Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
Hatályos: 2025. 02. 14Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2025. (II. 13.) önkormányzati rendelete
Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2025. évi költségvetéséről
[1] Budapest I. kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatok ellátása érdekében, e feladatok ellátásának forrásait és kiadásait, a bevételek és kiadások egyensúlyának biztosításával rendeletében szabályozza Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat 2025. évi költségvetését.
[2] Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Képviselő-testületére (a továbbiakban: Képviselő-testület) és annak bizottságaira, a Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) fenntartása alá tartozó költségvetési szervekre.
(2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá mindazon magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, amelyek e költségvetésben szereplő előirányzatokból részesülnek.
2. A címrend
2. § Az Önkormányzat költségvetésén belül önálló címet alkotnak:
a) Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat,
b) Budapest Főváros I. Kerület Budavári Polgármesteri Hivatal,
c) Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Gazdasági Műszaki Ellátó és Szolgáltató Szervezet,
d) Brunszvik Teréz Budavári Óvodák,
e) Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Egyesített Bölcsőde,
f) Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ,
g) Budapest I. Kerület Budavári Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata,
h) Czakó utcai Sport- és Szabadidőközpont.
3. A költségvetés bevételi és kiadási főösszegei
3. § A Képviselő-testület az Önkormányzat 2025. évi költségvetésében a költségvetési és finanszírozási bevételek együttes főösszegét 38 995 849 e Ft-ban, a költségvetési és finanszírozási kiadások együttes főösszegét 38 995 849 e Ft-ban határozza meg. Ezen belül:
a) a költségvetési bevételek főösszege 18 828 702 e Ft,
b) a költségvetési kiadások főösszege 25 070 441 e Ft,
c) a költségvetési egyenleg – 6 241 739 e Ft, amelyből a működési költségvetési egyenleg - 6 399 158 e Ft, a felhalmozási költségvetési egyenleg 157 419 e Ft,
d) a finanszírozási kiadás 13 925 408 e Ft, ebből betét kihelyezés 4 000 000 e Ft,
e) belső finanszírozási bevételként a maradvány igénybevétele 6 241 739 e Ft és banki betét megszüntetése 4 000 000 e Ft.
4. § (1) Az Önkormányzat a bevételi és kiadási főösszegen belül az alábbi kiemelt előirányzatokat határozza meg:
a) működési költségvetési bevételek: 14 668 409 e Ft,
b) működési költségvetési kiadások: 21 067 567 e Ft,
c) felhalmozási költségvetési bevételek: 4 160 293 e Ft,
d) felhalmozási költségvetési kiadások: 4 002 874 e Ft,
e) irányító szervi támogatás nélküli finanszírozási bevételek: 11 441 739 e Ft,
f) irányító szervi támogatás nélküli finanszírozási kiadások: 5 200 000 eFt.
(2) Az Önkormányzat a 2025. évi
a) bevételeit és kiadásait mérlegszerűen az 1. melléklet,
b) működési, felhalmozási és finanszírozási bevételeit intézményenként, kormányzati funkciónként, kötelező, önként és államigazgatási feladatonként, kiemelt előirányzatonként a 2. és 3. melléklet,
c) működési, felhalmozási és finanszírozási kiadásait intézményenként, kormányzati funckiónként, kötelező, önként és államigazgatási feladatonként, kiemelt előirányzatonként a 4. és 5. melléklet
szerint határozza meg.
(3) Az Önkormányzat a beruházási és felújítási előirányzatokat intézményeként, célonként és feladatonként a 6. melléklet szerint állapítja meg.
(4) Az Önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint tervezett bevételeket és kiadásokat 9. melléklet szerint állapítja meg.
(5) Az Önkormányzat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét a 12. melléklet szerint állapítja meg.
(6) Az Önkormányzat 2025. évi európai uniós támogatási programjait a 10. melléklet tartalmazza.
(7) A Környezetvédelmi Alap 2025. évi bevételeit és kiadásait a 11. melléklet tartalmazza.
(8) Az Önkormányzat a fenntartásában lévő költségvetési szervek irányító szervi támogatásának előirányzatát 8 725 408 e Ft összegben állapítja meg.
