Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2017. (VI.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat tulajdonában álló kormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006.(XII.13.) Kgy. rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 06. 28- 2017. 06. 27

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. §

Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. § (11) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„4. § (11) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén a pályázó konkrét lakás megjelölése nélkül nyújthatja be pályázatát. A pályázaton a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el. Amennyiben a (2) bekezdés alapján megpályáztatott lakások közül valamelyiket az érintett pályázó nem fogadja el, azonban vannak olyan pályázók, akik ugyanezen pályázati eljárás keretében érvényes pályázatot adtak be, részükre ezen üres lakás felajánlható az elért pontszámaik nagyságának sorrendjében.”


2. §


A Rendelet 5. § (7) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„5. § (7) Több lakás egyidejű pályáztatása esetén a pályázó konkrét lakás megjelölése nélkül nyújthatja be pályázatát. A pályázaton a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el. Amennyiben az (1) bekezdés alapján megpályáztatott lakások közül valamelyiket az érintett pályázó nem fogadja el, azonban vannak olyan pályázók, akik ugyanezen pályázati eljárás keretében érvényes pályázatot adtak be, részükre ezen üres lakás felajánlható az elért pontszámaik nagyságának sorrendjében.”


3. §


A Rendelet 11. § (1)-(6) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:


„11. § (1) A rendelet 3. sz. melléklet II/1.) pontja szerinti lakás szociális rászorultság alapján


a/ házasságban, élettársi kapcsolatban élő személyek, vagy


b/ házasságban, élettársi kapcsolatban élő, kiskorú gyermeket nevelő, vagy nagykorú gyermekkel együtt költözni kívánó szülők, de a kérelmező(k) és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy


c/ kiskorú gyermekét egyedül nevelő, illetve a nagykorú gyermekkel együtt élő szülő, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy


d/ egyedülálló (egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás), volt intézeti nevelt vagy állami nevelt személy részére kerülhet bérbeadásra.


(2) A bérbeadó kivételes és indokolt esetben –az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, figyelemmel az igénylő gyermekeinek számára –a rendeletben meghatározott lakások helyett más lakás bérbeadásáról is dönthet. Az ilyen jogcímen bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnését követően a lakást a bérbeadást megelőző jogcímen kell újra hasznosítani.


(3) A 3. sz. melléklet II/1.) pontjában meghatározott lakások bérbeadásáról a bérbeadó a 2. sz. mellékletben meghatározott sorolási szempontok alapján dönt. A 3. sz. melléklet II/2.) pontjában meghatározott lakások bérbeadása vonatkozásában a 2. sz. melléklet alkalmazandó a 9. pont kivételével.


(4) A 3 sz. melléklet II/1.) pontjában meghatározott lakás három év határozott időtartamra annak a személynek adható bérbe, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek és a 4. § (3) és (4) bekezdésekben foglalt feltételeknek.

Házastársak, élettársak a kérelmet együttesen nyújthatják be, és a bérbeadáskor történő bérlőtársi jogviszony létesítésének feltétele, hogy a nevezettek a 4. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételeknek külön-külön is megfeleljenek.


(5) A 3. sz. melléklet II/1.) pontjában meghatározott lakásban elhelyezett bérlő esetén a lakásbérleti szerződés lejártát megelőzően benyújtott kérelemre a jogviszony egy-egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a bérlő megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek -ahol az (1) bekezdésnek való megfelelés során figyelmen kívül kell hagyni a bérlőnek a bérbeadás időtartama alatt született gyermekeinek számában bekövetkezett növekedést, amelyet nem kell vizsgálni a (2) bekezdés szerinti elhelyezés esetén sem -, továbbá a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségei tekintetében nincs hátraléka, valamint lakbér és közüzemi díj tartozása, illetve a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett. A bérbeadás időtartama az (1) és (2) bekezdés alapján elhelyezettek esetén sem haladhatja meg a 16 évet.


(6) A 3. sz. melléklet II/2.) pontjában meghatározott lakás szociális rászorultság alapján, csereelhelyezés céljára, annak a (4) bekezdés alapján elhelyezett bérlő részére adható bérbe egy éves határozott időtartamra,


a/  akinek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre  megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy (egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás) esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg,


b/ aki legalább egy éves bérleti szerződéssel rendelkezik,


c/ akinek a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségei tekintetében nincs hátraléka, valamint lakbér és közüzemi díj tartozása,


d/ akinél a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett,


e/ aki a jelenleg bérlőként használt lakás helyreállítását vagy a helyreállítási költségének egy összegben történő megfizetését vállalja.”


