a 34/2013. (V. 31.)^[1], a 40/2013. (VII. 1.)^[2], a 14/2014. (IV. 11.)^[3] a 34/2014. (XI. 3.)^[4], a 36/2014. (XI. 7.)^[5]
a 46/2014. (XII. 11.)^[6], az 1/2015. (I. 16.)^[7], a 20/2015. (III. 16.)^[8], a 27/2015. (V. 15.)^[9], a 31/2015. (VI. 11.)^[10],
a 41/2015. (IX. 11.)^[11], a 54/2015. (XI. 15.)^[12], az 1/2016. (I. 15.)^[13], a 6/2016. (I. 29.)^[14], a 14/2016. (III. 21.)^[15],

a 25/2016. (VI. 21.)^[16], a 32/2016. (IX. 26.)^[17], a 49/2016. (XII. 19.)^[18], a 8/2017. (II. 27.)^[19],

a 12/2017. (III. 30.)^[20], a 21/2017. (IV. 27.)^[21], a 22/2017. (IV. 28.)^[22], a 24/2017. (V. 26.)^[23]
a 27/2017. (VI. 23.)^[24], a 35/2017. (IX. 29.)^[25], az 51/2017. (XII. 18.)^[26], a 6/2018. (III. 4.)^[27],
a 17/2018. (V. 30.)^[28], a 25/2018. (VI. 26.)^[29], a 32/2018. (VII. 12.)^[30], a 34/2018. (IX. 17^[31].)
a 40/2018. (X. 24.)^[32], a 44/2018. (XI. 30.)^[33], az 50/2018. (XII. 17.)^[34], a 4/2019. (II. 8.)^[35],

a 19/2019. (VI. 24.)^[36], a 23/2019. (VII. 25.)^[37] és a 31/2019. (X. 29.)^[38]

 önkormányzati rendelettel

egységes szerkezetben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat szervezetének és működésének rendjéről a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az Önkormányzat elnevezése, működési területe

1. § (1)^[39] Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat). Az Önkormányzat hivatalos rövid elnevezése: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat.

(2) Az Önkormányzat székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) Az Önkormányzat működési területe: Budapest főváros III. kerület közigazgatási területe.

2. Önkormányzati ünnepek, jelképek és kitüntető címek

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos ünnepnapja május 4., Szent Flórián napja.

(2) A kerület napja megünneplésének részletes szabályait önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei a címer, a pecsét és a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek leírását és használatuk rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § (1) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek:

1. Óbuda Díszpolgára kitüntető cím

2. Pro Óbuda díj

3. Bem József-díj

4. Pedagógiai Érdemekért díj, Elismerő Oklevél

5. Óbuda-Békásmegyer Közbiztonságáért díj

6. Fischer Ágoston Óbudai Szociális díj

7. Óbuda Kultúrájáért díj

8. Óbuda Lakosságának Egészségéért díj

9. Óbuda Sportolója díj, Óbuda Sportolója Emléklap, Hidegkuti Nándor Emlékplakett

10. Balázs Lajos Óbudai Civil díj

(2) Az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) A díjazottakról – a díj alapításától kezdődően – a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.

II. Fejezet

Az Önkormányzat feladat- és hatásköre

5. § (1) Helyi közügy önálló megoldásának elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárást a képviselőtestület döntésétől függően a polgármester vagy az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a Képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat ellátásával elérendő célt és a megoldás részletes feltételeit.

6. § Az önkormányzati feladatok ellátását végző intézmények, szervezetek (különösen: önkormányzati fenntartású vagy működtetésű köznevelési^[40], egészségügyi, szociális intézmények, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok) jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a szakmailag illetékes szervezeti egység adatszolgáltatása alapján, a Szervezési Osztály útján – gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

III. Fejezet

A települési képviselő

3. A települési képviselő jogai és kötelezettségei

7. § (1) A települési képviselő (a továbbiakban: képviselő) a jogszabályoknak megfelelően, különösen az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) előírásaira figyelemmel végzi tevékenységét.

(2) A települési képviselők nevét, elérhetőségét tartalmazó nyilvántartás vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

8. § Az Önkormányzat a települési képviselők tevékenységének elősegítése, a hatékony képviselői munka feltételeinek biztosítása érdekében a települési képviselő(k) részére az Önkormányzat illetékességi területén megfelelő helyiséghasználatot biztosít.

9. § A képviselő részére biztosított tárgyi és technikai feltételek:

a) képviselői iroda, ahol minden képviselő számára biztosított a képviselői munkájához szükséges ügyviteli és adminisztratív segítség,

b)^[41]

10. § (1) A képviselő kötelessége:

a) a Képviselőtestület, valamint – a bizottságba beválasztott képviselő esetén – a bizottság ülésén rendszeresen megjelenni és a munkában tevékenyen részt venni, a Képviselőtestület döntéseit tiszteletben tartani,

b) elháríthatatlan akadályoztatása esetén távolmaradását a polgármesternek, vagy^[42] a bizottság elnökének előre bejelenteni,

c) felkérés alapján közreműködni a Képviselőtestület, valamint az adott bizottság ténymegállapító és egyéb vizsgálataiban,

d) rendszeres időközönként – az általa meghirdetett helyen és időben – fogadóórát, vagy más alkalmas módon választóival kapcsolatot tartani, jogos panaszaik intézését figyelemmel kísérni,

e) képviselői minőségéhez, közéleti tevékenységéhez méltó magatartást tanúsítani, életvitelt folytatni,

f) tartózkodni a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információ saját maga és más előnyére, vagy hátrányára történő felhasználásától,

g) ^[43]végzett képviselői munkájáról egyéni választókerületében beszámolni,

h) vagyonnyilatkozatot tenni a 2. mellékletben foglalt eljárási szabályok figyelembe vételével.

(1a)^[44] A képviselő köteles bejelenteni a képviselőtestületnek, ha olyan gazdasági társaságban szerzett részesedést, vagy gazdasági társasággal áll alkalmazásában, amely vagy amelynek valamely – nem természetes személy^[45] tagja – nem átlátható a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint. Amennyiben a képviselőtestület tudomására jut, hogy a képviselő nem jelentette be a nem átlátható (off-shore) szervezetben megszerzett részesedését vagy alkalmazotti jogviszonyának létrejöttét, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. A nem átlátható szervezetben szerzett részesedés vagy alkalmazotti jogviszony létrejöttéről szóló képviselői nyilatkozatot nyilvánosságra kell hozni az önkormányzat honlapján való közzététellel.