4. Az Önkormányzat létszám előirányzatai
5. § (1) Az Önkormányzat által tervezett éves létszám: 569,75.
(2) Az Önkormányzat által meghatározott közfoglalkoztatottak éves létszámkerete: 0 fő.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tervezett éves létszámot intézmények szerinti bontásban a 8. melléklet tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv vezetője a megüresedett álláshely betöltéséről saját hatáskörben dönt, polgármesteri egyetértéssel. Három hónapon túl betöltetlen álláshelyről az intézmény vezetője haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert. Év közbeni feladatváltozás miatt megüresedett álláshely nem tölthető be.
(5) A 2. § c)–h) pont szerinti szervek esetében új álláshely létesítése kizárólag a polgármester engedélyével történhet.
5. Általános és céltartalék
6. § (1) Az Önkormányzat 2 349 829 eFt összegű tartalékot képez. A tartalékok általános és céltartalék, valamint a céltartalékon belüli célok szerinti részletezését a 7. melléklet szerint állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a 7. mellékletben szerepelő tartalékok felhasználáshoz kapcsolódó kiadási előirányzatok módosítására és az előirányzat-átcsoportosítás elrendelését követően a tartalék felhasználására.
(3) Az Önkormányzat év közben képződött, nem tervezett, felhasználási célhoz nem kötött többletbevételével az általános tartalékot kell növelni.
6. A költségvetés végrehajtásának a szabályai
7. § (1) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert és a költségvetési szerv vezetőjét a 2025. évi előírt bevételek beszedésére, valamint a kiadásoknak a bevételektől függő, a bevételek teljesítésének arányában történő teljesítésére.
(2) Az Önkormányzat és a fenntartása alá tartozó gazdálkodó szerv a gazdálkodási döntéseiért a felelősséget maga viseli, takarékos és ésszerű gazdálkodással gondoskodik a bevétele és a kiadása egyensúlyának a megtartásáról.
8. § (1) A Képviselő-testület a folyószámla-hitelkeret, a közép- és hosszú lejáratú hitel (kölcsön) felvételére vonatkozó döntés jogát saját hatáskörében tartja.
(2) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert arra, hogy a működési kiadások vonatkozásában – amennyiben arra szükség van – többéves, de legfeljebb három éves időtartamra keretszerződést kössön azzal, hogy az egyes évet érintő kiadások nem haladhatják meg a tárgyévi költségvetésben jóváhagyott összeget.
9. § (1) A polgármester a helyi önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedéseket hozhat.
(2) Átmeneti intézkedésnek minősül különösen az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás és következményeinek az elhárítása, valamint a költségvetés egyensúlyára kedvezőtlenül ható esemény miatti halaszthatatlan intézkedés.
(3) A polgármester az (1)–(2) bekezdésben meghozott intézkedéseiről köteles a Képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni.
7. A költségvetési előirányzatok változtatása
10. § (1) A polgármester és az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a polgármester jóváhagyásával a kiemelt kiadási és bevételi előirányzatait az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 42. §-a alapján saját hatáskörben módosíthatja.
(2) Az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője a kiemelt előirányzatokon belül a rovatok közötti átcsoportosításra saját hatáskörben jogosult.
(3) Az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv vezetője köteles harminc napon belül a jegyzőn keresztül a polgármestert tájékoztatni a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításról és átcsoportosításról.
(4) Az (1)–(3) bekezdés alapján végrehajtott előirányzat-módosítást a soron következő költségvetési rendelet módosításában kell átvezetni.
11. § (1) Az Áht. 34. § -a alapján előirányzat-átcsoportosítási jogot ruház át a Polgármesterre.
(2) A Polgármester a jóváhagyott költségvetés kiemelt előirányzatain belül és között, valamint a költségvetési szervek, továbbá a költségvetési szervek és az Önkormányzat között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, különösen
a) a feladatellátás csökkenése miatt,
b) év közben jelentkező új feladatellátás és indokolt többletigény esetén,
c) a feladatellátás tervezett módjának változása
esetén.
12. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a céltartalékok terhére az előirányzatnak megfelelő összegig a céltartalékban meghatározott feladat finanszírozása érdekében pályázat benyújtására és a pályázat benyújtása esetén az önrész biztosítására, az erről szóló nyilatkozat megtételére, az önrész változása esetén annak módosítására.
13. § A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a dologi kiadások előirányzatán belül elvégzett, felújításnak minősülő feladatok felújítási címjegyzékbe történő felvételére és a felújítási feladatok között elvégzett karbantartásnak minősülő feladatok dologi kiadások közé történő átcsoportosítására. A felhatalmazás a polgármestert értékhatárra tekintet nélkül illeti meg.
14. § Ha a polgármester vagy a bizottság átruházott hatáskörben döntést hoz, vagy ha év közben az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az Önkormányzat számára pótelőirányzatot, kötött felhasználási célú támogatást biztosít, a polgármester azt köteles negyedévente – az első negyedév kivételével, legkésőbb a 2025. évi költségvetési beszámoló elkészítésének a határidejéig, december 31-ei hatállyal – rendeletmódosítás keretében a Képviselő-testület elé terjeszteni. Ezzel a kötelezett az átruházott hatáskörben hozott döntéséről történő beszámolási kötelezettségének eleget tesz.
8. A gazdálkodás rendje
15. § (1) Az Önkormányzat, valamint az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv a meghatározott kiadási előirányzatait nem lépheti túl. A fel nem használt kiadási előirányzatot a Képviselő-testület a felügyeleti szervi támogatás csökkentése mellett a költségvetési rendelet utolsó módosításakor az általános tartalékba helyezi.
(2) A jóváhagyott bevételi előirányzaton felüli többletbevételt, a jóváhagyott előző évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványt, továbbá az elmaradt feladatokat érintő kiadási előirányzat-megtakarítás összegét a költségvetési rendelet utolsó módosításakor általános tartalékba kell helyezni.
16. § (1) A költségvetési szerv részére év közben biztosított előirányzatok csak a megadott felhasználási célokra fordíthatók. Ha a tényleges felhasználás kevesebb, mint a kapott fedezet, úgy a költségvetési szerv köteles elszámolás keretében az előirányzatról írásban lemondani az alábbi tételek esetében:
a) a céltartalékban tervezett, egyszeri jellegű előirányzatok,
b) az általános tartalékból év közben meghatározott feladatfinanszírozására jóváhagyott előirányzatok,
c) az intézményi étkeztetési és közüzemi kiadások és
d) azon személyi juttatások és járulékok, melyek kifizetését jogszabály kötelezően előírja.
(2) A költségvetési szerv esetében a bevételek elmaradása nem vonja automatikusan maga után a fenntartói támogatás növekedését. Ha a bevételek nem folynak be, a kiadási előirányzatok nem teljesíthetők.
(3) A költségvetési szerv elszámolási kötelezettséggel tartozik a részére céljelleggel juttatott támogatások rendeltetésszerű felhasználásáról.
17. § (1) Költségvetési szerv a költségvetésért felelős bizottság engedélyével nyújthat be szakmai pályázatot abban az esetben, ha a pályázattal megvalósuló feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel.
(2) A költségvetési szerv vezetője a polgármester engedélyével pályázhat, ha a pályázat költségvetési többlettámogatási igénnyel nem jár, önerőt nem igényel, de utófinanszírozású. Az engedélyt a polgármester akkor adja meg, ha az Önkormányzat, ezáltal a költségvetési szerv likviditása az utófinanszírozás esetében is biztosított, és a költségvetési szerv az előirányzataiból a forrást biztosítani tudja, és erről az intézményvezető nyilatkozik.
(3) Az önkormányzati költségvetési szerv éven túli kötelezettséget csak a Képviselő-testület jóváhagyásával vállalhat a kötelezettségvállalási korlátokra vonatkozó jogszabályok szerint. Éven túli kötelezettségvállalásnak minősül a szakmai program indítása, ha az többletlétszámot igényel, vagy többletköltséggel jár. Nem minősül éven túli kötelezettségvállalásnak a költségvetési szerv folyamatos működéséhez szükséges kötelezettségvállalás.
