Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B § (2) bekezdésében, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a települési támogatások helyi szabályairól a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RÉSZ

I. Fejezet

1. §

(1)  A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 3. § (3) bekezdése szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakcímmel rendelkeznek.

(3) A rendelet hatálya az átmeneti segély tekintetében az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(4) A 18. § és a 22. § (5) bekezdés vonatkozásában a rendelet hatálya kiterjed a köztemetési költség, vagy jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére kötelezettekre, tekintet nélkül arra, hogy Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén rendelkeznek-e lakcímmel.

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a)  környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló többször módosított 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57/B. §-a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja a kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak ellenőrzése. Készítésében a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek;

b)  elemi kár: időjárással összefüggésbe hozható esemény - különösen árvíz, belvíz, szélvihar, felhőszakadás stb. – hatására, valamint tűzeset miatt bekövetkező kár;

c)  díjhátralék: lakbérhátralék, víz és csatornahasználati, távhő-szolgáltatási vagy szemétszállítási díjtartozás.

d)  lakbértámogatás: a lakhatási támogatás 5. § (5) bekezdésben szabályozott részösszege

(2) Ahol e rendelet jövedelmet, vagyont, családot vagy háztartást említ, a Sztv. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell használni.

(3) Más jogszabály alkalmazásában az e rendeletben szabályozott települési támogatások közül a lakhatási támogatást lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

KÜLÖNÖS RÉSZ

II. Fejezet

Szociálpolitikai Kerekasztal

3. §

(1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, amelynek feladata a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepció véleményezése.

(2) A Szociálpolitikai Kerekasztal létszáma 9 fő, tagjai:

• A Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke,
• A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Szegedi Dr. Waltner Károly Otthon igazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Bölcsődéi igazgatója,
• Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény főigazgatója,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Fogyatékkal Élők és Betegek Érdekvédelmi Szervezeteinek Fóruma képviselője,
• Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Idősügyi Tanácsa képviselője,
• Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-alföldi Régió képviselője,
• Szegedi Ősz Idősotthon intézményvezetője,
• Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

(3) A Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke a Közgyűlés Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottságának elnöke.

(4) A Szociálpolitikai Kerekasztal legalább évente egy alkalommal ülést tart, tagjai határozzák meg működésének rendjét, az üléseket a Szociálpolitikai Kerekasztal elnöke hívja össze.

(5) A Szociálpolitikai Kerekasztal működése során az ügyviteli feladatokat a Polgármesteri Hivatal szociális feladatokat ellátó irodája (továbbiakban: Iroda) látja el.

III. Fejezet

Rendszeres települési támogatás

4. §

A rendszeres települési támogatás fajtái:

a)  lakhatási támogatás,

b)  gyógyszertámogatás.

Lakhatási támogatás

5. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(3)  A lakhatási támogatás havi alapösszege jövedelemkategóriák szerint az alábbi:

                       Egy főre jutó jövedelem                                       Havi alapösszeg

                               37.050,- Ft-ig                                                 4.000,- Ft

                   37.051,- Ft-tól 57.000,- Ft-ig                                        3.000,- Ft

                   57.001,- Ft-tól 71.250,- Ft-ig                                        2.000,- Ft

(4) A lakhatási támogatás alapösszegét havi 1.000,- Ft-tal emelni kell, ha a kérelmező egyedül él, vagy a háztartásban élő személy kiskorú vagy nagykorú és nevelési ellátásra jogosult gyermeket egyedül nevel (ideértve a szülőt, a gyámot és a nevelőszülőt is). A lakhatási támogatás összegét a háztartásban nevelt kiskorú vagy nagykorú és nevelési ellátásra jogosult gyermekenként további 1.000,- Ft-tal meg kell emelni.

(5) A lakhatási támogatásra jogosult személy - amennyiben szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője – a (3)-(4) bekezdés szerinti összegen felül havi 4.000,- Ft-ra jogosult, feltéve, hogy 3 havinál nagyobb mértékű lakbér vagy óvadék hátraléka nem áll fenn, vagy a fennálló hátralékra érvényes részletfizetési megállapodással rendelkezik.