4. §


A Rendelet 16. § (1)-(2) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:


„16. § (1) Fiatalok, egyetemi, főiskolai hallgatók garzonházában való elhelyezése a 3. sz. melléklet V. pontjában meghatározott épületekben történhet.


(2) A bérbeadóhoz a 3. sz. melléklet V. 1) pontjában meghatározott fiatalok garzonlakásában történő elhelyezési kérelemmel az fordulhat, aki:


a) közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve szegedi lakóhellyel, vagy legalább 3 év szegedi tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen életvitelszerűen Szegeden lakik és


b) 35 év alatti házassági, élettársi kapcsolatban élő személyek, vagy


c) 35 év alatti házassági, élettársi kapcsolatban élő, kiskorú gyermeket nevelő, vagy nagykorú gyermekkel együtt költözni kívánó szülők, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy


d) 35 év alatti, kiskorú gyermekét egyedül nevelő, illetve a nagykorú gyermekkel együtt élő szülő, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy


e) 35 év alatti egyedülálló személy abban az esetben, ha az üres, bérbe adható lakások száma kétszerese az összes nyilvántartásba vett igénylő számának, továbbá


f) előtakarékosság megfizetését vállalja és


g) aki határozatlan, vagy minimum egy éves határozott idejű munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, és


h) akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) eléri, továbbá


i) aki és a vele jogszerűen együtt költöző személyek az ország területén önálló beköltözhető lakásingatlannal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal, önkormányzati bérlakással nem rendelkeznek, illetve önkormányzati bérlakásban nem bérlőtársak.”


5. §


A Rendelet 17. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„17. § (1) A 3. sz. melléklet V/1.) pontjában meghatározott fiatalok garzonlakásában történő elhelyezés időtartama legfeljebb négy év, melynek lejártával a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállított állapotban köteles visszaadni, elhelyezési igény nélkül. Ha a fiatalok garzonlakásában elhelyezett a négy év lejártakor az elhelyezési feltételeknek megfelel azzal, hogy a 40. életévét még nem töltötte be, a bérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelmére a garzonházi elhelyezés három alkalommal további négy évre meghosszabbítható feltéve, hogy a lakáson lakbér és közüzemi díj hátralék nincs, valamint az előtakarékosságra vonatkozó kötelezettség teljesítésre került, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt bérlői kötelezettségeknek eleget tett.

Az előtakarékosság összege tekintetében a 16. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak. E rendelkezés szabályait a már fennálló bérleti jogviszonyok esetében is alkalmazni kell.”

6. §


A Rendelet 18. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„18. § (1) A 3. sz. melléklet V/2.), és V/3). pontjában meghatározott ifjúsági garzonlakásokban történő elhelyezés iránti pályázatot nyújthat be a bérbeadóhoz az a fiatal, aki:


a) közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve szegedi lakóhellyel, vagy legalább 3 év szegedi tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen életvitelszerűen Szegeden lakik, és


b) 35. életévet nem töltötte be, és


c) igazoltan házas, vagy élettársi kapcsolatban él és


d) aki határozatlan, vagy minimum egy éves határozott idejű munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, továbbá


e) vállalja a (9) bekezdés szerinti lakáscélú előtakarékosság megfizetését,


f) a 4. § (4) bekezdésben foglalt feltételek alapján az elhelyezésből nem kizárt.”


7. §


A Rendelet 18/A. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„18/A. § (1) A 3. sz. melléklet V/2.) pontjában meghatározott egyetemi, főiskolai hallgatók garzonlakásában történő elhelyezésre az az egyetemi, főiskolai hallgató pályázhat, aki:


a) Szegeden felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és


b) igazoltan házas, vagy élettársi kapcsolatban él és


c) 35. életévet nem töltötte be.


d) Szegeden önálló beköltözhető lakásingatlannal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, önkormányzati lakásban nem bérlő, bérlőtárs és nem jogcím nélküli lakáshasználó; Szegeden található önálló beköltözhető lakáson, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadon fennálló tulajdonjoga, vagy önkormányzati bérlakáson fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül nem neki felróható okból szűnt meg, illetve a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem költöztették ki. Lakáscélú devizahitel felmondása következtében megszűnő tulajdonjogra e rendelkezés nem alkalmazható.


e) a pályázó a 4. § (4) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek alapján az elhelyezésből nem kizárt.”