9. A finanszírozás rendje
18. § (1) Az Önkormányzat a gazdasági társasága részére a közszolgáltatási kereteket az éves likviditási ütemterv figyelembevételével az üzleti terv elfogadását követően biztosítja.
(2) A polgármesteri hivatal finanszírozása az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájáról közvetlenül történik, az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szerv számára nyitott költségvetési elszámolási számlára folynak be a saját bevételei és e számláról teljesíti a kiadásait.
19. § (1) A költségvetési szerv irányítószervi támogatása – figyelemmel a költségvetési szerv saját bevételeinek a teljesítésére is – a feladatellátáshoz szükséges kiadások esedékességének megfelelő ütemben történhet.
(2) A Képviselő-testület az Önkormányzat költségvetési egyenlegének a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén a költségvetési szerv támogatási előirányzatait, az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság és a helyi nemzetiségi önkormányzat támogatási előirányzatait – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti vagy törölheti.
(3) A zárolás nem vonatkozhat:
a) az európai uniós források vagy más támogatások igénybevételével megvalósuló projektekhez biztosítandó önkormányzati támogatás,
b) meghatározott személyi juttatások és járulékaik finanszírozásához szükséges önkormányzati támogatás, valamint
c) a segély jellegű ellátások
előirányzataira.
(4) A Képviselő-testület a (2) bekezdésben meghatározott zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegnek megfelelő előirányzat csökkentéséről, törléséről legkésőbb a költségvetési év zárását megelőzően dönt.
(5) A polgármesteri hivatal és a költségvetési szerv más szervezetet nem támogathat.
10. Létszám- és bérgazdálkodást érintő, valamint az illetményre vonatkozó szabályok
20. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei tekintetében a köztisztviselői illetményalap a 2025. évben 83.400 Ft.
(2) A 2. § c)–h) pont szerinti szervek esetében munkáltatói döntés alapján legfeljebb 15%-os illetménykiegészítést biztosít a Képviselő-testület.
(3) A 2. § b)–h) pont szerinti szervek esetében munkáltatói döntés alapján az intézmény a tárgyévet megelőző év 1 havi bértömegének megfelelő összegben, maximum 1 havi bértömeg egytizenkettedének megfelelő illetménykiegészítést biztosít havonta a Képviselő-testület.
(4) A 2. § f) pont szerinti szerv esetében munkáltatói döntés alapján, a Képviselő-testület az ágazati és munkaköri sajátosságokra tekintettel havi 7.000.000 Ft összegű illetménykiegészítést biztosít.
(5) A 2. § g) szerinti szerv tekintetében a (2)-(3) pontban részletezett illetménykiegészítés a szakdolgozókat és a technikai dolgozókat érintheti.
(6) A (2)–(4) bekezdésben foglaltak a polgármester egyetértésével teljesíthetőek.
21. § (1) Az egyes foglalkoztatási formákra álláshelyenként és összességében az elemi költségvetésben tervezett módosított személyi juttatás előirányzat nem léphető túl.
(2) A tervezett előirányzatot meghaladó többletbevételből az éves személyi juttatások és az azzal összefüggő munkaadókat terhelő járulékok előirányzata év közben legfeljebb a többletbevétellel összefüggő feladat elvégzéséhez szükséges, nem a személyi juttatások körébe tartozó közvetlen és közvetett kiadásoknak az adott bevételből történő teljesítése után fennmaradó összeg erejéig, szerződés esetén az abban meghatározott összeggel, a meghatározott időszakra emelhető.
(3) Az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerv éves személyi juttatás előirányzata nem emelhető az intézményi ellátási díjnak, az alkalmazottak térítésének, az alkalmazott és a tanuló kártérítésének, továbbá egyéb térítésének, a felhalmozási célú bevételeknek, valamint az átvett pénzeszközöknek az előirányzatot meghaladó többletéből, kivéve, ha a bevétel a személyi juttatásból teljesítendő kiadásra irányul, vagy a megkötött szerződés, megállapodás költségterve személyi célú kifizetéseket tartalmaz.
