Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1. §

Jelen rendelet célja, hogy ösztönözze Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén új munkahelyeket létesítő új vállalkozások letelepedését, a székhellyel vagy telephellyel rendelkező, munkahelyeket teremtő vállalkozások fejlesztését, beruházások megvalósítását, és ezzel hozzájáruljon a helyi gazdaság fejlesztéséhez és a foglalkoztatottság növeléséhez. Ennek érdekében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Támogató) beruházásösztönző és munkahelyteremtő támogatással kíván előnyöket biztosítani a vállalkozások számára. Szabályozza a vállalkozások részére juttatott támogatások odaítélésének, nyújtásának és elszámoltatásának eljárási rendjét.

2. A rendelet hatálya

2. §¹

Jelen rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező

a) nagyvállalkozások

b) kis- és középvállalkozások

(a továbbiakban együtt: vállalkozás) jelen rendeletben meghatározottak szerinti támogatására, amennyiben megfelelnek ezen rendeletben foglalt feltételeknek.

3. Értelmező rendelkezések

3. §²

1. acélipar: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

2. a foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti

3. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és a csekély összegű (de minimis) támogatás;

4. átlátható formában nyújtott támogatás: olyan támogatás, amelynél a bruttó támogatástartalom kockázatelemzés nélkül előre, pontosan kiszámítható;

5. átlátható szervezet: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott szervezet

6. bérköltség: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 31. pontja szerinti bérköltség

7. diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;

8. elsődleges mezőgazdasági termelés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti mezőgazdasági termelés;

9. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;

10. induló beruházás: az a beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna;

11. független harmadik fél: olyan vállalkozás, amely nem minősül a csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy a csoportmentességi rendelet I. melléklet 3. cikk (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;

12. immateriális javak: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti immateriális javak;

13. kis- és középvállalkozás: a csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti kis- és középvállalkozás;

14. kutatás-fejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 84., 85. és 86. pontja szerinti alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló tevékenység;

15. létesítmény felvásárlása: valamely termék előállításához, szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) piaci feltételek mellett történő megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolnak meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;

16. nagyberuházás: az Atr. 26. § szerinti beruházás;

17. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (6) bekezdése szerinti vállalkozás;

18. saját forrás: állami támogatást nem tartalmazó forrás;

19. szén: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 13. pontja szerinti szén;

20.szinten tartást szolgáló eszközök: azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését, vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,

21.szintetikusszál-ipar: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar;

22. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa százalékos formában kifejezve;

23.támogatástartalom: a beruházó részére ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában, akár több forrásból odaítélt állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege;

24. tárgyi eszköz: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz.

4. A rendelet alapján nyújtható támogatások

4. §

(1) Az önkormányzat által nyújtandó támogatások pénzügyi fedezetét az önkormányzat mindenkori költségvetési rendelete tartalmazza, amely előirányzat összegéig nyújtható munkahelyteremtési célra támogatás.

(2)³ E rendelet alapján csoportmentességi rendelet 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás nyújtható.

(3) Ezen rendelet alapján kizárólag átlátható szervezetnek minősülő vállalkozás részére átlátható formában nyújtható támogatás.

(4) Ezen rendelet alapján visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) formájában nyújtható támogatás.

5. Jogosultsági feltételek

5. §

(1) Beruházási célra egy tényleges beruházás megvalósításához kapcsolódóan az a vállalkozás igényelhet támogatást, amely visszavonhatatlan szándéknyilatkozattal és megfelelő pénzügyi fedezet biztosításával vállalja Szeged közigazgatási területén

a) új vállalkozás létrehozását,

b) működő vállalkozásának fejlesztését,

amelynek során legalább 10 %-kal, de minimum 50 fő szegedi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személlyel növeli az alkalmazotti létszámot Szegeden.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beruházást a vállalkozásnak a támogatási szerződés aláírásától számított egy éven belül kell megvalósítania.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmazotti létszámot a vállalkozásnak a beruházás üzembe helyezésétől számított egy éven belül kell elérnie.