8. §


A Rendelet 20. §-a az alábbi (11)-(13) bekezdésekkel egészül ki:


„20. § (11) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, akinek esetében a szakértői bizottsági komplex minősítése során jogszabályban meghatározottak szerint megállapításra került, hogy megváltozott munkaképességű és ezáltal a jövedelmének csökkenése, valamint kiesése okából lakbér, vagy közüzemi díj hátralék miatt került felmondásra a határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonya, és a fennálló lakbér-, használati díj, közüzemi díjhátralék tekintetében a bérbeadóval, illetve a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást köt, illetve a kérelmező a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett, úgy elhelyezésre kerülhet az általa használt lakásnál kisebb alapterületű, azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú helyreállított vagy helyreállítatlan lakásban. Az elhelyezés feltétele, hogy a bérlő, valamint a vele együtt költöző személyek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfeleljenek. Az elhelyezés egy év határozott időtartamra szól.


(12) A (11) bekezdés szerinti elhelyezés a bérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelemre – amely kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő alól a bérbeadó felmentést adhat – további 1 évvel mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő igazolja, hogy a bérbeadóval, illetve a szolgáltatóval kötött részletfizetési kötelezettségnek eleget tett, továbbá a hosszabbításra irányuló kérelem benyújtásakor a bérlőnek igazolnia kell, hogy az elhelyezés óta lakbér, közüzemi díj tartozása nem keletkezett.


(13) A (11) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért fizet.”


9. §


A Rendelet 21. §-a az alábbi (13)-(14) bekezdésekkel egészül ki:


„21. § (13) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, akinek esetében a szakértői bizottsági komplex minősítése során jogszabályban meghatározottak szerint megállapításra került, hogy megváltozott munkaképességű, és ezáltal a jövedelmének csökkenése, valamint kiesése okából lakbér, vagy közüzemi díj hátralék miatt került felmondásra a határozott időtartamra szóló bérleti jogviszonya, és a fennálló lakbér-, használati díj, közüzemi díjhátralék tekintetében a bérbeadóval, illetve a szolgáltatóval részletfizetési megállapodást köt, helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a kérelmező a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett, úgy elhelyezésre kerülhet az általa használt lakásnál kisebb alapterületű, azonos vagy alacsonyabb komfortfokozatú helyreállított vagy helyreállítatlan lakásban. Az elhelyezés feltétele, hogy a bérlő, valamint a vele együtt költöző személyek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelnek. Az elhelyezés egy év határozott időtartamra szól.


(14) A (13) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért fizet.”


10. §


A Rendelet 23. § (1)-(2) és (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„23. § (1) Bérbeadóhoz a nyugdíjasok házában történő, határozatlan időtartamú elhelyezési kérelemmel az a közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éves szegedi bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Szegeden tartózkodó, nyugellátásra jogosult fordulhat, aki...”


„(2) A nyugdíjasok házában lévő lakásba a bérlő kizárólag házastársát, élettársát fogadhatja be. Az e rendelkezés ellenére történő befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül és a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után.  Házastárs befogadása esetén a befogadás feltétele, hogy a saját jogú nyugellátásban nem részesülő házastárs közjegyzői okiratban vállalja, hogy a bérlő halála esetén a lakást elhelyezési igény nélkül, kiüresítve visszaadja a bérbeadónak, amennyiben saját jogú nyugellátásban a bérlő halálakor sem részesül. Az élettárs befogadása esetén a befogadás feltétele, hogy a saját jogú nyugellátásban nem részesülő élettárs közjegyzői okiratban vállalja, hogy a bérlő halála esetén a lakást elhelyezési igény nélkül, kiüresítve visszaadja a bérbeadónak.”


„(4) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására kizárólag a jogszerűen befogadott házastárs jogosult, feltéve, hogy a házastárs saját jogú nyugellátásban részesül.”


