Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

Az egyes helyi közszolgáltatások ellátásáról szóló 53/2004. (XI.30.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„3. § (4) A Ptk 6:256 §-ában meghatározott esetben a szolgáltatás igénybevételére közszolgáltatási szerződés jön létre, mely tartalmazza a szolgáltatás ellátásának módját, gyakoriságát, igénybevételének módját és feltételeit, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a szolgáltatás díjának megfizetésére.”

2. §

A Rendelet 5. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„5. § (3) Közterületen, vagy hulladékudvarokon elhelyezett szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe kizárólag a feltüntetett típusú hulladék helyezhető el. Amennyiben a szolgáltató az ingatlanhasználó részére elkülönített gyűjtés céljára külön gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a háztartásában keletkező hulladékot köteles az edényzet jellege szerint elkülönítetten gyűjteni és átadni.

A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott „sárga zsákos” vagy gyűjtőedényes gyűjtés során kizárólag csomagolóeszköz (papír, fém, műanyag) hulladékok kerülhetnek a gyűjtőzsákokba, gyűjtőedényekbe, melyet a szolgáltató a kijelölt gyűjtési napokon köteles elszállítani. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

Ha nem megfelelő anyag kerül a zsákokba, azt a szolgáltató értesítés hátrahagyása mellett nem szállítja el vagy vegyes hulladékként veszi át a többletmennyiséghez kapcsolódó díjfizetése ellenében.

A „sárga zsákba” illetve gyűjtőedényzetbe nem helyezhető egyéb szelektív hulladék (öblösüveg és szennyezett papír, fém, műanyag hulladék stb.) elhelyezhető a gyűjtőszigetek megfelelő tartályaiba, illetve ezen anyagok és a komposztálható hulladékok a hulladékudvarokban a 12. § (2) bekezdése szerint.”

3. §

A Rendelet 6. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„6. § (1) A települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatási szerződés létrejön és

            a) a szolgáltatás megvalósul a szolgáltató rendelkezésre állásával, az általa biztosított rendszeres gyűjtőjárat

                működtetésével vagy

            b)  a szerződés írásba foglalásával.”

4. §

A Rendelet 7. § -a az alábbiak szerint módosul:

„7. § (1) A települési szilárd hulladék szervezett gyűjtésére és elszállítására irányuló közszolgáltatásba bevont területekről a szolgáltató köteles a települési szilárd hulladékot szükség szerinti gyakorisággal begyűjteni és a központi hulladék lerakóhelyre elszállítani. A szállítás gyakorisága vegyes hulladék tekintetében legalább heti egy alkalom, az elkülönítetten gyűjtött hulladék tekintetében legalább két hetente egy alkalom. Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

A szolgáltatás igénybevétele az ingatlanhasználó számára háztartásonként minimum 110/120 liter mennyiségre vonatkozóan kötelező.

A vegyes hulladék átadása a szolgáltató által üzemeltetett speciális hulladékszállító járműhöz alkalmazható MSZ EN 840 szabványos, megfelelő minőségű, 110/120 literes edényzet esetében maximálisan 25 kg, 240 literes edényzet esetén maximálisan 50 kg össztömegű vegyes hulladék elhelyezését biztosító gyűjtőtartály igénybevételével történik.

A szolgáltató a gyűjtőedény űrtartalmát vagy a vegyes hulladék e rendeletben meghatározott maximális súlyát  meghaladó többlethulladékot nem köteles elszállítani, kivéve, ha azt az ingatlanhasználó a szolgáltató által rendszeresített emblémás zsákban helyezi ki.

A többlethulladék elszállítása esetén – az emblémás zsákban való kihelyezést kivéve - a szolgáltató jogosult e többlethulladék mennyiségének megfelelő szolgáltatási díjat az ingatlanhasználó részére kiszámlázni.

A kiskertekben és üdülő övezetekben lakó ingatlanhasználók a 110/120 literes gyűjtőtartály térfogatának megfelelő zsákban (melynek súlya a 30 kg-ot nem haladhatja meg) is kirakhatják az elszállításra összegyűjtött vegyes települési szilárd hulladékot.

Egyéb szilárd, nem kommunális hulladék kihelyezése a közszolgáltatás keretén belül tilos. A gyűjtőtartály mellé ömlesztett hulladék kihelyezése tilos.

(2) A közszolgáltató a szolgáltatás igénybevétele során az ingatlanhasználó számára – a (3) bekezdés szabályának figyelembevételével - háztartásonként legalább 2 különböző űrmértékű gyűjtőedény - 110/120 literes és 240 literes gyűjtőtartály- közötti választás lehetőségét biztosítja.