(2)^[46] A képviselő munkájához szükséges tájékoztatást írásban a polgármestertől igényelheti.

(3) A települési képviselő a képviselői minőségét nem használhatja fel semmilyen vonatkozásban a vele gazdasági viszonyban álló, vagy bármilyen más munkaviszonyt fenntartó természetes vagy jogi személy támogatására. Az előzőekre, valamint a települési képviselő magánérdekét szolgáló tevékenységére a Polgármesteri Hivatal távközlő berendezéseit, helyiségeit nem használhatja, ezek esetleges jogtalan használatával okozott indokolatlan többletköltségek megfizetésére köteles.

(4) Amennyiben a döntés meghozatalát követően derül ki, hogy a képviselő személyes érintettségét nem jelentette be, döntésenként egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül.

11. § A települési képviselő tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának mértékére, a tiszteletdíj csökkentésére, a természetbeni juttatás megvonására vonatkozó részletes szabályokat önkormányzati rendelet szabályozza.

4. A tanácsnok

12. § (1) A Képviselőtestület által választott tanácsnokok számát, feladatkörét a 3. melléklet határozza meg.

(2) A tanácsnok írásban köteles a feladatkörében eljárva szerzett tapasztalatairól a Képviselőtestületet évente tájékoztatni.

(3) A tanácsnok feladatkörében kezdeményezett testületi intézkedést a Képviselőtestület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.

IV. Fejezet

A Képviselőtestület

5. A Képviselőtestület elnevezése

13. § (1) Az Önkormányzat Képviselőtestületének hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület)

(2) A Képviselőtestület székhelye: 1033 Budapest, Fő tér 3.

(3) A Képviselőtestület levelezési címe: 1300 Budapest, Pf. 102.

(4) A Képviselőtestület hivatalos honlapja: www.obuda.hu

(5) A Képviselőtestület e-mail címe: info@obuda.hu

6. A Képviselőtestület megalakulása

14. § (1) A polgármester (akadályoztatása esetén a korelnök) hívja össze és vezeti a Képviselőtestület alakuló ülését.

(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:

a) a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatása a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának eredményéről

b) polgármester eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevél átadása. Esküt kivevő: korelnök

c) települési képviselők eskü(fogadalom)tétele és a megbízólevelek átadása. Esküt kivevő: polgármester

d) alpolgármesterek választása, eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: polgármester

e) polgármester, alpolgármesterek illetménye, tiszteletdíja és juttatásai

f) bizottsági szerkezet kialakítása, bizottsági tagok, tanácsnokok választása, nem képviselő bizottsági tag eskü(fogadalom)tétele. Esküt kivevő: jegyző

g) képviselői tiszteletdíjak, természetbeni juttatások meghatározása

h) az Önkormányzat gazdasági programjának és fejlesztési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatok meghatározása

i) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálatával kapcsolatos feladatok meghatározása

(3) A (2) bekezdés d)-f) pontjával összefüggésben az alakuló ülésen gondoskodni kell a Szervezeti és Működési Szabályzat megfelelő módosításáról, amely nem helyettesíti a Szervezeti és Működési Szabályzat kötelező, átfogó felülvizsgálatát.

(4)^[47] Az alakuló ülésen írásban tájékoztatást kell adni az összeférhetetlenségre, a méltatlanságra, valamint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről, és a szükséges formanyomtatványokat az érintettek rendelkezésére kell bocsátani.

7. A Képviselőtestület működésének általános szabályai

15. § (1)^[48] A Képviselőtestület tagjainak száma, figyelemmel a Mötv. 66. §-ára: 22 fő.

(2) A Képviselőtestület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 12 képviselő jelen van.

(3) Határozatképtelen képviselőtestületi ülés esetén a 25. § (5) bekezdés rendelkezése az irányadó.

16. § A Képviselőtestületen belül a pártok, továbbá a független képviselők - a képviselőtestületi ülésen tett bejelentés alapján - frakciót alakíthatnak. 3 főnél kevesebb személy nem alakíthat frakciót. A bejelentés tartalmazza a frakció megnevezését, tagjait, valamint a frakcióvezető nevét.

17. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzati feladatokat a polgármester, a bizottságai, a polgármesteri hivatal és a települési képviselők tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az egyes feladatok ellátásához szükséges anyagi eszközök tekintetében az éves költségvetés előirányzatai a meghatározóak.

8. A Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörei

18. § A Képviselőtestület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik a Mötv-ben felsoroltakon túlmenően:

a) belföldi önkormányzattal együttműködési megállapodás megkötése és felmondása,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadása.

19. § (1) A polgármester a Képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Képviselőtestület Mötv-ben és a 18. §-ban meghatározott át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó azon ügyekben, amelyeket a képviselőtestület nem utalt más szerv hatáskörébe.

(2) ^[49]A polgármester döntése előtt – rendkívül indokolt, halasztást nem tűrő ügy kivételével – kikéri a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában halaszthatatlan az az ügy, amelyben a döntés elmaradása az önkormányzat érdekeit sértené vagy helyrehozhatatlan kárral vagy anyagi veszteséggel járna.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása előtt a képviselőtestület rendkívüli ülésének összehívását a 25. § (4) bekezdésben foglaltak szerint meg kell kísérelni. Az értesítés megtörténtének dokumentálásakor az összehívás eredménytelenségének okát is rögzíteni kell.

20. § A Képviselőtestület az egyes bizottságokra átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának évében a választás napja és az illetékes új bizottság első ülése közötti időszakra visszavonja és ebben az átmeneti időszakban e hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza.

9. A Képviselőtestület munkaterve

21. § (1) A Képviselőtestület féléves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tervezetére javaslatot tehetnek:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) az alpolgármester,

d) a települési képviselő,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) a tanácsnok,

g) a jegyző,

h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egység vezetője,

i) az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetője,

j) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselője.

