A rendelet módosítása a szabályozási cél sérelme nélkül lehetővé teszi a lakások és helyiségek elidegenítésére vonatkozó rendelkezések egyszerűsítését, pontosítását, kiegészítését, elavult vagy feleslegessé váló rendelkezések hatályon kívül helyezését, valamint a gyakorlatban felmerült problémák megoldását.

A Rendelet 9. § (1) és 13. § (2) bekezdése az ingatlanok értékesítése esetén a vételárajánlat megtétele esetén csak az ajánlati kötöttség időtartamát szabályozza, azonban szükségessé vált az adásvételi szerződés megkötésére vonatkozó határidő rendeletben való rögzítése is.

Vannak olyan műemlék jellegű ingatlanok, amelyek esetében állami elővásárlási jog nem áll fenn, azonban az elidegenítéshez kapcsolódó jogügylet a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jóváhagyásához kötött, melyre figyelemmel a Rendelet módosítása szükséges.

A Rendelet kamatfizetésre és részletfizetésre vonatkozó szabályainak kiegészítése és pontosítása indokolt.

A Rendelet módosítása szükséges figyelemmel arra, hogy vannak olyan műemlék jellegű ingatlanok, amelyek esetében állami elővásárlási jog nem áll fenn, azonban az elidegenítéshez kapcsolódó jogügylet a kulturális örökség védelemért felelős miniszter jóváhagyásához kötött.

A Rendelet 11. § (3) bekezdése a helyiségek elidegenítésre történő kijelölésének feltételeit szabályozza. A szabályozás szerint a helyiség abban az esetben jelölhető ki értékesítésre, amennyiben műszaki okok miatt bérbeadás útján nem hasznosítható vagy a gazdaságossági számítás, illetve üzemeltetési szempontokra tekintettel az önkormányzati tulajdonban tartása nem indokolt. Tekintettel arra, hogy szükségessé vált az üres és a bérbe adott helyiségek elidegenítési szabályainak pontosítása, és külön választása, valamint egyértelművé tétele, így a Rendelet módosítása vált szükségessé.