6.⁴ Regionális beruházási támogatásokra vonatkozó rendelkezések

6. §⁵

(1) E rendelet alapján az 5. § (1) bekezdése szerinti célra abban az esetben nyújtható regionális beruházási támogatás, ha a beruházás a 3. § 10. pontja szerinti induló beruházásnak minősül.

(2) A beruházás elszámolható költsége:

a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek; vagy

b) az induló beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége; vagy

c) az a) és b) pont kombinációja, az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat nem meghaladó mértékben.

(3) Egyetlen beruházási projekt részének kell tekinteni az ugyanazon megyében támogatott másik beruházás munkáinak megkezdésétől számítva három éven belül csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által megkezdett induló beruházást.

(4) Az elszámolható költségek az alábbiak szerint határozhatók meg:

a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben

aa) a tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke,

ab) immateriális javak esetében a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47-48. §-a, 51. §-a szerinti bekerülési értéke,

ac) létesítmény felvásárlásakor a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,

ad) az ingatlan, gép, berendezés, jármű, felszerelés bérleti díjának a kötelező üzemeltetési időszak végéig elszámolt összege számolható el.

b) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának (kivéve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket) 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(5) A támogatható immateriális javak a következők szerint számolhatók el:

a) kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatók fel,

b) az érintett immateriális javak bekerülési értéke az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,

c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni,

d) kis- és középvállalkozások esetében legalább három évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,

e) nagyvállalkozások esetében legalább öt évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük és ahhoz a projekthez kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,

f) nagyvállalkozások esetében az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50 %-át tehetik ki.

(6) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(7) A tárgyi eszközök bérléséhez kapcsolódó költségek a következők szerint számolhatók el:

a) földterületre, vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszonynak a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll,

b) pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, vagy gépre, berendezésre, járműre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(8) A regionális beruházási támogatás akkor vehető igénybe, amennyiben a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetében legalább három évig Szeged területén fenntartja.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott követelmény nem akadályozza a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett területen biztosított. A korszerűtlenné vált tárgyi eszköz cseréjét követő fenntartási időszakban a beruházó a tárgyi eszköz cseréjére támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

7. §⁶

(1) A támogatás igénybe vételének feltétele az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása, amennyiben

a) a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás – figyelembe véve (2) bekezdésben foglaltakat – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás kaphat;

b) a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két naptári évben azonos vagy hasonló tevékenységet szüntetett meg az Európai Gazdasági Térség (továbbiakban: EGT) területén, vagy tervezi, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül ilyen tevékenységet szüntet meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladhatja meg

a) azt a minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) azt a többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – más, a beruházás megvalósításának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.

8. §

(1)⁷ A támogatás akkor vehető igénybe, ha

a) a beruházás legalább 25 százalékban saját forrásból valósul meg;

b) a beruházás megkezdésének a napját megelőzi a kérelem benyújtásának a napja.

(2)⁸ Az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és tőle nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(3)⁹ A termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az érintett tevékenységhez kapcsolódó, korábban már használatba vett eszközökre a kérelem benyújtása adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(4)¹⁰ Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja a korábban már használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.

(5) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a kérelemben meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon – amennyiben az a támogatási döntés támogatott vállalkozásának tulajdonába kerül – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet 87. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a Támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez a Támogató hozzájárult, a támogatási döntés Támogatottja mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés Támogatottja köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást – a folyósítás(ok) időpontjától a tényleges visszafizetés idejéig, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének alapulvételével számított – kamattal növelten visszafizetni.

(6) A vissza nem térítendő támogatást a támogatott vállalkozás nem engedményezheti, faktorálhatja és zálogosíthatja el.