6. §

(1) A lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(2) A lakhatási támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 6 hónapra kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező lakhatási támogatásra való jogosultsága még fennáll, a jogosultság megállapítása iránti kérelem legkorábban a jogosultság lejáratának hónapjában adható be, és a lakhatási támogatást a korábbi jogosultság megszűnését követő hónap első napjától kell megállapítani.

(3) A lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában a következő sorrendben kell biztosítani: a lakbérhez - ha a kérelmező önkormányzati lakás bérlője -, a vízfogyasztás és csatornahasználat díjához, a közös költséghez, a szemétszállítás, valamint a távhő-szolgáltatás díjához. Kivételesen pénzbeli ellátás formájában is biztosítható a lakhatáshoz kapcsolódó egyéb rendszeres költségek enyhítése céljából.

(4) A támogatás kizárólag az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt-hez folyósítható, ha a kérelmező szociális alapon bérbe adott önkormányzati lakás bérlője.

7. §

(1) A természetben nyújtott lakhatási támogatást megállapító határozatnak tartalmaznia kell a szolgáltató nevét, valamint azon fogyasztó és fogyasztási hely azonosítót – közös költség esetén a társasház bankszámlaszámát -, amely alapján a szolgáltató a támogatást a fogyasztó számláján

havonta jóváírja.

(2) A lakhatási támogatást tárgyhónap 30. napjáig kell utalni.

(3) A lakhatási támogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

a)  lakcíme megváltozott,

b)  a felülvizsgálat alapján a támogatásra nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot nem lehetett elvégezni,

c)  elhunyt.

(4)  A lakhatási támogatást a lakcímváltozás, a felülvizsgálat, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával bezárólag kell megszüntetni.

Gyógyszertámogatás

8. §

(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászoruló személyek részére rendszeres gyógyszer kiadásaik viseléséhez havi rendszerességgel nyújtott hozzájárulás.

(2) Gyógyszertámogatásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki a krónikus betegségére tekintettel a járóbeteg-ellátás keretében rendelhető vényköteles gyógyszerek – ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is – költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(3)  Gyógyszertámogatásra jogosult az,

a) akinek közgyógyellátásra való jogosultsága nem került megállapításra, és

b) családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 85.500,- Ft-ot, és

c) gyógyszertár által beárazott, háziorvosa és/vagy kezelőorvosa által kiállított igazolás szerint a kérelem benyújtását megelőző három hónapban a krónikus betegségéhez közvetlenül kapcsolódó vényköteles gyógyszerköltségének havi átlaga (továbbiakban havi rendszeres gyógyszerköltség) meghaladta a 3.000,- Ft-ot.

9. §

(1) A gyógyszertámogatás havi összege a kérelmező igazolt havi rendszeres gyógyszerköltsége 100 forintra felfelé kerekítve, de nem lehet magasabb az alábbi, jövedelemkategóriák szerinti összegeknél:

                       Egy főre jutó jövedelem                            Havi, maximum összegek

                                                                               Egyedülélő                Családban élő

                               57.000,- Ft-ig                            10.000,- Ft                    8.000,- Ft

                   57.001,- Ft-tól 71.250,- Ft-ig                   8.000,- Ft                      5.000,- Ft

                   71.250,- Ft-tól 85.500,- Ft-ig                   6.000,- Ft                      4.000,- Ft.

(2)Az egy családban élő személyek részére gyógyszertámogatás címén folyósított ellátás együttesen havonta nem haladhatja meg a 16.000,- Ft-ot.

(3) Amennyiben a kérelmező gyógyszertámogatásban részesül, vagy közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, a kérelmet legkorábban három hónappal a gyógyszertámogatás vagy közgyógyellátási igazolvány lejáratát megelőzően nyújthatja be.

10. §

(1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtásának hónapjától kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező gyógyszertámogatásban vagy közgyógyellátásban részesült, a jogosultság a lejáratot követő hónaptól állapítható meg.

(2) A gyógyszertámogatást 12 hónapra kell megállapítani és február, április, június, augusztus, október, december hónap (továbbiakban kifizetési hónapok) 30. napjáig két hónapra előre kell folyósítani.

