Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 32/2025. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros Önkormányzata 2026. évi összevont költségvetéséről
Hatályos: 2026. 01. 01Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 32/2025. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
Budapest Főváros Önkormányzata 2026. évi összevont költségvetéséről
[1] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. §-ában foglalt előírások teljesítése céljából megalkotja a Budapest Főváros Önkormányzata 2026. évi összevont költségvetéséről szóló önkormányzati rendeletét.
[2] Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése az 1–3. § és az 5–38. § tekintetében a Fővárosi Közgyűlésnek az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva; a 4. § tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 93. § (2) bekezdésében és 232/A. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
A Budapest Főváros Önkormányzata irányítása alá tartozó fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények és a Főpolgármesteri Hivatal, valamint a Budapest Főváros Önkormányzata által ellátott – fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt – egyes feladatcsoportok 2026. évi költségvetése, kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja, címrendje
1. A költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszege, a hiány mértéke és finanszírozásának módja
1. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a Budapest Főváros Önkormányzata 2026. évi összevont költségvetésének (a továbbiakban: költségvetés)
a) költségvetési bevételeit 522 298 797 903 Ft-ban,
b) költségvetési kiadásait 525 577 089 720 Ft-ban,
c) költségvetési egyenlegét –3 278 291 817 Ft-ban,
d) finanszírozási bevételeit 12 000 000 000 Ft-ban,
e) finanszírozási kiadásait 8 721 708 183 Ft-ban,
f) finanszírozási egyenlegét 3 278 291 817 Ft-ban,
g) bevételi főösszegét 534 298 797 903 Ft-ban,
h) kiadási főösszegét 534 298 797 903 Ft-ban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti költségvetési bevételek és költségvetési kiadások egyenlegéből, amely teljes egészében a Fővárosi Önkormányzat költségvetési egyenlege
a) 12 000 000 000 Ft összeget az előző évek maradványának igénybevételével kell finanszírozni,
b) 0 Ft összeget belföldi értékpapírok bevételeiből kell finanszírozni,
c) 0 Ft összeget bankbetétek bevételeiből kell finanszírozni,
d) 6 094 036 824 Ft összeget hiteltörlesztés kiadásaira kell fordítani.
(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások tartalmazzák a Budapest Főváros Önkormányzata irányítása alá tartozó költségvetési intézmények (a továbbiakban: fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények) és a Főpolgármesteri Hivatal (a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények és a Főpolgármesteri Hivatal a továbbiakban együtt: fővárosi önkormányzati költségvetési szervek) számára folyósított irányítószervi támogatás halmozódásának kiszűrését 67 842 823 193 Ft összegben.
2. A költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti bevételi és kiadási főösszegek fejezetek, címek, feladatok szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Fővárosi Önkormányzat 2026. évi és az azt követő éveket terhelő adósságszolgálatának tervezett kiadásait a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeket, valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti bevételek tervezett, illetve előre látható összegét a 3. melléklet tartalmazza.
(4) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2a) bekezdése szerinti gazdasági társaságok előző évi elfogadott beszámolóját és az ezekre vonatkozó könyvvizsgálati jelentést a 4. melléklet tartalmazza.
(5) Az Áht. 23. § (2b) bekezdése szerinti gazdasági társaság üzleti tervét az 5. melléklet tartalmazza.
(6) Az Áht. 23. § (2) bekezdés i) pontja szerinti követelések összegét a 6. melléklet tartalmazza.
3. Az illetményalap meghatározása és a jutalmazás, valamint az önkormányzati tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselő vagy munkavállaló illetmény- és munkabér-szabályai
3. § (1) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselők illetményalapja 2026. január 1. napjától 70 000 Ft.
(2) A Főpolgármesteri Hivatalnál és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál foglalkoztatottak részére a 2026. évben tervezhető, a feladatát kiemelkedően teljesítő, illetve feladatát hosszabb időn át eredményesen végző foglalkoztatott részére adható jutalom mértéke a rendszeres személyi juttatások eredeti előirányzatának legfeljebb 8%-a lehet azzal, hogy az előző évi személyi juttatások maradványából, annak jóváhagyását követően, valamint a személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarításából a 2026. évben szintén történhet jutalmazási célú kifizetés.
(3) A Főpolgármesteri Hivatalban és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnál dolgozó köztisztviselőket megillető illetménykiegészítés mértéke a 2026. évben:
a) felsőfokú iskolai végzettség esetén az alapilletmény 40%-a,
b) érettségi végzettség esetén az alapilletmény 20%-a.
(4) A Budapest Főváros Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 85. § (1) bekezdése szerinti, szakmai munka segítése érdekében foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére képviselőcsoportonként átlagosan legfeljebb a főpolgármesteri illetmény alapjául szolgáló nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresének megfelelő összeg, az adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatottak illetménye, illetve munkabére pedig képviselőcsoportonként átlagosan legfeljebb a főpolgármesteri illetmény alapjául szolgáló nemzetgazdasági átlagkeresetnek megfelelő összeg lehet azzal, hogy a foglalkoztatott személyére, valamint az illetmény, illetve a munkabér összegére az adott képviselőcsoport vezetője tesz javaslatot, amelynek során az átlag el nem érése esetén a különbözetként jelentkező bértömeg az e bekezdés szerinti más foglalkoztatottak illetményére, illetve munkabérére tett javaslat során számításba vehető, helyettesítési díjra vagy más, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti javadalmazásra fordítható, ennek hiányában az adott képviselőcsoport SZMSZ 86. §-a szerinti szakértői keretét növelheti.
(5) Az SZMSZ 76. § (8) bekezdése szerinti, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő feladatainak ellátásához kapcsolódó adminisztratív feladatok elvégzéséhez rendelkezésre álló foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére legfeljebb a főpolgármesteri illetmény alapjául szolgáló nemzetgazdasági átlagkeresetnek megfelelő összeg lehet.
(6) Az SZMSZ 75. § (2) bekezdése szerinti, adminisztratív feladatokat ellátó foglalkoztatott illetménye, illetve munkabére legfeljebb a főpolgármesteri illetmény alapjául szolgáló nemzetgazdasági átlagkeresetnek megfelelő összeg, a bizottság szakmai munkáját segítő foglalkoztatott illetménye pedig legfeljebb a főpolgármesteri illetmény alapjául szolgáló nemzetgazdasági átlagkereset kétszeresének megfelelő összeg lehet azzal, hogy a bizottság elnöke ennél alacsonyabban meghatározott illetmény, illetve munkabér esetén a különbözetet a másik foglalkoztatott illetményére, illetve munkabérére tett javaslat során számításba veheti, helyettesítési díjra vagy más, a Kttv. szerinti javadalmazásra fordíthatja.
(7) Az SZMSZ 75. § (2) bekezdése, 76. § (8) bekezdése és 85. § (1) bekezdése szerinti munkakörökben akkor foglalkoztatható határozatlan időre kinevezett köztisztviselő, ha ezen kinevezésmódosítást megelőzően a Főpolgármesteri Hivatalban határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezett.
(8) A főpolgármester döntése alapján az SZMSZ 104. § (2) bekezdés első fordulata szerinti álláshelyeken köztisztviselő vagy munkavállaló is foglalkoztatható.
4. § A Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság köztisztviselői számára a 2026. évben a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
4. A költségvetés címrendje
5. § (1) A költségvetés a bevételeket és a kiadásokat az 1. melléklet szerint, a fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre, valamint a Budapest Főváros Önkormányzata által ellátott – fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt – egyes feladatcsoportokra tagoltan 1–25-ig számozott költségvetési fejezetekre, az egyes fejezeteken belül költségvetési címekre, a címeken belül kiemelt előirányzatokra tagoltan, a felhalmozási kiadások (beruházások, felújítások és egyéb felhalmozási célú kiadások) és egyes működési kiadások esetén a kiemelt előirányzatokat a címen belül feladatonként csoportosítva tartalmazza.
(2) A költségvetési fejezeteken belül a költségvetési címek megjelölése 6 jegyű címkódból és megnevezésből áll. A címkód képzése a következő:
a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervek címkódjának
aa) 1–4. számjegye az intézmény azonosító száma,
ab) 5. számjegye „0”,
ac) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;
b) a gazdasági szervezettel nem rendelkező fővárosi költségvetési intézmények, valamint a fővárosi költségvetési intézmény által megvalósított elkülönített nyilvántartású kiemelt projektek címkódjának
ba) 1–4. számjegye annak a fővárosi költségvetési intézménynek az a) pont aa) alpontja szerinti azonosító száma, amely a költségvetési szerv tekintetében a gazdasági szervezet feladatait ellátja,
bb) 5. számjegye a cím sorszáma,
bc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli;
c) a Főpolgármesteri Hivatal és a Fővárosi Önkormányzat esetén a címkód
ca) 1–4. számjegye az adott cím azonosító száma,
cb) 5. számjegye „0”,
cc) 6. számjegye a feladat jellegét jelöli.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a Fővárosi Önkormányzat Óvodájára a 390411, a Cseppkő Óvodára a 390421, a Deák17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galériára pedig a 390441 címkód alkalmazandó.