(3) A munkaterv-tervezete tartalmazza:

a) a testületi ülés időpontját,

b) a tervezett napirend címét,

c) az előterjesztő nevét,

d) a napirendet véleményező bizottság megnevezését.

(4) A munkaterv-tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé. Az előterjesztésben tájékoztatást kell adni a munkaterv-tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatról, annak indokáról, és erről – a munkaterv elfogadását követően – a javaslattevőt is tájékoztatni kell írásban. A tájékoztatásról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5) A Képviselőtestület által elfogadott munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőnek,

b) nem képviselő bizottsági tagnak,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökének,

d) a munkatervbe felvett javaslat előterjesztőjének.

A munkaterv megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

10. A Képviselőtestület ülése

22. § A Képviselőtestület rendes vagy rendkívüli ülést tart.

23. §^[50] A Képviselőtestület rendes ülését általában minden hónap harmadik csütörtöki napján tartja székhelyén, a tanácsteremben.

24. § A rendkívüli ülést össze kell hívni

a) a Mötv-ben meghatározott esetben,

b) a 19. § és a 27. § alapján,

c) a nemzetiségi önkormányzat indítványára nemzetiségi ügyekben.

25. § (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester – tartós akadályoztatása esetén, az általa kijelölt alpolgármester – hívja össze a Képviselőtestület székhelyére. A polgármester és a kijelölt alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy egyidejű akadályoztatása esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(2) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a Képviselőtestület ülése a székhelyén kívül más helyszínre is összehívható.

(3)^[51] Rendkívüli ülés esetén az ülés időpontját, kezdési idejét, helyszínét a polgármester az indítvány kézhezvételétől számított 3 napon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra a meghívó kiküldésével egyidejűleg tűzi ki.

(4) Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a rendkívüli ülés formális meghívó nélkül, telefonon vagy e-mailben is összehívható a polgármester kezdeményezésére. Az értesítés megtörténtének dokumentálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik.

(5)^[52] Határozatképtelenség miatt bezárt, vagy elhalasztott ülést – 2 napon belül – 15 napon belüli időpontra, változatlan napirenddel kell összehívni.

(6)^[53] A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát az Önkormányzat honlapján és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2.) tájékoztatni kell. A lakosság tájékoztatásáról a jegyző gondoskodik^[54].

26. § (1)^[55] A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell^[56] elektronikus úton biztosítani, hogy a Képviselőtestület tagjai a rendes ülés időpontját megelőzően legalább 3 munkanappal, rendkívüli ülés esetén 2 munkanappal a 4. mellékletben meghatározott módon megkapják.

(2)^[57] A meghívó és az időben leadott előterjesztések határidőre való összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legkésőbb 8 munkanappal, rendkívüli ülés esetén legkésőbb 3 munkanappal az ülés előtt a jegyzőnek leadtak. Az előterjesztés előkészítésének és leadásának további részletszabályait polgármesteri-jegyzői együttes utasítás szabályozza.

27. § (1)^[58] A Képviselőtestület minden év július 1-je és augusztus 31-e között nyári szünetet tart. A bizottságok nem tartanak nyári szünetet. A nyári szünet ideje alatt – az át nem ruházható és a bizottságra átruházott hatáskörök kivételével – a képviselőtestületi hatásköröket a polgármester gyakorolja – átruházott hatáskörben – azzal, hogy a nyári szünetet követő első rendes testületi ülésen az átruházott hatáskörben hozott döntésekről köteles a Képviselőtestületnek beszámolni. A nyári szünet miatt a Képviselőtestület átruházható hatáskörébe tartozó ügyekben hozott polgármesteri döntések esetén a 19. § (2)-(4) bekezdésének rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(2) A nyári szünet ideje alatt felmerülő át nem ruházható képviselőtestületi hatáskörbe tartozó, azonnali intézkedést igénylő esetben a Képviselőtestület rendkívüli ülését össze kell hívni.

27/A. §^[59]

11. A Képviselőtestület ülésére meghívandók köre

28. § (1) A Képviselőtestület ülésére (a továbbiakban: ülés) meg kell hívni:

a) a Képviselőtestület tagját,

b)^[60]

c) a jegyzőt,

d) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

e) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

g) a kerületi rendőrkapitányt,

h)^[61] az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét, amennyiben a napirend érinti

i)^[62] az Önkormányzat által alapított vagy az Önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság, továbbá az Önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezetőjét, önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét,

j) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját és a III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

k) Észak-Budapesti Tankerületi Központ^[63] igazgatóját,

l) akit a polgármester megjelölt,

m) a kerület díszpolgárát a képviselőtestület alakuló ülésére,

n)^[64] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét.

(2) ^[65]Az ülésen a polgármester és a képviselő szavazati joggal vesz részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a jegyzőt,

b)^[66]

c) a kerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,

d) a kerületi rendőrkapitányt,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

f) Budapest Főváros Kormányhivatala főigazgatóját.

(4) Az ülésre meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg – az ülésvezető engedélye alapján – az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a Polgármesteri Hivatal szervezeti egysége vezetőjét,

b) az önkormányzati (egészségügyi, szociális, kulturális) intézmény vezetőjét, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság vezetőjét,

c) Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala vezetőjét,

d) Észak-Budapesti Tankerületi Központ^[67] igazgatóját,

e) az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszerveződő közösség képviselőjét,

f) akit a polgármester meghívott.

(5)^[68] Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét tanácskozási jog illeti meg a 79/A. § (1) bekezdésében meghatározott napirendek tárgyalásakor.

12. A képviselőtestületi ülés lebonyolításának technikai feltételei

29. § (1) Az ülésen elhangzottak rögzítését, valamint a szavazás lebonyolítását szavazatszámláló és konferencia rendszer biztosítja. Az ülés lebonyolításához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételek biztosításáról a jegyző – a Szervezési Osztály és az Informatikai Osztály útján – gondoskodik.

(2) Zárt ülés esetén a jegyzőkönyvvezetői feladatot ellátó ügyintézőt állandó meghívottnak kell tekinteni.

13. A képviselőtestületi ülés nyilvánossága

30. § (1) Az ülés nyilvánosságára a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A nyilvános ülésen részt vevő polgár az ülésvezető engedélye alapján – legfeljebb 3 perc időtartamban – szólalhat fel.