(4) A költségvetési szerv csak akkor fordulhat a fenntartóhoz személyi juttatás pótelőirányzat kérelemmel, ha előirányzata vagy maradványa nem biztosítja az Önkormányzat kötelező feladatai ellátását, törvényben előírt kötelezettségei teljesítését.
22. § (1) Az Önkormányzat fenntartása alá tartozó költségvetési szervnél jutalom és céljuttatás, a polgármester engedélyével a jutalom és céljuttatás előirányzat terhére annak erejéig fizethető.
(2) A költségvetési szervnél keletkezett bérmaradványból jutalom nem fizethető.
23. § (1) Az Önkormányzat által felügyelt költségvetési szervnél, szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet az alábbi meghatározott feltételekkel vehető igénybe:
a) a szolgáltatási szerződést írásban kell megkötni,
b) a szerződéskötés feltétele, hogy a költségvetési szerv az adott feladatellátáshoz megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződés nem köthető meg a költségvetési szerv vezető jogállású álláshelyének a betöltésére.
11. A gazdálkodás egyéb szabályai
24. § A Képviselő-testület – kamatbevétel szerzése céljából – az átmenetileg szabaddá váló pénzeszköz lekötési jogát értékhatár nélkül a polgármesterre ruházza át. A polgármester a bankbetétbe történő elhelyezésen kívül kizárólag állam által garantált értékpapír (államkötvény) vásárlására jogosult.
25. § A Tervtanács tagjait 2025. évben tiszteletdíj illeti meg, melynek mértéke bruttó 8 000 Ft/fő/alkalom.
26. § (1) Ha az Önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti előirányzatának a 10 %-át vagy a 100 millió forintot, haladéktalanul köteles erről a tényről a polgármestert írásban tájékoztatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a polgármester önkormányzati biztos kijelölését kezdeményezi. Az önkormányzati biztost a Képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon közzéteszi.
(3) Az önkormányzati biztos tevékenységével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik, annak fedezetét az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.
27. § (1) Az Önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság az Önkormányzattal kötött szerződésből tervezett bevétele esetében a tervezett éves bevétele 10 %-át vagy a 100 millió Ft-ot elérő harminc napon túli lejárt tartozásállományáról – ha e tartozást egy hónap alatt nem képes harminc nap alá szorítani – köteles haladéktalanul a polgármestert és a költségvetésért felelős bizottságot írásban tájékoztatni.
(2) A (1) bekezdés szerinti esetben a polgármester a költségvetésért felelős bizottság javaslatára független, külső szakértőt bíz meg.
(3) A független külső szakértő tevékenységével kapcsolatos költségek az Önkormányzatot terhelik, annak fedezetét az Önkormányzat költségvetésében kell biztosítani.
28. § A kiadások készpénzben történő teljesítésére – figyelemmel a költségvetési szervek pénzkezelési szabályzatában meghatározott összeghatárra és a készpénzkímélő fizetési módok előnyben részesítésének a követelményére – az alábbi esetekben kerülhet sor:
a) készlet, kis értékű tárgyi eszköz beszerzése,
b) tartós tárgyi eszköz beszerzése indokolt esetben a jegyző előzetes engedélye alapján,
c) kiküldetési kiadás
d) reprezentációs kiadás
e) 200 eFt alatti kis összegű szolgáltatási kiadás,
f) társadalmi – és szociálpolitikai juttatások, ellátottak pénzbeli juttatása,
g) pályázat végrehajtása során felmerülő, banki átutalással nem teljesíthető kiadás,
h) munkavállaló nem rendszeres személyi juttatása, fizetési előleg, amennyiben az érintett munkavállaló kérése alapján a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában erre felhatalmazott személy a kifizetést engedélyezi, továbbá
i) utólagos elszámolásra kiadott vásárlási előleg.
12. Záró rendelkezések
29. § E rendelet rendelkezéseit 2025. január 1. napjától kell alkalmazni.
30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.