9. §¹¹

(1) A 6. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költségek esetében a támogatott beruházás által közvetlenül létrehozott munkahelyeknek meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a) a beruházás a kedvezményezett vállalatnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított egy éven belül betöltik,

c) a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt éven, kis- és középvállalkozás esetében legalább három éven keresztül az érintett területen fenntartja.

(2) Nem minősül elszámolható költségnek:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak bekerülési értéke;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszközök és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelynek alapján a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatás vett igénybe;

c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak bekerülési értéke, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be;

d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás;

e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi bekerülési értéke;

f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.

(3) A beruházás megkezdése napjának a következő időpont minősül:

a) az építkezés kezdetének a napja,

b) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja,

b) a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja,

c) bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni.

(4) Nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása, az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése.”

7. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

10. §¹²

(1) E rendelet alapján nem ítélhető meg támogatás

1. acélipari tevékenységhez,

2. a hajóépítő ipari tevékenységhez,

3. a szénipari tevékenységhez,

4. a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

5. a bérmunkában vagy díjazás ellenében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személyszállítási vagy áruszállítási szolgáltatáshoz,

6. szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházáshoz,

7. energiatermelést, energiaszolgáltatást és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz;

8. a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz

9. elsődleges mezőgazdasági termeléshez;

10. az EUMSz I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak támogatás, amennyiben:

a) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

b) amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

11. exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatások;

12. az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatás;

13. nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére

14. támogatás azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

15. olyan támogatás, amelynek feltétele, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe.

16. olyan támogatás, amely korlátozza a kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsa

(2) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a kérelem benyújtásának időpontját megelőző hónap utolsó napján irányadó diszkont kamatláb.

(3) Amennyiben a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása alapján vehető igénybe, az elszámolható költség és a támogatás jelenértékét az Európai Bizottság felé történő bejelentés időpontjában érvényes diszkont kamatláb alkalmazásával és árfolyamon kell figyelembe venni.

(4) A támogatási intenzitás mértéke az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (5)-(7) bekezdésekre.

(5) A (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhető, amennyiben a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(6) Nagyberuházás esetén a (4) bekezdés szerinti támogatási intenzitás az Atr. 25. § (3) bekezdésének megfelelően módosul.

(7) Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást.

(8) Nem nyújtható támogatás annak a vállalkozásnak, aki a szerződés megkötésekor nem igazolja, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette vagy a hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.

(9) Nem nyújtható foglalkoztatási támogatás munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozás részére.

8. A támogatási kérelem benyújtása és elbírálása

11. §

(1)¹³ A Polgármesterhez címzett támogatási kérelmet a Polgármesteri Hivatal Fejlesztési Irodájához kell benyújtani. A Fejlesztési Iroda ellenőrzi, hogy a kérelem a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfelel-e. A kérelem és annak mellékletei, valamint az eljárás nyelve magyar.

(2)¹⁴ Ha a kérelem hiányos, a Fejlesztési Iroda 20 napon belül egy alkalommal hiánypótlási felhívást bocsát ki, vagy kiegészítő információt kérhet, amelynek a pályázó a kézhezvételt követő 15 napon belül köteles eleget tenni.

(3) Ha a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak határidőre nem tett eleget, a Közgyűlés elutasítja a kérelmet.

(4) A hiánytalanul beérkezett kérelem beérkezését követően a Fejlesztési Iroda szakmai javaslata alapján a kérelem elbírálásáról a Közgyűlés egyedileg, határozattal dönt a vállalkozás által rendelkezésre bocsátott információk, a beruházásra vonatkozó vállalások és pénzügyi fedezet alapján.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

a)¹⁵ a vállalkozás bemutatását (neve, mérete, megalakulása, rövid története; tulajdonosi összetétel, arányok minden közvetlen és közvetett tulajdonos megjelölésével a cégnyilvántartás szerinti hivatalos, nem rövidített elnevezéssel);

b) a vállalkozás profilját, tevékenységét;

c) a vállalkozás valamennyi telephelyének felsorolását, profilját;

