Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §

(1) A rendelet célja Szeged Megyei Jogú Város épített környezetének alakítása, illetve építészeti örökségének védelme szempontjából a Szeged Megyei Jogú Város Településkép védelméről szóló rendelete (a továbbiakban: településképi rendelet) szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt építészeti- műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának biztosítása, a vonatkozó jogszabályok és a településképi követelmények érvényre juttatása elősegítve ezzel a településkép, az építészeti és környezeti vizuális minőség esztétikus, harmonikus alakítását.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a településképi rendeletben tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt építészeti- műszaki tervekre, illetve a tervek készítőire.

(3) A településrendezési és az építészeti- műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

2. Helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozása

2. §

A Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a jogszabály előírásai szerint építési engedélyhez kötött és más tervtanács hatáskörébe nem utalt, az Önkormányzat településképi rendelete szerint tervtanácsi véleményre alapozott településképi véleményezési eljárásra kijelölt építmények építészeti-műszaki terveinek előzetes véleményezésére, valamint az 1. § (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében helyi építészeti-műszaki tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet.

3. A Tervtanács feladata

3. §

A Tervtanács szakmai véleményt fogalmaz meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésében meghatározott településképi véleményezési eljáráshoz a város polgármestere számára.

4. A Tervtanács összetétele

4. §

(1) A Tervtanács elnöke az önkormányzati főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti.

(2) A Tervtanács tagjainak száma – az elnököt is ide számítva – minimum 20 fő.

(3) Az elnök akadályoztatása esetén a Tervtanács ülését az általa megbízott tervtanácsi tag, mint eseti elnök vezeti le.

(4) A tervtanácsi tagok megbízása négy évre szól, amely meghosszabbítható.

(5) Amennyiben a megbízást kizáró körülmény a megbízást követően merül fel, az elnök a megbízást visszavonja.

(6) Az elnök a bírálatra bocsátott építészeti-műszaki dokumentációk tárgyalásához a Tervtanács megalapozottabb vélemény-nyilvánítása érdekében, szükség esetén 1-2 fő szakbírálót kérhet fel. Szakbírálónak tervtanácsi tag is felkérhető.

(7) A szakbírálóra a Tervtanács tagjára vonatkozó Korm. rendeletben meghatározott szakmai feltételek az irányadók.

(8) A szakbíráló feladata a Tervtanácsra benyújtott tervdokumentáció írásos bírálatának elkészítése, melyre legfeljebb 5 munkanapot kell biztosítani.

5. Összeférhetetlenségi szabályok

5. §

(1) Szakbírálóként, elnökként, tagként nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban a tárgyalandó tervdokumentáció tervezője, valamint annak

a) hozzátartozója,

b) a tervdokumentáció benyújtását megelőző egy éven belül szerzői jogi védelem alá eső alkotás tekintetében szerzőtársa, munkatársa, társtervezője, vagy ágazati tervezője,

c) munkatársa, illetve gazdasági társaságban tulajdonostársa, a tulajdonában álló gazdasági társaságnak alkalmazottja vagy aki azzal megbízási jogviszonyban áll, illetve

d) tulajdonában lévő gazdasági társaság alkalmazásában vagy azzal megbízási jogviszonyban álló tervező.

(2) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint szakbírálóként az a személy, aki

a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig,

b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.

(3) A Tervtanácsban nem vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(4) A szakbíráló, a tag a Tervtanács elnökének haladéktalanul, de legkésőbb az ok felmerülésétől számított 3 napon belül köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Az összeférhetetlenségi okot az összeférhetetlenségi okról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon, de legkésőbb a tervtanácsi eljárás megindulásától számított hat hónapon belül a tervtanácsi tárgyaláson részt vevő, valamint a tervtanácsi véleménnyel érintett személy is bejelentheti.

(5) Az összeférhetetlenség elbírálásának részletes szabályairól a Tervtanács ügyrendje rendelkezik.

6. A Tervtanács működési feltételei és eljárási szabályai

6. §

(1) A Tervtanács szükség szerinti gyakorisággal ülésezik.

(2) A Tervtanács ülését az elnök hívja össze és vezeti. A Tervtanács ülésének összehívására és vezetésére vonatkozó részletes szabályokat a Tervtanács ügyrendje határozza meg.

(3) A Tervtanács ülése nyilvános. A Tervtanács kivételes esetben, a kérelmező településképi véleményezési eljárásra irányuló kérelmében előadott indokolt kérelmére zárt ülés tartásáról rendelkezhet.

(4) A Tervtanács akkor határozatképes, ha az ülésen a Tervtanácsi ülésre meghívott tagok több, mint fele - az elnököt is ide számítva – jelen van.

(5) A Tervtanács szakmai véleményét egyszerű többséggel alakítja ki. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6) A Tervtanács ülésein tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottak:

a) a városkép védelmében, a városfejlesztésben, a városüzemeltetésben és a környezetvédelemben illetékes közgyűlési bizottság által delegált tag,

b) a Polgármesteri Hivatal városfejlesztéssel érintett irodájának képviselője,

c) a Polgármesteri Hivatal építéshatósági ügyekkel érintett irodájának képviselője,

d) a Polgármesteri Hivatal városüzemeltetéssel érintett irodájának képviselője,

e) érintettség esetén a járási hivatal építéshatósági ügyekben illetékes irodájának képviselője,

f) állami főépítész,

g) megyei főépítész,

h) a területileg illetékes önkormányzati képviselő,

i) védett terület vagy objektum esetén a szakterületileg illetékes szerv/szervek képviselője.

(7) A szakbíráló a tervtanácsi ülésen tanácskozási joggal részt vehet.

(8) A szakbírálónak a szakbírálatot legkésőbb az ülés előtt 2 munkanappal el kell juttatnia az elnökhöz és a tervezőhöz. A szakbírálat a tervtanácsi ülésen ismertetésre kerül.

(9) Az ülésre meg kell hívni a felelős tervezőt, aki az elnök által megadott időkeretben a tervet ismertetheti, a szakbírálathoz hozzászólhat, és az esetleges kérdésekre válaszolhat.

(10) Esetenként a Tervtanács helyszíni szemlével egybekötött ülést is tarthat.

(11) A Tervtanács szakmai véleményét a Korm. rendeletben és településképi rendeletben meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.

7. §

(1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.

(2) A Tervtanács tagját mindazon tervtanácsi ülés után, amelyen részt vett, továbbá a szakbírálót a megbízásának teljesítésekor szakértői díj illeti meg. A szakértői díj összegét, kifizetésének rendjét a Tervtanács ügyrendje határozza meg.

(3) A Tervtanács működési költségeit, a tagok és a szakbírálók szakértői díját az Önkormányzat a tárgyévi költségvetésében biztosítja.

8. §

(1) A Tervtanács munkájának szervezését, valamint a munkával kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerinti illetékes szervezete látja el.

(2) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, amelyet a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Tervtanács fogad el.

Záró rendelkezések

9. §

(1) Jelen rendelet 2017. október 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő településképi véleményezési eljárásokban is alkalmazni kell.