(4) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti azonosító számok első számjegye
a) a fővárosi költségvetési intézményekhez tartozó címek esetén az intézmény ágazati besorolásától függően
aa) „1” a védelem,
ab) „2” a szociálpolitika,
ac) „3” a köznevelés,
ad) „5” a kultúra
ágazatba tartozó intézményeknél;
b) a Főpolgármesteri Hivatalhoz tartozó címek esetén „7”;
c) a Fővárosi Önkormányzati feladatellátáshoz tartozó címek esetén
ca) „8” a nem tartalék jellegű előirányzatoknál,
cb) „9” a tartalék jellegű előirányzatoknál.
(5) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, b) pont bc) alpontja és c) pont cc) alpontja szerinti számjegy
a) „1” a kötelező feladatok,
b) „2” az önként vállalt feladatok, és
c) „3” az államigazgatási feladatok
esetén.
(6) A felhalmozási kiadásokra vonatkozó előirányzatok esetében az 1. mellékletben a feladatokhoz kapcsolódó „engedélyokirat állapota” megjelölés, a Budapest Főváros Önkormányzata és intézményei beruházási és felújítási tevékenysége előkészítésének, jóváhagyásának, megvalósításának rendjéről szóló 50/1998. (X. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: beruházási rendelet) szerinti engedélyokirat (a továbbiakban: okirat) állapotát határozza meg az alábbiak szerint:
a) „Hatályos”: a jóváhagyott okirattal rendelkező önkormányzati beruházások, illetve felújítások, a céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások, továbbá egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások esetében,
b) „Előkészítés alatt”: valamennyi hatályos okirattal még nem rendelkező feladat esetében,
c) „Nem releváns”: az okiratkészítési kötelezettség alá nem tartozó önkormányzati beruházások, illetve felújítások, a céljelleggel támogatott intézményi és a hivatali beruházások, illetve felújítások, továbbá egyéb beruházási, illetve felújítási célú támogatások és egyéb felhalmozási tételek esetében.
Előirányzat-módosításra és -átcsoportosításra vonatkozó szabályok
5. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás általános szabályai
6. § (1) Év közben az e rendeletben szereplő előirányzat-módosításról és -átcsoportosításról a 7. §-ban és a 8. §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint a főpolgármester – ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, értékhatárra tekintet nélkül – dönt.
(2) Az e rendeletben szereplő előirányzat-módosításról és -átcsoportosításról a 9. §-ban és a 10. §-ban meghatározott esetekben és feltételek szerint év közben a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv dönt saját hatáskörben.
(3) A főpolgármester a helyi iparűzési adóból származó bevétel előirányzatát a bevallások alapján, illetve jogszabályban meghatározott fizetési kötelezettségből származó bevétel előirányzatát a kötelezettséget előíró jogszabály változása esetén, továbbá polgári jogi jogviszonyból származó bevétel előirányzatát az azt megalapozó jogviszony módosulása esetén az abból okszerűen következő mértékben és azzal azonos összegű kiadási előirányzattal együtt módosíthatja.
(4) Az e rendeletben foglaltak nem érintik a főpolgármesternek az Áht. 40. § (5) bekezdése szerinti jogkörét.
6. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás főpolgármesteri hatáskörben
7. § (1) A főpolgármester dönt a központi költségvetésből biztosított, jogszabály, támogatási szerződés, támogatói okirat, egyéb szerződés alapján, vagy a pénzügyi műveletekhez kapcsolódóan keletkező működési és felhalmozási célú bevételek tervbevételéről, módosításáról, valamint az államháztartáson belüli és államháztartáson kívüli pénzeszköz és egyéb támogatás átvételéhez és átadásához, céladomány fogadásához kapcsolódóan, továbbá a 6. § (3) bekezdésében szabályozott esetben a bevételi és azonos összegű kiadási előirányzat-módosításról vagy -átcsoportosításról.
(2) A főpolgármester dönt a fővárosi önkormányzati bevételi előirányzatok tekintetében a címek és kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról.
(3) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek, illetve a Fővárosi Önkormányzat fejezetekben tervezett költségvetési és finanszírozási kiadási – és a kapcsolódó központi, irányító szervi támogatási bevételi – előirányzatok tekintetében címen belül a kiemelt előirányzatok, valamint feladatok közötti átcsoportosításokra a főpolgármester jogosult. A felhalmozási feladatok esetében a kapcsolódó áfa rendezése céljából a „841101 Önkormányzati ÁFA fizetés, egyéb közhatalmi jellegű, valamint pénzügyi szolgáltatási kiadások” címről vagy címre is történhet előirányzat-átcsoportosítás.
(4) A Közgyűlés soron következő rendes üléséig nem halasztható feladatok fedezetének biztosítása érdekében a főpolgármester az e rendeletben foglalt egyéb átcsoportosításra vonatkozó felhatalmazás hiányában is – esetenként legfeljebb 150 000 000 Ft erejéig – dönthet
a) a „930001 Általános tartalék” cím előirányzatának terhére a kapcsolódó előirányzatra történő átcsoportosításról, valamint
b) a működési és felhalmozási kiadások, valamint a kiadásokhoz kapcsolódó bevételeket érintően egy adott címről egy másik címre, illetve e célból létrehozott új címre történő előirányzat-átcsoportosításról.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a főpolgármester – értékhatárra tekintet nélkül – dönt
a) a „841101 Önkormányzati ÁFA fizetés, egyéb közhatalmi jellegű, valamint pénzügyi szolgáltatási kiadások”,
b) a „712001 Hivatali ÁFA fizetés, egyéb közhatalmi jellegű, valamint pénzügyi szolgáltatási kiadások”,
c) a „842401 Állammal szemben folyamatban lévő és egyéb elszámolások kerete”,
d) a „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai”,
e) a „840501 Adósságszolgálat”,
f) a „849801 Állami támogatás megelőlegezésének finanszírozási kiadása”
címre történő átcsoportosításról.
(6) A „930001 Általános tartalék” cím összegének megemelése céljából
a) a 12. § és a 26. § (3) bekezdése szerinti előirányzat-visszapótlási kötelezettségek végrehajtása,
b) a központi költségvetésből a Fővárosi Önkormányzat általános működéséhez és ágazati feladataihoz biztosított támogatásoknak a májusi és októberi mutatószám-felmérések alapján történő módosításaihoz kapcsolódóan a fővárosi önkormányzati költségvetési intézmények részére megelőlegezett támogatások előirányzat-rendezése, vagy
c) a költségvetés egyensúlyának biztosítása
érdekében a főpolgármester átcsoportosításról dönthet a kiadási előirányzat szükséges mértékű elvonásával.
(7) Ha nincs 2026. évi szabad előirányzat a megfelelő címkódon, illetve feladaton, úgy a 2025. évi költségvetésben megtervezett és kötelezettségvállalással terhelt, továbbá a Közgyűlés vagy szerve által meghozott döntésen, vagy más fizetési kötelezettségen alapuló, és a 2026. évre áthúzódó kifizetések fedezetének biztosítása érdekében
a) a „898401 Áthúzódó működési kiadások kerete” címről,
b) a „840301 Önkormányzati beruházások” címen tervezett „Áthúzódó kiadások átütemezési kerete” feladatról,
c) a „930001 Általános tartalék” címről, vagy
d) – ha az a)–b) pont szerinti előirányzatok nem használhatóak – egyéb címről és feladatról
a főpolgármester a kapcsolódó felhasználási címre és feladatra, illetve új címre és új feladatra történő előirányzat-átcsoportosításról értékhatárra tekintet nélkül dönthet.
(8) A 2025. évi költségvetésben tervezett, a 2026. évre áthúzódó beruházási és felújítási feladatok finanszírozása fedezetének biztosítása érdekében – a 2025. évben teljesült kiadási előirányzatok tényadatai alapján – a 2026. évi költségvetésbe tervezendő bevételi előirányzatok tervbevételéről és a kapcsolódó kiadási előirányzatok módosításáról a főpolgármester dönt.
(9) Ha a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv bevételi előirányzata a tervezettnél alacsonyabb szinten teljesül, a bevételi előirányzat ennek megfelelő csökkentéséről, és ezzel egyidejűleg
a) fővárosi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatának ezzel egyező mértékű csökkentésről, vagy
b) az irányítószervi támogatás megemeléséről
a főpolgármester dönt.
