Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68.§ (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23.§ (2) bekezdés h) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62.§-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

A rendelet hatálya

1.§

(1) A rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára, költségvetési szerveire, kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságaira, valamint a támogatásban részesített természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében csak az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti.

(3) A többségi tulajdonú önkormányzati társaságokra a rendelet az 5. §-ban foglaltak szerint terjed ki.

II.

Önkormányzati gazdálkodás

Általános rendelkezések

2.§

(1) A kiadási célhoz kötött állami támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást/pénzeszközt az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) szerint a bevételi és kiadási előirányzatokon, valamint az ezekhez kötődő teljesítéseket a könyvelési nyilvántartásokban haladéktalanul át kell vezetni.

A felhasználási kötöttség nélküli állami támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást/pénzeszközt az Áhsz. szerint a bevételi előirányzatokon haladéktalanul át kell vezetni, és a pénzeszközt általános tartalékra kell könyvelni.

Jelen bekezdés szerinti előirányzat módosítást a Közgyűlés utólagos tájékoztatásával egyidejűleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

(2)  Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 43/A. §-a alapján a polgármester jogosult

a) önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó működési-, felhalmozási és felújítási kiadások előirányzatainak Jogcímen belül átcsoportosításra,

b) bármelyik előirányzat javára az Általános tartalék, a Pályázati céltartalék új fejlesztésekhez, a Közbeszerzések és műszaki többletköltségek tartaléka, a Lezárult beruházások, garanciális javítások céltartaléka és egyéb feladatok, a Korábban eldöntött fejlesztések beruházási tartaléka, a 2020-as programindítások előkészülete előirányzatokról átcsoportosítani, valamint

c)  előirányzati soron belül rovatok közti átcsoportosításra.

Jelen bekezdés szerinti előirányzat módosítást a Közgyűlés utólagos tájékoztatásával egyidejűleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

(3) A fordított adózás alá eső ügyletekre vonatkozó szerződések megkötésekor a szerződő feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá eső jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá eső általános forgalmi adót a termék megrendelője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője vallja be és fizeti meg az állam részére.

(4) Az önkormányzat működési kiadási előirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére, a beruházási és felújítási munka – beleértve az alapok terhére elszámolható beruházási és felújítási munkát, de ide nem értve az importból származó gép, műszer beszerzést – tervezésére, kivitelezésére, fejlesztésre vonatkozó szerződéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított legalább 15 nap, 1 millió Ft összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. A 100%-os önkormányzati tulajdonban levő gazdasági társaságok által kibocsátott számlák, szerződések esetében a fizetési határidő értékhatártól függetlenül legalább 15 nap.

A polgármester egyedi elbírálás alapján az önkormányzat érdekének figyelembe vételével engedélyezheti a számla kifizetésének határidő előtti teljesítését,

b) közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződések esetén a hatályos közbeszerzési törvény szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése,

          c) a tényleges megvalósításnak megfelelő pénzeszköz átadás ütemezését,

d) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét

e) a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezett a tényleges teljesítés időpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidőt megelőző 15 napon belül, előteljesítés esetén a 30 napnál hosszabb teljesítési határidő esetén a várható teljesítést megelőző 15 nappal,

          f) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség előírását

          g) nettó összeget + ÁFA megjelölést,

          h) a szerződő partner bankszámla számát, adószámát vagy adóazonosító jelét.

(5) A (4) bekezdés szerinti visszterhes szerződések megkötése előtt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjai szerinti szervezetektől, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdésére, szükséges az átláthatósági nyilatkozat bekérése.

(6) A (4) bekezdésben foglaltakon túli egyéb szerződési feltételek megkötésében a polgármester jogosult dönteni.

(7) A megkötött szerződések vonatkozásában az ellenérték megfizetése 300 ezer forint összeget meghaladóan készpénz átadásával nem teljesíthető. Az egy szerződéshez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.

(8) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet szerinti mérleg A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök mérlegfőcsoport I., II. eszközcsoportjában, illetve a B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök mérlegfőcsoport I. eszközcsoportjában kimutatott eszközöket, továbbá a 2014. év előtt aktivált kisértékű, mérlegben nem szereplő eszközöket három évente fizikailag, mennyiség felvétellel kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével, használatával megbízott cégek a leltározásban rájuk vonatkozó határidőket kötelesek betartani. A határidőn túli leltározás esetén – amennyiben a vagyonkezelő, üzemeltető, használó számára a költségvetési rendeletben támogatás került megállapításra – a támogatás kiutalása felfüggeszthető a leltározás befejezéséig.

A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon leltározásának gyakoriságáról - figyelemmel a jogszabályi keretekre - az egyedileg megkötött vagyonkezelési szerződések rendelkeznek.

(9) Az egyes önkormányzati előirányzatokból politikai jellegű tevékenységek, rendezvények, szervezetek, pártok nem támogathatók.

(10) E rendeletben külön nem szabályozott előirányzatok felhasználásáról – a kötelezettségvállalás mértékétől függően

a) 10 millió Ft értékhatárig a polgármester,

b) 10 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés dönt,

kivéve azoknál az előirányzatoknál,

da) amelyek egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra nevesítetten állnak rendelkezésre a költségvetésben, vagy

db) beruházásra vonatkozó forrásfelhasználási jóváhagyással rendelkezik, vagy

dc) megelőző években jóváhagyott beruházási engedélyokirat keretei között megkötésre kerülő szerződésekre nevesítetten állnak rendelkezésre a költségvetésben, vagy

dd) ha a megelőző években jóváhagyott beruházási engedélyokiratból vagy beszerzési összesítő okiratból egyértelműen azonosítható, hogy az adott projekt adott feladatára (pl. műszaki ellenőrzés) egyetlen kötelezettségvállalás/szerződés kerül megkötésre legfeljebb a jóváhagyott beruházási engedélyokiratban az adott feladatra jóváhagyott összegben,

melyekre vonatkozóan összeghatárra tekintet nélkül a polgármester jogosult kötelezettségvállalásra és a szerződés megkötésére.

(11) A tárgyévi költségvetési előirányzatok tartalmazzák az áthúzódó, azaz az előző évi előirányzat terhére vállalt, de tárgyévben kifizetésre kerülő összegeket is.

(12) Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történő átvételéről – (13) bekezdésben foglaltak kivételével – 

a) a polgármester dönt

aa) amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre kerül és az nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást

ab) amennyiben a nem kötött felhasználású pénzeszköz átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent.

b) amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent

ba) 1 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatárig a polgármester

bb) 1 millió Ft felett – 50 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

bc) 50 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(13) Alapítványi forrás átvételéről és átadásáról (forrás alatt értve pénzeszközt és tárgyi eszközt is) a Közgyűlés dönt.

(14) Államháztartáson kívülre forrás önkormányzat által történő átadása kizárólag költségvetési előirányzat rendelkezésre állása esetén lehetséges. Jelen rendeletben nevesített és nem nevesített költségvetési előirányzatokból, illetve a rendeletben szabályozott keretek terhére történő kifizetésekről a rendeletben meghatározott hatáskörrel rendelkező jogosult dönteni.

(15) Önerős pályázaton való indulásról, valamint az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó működési, felhalmozási, felújítási kiadások előirányzataiból biztosítandó pályázati önerő biztosításáról pályázatonként:

a) 10 millió Ft várható önerő értékhatárig a polgármester,

b) 10 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerő értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

dönt azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja,

c) 250 millió Ft fölött Közgyűlés dönt.

(16) Nevesített keretből, illetve alapból biztosítandó pályázati önerő biztososításához, a pályázat benyújtásáról a keret, illetve alap felhasználására hatáskörrel rendelkező döntéshozó dönt a két Közgyűlési ülés közötti időszakban azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

(17) Két közgyűlési ülés közötti időszakban a közgyűlési vagy bizottsági határozaton alapuló Városüzemeltetési feladatok felhalmozási-, felújítási- valamint az alapok előirányzati sorokból megvalósuló feladatok közbeszerzési, beszerzési eljárásának eredményes lezáráshoz szükséges többletköltség kötelezettségvállalására a polgármester jogosult az eljárás rendeleti előirányzatának szabad mértékéig azzal, hogy a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja hatáskörtől függően a bizottságot vagy a Közgyűlést.

