szakiroda részére.

(8) Az időponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezéséről megállapodásban vagy támogatási szerződésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési időpontjához kell igazodnia.

(9)[8] A teljes egészében önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek külföldi kiküldetését a Vagyongazdálkodási Bizottság engedélyezi.

(10)[9] A támogatás kiutalása előtt a támogatott szerv, illetve személy – részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek, közalapítványok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, egyházi szervezetek és intézményei kivételével – köteles igazolni, hogy köztartozásait (NAV és helyi adó) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött, illetve az átütemezés ügymenete folyamatban van. A több részletben történő támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az első részlet kiutalása előtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak, azonban a támogatást nyújtó a támogatás soron következő részletének kiutalását megelőzően új, aktuális igazolásokat is bekérhet. Végrehajtás vagy felszámolás alatt álló szerv nem kaphat támogatást. Támogatásra jogosult szerv a kiutalása előtt köteles cégkivonattal vagy büntetőjogi felelősséggel járó nyilatkozatával igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás indítva vele szemben.

(11) A (10) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 eFt-ot nem haladja meg.

(12) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó bírósági bejegyzéssel vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani.

(13)[10] A támogatott – a művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek, valamint a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról. A művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek a támogatott tevékenységről szakmai beszámolót nyújtanak be január 31-ig, amelyet az ágazatilag illetékes szakiroda köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményéről az ágazatilag illetékes szakiroda szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. Az elszámolási határidőt indokolt esetben, írásbeli kérelemre a támogatást megállapító szerv vagy személy március 31-ig meghosszabbíthatja.

(14) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. Amennyiben a támogatott a megállapodásban megjelölt határidőre elszámol és a célra fel nem használt összeget visszafizeti, részére újabb támogatás állapítható meg.

(15)[11] Iparosított technológiával készült lakóépületek felújításához kapcsolódó támogatási szerződések megkötése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az Önkormányzat saját erejét (önkormányzati támogatást) e célra felvett hitelkeretből biztosítja. Az önkormányzati támogatás folyósítás teljesítésének határideje az e célra felvett önkormányzati hitel szerződésében szereplő rendelkezésre tartási határidőt megelőző 30. nap. Támogatásfolyósítás csak ezen időpontig benyújtott társasházi igényekre vállalható a hitelkeretösszeg erejéig.

(16)[12]

(17)[13] Az a támogatásban részesített szervezet, melyre az önkormányzat belső ellenőreinek hatásköre kiterjed működési támogatásuk kifizetésének felfüggesztését vonja maga után, ha a belső ellenőrök munkáját akadályozzák, vagy lehetetlenné teszik. Az akadályoztatás tényéről a belső ellenőr kérelmére a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. A felfüggesztés az akadályoztatás megszűnéséig fennáll.

(18)[14]

(19)[15]

(20) Azon kizárólagos önkormányzati tulajdonú jogi személyek esetében, ahol kollektív szerződés alapján kerül a cafeteria mértéke meghatározásra, ott a 2013. évi cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2012. évi mértéket.

(21) A (20) bekezdés kivételével, a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő jogi személyek esetében a 2013. évi bruttó cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2012. évi bruttó cafeteria mértéket. Azoknál a jogi személyeknél, ahol a 2012. évi bruttó cafeteria mértéke meghaladta a bruttó 200.000 Ft/Fő/év mértéket, ott a 2013. évi cafeteriát ezen összegre kell csökkenteni kivéve azon munkavállalók esetében, ahol a cafeteriát teljes egészében pályázati forrás keretében elszámolható költségként figyelembe tudják venni.

Finanszírozási célú és egyéb pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatáskörök

6.§

(1) Az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezető banknál történő betétlekötését a polgármester engedélyezi.

(2) A Közgyűlés által meghatározott célra jóváhagyott kötvénykibocsátás egyéb feltételeiben való megállapodásra – a Pénzügyi és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményezését követően – a polgármester jogosult.

(3) A polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására e rendelet kihirdetésekor fennálló likvid hitelek megújítására szerződést köthet az átmeneti likviditási problémák kezelésére.

(4) A Magyarország stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV törvény szerinti adósságot keletkeztető ügyletek a Közgyűlés előzetes elhatározását követően, a kormány előzetes engedélyével köthetőek.

(5) A jóváhagyott és megkötött hitelszerződés-keretek és kötvénykeretek devizanemének megváltoztatásáról – ideértve a tőzsdén kívüli származékos, határidős ügyleteket is – a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében, a pénzintézet ajánlatának mérlegelésével a polgármester dönt.

Működési kiadások

Speciális keretek

Keretek felhasználása, elszámolható kiadások

7/A. §

Választókörzeti keret

(1) A választókörzeti keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A választókörzeti keret bevételét növeli a magánerős útépítés támogatására – az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közműfejlesztési számlájára – befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a választókörzet megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek. Az előirányzatok céltámogatásnak minősülnek.

(2) A választókörzeti keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A választókörzeti keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelő színvonalon szerepelnek.

(3) A választókörzeti keret terhére az adott területen működő közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében – az eredeti előirányzat legfeljebb 30%-ának megfelelő összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a Közgyűlés jóváhagyásával támogathatók.

(4) A Választókerületi keretből megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidős és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselő írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintő, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörű (meghívásos) rendezvények minősül. A lakosság széles körét érintő önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Választókerületi keret belső átcsoportosítási kérelmével egyidejűleg, a Választókerületi keret terhére továbbszámlázza.

(5) A választókörzeti keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követő hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási előirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett előirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelői tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat.

(6) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a választókörzeti keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerű felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé.

(7) A keret felhasználásáról az illetékes képviselő(k) javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt.