(3)^[69] A Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, továbbá minden olyan esetben, amikor törvény szerint zárt ülést tarthat, annak elrendeléséről a Képviselőtestület a polgármester, bármely képviselő, továbbá a jegyző indítványára vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(4) A Képviselőtestületi üléssel kapcsolatos közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket az 56. § határozza meg.

14. A képviselőtestületi ülés vezetése

31. § (1) Az ülést a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt alpolgármester) vezeti.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti az ülést.

15. Előterjesztések

32. § (1) Az előterjesztések tartalmi és formai követelményeit, előkészítésének és továbbításának rendjét a 4. melléklet tartalmazza.

(2)^[70] Előterjesztést tehetnek:

a) a polgármester

b) az alpolgármester e minőségében a munkaköri leírása szerint feladatkörébe tartozó ügyben

c) képviselő

d) a bizottság annak elnöke útján

e) a tanácsnok a 3. mellékletben meghatározott feladatkörében

f) a frakcióvezető

g) a jegyző

h) a nemzetiségi önkormányzati elnöke

i) az Önkormányzat által alapított, vagy az Önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság vezetője, amennyiben az előterjesztés a legfőbb szerv törvényben meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyet érint

j) aki jogszabály alapján a Képviselőtestület előtti beszámolásra kötelezett, e kötelezettsége teljesítése körében.

(3)^[71] A jegyző a döntés-előkészítés jogi megalapozottságának biztosítása érdekében gondoskodik a képviselőtestületi előterjesztések törvényességi ellenőrzéséről a 4. mellékletben meghatározott eljárási rend szerint.

33. § Az ülésvezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja a határozatképességet, megnyitja az ülést, javaslatot tesz az ülés napirendjére,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,

c) tájékoztatást ad - figyelemmel a 19. §-ban és a 27. §-ban foglaltakra - az átruházott hatáskörben tett intézkedésekről,

d) bezárja az ülést a napirend tárgyalásának befejezése után, valamint akkor, ha az ülés határozatképtelenné válik,

e) napirendi pontonként megnyitja és vezeti a vitát,

f)^[72] az indokolatlanul hosszúra nyúlt vita rövidítése érdekében dönt a hozzászólások időtartamának korlátozásáról, a vita lezárásáról,

g) a hozzászólóknak a jelentkezés sorrendjében megadja a szót, előrevéve minden esetben az ügyrendi javaslattevőt,

h)^[73] figyelmezteti a hozzászólót, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, ismételt figyelmeztetés esetén a szót megvonja,

i) szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakíthatja,

j) szünetet rendelhet el a bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére,

k)^[74] az utolsó felszólalás után lezárja a napirendi pont tárgyalását, szavazásra bocsátja az írásos vagy az ülésen elhangzott módosító döntési javaslatot, felhívja a figyelmet a minősített többséget igénylő szavazati arányra, megállapítja a szavazás eredményét,

l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

m)^[75] az ülés megkezdése előtt egyperces néma felállást rendelhet el a megítélése szerint tiszteletet érdemlő elhunyt személy emlékére.

15/A. A napirend előtti felszólalás^[76]

33/A. §^[77] (1) Napirend előtti felszólalást bármely képviselő kérhet az ülés napirendjén nem szereplő, közérdekű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben. A képviselő a felszólalást az ok megjelölésével írásban eljuttatja az ülés vezetőjéhez úgy, hogy az az ülést megelőző munkanap 15.00 óráig megérkezzen. Amennyiben a napirend előtti felszólalást érintő ügy nem közérdekű és nem halaszthatatlan, az ülés vezetője a napirend előtti felszólalást megtagadhatja és erről az érintettet haladéktalanul értesíti^[78].

(2) Az ülés vezetője az ülés megnyitását követően, a napirendi javaslatról szóló vita előtt a felszólalási szándékról tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. Amennyiben a napirend előtti felszólaló túllépi az időkeretet, az ülésvezető a felszólalótól megvonhatja a szót.

16. A napirend megállapítása

34. § (1)^[79] Az ülés napirendjére, a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére a polgármester – a meghívóban, továbbá az ülés vezetője az ülés megnyitását követően – tesz javaslatot.

(2) A Képviselőtestület az előterjesztett napirendi javaslatról vita után dönt.

(3)^[80] Az előterjesztő a döntés meghozatala előtt, a Képviselő-testület erre irányuló döntése nélkül az előterjesztést bármikor visszavonhatja.

(4)^[81] A napirendi pont levételére vagy elnapolására a Képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot, amelyről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. Az elnapolt napirendi pontot – eltérő döntés hiányában - a Képviselő-testület a soron következő rendes ülésén tárgyalja.

(5) A Képviselőtestület az elfogadott napirendi pontokat a következő sorrend szerint tárgyalja:

- rendelet-tervezet,

- lakosság jelentős részét érintő előterjesztés,

- egyéb előterjesztés,

- tájékoztatók, beszámolók,

- zárt ülésen tárgyalandó napirendek.

(5a)^[82] Indokolt esetben, különösen a képviselőtestület mérlegelési jogkörébe tartozó zárt ülésen tárgyalandó napirendi pont esetén az (5) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(6)^[83] Rendkívüli ülésen

1. kizárólag a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók,
2. a 33/A. § rendelkezései nem alkalmazhatók.

17. A felvilágosítás-kérés szabályai

35. § (1) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke - a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó - felvilágosítás kérésére a Mötv. és a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai az irányadóak.

(2)^[84] A felvilágosítás-kérést az ülést megelőzően írásban a polgármesterhez, az ülés közben szóban az ülés vezetőjéhez lehet előterjeszteni. A szóbeli felvilágosítás kérésére legfeljebb 2 perc áll rendelkezésre a 34. § (5) bekezdés szerinti sorrendben tárgyalt zárt ülés napirendjének lezárását követő nyílt ülés keretében.

(3)^[85] A felvilágosítást kérő részére a választ vagy a Képviselőtestület ülésén szóban vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell megadni.

(4) Amennyiben a felvilágosítás kérés megválaszolására nem az ülésen kerül sor, az írásbeli válasz előkészítéséről a jegyző – a Szervezési Osztály és a szakmailag illetékes szervezeti egység útján – gondoskodik.