(3) A  választási lehetőséget az  ingatlanhasználó számára a  közszolgáltató úgy ajánlja fel, hogy a  választható gyűjtőedény űrmértéke igazodjon az érintett ingatlanon képződő hulladék mennyiségéhez, figyelembe véve

a) a településen képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék fajlagos mennyiségét,

b) az érintett ingatlant használó természetes személyek számát, valamint

c) a szállítási gyakoriságot.

(4) A szolgáltató a választási lehetőség jogszerű alkalmazását jogosult a helyszínen ellenőrizni, melyről jegyzőkönyv kerül kiállításra. Amennyiben a kisebb űrmértékű gyűjtőedényzet a rendelet rendelkezéseitől eltérően került kiválasztásra, úgy a szolgáltató jogosult az ellenőrzés adatai alapján az érintett háztartás tényleges lakóinak vagy az ingatlant használó természetes személyek számának alapulvételével nagyobb gyűjtőedényzet alkalmazását előírni és annak díját, valamint az ellenőrzés kapcsán felmerült igazgatási költségeit számlázni. A közszolgáltató az ellenőrzés során felhívhatja az ingatlanhasználót az ingatlant használó személyek számának és a használat kezdő időpontjának okirati vagy egyéb módon történő igazolására. Amennyiben az ellenőrzés adatai alapján megállapítható az ellenőrzés időpontja előtti időszakra, hogy az ingatlanhasználó a kisebb űrtartalmú gyűjtőedény választására nem volt jogosult, úgy a Szolgáltató jogosult a díjkülönbözetet a jogosulatlan igénybevétel időtartamára kiszámlázni és a felmerült költségeit érvényesíteni.  

(5) A szolgáltató lakóövezetekben köteles legalább 30 nappal a rendszeres hulladékszállítás megkezdése előtt a hulladékgyűjtés technológiájáról, gyakoriságáról, időpontjáról, a díjfizetési kötelezettség mértékéről az ingatlanhasználókat tájékoztatni. Üdülő és kiskertes övezetben a szolgáltató a rendeletben meghatározott szolgáltatási időszak kezdetének módosulását az érintett terület megjelölésével a szolgáltatási időszak kezdete előtt legalább egy héttel szórólapon, a helyi sajtó útján közli és weblapján közzéteszi.

(7) Ha a (6) bekezdésben felsorolt közszolgáltatási területeken a területekre jellemző speciális területi vagy használati viszonyok miatt az  adott ingatlan a  házhoz menő gyűjtéshez használt céljárművel biztonságosan nem közelíthető meg, a  közszolgáltató a  hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék gyűjtéséhez az  ingatlanhasználók részére ideiglenes jelleggel konténeres gyűjtést biztosít. Ezen közszolgáltatási területrész ingatlanhasználói ettől eltérő esetben is megállapodást köthetnek a közszolgáltatóval ilyen konténeres gyűjtés biztosítására.”

5. §

A Rendelet 8. § (1)-(2) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„8. § (1) A szolgáltató a rendszeres hulladékszállítást úgy köteles megszervezni, hogy amennyiben az általa meghatározott szállítási napon az érintett területen a szállítást bármely okból (pl. ünnep és munkaszüneti napokon, gép meghibásodása esetén) elvégezni nem tudja, az elmaradt szolgáltatást 24 órán belül, illetve a soron következő munkanapon pótolni köteles, kivéve  minden év január 01. napját, mely az adott területre vonatkozó soron következő szállítási napon kerül pótlásra.

(2) A szolgáltatás ellátásával, a díjfizetéssel kapcsolatos jelzéseket, kifogásokat a szolgáltató köteles 15 napon belül kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről írásban értesíteni az ügyfelet. A válaszadási határidő helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresése esetén egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható, melyről az ügyfelet írásban, a válaszadási határidő letelte előtt tájékoztatni kell.”

6. §

A Rendelet 9. § (2) bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul:

„9. § (2) Amíg a szolgáltató az ingatlanhasználó részére a minősítésének megfelelő ütemezés szerint nem biztosít gyűjtőedényt, úgy arról az ingatlanhasználó kötelezettsége gondoskodni, szabványos, megfelelő minőségű és szükséges térfogatú tároló tartály beszerzésével, melynek azonosítását a szolgáltató számára köteles lehetővé tenni (ún. chipezés).”

7. §

A Rendelet 10. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„10. § (1) Az ingatlanhasználó a gyűjtőedényt az ürítés napján, az ingatlan bejárata előtt közvetlenül az úttest melletti közterületre helyezheti ki, továbbá ugyancsak az ürítés napján gondoskodik a kiürített gyűjtőedény napi tárolóhelyre történő visszahelyezéséről. Az ingatlanhasználó a  települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt az  ingatlanon belül tartja, azt közterületen tartósan csak a  közterület használatát szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint helyezheti el. Nem tekinthető tartós közterület használatnak a  gyűjtőedény ürítési célból történő közterületre helyezése.”