(8) A választókörzeti keretek előző évi támogatási maradványa a tárgyévet követő évben felhasználható.

(9) A választókörzeti keret felhasználásának részletes szabályaira a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá.

(10) A választókörzeti keret körzetenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.

7/B. §

Településrészi önkormányzati keret

(1) A Településrészi önkormányzati keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik. A Településrészi önkormányzati keret bevételét növeli a magánerős útépítés támogatására – az Önkormányzat Társadalmi összefogással megvalósuló közműfejlesztési számlájára – befizetett összeg, amely összeget a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája a településrész megjelölésével átutal a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-nek. Az előirányzatok céltámogatásának minősülnek.

(2) A Településrészi önkormányzati keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgája. A Településrészi önkormányzati keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkánkra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelő színvonalon szerepelnek.

(3) A Településrészi önkormányzati keret terhére az adott területen működő közösségek, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok finanszírozása érdekében – az eredeti előirányzat legfeljebb 30 %-ának megfelelő összeghatárig támogathatók. A keret terhére magánszemély részére támogatás nem folyósítható, közalapítványok és az önkormányzati fenntartású költségvetési intézmények csak a közgyűlés jóváhagyásával támogathatók.

(4) A Településrészi önkormányzati keretből megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidős és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselő írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintő, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörű (meghívásos) rendezvények minősül. A lakosság széles körét érintő önkormányzati rendezvények költségeit a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Településrészi önkormányzati keret belső átcsoportosítási kérelmével egyidejűleg, a Településrészi önkormányzati keret terhére továbbszámlázza.

(5) A Településrészi önkormányzati keretek terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el könyveiben. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartások vezetésére kötelezett, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követő hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási előirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett előirányzat felhasználás nagyságát is. Mivel a keretek felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelői tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat.

(6) A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a Településrészi önkormányzati keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerű felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé.

(7) A keret felhasználásáról az illetékes településrészi önkormányzat javaslata alapján a Pénzügyi Bizottság dönt.

(8) A Településrészi önkormányzati keretek előző évi támogatási maradványa a tárgyévet követő évben felhasználható.

(9) A Településrészi önkormányzati keret felhasználásának részletes szabályaira a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi Bizottság hagy jóvá.

(10) A Településrészi önkormányzati keret településrészenkénti keretösszegét a Pénzügyi Bizottság állapítja meg.

7/C. §

Egyéb önkormányzati keretek

(1) A Fogyatékosügyi támogatási keret felhasználásról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

(2) A Sport keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt.

(3) A Polgárőr szervezetek támogatási keretéről a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság dönt.

(4) Az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásáról az Idegenforgalmi Tanácsadó Testület javaslatának figyelembevételével a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt.

(5) Az Idősügyi támogatási keret felhasználásáról az Idősügyi Tanács javaslatára az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

(6) Az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt.

(7) A Kulturális támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt.

(8) Az Egyházi célú támogatási keret szolgál kizárólag az egyházi ingatlanok felújításának, fejlesztésének, berendezésének támogatására, felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt.

(9) Az Idősügyi és városrészi közösségi programok támogatási keret felhasználásáról az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

(10) A keretekből magánszemély nem támogatható.

(11) A keretekhez érkezett támogatási kérelmeket a (12) bekezdés szerinti szabályzatokban meghatározottak szerint kell előterjeszteni. A szabályzatoknak nem megfelelő kérelmeket a bizottság – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – elutasítja.

(12) A keretek felhasználásáról a Bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni a keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A Bizottság a keret terhére egyazon támogatási célhoz csak egy pályázó részére nyújthat támogatást.

A szabályzatnak tartalmaznia kell a következőket:

              a) a támogatás csak kiegészítő támogatásként nyújtható,

              b) a támogatást kérőnek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik,

              c) ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető,

              d) egy pályázó a tárgyévben pályázat útján maximum 3 támogatási keretből kaphat támogatást,

              e) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

                   - a tárgyévben melyik önkormányzati keretből milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt (ide értve a folyamatban lévő támogatási igényt is), illetve kapott,

                   - a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le felhasználásról szóló beszámolóját,

              f) a Bizottság a keret terhére nem nyújt támogatást olyan pályázónak, aki (amely) ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást,

g) a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők számát is. A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését (kiadás-bevételt, a főbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével).

(13) A keretekből önkormányzati intézmény, önkormányzati gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, Szeged Kistérség Többcélú Társulás és közalapítvány részére támogatási előirányzat a Közgyűlés jóváhagyásával, a keret egyidejű csökkentése mellett állapítható meg. A keretek terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda a keretek felhasználásáról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a pályázó nevén, tevékenységi körén, a bizottság által megítélt összegen, a kiutalt összeg időpontján kívül a támogatási arányt is.

(14) A keretek terhére tartós – az adott költségvetési éven túli – kötelezettség nem vállalható.

(15) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével további támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési előirányzatokból támogatást kapnak kivéve, ha a további támogatás az együttműködési megállapodás céljától eltérő tárgyú pályázatra vonatkozik.

(16) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e §-ban megfogalmazottakon túl az 5. §-ban foglalt előírásokat is alkalmazni kell azzal, hogy a keretek éves előirányzata negyedéves időarányos részének feleljenek meg.

Előirányzatok tervezése és felhasználása

8. §

(1) Szerződéses kötelezettségvállalások esetén, – a beruházási és felújítási célra adott előleg kivételével – kivételesen indokolt esetben a szerződésben szereplő ellenérték összegének legfeljebb 20%-a előlegként folyósítható.

(2) A művészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások kiadási előirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Egyházügyi, Közművelődési és Idegenforgalmi Bizottság dönt.

