Magyarország Alaptörvénye lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára, hogy törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyokat helyi rendeletben szabályozzanak. Ilyen a város közterületeinek a rendeltetésszerű használattól eltérő igénybevételére vonatkozó engedélyezése, amelynek jogcímeit, díjtételeit, eljárását a Közgyűlés a közterület-használat rendjéről szóló 57/1999. (XII.23.) Kgy. rendeletben (továbbiakban: Rendelet) állapítja meg.

A módosítás szükségességét főképpen az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28.) ITM rendelet (továbbiakban: ITM rendelet) rendelkezéseinek változása idézte elő. Ennek lényegi tartalma szerint a közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén díj a járda, mint közút része vonatkozásában csak annak megbontásával vagy helyreállításával járó használatbavétel esetén állapítható meg. Ilyen módon a hivatkozott központi jogszabály szabályozás nélkül hagyta a járda felbontással nem járó igénybevételének engedélyeztetési folyamatát, mely egyébként számottevő mértékben fordul elő városunkban. E tevékenység kerül helyi rendeleti úton bevonásra a közterület-használat engedélyezésének tárgykörébe.

A Rendeletben meghatározott közterület fogalom pontosításra került annak érdekében, hogy egyrészt a Rendelet tárgyi hatálya a fent hivatkozott szabályozási céllal összhangban kiterjedjen a közút részét képező járdára, valamint a járda és úttest közötti zöldterületre, másrészt az értelmező rendelkezésben meghatározott fogalmi elemek ne jelentsék akadályát az engedélyezési eljárás lefolytatásának. Ugyanis az eddig rögzített azon kitétel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban közterület megnevezéssel kell szerepelnie az adott földrészletnek, több esetben okozta a Rendelet alkalmazhatóságának hiányát. Számos esetben érkezett kérelem olyan önkormányzati tulajdonban álló, a közforgalom számára szabadon használható terület használatának engedélyezésére, amely a tulajdoni lapon nem közterület megnevezéssel szerepelt ( pl. kivett közpark, kivett helyi közút, utasváró). Az 1/2022. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat indokolásában kimondja, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény által meghatározott közterület fogalomhoz számos rendeltetés tartozik, így pl. a telkek térbeli kapcsolatának megközelítése, a gyalogos közlekedési út, a közművek elhelyezésének biztosítása, zöldterület kialakítása.

A Rendelet 4. § (1) bekezdése tartalmazza az engedélyköteles közterület-használat jogcímeit.

j) pontja kiegészítésre került azon kitétellel, hogy a járdát érintő közterület-használat esetén a 48 órát nem meghaladó igénybevétel is engedélyköteles, tekintettel arra, hogy ez esetben az engedélyező hatóság által gyalogosbiztonságot érintő, helyreállítási kötelezettségre vonatkozó előírásokat kell a kérelmező részére meghatározni az adott kérelem adatainak függvényében. Amennyiben a 48 órán belüli járda igénybevételt csak bejelentési kötelezettség terehelné, a hatóság nem tudná érvényesíteni a forgalombiztonsági követelményeket a használó irányába, ezért mindenképpen indokolt a kivétel meghatározása a Rendelet 4. § (1) bek. j) pontja szerinti építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, építőipari gép, berendezés járdán történő elhelyezése esetén.

a Rendelet 4. § (1) bek. j) pontja szerinti igénybevétel számos esetben csak néhány napra korlátozódik, így méltányos, hogy az ügyfél számára ebben az esetben napidíj is megállapítható legyen, melynek alapját a fenti jogcímhez meghatározott havidíj jelenti.

A Rendelet 7. § (2) bekezdése a részletfizetést tartalmazza. Az "éves használat” szófordulat miatt jelenleg nincs lehetőség a részletfizetés engedélyezésére olyan esetekben például, ha a vendéglátóipari előkert üzemeltetője a vendéglátóipari előkertjét szezonálisan, áprilistól - novemberig üzemelteti, ugyanakkor az erre az időszakra eső díj nagysága miatt célszerű lenne számukra is lehetővé tenni a részletfizetést mérlegelés alapján, - tekintettel az engedélyezett időtartamra és a fizetendő közterület-használati díjra.

A "fennálló tartozás" szóhasználat is egyfajta korlátot jelent, ugyanis kizárja annak lehetőségét, hogy már az engedély kiadásakor részletfizetési lehetőséget adjunk a kérelmezőnek, ha azt a kérelem benyújtásával egyidejűleg kéri. Éves használat esetén, külön méltánylást érdemlő esetben az engedélyező hatóság legfeljebb 12 havi részletfizetést engedélyezhetne. Külön méltánylást érdemlő eset a kérelmező betegsége vagy az engedély kiadását követően anyagi helyzetében bekövetkezett jelentős változás. Mindenképp célszerű lenne rugalmasabb szabályozást alkalmazni és ezzel méltányolni a fizetési hajlandóságot.

A 25. § (2) bekezdésében foglalt előírás azért vált szükségessé, mert csekély számban, de még vannak érvényben a Rendelet 2000. január 1-jén történt hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek, melyek alapján még az akkori díjtételeket fizetik az engedélyesek. Az azóta kialakított díjfizetési előírások rendeleti úton nem lettek ezen engedélyek vonatkozásában érvényesítve, mely méltánytalan helyzetet eredményezett a jelenleg hatályos díjakat fizető, azonban azonos paraméterekkel közterületet igénybe vevő engedélyesekkel szemben.

Hatályba léptető rendelkezés a Jat. 7. § (1) bekezdése alapján. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stabilitási tv.) előírja, hogy a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie. A Stabilitási tv. fenti rendelkezését az önkormányzati rendeletekre is alkalmazni kell, ezért a módosító rendelet hatályba lépésének időpontja a jogbiztonság és a visszaható hatály tilalmát kimondó általános jogelvek figyelembe vételével történt.

A Jat. 18. § (3) bekezdése, és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Nemzeti Jogszabálytárban közzétételre kerül.