(18) Az önkormányzat és intézményei foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáról és a vagyonbiztosításról az önkormányzat központilag gondoskodik.

(19) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése alá tartozó jogalany „de minimis” támogatás hatálya alá tartozó pályázat beadása előtt a pályázatban megjelölt támogatásról a Városüzemeltetési és a Közgazdasági Irodát írásban értesíti. A „de minimis” támogatás alá tartozó pályázat beadását a polgármester hagyja jóvá.

3.§

(1) Határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén, amennyiben az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 45/2006. (XII. 13.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) 52. § bekezdésében megjelölt feltételek fennállnak 2019. évben a pénzbeni térítés mértéke a Lakásrendelet 52. § bekezdéseiben meghatározott összeg.

(2) Ha az önkormányzati lakást a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával részben vagy egészben saját költségén alakította ki, a bérbeadó és a bérlő az (1) bekezdésben foglalt térítési díjtól megállapodással eltérhetnek. A megállapodásban foglalt térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított térítési díj kétszeresét és a bérlő által a lakás kialakítására fordított költséget. A megállapodást a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá 10 millió forint értékhatárig. 10 millió forint értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

(3) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatának előírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2019. évben beszerzésenként meghaladja:

a) árubeszerzés esetén a nettó 10 millió Ft-ot,

b) szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 10 millió Ft-ot

c)^[1] építési beruházás esetén a nettó 35 millió Ft-ot

kivéve az azonnali beavatkozást igénylő intervenciós alapból finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, működésképtelenség, illetve további károk keletkezésének elhárításáról van szó.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzatot megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, továbbá követelésről való lemondásról, engedményezésről, a végrehajtási eljárásba való be vagy be nem kapcsolódásról, végrehajtás felfüggeszthetőségéről, végrehajtás során részletfizetés engedélyezhetőségéről esetenként

a) 10 millió Ft összeghatárig (beleértve a költségvetési törvényben meghatározott értékhatár alatti, kis összegű követeléseket) a polgármester

b) 10 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés

dönt – feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

(5) Önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet:

a) a kérelmet elutasító,

b) a kérelemnek részben helyt adó,

c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,

e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő,

f) a kérelemnek helyt adó.

(6) Az (5) bekezdés c), d) pont szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg az öt évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé. Kérelem alatt a fizetésre kötelezett fél kérelmét vagy az illetékes szakiroda kezdeményezését kell érteni.

Támogatások, pénzeszközátadás

4. §

(1)  A költségvetési előirányzatokból önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, alapítvány és közalapítvány részére támogatás, pénzeszközátadás Közgyűlési döntést követően adható. Támogatás alapítványnak csak rendezvények, programok megvalósítására adható.

(2) Pénzeszközátadás közgyűlési, bizottsági vagy polgármesteri döntés, illetve jogszabály alapján írásbeli megállapodással, támogatási szerződéssel történhet, kivéve a SZMJV Önkormányzata legalább többségi tulajdonú társaságai részére nyújtott ütemterv szerinti rendszeres támogatásokat.

(3) Természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére megállapított, a folyamatos működést szolgáló támogatás kiutalása a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – ha a megállapodás, támogatási szerződés, Közgyűlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az 500 eFt vagy ezt meghaladó értékű támogatás esetén havi egyenlő részletekben a tárgyhó 10-ig, míg a 300 eFt-ot meghaladó, de 500 eFt-ot el nem érő működési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig történik. Indokolt esetben a 300-500 eFt-ig terjedő összegű támogatás egy összegben is kiutalható, melyről a támogató jogosult dönteni. A 300 eFt-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Ha ugyanazon szerv vagy személy részére az adott évben újabb támogatás kerül megállapításra, annak értékhatárát támogatásonként külön-külön kell elbírálni.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a nemzetiségi székház üzemeltetésére a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulásának biztosított előirányzat folyósítása az alábbi ütemezés szerint történik:

a) a költségvetési rendelet elfogadásáig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet szabályai szerint,

b) a költségvetési rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül az éves támogatás első félévi arányosított részének a) pontban foglaltak feletti része,

c) július 15. napján az éves támogatás második félévi arányosított része.

(5) A pályázatok befogadása és a támogatások megállapítása során az összeférhetetlenség, illetve az érintettség vizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint el kell végezni.

A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti érintettség esetén a polgármester dönt.

(6) Az időponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezéséről megállapodásban vagy támogatási szerződésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési időpontjához kell igazodnia.

(7) A támogatás kiutalása előtt a támogatott szerv, illetve személy – részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, önkormányzati költségvetési szervek, egyházi szervezetek és intézményei kivételével – köteles igazolni, hogy köztartozásait (NAV és - székhelye szerinti, és amennyiben van szegedi telephelye úgy, szegedi is - helyi adó) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött. A több részletben történő támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az első részlet kiutalása előtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak, azonban a támogatást nyújtó a támogatás soron következő részletének kiutalását megelőzően új, aktuális igazolásokat is bekérhet. Végrehajtás vagy felszámolás alatt álló szerv nem kaphat támogatást. Támogatásra jogosult szerv a kiutalás előtt köteles cégkivonattal vagy büntetőjogi felelősséggel járó nyilatkozatával igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás indítva vele szemben.

(8) A (7) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 eFt-ot nem haladja meg.

(9) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó bírósági bejegyzéssel vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani.

(10)^[2] A támogatott – a művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek, a beruházási/felújítási jellegű munkákra vonatkozó támogatások, a (12) bekezdésben, az 5. § (8) bekezdésben, valamint a 9. § (20) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-ig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról. A művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek a támogatott tevékenységről szakmai beszámolót nyújtanak be január 31-ig, amelyet az ágazatilag illetékes szakiroda köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményéről az ágazatilag illetékes szakiroda szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. A beruházási/felújítási jellegű munkákra vonatkozó támogatás felhasználásáról a támogatott legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig köteles elszámolni.

(11) Az elszámolási határidőt indokolt esetben, a támogatás folyósításának évében benyújtott írásbeli kérelemre a támogatást megállapító szerv vagy személy a következő év március 31-ig meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a támogatott kérelmére a Közgyűlés egy alkalommal további határidő módosítást engedélyezhet.

(12) A nemzetiségi önkormányzatok a részükre juttatott működési támogatással nem kötelesek elszámolni.

(13) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. Amennyiben a támogatott a megállapodásban megjelölt határidőre elszámol és a célra fel nem használt összeget visszafizeti, részére újabb támogatás állapítható meg.

(14) Az az önkormányzati támogatásban részesített természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek az Önkormányzat felé lejárt tartozása van, köteles tűrni, hogy a lejárt tartozás mértékével megegyező mértékű még ki nem utalt támogatási összeget visszatartsa az Önkormányzat egészen addig, amíg a lejárt tartozását ki nem egyenlíti. Ez esetben az Önkormányzat késedelme a megfizetésig nem áll be.

(15) A támogatásban részesített szervezet – melyre az önkormányzat belső ellenőreinek hatásköre kiterjed – működési támogatása kifizetésének felfüggesztését vonja maga után, ha a belső ellenőrök munkáját a szervezet akadályozza, vagy lehetetlenné teszi. A felfüggesztés a belső ellenőr nyilatkozata szerinti akadályoztatás megszűnéséig áll fenn.

(16) Az a támogatásban részesített jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely bármely jogszabályi vagy önkormányzati tulajdonosi adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy nem az előírt formában tesz eleget, annak támogatása az adatszolgáltatásig felfüggesztésre kerül.