(10) A főpolgármester dönthet a beruházási, illetve felújítási feladatok esetében az „Előkészítés alatt”, a „Nem releváns”, valamint a „Hatályos” állapotok közötti módosításról.
(11) A főpolgármester dönthet adott kiemelt előirányzatról, vagy – felhalmozási feladat esetében – feladatról
a) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és a Fővárosi Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai fedezetének biztosítását szolgáló címek között, valamint
b) az 570101 és 570111 címek,
c) a 100101 és 100111 címek,
d) a 212701 és 212711 címek, valamint
e) a 210902 és 210912 címek
között azonos kiemelt előirányzatra, feladat esetén azonos feladatra történő átcsoportosításról.
(12) A 16–18. § szerinti céltartalékokról – az azok felhasználására vonatkozó korlátok között – a megfelelő felhasználási címre történő átcsoportosításról a főpolgármester dönt.
(13) A 710901, 710902, 711702, 712403, 714401, 714402, 714501, 714502, 714601, 714602, 874601, 886401, 886402, 888001, 888002 és a 899401 címek esetében a főpolgármester dönt a címen belüli előirányzat-átcsoportosításokról, illetve a címek közötti előirányzat-átcsoportosításokról, továbbá a 9. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel nem intézményi saját hatáskörbe tartozó kiemelt előirányzatok közötti előirányzat-átcsoportosításokról.
(14) A főpolgármester dönt a likvid hitel felvételéhez és törlesztéséhez, a forgatási célú belföldi értékpapírok beváltásához, értékesítéséhez és vásárlásához, a betétek lekötéséhez és megszüntetéséhez, továbbá a Magyar Államkincstárral történő havi elszámolásokhoz kapcsolódó előirányzat-módosításokról az alábbi címek tekintetében:
a) „855702 Likvid hitel felvétele”,
b) „848402 Likvid hitel törlesztése”,
c) „852502 Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése”,
d) „855501 Kamatbevételek és egyéb pénzügyi műveletek bevételei”,
e) „842702 Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása”,
f) „856501 Állami támogatás forgótőke elszámolás bevételei”,
g) „845501 Állami támogatás forgótőke elszámolás kiadásai”,
h) „848502 Betétlekötés”,
i) „855802 Betétek megszüntetése”.
(15) A pénzforgalommal nem járó feladatok végrehajtása céljából a bevételi és kiadási előirányzatok jogszabályi előírás, vagy szerződési kötelezettség miatti rendezéséhez szükséges előirányzat-módosításokról a főpolgármester dönt.
(16) A főpolgármester dönthet a Fővárosi Önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatáról a szabad előirányzat mértékéig más kiadási előirányzatra történő címek közötti átcsoportosításról.
7. Előirányzat-módosítás és -átcsoportosítás főpolgármesteri hatáskörben bizottsági javaslat alapján
8. § A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím felhasználásáról ingatlanvásárlással kapcsolatban bizottság átruházott hatáskörébe tartozó ingatlanvásárlás esetén a bizottsági döntés alapján a szükséges előirányzat-átcsoportosításról a főpolgármester dönt.
8. Előirányzat-módosítás és előirányzat-átcsoportosítás a fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknél saját hatáskörben
9. § (1) A bevételi előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a bevételi előirányzatok esetében címen belül a kiemelt előirányzatok között saját hatáskörben is átcsoportosíthat az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások előirányzatait illetően.
(2) A kiadási előirányzatok tekintetében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – saját hatáskörben is átcsoportosíthat a havi zárlati kimutatásai esetén egy alkalommal
a) működési előirányzatok esetén címen belül a kiemelt előirányzatok között a főkönyvi könyvelésben rendezett előirányzat nyilvántartás szerinti érvényes költségvetési főösszegének 1%-áig, valamint
b) az államháztartáson belülről és kívülről származó működési és felhalmozási célú támogatások felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatok között.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak
a) nem eredményezhetik a személyi juttatások és járulékok költsége fedezetének hiányát, és
b) nem alkalmazhatók
ba) a takarmány, az élelmezés és a közüzemi kiadásokat érintő dologi kiadásokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzaton belüli és kiemelt előirányzatok közötti, továbbá
bb) a budapesti hajléktalanellátási kapacitások kiesésének megakadályozása érdekében elrendelt rendkívüli feladatokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzaton belüli és kiemelt előirányzatok közötti
átcsoportosításra.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) a takarmány-, élelmezési és közüzemi kiadásai fedezetének biztosítására szolgáló címein belül a dologi kiadási előirányzatokat, valamint
b) a budapesti hajléktalan-ellátási kapacitások kiesésének megakadályozása érdekében elrendelt rendkívüli feladatokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzatokat érintő, továbbá
c) a dologi kiadási előirányzatra más kiadási előirányzatról történő
átcsoportosításáról és módosításáról csak a főpolgármester előzetes jóváhagyásával dönthet.
(5) A felhalmozási kiadásokhoz kapcsolódóan a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben kizárólag a központi vagy irányító szervi támogatásból finanszírozott felhalmozási feladatokon kívüli feladatok tekintetében és csak az adott felhalmozási feladatok között, illetve az adott feladaton belüli kiemelt előirányzatok között csoportosíthat át.
(6) Az előirányzat-rendezések érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörben címen belül működési és felhalmozási kiemelt kiadási előirányzaton belül és kiemelt kiadási előirányzatok között is átcsoportosíthat 1 000 forint alatti összegben.
10. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a működési és felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről és kívülről, az áfa-visszatérítésből és a biztosító által fizetett kártérítésből származó bevételek, valamint a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételek esetében köteles a tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételt saját hatáskörben tervbe venni, illetve a tervezett előirányzatot el nem érő bevételcsökkenés esetén saját hatáskörben az előirányzatot módosítani a kapcsolódó kiadási előirányzatok módosításával egyidejűleg, a teljesülést vagy az adott támogatásról szóló döntés kézhezvételét követő 30 napon belül.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételek kivételével minden egyéb esetben a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételéről, illetve bevételelmaradásáról – a tárgyhavi zárlati kimutatás megküldésével – adatszolgáltatást nyújt be a Fővárosi Önkormányzatnak.
(3) A (2) bekezdés szerinti többletbevétel, illetve bevételelmaradás tekintetében a főpolgármester dönt
a) a kapcsolódó bevételi és – a költségvetési szervnek az adatszolgáltatásával egyidejűleg benyújtott indokolása alapján – kiadási előirányzatok módosításáról, vagy
b) a költségvetési szerv kapcsolódó saját bevételi előirányzatának növeléséről és az irányító szervi támogatás csökkentéséről.
(4) Ha a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az év során olyan nettó finanszírozott beruházási, felújítási feladatot valósít meg, amelyhez áfa-visszatérítési jogosultsága kapcsolódik és a tervezett bevétel túlteljesült, úgy címen belül a támogatott cél megvalósítása időszakában az ehhez kapcsolódó kiadási és bevételi előirányzatot a felmerüléskor szükséges időben, folyamatosan, saját hatáskörben rendezi.
9. A maradvány felhasználása
11. § (1) Az állami hozzájárulások, a felhasználási kötöttséggel járó egyes állami támogatások és támogatás értékű bevételek 2026. évi elszámolásához kapcsolódóan a Fővárosi Önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítése érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a szabad maradványa, illetve a 2026. évi előirányzata terhére a Fővárosi Önkormányzat javára befizetésre kötelezhető.
(2) A működési bevételek közül
a) készletértékesítés ellenértékéből,
b) a szolgáltatások ellenértékéből,
c) tulajdonosi bevételekből, és
d) az egyéb működési bevételekből
realizált, a 10. § szerint új vagy módosított előirányzatként nem tervbe vett 2025. évi többletbevételek terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a Fővárosi Önkormányzat javára befizetésre kötelezhető.