11. §


A Rendelet 25. § (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„25. § (8) A 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért köteles fizetni, kivéve, ha a bérlő megfelel a 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendeletben meghatározott súlyos mozgáskorlátozott fogalmának, mert ebben az esetben szociális lakbért kell fizetnie.”

12. §


A Rendelet 26. § (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„26. § (6) Amennyiben a volt bérlő vállalja az általa fizetendő térítési díj 30 %-ának egy összegben történő megfizetését, a bérbeadó kérelemre a (5) bekezdés alapján fizetendő térítési díj hátralékos összegére –a Ptk. 6:48 § (1) bekezdése szerinti kamattal -legfeljebb 24 havi részletekben történő megfizetését engedélyezheti.”

13. §


A Rendelet 30. § (8)-(9) bekezdései az alábbiak szerint módosulnak:


„30. § (8) Azok a határozott időtartamra elhelyezett bérlők ajánlhatják fel a bérbeadó részére csere céljából az általuk bérelt lakást, akik olyan jogcímen kerültek elhelyezésre, amely esetében ezen rendelet nem tiltja vagy nem szabályozza a bérlő által kezdeményezhető csere lehetőségét.


Ha a fentiekben meghatározott, határozott időtartamra elhelyezett bérlő a lakását a bérbeadó részére csere céljából felajánlja, részére másik lakás akkor adható bérbe, ha azt a jogos lakásigény mértéke indokolja és a bérbeadó a csereelhelyezést indokoltnak tartja feltéve, hogy a bérlő megfelel az elhelyezése alapjául szolgáló jogcímre vonatkozó rendelkezésben foglaltaknak, és nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása, továbbá a csere céljából felajánlott lakás bérleti szerződése közös megegyezéssel megszüntetésre kerül.


(9) A (8) bekezdésben foglalt esetben a csereként bérbe adott lakásra a megszüntetett bérleti szerződés szerint még fennálló időtartamra, legfeljebb öt éves határozott időtartamra köthető bérleti szerződés. A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása során a bérlő csereelhelyezést megelőző, eredeti elhelyezésének alapjául szolgáló jogcímre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.”


14. §


A Rendelet 31. § (5) és (8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„31. § (5) Amennyiben a bérlő vállalja az általa fizetendő térítési díj 15 %-ának egy összegben történő megfizetését, valamint a csereelhelyezésként bérbe adott lakás azonos vagy alacsonyabb, illetve legfeljebb egy komfortfokozattal magasabb komfortfokozatú, és a lakás alapterületének növekedése nem haladja meg a 30 %-ot, a bérbeadó kérelemre a 30. § (1) -(3) és 30. § (6) -(7) bekezdések alapján fizetendő térítési díj hátralékos összegére –a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerinti kamattal -legfeljebb 24 havi részletekben történő megfizetését engedélyezheti.”


„(8) Aki magántulajdonú lakását cseréli önkormányzati tulajdonú bérlakásra, az költségelvű lakbért köteles fizetni.”


15. §


A Rendelet 58. § (8) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul:


„58. § (8) Házasságon kívüli életközösséget bizonyító okirat


a) közjegyzői okiratba foglalt, élettársi kapcsolatot igazoló nyilatkozat”



16. §


A Rendelet 1. sz. melléklet VII. pontjának első és tizenegyedik francia bekezdése, illetve a X. pont első francia bekezdése az alábbiak szerint módosul:


„1. sz. melléklet


VII. Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság


…………….

Előzetesen jóváhagyja az üres lakásra beadott pályázat értékelési szempontjait és dönt a nyertes pályázók részére történő bérbe adásról 5. §, 4. §


……………..

Dönt a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezéséről, az elhelyezés meghosszabbításáról, a kérelem benyújtásának határideje alóli felmentésről 20.§, 21. § (2)-(8) és (10)-(13) bek., 22.§ (1) bek., 22/A.§


X. A vagyonhasznosító szervezet


Lebonyolítja a lakások bérbeadásával kapcsolatos pályázati eljárást, megállapítja a pályázat nyertesét 5. §, 4.§ (2), 55.§”


17. §


A Rendelet 2. sz. mellékletének I. pontja és a II. 2. pontja az alábbiak szerint módosul:


„2. sz. melléklet


I. A szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésével, a komfort nélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezéssel kapcsolatos kérelmek, valamint a 4. § szerinti szociális pályázat értékelésének szempontjai.


