Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosításáról

Hatályos: 2024. 02. 22- 2024. 07. 02

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (II. 19.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelet módosításáról

2024.02.22.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 36.§ (2) bekezdésében és a 42. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32.cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 2. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( A helyiség bérbeadásának jogcímei:)

„m) üres helyiség bérbeadása 3/A. § (9) bekezdése alapján,”

(2) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 2. § (2) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

( A helyiség bérbeadásának jogcímei:)

„n) üres pincehelyiség bérbeadása társasház részére a 4.§ (21) bekezdése alapján,
o) üres helyiség ideiglenes bérbeadása a 4.§ (22) bekezdése alapján.”

2. § (1) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérlő kiválasztása a helyiség bérleti jog ellenértékének vagy a bérleti díj mértékének pályázati úton történő licitálásával történik. A licit elektronikus úton is megvalósulhat. Kiüresítésre váró helyiség esetén a pályázati felhívás abban az esetben tehető közzé, amennyiben a helyiség használója írásban nyilatkozik arról, hogy hozzájárul a helyiség pályázók részére történő bemutatásához és közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tesz arra vonatkozóan, hogy vállalja, hogy a pályázat eredményhirdetését követő 15 napon belül a helyiséget kiüresíti, valamint átadja a bérbeadó részére. A pályázati eljárás lefolytatására az alábbi rendelkezések az irányadóak.”

(2) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 3. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pályázat részletes feltételeit a pályázati dokumentáció tartalmazza:)

„j) a pályázati tárgyalás helyét, idejét, elektronikus árverés esetén annak feltételeit,”

(3) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A nyilvános pályázati tárgyalást vagy az elektronikus árverést megelőzően a bérbeadó képviselője (továbbiakban: bérbeadó) köteles megvizsgálni a pályázat alaki és tartalmi kellékeit. A pályázónak a tárgyalásig, elektronikus árverés esetén a pályázati dokumentációban meghatározott időpontig van lehetősége – a bérbeadó külön felszólítása nélkül - a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a pályázó kizárását vonja maga után.”

3. § A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 3/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3/A. § (1) Elektronikus árverés esetén a pályázati eljárásra vonatkozó részletszabályokat a pályázati dokumentáció tartalmazza.

(2) A nyilvános pályázati tárgyaláson a bérbeadó, az érvényes pályázattal rendelkező pályázók és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt a tárgyaláson. Bármely pályázó kérésére a nyilvánosságot ki kell zárni.

(3) A pályázati tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a bérbeadó, a pályázók, valamint a jegyzőkönyvvezető írnak alá.

(4) A pályázat első helyezettje, második helyezettje illetve harmadik helyezettje az, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb, második legmagasabb illetve harmadik legmagasabb összegű bérleti díj vagy bérleti jog ellenérték fizetésére tett ajánlatot és elfogadja a pályázati dokumentációban meghatározott bérleti jog ellenérték összegét vagy bérleti díj mértékét. Amennyiben a pályázati eljáráson legalább két pályázó nyújt be pályázati ajánlatot és a pályázati tárgyaláson egyikük sem tesz a pályázati dokumentáció szerinti induló ajánlatnál magasabb ajánlatot, úgy a pályázat helyezettjei sorsolás útján kerülnek kiválasztásra. Amennyiben a pályázat első helyezettjének megállapítását követően, a további pályázók közül legmagasabb bérleti díj vagy bérleti jog ellenérték ajánlatot többen egyenlő összegben tesznek, úgy a második és harmadik helyezett sorsolás útján kerül kiválasztásra. A pályázat nyertesét, második és harmadik helyezettjét a bérbeadó a pályázati tárgyaláson hirdeti ki.