(3) A kötelezettségvállalás évet követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: áthúzódó kötelezettségvállalás) tekintetében kizárólag az alábbi eseteket lehet kötelezettségvállalással terhelt maradványnak tekinteni:
a) a Fővárosi Önkormányzat esetében
aa) a költségvetési évben befolyt, az államháztartás számviteléről szóló 4/2013 (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 15. melléklet szerinti rovatrend alapján a B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza;
ab) a 2025. évben beérkezett pályázati úton biztosított támogatás azon összegét, amelyhez támogatói okirat tartozik és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalások a 2026. évre áthúzódnak;
ac) az államháztartáson kívülről származó olyan költségvetési bevétel összegét, amely esetén az átadó az átadott összeg terhére ellátandó feladatot meghatározta; vagy
ad) az európai uniós projektből finanszírozott költségvetési támogatások önkormányzat támogatási előlegként kapott, még fel nem használt összegét;
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv esetében
ba) a kötelezettségvállalások azon állományát, amely a költségvetési szerv költségvetési évi felhalmozási célú kiadási előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-ig;
bb) a költségvetési évben befolyt, az Áhsz. 15. melléklete szerinti rovatrend alapján a B3. Közhatalmi bevételek, B4. Működési bevételek és B5. Felhalmozási bevételek rovatain elszámolt olyan költségvetési bevételt, amely bizonyítottan a költségvetési bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő költségvetési kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a költségvetési bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza;
bc) a 2025. évben beérkezett pályázati úton biztosított támogatás azon összegét, amelyhez támogatói okirat tartozik és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalások a 2026. évre áthúzódnak; valamint
bd) a 2025. évi költségvetési évben elbírált lakáscélú munkáltatói kölcsön aláírt kölcsönszerződésében szereplő azon összeget, amelynek a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-ig.
Budapest Főváros Önkormányzat által ellátott – fővárosi önkormányzati költségvetési szervekhez nem sorolt – feladatcsoportokra vonatkozó rendelkezések
10. A költségvetés általános tartaléka
12. § A „930001 Általános tartalék” cím az év közben felmerülő, előre nem látható kiadásokra biztosít fedezetet. Ha az általános tartalékból finanszírozott kiadásra utólag más forrásból származó fedezet érkezik, akkor az utólagos fedezet beérkezésekor annak összegével az általános tartalék összegét ki kell egészíteni.
11. Egyes céljellegű elkülönített kiadási és bevételi előirányzatok felhasználásának szabályai
13. § (1) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím
a) a Fővárosi Önkormányzat üzleti vagyonának gyarapítására, ingatlan vásárlására;
b) az önkormányzati értékpapír-üzletrész gyarapítására, annak kezelésével, értékelésével, értékesítésével kapcsolatos kiadásokra; vagy
c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok hasznosítása, üzemeltetése során felmerülő, ahhoz közvetlenül kapcsolódó költségekre (így különösen közvetlen hasznosításhoz kapcsolódó szabályozási terv készítésének költségeire, pályáztatási költségekre)
fordítható.
(2) A „913201 Ingatlanvásárlás, vagyonkezelés és követelésérvényesítés céltartaléka” cím terhére a beruházási rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati beruházáshoz kapcsolódó vagyonszerzés nem finanszírozható.
(3) A „849901 Vitatott, peres és egyéb jogi ügyek kiadásai” cím a vitatott és peres ügyekre, a peren kívüli egyezség megkötésére, bírósági ítéletek vagy hatósági határozatok teljesítésére, jogi képviseleti díjakra, jogi képviseleti tevékenységhez szükséges jogi és egyéb szakértői tevékenységhez, valamint bírósági ülnökválasztáshoz kapcsolódó kiadásokra biztosít fedezetet. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött, kivéve a jogerős bírósági ítéletek vagy végrehajtható hatósági határozatok végrehajtásához kapcsolódó kifizetéseket.
(4) A „891201 Forgótőke ÁFA finanszírozásra” cím a Budapesti Közlekedési Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: BKK) átmenetileg finanszírozandó áfa-kötelezettség finanszírozását biztosítja. Az egyes feladatokhoz kapcsolódóan maximálisan utalható áfa-finanszírozást, valamint a BKK részére elismert, visszautalt, illetve más forrásból finanszírozott áfa visszautalásának részletes szabályait a Fővárosi Önkormányzat és a BKK közötti külön megállapodás határozza meg. Az előirányzat év végi egyensúlyának biztosítása érdekében a kölcsönt a BKK a tárgyév december 31-éig akkor is köteles visszapótolni, ha a BKK által annak terhére finanszírozott áfa-fizetési kötelezettséget addig a BKK máshonnan nem tudta megfinanszírozni.
14. § (1) A „895602 Közösségi költségvetési projektek 2020/2021", „870102 Közösségi költségvetési projektek 2021/2022", „871902 Közösségi költségvetési projektek 2022/2023” és a „873802 Közösségi költségvetési projektek 2023/2024”, „874902 Közösségi költségvetési projektek 2024-2025” címek az érintett polgárok lehető legszélesebb körével folytatott konzultáció alapján, a konzultáció eredményére figyelemmel a főpolgármester által meghatározott célokra használhatók fel.
(2) A „896102 Közösségi gyűlések és Nyitott Budapest kiadások” cím az egyes stratégiai kérdésekben a budapesti polgárokkal való strukturált, sajátos módszertan szerinti párbeszéd folytatásából adódó intézkedések meghatározásához szükséges társadalmi egyeztetésekkel kapcsolatos adminisztratív és lebonyolítási feladatok (így különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való mintavételezés alapján budapesti polgárok számára kiküldésre kerülő kérdőívek előkészítése és feldolgozása) költségeinek fedezetére, a résztvevő állampolgárok juttatásaira és a rendezvény során biztosított étkezésre, valamint a részvételiséggel és társadalmasítással összefüggő tevékenységéhez kötődő, társadalmi tájékoztatással és bevonással összefüggő kiadásokra szolgál, ideértve az e tevékenységekben közreműködő nonprofit szervezetek támogatását is. A cím felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött.
(3) A (2) bekezdés szerinti társadalmi egyeztetésekkel összefüggésben a Fővárosi Önkormányzat által az abban részt vevő polgároknak biztosított pénzbeli juttatás, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 28. § (1) bekezdése szerinti egyéb jövedelem kifizetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Főpolgármesteri Hivatal látja el.
(4) A „874802 Budapesti Zöld Panelprogram és homlokzatfelújítási támogatás” cím szerinti előirányzatot kizárólag a Budapesti Zöld Panelprogram, továbbá homlokzatfelújítási támogatás céljára lehet felhasználni. A Budapesti Zöld Panelprogram célja a fővárosi lakóépületek energetikai korszerűsítésének elősegítése, a homlokzatfelújítási támogatás célja az épületek közterületről látható részeinek (különösen a külső homlokzatoknak) szakszerű, az építészeti értékeket megőrző felújítása. A programok keretében a kerületi önkormányzatok által biztosított forrást a Fővárosi Önkormányzat azonos mértékű saját forrásával kiegészítve ad át a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt.-nek, amely az átvett forrásokat a támogatói feladatok ellátására kijelölt szervezetként kezeli, dönt a támogatási összegekről, megköti a szükséges támogatási szerződéseket és a program előkészítési, megvalósítási szakaszában biztosítja az önkormányzati támogatás megfelelő felhasználását a kedvezményezett társasházak részére.
(5) A „840302 Önkormányzati beruházások” címkód „II. János Pál pápa téren végzendő rekonstrukciós beruházások” feladata szerinti előirányzat az érintett kerületi önkormányzattal kötendő megállapodás szerint, a kerületi önkormányzat által biztosítandó, azonos összegű forrással kiegészítve, a feladat 2026. évi kötelezettségvállalásaira használható fel.
15. § (1) A „856801 Veszélyhelyzet – közérdekű célú adományok bevétele” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrenddel összefüggésben a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező, a különleges jogrenddel összefüggő többletkiadások fedezetéül szolgáló közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrenddel összefüggésben felmerülő többletkiadásokra kell felhasználni.
(2) A „856901 Közfeladatok ellátására nyújtott adományok” cím bevételi előirányzatán kell tervbe venni a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében az önkormányzati feladatok ellátására kell felhasználni.
(3) A „892602 Az Ukrajnában kialakult háborús konfliktushoz kapcsolódóan befolyt közérdekű célú adományok és kiadások” cím bevételi és kiadási előirányzatán kell tervbe venni a kapcsolódó elkülönített önkormányzati alszámlára beérkező közérdekű célú adományokat. A beérkező adományokat teljes egészében az Ukrajnában kialakult háborús konfliktus következtében előállt többletfeladatok közvetlen finanszírozására kell felhasználni.
(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti adományokból, az ott megjelölt célra kapott központi költségvetési támogatásból, valamint a fővárosi saját forrásból az ott megjelölt célra a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére nyújtott beruházási és felújítási célú támogatásból a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül történhet felhalmozási célú előirányzat-átcsoportosítás.
16. § A „916701 Vis maior tartalék” cím terhére a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek az önkormányzati tulajdonban, valamint önkormányzati ingyenes használatban lévő ingatlant és ingó vagyont érintő, előre nem látható természeti vagy más – az önkormányzat kötelező feladatellátását, illetve a helyi közlekedés biztonságát veszélyeztető – károkból adódó halaszthatatlan és a közfeladat-ellátást veszélyeztető helyzet elhárításához elengedhetetlenül szükséges feladatok elvégzésével összefüggő többletkiadások részbeni vagy teljes támogatására – a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével – használható fel. A keretből a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére nyújtott beruházási és felújítási célú támogatások esetén – a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül – történhet előirányzat-átcsoportosítás.