(17) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatási szerződés keretében megvalósuló nyilvános rendezvények esetén a támogatási szerződésben rögzítésre kell, hogy kerüljön, hogy a támogatott köteles az önkormányzati forrásból megvalósuló programok esetén a programokra vonatkozó információkat a Szegedi Programok nyílt adatbázisban rögzíteni.

(18) Önkormányzati forrásból „de minimisnek” minősülő támogatások nyújtása esetén a támogatási szerződés tervezetet/pályázati kiírás tervezetet az előkészítő szakirodának be kell jelentenie a Támogatásokat Vizsgáló Irodának.

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb rendelkezések

5.§

(1) A többségi, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok politikai jellegű tevékenységeket, rendezvényeket, szervezeteket, pártokat nem támogathatnak.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetőinek külföldi kiküldetését (hely, idő, költség megjelöléssel) előzetesen a polgármester engedélyezi. Ha a gazdasági társaság vezetője előzetes engedély nélkül vett részt külföldi kiküldetésben, akkor a kiküldetéssel kapcsolatban keletkezett valamennyi költséget köteles 8 napon belül egy összegben megtéríteni a gazdasági társaságnak.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetői prémiumfeladatainak meghatározására a társaság üzleti tervének elfogadását követően a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság jogosult. A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezetői részére történő prémiumelőleg kifizetéséről szóló döntésre a társaságok I-III. negyedéves beszámolójának elfogadását követően, valamint az éves prémiumfeladataik értékelésére a társaság éves beszámolójának elfogadását követően a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság jogosult.

(4) A többségi, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság az ellene indított, valamint a társaság által indított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményről, szabálytalanságról (jelentős károkozás, bűncselekmény gyanúja, közvetlen élet- és balesetveszély, katasztrófa-helyzet, működésképtelenség, stb.) a lehető legrövidebb időn belül köteles a Városüzemeltetési irodát értesíteni.

(5) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében a 2019. évi bruttó cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2018. évi mértéket.

(6) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok folyamatos működéséhez szükséges támogatások ütemezésére az érintett gazdasági társaság ütemtervet készít, amelyet – ideértve az esetleges ütemterv-módosításokat is – az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester hagy jóvá. A támogatások kiutalásánál a jóváhagyott ütemtervben rögzítettek szerint kell eljárni.

(7) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok folyamatos működéséhez biztosított támogatások csak az önkormányzattal kötött szerződésben/ alapító okiratban/ társasági szerződésben meghatározott, kötelezően ellátandó tevékenységükre fordítható.

(8) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az önkormányzat által nyújtott rendszeres támogatás felhasználásáról az éves beszámolója keretében köteles elszámolni az ágazatilag illetékes szakiroda részére.

Finanszírozási célú és egyéb pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatáskörök

6.§

(1) Az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezető banknál történő betétlekötését és magyar állampapír vásárlást a polgármester engedélyezi.

(2) A Közgyűlés által meghatározott célra jóváhagyott kötvénykibocsátás egyéb feltételeiben való megállapodásra – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság és a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményezését követően – a polgármester jogosult.

(3) A polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására összesen 1.700 millió Ft rövidlejáratú hitelkeret igénybevételére szerződést köthet az átmeneti likviditási problémák kezelésére.

(4) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, kezesség- és garanciavállalások a Közgyűlés előzetes elhatározását követően és a kormány előzetes engedélyével köthetőek, kivéve a Stabilitási tv. 10. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

(5) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyletei a kormány előzetes engedélyével köthetőek a Stabilitási tv. 10/E. § és SZMJV Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) 21. § (3)-(4) bekezdésének figyelembe vételével.

(6) A jóváhagyott és megkötött hitelszerződés-keretek és kötvénykeretek devizanemének megváltoztatásáról – ideértve a tőzsdén kívüli származékos, határidős ügyleteket is – a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének ismeretében, a pénzintézet ajánlatának mérlegelésével a polgármester dönt.

Működési kiadások

Speciális keretek

Keretek felhasználása, elszámolható kiadások

7. §

Választókörzeti keret

(1) A Választókörzeti keret körzetenkénti keretösszegét a polgármester javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság állapítja meg.

(2) A Választókörzeti keret felhasználásának részletes szabályaira a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagy jóvá.

(3) A keret felhasználásáról az illetékes képviselő(k) javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(4) A Választókörzeti keret előző évi támogatási maradványa a tárgyévet követő évben felhasználható.

(5) A Választókörzeti keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik.

(6) A Választókörzeti keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A Választókörzeti keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelő színvonalon szerepelnek.

(7) A Választókörzeti keret terhére az adott területen működő közösségek, alapítványok, közalapítványok, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló  feladatok (ideértve eszközvásárlást, felújítást) finanszírozása érdekében, figyelembe véve a 4. § (1) bekezdésében foglaltakat is – az eredeti előirányzat legfeljebb 30%-ának megfelelő összeghatárig támogathatók. A keret terhére természetes személy részére támogatás nem folyósítható. Alapítványok, közalapítványok, önkormányzati társulások, önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, nemzetiségi önkormányzatok és az önkormányzati gazdasági társaságok csak a Közgyűlés jóváhagyásával támogathatók. Ilyen esetekben a támogatási szerződést a támogatás célja szerinti illetékes szakiroda készíti elő.

(8) A Választókörzeti keretből megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidős és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselő írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintő, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörű (meghívásos) rendezvénynek minősül. A lakosság széles körét érintő önkormányzati rendezvények költségeit a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. az Önkormányzat részére, a Választókörzeti keret belső átcsoportosítási kérelmével egyidejűleg, a Választókörzeti keret terhére továbbszámlázza.

(9) A Választókörzeti keret terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartást vezet, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követő hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási előirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett előirányzat-felhasználás nagyságát is. Mivel a keret felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelői tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat.

(10) A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a Választókörzeti keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerű felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé és a támogatási szerződést készítő illetékes szakiroda felé.

8. §

Egyéb önkormányzati keretek

(1) A Fogyatékosügyi támogatási keret felhasználásról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(2) A Sport keret felhasználásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(3) Az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(4) Az Idősügyi támogatási keret felhasználásáról az Idősügyi Tanács javaslatára a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(5) Az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(6) A Kulturális támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(7) A keretekből természetes személy nem támogatható.

(8) A keretekhez érkezett támogatási kérelmeket a (9) bekezdés szerinti szabályzatokban meghatározottak szerint kell előterjeszteni. A szabályzatoknak nem megfelelő kérelmeket a bizottság – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – elutasítja.

(9) A keretek felhasználásáról a Bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni a keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A Bizottság a keret terhére egyazon támogatási célhoz csak egy pályázó részére nyújthat támogatást.

A szabályzatnak tartalmaznia kell a következőket:

          a) a támogatás csak kiegészítő támogatásként nyújtható,

b) a támogatást kérőnek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik,

          c) ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető,

          d) egy pályázó a tárgyévben pályázat útján maximum 3 támogatási keretből kaphat támogatást,

          e) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

ea) a tárgyévben melyik önkormányzati keretből milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt (ide értve a folyamatban lévő támogatási igényt is), illetve kapott,

eb) a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le a felhasználásról szóló beszámolóját,

f) a Bizottság a keret terhére nem nyújt támogatást olyan pályázónak, aki (amely) ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást,

g) a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők számát is,

h) A pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését (kiadás-bevételt, a főbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével).

(10) A keretekből önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, alapítvány és közalapítvány részére támogatási előirányzat a Közgyűlés jóváhagyásával, a keret egyidejű csökkentése mellett állapítható meg. A keretek terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda és az illetékes szakiroda a keretek felhasználásáról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a pályázó nevét, a bizottság által megítélt összeget, a kiutalt összeg időpontját.

(11) A keretek terhére tartós – az adott költségvetési éven túli – kötelezettség nem vállalható.

(12) További támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési előirányzatokból támogatást kapnak kivéve, ha a további támogatás az együttműködési megállapodás céljától eltérő tárgyú pályázatra, kérelemben foglalt célra vonatkozik.