(3) A rendőrség támogatásáról a polgármester dönt.

(4) A kiemelt sportesemények, a városi rendezvények támogatásáról, valamint a városmarketing előirányzat felhasználásáról a polgármester dönt.

(5) Önkormányzati igazgatási előirányzatból történő kifizetésekről a polgármester rendelkezik.

(6) A jelzálogtörlésre vonatkozó eljárási rendben a döntésre jogosult a polgármester.

(7) Forrás rendelkezése állása esetén az intézményvezetők jutalmazásáról az illetékes szakbizottság javaslata alapján a polgármester dönt.

(8) A játszótér felújítási és fejlesztési keret felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt.

(9) Az Úthálózat rekonstrukció előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(10) A Közlekedésbiztonsági keret előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(11) A Sport decentrumok fejlesztési keret előirányzat felhasználásáról az Ifjúsági és Sportbizottság dönt.

(12) Az Új autóbusz és villamos megállók, illetve esőbeállók létesítése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(13) Közterületek és intézmények nyilvános közösségi területeinek rekonstrukciója, fejlesztése, tervezése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(14)[16] Beruházások, pályázatok előkészítése (Fe) előirányzat felhasználásáról

• nettó 500 eFt értékhatárig a polgármester,

• nettó 500 eFt értékhatár felett a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(15) Beruházások előkészítése, közbeszerzésbe bevont szakértők előirányzat felhasználásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(16) A kerékpártárolók építése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(17) A helyi védelem alatt álló objektumok megóvása előirányzat felhasználásáról a Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(18) Kiskerti útkeret előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(19) A lakótelepi utcabútorok felújítása, cseréje előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(20) A közterületi közlekedési és vízelvezetési problémák kezelése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

(21) Az önkormányzati intézmények felújítása előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt.

Felhalmozási kiadások

Beruházás, felújítás

9. §

(1) A beruházás és felújítás megvalósítására előlegként – amennyiben a Közgyűlés másként nem rendelkezik – a saját forrás legfeljebb 25 %-ának megfelelő összeg folyósítható. Import beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege (beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is) megelőlegezhető.

Vállalkozási szerződés esetén pótmunka megrendelésére a szerződésnek megfelelően a megrendelő képviselője jogosult.

(2) a.) Pályázaton való indulásról önerő biztosítása mellett minden esetben a Közgyűlés dönt. Amennyiben a pályázat benyújtásához önerő nem szükséges a polgármester dönt a pályázat benyújtásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

b.) A pályázati céltartalék új fejlesztésekre c. előirányzatból, elsősorban beruházási, felújítási pályázatok benyújtásáról, valamint más előirányzatból biztosítandó pályázati önerő biztosításáról pályázatonként két Közgyűlési időszak között:

•  5 millió Ft várható önerő értékhatárig a polgármester,
•  5 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerő értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság

dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

c.) Nevesített keretből, illetve alapból biztosítandó pályázati önerő biztososításához, a pályázat benyújtásáról a keret felhasználására hatáskörrel rendelkező döntéshozó dönt a két Közgyűlési ülés közötti időszakban azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

(3) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat – részben vagy egészben – pályázati úton kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követően, az igényelt támogatások elnyerése esetén indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb előkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek.

(4) Az intézményi dolgozók lakásépítési, vásárlási támogatás előirányzata felhasználásáról a polgármester dönt.

(5) A tárgyévi kötelezettségvállalásoknál az Áht. 36.-37. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.

(6) Az önkormányzati gazdálkodás felújítási kiadások intervenciós kerete vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról az oktatási intézmények vonatkozásában az NGSZ, az egyéb intézmények vonatkozásában az intézményvezető javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével, a katasztrófa helyzettel kapcsolatos munkák vonatkozásában a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.

(7) Az intervenciós keret előző évi előirányzat-maradványa terhére vállalt kötelezettségek a tárgyévi költségvetés felújítási feladatok előirányzatait terhelik.

III.

Parkoló alap, Lakásalap, Vízügyi építési és Környezetvédelmi alap közös szabályai

10. §

(1)[17] A Parkoló alap, a Lakásalap és a Környezetvédelmi alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási gondjainak enyhítésére a polgármester maximum 3 hónapos időtartamra, de legfeljebb december 31-ig, a folyószámla betétnek megfelelő kamatfizetési kötelezettségével engedélyezheti. A polgármester a felhasználás céljáról, illetve annak összegéről 3 havonta köteles tájékoztatni a Pénzügyi Bizottságot.

(2) Az alapokat terhelő munkák, illetve az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó feladatok, az előző években képződött pénzmaradványok, valamint a tárgyévben befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók.

Lakásalap

11. §

(1) A bérlakás-értékesítés készpénzben megfizetett bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megillető egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel.

(2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentő tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni:

a) bérlő-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget,

b) az épület elidegenítésére való előkészítésével,

c) a földrészlet megosztásával,

d) a társasházzá való átalakítással,

e) a forgalmi érték megállapításával,

f) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(3) Az (1) bekezdésben képződött bevétel felhasználható:

              a) önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülő:

                   - új lakás építésére (tervezés, kivitelezés), új vagy használt lakás megvásárlására,

                   - lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, a lakóépületben levő lakások előbbiekkel összefüggő felújítására, korszerűsítésére (beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is),

              b) városrehabilitációra,

              c) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

              d) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

              e) kényszerbérlet felszámolására,

              f) a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltségekre, csekkfeldolgozási költségekre, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztésére, kamatára,

              g) egyéb feladatokra.