(3) A gyógyszertámogatás postai úton vagy bankszámlára történő átutalással fizethető.

(4) A jogosult 15 napon belül köteles bejelenteni, ha közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították.

(5)  A gyógyszertámogatást meg kell szüntetni, ha a kérelmező

a)  más településre költözött,

b)  alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult,

c)  a felülvizsgálat alapján a támogatásra nem jogosult, vagy a felülvizsgálatot nem lehetett elvégezni,

d)  elhunyt.

(6)  A gyógyszertámogatást annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyre a támogatás már kiutalásra került.

IV. fejezet

Rendkívüli települési támogatás

11. §^[1]

A rendkívüli települési támogatás fajtái:

a)  átmeneti segély,

b)  temetési segély,

c)  rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

d) szülési támogatás,

d)  hátralékcsökkentési támogatás.

Átmeneti segély

12. §

(1) Az átmeneti segély a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére nyújtott egyszeri pénzbeli támogatás.

(2) Kérelemre átmeneti segély állapítható meg:

a)  az egyedül élő személynek, amennyiben havi jövedelme az 57.000,- Ft-ot, illetve a 13. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott esetben a 71.250,- Ft-ot,

b)  a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem a 42.750,- Ft-ot, illetve a 13. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott esetben az 57.000,- Ft-ot nem haladja meg,

és az egyedül élő személy, illetve a családban élő személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

13. §

(1) Rendkívüli élethelyzet különösen

a)  a munkanélküliség,

b)  az egészségi állapot miatt jelentkező váratlan kiadás,

c) a gyermekek ellátásával kapcsolatos megnövekedett kiadások,

d)  a szabadságvesztés büntetésből való szabadulás,

e)  elemi kár következtében a kérelmező lakhatását biztosító ingatlan és ingósága

     megrongálódása.

(2) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra és ugyanazon elemi kárra egy alkalommal állapítható meg.

(3) Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet az (1) bekezdés e) pontja szerint elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 60 napon belül nyújtották be. Egyéb elemi kár esetén a kérelem benyújtásának határideje a káresemény bekövetkeztét követő 60 nap.

14. §

(1) Az átmeneti segélyek összege – a 13. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott eset kivételével – egyedül élő kérelmezőnként, illetve családonként – egy naptári évben legfeljebb 25.000,- Ft lehet.

(2) A 13. § (1) bekezdés e) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártalanítás különbsége.

(3) Az átmeneti segély kifizetése történhet a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

Temetési segély

15. §

(1) A temetési segély a temetés vagy hamvasztás (továbbiakban temetés) költségeihez nyújtott egyszeri pénzbeli hozzájárulás.

(2) Kérelemre temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott (továbbiakban: eltemettető), és a kérelmet a temetést követő 2 hónapon belül terjesztette elő.

(3) Az elhunyt eltemettetéséhez temetési segély csak egy alkalommal állapítható meg.

(4) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 85.500,- Ft-ot nem haladja meg.

(5) A temetési segély összege 30.000,- Ft, melynek kifizetése történhet a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

16. §

(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás az önkormányzat által tárgyév május hónapjában biztosított 5.800,- Ft összegű egyszeri támogatás azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév május 1-jén fennáll.

(2)  A rendkívüli gyermekvédelmi támogatást a szülő, törvényes képviselő részére postai úton kell kifizetni tárgyév május 15-ig.

Szülési támogatás^[2]

16/A. §

(1) A szülőanya a gyermek születésére tekintettel szülési támogatásra jogosult, ha

a) a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel,

b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza,

c) Szeged Megyei Jogú város közigazgatási területén él életvitelszerűen, és

d) a támogatás iránti kérelmét a gyermek születését követő 6 hónapon belül nyújtja be.

(2) Szülési támogatás egy gyermekre tekintettel egy alkalommal állapítható meg.

(3) A szülési támogatás összege gyermekenként 25.000,-Ft, melynek kifizetése történhet a kérelmező által megjelölt lakcímre vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

(4) Amennyiben a szülési támogatásra jogosult anya a támogatás igénybe vételét megelőzően elhalálozott, úgy a szülési támogatást a gyermeket saját háztartásában nevelő, gondozó apa igényelheti, ha az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel.

