Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2025. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994 (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2025. 04. 15- 2025. 04. 15Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 13/2025. (IV. 14.) önkormányzati rendelete
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994 (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
[1] Jelen rendeletmódosítás célja a szabályozási cél sérelme nélküli egyszerűsítés, felmerült gyakorlati problémák megoldása. A rendelet módosítása lehetővé teszi a lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések egyszerűsítését, pontosítását, kiegészítését, a feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezését, valamint a gyakorlatban felmerült problémák megoldását.
[2] Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében és az 58. § (2)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlati kötöttség a vételárajánlat kézhezvételétől számított 90 napig áll fenn. Az elővásárlási jog jogosultja vagy aki az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezi, köteles a vételárajánlat elfogadását követő 90 napon belül az adásvételi szerződést megkötni.”
2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 10. § (2)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A lakások vételára egyösszegben, vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki. A vevő kérelmére 15 éves részletfizetési kedvezményt kell adni. A vevő a vételár hátralék után a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésben rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni. Részletfizetés esetén a törlesztő részleteket a fennálló vételár hátralék alapján a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése szerint megállapított, a szerződéskötés naptári félévének első napján érvényes kamatláb mértékének figyelembe vételével a szerződéskötéstől a szerződéskötést követő év március 31-e közötti időszakra kell megállapítani.
(3) Amennyiben a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg, úgy a vételárat – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötésekor köteles teljesíteni. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van a lakás vonatkozásában vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy a vevő a vételár egyösszegű megfizetése esetén a vételárat az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles megfizetni.
(3a) Amennyiben a vevő a vételárat részletfizetéssel egyenlíti ki, és a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges, úgy a megállapított vételár 20 %-át az adásvételi szerződés megkötésekor kell megfizetni.
(3b) Amennyiben a vevő a vételárat részletfizetéssel egyenlíti ki, és a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy a szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a megállapított vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni.
(4) Amennyiben a vevő a vételárat részben vagy egészben bankhitelből egyenlíti ki, úgy az önrészt – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötésekor köteles megfizetni.
Amennyiben a vevő a vételárat részben vagy egészben bankhitelből egyenlíti ki, és a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy az önrészt az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles megfizetni.
(4a) Amennyiben a Magyar Államnak nincs elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges, úgy a vételárnak az önrész megfizetését követően fennmaradó részét a vevő az adásvételi szerződés megkötésétől számított 45 napon belül, vagy amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga áll fenn vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételétől számított 45 napon belül köteles megfizetni.
(4b) Ha a vételár kiegyenlítése határidőben nem történik meg, úgy a hátralék után a vevő a Ptk. 6:48. § (2) bekezdése szerinti kamatot köteles fizetni. Amennyiben a vevő a vételár megfizetésével a szerződés hatályba lépésétől számított 60. napot meghaladó késedelembe esik, az eladó jogosult az adásvételtől elállni.
(5) A vevő a vételárat egy összegben vagy részletfizetéssel teljesíti.
a) Ha a vevő a vételárat egy összegben egyenlíti ki, úgy
aa) ha a szerződés megkötésekor egyenlíti ki, úgy a teljes vételár vonatkozásában 16,7 % árengedmény illeti meg.
ab) ha a (3a)-(3b) bekezdések szerint megkezdett részletfizetésen felüli vételár hátralékot – amennyiben a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötését követő 6 hónapon belül, vagy amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételétől számított 6 hónapon belül egy összegben egyenlíti ki, akkor az esedékesség előtt teljesített vételár hátralék összegének vonatkozásában 10 % árengedmény illeti meg.
ac) ha a (3a)-(3b) bekezdések szerint megkezdett részletfizetésen felül teljes vételárhátralékot az (5) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott időtartamon kívül egy összegben kiegyenlíti, akkor az esedékesség előtt teljesített vételárhátralék vonatkozásában a kamat a ténylegesen érvényesített és megfizetett kamatláb, valamint az (5) bekezdés b) pontjában rögzített irányadó kamatlábhoz kapcsolódó kamat-különbözet összegével a tőkehátralék összege korrigálásra kerül.