17. § A „920701 Bérmegállapodási céltartalék” cím kizárólag a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek és gazdasági társaságok 2026. évi bérfejlesztés finanszírozására használható fel a Közgyűlés 915/2024. (XII. 18.) határozatával elfogadott bérpolitikai megállapodással összhangban.
18. § (1) A „918701 Környezetvédelmi Alap tartaléka” cím fedezetét a Fővárosi Önkormányzat hatósági jogkörében kiszabott és befolyó természetvédelmi bírságok összege adja, mely előirányzat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdés b) pontja alapján környezetvédelmi célokra, így a Környezetvédelmi Alap terhére kiírandó környezetvédelmi pályázatra használható fel.
(2) A „873902 Állatvédelmi Alap” cím előirányzata ivartalanítási program keretében nyújtandó támogatásra, állatmenhelyek kapacitásfejlesztésére és dologi kiadásaira, valamint új állatvédelmi központ létrehozásának előkészítésére használható fel.
19. § A „710902 Igazgatási apparátus kiadásai” cím előirányzatából éves összesítésben a személyi jellegű kiadások az alábbi feladatokban közreműködő munkakörök és szervezeti egységek vonatkozásában nem haladhatják meg összességében a bruttó 200 millió forintot:
a) az önkormányzati SZMSZ 2. § 10. és 14. pontjában meghatározott közfeladat ellátása,
b) a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs stratégiájának kidolgozásáért és végrehajtása szakmai felügyeletéért, az ezzel összefüggő tulajdonosi vagy fenntartói döntés előkészítése,
c) a lakossági és a sajtó tájékoztatása a Fővárosi Önkormányzatban folyó munkáról,
d) a Főpolgármesteri Hivatal és a bizottságok közleményeinek sajtóban történő elhelyezésével kapcsolatos feladatok,
e) sajtótájékoztatók szervezése,
f) a Fővárosi Közgyűlés szerveinek tájékoztatása a sajtóban megjelenő, őket érintő hírekről, kommentárokról, ennek keretében a napi sajtófigyelő elkészítésével összefüggő feladatok,
g) a főpolgármester és helyettesei, a főjegyző, az aljegyzők és a gazdasági igazgató részére mindazon tájékoztatási feladatok, amelyek a sajtóközlemények, nyilatkozatok elkészítéséhez szükségesek,
h) a főpolgármester hivatalos beszédeinek előkészítése, a főpolgármester nyilvános szerepléseinek előkészítésében való közreműködése, a főpolgármester kommunikációs támogatása,
i) a Fővárosi Önkormányzat közösségi felületeinek kezelése,
j) a Fővárosi Önkormányzat kommunikációs tevékenységének fotós és videós dokumentálása,
k) városimázzsal, városarculattal összefüggő feladatok.
12. Beruházások, felújítások szabályai
20. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részéről a beruházásokra, illetve felújításokra vonatkozó szerződésekben előleg fizetésére vonatkozó kötelezettségvállalásra – a jogszabályból fakadó előlegfizetési kötelezettségen túl – csak különösen indokolt esetben
a) a jóváhagyott okiratában szereplő feladat maximum 30%-áig saját hatáskörében meghozott döntése,
b) a jóváhagyott okiratában szereplő feladat 30%-át meghaladó esetben a főpolgármester döntése
alapján kerülhet sor. A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a kifizetett előlegekről havi adatszolgáltatás keretében köteles adatot szolgáltatni a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig.
(2) A beruházási vagy felújítási címen megtervezett feladatok esetében kötelezettségvállalás vagy kifizetés csak a kapcsolódó okirat „Hatályos” állapota, vagy – okiratkészítési kötelezettséggel nem járó körben – a „Nem releváns” állapota esetében történhet. A kapcsolódó okirat „Előkészítés alatt” állapota esetén nem történhet kötelezettségvállalás vagy kifizetés.
(3) A beruházási rendelet 15. § (1) bekezdésétől eltérve a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az „Eszközbeszerzési keret 2026.” feladatra meghatározott beruházási, illetve az „Intézményi felújítási keret 2026.” feladatra meghatározott felújítási kiemelt előirányzatából megvalósított – az egyes naturáliák tervezett költségét is tartalmazó módon megtervezett – feladatai tekintetében az okirat és az azzal összefüggő megállapodás módosítása nem szükséges, ha a jóváhagyásban szereplő adott feladat teljes (áfával növelt) bekerülési összegének változása várhatóan nem haladja meg a 20%-os mértéket, azzal hogy a módosítással a feladatellátás érdekében szükségessé váló új naturáliák is beemelhetőek.
(4) A Fővárosi Közgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága az SZMSZ 1. melléklet 6.1.–6.2. pontja szerinti döntések meghozatalára irányuló előterjesztést előzetesen véleményezi.
A fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó rendelkezések
13. Általános szabályok
21. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknek a költségvetésüket elemi szinten, az Áhsz. 15. melléklete szerinti rovat szintű bontásban, az e rendeletben a rájuk vonatkozó fejezetben meghatározott összegekkel kell összeállítaniuk. Az adatszolgálatás a Főpolgármesteri Hivatal által meghatározott formában történik.
(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv tervezett bevételének elmaradása nem vonja maga után a fenntartói támogatás növekedését. A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv kiadási előirányzatból kifizetést csak annyiban teljesíthet, amennyiben az annak fedezetét szolgáló bevételi előirányzat teljesülése azt biztosítja.
(3) A kiadások készpénzben történő teljesítésére – ha más, készpénzkímélő módon a kifizetés egyébként nem teljesíthető – az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) készlet, immateriális javak, tárgyi eszköz beszerzése,
b) belföldi és külföldi kiküldetési kiadások kifizetése,
c) reprezentációs kiadások kifizetése,
d) kisösszegű, egyszeri megrendelésre irányuló 200 000 Ft-ot el nem érő szolgáltatási kiadások kifizetése,
e) társadalom- és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatásainak kifizetése,
f) közfoglalkoztatottak személyi juttatásainak, valamint munkába járáshoz kapcsolódó közlekedési költségtérítéseinek kifizetése,
g) a foglalkoztatottak nem rendszeres személyi juttatásainak kifizetése, továbbá
h) illetményelőleg, valamint a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott egyéb előlegek kifizetése.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv – ha a Közgyűlés, vagy az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend idején az annak kihirdetésére okot adó körülmények magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében a főpolgármester eltérően nem rendelkezik – más szervezetnek nem nyújthat támogatást, adományt és más javára nem vállalhat ellenérték nélküli kötelezettséget, ilyen célból kifizetést nem teljesíthet.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik
a) a költségvetési szerv foglalkoztatottjai számára jogszabály alapján nyújtható munkáltatói kölcsönökre, támogatásokra, az ellátottak pénzbeli juttatásaira,
b) a költségvetési szerv által foglalkoztatottak jóléti célú – oktatási, szociális vagy sportcélú – tevékenységet végző szervezetének juttatott támogatásokra,
c) a költségvetési szerv által természetes személyek részére ellenszolgáltatás nélkül, dolog vagy szolgáltatásnyújtás formájában felajánlott, 50 000 Ft egyedi értéket el nem érő értékű adományokra, amelyek a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett részvételiségi programok, események Budapesten élő, dolgozó vagy tanuló személyek körében történő népszerűsítését segítik elő. Az adomány nyújtása főpolgármesteri engedélyhez kötött.
(6) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Áht. szerinti irányító szerv előzetes jóváhagyását követően
a) a behajthatatlan követeléséről a követelés elengedésével egyidejűleg lemondhat,
b) a behajthatatlannak nem minősülő követeléséről – teljes egészében vagy részben – a követelés egyidejű elengedésével lemondhat, ha a lemondáshoz a fővárosi önkormányzati költségvetési szervnek igazolhatóan nagyobb érdeke fűződik, mint a teljesítés követeléséhez.
22. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek részére irányítószervi támogatásként „Budapest pótlék” fedezetének biztosítására juttatott összegnek megfelelő összeget (a továbbiakban e § alkalmazásában: támogatás) az érintett költségvetési szervnek a személyi juttatások, illetve a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatain belül elkülönítetten kell kezelni, és annak felhasználására a (2)–(5) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) A támogatás kizárólag a foglalkoztatottak részére fizetendő bér- és járulékkiadások fedezetére fordítható.
(3) A „Budapest pótlék” tárgyévi, az egyes foglalkoztatottak fővárosi önkormányzati költségvetési szerveknél vagy gazdasági társaságoknál eltöltött jogviszonyának összesített időtartama alapján differenciált mértékéről – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a szerv vezetője, illetve a társaság ügyvezetését ellátó szerv dönt.