d) a vállalkozás elmúlt két lezárt évének beszámolói alapján a gazdálkodási eredményeket;

e) a kérelmező jelenlegi pénzügyi helyzetének saját értékelését;

f)¹⁶ a működő vállalkozás fejlesztését, vagy új vállalkozás létrehozását célzó beruházás bemutatását, a beruházás kezdetének és befejezésének időpontját, a fejlesztés ütemezését, a beruházás helyszínét;

g) a teljes projekt összköltségét, ebből a beruházás költségét és a bérköltséget az azonos költséggel járó alkalmazottak, teljes munkaidőben, részmunkaidőben foglalkoztatottak száma szerinti bontásban;

h) a beruházás, illetve a létesíteni kívánt új álláshelyek elszámolható költségeinek részletezését;

i) az igényelt támogatás összegét, a támogatás intenzitását;

j)¹⁷ a vállalkozás kapcsolattartójának megjelölését (név, telefonszám, e-mail-cím).

(6) A kérelemhez csatolni kell:

a) az utolsó 2 lezárt év összevont (konszolidált) beszámolóját, amennyiben jogszabály alapján ennek elkészítésére kötelezett, ennek hiányában éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót (az átlagos statisztikai létszám, a nettó árbevétel és a mérleg főösszeg meghatározásához); vagy

b) az egyéni vállalkozás esetében az utolsó 2 lezárt év éves adóbevallását; vagy

c) éves beszámolóval, egyszerűsített éves beszámolóval, összevont (konszolidált) beszámolóval, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben előírt bevallással nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet;

d) a 7. § (3) és a 9. § (1) bekezdésében foglalt vállalás teljesítésére irányuló nyilatkozatot;

e) nyilatkozatot a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján esetlegesen fennálló összeférhetetlenségről vagy kizáró okról, vagy azok hiányáról;

f) a beruházásnak a kötelező fenntartási időszakra szóló üzleti tervét;

g) a támogatott vállalkozás valamennyi jelenlegi és jövőbeli bankszámláját vezető pénzintézethez az önkormányzat javára szóló felhatalmazó levelet, arra az esetre, ha a vállalkozást visszatérítési kötelezettség terhelné, annak érdekében, hogy az önkormányzat az igényét azonnali beszedési megbízás alapján ki tudja elégíteni;

h) a pénzforgalmi jelzőszám változásának bejelentési kötelezettségére vonatkozó nyilatkozatot,

i) az átlátható szervezetre vonatkozó nyilatkozatot;

j) nyilatkozat a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a vállalkozás szegedi székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számáról;

k)¹⁸ aláírási címpéldányt;

l)¹⁹ nyilatkozatot, hogy a kérelem keltét megelőző két naptári évben a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenységet megszüntetett-e;

m)²⁰ nyilatkozatot, hogy a beruházás befejezését követő két naptári éven belül a cégcsoport az EGT területén hasonló tevékenység megszüntetését tervezi-e;

n)²¹ a 6. § (6) bekezdésnek megfelelő beruházásról szóló nyilatkozatot.

o)²² a termelési folyamat lényegi változását eredményező támogatás esetén arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek meghaladják-e az érintett tevékenységhez kapcsolódó eszközöknek a megelőző három adóévben realizált értékcsökkenését;

p)²³ meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő kibővítését eredményező beruházás esetén arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az elszámolható költségek összege legalább 200 százalékkal meghaladja-e a korábban használatba vett tárgyi eszközöknek és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott együttes könyv szerinti értékét.

(7) A támogatott vállalkozással a közgyűlési döntést követő 60 napon belül támogatási szerződést kell kötni.

9. A szerződés megkötésének eljárási rendjéről

12. §

(1) A támogatási szerződést a támogatás nyújtásáról szóló közgyűlési döntést követően 30 napon belül a Polgármesteri Hivatal készíti elő és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jóváhagyását követően a Polgármester írja alá.