(13) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e §-ban megfogalmazottakon túl a 4. §-ban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

Előirányzatok felhasználása

9. §

(1) Szerződéses kötelezettségvállalások esetén, – a beruházási és felújítási célra adott előleg és a Közgyűlés által jóváhagyott szerződéssel rendelkező egyes kulturális rendezvényekre adott előleg kivételével – kivételesen indokolt esetben a szerződésben szereplő ellenérték összegének legfeljebb 20%-a előlegként folyósítható.

(2) A művészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások kiadási előirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(3) A városi rendezvények támogatásáról, a városmarketing, a kiadványok és turisztikai feladatok, a kiemelt városi programok és az információs kiadványok előirányzatainak felhasználásáról a polgármester dönt.

(4) Önkormányzati igazgatási és egyéb feladatok előirányzatból történő kifizetésekről a polgármester rendelkezik.

(5) A Játszótér felújítási és fejlesztési keret felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(6) A Közterületek rekonstrukciója előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(7) A Közlekedésbiztonsági keret előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(8) Az Út és járda rekonstrukciós keret, Kerékpárút felújítás, Lakótelepi út és parkoló felújítás, kialakítás és a TOP-os beruházásokhoz kapcsolódó lakótelepi út és járda rekonstrukciós keret felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt. Amennyiben a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság által már jóváhagyott felújítás esetén pótmunka megrendelése válik szükségessé, úgy 10 millió Ft értékhatárig a pótmunka fedezetéül szolgáló pénzösszeg biztosításáról a polgármester dönt, azzal, hogy a soron következő ülésen tájékoztatja a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot. 10 millió Ft értékhatár feletti pótmunka fedezetéül szolgáló pénzösszeg biztosításáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(9) A Kiskerti útkeret előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(10) A Közterületi közl. és vízelvezetési problémák kezelése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(11) A csapadékvíz elvezető létesítmények felújítása, létesítése előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(12) A polgárőr szervezetek támogatásáról a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.

(13) A kiemelt sportrendezvények támogatásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(14) Forrás rendelkezése állása esetén az intézményvezetők jutalmazásáról a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslata alapján a polgármester dönt.

(15) Külföldi kiküldetést és annak költségét a polgármester engedélyezi. A Polgármester külön engedély nélkül költségvetési évenként 5 alkalommal vehet részt külföldre utazó delegációban, ha a kiküldetés időtartama alkalmanként a 4 napot és 500 eFt költséget nem éri el. További kiküldetést, vagy 4 napot, vagy 500 eFt költséget meghaladó kiküldetést a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jogosult engedélyezni.

(16) A külföldi delegációk fogadásával kapcsolatos költségeket a Polgármester engedélyezi.

(17) A Tűzifaosztás rászorultak részére előirányzat felhasználásáról, a rászorultság megállapítása érdekében pályázat kiírásáról, valamint a pályázatok elbírálásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(18) A Karácsonyi programok előirányzat felhasználásáról, az ajándékcsomagok számáról és maximális értékéről, valamint az egyes javaslattevő szervezetekről, az általuk javasolható rászoruló személyek számáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt. A szervezetektől beérkezett javaslatokat alapul véve a Humán Közszolgáltatási Iroda előterjesztése alapján a polgármester dönt az ajándékcsomagokban részesülő személyekről.

(19) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok és az önkormányzat költségvetési szerveinek bérkompenzációs támogatási keretének felosztásáról, a felosztás módosításáról a társaság, illetve a költségvetési szerv szövegesen indokolt kérésére, a társaságok esetében a Városüzemeltetési Iroda, költségvetési szervek esetén a Közgazdasági Iroda javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt. A gazdasági társaságok esetén a felosztott keret lehívására a társaságok negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hó 15. napig, míg a negyedik negyedévre vonatkozólag 2019. december 20. napjáig tehetnek számszakilag alátámasztott kezdeményezést a Városüzemeltetési Iroda részére. A támogatási összegről és kiutalásának időpontjáról a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a Polgármester dönt. Költségvetési szervek esetében a keret felhasználására a költségvetés módosításakor, a költségvetési szerv intézményfinanszírozásának megemelésével kerül sor.

(20) Az Oktatási támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt. A támogatás felhasználási határideje 2020. június 15. napja. A támogatott a támogatás felhasználásáról – a 4. § (10) bekezdéstől eltérően – 2020. augusztus 31. napjáig köteles elszámolni.

(21)  A parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltásáról szóló 2/2017. (II. 14.) önkormányzati rendeletben szabályozott parkolóhely-létesítési kötelezettség egyszeri megváltási összege projektenként a következő:

a) amennyiben az összes megváltandó parkolószám legfeljebb 20, abban az esetben parkolóhelyenként 1 millió Ft,

b) amennyiben az összes megváltandó parkolószám 20 feletti, abban az esetben 20 millió Ft és ezen felül a 20 fölötti parkolóhelyekre parkolóhelyenként további 500 ezer Ft.

(22) A városrészi központok felújítása előirányzat felhasználásáról a Városüzemeltetési Iroda javaslata alapján a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság dönt.

(23) Az Önkormányzati ASP modul bevezetése előirányzatból az önkormányzat által a Polgármesteri Hivatal számára beszerzett és kifizetett, aktiválásra kerülő eszközök, beruházások, egyéb kiadások befejezetlen állományként kerülnek átadásra a Polgármesteri Hivatal részére aktiválás céljából, a beszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb a beszerzés tárgynegyedévét követő 10 napon belül.

(24) Beruházások, pályázatok előkészítése előirányzat többek közt felhasználható nemzetközi szakmai kapcsolattartás, konferencia-részvétel, Európai Uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek által szervezett rendezvények részvételi költségeinek, valamint az Önkormányzat által szervezett, nemzetközi szakmai rendezvények költségeinek fedezésére.

(25) Az önkormányzat saját halottjává nyilváníthatja a polgármester az arra érdemes személyt (különösen a város díszpolgára, a Közgyűlés tagja, intézmény vezetője, gazdasági társaság vezetője, vagy kimagasló szakmai, emberi, hivatásbeli személy), ha az a közvetlen hozzátartozók és az elhunyt végakaratával nem ellentétes. Az önkormányzat saját halottjának méltó eltemettetésével kapcsolatban felmerült temetési költségeket legfeljebb 1.000.000,- Ft, összegig az önkormányzat aktuális éves költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az elhunyt személyt más szervezet is saját halottjának tekinti, az önkormányzat a temetési költségeket e szervezettel történő megegyezés szerinti arányban viseli.

(26)^[3] Az időskorúak támogatása - Idősek Világnapja alkalmából összege 2019. évben 10.000,-Ft.

(27)^[4] A beiskolázási támogatás összege 2019. évben gyermekenként 10.000,-Ft.

Felhalmozási, felújítási kiadások

Beruházás, felújítás

10. §

(1) A beruházás és felújítás megvalósítására előlegként – amennyiben a Közgyűlés másként nem rendelkezik – a saját forrás legfeljebb 25 %-ának megfelelő összeg folyósítható. Import beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege (beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is) megelőlegezhető.

Vállalkozási szerződés esetén pótmunka megrendelésére a szerződésnek megfelelően a megrendelő képviselője jogosult.

(2) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat – részben vagy egészben – pályázati úton kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követően, az igényelt támogatások elnyerése esetén indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb előkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek.

(3) A tárgyévi kötelezettségvállalásoknál Áht. 36.-37. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az önkormányzati gazdálkodás felújítási kiadások intervenciós kerete vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatához (továbbiakban: NGSZ) rendelt költségvetési szervek vonatkozásában az NGSZ javaslatára, az egyéb költségvetési szervek vonatkozásában a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével, a katasztrófa helyzettel kapcsolatos munkák vonatkozásában a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.

III.

Parkoló alap, Lakásalap, Vízügyi építési és Környezetvédelmi alap közös szabályai

11. §

(1) A Parkoló alap, a Lakásalap és a Környezetvédelmi alap átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási gondjainak enyhítésére a polgármester maximum 12 hónapos időtartamra, de legfeljebb december 31-ig engedélyezheti.