Hátralékcsökkentési támogatás

17. §

(1) A hátralékcsökkentési támogatás a kérelmező és háztartása lakhatásának megőrzését elősegítő egyszeri természetbeni támogatás.

(2)  Hátralékcsökkentési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek

a) a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona,

b) díjhátraléka legalább 6 havi, melynek összege meghaladja az 60.000,- Ft-ot.

(3) Hátralékcsökkentési támogatás abban az esetben nyújtható, ha a kérelmező önrész befizetését igazolja, melynek összege legalább 20.000,- Ft.

(4)  A hátralékcsökkentési támogatás összege a befizetett önrész kétszerese, de legfeljebb 100.000,- Ft.

(5) A hátralékcsökkentési támogatást a szolgáltató részére kell utalni, a megállapító határozatnak tartalmaznia kell a szolgáltató nevét, valamint azon fogyasztó és fogyasztási hely azonosítót, amely alapján a szolgáltató a támogatást a fogyasztó számláján jóváírja.

(6) A hátralékcsökkentési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak, legfeljebb kétévente egyszer állapítható meg. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

V. Fejezet

Köztemetés

18. §

A Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában szabályozott esetben a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelező jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül benyújtott kérelemre, méltányosságból engedélyezhető

a)  a köztemetés költségének elengedése vagy csökkentése, ha az eltemettetésre köteles személy

aa)     egyedülélő és havi jövedelme a 71.250,- Ft-ot nem éri el, vagy

ab)     családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 57.000,- Ft-ot nem éri el,

b)  a köztemetés költségének részletekben történő törlesztése, ha az eltemettetésre köteles személy

ba)     egyedülélő és havi jövedelme a 85.500,- Ft-ot nem éri el, vagy

bb)    családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 71.250,- Ft-ot nem éri el.

VI. Fejezet

Eljárási rendelkezések

19. §

(1) Települési támogatás iránti kérelem az e célra rendszeresített nyomtatványon postai úton vagy ügyfélszolgálati időben a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatain nyújtható be.

(2)^[3] A kérelemhez a szülési támogatás kivételével csatolni kell jövedelemnyilatkozatot és a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdései szerinti jövedelemigazolásokat, valamint a gyógyszertámogatás a temetési segély és a szülési támogatás kivételével vagyonnyilatkozatot.

(3) A kérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell

a) lakhatási támogatás esetén a fogyasztó és fogyasztási hely azonosítót tartalmazó számlát, vagy a társasház bankszámlaszámát tartalmazó igazolást;

b) gyógyszertámogatás esetén a havi rendszeres gyógyszerköltséget tartalmazó háziorvosi és / vagy kezelőorvosi és gyógyszertári igazolást;

c) temetési segély esetén az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának és a temetési számlának a másolatát;

d) hátralékcsökkentési támogatás esetén a díjhátralék keletkezésének időtartamát és összegét, valamint a fogyasztási hely és fogyasztói azonosítókat tartalmazó szolgáltatói igazolást, valamint az önrész befizetését tartalmazó igazolást.

20. §

(1)  Ahol jövedelemigazolás benyújtására van szükség, a jövedelem

a)  munkaviszonyból származó jövedelem esetén az erre rendszeresített – a béren kívüli juttatásokat is tartalmazó – formanyomtatványon,

b)  álláskeresési támogatás esetén a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással,

c)  nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, illetve egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátás igazoló szelvényével, banki átutalási igazolással, amennyiben az ellátást levonás terheli, a fenti igazolásokon felül a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal,

d)  családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy banki átutalási igazolással, vagy a folyósító szerv igazolásával,

e)  vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, vagy a benyújtott adóbevallás másolatával, az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan havi bontásban könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

f)  ösztöndíj esetén a közép-, ill. felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

g)  egyéb jövedelem esetén az erre rendszeresített formanyomtatványon tett nyilatkozattal igazolható.

(2)   Az e rendeletben szabályozott ellátások esetén a jövedelemszámításnál a Sztv. 10. § (2)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.