(4) A „Budapest pótlék”-ra biztosított fedezethez kapcsolódó bér- és járulékkiadási előirányzatok terhére átcsoportosítás csak a főpolgármester előzetes jóváhagyásával hajtható végre.
(5) A támogatás felhasználásáról a költségvetési szerv a tárgyévi költségvetési beszámoló elkészítésének időpontjában elszámol, a fel nem használt támogatást visszafizetési kötelezettség terheli.
14. Helyszíni bírságból származó bevételek átutalása
23. § A Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság a helyszíni bírságból a Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételt havonta, a tárgyhót követő hónap 15-éig köteles átutalni a Fővárosi Önkormányzat Költségvetési elszámolási számlájára.
15. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére külső személlyel, szervezettel történő szerződéskötés szabályai
24. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervnél a szerv alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére a szervvel foglalkoztatási jogviszonyban nem álló személy (a továbbiakban: külső megbízott vagy vállalkozó) is igénybe vehető – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem saját alkalmazottnak fizetendő egyéb juttatás előirányzata, illetve a dologi kiadások előirányzata terhére a (2)–(6) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Külső megbízott vagy vállalkozó akkor vehető igénybe, ha
a) a szerv alapfeladatát jelentő közfeladat ellátása másként nem biztosítható, és
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy egyébként a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.
(3) Jogszabályban vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására szerződés külső személlyel nem köthető.
(4) A külső megbízottal vagy vállalkozóval ellátandó feladatot és a feladatellátás részletes feltételeit a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv és a külső megbízott vagy vállalkozó között megkötött, írásba foglalt szerződésben kell meghatározni.
(5) A szerződésnek tartalmaznia kell:
a) az ellátandó feladatot,
b) a díjazás mértékét,
c) részletes utalást arra, hogy a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek közül melyek állnak fenn,
d) a szerződés időtartamát,
e) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki köteles a feladat ellátására,
f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését, és
g) a szerződés jellegétől függően a szerződés megerősítését szolgáló kötelezettség vagy egyéb biztosíték kikötését.
(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról az éves beszámoló keretében a 21. § (1) bekezdése szerinti részletezésében szöveges és számszaki tájékoztatást kell adni.
16. Egyes feladatok szolgáltatásként történő megrendelése, illetve más költségvetési szervvel történő ellátása
25. § (1) A gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv a működtetéssel, a használatában lévő vagyon használatával, védelmével kapcsolatos feladatait saját gazdasági szervezetével, valamint részben vásárolt szolgáltatással (a továbbiakban: vásárolt szolgáltatás), vagy más költségvetési szerv igénybevételével is elláthatja a (2)–(5) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, tartós jelleggel saját szervezettel ellátott – a feladat ellátásához igénybe vett foglalkoztatottak illetményének, illetve munkabérének tekintetében a személyi juttatás és járulék kiemelt előirányzatából fedezett – feladat akkor rendelhető meg vásárolt szolgáltatásként, ha az a saját szervezettel való ellátásnál hatékonyabb vagy gazdaságosabb.
(3) A vásárolt szolgáltatással vagy más költségvetési szerv igénybevételével történő feladatellátáshoz a főpolgármester – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv vezetőjének indokolással és az azt alátámasztó dokumentumokkal együtt benyújtott kérelme alapján – megadott jóváhagyása szükséges, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet. A jóváhagyás feltétele az adott feladatra rendelt álláshelyek számának módosítása és az ezen álláshelyek fedezetére szolgáló költségvetési előirányzatok rendezése.
(4) Nem kell a főpolgármester jóváhagyása az olyan működési és szakmai feladatok vásárolt szolgáltatás útján történő ellátásához, amelyek fedezete a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv dologi kiadásai vagy az egyszeri jelleggel tervezett személyi kiadásai között szerepel.
(5) Amennyiben a feladat vásárolt szolgáltatás megrendelésével való elláttatása gazdaságtalan, úgy a főpolgármester jóváhagyását követően gondoskodni kell a feladat saját foglalkoztatottakkal való ellátásáról, és az ehhez szükséges körben az előirányzat megfelelő rendezéséről.
17. A külső támogatási igényekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályok
26. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv szakmai pályázatot vagy egyéb olyan kötelezettségvállalást, amelynek teljesítése a Fővárosi Önkormányzat részéről a 2026. évi vagy azt követő évekre többlettámogatást igényel (a továbbiakban: pályázat), csak a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújthat be, illetve vállalhat.
(2) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a pályázatot halaszthatatlan esetben a Közgyűlés jóváhagyásának bevárása nélkül is benyújthatja, ha az önrész biztosításához szükséges többletfedezet a rendelkezésére áll.
(3) A Közgyűlést – a pályázati eredményhirdetést követően – a (2) bekezdés szerint benyújtott pályázatokról és azok eredményéről tájékoztatni kell. Sikertelen pályázat esetén a pályázat önrészének fedezeteként felszabadított összeget a „930001 Általános tartalék” címre kell visszapótolni.
(4) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv (1) bekezdésen kívüli egyéb pályázatának benyújtásához a főpolgármester jóváhagyása szükséges.
(5) A Fővárosi Önkormányzat által elnyert, fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére nyújtott beruházási vagy felújítási célú támogatást a céljelleggel támogatott intézményi beruházás, illetve felújítás vonatkozó előirányzatára kell – a beruházási rendelet szerinti külön okiratkészítés további kötelezettsége nélkül – átcsoportosítani.
Tájékoztatási, adatszolgáltatási és döntés-előkészítési kötelezettségek
18. A főpolgármester tájékoztatási és döntés-előkészítési kötelezettségei
27. § (1) A főpolgármester a Közgyűlés költségvetésirendelet-módosítást nem tárgyaló rendes ülésén írásban tételesen beszámol
a) az Országgyűlés, a Kormány által, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap terhére a rendes ülést megelőző hónapban Budapest Főváros Önkormányzata, illetve valamely fővárosi önkormányzati költségvetési szerv részére biztosított pótelőirányzatról, és
b) az előző rendes ülés óta a 6–8. § szerint hozott intézkedések előirányzat-csoportokat érintő hatásairól.
(2) A főpolgármester a Közgyűlés elé terjeszti a költségvetési rendelet módosítását, ha
a) az Országgyűlés Budapest Főváros Önkormányzatát, a Főpolgármesteri Hivatalt vagy a fővárosi önkormányzati költségvetési szerveket érintő előirányzat-zárolásról dönt, úgy annak kihirdetését követően haladéktalanul;
b) az Országgyűlés, a Kormány által, illetve valamely központi költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap terhére biztosított pótelőirányzat, vagy egyéb önkormányzati többletbevétel tervbevétele, a Közgyűlés költségvetést érintő döntéseinek a költségvetési rendeleten történő átvezetése érdekében, illetve ha az valamely egyéb feladat végrehajtása érdekében szükséges, akkor negyedévente, de legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen;
c) az 6–8. § szerint a főpolgármester által, vagy a 9. §, illetve a 10. § szerint a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv által végrehajtott előirányzat-módosítás tervbevételére és az előirányzat-átcsoportosítások átvezetésére van szükség, akkor a költségvetési rendelet módosításával egyidejűleg a költségvetési rendelet módosításának elfogadásáig meghozott döntésekre vonatkozóan, valamint a december 31-ig történő időszakra vonatkozóan legkésőbb a költségvetési beszámoló Magyar Államkincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerébe történő feltöltését megelőző rendes ülésen.
(3) Ha a Közgyűlés döntéséhez kapcsolódóan előirányzat-módosításra vagy átcsoportosításra van szükség, arról – a döntéssel egyidejűleg – a Közgyűlés határozattal dönt.
(4) A főpolgármester nyilvántartást vezet a Fővárosi Önkormányzat tekintetében
a) az egyes kiadási előirányzatokhoz a 2026. évi vagy azt követő évi előirányzat terhére vállalt kötelezettségvállalásnak (a továbbiakban: éven túli kötelezettségvállalás) az irányító szerv által az Áht. 36. § (5a) bekezdése szerint megállapított mértékekről,
b) az egyes kiadási előirányzatokhoz kapcsolódó éven túli kötelezettségvállalásokról, és
c) azon összegről, amelyet az éven túli kötelezettségvállalások fedezeteként az Áht. 36. § (5a) bekezdése szerint az érintett év költségvetésének tervezésekor biztosítani kell.