(2) Az alapokat terhelő munkák, illetve az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó feladatok, az előző években képződött maradványok, valamint a tárgyévben befolyt bevételek erejéig finanszírozhatók.

Lakásalap

12. §

(1) A bérlakás-értékesítés bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megillető egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel.

(2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentő tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni:

a) bérlő-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget,

b) az épület elidegenítésére való előkészítésével,

c) a földrészlet megosztásával,

d) a társasházzá való átalakítással,

e) a forgalmi érték megállapításával,

f) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(3) Az (1) bekezdésben képződött bevétel felhasználható:

          a) önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülő:

          -  új lakás építésére (tervezés, kivitelezés), új vagy használt lakás megvásárlására,

- lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, a lakóépületben levő lakások előbbiekkel összefüggő felújítására, korszerűsítésére (beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is),

          b) városrehabilitációra,

          c) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

          d) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

          f) kényszerbérlet felszámolására,

g) a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltségekre, csekkfeldolgozási költségekre, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztésére, kamatára,

(4) A Lakásalap önkormányzati rendelet szerinti államháztartáson belüli pénzforgalmi forrásátadását a „Forrásátadás államháztartáson belül” rendeleti sorról a (3) bekezdés b), c), d) pontjában meghatározott célját a Polgármester javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá.

13. §

(1) A lakásalap felhasználásáról:

a) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közművesítése,építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt)

       aa) 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                  ab) 10 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság  dönt,

                    b) bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt)

                  ba) 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                  bb) 10 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt,

          c) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt)

                  ca) 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

                  cb) 10 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

d) a társasházban meglevő önkormányzati résztulajdont terhelő felújítási munka, valamint felújítási alaphoz való hozzájárulás esetében a polgármester dönt,

          e) lakóház, bérlakás vásárlás esetén

                    ea) 10 millió Ft értékhatárig a polgármester

eb) 10-50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester

                    ec) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

f) egyéb fel nem sorolt esetekben a felhasználásra az ágazati jogszabályok, illetve a Vagyonrendelet alapján kerül sor, kivéve az intervenciós keretet.

g) Az intervenciós keret vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a lakóépületek vonatkozásában az IKV Zrt. véleményének figyelembe vételével a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.

Vízügyi építési alap

14.§

(1) ÁFA visszatérülés esetében a vízügyi építési alapot terhelő Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el.

(2) A Vízügyi építési alap terhére megrendelt munkák bizottság által elfogadott költségvetés szerinti ellenértékének 25%-a előlegként folyósítható.

(3) A Vízügyi építési alap beruházási hányadának felhasználásáról:

a) 1 millió Ft értékhatárig a polgármester,

b) 1 millió Ft felett 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

c) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés

dönt.

(4) A Gördülő Fejlesztési Terv fejlesztési hányadán belüli, 100 millió Ft értékhatárt el nem érő belső átcsoportosítást két Közgyűlési ülés közötti időszakban a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság jogosult jóváhagyni azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

Parkoló alap

14/A.§

(1) ÁFA visszatérülés esetében az alapot terhelő Áfa a költségvetés terhére, a visszatérülés a költségvetés javára számolható el.

(2) A Parkoló alap előirányzatának felhasználásáról

a) 10 millió Ft összeghatárig a polgármester

b) 10 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés

dönt.

(3) A Parkoló alap a fizető parkolási rendszer fejlesztésére, elektromos gépjármű töltőhelyek kialakítására, közterületi parkolók kialakítására, fenntartására és rehabilitálására, ezen beruházások előkészítésére használható fel, amelyek a parkolás észszerűsítését, fenntarthatóságát szolgálják.

IV. A köznevelési, szociális, kulturális és közművelődési ágazathoz tartozó költségvetési szervek gazdálkodása

Előirányzatok képzése, felhasználása; az előirányzatokkal való gazdálkodás

15. §

(1) A költségvetési szerv a költségvetési tervezés során az Áht. 4. – 6. §-ban, valamint Áhsz. 40. § (1) bekezdésében foglaltak és az irányítószerv tervezési irányelvei szerint köteles eljárni.

(2) A költségvetési szerv az Ávr. 33. § -ban foglaltak alapján az elemi költségvetését az önkormányzat Közgyűlése által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt keretszámok főösszegeinek betartásával, a minisztérium által kiadott „Útmutató” szerint köteles összeállítani, melyet a polgármester hagy jóvá.

(3) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiadási és bevételi kiemelt előirányzatok fő összegei kötöttek.

(4) A kiadási célhoz kötött állami támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást, pénzeszközt az Áhsz. szerint a bevételi és kiadási előirányzatokon, valamint az ezekhez kötődő teljesítéseket a könyvelési nyilvántartásokban haladéktalanul át kell vezetni.

Jelen bekezdés szerinti előirányzat módosítást a Közgyűlés utólagos tájékoztatásával egyidejűleg, a 24. § (1) bekezdés figyelembevételével a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

A Közgyűlés által elfogadott működési és felhalmozási bevétel eredeti – vagy ha van, módosított – előirányzatán felül teljesített, felhasználási kötöttség nélküli bevétel a Közgyűlés engedélyével közgyűlési rendelet-módosítás után használható fel.

(5) A költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatok főösszegének változatlansága mellett az előirányzatokat – a személyi juttatások kiemelt előirányzat megemelése kivételével – átcsoportosíthatja. Az előirányzat-átcsoportosítás irányítószervi támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat.

(6) Az irányítószervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítási kérelmekkel, illetve kezdeményezésekkel összefüggő számszaki és szöveges indoklások leadási határideje a költségvetés módosítását tárgyaló Közgyűlés időpontjának függvényében a Közgazdasági Iroda külön értesítése alapján kerül meghatározásra.

Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerv irányítószervi hatáskörű előirányzat-módosítási igényét – annak véleményezésével – az NGSZ kezdeményezi.

(7) Évközi pótelőirányzat igénylése esetén a költségvetési szerv köteles a pénzügyi információs jelentés mellé a pótelőirányzat szükségességének részletes indoklását, valamint az elemi költségvetésnek megfelelő részletezettséggel alátámasztott megbontását elkészíteni. A költségvetési szervnek az évközi pótelőirányzat igényét – az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervnek az NGSZ-en keresztül - a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(8) Államháztartáson kívüli forrás költségvetési szerv részére történő átvételéről – (9) bekezdésben foglaltak kivételével -

         a) a költségvetési szerv vezetője dönt

aa) amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban vagy szerződésben rögzítésre kerül és az nem igényel önkormányzati többlet támogatást

ab) amennyiben a nem kötött felhasználású pénzeszköz átvétele a költségvetési szerv számára nem indokol többlet önkormányzati támogatást.

   b) amennyiben annak átvétele a költségvetési szerv számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent

ba) 1 millió Ft értékhatárig a költségvetési szerv vezetője

bb) 1 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

bc) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés

dönt.

(9) Alapítványi forrás átvételéről és átadásáról (forrás alatt értve pénzeszközt és tárgyi eszközt is) a Közgyűlés dönt.

(10) Államháztartáson kívülre forrás  költségvetési szerv által történő ellenszolgáltatás nélküli, végleges jellegű átadásáról – kizárólag annak költségvetési szervi költségvetési forrásának rendelkezésre állása esetén –

a) 100 eFt értékhatárig a költségvetési szerv vezetője

b) 100 eFt felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

c)   50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés

dönt.

16. §

(1) A folyamatos működéshez szükséges beszerzések, közüzemi szolgáltatások kivételével a  tárgyévi kiadási előirányzata terhére a költségvetési szerv az Ávr. 46. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával vállalhat kötelezettséget.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei vezetőinek és a költségvetési szerv alkalmazottainak külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségek, beleértve a távolléti díjat is, az ellátási díjak kivételével a költségvetési szerv bevételei terhére fizethetők az illetékes szakbizottság véleményének figyelembevételével. Külföldi kiküldetési költségek kifizetése miatt a költségvetési szerv a fenntartó felé többlettámogatási igényt nem nyújthat be.