b) Részletfizetés esetén évente a tárgyév január 1-jén fennálló vételár hátralék alapján a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése szerint megállapított, az előző év december 31-én érvényes kamatláb mértékének figyelembe vételével a tárgyév április 1-je és a következő év március 31-e közötti időszakra kell megállapítani az új törlesztőrészleteket. Amennyiben a tárgyévben június 30-án az irányadó kamatláb eltér a törlesztő részletben érvényesített kamatláb mértékétől, a felmerült kamat-különbözet teljes és időarányos kompenzálásra kerül a következő év áprilisától kezdődő periódusban fizetendő törlesztőrészletben.
c) Amennyiben a vevő a fennálló vételár hátralék mértékének legalább 50%-ot meghaladó mértékű többletbefizetést teljesít, úgy a fennálló vételárhátralék alapján az új törlesztőrészleteket a többletbefizetést követő második hónaptól a tárgyév vagy a következő év március 31-e közötti időszakra kell megállapítani a Ptk. 6:47. § (2) bekezdése szerint megállapított, a többletbefizetés naptári félévének első napján érvényes kamatláb mértékének figyelembe vételével.
(6) Ha az elővásárlási joggal érintett lakást – amelynek bérlője az elővásárlási jogával nem él és a részére felajánlott, megfelelő és beköltözhető cserelakást nem fogadja el – bérlőn kívüli személy lakottan vásárolja meg, a pályázati kiírásban szereplő licitálási alapár a lakott forgalmi érték. A pályázó az eljárás során a vételár mértékére tesz ajánlatot. Több pályázó esetén az a pályázó nyer, aki a legmagasabb összegű vételár befizetésére tesz ajánlatot.
A nyertes pályázónak – amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga nem áll fenn vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – a vételár legalább 50 %-át az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetnie. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szüksége, úgy a nyertes pályázó a vételár legalább 50 %-át az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy összegben kell befizetnie.
A fennmaradó vételár hátralékra legfeljebb 2 éves részletfizetés engedélyezhető. A bérlőn kívüli személy a vételár hátralék után a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.”
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 10. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az üres önkormányzati lakásokat pályáztatás útján kell értékesíteni kivéve, ha a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a komfort nélküli lakásokat, valamint szükséglakásokat valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – pályáztatás nélkül elidegenítésre kijelöli.
A tulajdonostársak nyilatkozatát a vételi kérelemhez kell mellékelni. Ebben az esetben a lakás vételára a forgalmi érték, melyet a vevő köteles egy összegben megfizetni – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötésekor. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy a vevő a vételárat egy összegben az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles megfizetni. Ha másik tulajdonostárs is élni kíván a vétel lehetőségével, akkor a lakást pályáztatás útján kell értékesíteni.”
(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 10. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) Az önkormányzat által kezdeményezett vegyes tulajdonú ingatlanok bontása esetén, ha a tulajdonos részére felajánlott önkormányzati tulajdonú lakás forgalmi értéke magasabb, mint a magántulajdonban lévő lakás értéke, úgy a fennmaradó értékkülönbözet megfizetésére 5 éves részletfizetési kedvezmény vehető igénybe. A hátralék után a Ptk. 6:47. § (2) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot kell fizetni. A szerződés megkötésekor az értékkülönbözet legalább 25 %-át egy összegben kell befizetni.
(11) Amennyiben a vételárhátralék megfizetésével a vevő 30 napot meghaladó késedelembe esik és tartozását a felszólítást követő 15 napon belül nem rendezi, úgy a részletfizetés kedvezményét elveszti és a még hátralékos vételár időarányos késedelmi kamataival együtt egy összegben azonnal esedékessé válik. Amennyiben a vételárhátralék megfizetésének elmaradása a vevő önhibáján kívül eső okra vezethető vissza, a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a következő intézkedéseket teheti:
a) fenntarthatja az önkormányzati lakás vételárhátralékára vonatkozó részletfizetési kedvezményt,
b) engedélyezheti a hátralék és a késedelmi kamat részletekben történő megfizetését,
c) elengedheti a késedelmi kamat összegét az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig.”
3. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 10/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Versenyeztetési eljárás lefolytatása esetén a pályázati kiírásban szereplő licitálási alapár a beköltözhető állapotú lakás forgalmi értéke. A pályázó az eljárás során a vételár mértékére tesz ajánlatot. Több pályázó esetén az a pályázó nyer, aki a legmagasabb összegű vételár befizetésére tesz ajánlatot. A nyertes pályázónak a vételár legalább 50 %-át a szerződés hatályba lépéséről szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy összegben kell befizetnie. A fennmaradó vételár hátralék után a Ptk. 6:47 § (2) bekezdésében rögzített kamat mértékének megfelelő kamatot köteles fizetni.”
4. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a 11/A-13. §-okban foglalt feltételek mellett az alábbi feltételek esetén jelölhet ki nem lakás célú helyiséget elidegenítésre:
a) üres helyiséget abban az esetben, amennyiben a helyiség műszaki állapota miatt bérbeadás útján nem hasznosítható, vagy a 12.§ (1) bekezdése alapján készített gazdaságossági számítás és az ingatlanhasznosítási szempontok alapján önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt,
b) bérbe adott helyiséget abban az esetben, amennyiben a 12.§ (1) bekezdése alapján készített gazdaságossági számítás és ingatlanhasznosítási szempontok alapján az önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt.”
5. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az üres önkormányzati tulajdonú helyiségeket pályáztatás útján kell értékesíteni, kivéve, ha a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság a helyiséget valamely tulajdonostárs részére, kérelmére – a többi tulajdonostárs vételi szándékról szóló nyilatkozata ismeretében – elidegenítésre kijelöli. A tulajdonostársak nyilatkozatát a vételi kérelemhez kell mellékelni. Ebben az esetben a helyiség vételára a forgalmi érték, melyet a vevő – amennyiben a Magyar Államnak nincs elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben köteles megfizetni. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy a vevő a vételárat az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül köteles egy összegben megfizetni. Ha másik tulajdonostárs is élni kíván a vétel lehetőségével, akkor a helyiséget pályáztatás útján kell értékesíteni.”
6. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az ajánlati kötöttség bérlők esetében a vételárajánlat kézhezvételétől számított 90 napig, bérlőn kívüli személy esetén 60 napig áll fenn. Az elővásárlási jog jogosultja vagy aki az elidegenítésre történő kijelölést kezdeményezi, köteles a vételárajánlat elfogadását követő 90 napon belül az adásvételi szerződést megkötni.
(3) Ha a helyiséget a bérlő vásárolja meg, az eladási ár a helyiség forgalmi értéke, amelyet a vevő egy összegben köteles megfizetni – ha a Magyar Államnak nem áll fenn elővásárlási joga vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása nem szükséges – az adásvételi szerződés megkötésekor. Amennyiben a Magyar Államnak elővásárlási joga van vagy a jogügylethez harmadik fél jóváhagyása szükséges, úgy a vevő a vételárat az adásvételi szerződés hatályba lépéséről vagy a jogügylet jóváhagyásáról szóló értesítés részéről történő kézhezvételét követő 3 munkanapon belül egy összegben köteles megfizetni.”
7. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A 13/2025. (IV.14.) önkormányzati rendelettel módosított rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően beadott kérelmek alapján indult eljárásokra kell alkalmazni.”
8. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 17/1994. (IV.26.) önkormányzati rendelet
a) 8. § (3) bekezdése,
b) 10. § (8) bekezdése,
c) 13. § (4) bekezdése,
d) 13. § (6) bekezdése.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.