12. §

(1) A lakásalap felhasználásáról:

              a.) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közművesítése, építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó

                   - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                   - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester

                   - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt,

              b.) a 13.§ (3) a.) pontjában meghatározott bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó

                   - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                   - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester

                   - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt,

              c.) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt) bruttó

                   - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                   - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester

                   - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

              d.)[18] a társasházban meglevő önkormányzati résztulajdont terhelő felújítási munka esetében a polgármester Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003.(VI.27.) Kgy. rendelete 25. § szabályai szerint dönt,

               e.) lakóház, bérlakás vásárlás esetén bruttó

                   - 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                   - 10-50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság és a Pénzügyi Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester

                   - 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

              f.) egyéb fel nem sorolt esetekben a felhasználásra az ágazati jogszabályok, illetve a Vagyonrendelet alapján kerül, kivéve az intervenciós keretet.

              g.) Az intervenciós keret vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a lakóépületek vonatkozásában az IKV Zrt. véleményének figyelembe vételével a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.

Vízügyi építési alap

13.§

(1) ÁFA visszatérülés esetében a vízügyi építési alapot terhelő Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el.

(2) A Vízügyi építési alap terhére megrendelt munkák bizottság által elfogadott költségvetés szerinti ellenértékének 25%-a előlegként folyósítható.

(3)[19] A Vízügyi építési alap beruházási hányadának felhasználásáról:

•  bruttó 1.000 eFt értékhatárig a polgármester,
•  bruttó 1.000 eFt felett bruttó 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság dönt
•  bruttó 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

IV.

A nevelési-oktatási, szociális, kulturális és közművelődési ágazathoz tartozó költségvetési szervek gazdálkodása

Előirányzatok képzése, felhasználása; az előirányzatokkal való gazdálkodás

14. §

(1) A költségvetési szerv a költségvetési tervezés során az Áht. 4. – 6. §-ban, valamint az Ávr. 2. § -ban foglaltak és az irányítószerv tervezési irányelvei szerint köteles eljárni.

(2) Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv az Ávr. 33. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az elemi költségvetését az önkormányzat Közgyűlése által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt keretszámok főösszegeinek betartásával, a Nemzetgazdasági Miniszteri Rendelet „Útmutató” mellékletben foglaltak szerint köteles összeállítani, melyet a polgármester hagyja jóvá.

(3) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiadási és bevételi kiemelt előirányzatok fő összegei kötöttek.

(4) A költségvetési szerv az intézményi működési és felhalmozási bevételek eredeti vagy módosított előirányzatán felüli pénzügyileg teljesült többletbevételét – a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összeget a Közgyűlés előzetes engedélyével – irányítószervi hatáskörébe végrehajtott előirányzat módosítás után használhatja fel.

(5) A bevételi és kiadási előirányzatok a (6) és (7) pontokban foglaltak kivételével a Közgyűlés előzetes engedélye után módosíthatók.

(6)[20] A költségvetési szerv saját hatáskörben a Közgyűlés egyidejű tájékoztatása mellett a kiadási és bevételi előirányzatokat megemelheti a működési és felhalmozási célú támogatás  államháztartáson belülre származó bevétel – az irányítószervtől kapott támogatás kivételével – valamint a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz – kivéve a (11) bekezdés b pont 2 és 3 pontjában foglaltakat -eredeti vagy a módosított előirányzaton felül pénzügyileg teljesült összege erejéig.

(7)[21] A költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatok főösszegének változatlansága mellett az előirányzatokat – a személyi juttatások kiemelt előirányzatok megemelése, az általános és céltartalék előirányzat csökkentése, valamint a kötelező, önként vállalt, állami feladatok közötti átvezetések kivételével – átcsoportosíthatja. Az előirányzat-átcsoportosítás irányítószervi támogatási igénnyel sem a költségvetési évben sem a következő években nem járhat.

(8) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításról az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv havonta, a tárgyhót követő 15. munkanapjáig köteles a Közgazdasági Irodát írásban értesíteni. Az önállóan működő költségvetési szerv a tárgyhót követő hónap 8-áig köteles írásban megküldeni az NGSZ-nek a saját hatáskörben végrehajtott előirányzat módosítást.

(9) Az irányítószervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási kérelmekkel, illetve kezdeményezésekkel összefüggő számszaki és szöveges indoklások leadási határideje a költségvetés módosítását tárgyaló Közgyűlés időpontjának függvényében a Közgazdasági Iroda külön értesítése alapján kerül meghatározásra.

Az önállóan működő költségvetési szervek irányítószervi hatáskörű előirányzat-módosítási igényét - annak véleményezésével – az önállóan működő szerv gazdasági feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv kezdeményezi.

(10) Évközi pótelőirányzat igénylése esetén az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szerv köteles a pénzügyi információs jelentés mellé a pótelőirányzat szükségességének részletes indoklását, valamint az elemi költségvetésnek megfelelő részletezettséggel alátámasztott megbontását elkészíteni. A költségvetési szervnek az évközi pótelőirányzat igényét a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(11)[22] Államháztartáson kívüli forrás költségvetési szerv részére történő átvételéről

a.) az intézményvezető dönt

•  amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban vagy szerződésben rögzítésre kerül és az nem igényel önkormányzati többlet támogatást
•  amennyiben annak átvétele az intézmény számára nem indokol többlet önkormányzati támogatást.

b.) amennyiben annak átvétele az intézmény számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent

1.   1.000 eFt értékhatárig az intézményvezető

2.   1.000 eFt felett – 50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság

3.   50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(12)[23] Államháztartáson kívülre forrás intézmény által történő átadásáról – kizárólag annak intézményi költségvetési forrásának rendelkezésre állása esetén –

•  100 eFt értékhatárig az intézményvezető
•  100 eFt felett – 50 millió Ft értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság
•  50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.”