8. §

A Rendelet 11. § (5)  bekezdése az alábbiak szerint módosul, és az alábbi (6) - (8) bekezdésekkel egészül ki. A korábbi (6) bekezdés sorszámozása egyidejűleg (9) bekezdésre módosul :

„11. § (5) Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják, azt a képződés helyén a  zöldhulladék elkülönített gyűjtésének céljára gyártott szabványos gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban kell gyűjteni. Ha a zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a közszolgáltató a közszolgáltatási területen nem biztosítja, a zöldhulladékot a vegyes hulladék céljára szolgáló gyűjtőedényben kell gyűjteni.

Az elkülönítetten gyűjtött papír-, fém-, üveg- és műanyag hulladékot tartalmazó gyűjtőedényben zöldhulladékot elhelyezni nem lehet.

(6) Ha a zöldhulladékot házi vagy közösségi komposztálás útján nem komposztálják és zöldhulladék szabványos gyűjtőedényzetben vagy hulladékgyűjtő zsákban való gyűjtés feltételeit a közszolgáltató nem biztosítja és az ingatlanhasználó azt vegyes hulladék részeként nem adja át a közszolgáltatónak a zöldhulladékot bármely hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre szállíthatja és ott a szolgáltatónak átadhatja. E jogát a természetes személy ingatlanhasználó csak akkor gyakorolhatja, ha a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette, díjhátraléka nincs.

(7) Az ingatlanra irányadó járatnapokról és a szolgáltatás igénybevételének módjáról a szolgáltató az ingatlanhasználót a helyben szokásos módon (szórólap, weboldal) értesíti.

(8) Amennyiben a szolgáltató a zöldhulladék gyűjtésére a szolgáltatás részeként gyűjtőedényt biztosít, az ingatlanhasználó a zöldhulladékot köteles a rendelkezésre bocsátott gyűjtőedényben elkülönítetten gyűjteni. A szolgáltató által rendelkezésre bocsátott gyűjtőedény átadásától az ingatlanhasználó köteles az edényzetet rendeltetés- és szerződésszerűen használni, megőrzéséről, tisztántartásáról gondoskodni, a szolgáltatónak fel nem róható megsérülés vagy semmisülése esetén javításáról és pótlásáról gondoskodni.”

9. §

A Rendelet 26. § (5) – (6) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:

„26. § (5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettséget nem teljesíti, feltéve, hogy a közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állást igazolja. A hulladékszállítási közszolgáltatás megvalósulása esetén a 7. § (2) bekezdés szerint alkalmazandó minimális díját az adott ingatlanra alkalmazandó legkisebb szabványos (110/120 liter) gyűjtőedény heti egyszeri ürítésének díjának alapul vételével kell kiszámítani.

(6) A társasházak, lakásszövetkezetek, többlakásos ingatlanok esetében az ingatlanhasználók  ingatlanonként, lakásonként önálló díjfizetésre nem jogosultak a szolgáltató felé, a közszolgáltatás (5) bekezdésben meghatározott díját a közös költség részeként a közös képviseletet ellátó személy, illetve szervezet felé kötelesek teljesíteni, kivéve azon ingatlanokat, melyekben gazdasági tevékenységet folytatnak, melyek elkülönült díjfizetésre kötelezettek.

Amennyiben a társasháznak, lakásszövetkezetnek, többlakásos ingatlannak a szolgáltató felé 90 napot meghaladó tartozása áll fenn, a szolgáltató az ingatlanhasználók értesítése mellett jogosult a szolgáltatási díjat ingatlanonként (háztartásonként) számlázni.

A társasházak, lakásszövetkezetek, többlakásos ingatlanok esetében az egyedi számlázás bevezetéséig keletkezett díjhátralékot a szolgáltató a közös képviselő adatközlése alapján jogosult ingatlanhasználónkként nyilvántartani és az érintett ingatlanhasználót terhelő díjhátralékra végrehajtási eljárást kezdeményezni.

Amennyiben a közös képviselő az adatközlést megtagadja vagy a felhívás kézhezvételétől számított 15 nap alatt nem teljesíti, a szolgáltató köteles az érintett ingatlanhasználókat felszólítani adatközlésre. Az ingatlanhasználó a hátralékos időszak tekintetében a végrehajtási eljárás megindításának időpontjáig igazolhatja, hogy a közös költség részeként a díjfizetésnek eleget tett.

A szolgáltató a hátralék összegét az igazolással nem rendelkező háztartásokra arányosan terheli.”

10. §

Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.