(3) A költségvetési szervek kiadási előirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére vonatkozó szerződéseknek tartalmazniuk kell a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejét. A fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított legalább 15 nap, 1 millió Ft-összeget meghaladó számla esetében legalább 30 nap. Eltérő fizetési határidőben való megállapodás akkor lehetséges, ha a szolgáltatás igénybevétele bizonyítottan csak előrefizetéssel lehetséges, pl. tandíj, tanfolyami díj, biztosítási díj, nevezési díj, illetve ha számszerűsíthetően kiadási megtakarítást eredményez.

(4) A teljesítést követően gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv vezetője, az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerv esetén az NGSZ vezetője egyedi elbírálás alapján engedélyezheti a számla határidő előtti kifizetését a pályázati elszámolási határidők betartása érdekében, valamint a tárgyév december hónapban beérkező, de következő évi fizetési határidejű, 100.000 Ft-ot meg nem haladó összegű számlák esetében.

(5) A 300 eFt-ot meghaladó számla készpénzben nem rendezhető. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén a 300 eFt-os értékhatár a teljes összegre értendő.

(6) A költségvetési szerv a házipénztárában az 500 eFt-ot, illetve a pénzkezelő helyén,helyein mindösszesen elhelyezett 500 eFt-ot meghaladó pénzösszeget köteles bankszámlájára befizetni.

Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek pénztárkeretére vonatkozóan a mindenkor hatályos, az NGSZ és a hozzá rendelt költségvetési szervek pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

Személyi juttatási előirányzat felhasználása

17. §

(1) A költségvetési szerv maximális éves létszám előirányzata az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint kerül meghatározásra. A költségvetési szerv a Közgyűlési rendeletben meghatározott feladatokat a szakmai, szakmai munkát segítő és nem szakmai bontás szerinti engedélyezett létszám alapján látja el.

(2) A tartósan távollevők helyettesítésére pótelőirányzat nem igényelhető.

(3) A közalkalmazottak 2%-os kereset-kiegészítése a teljesítménykövetelmény-rendszer alkalmazásának megfelelően a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítésére, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (9a) bekezdés a) pontja szerint a közoktatási ágazatban foglalkoztatott pedagógusok kereset kiegészítésére használható fel.

(4) Garantált illetménynél magasabb összegű illetmény esetén a garantált illetményen felüli rész a Kjt 66. § (8) bekezdésében foglaltak betartásával adható azzal, hogy önkormányzati támogatásból foglalkoztatott közalkalmazott/munkavállaló garantált illetménynél magasabb összegű illetményének garantálton felüli része is csak önkormányzati támogatás terhére adható.

(5) A közalkalmazottnak az intézmény vezetője a Kjt. 39. § (3) bekezdésében szabályozott címet a költségvetési szerv engedélyezett létszámának 10 %- át meg nem haladó mértékéig adományozhat.   

(6) Személyi juttatási előirányzat módosítása csak a munkaadókat terhelő adók előirányzatának egyidejű és arányos módosítása mellett történhet, figyelemmel a 15. § (5) bekezdésben foglaltakra.

(7) A költségvetési szerv terven felüli bevételéből és bérmegtakarításából jutalmazásra kifizethető együttes összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8 %-át. A kifizetéshez a polgármester előzetes jóváhagyása szükséges.

(8) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenységre külső személlyel, szervezettel szerződést a következők szerint köthet:

         a) a szerződést írásban kell megkötni,

         b) a szerződéskötés feltétele, hogy

ba) a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

bb) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

         c) a szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

             ca) az ellátandó feladatot,

             cb) a díjazás mértékét,

cc) részletes utalást arra, hogy a b) pontban írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

             cd) a szerződés időtartamát,

ce) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá

             cf) teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

(9) A költségvetési szerv költségvetése terhére a költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést csak a munkakörébe nem tartozó feladatokra lehet kötni, amelynek teljesítése igényli a vezető személyes közreműködését. A költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést a költségvetési szerv az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester jóváhagyásával köthet.

(10) Az önkormányzati költségvetési szervek bérfizetési napja a tárgyhót követő ötödike. A munkabérek kifizetése a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalással, bankszámla hiányában postai átutalással történik a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (MÁK) adatszolgáltatása alapján.

(11) A költségvetési szervek az üres álláshelyek adatairól kötelesek tárgyév július 15-ig, illetve október 15-ig írásos beszámolót készíteni a Közgazdasági Iroda részére. A beszámolónak tételesen tartalmaznia kell az üres álláshelyként nyilvántartott munkaköröket, a beszámolási időszakra vonatkozó időtartamok megjelölésével és a kapcsolódó – minden bérelemet tartalmazó – bérköltség feltüntetésével.

(12) A költségvetési szervek a szociális hozzájárulási adó évközi csökkentése esetén a járulék csökkentés összegére más kötelezettséget csak a polgármester jóváhagyása esetén vállalhatnak.

18. §

(1) A céltámogatásnak minősülő előirányzatot a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a megadottól eltérő célra nem használhatja fel.

(2) Az NGSZ költségvetésében szereplő üzemeltetésre, karbantartásra, felújításra adott céltámogatások keretében megvalósított munkálatok végösszege, amennyiben a kedvező többajánlatos beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megtakarítást eredményez, úgy a megtakarítás maradvány összege a közvetlen élet- és balesetveszély, működésképtelenség és károk keletkezésének elhárítása céljára felhasználható.

(3) Céltámogatásnak minősülő előirányzatok:

a) az önkormányzati támogatásból finanszírozott energia, felmentési illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, bérpótlék,

b) a központi költségvetés által felhasználási kötöttséggel folyósított támogatások,

c) a költségvetési rendeletben rögzített egyedi feladatok (célhoz kötött évközi pótelőirányzatok egyedi célfeladatok).

Költségvetési szerv maradványa

19. §

A költségvetési szervek maradványának elvonásáról, illetve annak felhasználható összegéről a Közgyűlés a zárszámadási rendelet jóváhagyása során dönt.

Intézményfinanszírozás, irányítószervi támogatás folyósítása

20.§

(1) A költségvetési szerv kiadási előirányzatainak havi kerete, (az önkormányzati támogatásból finanszírozott rendszeres személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok kivételével) a Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház kivételével az éves támogatási előirányzat 1/13-ad része a 21. § (3) bekezdés figyelembe vételével. A költségvetési szerveket január hónapra további 1/13-ad támogatás illeti meg. A Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház kiadási előirányzatainak havi kerete az éves elemi költségvetés mellékletét képező likviditási terv alapján kerül meghatározásra. Az állami támogatások a nettó finanszírozás ütemezésében kerülnek beszámításra a havi keretbe.

(2) A költségvetési szerveket terhelő nettó munkabérek az Önkormányzat bankszámlájáról közvetlenül kerülnek kiegyenlítésre.

(3) A költségvetési szerv bevételéből finanszírozott, de az Önkormányzat bankszámlájáról teljesített személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összegével, valamint az önkormányzati támogatásból finanszírozott, házipénztárból kifizetett egyéb személyi juttatások összegével a költségvetési szervek támogatási kerete korrigálásra kerül.

(4) A költségvetési szervek az (1) bekezdésben meghatározott havi keret felosztására havonta, a tárgyhóra és a tárgyhót követő két hónapra likviditási tervet kötelesek készíteni, amelyet a tárgyhót megelőző hó 20-áig a Közgazdasági Irodára kötelesek megküldeni. Az NGSZ a saját és az NGSZ-hez rendelet költségvetési szervek a tárgyhót megelőző hó 15-ig az NGSZ-hez megküldött tervei alapján állítja össze likviditási tervét.

(5) A költségvetési szervek likviditására, szállítói kötelezettség állományára, valamint egyéb kérdésre vonatkozó a Közgazdasági Iroda vezető által kért eseti adatszolgáltatásokat 3 munkanapon belül kötelesek elkészíteni és a Közgazdasági Iroda vezető részére megküldeni.