I. Szociális helyzet:


Az igénylővel közös háztartásban élő, tankötelezettségét igazoltan teljesítő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató, illetve a szülő gondnoksága alatt álló nagykorú gyermekekre:

Egy gyermek                                                               8 pont

Két gyermek                                                              18 pont

Három vagy több gyermek                                        30 pont


Gyermekét egyedül nevelő                                        10 pont


Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő   6 pont


Tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, fogyatékossági támogatásban részesülő nagykorú személy, vagy megváltozott munkaképességű személy, amennyiben egészségi állapota legfeljebb 50%-os (össz-szervezeti egészségkárosodása legalább 50%-os), vagy munkaképesség csökkenése legalább 67%-os mértékű

6 pont / fő, legfeljebb                                                                                                12 pont


A pályázó vagy házastársa, élettársa állami gondozott, állami nevelt volt                 4 pont


Szegedi bejelentett lakóhely 5 év felett évente 0,5 pont, legfeljebb                         14 pont


II. Jövedelmi helyzet:


Munkaviszony minden ledolgozott öt év után 1 pont, legfeljebb                               5 pont


Nyugdíjas személy esetén                                                                                        5 pont


Jövedelem:


Családban élő személy (/fő):



sávok

alsó összeg

felső összeg

pontszám

1

37 050 Ft

40 500 Ft

19

2

40 501 Ft

43 800 Ft

20

3

43 801 Ft

47 100 Ft

21

4

47 101 Ft

50 400 Ft

22

5

50 401 Ft

53 700 Ft

23

6

53 701 Ft

57 000 Ft

24

7

57 001 Ft

64 800 Ft

25

8

64 801 Ft

72 600 Ft

24

9

72 601 Ft

80 400 Ft

22

10

80 401 Ft

88 200 Ft

20

11

88 201 Ft

96 000 Ft

18

12

96 001 Ft

103 800 Ft

16

13

103 801 Ft

111 600 Ft

13

14

111 601 Ft

119 400 Ft

10

15

119 401 Ft

127 500 Ft

7



Egyedül élő személy:




sávok

alsó összeg

felső összeg

pontszám

1

37 050 Ft

44 500 Ft

13

2

44 501 Ft

51 700 Ft

15

3

51 701 Ft

58 900 Ft

17

4

58 901 Ft

66 100 Ft

19

5

66 101 Ft

73 300 Ft

21

6

73 301 Ft

80 500 Ft

23

7

80 501 Ft

89 400 Ft

25

8

89 401 Ft

98 300 Ft

23

9

98 301 Ft

107 200 Ft

21

10

107 201 Ft

116 100 Ft

19

11

116 101 Ft

125 000 Ft

17

12

125 001 Ft

133 900 Ft

15

13

133 901 Ft

142 800 Ft

13

14

142 801 Ft

151 700 Ft

10

15

151 701 Ft

161 000 Ft

7



Házastársak, élettársak közösen benyújtott kérelme értékelésénél a szegedi bejelentett lakóhely és a munkaviszony esetén a megszerzett pontok felét, legfeljebb az adott feltételnél megadott pontszámot lehet figyelembe venni. Betegségre, fogyatékosságra, megváltozott munkaképességre tekintettel személyenként csak egy szempont alapján lehet pontot kapni.


Pontegyezőség esetén az igénylővel közös háztartásban élő, tankötelezettségét igazoltan teljesítő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató, illetve a szülő gondnoksága alatt álló nagykorú gyermekekre adott pontszám az irányadó. Amennyiben a gyermekekre adott pontszámokat figyelembe véve is pontegyezőség alakul ki, úgy a szociális helyzet szempontjainak maximum ponton felüli pontszáma az irányadó. További pontegyezőség esetén a tartós betegségre, fogyatékosságra kapott pontok, a gyermekét egyedül nevelők, valamint a lakóhelyre adott pontok alapján kell megállapítani a sorrendet. Ezen felüli pontegyezőség esetén sorsolás tartandó.


A jogcím nélküli lakáshasználó esetén a megszerzett pontszám 1/10-ed részét kell a pályázatnál figyelembe venni”


„II. …….