(5) Bérbeadó a nyertes pályázónak a bérleti szerződés megkötésekor a megfizetett bánatpénzt – bérleti jog ellenértékre történő pályáztatás esetén a bérleti jog ellenértékébe, bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérleti díjba - beszámítja, a második és harmadik helyezett pályázónak a nyertessel való bérleti szerződés megkötését követő, a többi pályázónak a pályázati tárgyalást követő három munkanapon belül visszatéríti. Amennyiben a pályázati tárgyaláson a pályázó nem jelenik meg, akkor a befizetett bánatpénzt elveszíti. Amennyiben a pályázó a pályázati ajánlatát visszavonja, akkor a befizetett bánatpénzt elveszíti. Amennyiben a több ajánlatot benyújtó pályázó egyik ajánlata a tárgyaláson nyertes és emiatt a többi pályázati ajánlatát a tárgyalás során visszavonja, akkor a befizetett bánatpénz 15 %-ának megfelelő összeget elveszíti. Nem veszíti el a befizetett bánatpénz összegét a második és harmadik helyezett pályázó abban az esetben, ha azért nem köti meg a bérleti szerződést a (6) bekezdés alapján, mert az egyidejű pályáztatás során másik helyiségre tett ajánlata a tárgyaláson nyert és nyertesként a helyiségre a bérleti jog ellenértékének megfizetése mellett már bérleti szerződést kötött.

(6) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül, bérleti jog ellenértékre történő pályáztatás esetén a vállalt bérleti jog ellenérték, valamint szerződési biztosíték, bérleti díjra történő pályáztatás esetén a szerződési biztosíték egyösszegben történő megfizetését követően köteles a bérleti szerződést megkötni, amelynek elmulasztása esetén a bánatpénzt elveszíti.

(7) A pályázati hirdetményben foglaltaknak megfelelően a rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, vagy szerkezetkész állapotú, vagy felújítandó helyiség bérbeadása esetén a pályázat nyertese - bérleti jog ellenértékre történő pályáztatás esetén a bérleti jog ellenérték rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatal, vagy felújított állapotba hozatal költségével csökkentett összegét köteles befizetni, továbbá a bérleti jog ellenérték fennmaradó összegét a pályázati hirdetménynek megfelelően a helyiség rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, vagy felújított állapotba hozatalára fordítani.

(8) Bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérlő köteles a pályázati hirdetményben foglaltaknak megfelelően a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba, vagy felújított állapotba hozatal költségét e célra a helyiségre fordítani, mely költség a bérleti díjba történő beszámítással kerül megtérítésre a bérlő részére. Bérlő köteles a pályázati dokumentációban meghatározott határidőn belül a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozni, illetve a kulcsrakészséget kialakítani, vagy felújított állapotba hozni.

(9) Amennyiben a pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül nem köt bérleti szerződést, úgy a második helyezett köteles szerződést kötni. Amennyiben a második helyezett nem köti meg a bérleti szerződést az erről szóló bérbeadói értesítéstől számított 15 napon belül, úgy a pályázaton harmadik helyezést elért pályázó köteles szerződést kötni. A szerződést a második vagy a harmadik helyezett bérleti jog ellenértékre történő pályáztatás esetén a szerződési biztosíték, valamint a vállalt bérleti jog ellenérték, valamint a szerződési biztosíték egyösszegben történő megfizetését, bérleti díjra történő pályáztatás esetén a szerződési biztosíték egyösszegű megfizetését követően köteles megkötni. Amennyiben a pályázat 2. vagy 3. helyezett pályázója a bérleti szerződést, a bérleti szerződés létrehozását kezdeményező bérbeadói értesítéstől számított 15 napon belül – a szükséges feltételek teljesítése mellett – nem köti meg, úgy a bánatpénzt elveszíti.

(10) A pályázati eljárás eredménytelensége esetén a kezelő a helyiséget hat hónapon belül pályázati eljáráson kívül is bérbe adhatja a pályázaton kiírt feltételek mellett, kivéve a 2. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó helyiségeket.

(11) Bérleti díjra történő pályáztatás esetén a helyiségbérleti jogviszony a pályázati dokumentáció szerint határozott vagy határozatlan időtartamra köthető. A bérlő – bérleti jogviszony fennállása alatt – benyújtott kérelmére a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a határozott idejű bérleti jogviszony legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, amennyiben

a) a bérlőnek a helyiség vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, illetve az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs,

b) a bérlő helyiségre vonatkozó jogviszonya nem áll felmondás alatt,

c) a felek a fizetendő bérleti díj, valamint

d) a szerződési biztosíték mértékében megállapodnak.