18. A vita és a döntéshozatal módja

36. § (1)^[86] A napirendi pontot, annak tárgyalásakor az előterjesztő legfeljebb három percben szóban megindokolhatja vagy kiegészítheti.

(2) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

37. § (1)^[87] (1) A napirendi pont tárgyalásakor a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők 3 perc időtartamban véleményüket elmondhatják, az előterjesztőhöz kérdést intézhetnek.

(2) Ha ugyanazon személy ugyanazon napirendi ponttal kapcsolatban másodszor is hozzászólásra jelentkezik, az ülésvezető a második hozzászólást 2 percre korlátozhatja. Ha valamelyik hozzászóló hozzászólása során a már előtte elhangzottakat megismétli, úgy az ülésvezető elvonhatja a szót. Ugyanazon személy a tárgyalt napirenddel kapcsolatban harmadjára nem szólhat hozzá.

38. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, bármikor 2 percben szót kérhet és javaslatot tehet, kivéve szavazás közben.

(2)^[88] Napirendi pont tárgyalása közben, ha annak lezárására ügyrendi indítvány hangzik el, ezt az ülésvezető csak akkor teszi fel szavazásra, ha a vitát a 33. § f) pontja alapján nem zárja le.

39. § A napirendi pont vitáját az előterjesztő összefoglalja, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. Az előterjesztés előterjesztő általi visszavonására a 34. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

40. § (1)^[89] Az előterjesztéshez kapcsolódó, nem a tárgyévet érintő kötelezettségvállalásra vonatkozó határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha az tartalmazza a következő időszakra vonatkozó összegszerű konkrét pénzügyi kötelezettségvállalást is.

(2) Ha a határozati javaslat ugyan azon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, a módosító javaslatokat az ülésvezető az elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra.

(3) A bonyolultabb, több módosító indítvány előterjesztése, valamint a szóban tett javaslatról hozott döntés szó szerinti megfogalmazásának idejére az ülésvezető szünetet rendelhet el.

(4) Nem a tárgyévet érintő határozati javaslat csak akkor bocsátható szavazásra, ha csatolt mellékletként tartalmazza a következő évekre vonatkozó összegszerű pénzügyi kötelezettségvállalás feltüntetését is.

40/A. §^[90] (1)^[91] Amennyiben az előterjesztés egymástól eltérő határozati javaslatokat tartalmaz, az ülésvezető – az előterjesztő eltérő javaslata hiányában – azt a határozati javaslatot teszi fel elsőként szavazásra, amelyet az előterjesztő az előterjesztésben támogatni javasol.

(2) Ha az előterjesztés nem tartalmaz egyértelmű javaslatot a támogatandó alternatíva tekintetében, akkor az ülésvezető az előterjesztőt nyilatkozat-tételre kéri fel a szavazás előtt.

(3) Amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott alternatíva megkapja a javaslat elfogadásához szükséges többségi szavazatot, a többi alternatíva szavazásra bocsátása mellőzhető.

(4)^[92] Alternatív (egymástól eltérő) határozati javaslatok esetén amennyiben az elsőként szavazásra bocsátott javaslat nem kapja meg az annak elfogadásához szükséges szavazati többséget, a szavazást addig kell folytatni, amíg a szavazásra bocsátandó határozati javaslatok közül bármelyik nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazattöbbséget.

(5) Ha egyik alternatívát sem fogadja el a Képviselőtestület, akkor a levezető elnök szünetet rendelhet el a szükséges egyeztetések lefolytatására vagy szavazásra teheti fel az adott előterjesztés napirendről történő levételét, megjelölve az újbóli tárgyalás időpontját. Az ilyen módon napirendről levett előterjesztés újbóli tárgyalásakor alternatív határozati javaslatot megfogalmazni nem lehet.

(6)^[93] Amennyiben a Képviselő-testület – alternatív (egymástól eltérő) határozati javaslatok esetén - anélkül veti el az előterjesztés napirendről történő levételét, hogy bármelyik határozati javaslatot támogatta volna, az előterjesztést az ülés vezetője az ülés napirendjéről leveszi.

41. § (1) A döntéshozatal módjára és a minősített többséget igénylő ügyekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) Minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához 12 képviselő igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többség szükséges a Mötv-ben felsoroltakon túl:

a) megállapodás belföldi önkormányzattal való együttműködésről,

b) a Képviselőtestület munkatervének elfogadásához,

c) minden hitelfelvételhez, a költségvetési rendeletben meghatározott összegű folyószámla (likviditási) hitel kivételével,

d) titkos szavazás elrendeléséhez,

e) fegyelmi ügyben,

f) minden önkormányzati ingatlan- és vagyonügylethez,

g) napirendi pont tárgyalásának elhalasztására tett javaslatról,

h) vagyongazdálkodási alap bevételeinek növeléséről szóló döntéshez,

i) kitüntetés, elismerő cím adományozására vonatkozó javaslathoz, valamint helyi kitüntetés, elismerő cím adományozásához.

19. A szavazás rendje

42. § Szavazni csak személyesen lehet.

43. § A szavazás szavazatszámláló rendszer^[94] alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel. Kézfelemeléssel történő szavazás esetén a szavazatok összeszámlálásáról a polgármester által kijelölt személyek gondoskodnak. A kézfelemeléssel történő szavazást kétség esetén meg kell ismételni.

44. § A szavazás nyílt vagy titkos.

45. § (1) A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(2) Név szerinti szavazást kell tartani a Mötv-ben meghatározott esetekben.

(3)^[95]

(4) A név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” szóbeli nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a névsoron feltünteti a szavazatokat, majd azokat összeszámolja, és a szavazás eredményét a névsorral együtt átadja a polgármesternek.

(5) A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(6) A polgármester és a jegyző által hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

46. § (1)^[96] Titkos szavazást csak a 30. § (1) bekezdése alapján elrendelt zárt tárgyalást igénylő, és olyan kérdésben lehet tartani, amelyről az Mötv. szerint zárt tárgyalást kell tartani. Ezekben az esetekben az ülés vezetőjének javaslatára a titkos szavazásról a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos pecsétjével ellátott, borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás során tollat kell használni.