21. §

(1)   A tényállás tisztázásához az Iroda a kérelemben megjelölt lakcímen környezettanulmányt végezhet. Környezettanulmány készítése különösen akkor indokolt, ha

a)  a jelenlegi és a korábban benyújtott bármely szociális ellátás iránti kérelmek adattartalma ellentmondásban áll egymással,

b)  a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szerinti adatok eltérnek a kérelemben szereplő adatoktól,

c)  ellátás visszafizetése ügyében méltányossági kérelmet nyújtottak be.

(2) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája intézkedik.

22. §

(1) A települési támogatásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az Irodához bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Sztv. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.

(3) E rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások esetén a jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a támogatás összege megváltozik, az új összeget a bejelentést követő hónaptól kell folyósítani.

(4) A kérelemben valótlan adatok feltüntetése, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét.

(5) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból engedélyezhető

a)  a visszakövetelt összeg elengedése vagy csökkentése, ha a kötelezett személy

ba) egyedülélő és havi jövedelme az 57.000,- Ft-ot nem éri el, vagy

bb)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 42.750,- Ft-ot nem éri el;

b)  részletfizetés, ha a kötelezett személy

aa)  egyedülélő és havi jövedelme a 71.250,- Ft-ot nem éri el, vagy

ab)  családjában az egy főre jutó havi jövedelem az 57.000,- Ft-ot nem éri el.

(6) Lakhatási támogatás, hátralékcsökkentési támogatás esetén az (5) bekezdésben szabályozott jövedelemszámításnál család alatt háztartást kell érteni.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VII. Fejezet

23. §

(1) E rendelet 2016. 05. 01. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

24. §

(1) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatályba lépés előtt megállapított rendszeres települési támogatások és gyermekintézményi térítési díj támogatás esetén a jogosultsági idő végéig a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete 2016. 04. 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Lakhatási támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező, vagy háztartásának tagja a Szeged MJV Önkormányzata Közgyűlésének a települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete (továbbiakban Ttr.) alapján lakhatási támogatásban vagy lakbértámogatásban részesül.

(3) Hátralékcsökkentési támogatás nem állapítható meg, ha a kérelmező, vagy a háztartásában élő személy a Ttr. szerinti hátralékcsökkentési támogatásban, vagy a Szt. 2015. február 28-án hatályos rendelkezései szerinti adósságcsökkentési támogatásban részesül, vagy ezek a támogatások 24 hónapon belül szűntek meg.

25. §

Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 3. sz. melléklet A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei a szociális ágazatban rész helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„A jegyző Közgyűléstől átruházott hatáskörei

Szociális ágazatban

1./ Dönt első fokon a rendszeres települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdése, 7/2016. (IV.20.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdés a) pont)

2./ Dönt első fokon a rendkívüli települési támogatásokkal kapcsolatos ügyekben.

(1993. évi III. törvény 45. § (3)-(5) bekezdései, 7/2016. (IV.20.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdés b) pont)

3./ Dönt első fokon a köztemetés elrendelésével kapcsolatos ügyekben.

(7/2016. (IV.20.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdés c) pont)

4./ Dönt első fokon az ellátások megtérítésével, az összeg követelésével, elengedésével, csökkentésével, részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos ügyekben.

(7/2016. (IV.20.) önkormányzati rendelet 24. § (4) bekezdés)

5./ Dönt, amennyiben az ellátott vagy törvényes képviselője a személyi térítési díj összegét vitatja. (3/2013.(II.27.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdés, és 8. § (3) bekezdés a) pontja)

6./ Dönt a bölcsődében és a köznevelési intézményekben biztosított ellátás igénybevétele kapcsán keletkező díjhátralék méltányosságból történő elengedéséről, csökkentéséről, a részletfizetési kedvezményről. (3/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet 4. § (4) bekezdés)

7./ Dönt a térítési díj hátralék behajtásával, vagy a behajthatatlan hátralék törlésével kapcsolatos ügyekben. (328/2011.(XII.29.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése, 3/2013. (II.27.) önkormányzati rendelet 8. § (3) bekezdés b) pontja).”