Bérleti díjra történő pályáztatás esetén a bérlők nem jogosultak a helyiség bérleti jogát átruházni, elcserélni, továbbá nem jogosultak a helyiséget albérletbe adni.

(12) A bérbeadó általi rendes felmondás jogát a bérbeadó a 3/A. § (11) bekezdése alapján megkötésre kerülő határozatlan idejű bérleti szerződésben 5 éves időtartamra kizárja. A bérbeadó általi rendes felmondás kizárásának további határozott időtartammal történő meghosszabbítása kizárólag a bérbeadó és a bérlő előzetes írásbeli megállapodása alapján történhet, amelynek tartalmaznia kell a bérlő által a bérbeadó felé teljesítendő kötelezettségeket.”

4. § (1) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 4. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A bérlők az általuk bérelt helyiséget a bérbeadó hozzájárulásával elcserélhetik.

A bérlők kötelesek a helyiségcseréről szóló – 30 napnál nem régebbi – megállapodást a bérbeadó részére benyújtani, melyhez csatolni kell a cserélő felek tevékenységük végzésére jogosító okiratának (3. § (6) bekezdés a) pontja szerint), vagy az ennek beszerzésére vonatkozó nyilatkozatokat, aláírási címpéldányokat, gépkocsitároló esetén a leendő bérlők nevére szóló érvényes forgalmi engedélyek másolatait. A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járul hozzá a csere-megállapodáshoz:

a) a bérlőknek az elcserélni kívánt helyiségek vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, illetve az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozásuk nincs,

b) a leendő bérlők vállalják az elcserélni kívánt helyiségekre vonatkozó, bérbeadó által megállapított bérleti jog ellenérték-különbözet 25 %-ának megfelelő átruházási díj egyösszegű megtérítését és megállapodnak a bérbeadóval a helyiség bérleti díja és a szerződési biztosíték mértékében,

c) a bérlők bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt”

(2) A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 4. §-a a következő (21) és (22) bekezdéssel egészül ki:

„(21) Ha az üres pincehelyiség bérbeadása érdekében lefolytatott pályázati eljárás két alkalommal eredménytelenül zárul vagy a pincehelyiség a 6 hónapig tartó folyamatos pályáztatás ellenére nem kerül bérbeadásra, úgy a bérbeadó a pincehelyiséget határozatlan időre bérbe adhatja a társasház részére, kivéve a 2. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó helyiségeket. A helyiség eredményes pályáztatása a társasházzal kötött bérleti szerződés bontó feltételének minősül.

(22) A bérbeadó az eredménytelenül pályáztatott üres helyiséget a pályázaton történő bérbeadásáig ideiglenes jelleggel, legfeljebb 90 napi időtartamra bérbe adhatja.”

5. § A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

( A bérbeadói jogok gyakorlása:)