(3) A titkos szavazásnál képviselőkből választott háromtagú szavazatszámláló bizottság működik közre. A szavazatszámláló bizottság tagjai sorából elnököt választ.

(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, a szavazólapok száma megegyezik a szavazásra jogosultak számával. Ennek megtörténte után a szavazatszámláló bizottság az urnát lezárja.

(5) A szavazólap képviselő részére történő átadását a képviselő külön jegyzéken aláírásával igazolja.

(6) Érvénytelen a szavazat:

a) ha nem a hivatalos - bélyegzőlenyomat nélküli- szavazólapon adták le,

b) ha ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

c) ha nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntésre szavazott,

d) ha a képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, vagy több döntési változatot jelölt meg a szavazólapon.

(7) A titkos szavazásról a szavazatszámláló bizottság külön jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során esetlegesen felmerült körülményeket, eseményeket,

d) a szavazás során hozott határozatot,

e) a szavazás eredményét,

f) a szavazatszámláló bizottság tagjainak és a jegyzőkönyv vezetőjének aláírását.

(8) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a Képviselőtestületnek - a jegyzőkönyv ismertetésével - tájékoztatást ad.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv eredeti példányát a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

20. A Képviselőtestület döntései

47. § A Képviselőtestület döntései:

a) önkormányzati rendelet,

b) képviselőtestületi határozat, mely lehet:

ba) normatív határozat,

bb) önkormányzati hatósági határozat,

bc) egyéb határozat.

21. Rendeletalkotás

48. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását bármely képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A rendelet-tervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik a tárgy szerint illetékes bizottság közreműködésével.

49. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet feltételezett hatásaihoz igazodó előzetes hatásvizsgálat elvégzéséről, az előzetes hatásvizsgálati lap elkészítéséről és előterjesztéshez történő csatolásáról. A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős a rendelet-tervezetet előkészítő szervezeti egység vezetője.

(2) Az előzetes hatásvizsgálat lefolytatásának részletes szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

50. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős gondoskodik a rendelet-tervezet önkormányzat honlapján történő közzétételéről (a továbbiakban: társadalmi véleményezés).

(2) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalra mutató hivatkozást „Társadalmi véleményezés” címmel külön is el kell helyezni az önkormányzat honlapjának nyitólapján.

(3) A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon meg kell jelölni az adott rendelet-tervezet véleményezésére rendelkezésre álló pontos határidőt, az észrevételek fogadására szolgáló elektronikus címet, valamint tájékoztatást kell elhelyezni a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályairól, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra. A társadalmi véleményezésre bocsátott rendelet-tervezetet tartalmazó oldalon más véleményezésre bocsátott dokumentum nem helyezhető el.

(4)^[97] A rendelet-tervezetet – legkésőbb a képviselőtestületi ülést megelőző tizenhatodik napig – úgy kell közzétenni, hogy a véleményezésre legalább 7 nap álljon rendelkezésre.

(5) A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(6) Nem kell társadalmi véleményezésre bocsátani:

a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,

b) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet-tervezetet,

c) a rendelet-tervezetet, ha sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik,

d) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges vagy technikai jellegű rendelkezéseket tartalmaz,

e) a rendelet-tervezetet, amelynek kapcsán lakossági fórumot tartanak vagy széles körben való megismertetése egyéb módon megvalósult.

(7) Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.

(8) Technikai jellegű az olyan rendelkezés, amely nincs érdemi hatással a jogalanyokra vagy a rendelet által szabályozott társadalmi viszonyra.

(9) Amennyiben a rendelet-tervezettel kapcsolatban a (6) bekezdésben nevesített valamely okból nem kerül sor társadalmi véleményezésre, annak tényét és indokát az előterjesztésben rögzíteni kell.

(10) A beérkezett észrevételekről a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséért felelős – az előterjesztés részeként – összefoglalót készít, amely a következőket tartalmazza:

- a véleményezők számát,

- a véleményezés határidejét,

- a rendelet-tervezethez érkezett leggyakrabban előforduló, tartalmilag összefüggő, szakmailag jelentősebb észrevételek összefoglaló ismertetését, amelyek beépítésre kerültek a rendelet-tervezetbe,

- az elutasított észrevételeket, az elutasítás rövid szakmai és jogi indokolásával.

(11) A rendelet-tervezet előkészítéséért felelős a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét – a visszaigazolás küldése, az összefoglaló készítése céljából – legkésőbb a véleményezett önkormányzati rendelet hatálybalépésétől számított 6 hónapig kezeli.

(12) A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulásra a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvényben foglalt rendelkezés az irányadó.

51. §^[98] (1)^[99] A településfejlesztési koncepció (továbbiakban: koncepció), az integrált településfejlesztési stratégia (továbbiakban: stratégia) és a településrendezési eszközök, valamint a településképi arculati kézikönyv (továbbiakban: kézikönyv) és a településképi rendelet tervezése előtt partnerségi egyeztetést kell lefolytatni. A partnerségi egyeztetés résztvevői: a partnerségi egyeztetés szerint érintett lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezet, vallási közösség (továbbiakban: partner). A helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szerint érintett partner: a koncepció, a stratégia, és a településrendezési eszközzel való szabályozás, valamint a kézikönyv és a településképi rendelet - területi lehatárolása, célja és a várható hatása - kapcsán érintettek.

(2)^[100] A partnerségi egyeztetés eszköze:

a) Óbuda Újságban,

b) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,

c) Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2.),

d) közterületen vagy közhasználatú területen hirdetőtáblán

közzétett hirdetmény, továbbá

e) lakossági fórum.

(3)^[101] A partnerségi egyeztetés a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 29/A. § (3) bekezdésében meghatározott módon történik.

(4)^[102]

(5)^[103] A partnernek az egyes dokumentumokhoz kapcsolódó javaslattételi, vélemény-nyilvánítási lehetőségének időtartama a kormányrendeletben meghatározott határidők figyelembe vételével,

a) a koncepció és a stratégia esetében mind az előzetes, mind a munkaközi tájékoztatási szakasz esetében 30 naptári nap,

b) a településrendezési eszköz esetében

• teljes eljárás esetében az előzetes tájékoztatási szakasz tekintetében 30 naptári nap, a munkaközi tájékoztatás tekintetében 30 naptári nap,
  
• egyszerűsített eljárás esetében a munkaközi tájékoztatás tekintetében 15 naptári nap,
• tárgyalásos eljárás esetében előzetes tájékoztatási szakaszban 10 naptári nap,
• állami főépítészi eljárás esetében egyeztetési szakaszban 10 naptári nap,

c) a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet esetében az előzetes tájékoztatási szakasz tekintetében 30 naptári nap, a munkaközi tájékoztatás tekintetében 30 naptári nap.