(2) A támogatott köteles igazolni a szerződés megkötésével egyidejűleg, hogy köztartozásait maradéktalanul megfizette, vagy hatóság a köztartozásának átütemezését határozatban engedélyezte.

10. A támogatási szerződés tartalmi elemei

13. §

A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a Támogató megnevezését, székhelyét, képviselője nevét, adószámát, és a szervezet statisztikai kódját;

b) a támogatott vállalkozás megnevezését, székhelyét, cégjegyzékszámát, képviselője nevét és bankszámlaszámát;

c) a támogatás nyújtásáról szóló határozat számát;

d) a támogatási összeg fedezetét biztosító költségvetési rendelet számát;

e) a támogatási cél megnevezését;

f) a támogatási összeget;

g) a támogatás formáját;

h) a támogatás kategóriáját és a támogatás támogatástartalmát;

i) a támogatás intenzitását;

j) az elszámolható költségek körét;

k) a saját forrás mértékét;

l) a támogatott nyilatkozatát támogatási előleg igényléséről;

m) a támogatott adatszolgáltatási és elszámolási (szakmai és pénzügyi) kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat, az elszámolás határidejét;

n) a szerződésszegés eseteit és jogkövetkezményeit (visszafizetési kötelezettség);

o) a 9. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat valótlanság esetére irányadó jogkövetkezményeit;

p) a Támogató és a támogatott vállalkozás részéről kijelölt kapcsolattartó nevét, beosztását, telefonszámát (lehetőség szerint fax számát, e-mail címét);

q) a támogatott vállalkozás adatváltozásaira vonatkozó bejelentési kötelezettségének kikötését;

r) a támogatás folyósításának rendjét;

s) a 11. § (6) bekezdés g) pontja szerinti felhatalmazást;

t) a vállalkozás számára előírt kötelezettségek teljesítésének biztosítékait,

u)²⁴ az 500.000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összegű támogatások esetén az Atr. 6. melléklete szerinti adatoknak Atr. 18A. § c) pont ca) alpontja szerinti megküldéséről szóló tájékoztatást,

v)²⁵ a támogatott vállalkozás részére előírt kötelezettségként, hogy a támogatáshoz kapcsolódó minden iratot a támogatás nyújtását követő 10 évig köteles megőrizni, és az Önkormányzat vagy az Európai Bizottság ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni.

11. A támogatási összeg folyósítása

14. §

(1) Támogatási összegek kizárólag az előirányzatot biztosító tárgyévi költségvetési rendeletben biztosított forrásból folyósíthatók.

(2) Amennyiben a támogatás folyósítása több költségvetési évet érint, a tárgyévi folyósításra akkor kerülhet sor, ha a támogatott az önkormányzat által folyósított előző évi támogatási összegekkel elszámolt, azokat a támogatási szerződésben megjelölt célokra fordította.

(3) A támogatási előleget, azaz a megítélt összeg legfeljebb 25 %-át a szerződés megkötésétől számított 30 napon belül kell átutalni a támogatott vállalkozás bankszámlájára, amennyiben támogatási kérelem előleg igénylését tartalmazza és a Közgyűlés az előleg folyósításáról dönt. A támogatás folyósítása két részletben történik. A megítélt támogatási összeg 50 %-át – előleg folyósítása esetén az azzal csökkentett összeget – a beruházás teljesítésének igazolását követően a vállalt alkalmazotti létszám 50 % -os teljesítésének elérését követő 30 napon belül kell a bejelentésére átutalni a támogatott vállalkozás bankszámlájára. A támogatási összeg további 50 %-ának a támogatott részére történő átutalásának határideje a vállalt alkalmazotti létszám 100 %-os teljesítését követő hónap utolsó napja.

(4) A (3) bekezdés szerinti bejelentéssel egyidejűleg a kérelmezőnek igazolnia kell a támogatás folyósítási feltételeinek teljesítését.

