Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) A Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről szóló 35/2009. (XI. 11.) Kgy. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 8. melléklet 3.2.4.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.2.4.1.1. Lehetőség szerint kézi vagy kisgépi aratást kell alkalmazni. Az aratás időpontja: november 1. és március 15. között lehet. A levágott nádat el kell szállítani. Adott évben a nádas legfeljebb 80 %-a aratható.”

(2) A Rendelet 9. melléklet 3.3.1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.3.1.1. Terület és földhasználat:

3.3.1.1.1. Intenzív területhasználattal és zajkibocsátással nem járó közösségi- és tömegsportrendezvények, sportversenyek és ökoturizmus célú rendezvények megtartásához - létszámtól függetlenül - a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

3.3.1.1.2. A védett víztározók partvonalán a természetközeli állapotot meg kell őrizni, továbbá törekedni kell arra, hogy a partvonalat érintő rehabilitációs, karbantartási, fejlesztési munkálatokat (haváriahelyzet elhárítása kivételével) a mocsári teknős szaporodási és vermelési időszakán (október 15. és július 15. között) kívül végezzék. Revitalizációs/rehabilitációs beavatkozás nem járhat a parti növényzet teljes kiirtásával.

3.3.1.1.3. A vízterületen horgász-stégek nem létesíthetők. A horgászat során biztosítani kell a természet védelméhez fűződő érdekek érvényesülését, a fenntartható használatot, ami a vadon élő vadászható, halászható, horgászható vad- és halfajok biológiai sokféleségre alapozott fenntartását jelenti. Az előző feltételek teljesülésével a horgászatra irányuló, a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi hatóság engedélye nem szükséges.

3.3.1.1.4. A védelemmel érintett különleges intézményi terület és különleges beépítésre nem szánt intézményterület besorolású területeken agresszíven nem terjedő fajokkal fatelepítés a természet védelméről szóló törvény szerinti természetvédelmi engedély beszerzése nélkül végezhető. A terület szegélyén az adottságok figyelembevételével a tájképi értéket gazdagító és a mikroklímát is kedvezően befolyásoló teljes fásítást kell kialakítani. Előnyben kell részesíteni a nagytáj honos cserje- és fafajait. A területen található tájidegen invazív növényfajok eltávolítása szükséges.

3.3.1.1.5. A védelemmel érintett különleges intézményi terület és különleges beépítésre nem szánt intézményterület besorolású területeken a helyi építési szabályzat szerinti közcélú épületek, építmények elhelyezhetők, kerítés létesíthető, a terület feltölthető a közfunkció növelése érdekében, az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól.

3.3.1.1.6. A védett területen átvezető földút folytonos szemmegoszlású zúzottkő alappal - FZKA burkolattal történő stabilizálása megengedett, amennyiben az a meglévő nyomvonalon történik, valamint a fejlesztéssel egyidejűleg a közvetlen mellette délnyugati irányban található rontott terület rehabilitációja megtörténik. Az élőhely gyorsabb rehabilitációja érdekében szükséges az alföldi sztyepprét-maradvány élőhely szénájából származó propagulumok területen való szétterítése, felülvetése, a terület rendszeres kaszálása. Az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott építési korlátozás alól.

3.3.1.1.7. Víztestet érintő a tározó leeresztésével járó rekonstrukciós, fejlesztési munkálatok esetén gondoskodni kell a halak és védett állatok mentéséről. A halállomány lehalászása, vagy tározótérben halágyak készítése szükséges, illetve halászati joggal rendelkező szervezettel egyeztetett módon történhet a mentés a tározó leeresztése előtt. Az előző feltételek teljesülése mentesít a természet védelméről szóló törvényben szabályozott korlátozás alól.”

(3) A Rendelet 9. melléklet 3.3.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3.3.2.1. Nádas művelésű ágú területek kezelése:

Óvni kell a terület nádas foltjait, kívánatos a nád rendszeres vágása, égetés csak kivételesen indokolt esetben engedhető meg.”

(4) A Rendelet 9. melléklet 3.4. pontja kiegészül az alábbi 3.4.2. ponttal:

„3.4.2. A terület védett természeti értékei:

Védett növényfajok:

érdes csűdfű (Astragalus asper)

Védett állatfajok:

éti csiga (Helix pomatia), nádi állaspók (Tertragnatha striata), díszes légivadász (Coenagrion ornatum), kisasszony-szitakötő (Calopteryx virgo), mocsári szitakötő (Libellula fulva), réti rabló (Lestes dryas), kis tűzlepke (Lycaena thersamon), kis színjátszólepke (Apatura ilia), nappali pávaszem (Inachis io), atalanta lepke (Vanessa atalanta), fecskefarkú lepke (Papilio machaon), kardoslepke (Iphiclides podalirius), réti csík (Misgurnus fossilis), pettyes gőte (Triturus vulgaris), vöröshasú unka (Bombina bombina), kecskebéka (Rana esculenta), tavi béka (Rana ridibunda), kis tavibéka (Rana lessonae), zöld levelibéka (Hyla arborea), zöld varangy (Bufo viridis), mocsári teknős (Emys orbicularis), vízisikló (Natrix natrix), kockás sikló (Natrix tessellata), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus), vízityúk (Gallinula chloropus), mezei pacsirta (Alauda arvensis), mezei poszáta (Sylvia communis), nádi sármány (Emberiza schoeniclus), nádi tücsökmadár (Locustella luscinioides) búbos pacsirta (Galerida cristata), sárga billegető (Motacilla flava), füsti fecske (Hirundo rustica), kakukk (Cuculus canorus), fülemüle (Luscinia megarhynchos), házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros), jégmadár (Alcedo atthis), nádirigó (Acrocephalus arundinaceus), feketerigó (Turdus merula), mezei veréb (Passer montanus), cigánycsuk (Saxicola torquatus)”

 Záró rendelkezések

2. §

Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.