15. §

(1) A folyamatos működéshez szükséges beszerzések, közüzemi szolgáltatások kivételével a tárgyévi kiadási előirányzata terhére a költségvetési szerv Ávr. 46. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával vállalhat kötelezettséget.

(2) Az önkormányzat költségvetési szerveinél dolgozók külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségek, beleértve a távolléti díjat is, az intézményi működési és egyéb működési bevétele terhére fizethetők az illetékes szakbizottság véleményének figyelembevételével. Külföldi kiküldetési költségek kifizetése miatt a költségvetési szerv a fenntartó felé többlettámogatási igényt nem nyújthat be.

(3) A költségvetési szervek kiadási előirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére vonatkozó szerződéseknek tartalmazniuk kell a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejét. A fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított legalább 15 nap, 1 millió Ft-összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap.

(4) A 300 eFt-ot meghaladó számla készpénzben nem rendezhető. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén az 300 eFt-os értékhatár a teljes összegre értendő.

(5) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a házipénztárában az 500 eFt-ot, illetve a pénzkezelő helyén/helyein mindösszesen elhelyezett 500 eFt-ot meghaladó pénzösszeget köteles bankszámlájára befizetni.

Személyi juttatási előirányzat felhasználása

16. §

(1) A költségvetési szerv a Közgyűlési rendeletben meghatározott feladatokat a szakmai és nem szakmai bontás szerinti engedélyezett létszám alapján látja el.

(2) Az egyéb oktatási feladatok számított álláshelyének személyi juttatás előirányzata terhére munkaviszony nem létesíthető.

(3) A tartósan távollevők helyettesítésére pótelőirányzat nem igényelhető.

(4) A közalkalmazottak 2 %-os kereset-kiegészítése a teljesítménykövetelmény-rendszer alkalmazásának megfelelően a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítésére használható fel.

(5) Garantált feletti illetmény a Kjt 66. § (8) bekezdésében foglaltak betartásával adható.

(6) A közalkalmazottnak az intézmény vezetője a Kjt. 39. § (3) bekezdésében szabályozott címet a költségvetési szerv engedélyezett létszámának 10 %- át meg nem haladó mértékéig adományozhat.   

(7) Személyi juttatási előirányzat módosítása csak a munkaadókat terhelő adók előirányzatának egyidejű és arányos módosítása mellett történhet, figyelemmel a 14. § (7) bekezdésben foglaltakra.

(8) Jutalmazásra kifizethető együttes összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8 %-át.

(9) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenységre külső személlyel, szervezettel szerződést az Ávr. 43.§ (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint köthet:

            a) a szerződést írásban kell megkötni,

            b) a szerződéskötés feltétele, hogy

- a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

- eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

            c) a szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

            - az ellátandó feladatot,

            - a díjazás mértékét,

            - részletes utalást arra, hogy a b) pontban írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

            - a szerződés időtartamát,

- a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki/k/ köteles/ek/ a feladat ellátására, továbbá

            - teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

(10) Az intézményi költségvetés terhére a költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést csak a munkakörébe nem tartozó feladatokra lehet kötni, amelynek teljesítése igényli a vezető személyes közreműködését. A költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést az intézmény az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester jóváhagyásával köthet.

(11) Az önkormányzati intézmények bérfizetési napja a tárgyhót követő ötödike. A munkabérek kifizetése a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalással, bankszámla hiányában postai átutalással történik a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (MÁK) adatszolgáltatása alapján.

Étkeztetés

17. §

(1) Az egy ellátottra jutó élelmezési nyersanyagköltség általános forgalmi adó nélküli értéke a következő:

* tízóraival együtt

**uzsonnával együtt

(2) Az NGSZ-hez tartozó önállóan működő költségvetési szervek által beszedett térítési díjak kezelésénél az NGSZ és a hozzárendelt intézményekre vonatkozó pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.

18. §

(1) A céltámogatásnak minősülő előirányzatot a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a megadottól eltérő célra nem használhatja fel.

(2) Az NGSZ költségvetésében szereplő üzemeltetésre, karbantartásra, felújításra adott céltámogatások keretében megvalósított munkálatok végösszege, amennyiben a kedvező többajánlatos beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megtakarítást eredményez, úgy a megtakarítás maradvány összege a közvetlen élet és balesetveszély, működésképtelenség és károk keletkezésének elhárítása céljára felhasználható.

(3) Céltámogatásnak minősülő előirányzatok:

a) az önkormányzati támogatásból finanszírozott energia, felmentési illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, műszakpótlék, óvoda pedagógusok minőségi munkájáért járó kereset-kiegészítés,

b) a központi költségvetés által felhasználási kötöttséggel folyósított támogatások,

c) prémium évek program,

d) a költségvetési rendeletben rögzített egyedi feladatok, évközi pótelőirányzatok (egyedi célfeladatok).

Költségvetési szerv pénzmaradványa

19. §

(1) A költségvetési szervek pénzmaradványának elvonásáról a Közgyűlés a zárszámadási rendelet jóváhagyása során dönt.

(2) A pénzmaradvány elszámolásánál kötelezettségvállalással terhelt maradványnak kell tekinteni:

a.) tárgyévben szerződés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza (pl. pályázat, saját bevétel terhére képzett tartalék, államháztartáson kívülről juttatott pénzeszköz),

b.) kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követő évre,

c.) a közbeszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívását és a többajánlatos beszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlat kérését,

d.) a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e.) meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott működési és felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről származó – az irányítószervi támogatás kivételével – bevételt.