2. házasságban, élettársi kapcsolatban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonat, illetve a házasságon kívüli életközösséget bizonyító közjegyzői okiratba foglalt, élettársi kapcsolatot igazoló nyilatkozat vagy azok másolata.”


18. §


A Rendelet 3. sz. melléklete helyébe az alábbi lép:


„3. sz. melléklet


SZOLGÁLATI LAKÁSOK, SZOCIÁLISAN RÁSZORULTAK ÁTMENETI ELHELYEZÉSÉRE ÉS NYUGDÍJASOK GARZONHÁZÁBAN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSRE, VALAMINT LAKÓÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, AZONNALI ELHELYEZÉST IGÉNYLŐ ESET MIATT ELHELYEZÉSRE, FIATALOK, EGYETEMI, FŐISKOLAI HALLGATÓK GARZONHÁZÁBAN VALÓ ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK:


I. SZOLGÁLATI LAKÁSOK (élsportolók, kulturális intézmények, Szegedi Rendezvény-és Médiaközpont Nonprofit Kft., Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft., Szimfonikus zenekar, oktatási intézmények, Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, Szegedi Óvodák Igazgatósága, egészségügyi intézmények, szociális, gyermekjóléti intézmények, Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény, polgármesteri hivatal)                                                                                                                                                                                                                                                                                                        223 db


II. SZOCIÁLISAN RÁSZORULTAK ÁTMENETI ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK:


1.) Alapelhelyezés (garzonlakás):                                                                                70 db


2.) Csereelhelyezés (jogos lakásigény mértékének megfelelő lakás):                         26 db




III. NYUGDÍJASOK GARZONHÁZÁBAN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK:                                                                                                                                           121 db


IV. LAKÓÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, VALAMINT AZ AZONNALI ELHELYEZÉST IGÉNYLŐ ESET MIATTI ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK                                                                                                 18 db


V. FIATALOK, EGYETEMI, FŐISKOLAI GARZONHÁZBAN VALÓ ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK


1) Székely sor 21. és Kereszttöltés u. 29. szám alatt lévő fiatalok garzonlakásában (alapelhelyezés)


2) Tápai u. 5. szám alatti fiatalok, egyetemi főiskolai hallgatók garzonházában (pályázat)                                                                                                                                                                            41 db


3) Egyéb épületekben (pályázat)                                                                                   13 db


VI. LAKÁS-ÜZLET RENDELTETÉSŰ INGATLANOK

Arany J. u. 12.: -A lépcsőház I. 1.


                          -A lépcsőház I. 2.


                          -A lépcsőház I.3.


                          -B lépcsőház I. 21.


19. §


(1) Jelen Rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve a 4. § szerinti szociális pályázatra vonatkozó rendelkezéseket.


(2) Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet 1. sz. melléklet „Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság I. Hatásköre” 11./ pontja az alábbiak szerint módosul, illetve a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság I. Hatásköre” 45./ és 49./ pontja az alábbiak szerint módosul és kiegészül az alábbi 79./ ponttal:


„11./ Dönt a hatáskörébe tartozó garzonházi, illetőleg intézményi szolgálati lakásban történő elhelyezésről, a csereelhelyezésről, a bérleti jogviszony meghosszabbításáról. (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 24. § (2)-(3), 26. § (7) bekezdés)”


„45./ Dönt a szolgálati jellegű lakásban történő elhelyezésről, a csereelhelyezésről és az elhelyezés meghosszabbításáról, a térítési díj részletfizetésének engedélyezéséről, amennyiben az IKV Zrt-vel kötött Ingatlanhasznosítási szerződés szerint önkormányzati bevétel. [45/2006. (XII. 13.) Kgy. Rendelet 24. § (2)-(3), 26. § (6)-(7) bekezdés]”


„49./ Dönt a jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezéséről, az elhelyezés meghosszabbításáról és a kérelem benyújtásának határideje alóli felmentésről. (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 20. § és 21. § (2)-(8) és (10)-(13) bekezdések, illetve a 22. § (1) bekezdés, 22/A. §, 1. sz. melléklet)”


„79./ Dönt üres lakás pályáztatásáról (45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet 4. § (1) bekezdés, 41. § (1) bekezdés és 42. § (4) bekezdés, 1. sz. melléklet)”