(6) A partner a javaslatát, véleményét elektronikus úton, postai úton, helyben írt nyilatkozat formájában nyújthatja be, az elérhetőség és az érintettség feltüntetése mellett.

(7) A partner eredeti beadványa - elektronikus beadvány esetén annak kinyomtatott példánya - az eljárás ügyiratának része.

(8) A településrendezési eszköz esetében a partner által adott, de nem elfogadott javaslatok, vélemények indokolását a munkaközi tájékoztatási szakasz lezárását követő 20^[104] munkanapon belül a beadványban meghatározott elérhetőségre a Főépítészi és Várostervezési Iroda megküldi, valamint az eljáráshoz tartozó ügyirathoz csatolja.

(9) Az elfogadott koncepció, az elfogadott stratégia, a képviselőtestület által véglegesnek tekintett településrendezési eszköz, a rendelettel jóváhagyott településrendezési eszköz, valamint a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet közzétételéről a Polgármesteri Hivatal úgy gondoskodik, hogy a képviselőtestületi döntés meghozatalát követően

• az Óbuda Újság első lapszámában értesíti a partnert a döntés meghozataláról,
• legkésőbb öt munkanapon belül megjeleníti az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat honlapján,
• legkésőbb öt munkanapon belül megjeleníti az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2).

52. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be, azt a polgármester köteles a soron következő ülés napirendi javaslatába felvenni.

(2) Tárgyalásra alkalmas módon nyújtották be a rendelet-tervezetet, ha az előterjesztés megfelel a 4. mellékletben foglalt tartalmi és formai követelményeknek, az illetékes bizottság részére továbbításra került, tartalmazza a társadalmi véleményezésről szóló összefoglalót vagy a társadalmi véleményezés mellőzéséről szóló tájékoztatást, figyelemmel az 50. § (9) bekezdésében foglaltakra.

(3) Amennyiben a rendelet-tervezet részletes előkészítése szükséges, az ülésvezető indítványozza, hogy a Képviselőtestület foglaljon állást a rendeletalkotás szükségességéről, főbb elveiről, az előkészítés menetéről és felelőséről.

(4)^[105] A Képviselőtestület a rendelet-tervezetet két fordulóban tárgyalja. Egy fordulóban tárgyalható a módosításról, a technikai jellegű deregulációs újraszabályozásról, a helyi építési szabályzatról, a költségvetésről, a zárszámadásról szóló rendelet-tervezet, továbbá az új rendelet alkotására vonatkozó rendelet-tervezet rendkívül indokolt esetben, különösen akkor, ha a tervezett szabályozás a jogalkalmazás folyamatosságának biztosítása céljából vált szükségessé. A Képviselőtestület az első fordulóban határozattal elfogadja a rendelet elveit, a második fordulóban megalkotja a rendeletet.

(5) Rendeletalkotás esetében a Képviselőtestület általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó polgármesteri vagy bizottsági indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) A rendelet-tervezetről történő szavazás során a 40. § (1)-(3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzati rendelet megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók.

53. § (1)^[106] Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján (1033 Budapest, Harrer Pál u. 2.) 5 napra való kifüggesztéssel történik. A rendeletet az önkormányzat honlapján és a Nemzeti Jogszabálytárban is közzé kell tenni^[107]. A közzététel egyéb módjáról a Képviselőtestület egyedileg dönt.

(2)^[108] A megalkotott rendelet hiteles szövegének megállapításáról, kihirdetéséről, a kihirdetés igazolásáról, kormányhivatal részére határidőben megküldéséről, a rendeletek nyilvántartásáról, a nyilvántartás folyamatos karbantartásáról, a deregulációt igénylő döntések előkészítéséről és végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.

22. Határozatok

54. § (1) A normatív határozatok tartalmára, valamint a normatív és nem normatív határozatok megjelölésére és számozására a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló miniszteri rendelet előírásai az irányadók. A megjelölés konkrét formáját a 4. melléklet tartalmazza.

(2) A határozat tartalmazza a Képviselőtestületnek a tárgy lényeges elemeit magában foglaló döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(3) A normatív határozat közzétételére az önkormányzati rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A határozatok honlapon történő közzétételére, nyilvántartására az önkormányzati rendeletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

23. A Képviselőtestület dokumentumai

55. § (1) Az ülésről készült jegyzőkönyvre, és annak megküldésére a Mötv. előírásai az irányadóak.

(2) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján készül.

(3) A polgármester vagy bármely képviselő kérheti, hogy:

a)  valamely hozzászólás,

b) a határozathozatal során kisebbségben maradt képviselők véleménye szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe.

(4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) a jelenléti ív,

c) a megtárgyalt előterjesztés,

d) az írásban benyújtott hozzászólás,

e) az írásban benyújtott módosító indítvány,

f) titkos szavazásról készült jegyzőkönyv,

g) név szerinti szavazásról készült névsor, a leadott szavazatok feltüntetésével,

h) egyéb írásos indítvány,

i) a képviselők részére a meghívó és az előterjesztések letölthetőségéről szóló elektronikus formában küldött értesítés,

j) a jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldését igazoló irat.

56. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát mellékleteivel együtt a Szervezési Osztály kezeli, évente bekötteti, elhelyezi az irattárban és lehetővé teszi a Mötv. által biztosított betekintési jog gyakorlását.

(2) Zárt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit elkülönítve kell tárolni és megőrizni.

(3)^[109] A jegyző gondoskodik a meghívó, az előterjesztések, a jegyzőkönyv és a hanganyag önkormányzat honlapján történő közzétételéről, a képviselőtestületi ülésről készült jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről.