Intézményfinanszírozás, irányítószervi támogatás folyósítása

20.§

(1) A költségvetési szerv kiadási előirányzatainak havi kerete, (az önkormányzati támogatásból finanszírozott rendszeres személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok kivételével) a Szegedi Nemzeti Színház kivételével az éves támogatási előirányzat 1/13-ad része. Az intézményeket január hónapra további 1/13-ad támogatás illeti meg. A Szegedi Nemzeti Színház kiadási előirányzatainak havi kerete az éves elemi költségvetés mellékletét képező likviditási terv alapján kerül meghatározásra. Az állami támogatások a nettó finanszírozás ütemezésében kerülnek beszámításra a havi keretbe.

(2) A költségvetési szerveket terhelő nettó munkabérek az Önkormányzat bakszámlájáról közvetlenül kerülnek kiegyenlítésre.

(3) Az intézményi bevételből finanszírozott, de az Önkormányzat bankszámlájáról teljesített személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összegével, valamint az önkormányzati támogatásból finanszírozott, házipénztárból kifizetett egyéb személyi juttatások összegével az intézmények támogatási kerete korrigálásra kerül.

(4) Az időarányosnál magasabb támogatás a Pénzügyi Bizottság döntése alapján folyósítható.

(5) A költségvetési szerv év közben a dolgozói részére nyújtandó illetmény-előleg folyósításához az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint megállapított finanszírozási keretén felül, a december havi támogatási keret terhére előleget igényelhet. Ennek összege nem haladhatja meg a személyi juttatás előirányzatának 1 %-át. A keretből egyéb kiadás nem finanszírozható.

(6) A költségvetési szerv előző évi kötelezettséggel terhelt előirányzat maradványa – visszapótlási kötelezettséggel – a pénzmaradvány jóváhagyásáig túlfinanszírozható.

(7) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott havi keret felosztására havonta, a tárgyhóra és a tárgyhót követő két hónapra likviditási tervet kötelesek készíteni, amelyet a tárgyhót megelőző hó 20-áig a Közgazdasági Irodára kötelesek megküldeni. Az NGSZ, az önállóan működő költségvetési szervek a tárgyhót megelőző hó 15-ig elkészített tervei alapján állítja össze likviditási tervét.

(8) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek likviditására és a szállítói kötelezettség állományára vonatkozó a Közgazdasági Iroda által kért eseti adatszolgáltatásokat 3 munkanapon belül kötelesek elkészíteni és a Közgazdasági Irodára megküldeni.

21. §

(1) A költségvetési szerv – kivéve Móra Ferenc Múzeum - finanszírozási keretét az irányítószervi támogatás és az intézményi bevételek (az intézményi bankszámla napi egyenlegének az Önkormányzat  bankszámlájára való átvezetéssel) képezi.

A támogatás folyósítása a számlavezető pénzintézethez benyújtott fizetési megbízások teljesítéséhez hiányzó összegnek, az intézményi költségvetési elszámolási számlára való átvezetéssel történik. A pénzintézet a fizetési megbízás teljesítését megtagadja, ha az intézmény a rendelkezésre álló havi keretet már felhasználta.

A Móra Ferenc Múzeum a számlavezető pénzintézethez benyújtott fizetési megbízásait az intézményi bevétel terhére teljesíti.

(2) Az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozásra) a Közgyűlés által jóváhagyott, önkormányzati többlettámogatásra vonatkozó határozat alapján, érvényes kötelezettségvállalás (pályázat) mellett, a határozatban szereplő önerő összegéig kerülhet sor. Az előfinanszírozásra akkor van lehetőség, ha az önerővel kapcsolatos kiadást az elnyert pályázat alapján a költségvetési szervnek az önkormányzati többlettámogatási előirányzat átvezetését megelőzően kell viselnie. A vonatkozó előirányzat jóváhagyását követően az előfinanszírozott támogatással a költségvetési szerv finanszírozási keretét kötelező korrigálni.

(3) A 2013. évi költségvetési törvény a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokból pályázat útján elnyert és az önkormányzat számlájára megérkezett összeggel, valamint az önrész összegével a pályázati kiírásnak megfelelő időtartamon, illetve azon pályázatoknál, ahol az időtartam nincs meghatározva, 15 banki napon belül az adott intézmény finanszírozási keretét meg kell emelni és a Közgyűlést utólag tájékoztatni kell a kapcsolódó előirányzat módosításról.

Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata és a hozzá rendelt

önállóan működő költségvetési szervek működése

22. §

(1) Az önállóan működő és gazdálkodó intézménynek a saját előirányzatain túlmenően rendelkezési jogosultsága van az önállóan működő intézmény bevételi előirányzatai közül az ellátotti étkezési térítési díjak, az alkalmazottak étkezési és vendégétkeztetés térítéséből származó bevételi előirányzatai felett.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó intézménynek a saját előirányzatain túlmenően rendelkezési jogosultsága van - állami támogatásból felhasználási kötöttséggel juttatott céltámogatásokból finanszírozott kiadások kivételével - az önállóan működő intézmény önkormányzati támogatásból finanszírozott kiadások közül:

•  a vásárolt élelmezés (a kötött felhasználású állami támogatás kivételével),
•  támogatásból fedezett élelmezési rezsitérítés,
•  energiaszolgáltatás,
•  nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak (vezetékes, mobil és
• kábeltelefon, Internet, kábeltévé)
•  egyéb üzemeltetési szolgáltatások közül a szemétszállítás, a kéményseprés,
•  vagyonvédelem szolgáltatás és a tűzoltó készülékek ellenőrzése, karbantartása,
•  nem szakmai anyagok beszerzése (irodaszer, nyomtatvány, tanügyi nyomtatványok, festékkazetta)
•  rehabilitációs hozzájárulás,
•  valamint a fentiek ÁFÁ tartalmának

kiadási előirányzata felett azzal, hogy az önállóan működő költségvetési szerv – fenti kiadási jogcímek szerint – az előirányzatokat csak a fenntartó előzetes engedélye alapján módosíthatja.

