Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) illetve a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. §/1/ bekezdés j/ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) bekezdése az alábbi i), j) és k) pontokkal egészül ki:

„2. § (2) ...

i: Nvt: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény.

j: Mötv: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény.

k: Flt: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény”

2. §

A Rendelet 7. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki:

„7. § (5) Az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszter adatkezelője a Polgármester.”

3. §

A Rendelet 10. § (2) bekezdésének második mondata az alábbiak szerint módosul:

„10. § (2) ...

Az üzleti értékelés szempontjait a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) határozza meg.”

4. §

A Rendelet 14. § (1) bekezdésének első mondata és (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„14. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása a Közgyűlés hatásköre. …”

„14. § (2) …

b) forgalomképtelen vagyontárgy 12. § /1/ bekezdésének b) pontja szerinti szolgalmi joggal való megterheléséről, valamint a Ptk. 5:27. §-a szerinti használati jog biztosításáról.”

5. §

A Rendelet 15. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„15. § (6) Amennyiben önkormányzati vagyonnal kapcsolatosan szükséges a tulajdonos hozzájárulása és az nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással, úgy a hozzájárulás megadásáról a Polgármester dönt, és gyakorolja hatósági eljárásban a tulajdonost megillető jogokat.“

6. §

A Rendelet 17/A. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„17/A. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon és üzleti vagyonnal való rendelkezésről jelen rendelet 12. § /1/ bekezdés a/, b/, d/, e/, f/, i/ és l/ pontjaiban meghatározottak esetén

a) 10 millió Ft értékhatárig a Polgármester,

b) 10 millió felett - 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB),

c) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.”

7. §

A Rendelet 21. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„21. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú társaság alapító okiratában szerepeltetni kell, hogy a vezérigazgató és az ügyvezető feladata a társaság szervezeti és működési szabályzatának és beszerzési szabályzatának elkészítése, valamint azok előzetes jóváhagyás céljából a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) elé terjesztése.

(2) Kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok esetén azokban az ügyekben, melyeket a 2013. évi V. törvény (a Polgári törvénykönyv), illetve az alapító okirat a társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe utal, a közgyűlés dönt, azzal, hogy a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről, kötelezettségvállalásáról, illetve a társaság tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítéséről, megterheléséről a (3) és (4) bekezdések rendelkeznek.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok befektetéséről, szerződéskötéséről, kötelezettség vállalásáról

1./ az ügyvezető igazgató/vezérigazgató dönt

a./ 0-10 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 10 millió Ft-ot;

b./ 0 Ft-tól a jegyzett tőke értékének 1/3-ig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a a 10 millió Ft-ot meghaladja, de nem haladja meg az 50 millió Ft-ot;

c./ 0 Ft-tól 50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a az 50 millió Ft-ot meghaladja.

2./ a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) dönt

a./ 10-50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a nem haladja meg a 10 millió Ft-ot;

b./ a jegyzett tőke értékének 1/3-ától 50 millió Ft értékhatárig azoknál a társaságoknál, ahol a jegyzett tőke 1/3-a a 10 millió Ft-ot meghaladja, de nem haladja meg az 50 millió Ft-ot.

3./ a Közgyűlés dönt 50 millió Ft értékhatár felett.

A határozott vagy határozatlan időre létrejövő ügyleteknél, az értékhatárok megállapításánál ügyletenként kell a rendelet 16.§ (2) bekezdése a-b) pontjaiban foglaltak szerinti ügyletértéket vizsgálni.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági és nonprofit gazdasági társaságok tulajdonában lévő ingatlanok elidegenítése, megterhelése esetében a megterhelés összege, illetve az elidegenítés esetén az ingatlan forgalmi értéke alapján:

 1./ 50 millió Ft értékhatárig a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB)

2./ 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.”

8. §

A Rendelet 22. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„22. § (1) Azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az Önkormányzat önállóan, vagy az állammal együttesen nem rendelkezik többségi befolyással, a tulajdoni részesedések (üzletrész, részvény) elidegenítéséről, megterheléséről, valamint azon gazdasági társaságok esetén, amelyekben az önkormányzati önálló vagy az állammal együttes többségi befolyás fennáll, a tulajdoni részesedés megterheléséről.

a) Kft-k esetében 0-50 millió Ft között, valamint Rt-k esetében 0-100 millió Ft között a dönt,

b) Kft-k esetében 50 millió Ft felett, valamint Rt-k esetében 100 millió felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) előzetes véleményének kikérését követően a közgyűlés dönt. ”

