Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és 34. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A Rendelet 4. § (2) bekezdés c) pontja, a (3) bekezdés c/ és d/ pontjai és a (8) bekezdése az alábbiak szerint módosulnak:

„4. § (2)

c) új, erre a célra létesített, illetve kormányzati támogatással szociális bérlakás céljára vásárolt használt (kivéve: 3. sz. melléklet VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlanok)

4.§ (3)

c/ A (2) bekezdés a)-b)-c)-e)-f) pontjaiban meghatározott lakások pályáztatása esetén, akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg – kivéve a komfort nélküli komfortfokozatú lakás pályáztatása és a bérleti jogviszony meghosszabbítása esetén, ahol a 14. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó -, továbbá az ingatlan, ingó, és a vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke – amelyet egy évnél nem régebbi okirattal vagy értékbecsléssel kell igazolni – a nyugdíjminimum hetvenszeresét nem haladja meg. Ingatlantulajdonnal rendelkező pályázó esetén nem kell figyelembe venni az egyeneságbeli felmenő haszonélvezeti jogával terhelt legfeljebb egy ingatlant, ingatlanrészt, ha azt nem a pályázó használja, és a jogos lakásigény mértékét nem éri el.

4.§ (3)

d/ A (2) bekezdés d/ pontban meghatározott ingatlanok pályáztatása esetén a c/ pont rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázónak és a vele jogszerűen együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg.”

„4. § (8) A (2) bekezdés d/ pontjában meghatározott lakásokra kiírt pályázat nyertesét a bérbeadó

állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete

szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta.

A lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan helyiségként kialakított részének nem lakásként való használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, melynek feltétele a bérlő és a bérbeadó bérleti díjban történő megállapodása.”

2. §

A Rendelet 5. § (8) bekezdése és a (12) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul:

„5. § (8) Amennyiben a megpályázott lakás a rendelet 3. sz. mellékletének VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan, úgy a pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta.”

„5.§ (12)

a/ a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló esetén – egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás – az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg, és”

3. §

A Rendelet 11. § (6) bekezdésének a) pontja az alábbiak szerint módosul:

„11. § (6)

a/ akinek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy (egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás) esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg”

4. §

A Rendelet 16. § (2) bekezdésének h) pontja az alábbiak szerint módosul:

„16.§ (2)

h/ akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) eléri, továbbá”

5. §

A Rendelet 51.§ (1) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„51.§ (1)

f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították,”

6.§

A Rendelet 51. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„51. § (6) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála folytán szűnik meg és nincs olyan személy, aki a bérleti jogviszonyt folytatná, vagy elhelyezésre tarthatna igényt, a lakásban lakó személy, illetve a bérlő örököse, vagy hozzátartozója a lakást kiürítve, lakásban maradt hagyatéki tárgyak elszállításával, a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától, vagy a hagyatéki ügyben eljáró hatóságnál – a hagyaték hiányában a hozzátartozó által tett – nemleges nyilatkozat felvételének dátumától számított 30 napon belül köteles a bérbeadónak visszaadni.

Amennyiben hagyatéki eljárás indul, úgy a bérlő elhalálozásának napjától a bérlemény visszaadása napjáig terjedő időszakra a lakás üzemeltetési és fenntartási költsége, valamint a használati díj a lakás használóját terheli. A használati díj mértéke a jogerős hagyatékátadó végzés kibocsátásától számított 31. naptól a kétszeresére emelkedik.”

7.§

A Rendelet 1. sz. melléklet X. pontjában a “Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Szervezet” szövegrész helyébe “A vagyonhasznosító szervezet” szöveg lép.

8.§

A Rendelet 2. sz. mellékletének I. 6.) pontja az alábbiak szerint módosul:

„A 2. sz. melléklet I. 6.) pontja

a) nyugdíjminimum 130 %-                                                                                           50

b)

ba) családnál a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összege                                                                                                                      1

bb) egyedülálló személynél az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettek, illetve középfokú szakképzettek garantált bérminimumának összege                                                                                                                       1

Az a)-b pont közötti jövedelmekhez kapcsolódó pontokat lineáris interpolációval kell kiszámolni.”

9. §

A Rendelet 3. sz. melléklet I. pontja az alábbiak szerint módosul:

„ A 3. sz. melléklet

I. SZOLGÁLATI LAKÁSOK (élsportolók, kulturális intézmények, Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft., Szimfonikus zenekar, oktatási intézmények, Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, Szegedi Óvodák Igazgatósága, egészségügyi intézmények, szociális, gyermekjóléti intézmények, Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény, polgármesteri hivatal)

Székely sor 21., Kereszttöltés u. 29., Öthalom u. 1/B., Szent István tér 3-4., Lechner tér 8., Cserzy Mihály u. 3-5-7.                                                                                          189”

10.§

Jelen Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

11.§

Átmeneti rendelkezések

„A jelen rendeletmódosítás hatályba lépése előtt a 4. § (16), 5. § (12), 11. § (5), 11. § (7), 12. § (1), 17.§ (1), 20. § (1), 20. § (3), 21. § (1), 21. § (3), 22. § (1), 22/A. (1) a), b), c), f), 30. § (1), 30. § (6) és 30. § (9) bekezdésekben foglaltak szerint megkötött határozott idejű bérleti szerződések meghosszabbítása esetén az alábbi különös méltánylást megalapozó körülmények esetén a bérbeadó a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelem alsó határát elérő jövedelem alól felmentést adhat, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 75 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegét eléri, és a bérleti jogviszony meghosszabbításának további feltételei fennállnak:

- a lakbér rendszeres fizetése,

- a bérbeadó által tartott helyszíni bérleményellenőrzések alapján az együttélés követelményei maradéktalan betartásának, a bérlemény rendeltetésszerű, illetve szerződésszerű használatának megléte,

- az eltartott gyermekek száma,

- a bérlő, illetve együttlakó nagykorú személy jövedelmének rendszeressége.”