(3) Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó intézmények között megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza az (1)-(2) bekezdésben rögzített előirányzatok felhasználásának szabályait.

(4) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben rögzített előirányzatok teljesítése magasabb, mint az önkormányzati támogatás összege, úgy a túllépés összegét az NGSZ az intézmény részére továbbszámlázhatja a saját költségvetési előirányzata terhére.

23. §

(1) Az önállóan működő költségvetési szerv kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a részére megállapításra kerülő és önkormányzati támogatásból finanszírozandó

•  létszám előirányzat,
•  személyi juttatások kiemelt előirányzat,
•  munkaadókat terhelő adók kiemelt előirányzat,
•  dologi kiadások, illetve a dologi jellegű kiadások kiemelt előirányzat, kivéve a 22.§(2) pontjában foglaltakat,
•  az egyéb működési célú kiadás (kedvezményes gyermekétkezés kötött felhasználású támogatása),
•  működési célú pénzeszközátadás
•  intézményi bevételből fedezett – az irányítószerv által előzetesen jóváhagyott – intézmény felújítási és felhalmozási kiadási előirányzatok felett.

(2) Az NGSZ-hez rendelt önállóan működő költségvetési szervek önálló pénzforgalmi számlái feletti rendelkezéseket az önálló intézmény és az NGSZ között létrejött megállapodásban kell rendezni.

(3) Cégszerű aláírásra előírt dokumentumok esetében a cégszerű aláírást a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző együttes aláírásával kell teljesíteni.

(4) Az NGSZ és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szervek beruházási, beszerezési és szolgáltatási feladatait a 4. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az NGSZ végzi, vagy végezteti. A (köz)beszerzési bíráló bizottságba az előirányzat felett rendelkezni jogosult intézmény képviseletét biztosítani kell.

(5) Az önállóan működő és gazdálkodó és az önállóan működő költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(6) Az NGSZ az alapító okiratában foglalat köznevelési feladatot ellátó telephelyeket a köznevelési törvényben foglaltak szerint köteles működtetni.

(7)¹ Az NGSZ által működtetett telephelyeken a vagyonhasznosításból származó bevételek a bérelt terület és az időszak arányára eső energiaköltségekkel csökkentett összegének 50 %-át elsősorban a működtetett telephely igazgatója által megjelölt működtetési, fejlesztési célra kell fordítani, de az NGSZ előterjesztésére az Oktatási Bizottság határozata alapján ettől eltérő, az adott telephelyen megvalósuló más célra is felhasználható. A bevétel második 50 %-át az NGSZ a telephelyein és a hozzárendelt intézmények székhelyein és telephelyein működtetési és felújítási célra fordítja.

(8) Az NGSZ-hez rendelt intézmények esetében a műszaki munkákra vonatkozó számlák szakmai teljesítésigazolására kizárólag a Polgármesteri Hivatal, vagy az NGSZ műszaki ellenőrei jogosultak.

Egyéb rendelkezések

24. §

(1) A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatok teljesítéséről – július hónap  kivételével - havonta információt szolgáltat a Közgazdasági Iroda részére a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig. Az időközi költségvetési jelentést (info) első alkalommal az I.-III. havi adatokról kell kiállítani.

(2) A költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal éves és féléves költségvetési beszámolót, valamint időközi mérlegjelentést kötelesek készíteni. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hó 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a következő év február 05-ig, az éves mérlegjelentést a beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(3) A költségvetési szervek havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig információt szolgáltatnak tartozásállományuk alakulásáról.

(4) A költségvetési szerv kezelésében lévő bér- és munkaügyi informatikai nyilvántartó rendszer alapján – a negyedév év végi záró állomány (létszám, személyi juttatás) adatairól készített kimutatást, a negyedévet követő hó 5-ig köteles elkészíteni és megküldeni az NGSZ-hez tartozó önállóan működő költségvetési szerveknek az NGSZ központjába, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerveknek – kivéve NGSZ-t – pedig a Közgazdasági Irodára. Az NGSZ a felülvizsgált kimutatásokat a negyedévet követő hó 10-ig küldi meg a Közgazdasági Irodára.

(5) A foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáról, valamint a vagyonbiztosításról az önkormányzat központilag gondoskodik. Az ezzel kapcsolatos szerződéseket a polgármester köti meg.

(6) A költségvetési szerv az ellene indított, valamint az intézmény kezdeményezésére megindított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményről, szabálytalanságról (jelentős károkozás, bűncselekmény gyanúja, közvetlen élet- és balesetveszély, katasztrófa-helyzet, működésképtelenség, stb.) a lehető legrövidebb időn belül köteles az illetékes szakirodát értesíteni.

(7) A pénzügyi ellenjegyzés nélküli kötelezettségvállalás érvénytelen és ez alapján kifizetés nem teljesíthető. A kötelezettségvállalásnak minden esetben meg kell előznie az áru vásárlását, szolgáltatás vagy egyéb munka elvégzésének megkezdését, utólagos kötelezettségvállalás alapján kifizetés nem teljesíthető.

Az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglaltak mellett nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, kivéve ha kötelezettségvállalás megbízási díjra, fellépti díjra, egyéb vállalkozói díjak kifizetésére, illetve a bérbeadásokból és szállásmegrendelésekből származó bevételre irányul.

(8) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat – kétévente kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött. A költségvetési szerveknek az eszközökről és forrásokról folyamatosan részletező nyilvántartást – mennyiségben és értékben – kell vezetni. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani.