19. A fővárosi önkormányzati költségvetési szervekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek
28. § (1) A bevételi és kiadási előirányzatok évközi felülvizsgálata céljára a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) az első negyedévére vonatkozó időszakra 2026. április 20-ig;
b) az első félévre vonatkozó időszakra 2026. augusztus 20-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(2) Az éves közbeszerzési és beszerzési tervekhez, azok teljesüléséhez és módosításához kapcsolódóan – az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásokkal egyidejűleg – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv tájékoztatja a Főpolgármesteri Hivatalt
a) az éves közbeszerzési és beszerzési tervekről, azok első negyedéves időszakra vonatkozó teljesüléséről és az éves terv esetleges módosítási igényéről 2026. április 20-ig;
b) az éves közbeszerzési és beszerzési tervek második negyedéves időszakra vonatkozó teljesüléséről és az éves terv esetleges módosítási igényéről 2026. augusztus 20-ig.
(3) Az Időközi költségvetési jelentéshez a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 169. § (3) bekezdésében előírtakra is figyelemmel
a) 2026 első három hónapjáról 2026. április 14-ig,
b) 2026 áprilisától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig;
c) a teljes költségvetési évről 2027. január 26-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(4) Az Időközi mérlegjelentés céljára a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Ávr. 170. § (2) bekezdésében előírtakra is figyelemmel
a) 2026 első három hónapjáról 2026. április 14-ig,
b) 2026. II. negyedévről 2026. július 14-ig,
c) 2026. III. negyedévről 2026. október 13-ig,
d) a teljes költségvetési évről – gyorsjelentésben – 2027. január 26-ig;
e) a teljes költségvetési évről – éves jelentésben – a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló határidejével megegyező időpontig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(5) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Áht. 108/B. §-ban szereplő Éves költségvetési egyenleg előrejelzése adatszolgáltatáshoz
a) 2026. október 15-ig,
b) 2026. november 15-ig,
c) 2026. december 15-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(6) A Havi zárlati kimutatáshoz – a Főpolgármesteri Hivatal által meghatározott formában – a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) 2026 első három hónapjáról 2026. április 14-ig,
b) 2026 áprilisától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(7) A működési kiadásokhoz nyújtott támogatás – a 30. §-ban meghatározott – kincstári rendszer keretében történő biztosítása érdekében a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv
a) a tárgyhót megelőző hónap 22-ig a tárgyhavi likviditási tervéről (finanszírozási igényéről),
b) a tárgyhót követő hónapokra vonatkozóan év végéig várható igényéről pedig havi bontásban
adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(8) Az elismert tartozásainak állományáról a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv negyedévente a (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározottak szerint adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
(9) Az elemi szintű költségvetéséről a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv az Áhsz. 15. melléklete szerinti rovat szintű bontásban adatot szolgáltat 2026. április 14-ig a Főpolgármesteri Hivatalnak.
20. Gazdasági társaságokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek
29. § A bevételi és kiadási előirányzatok évközi felülvizsgálata céljára a gazdasági társaság – a Fővárosi Önkormányzat által meghatározott formában – a 2026. év első félévére vonatkozóan 2026. augusztus 20-ig adatot szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak.
A támogatások utalásával és a finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok
21. A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek önkormányzati működési támogatásainak utalása
30. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szervek működési kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat kincstári rendszer keretében biztosítja.
(2) A kincstári rendszer által érintett bankszámlák körébe tartozik
a) a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlája, valamint
b) a fővárosi önkormányzati költségvetési szervek pénzforgalmi számlája.
(3) Az e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv havi bontású éves likviditási tervet készít, és azt megküldi a Főpolgármesteri Hivatalnak.
31. § (1) A működési támogatás tárgyhavi keretösszege a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv havi bontású éves likviditási terve, az annak a 28. § (6) bekezdésében meghatározott havonkénti aktualizálásához szükséges adatok, valamint a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját bevételei alakulásának alapján kerül meghatározásra.
(2) A 28. § (7) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás szerint aktualizált likviditási terv alapján a főpolgármester minden hónapra megállapítja a tárgyhavi keretösszeget.
(3) A tárgyhavi keretösszegről a Főpolgármesteri Hivatal legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó napjáig tájékoztatja a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet és a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetet.
(4) A tárgyhónap során a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv saját bevétellel nem fedezett napi kiadásai a tárgyhavi keretösszeg terhére akként teljesülnek, hogy napközben a keretösszeg összegéig a kincstári körbe bevont számla egyenlege negatív összegű lehet, a nap végén pedig a Fővárosi Önkormányzat pénzforgalmi számlájáról kell a fedezetet biztosítani.
(5) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv legfeljebb a mindenkori szabad finanszírozási keretösszege mértékéig nyújthat be utalási megbízást a számlavezető pénzintézet részére.
(6) A működési támogatás tárgyhavi keretösszegének módosítását a főpolgármester engedélyezheti a fővárosi önkormányzati költségvetési szerv írásban előterjesztett, a rendkívüli kiadás indokoltságát alátámasztó kérelme alapján. A módosított keretösszegről haladéktalanul tájékoztatni kell a fővárosi önkormányzati költségvetési szervet és a pénzforgalmi számláját vezető pénzintézetet.
32. § A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv a megnyitott bankszámlájáról a Főpolgármesteri Hivatalt a számla megnyitását követő 10 napon belül tájékoztatja.
22. A gazdasági társaságok, civil szervezetek, alapítványok, kerületi önkormányzatok, nem fővárosi költségvetési szervek, valamint egyéb szervezetek önkormányzati támogatásainak utalása
33. § (1) Budapest Főváros Önkormányzata a közfeladatai ellátására létrehozott gazdasági társasága részére a közfeladat ellátásának ellenértékét a közfeladat ellátására megkötött közszolgáltatási vagy egyéb szerződés szerint utalja át.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb szervezet részére támogatás az egyéb szervezettel megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.
(3) Alapítvány részére támogatás az alapítvánnyal megkötött támogatási szerződésben vagy közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint folyósítható.
(4) Azon gazdasági társaság esetében, amelynek van hatályos közszolgáltatási keretszerződése, de nincs még jóváhagyott 2026. évi közszolgáltatási szerződése, a közszolgáltatási keretszerződés alapján
a) az e rendelet szerinti előirányzatból, a rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig, a társaság likviditása fenntartásához szükséges mértékben és
b) kizárólag a 2025. évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint
utalható kompenzáció (támogatás vagy ellentételezés).
(5) Azon gazdasági társaság esetében, amelynek nincs hatályos közszolgáltatási keretszerződése, illetve 2026. évi éves szerződése, a szerződés megkötéséig havonta legfeljebb a 2026. évi költségvetésben rendelkezésre álló éves előirányzat alapulvételével időarányosan, a működési feladatok ellátásához szükséges forrásrész biztosítható.
(6) Amennyiben a (4) és (5) bekezdésben meghatározott valamely gazdasági társasággal a 2026. évben nem kerül sor éves közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti – 2026. évi beszámolójának tulajdonos általi elfogadását követő 30 napon belül köteles elszámolni a 2026. évi költségvetési kompenzációval (támogatással vagy ellentételezéssel), és ennek keretében tételesen és részletesen köteles indokolni, hogy milyen minőségi és mennyiségi paraméterek alapján teljesített az érintett időszakban.
(7) Annál a hatályos közszolgáltatási keretszerződéssel rendelkező gazdasági társaságnál, amelynél az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend idején a rendes feladatellátástól lényegesen eltérő működési feltételek miatt nincs lehetőség a költségvetési rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül a 2026. évi közszolgáltatási szerződés megkötésére, az érintett gazdasági társaság írásbeli, részletes indokolást és egész évre vonatkozó mennyiségi és minőségi szolgáltatási mutatókkal alátámasztott kalkulációs kitekintést is tartalmazó kezdeményezése alapján, a gazdasági társaság működőképességének és feladatellátásának folyamatos biztosítása érdekében a Fővárosi Önkormányzat és a gazdasági társaság a (8) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződésben a (4) és (6) bekezdés előírásaitól eltérően is megállapodhat.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a Fővárosi Önkormányzat az érintett gazdasági társasággal az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrend fennállásáig, de legkésőbb 2026. június 30. napjáig terjedő időszakra szóló szerződést köthet. A szerződés alapján a gazdasági társaság működése és feladatellátása legfeljebb a költségvetési rendeletben jóváhagyott keretösszeg erejéig, a Fővárosi Önkormányzattal havonta egyeztetendő likviditási terv alapján – figyelemmel a tárgyév II. félévi feladatellátási kötelezettségre is – likviditási alapon finanszírozható, az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendből eredő feladatváltozással összefüggő költségek, bevételek kimutatása és az azokkal történő elszámolási kötelezettség előírása mellett
a) az e rendelet szerinti előirányzatból, a rendelet hatálybalépését követő legfeljebb 90 napig, a társaság likviditása fenntartásához szükséges mértékben, és
b) kizárólag a 2025. évi közszolgáltatási szerződésben meghatározott közszolgáltatási feladatok ellátására, az ott meghatározott feltételek szerint
utalható kompenzáció (támogatás vagy ellentételezés).
34. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításához kapcsolódó támogatást a ténylegesen teljesített mennyiségnek megfelelően a feladatot végző gazdasági társaság részére havonta, tárgyhót követő hónap 25-éig utalja a Fővárosi Önkormányzat.
(2) A meghatározott célra kapott állami támogatás, valamint a támogatás államháztartáson belülről a támogatási összeg kedvezményezettjének számlájára (beleértve a civil szervezetet is) a Fővárosi Önkormányzathoz történő beérkezést követően utalható.
23. A beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó önkormányzati források utalása
35. § (1) A fővárosi önkormányzati költségvetési szerv felhalmozási kiadásaihoz kapcsolódó támogatást a Fővárosi Önkormányzat teljesítményarányosan, a beruházás, illetve a felújításhoz szükséges munkálatok elvégzésének, szerződés teljesítésének mértékéhez, a szerződésből fakadó fizetési kötelezettségek felmerüléséhez igazodóan utalja a költségvetési szerv által megküldött lehívólevél és az ahhoz csatolt, azt megalapozó bizonylatok, egyéb adatok, illetve dokumentumok alapján.
(2) A beruházási rendelet hatálya alá tartozó felhalmozási kiadások esetében a feladatokra a kifizetéseket a kijelölt gazdasági társaság részére a vonatkozó pénzeszköz átadás-átvételi megállapodás, fejlesztési megállapodás vagy megvalósítási megállapodás alapján teljesíti a Fővárosi Önkormányzat.
(3) A beruházási rendelet hatálya alá nem tartozó beruházásra önálló címen jóváhagyott beruházási támogatás a gazdasági társasággal, önkormányzattal, költségvetési szervvel vagy más gazdálkodó szervezetekkel megkötött fejlesztési és egyéb megállapodások szerint teljesíthető.
24. A fővárosi nemzetiségi önkormányzatokat érintő támogatások utalásának szabályai
36. § (1) A fővárosi nemzetiségi önkormányzat számlájára a Fővárosi Önkormányzat az SZMSZ 4. § (1) bekezdése szerinti, a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást a költségvetési rendeletben a nemzetiségi önkormányzatok részére biztosított, azok költségvetési kereteit meghatározó címen tervezett működési kiadási előirányzat terhére – a velük kötött, a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti közigazgatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – időarányosan, havonta a tárgyhó 5. napjáig utalja.
(2) Ha valamely fővárosi nemzetiségi önkormányzat kéri, akkor a testületi működéshez kapcsolódó fővárosi önkormányzati támogatást – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az erre meghatározott időarányos költségvetési keret mértékéig, a testületi működés személyi feltételei esetében a Főpolgármesteri Hivatal által természetben, az egyéb tárgyi feltételek esetében pedig a szállítói számlák közvetlen átutalásával, szállítói finanszírozás alkalmazásával is biztosíthatja a Fővárosi Önkormányzat.
25. A finanszírozási célú műveletekkel kapcsolatos szabályok
37. § (1) Az Áht.-ban meghatározott finanszírozási bevételek és kiadások közül az átmenetileg szabad pénzeszközök
a) államilag garantált vagy bankgarantált értékpapír vásárlására fordíthatók, illetve
b) betétként leköthetők.
(2) A Fővárosi Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek (1) bekezdés szerinti felhasználásáról a főpolgármester dönt.
Záró rendelkezések
38. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.
2. melléklet a 32/2025. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
|
K I M U T A T Á S |
|||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Budapest Főváros Önkormányzata számított adósságszolgálatáról |
|||||||||
|
a teljes futamidőre számítva |
|||||||||
|
adatok forintban |
|||||||||
|
Sor- |
Teljes költség |
Kötelezettség |
Tény |
2026. évi |
2027. évi |
2028. évi |
2029. évi |
2030-től |
|
|
szám |
Megnevezés |
időtartama, |
2025. |
||||||
|
év |
XII.31-ig |
||||||||
|
1 |
2 |
3 |
4 |
5 |
6 |
7 |
8 |
9 |
10 |
|
Ténylegesen felvett hitelek adósságszolgálata |
|||||||||
|
1.) |
Önkormányzati Infrastruktúrafejlesztési Program hitel |
||||||||
|
összesen |
30 552 865 413 |
2014-2039 |
12 068 020 087 |
1 719 348 728 |
1 663 291 965 |
1 609 001 376 |
1 551 178 439 |
11 942 024 818 |
|
|
- tőketörlesztés |
20 000 000 000 |
6 666 663 420 |
987 653 840 |
987 653 840 |
987 653 840 |
987 653 840 |
9 382 721 220 |
||
|
- kamat |
10 552 865 413 |
5 401 356 667 |
731 694 888 |
675 638 125 |
621 347 536 |
563 524 599 |
2 559 303 598 |
||
|
2.) |
M3 metróvonal járműfelújítás hitel |
||||||||
|
összesen |
84 264 933 128 |
2015-2030 |
55 252 158 360 |
6 859 751 775 |
6 458 510 640 |
6 060 292 556 |
5 656 028 370 |
3 978 191 427 |
|
|
- tőketörlesztés |
60 000 000 000 |
35 744 680 888 |
5 106 382 984 |
5 106 382 984 |
5 106 382 984 |
5 106 382 984 |
3 829 787 176 |
||
|
- rendelkezésre tartási jutalék |
392 216 668 |
392 216 668 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
- kamat |
23 872 716 460 |
19 115 260 804 |
1 753 368 791 |
1 352 127 656 |
953 909 572 |
549 645 386 |
148 404 251 |
||
|
3.) |
Európai Beruházási Bank "Városi Közlekedés A" hitel |
||||||||
|
összesen |
162 361 514 631 |
2019-2051 |
28 633 903 909 |
5 534 816 400 |
5 990 190 838 |
7 447 838 337 |
7 238 016 378 |
107 516 748 769 |
|
|
- tőketörlesztés |
70 577 366 473 |
598 286 598 |
797 715 464 |
1 325 888 316 |
2 910 406 872 |
2 910 406 872 |
62 034 662 351 |
||
|
- rendelkezésre tartási jutalék |
95 468 585 |
95 468 585 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
- kamat |
91 688 679 573 |
27 940 148 726 |
4 737 100 936 |
4 664 302 522 |
4 537 431 465 |
4 327 609 506 |
45 482 086 418 |
||
|
4.) |
Európai Beruházási Bank "Városfejlesztés A" hitel |
||||||||
|
összesen |
70 718 108 405 |
2019-2046 |
14 767 598 442 |
3 201 560 234 |
3 320 949 339 |
3 794 034 466 |
3 670 006 999 |
41 963 958 925 |
|
|
- tőketörlesztés |
33 751 072 720 |
753 685 713 |
1 004 914 288 |
1 192 011 336 |
1 753 302 480 |
1 753 302 480 |
27 293 856 423 |
||
|
- rendelkezésre tartási jutalék |
25 745 019 |
25 745 019 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
- kamat |
36 941 290 666 |
13 988 167 710 |
2 196 645 946 |
2 128 938 003 |
2 040 731 986 |
1 916 704 519 |
14 670 102 502 |
||
|
Adósságszolgálat összesen (1. + 2. + 3. + 4.) |
|||||||||
|
összesen |
347 897 421 577 |
110 721 680 798 |
17 315 477 137 |
17 432 942 782 |
18 911 166 735 |
18 115 230 186 |
165 400 923 939 |
||
|
- tőketörlesztés |
184 328 439 193 |
43 763 316 619 |
7 896 666 576 |
8 611 936 476 |
10 757 746 176 |
10 757 746 176 |
102 541 027 170 |
||
|
- rendelkezésre tartási jutalék |
513 430 272 |
513 430 272 |
0 |
0 |
0 |
0 |
0 |
||
|
- kamat |
163 055 552 112 |
66 444 933 907 |
9 418 810 561 |
8 821 006 306 |
8 153 420 559 |
7 357 484 010 |
62 859 896 769 |
||
|
Folyószámla hitel igénybevételéhez kapcsolódó kamatkiadásra 2.275.346.258,- Ft került megtervezésre a 2026. évre vonatkozóan. |
|||||||||
5. melléklet a 32/2025. (XII. 30.) önkormányzati rendelethez
|
A |
B |
|
|---|---|---|
|
1 |
Társaság |
Követelés összege |
|
2 |
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. |
304 800 Ft |
|
3 |
BKM Budapesti Közművek Zrt. |
68 641 234 Ft |
|
4 |
Összesen: |
68 946 034 Ft |