9. §

A Rendelet 23. § -a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„23. § A nem kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok legfőbb szervében a tulajdonosi jogokat – a 22 §-ban szabályozottak, valamint ezen szakasz a) és b) pontjai kivételével – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) gyakorolja, és ennek keretében dönt minden olyan kérdésben, mely az Önkormányzat számára nem jár pénzügyi kötelezettségvállalással, illetve nem jelent bevételről való lemondást.

a) A Polgármestert megillető tulajdonosi jogosultságok:      - tulajdonosi ellenőrzés,

                                                                                      - adatszolgáltatás kérés,

                                                                                      - iratbetekintési jog,

                                                                                      - tájékoztatás, felvilágosítás kérés.

b) A Polgármester eseti döntése alapján az általa kijelölt személy jár el az érintett gazdasági társaság legfőbb szervének ülésén, valamint az a) pont szerinti tulajdonosi jogosultságok gyakorlása során.”

10. §

A Rendelet 25. §-a az alábbiak szerint módosul:

„25. § A társasházak legfőbb szervében az önkormányzatra eső közös tulajdoni rész elidegenítésével, valamint a pénzügyi kötelezettségvállalással kapcsolatos tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja, kivéve az ingatlan üzemeltetésével összefüggésben felmerülő pénzügyi kötelezettségvállalással járó ügyeket legfeljebb 10 millió Ft értékhatárig, amelyekben az önkormányzati tulajdonrész bérbeadásával, haszonbérbeadásával megbízott szervezet saját hatáskörében jár el.”

11. §

A Rendelet 27. § (4) bekezdés g) pontja az alábbiak szerint módosul:

„27. § (4) …

 g) az adós igazolja, hogy az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelete szerinti kereső tevékenységet folytat, vagy rendszeres pénzellátásban (a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a közszolgálati járadék, valamint az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás) részesül, vagy a munkaügyi központtal együttműködik.”

12. §

A Rendelet 29. § (2) bekezdésének hatodik francia bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„29. § (2) …

 - gondoskodás az óvodákról”

13. §

A Rendelet 42. §-a helyébe az alábbi rendelkezése lép:

„42.§ Az önkormányzati intézmény a használatába, kezelésébe adott ingatlan egy részének bérbeadására egy éven belüli időtartamra 5 millió forint szerződéses összeghatárig saját hatáskörben, 5 millió forint szerződéses összeghatár felett, vagy egy éven túli időtartamra 

a) 10 millió forint szerződés összeghatárig a polgármester előzetes jóváhagyásával,

b) 10-50 millió forint közötti szerződéses összeg esetében a előzetes jóváhagyásával,

c) 50 millió forint szerződés összeghatár felett a közgyűlés előzetes jóváhagyásával

köthet jogügyletet.”

14. §

A Rendelet 43. §-a helyébe az alábbi rendelkezése lép:

„43.§ Az önkormányzati intézmény a használatába adott ingóság - alaptevékenysége sérelme nélkül való - értékesítéséről

a/ 2 millió Ft értékhatárig az intézmény vezetője,

b/ 20 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) véleményének ismeretében az intézmény vezetője

c/  20 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB) javaslata ismeretében a közgyűlés dönt.”

15. §

A Rendelet 46. § (1) bekezdés első mondata az alábbiak szerint módosul:

„46. § /1/ Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlása a Ptk. 5:30. § /1/ bekezdésében foglaltakat figyelembe véve - a 47. §-ban foglaltak kivételével - csak versenyeztetési eljárás keretében, csak természetes személyek vagy Nvt. alapján átlátható szervezetek részére történhet …”

16. §

A Rendelet 47. §-a az alábbiak szerint módosul:

„47.§ /1/ Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon értékesítésére akkor kerülhet sor, ha:

a) a vagyontárgy értéke nem éri el jelen rendelet 46. § /4/ bekezdésében meghatározott értéket, vagy

b) törvény ezt lehetővé teszi.

/2/ Versenyeztetési eljárás nélkül az önkormányzati vagyon értékesítésén kívüli hasznosítására akkor kerülhet sor, ha:

a/ törvény ezt lehetővé teszi, vagy

b/ a vagyontárgy értéke nem éri el jelen rendelet 46. § (4) bekezdésben meghatározott értéket”

17. §

A Rendelet 52. §-ának /1/ bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„52. § ...

/1/ A Rendeletben meghatározott értékhatárok bruttó értéket jelentenek.”

18. §

(1) A Rendelet 27. § (3), 27. § (4) és 36. §-ban a „Vagyongazdálkodási Bizottság” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB)” szöveg lép.

(2) A Rendelet 27. § (6) bekezdésében a „PB” szövegrész helyébe a „Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság (PVB)” szöveg lép.

(3) A Rendelet 32. § és 38. § (1) bekezdésében az „új Ötv” szövegrész helyébe az „Mötv.” szöveg lép.

19. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.