(9) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek a használatukban lévő vagyontárgyakban bekövetkezett változásokról – vagyoncsoportonkénti bontásban – a féléves és az éves költségvetési beszámolóval egyidejűleg kötelesek adatokat szolgáltatni a Közgazdasági Iroda számára.

(10) Az intézmény részére juttatott működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök, valamint ingyenes alapítványi, vagy egyéb vagyontárgyi juttatások elfogadásáról –amennyiben az elfogadott vagyontárgy működtetése többlettámogatási igénnyel nem jár – az intézmény vezetője dönt.

(11) Az intézmény vezetője önerőt nem igénylő pályázatokat

a.) kizárólag a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújthat be abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel,

b.) a Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthat be, ha a pályázott feladat ellátása miatt az intézmény többlettámogatási igénnyel nem jelentkezik a fenntartó önkormányzatnál. Ez esetben is szükséges azonban a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak előzetes tájékoztatása.

Amennyiben a pályázat benyújtásához önerő nem szükséges, de a pályázott feladat többlettámogatást jelent, úgy két Közgyűlési ülés közötti időszakban a polgármester dönt a pályázat benyújthatóságáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(12) Önerőt igénylő pályázaton való indulásról – a forrás rendelkezésére állása esetén – a biztosítandó önerő mértékétől függetlenül minden esetben a Közgyűlés dönt. Két Közgyűlési időszak között:

• 5 millió Ft várható önerő értékhatárig a polgármester,
• 5 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerő értékhatárig a Vagyongazdálkodási Bizottság

dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

(13) A központi költségvetésből származó támogatások felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalások kivételével a költségvetési szerv vezetője ügyletenként bruttó 50 millió Ft értékhatárig saját hatáskörben, bruttó 50 millió Ft-ot meghaladóan a Közgyűlés engedélyével vállalhat kötelezettséget.

(14) A költségvetési intézménynél felmerült követelésről lemondani esetenként

a) bruttó 10 millió forint értékhatárig az illetékes szakbizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményének ismeretében,

b) bruttó 10 millió forint felett az illetékes szakbizottság javaslata ismeretében a Közgyűlés jóváhagyásával,

c) értékhatár alatti követelés elengedésére bizottsági vélemények nélkül az intézményvezető jogosult,

feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás miatt a bevétel pótlására az intézmény pótelőirányzat megállapítási igénnyel nem léphet fel.

(15) Az Áht. 10.§-a adta felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatalra, mint költségvetési szervre vonatkozó részletes szabályok belső szabályzatban kerülnek meghatározásra, ezért jelen rendelet szerinti rá nem vonatkoznak.

V.

Közzétételi kötelezettség teljesítése

25. §

(1) Az Áht. 112. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott adatokat az önkormányzat honlapján kell közzétenni. Az adatokat a Polgármesteri Hivatali szervezeti egységeinek az önkormányzat honlapján közzé kell tenni a döntés meghozatalát követő 60 napon belül.

(2) Az egyéb önkormányzati szerv a saját honlapján, ennek hiányában az önkormányzat honlapján – kivéve a gazdálkodási jogkörében az NGSZ-hez tartozó költségvetési szervet, amelynek az NGSZ honlapján kell közzétenni.

(3) A költségvetési szervek kezelésében lévő TITÁN informatikai rendszerben vezetett elnyert európai uniós pályázatokról, valamint a nettó 5 millió Ft feletti szerződések közzétételéről félévente a költségvetési beszámolóval egyidejűleg a Közgazdasági Iroda részére adatot kell szolgáltatni.

VI.

Önkormányzati biztos

Az önkormányzati biztos kirendelése és tevékenysége

26.§

(1) A Közgyűlés – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4 §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezők nem kezdeményezték – az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, ha az intézmény 30 napon túli elismert tartozás állományának mértéke eléri éves eredeti előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió Ft-ot és tartozását egy hónapon belül nem tudja 30 nap alá szorítani.

(2) A kijelölt gazdasági társaság, természetes személy megbízási szerződését a Pénzügyi Bizottság véleményezése után a polgármester hagyja jóvá.

(3) Önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségeket az a költségvetési szerv köteles viselni, ahová az önkormányzati biztost kirendelték.

(4) Az önkormányzati biztosnak az Ávr. 119. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, tevékenységéről havonta beszámol és megbízásának megszűnésekor záró értékelést készít.

VII.

Vegyes és záró rendelkezések

27. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az átmeneti gazdálkodásról szóló 55/2012.(XII.21.) önkormányzati rendelet, az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 15/2012.(III.06.) önkormányzati rendelet, valamint az ezt módosító 27/2012. (VI.28.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelveknek való megfelelést szolgálja.

(4) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17.§ (1) bekezdése alapján a 2013. évi önkormányzati költségvetési rendelet és annak végrehajtásáról szóló rendelet várható következményeiről – az előzetes hatásvizsgálat tükrében – az alábbi tájékoztatást adom:

1. A rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen:

a) A rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása:

A város 2013. évi költségvetési rendelete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet III. fejezetében szabályozottak szerint, a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvényben megfogalmazott pénzügyi-gazdasági feltételek, valamint a Város 2013. évi költségvetési koncepcióját megfogalmazó 419/2012.(12.13.) sz. közgyűlési határozat figyelembevételével határozza meg a bevételi és kiadási előirányzatokat és a gazdálkodás főbb irányvonalait.

b) A rendelet környezeti és egészségügyi következményei: nem határozhatók meg.

c) A rendeletnek adminisztratív terheket befolyásoló hatása: nincs

2. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás várható következménye:

A rendelet az 1. a) pontban foglaltakon felül a jogalkotásról szóló törvényben előírt kötelezettségnek tesz eleget, ennek hiányában mulasztásos jogszabálysértést követne el az önkormányzat.

3. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.