(6) A költségvetési szerv a lejárt szállítói tartozásállományáról tárgyhót követő hó 22-éig köteles tájékoztatni a Közgazdasági Irodát.

21. §

(1) A költségvetési szerv finanszírozási keretét az irányítószervi támogatás képezi. A támogatás folyósítása a Közgazdasági Irodához beérkezett finanszírozási igény-formanyomtatvány alapján történik.

(2) A Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház finanszírozására a hónap első munkanapján kerül sor azzal, hogy a kiadási előirányzatok havi finanszírozásának meghatározására az éves elemi költségvetés mellékletét képező likviditási terv alapján kerül sor.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek kivételével – a többi önkormányzati fenntartású költségvetési szerv az erre a célra rendszeresített nyomtatványon legkésőbb tárgyévi naptári hetek utolsó munkanapján köteles a következő hét első munkanapjára szükséges finanszírozási igény bejelentését (kivéve az önkormányzati támogatásból finanszírozott személyi juttatást és munkaadókat terhelő közterheket) – az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerv az NGSZ-en keresztül – a Közgazdasági Iroda Költségvetési csoportja részére megküldeni.

(4) Az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozásra) a Közgyűlés által jóváhagyott, önkormányzati többlettámogatásra vonatkozó határozat alapján, érvényes kötelezettségvállalás (pályázat) mellett, a határozatban szereplő önerő összegéig kerülhet sor. Az előfinanszírozásra akkor van lehetőség, ha az önerővel kapcsolatos kiadást az elnyert pályázat alapján a költségvetési szervnek az önkormányzati többlettámogatási előirányzat átvezetését megelőzően kell viselnie.

Az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozásra) egyéb okból – így különösen a Választókörzeti keretből a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság által jóváhagyott támogatás esetén, a vonatkozó költségvetés-módosítás előtt – akkor is lehetőség van, ha a támogatott tevékenység vagy program a vonatkozó költségvetés-módosítás előtt a költségvetési szervnek kiadással jár és a költségvetési szerv által benyújtott likviditási tervből kitűnik, hogy a várható költségvetés módosítás időpontjáig a megelőlegezés likviditási gondot nem fog okozni, továbbá a költségvetési szerv módosítás nélküli tárgyévben még rendelkezésre álló szabad kerete magasabb, mint a megelőlegezendő összeg, továbbá ezen felül elegendő fedezetet nyújt a tárgyévi napi működéshez. Ilyen esetekben a Közgazdasági Iroda javaslatára a polgármester engedélyezheti a kifizetést, az intézmény pedig viseli annak kockázatát, hogy a Közgyűlés a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság által jóváhagyott összeg rendeleti átvezetését nem fogadja el.

A vonatkozó előirányzat jóváhagyását követően az előfinanszírozott támogatással a költségvetési szerv finanszírozási keretét kötelező korrigálni.

(5) A költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható központi költségvetési támogatásokból pályázat útján elnyert és az önkormányzat számlájára megérkezett összeggel, valamint az önrész összegével a pályázati kiírásnak megfelelő időtartamon, illetve azon pályázatoknál, ahol az időtartam nincs meghatározva, 8 banki napon belül az adott költségvetési szerv finanszírozási keretét meg kell emelni és a Közgyűlést utólag tájékoztatni kell a kapcsolódó előirányzat módosításról.

(6) A költségvetési szerv a Kincstár által megadott havi bérszámfejtés és a nettósítás során saját bevétel terhére megelőlegezett járulékokat és egyéb költségeket a Közgazdasági Iroda értesítőjének kézhezvételét követő hónap 8. napjáig, a november havi béreket érintő járulékokat és költségeket december hónap 31. napjáig köteles megfizetni az Önkormányzat központi költségvetési számlája részére.

Nevelési- Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata és a hozzá rendelt

költségvetési szervek működése

22. §

(1) Az NGSZ tervezi be az NGSZ költségvetésébe bevételként:

a) a hozzárendelt Szegedi ÓVI esetében az ellátotti étkezési térítési díjak, az alkalmazottak étkezési és vendégétkeztetés térítéséből származó bevételt, a gyermekétkeztetés állami támogatásának pénzeszköz átvételét,

b) a hozzárendelt Szegedi ÓVI és a művelődési házak esetében az energia felhasználással járó szolgáltatási bevételek energiakiadások ellentételezésére átadott pénzeszköz bevételét,

c) a (2) bekezdésben felsorolt kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés bevételét.

(2) Az NGSZ tervezi az NGSZ költségvetésébe céltámogatásként a hozzárendelt Szegedi ÓVI és a művelődési házak esetében az állami támogatásból felhasználási kötöttséggel juttatott céltámogatásokból finanszírozott kiadások kivételével az önkormányzati támogatásból finanszírozott kiadások közül:

             a) a vásárolt élelmezés (a kötött felhasználású állami támogatás kivételével),

b) támogatásból fedezett élelmezési rezsitérítés,

c) energiaszolgáltatás,

d) nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak (vezetékes, mobil és kábeltelefon, internet, kábeltévé)

e) egyéb üzemeltetési szolgáltatások közül a szemétszállítás, a kéményseprés,

f) vagyonvédelem szolgáltatás és a tűzoltó készülékek ellenőrzése, karbantartása,

g) nem szakmai anyagok beszerzése (irodaszer, nyomtatvány, festékkazetta)

h) valamint a fentiek ÁFA tartalma

kiadási előirányzatát azzal, hogy az előirányzatokat csak a fenntartó előzetes engedélye alapján módosíthatja.

(3) Az NGSZ és az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek között megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza az (1)-(2) bekezdésben rögzített előirányzatok tervezésének és felhasználásának szabályait.

23. §

(1) Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerv kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a részére megállapításra kerülő és önkormányzati támogatásból finanszírozandó

a) létszám előirányzat,

b) személyi juttatások kiemelt előirányzat,

c) munkaadókat terhelő adók kiemelt előirányzat,

d) dologi kiadások, illetve a dologi jellegű kiadások kiemelt előirányzat, kivéve a 22.§ (2) bekezdésben foglaltakat,

e) az egyéb működési célú kiadás (gyermekétkeztetés kötött felhasználású támogatása),

f) működési célú pénzeszközátadás

g) költségvetési szervi bevételből fedezett – az irányítószerv által előzetesen jóváhagyott –  költségvetési szerv felújítási és felhalmozási kiadási előirányzatok felett.

(2) Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek önálló pénzforgalmi számlái feletti rendelkezéseket az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek és az NGSZ között létrejött megállapodásban kell rendezni.

(3) Cégszerű aláírásra előírt dokumentumok esetében a cégszerű aláírást a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző együttes aláírásával kell teljesíteni, kivéve a költségvetési szervre pénzügyi kihatással nem bíró munkáltatói jogkörben kiadandó igazolásokat, amennyiben az többlet-kötelezettségvállalást nem jelent a költségvetési szerv részére.

(4) Az NGSZ és a hozzá rendelt költségvetési szervek árubeszerzési, szolgáltatás megrendelési, és építési beruházási (együttesen: beszerzési) feladatait az adott költségvetési szerv és az NGSZ között hatályban lévő Megállapodásban foglaltak figyelembevételével az NGSZ végzi, vagy végezteti árubeszerzés, szolgáltatás esetén nettó 800 ezer Ft, építési beruházás esetében nettó 1.500 ezer Ft felett. A (köz)beszerzési bíráló bizottságba az előirányzat felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv képviseletét biztosítani kell.

(5) Az NGSZ és a hozzá rendelt költségvetési szervek közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(6) Az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek esetében a műszaki munkákra vonatkozó számlák szakmai teljesítésigazolására vonatkozó iránymutatást az adott költségvetési szerv és az NGSZ között hatályban lévő Megállapodás tartalmazza.