12. A támogatás felhasználásának elszámolása

15. §

(1) A támogatott vállalkozás köteles a támogatási szerződésben meghatározott módon és tartalommal a támogatott program megvalósulását, a szerződésben meghatározott határidőn belül, külön felszólítás nélkül igazolni.

(2) Az Önkormányzat a támogatás feltételeként vállalt kötelezettségek teljesítését (beleértve a támogatás elszámolásának, a beszerzett tárgyak, eszközök meglétének helyszíni ellenőrzését is) a támogatási szerződésben meghatározott fenntartási kötelezettség fennállásáig ellenőrizheti. Amennyiben a helyszíni vizsgálat az elszámolás során közölt adatoktól érdemben eltérő adatokat tár fel, a támogatott vállalkozás a támogatás teljes összegét köteles – az annak folyósításától a visszafizetés időpontjáig terjedő időszakra az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének alapulvételével számított késedelmi kamattal növelten – visszafizetni.

(3) A támogatásban részesülő köteles biztosítani az ellenőrzésre jogosultak részére az ellenőrzés lehetőségét, annak elvégzéséhez köteles adatot szolgáltatni, és az ellenőrzésben minden egyéb módon közreműködni.

(4) A szerződésben megállapított határidőig a támogatás felhasználásáról el kell számolni, ellenkező esetben a támogatás teljes összegének a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét az elszámolásra előírt határidőt követő 15 napon belül az önkormányzat bankszámlájára vissza kell fizetni. Az elszámolás elmulasztása szerződésszegésnek minősül.

(5) A támogatottnak a támogatási szerződésben meghatározott végső elszámolási határidő lejártát megelőzően benyújtott írásbeli kérelmére a Közgyűlés határozata alapján az elszámolási határidő egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható. Az elszámolási határidő meghosszabbításának ideje alatt a támogatott részére újabb támogatás nem nyújtható.

(6) Az elszámolási kötelezettséget nem teljesítő vállalkozások részére újabb támogatás nem folyósítható. Ettől eltérően, amennyiben az elszámolási kötelezettségének a vállalkozó az elszámolási határidőt követő 6 hónapon belül eleget tett, úgy részére az elszámolást követő év december 31-ig nem folyósítható újabb támogatás.

(7) Amennyiben a támogatott vállalkozás a támogatást vagy egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt jogszabálysértően vagy nem rendeltetésszerűen használta fel, továbbá a támogatási szerződéstől történő elállás, annak felmondása, súlyos szerződésszegése, a támogatói határozat visszavonása esetén a támogatás teljes összegét az érintett naptári félévet megelőző naptári félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamattal, késedelem esetén késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

(8) Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, ha a vállalkozás:

a) a támogatási szerződésben vállalt összegű beruházást nem vagy csak részben valósítja meg, vagy a beruházást a 7. § (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem tartja fenn;

b) a támogatási szerződésben vállalt átlagos statisztikai létszámot nem vagy csak részben növeli, vagy tartja fenn;

c) az (1) bekezdésben meghatározott elszámolási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget;

d) a (2) bekezdésben meghatározott önkormányzati ellenőrzést felszólítás ellenére meghiúsítja vagy ismételten akadályozza.

Záró rendelkezések

16. §

(1)²⁶ Ez a rendelet 2014. július 1-jén lép hatályba.

(2)²⁷ E rendelet alapján támogatási döntést 2020. december 31-ig lehet hozni.

17. §²⁸

Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187. 2014.06.26. 1. o.)14. cikkének hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

18. §

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2013. (II. 27.) önkormányzati rendelet 1. sz. mellékletében a bizottságok Közgyűléstől átruházott hatáskörei cím alatt a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság I. Hatásköre pontja a következő 7./ alponttal egészül ki:

„7. Jóváhagyja regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtásáról szóló támogatási szerződést (33/2013. (XII.23.) önkormányzati rendelet 11. § (1) bekezdés)