„c) A kezelő szervezet hatáskörébe tartozik az a) és b) pontban meghatározott helyiségek kivételével:
ca) hozzájárulások megadása, illetve megtagadása (helyiségcsere, bérlőtársi jogviszony, halál esetén bérleti jog folytatása, albérletbe adás, rendeltetéstől eltérő használat),
cb) hozzájárulások megadása, illetve megtagadása (bérleti jog átruházása) a Polgármester értesítése mellett azzal, hogy megkeresésére a Polgármester az értékesítés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül köteles válaszolni. Ennek elmaradását akként kell értelmezni, hogy a Polgármester az értesítés időpontjában a helyiségre önkormányzati célból nem tart igényt.
A bérleti jog szövetkezetnek, gazdasági társaságnak vagy bármely cégnek, illetve cégbe bármilyen jogcímen való (törzstőke, mellékszolgáltatás stb.) rendelkezésre bocsátásához a hozzájárulás nem adható meg.
cc) a helyiség felajánlás elfogadása,
cd) a bérlő és a bérbeadó közötti cseremegállapodás megkötése a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával,
ce) a 10. § (2) bekezdése alapján a bérleti jogviszony megszüntetése a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával,
cf) a pénzbeni térítés megfizetésével járó bérleti jog megszüntetése esetén a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával. Nem kell a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyása, amennyiben a Polgármester a helyiség önkormányzati célból történő igénybevételéről döntött.
cg) 30 napon túli tartozás esetén fizetési felszólítás megküldése, a helyiségbérleti jogviszony felmondása, a felmondás visszavonása, a helyiségbérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel,
ch) a 4. § (11), (12) bekezdésekben meghatározott esetekben megállapodás megkötése a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával
ci) a helyiségbérleti, területhasználati szerződés megkötése, módosítása, megszűnése
cj) a bérlővel a helyiségbér mértékében való megállapodás az 6. § (2) bekezdésben nem szabályozott esetekben azzal, hogy az alkalmazott elvekről a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságot a kezelő szervezet legalább évente egyszer az ingatlanköltségvetéssel egyidejűleg köteles tájékoztatni,
ck) a helyiség átadása, átvétele,
cl) bérleti-, használati-, közüzemi díj fizetés és a rendeltetésszerű használat ellenőrzése,
cm) a megállapodás megkötése a helyiség korszerűsítéséről, felújításáról,
cn) a megállapodás megkötése a helyiség bővítéséről a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyásával,
co) a bérbeadót terhelő javítási, helyreállítási, felújítási munkák elvégzése,
cp) eljárás a helyiségbér mértékében való megállapodással, bérleti díj módosítással, illetve bérleti díj tartozással kapcsolatos nemperes és peres ügyekben,
cq) az üres helyiségek nyilvántartása
cr) bérlők között létrejött cseremegállapodáshoz történő hozzájárulás megadása,
cs) dönt a helyiségek pályáztatásáról, valamint ismételt pályáztatás esetén az új feltételek meghatározásáról, illetőleg a 3/A. § (9) bekezdésben meghatározott esetben a határozott idejű bérleti jogviszony meghosszabbításáról a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával, továbbá ha a pályáztatott helyiségek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanok, vagy felújítandóak, úgy az elvégzendő munkálatok költségéről a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával,
ct) ha a bérbeadó a 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a bérlő ajánlatát elfogadja, a pénzbeni térítés megfizetésével járó bérleti jog megszüntetés azzal, hogy a megállapodás megkötésétől számított 30 napon belül a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságot tájékoztassa.
cu) a 6. § (9) bekezdésben foglalt felújítási, korszerűsítési munkák kapcsán a bérlő által benyújtott költségvetés előzetes jóváhagyása, a bérlő által a bérbeadó helyett elvégzett munkálatok költségének bérbeadó általi megtérítéséről szóló megállapodás megkötése a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes jóváhagyásával, továbbá a megállapodással érintett felújítási, korszerűsítési munkálatok elvégzésének ellenőrzése.
cv) a 3/A. § (9) bekezdése alapján határozatlan időre bérbe adott helyiség esetében a bérbeadó általi rendes felmondás kizárásának meghosszabbításához a bérlő által teljesítendő kötelezettségeket tartalmazó megállapodás megkötése legfeljebb 5 éves időtartamra történő hosszabbítás esetén a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság, 5 évet meghaladó hosszabbításnál a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával, továbbá a megállapodásban foglalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.
cw) a 4. § (21) bekezdése alapján üres pincehelyiség társasház részére határozatlan időre történő bérbeadása,
cx) a 4. § (22) bekezdése alapján üres helyiség ideiglenes jellegű bérbeadása.”

6. § A Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásáról szóló 15/2000. (III.31.) Kgy. rendelete

a) 2. § (2) bekezdés m) pontjában a „9” szövegrész helyébe a „11” szöveg,

b) 12. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „9” szövegrész helyébe a „11” szöveg,

c) 12. § (1) bekezdés c) pont cs) alpontjában a „9” szövegrész helyébe a „11” szöveg,

d) 12. § (1) bekezdés c) pont cv) alpontjában a „9” szövegrész helyébe a „11” szöveg

lép.

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § és a 6. § 2024. július 1-jén lép hatályba.