Egyéb rendelkezések

24. §

(1) A költségvetési szervek – a gazdasági esemény bekövetkezését követően haladéktalanul – lekönyvelt adataikról a havi költségvetési jelentésnek megfelelő adattartalommal feladást készítenek a Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportjának a Csoport által megadott időpontokban. A Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportja a megküldött adatok alapján a költségvetési tájékoztató folyamatos naprakész vezetéséről gondoskodik.

(2) A költségvetési szerv az előirányzatok teljesítéséről havonta időközi költségvetési jelentést szolgáltat a Közgazdasági Iroda részére tárgyhónapot követő hónap 18. napjáig. Az időközi költségvetési jelentést első alkalommal az év első három hónapjáról április 18-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a követő év február 1-ig kell kiállítani.

(3) A költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal éves költségvetési beszámolót, valamint időközi mérlegjelentést kötelesek készíteni. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hó 20-ig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a következő év február 05-ig, az éves mérlegjelentést a beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(4) A költségvetési szervek – az NGSZ-hez rendelt intézmények az NGSZ-en keresztül - havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig információt szolgáltatnak tartozásállományuk alakulásáról a Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportja részére.

(5) A költségvetési szerv kezelésében lévő bér- és munkaügyi informatikai nyilvántartó rendszer alapján – a negyedév végi záró állomány (létszám, személyi juttatás) adatairól készített kimutatást, a negyedévet követő hó 5-ig köteles elkészíteni és megküldeni az NGSZ-hez rendelt költségvetési szerveknek az NGSZ központjába, a többi költségvetési szervnek – kivéve NGSZ-t – pedig a Közgazdasági Irodára. Az NGSZ a felülvizsgált kimutatásokat a negyedévet követő hó 10-ig küldi meg a Közgazdasági Irodára.

(6) A költségvetési szerv az ellene indított, valamint a költségvetési szerv által indított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményről, szabálytalanságról (jelentős károkozás, bűncselekmény gyanúja, közvetlen élet- és balesetveszély, katasztrófa-helyzet, működésképtelenség, stb.) a lehető legrövidebb időn belül köteles az illetékes szakirodát értesíteni.

(7) A pénzügyi ellenjegyzés nélküli írásbeli kötelezettségvállalás érvénytelen és ez alapján kifizetés nem teljesíthető. A pénzügyi ellenjegyzésnek és az írásbeli kötelezettségvállalásnak minden esetben – amelyek nem tartoznak az alább részletezett körbe - meg kell előznie az áru vásárlását, szolgáltatás vagy egyéb munka elvégzésének megkezdését, utólagos pénzügyi ellenjegyzés és kötelezettségvállalás alapján kifizetés nem teljesíthető.

Az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglaltak esetekben nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, kivéve, ha kötelezettségvállalás megbízási díjak, fellépti díjak, egyéb szerződésben maghatározott vállalkozói díjak kifizetésére irányul. A bérbeadásokból és szállásmegrendelésekből származó bevételek (követelések) esetén a gazdasági szervezet részéről történő utólagos ellenőrzés szükséges az NGSZ-hez rendelt költségvetési szervek esetén.

(8) Az éves költségvetési beszámolót leltárral kell alátámasztani. A leltározást az Áhsz. 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell végrehajtani. A leltározás módját a költségvetési szerv szabályzatban köteles rögzíteni.

(9) A költségvetési szervek a használatukban lévő vagyontárgyakban bekövetkezett változásokról – vagyoncsoportonkénti bontásban – az önkormányzat vagyonbiztosítással összefüggő adatszolgáltatásához – a fenntartó által előzetesen megadott időpontban és formában adatokat köteles szolgáltatni a Közgazdasági Iroda részére.

(10) A költségvetési szerv vezetője önerőt nem igénylő pályázatokat

a)  a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújthat be abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel,

b) a Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthat be, ha a pályázott feladat ellátása miatt a költségvetési szerv többlettámogatási igénnyel nem jelentkezik a fenntartó önkormányzatnál. Ez esetben is szükséges azonban a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak előzetes tájékoztatása.

Amennyiben a pályázat benyújtásához önerő nem szükséges, de a pályázott feladat többlettámogatást igényel, úgy két közgyűlési ülés közötti időszakban a polgármester dönt a pályázat benyújthatóságáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(11) Önerőt igénylő pályázaton való indulásról – a forrás rendelkezésére állása esetén – a biztosítandó önerő mértékétől függetlenül minden esetben a Közgyűlés dönt. Két közgyűlési ülés között:

a) 10 millió Ft várható önerő értékhatárig a polgármester,

b) 10 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerő értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság

dönthet, azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

(12) A központi, állami költségvetésből származó támogatások felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalások kivételével

a) 10 millió Ft értékhatárig a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben,

b) 10 millió Ft fölött 250 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyon-gazdálkodási Bizottság

c) 250 millió Ft-ot meghaladóan a Közgyűlés

engedélyével vállalhat kötelezettséget a kiadási előirányzatok terhére.

(13) A költségvetési szervnél felmerült követelésről az intézményvezető jogosult lemondani

a) kis összegű követelés elengedésére bizottsági vélemények nélkül,

b) kis összegű követelés értékét meghaladóan 10 millió forint értékhatárig az illetékes szakbizottság és a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyásával,

c) 10 millió forint felett az illetékes szakbizottság javaslata ismeretében a Közgyűlés jóváhagyásával,

feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás miatt a bevétel pótlására a költségvetési szerv pótelőirányzat megállapítási igénnyel nem léphet fel.

(14) Az Áht. 10.§-a adta felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatalra, mint költségvetési szervre vonatkozó részletes szabályok belső szabályzatban kerülnek meghatározásra, ezért jelen rendelet szerinti szabályok – a 9.§ (19) és (23) bekezdések kivételével – rá nem vonatkoznak.

(15) A költségvetési szervek kezelésében lévő TITÁN informatikai rendszerben vezetett elnyert európai uniós pályázatokról, valamint a nettó 5 millió Ft feletti szerződések közzétételéről negyedévente a Közgazdasági Iroda részére adatot kell szolgáltatni.

(16) Áthúzódó kötelezettségvállalásnak kell tekinteni:

a) költségvetési évben szerződés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály határozza meg (pl. pályázat, saját bevétel terhére képzett tartalék, államháztartáson kívülről juttatott pénzeszköz),

b) kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi előirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követő évre,

c) az európai uniós forrásból, illetve központi és önkormányzati forrásból finanszírozott programokat és feladatokat, meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat,

d) a közbeszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívását és a többajánlatos beszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlatkérést,

e) a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

f) meghatározott célra, elszámolási kötelezettségre kapott működési és felhalmozási célú támogatású bevételei-az irányítószervi támogatás kivételével.

V.

Önkormányzati biztos

Az önkormányzati biztos kirendelése és tevékenysége

25.§

(1) A Közgyűlés – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezők nem kezdeményezték – az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, ha a költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozás állományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió Ft-ot.

(2) A kijelölt gazdasági társaság, természetes személy megbízási szerződését a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményezése után a polgármester hagyja jóvá.

(3) Önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségeket az a költségvetési szerv köteles viselni, ahová az önkormányzati biztost kirendelték.

(4) Az önkormányzati biztosnak az Ávr. 117. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, tevékenységéről havonta beszámol és megbízásának megszűnésekor záró értékelést készít.

VI.

Vegyes és záró rendelkezések

26. §

(1) A rendeletben meghatározott értékhatárok bruttó értékeket jelentenek, kivéve a 3.§ (3) bekezdés a)-c) pontjaiban és a 23. § (4) bekezdésben meghatározott nettó összegeket.

(2) Az e rendelet szerinti átruházott hatáskörök gyakorlását a Közgyűlés jogosult bármikor egyedi döntéssel magához vonni.

(3) E rendelet az önkormányzat 2019. évi költségvetéséről szóló rendelet hatályba lépésével egyidejűleg lép hatályba.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az átmeneti gazdálkodásról szóló 31/2018. (XII.21.) önkormányzati rendelet, valamint az Önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 2/2018. (II.20.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.