V. Fejezet

A Képviselőtestület szervei és működésük

57. § A Képviselőtestület szervei:

a) a polgármester,

b) a bizottság,

c) a jegyző,

d) a polgármesteri hivatal.

24. A polgármester

58. § (1) A polgármester a megbízatását főállású munkaviszonyban látja el. A polgármester jogállására a Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2)^[110]

(3) A polgármester vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségére vonatkozó eljárási szabályokat a 2. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A polgármesternek a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) támogatja a települési képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok munkáját,

b) gyakorolja a Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket.

(2) A polgármester külső kapcsolattartással összefüggő feladatai különösen:

a) kapcsolatot tart a település társadalmi és civil szervezeteivel, vezetőivel,

b) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatok ellátásában való közreműködését,

c) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

d) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

e) fogadja a testvérvárosok képviselőit, és a velük való tárgyalás során előzetes megállapodást köthet,

f) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,

g) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek.

(3) A Képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.

(4)^[111] A polgármester feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

25. Az alpolgármesterek

60. § (1)^[112] A képviselő-testület tagjai közül három főállású és két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterekre a Mötv. előírásai az irányadóak.

(3)^[113] Az alpolgármesterek feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző  gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

26. A bizottságok

61. § A bizottságok jogállására és működésére a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

62. § (1) A Képviselőtestület által létrehozható bizottságok típusai:

a) állandó bizottság,

b) ideiglenes bizottság,

c)^[114]

(2) Állandó bizottság a lakosság széles körét érintő feladatokkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos döntések előkészítésére, a végrehajtás ellenőrzésére hozható létre. Az állandó bizottságok elnevezését, legnagyobb létszámát, továbbá feladat- és hatáskörét a 6. melléklet tartalmazza.

(3) Az ideiglenes bizottság meghatározott időre vagy feladat elvégzésére létesíthető. Az ideiglenes bizottság az elvégzett feladatról a Képviselőtestületnek beszámol. A beszámoló elfogadásával a bizottság automatikusan megszűnik. Az ideiglenes bizottság összetételére az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4)^[115]

63. § (1) A bizottság létrehozásával egyidejűleg kell dönteni a bizottság által ellátandó feladatról, létszámáról, személyi összetételéről, az elnök és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az elnökhelyettes feladata a bizottsági elnök akadályoztatása esetén az elnök helyettesítése. Elnökhelyettes csak állandó bizottság esetén választható.

(3) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság működése tekintetében azonosak.

64. §^[116] (1) A képviselőtestületi előterjesztést a 6. mellékletben vagy a tárgykört szabályozó rendeletben meghatározott bizottság véleményezi (továbbiakban: tárgykör szerinti bizottság).

(2) Amennyiben a 6. melléklet vagy a tárgykört szabályozó rendelet nem ír elő kötelező bizottsági véleményezést, a képviselőtestületi előterjesztés előzetes bizottsági véleményezésére az előterjesztő nyilatkozata alapján kerül sor.

(3) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően bizottsági véleményezés nélküli is tárgyalható a képviselőtestületi előterjesztés, ha a tárgykör szerinti bizottság határozatképtelenség miatt nem tárgyalta meg a képviselőtestületi előterjesztést vagy a tárgykört szabályozó rendelet külön véleményező testületet jelölt ki az előzetes véleményezésre és abban a tárgykör szerinti bizottság is képviselve van.

(4) A Képviselőtestület munkatervében a tárgykör szerinti bizottságot fel kell tüntetni.

65. §^[117] Az állandó bizottságok feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

27. A bizottság működése

66. § (1) A bizottság munkájának vezetése, a bizottsági tagok tevékenységének összehangolása a bizottság elnökének a feladata és kötelessége.

(2) A bizottságok folyamatos munkájáért és a határidők betartásáért a bizottsági elnök a Képviselőtestületnek felelősséggel tartozik.

(3) A bizottság az általa elfogadott munkarend^[118] alapján működik, mely összhangban áll a Képviselőtestület munkatervével.

(4) A bizottság a Képviselőtestület rendes ülései közötti időben – szükség szerint – ülést tart.

(4a)^[119] A jegyző a döntés-előkészítés jogi megalapozottságának biztosítása érdekében gondoskodik a bizottsági előterjesztések törvényességi ellenőrzéséről a 4. mellékletben meghatározott eljárási rend szerint.

(5) A bizottsági ülést az elnök kizárólag saját kezűleg aláírt meghívóval hívja össze.

(6)^[120] A bizottságot 8 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, a koordináló alpolgármester, a bizottsági tagok egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.

(7) A bizottság ülésére – a jegyző útján – meghívható az érintett szervezeti egység vezetője, állásfoglalásra jogosult dolgozója.

(8) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell^[121], valamint elektronikus úton biztosítani, hogy azokat a bizottság tagjai az ülést megelőzően legalább 3 nappal megkapják. A bizottsági meghívót az aláírást követően a képviselői irodán ki kell függeszteni.

(8a)^[122] A meghívó és a tárgyalandó előterjesztések határidőre történő összeállításáért és kiküldéséért a jegyző felelős. Időben leadottnak tekintendő az az anyag, amely a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelel és rendes ülés esetén legalább 8 nappal a bizottsági ülés előtt a jegyzőnek leadtak. Az előterjesztés előkészítésének és leadásának további részletszabályait polgármesteri-jegyzői együttes utasítás szabályozza.

(8b)^[123]

(8c)^[124]

(9)^[125]

(10) A több bizottság feladatkörét érintő ügy napirendre tűzéséről a bizottság elnökei kötelesek egymást tájékoztatni, és lehetőség szerint egymás ülésén képviseletet biztosítani. A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról is.

(11) Két vagy több bizottság között keletkezett feladat- és hatásköri összeütközés esetén a Képviselőtestület állásfoglalása az irányadó.

66/A. §^[126] A nem bizottsági tag képviselő

a) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság nyilvános vagy zárt ülésén, ahol napirendenként egy alkalommal szólalhat fel, maximum 3 perc időtartamban,

b) bármely bizottság anyagába betekinthet.

67. § (1) A bizottsági ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.

(2) A bizottság üléséről jegyzőkönyv - kivételesen, az adott bizottság elnökének kérésére, szó szerinti jegyzőkönyv - készül, melyet a bizottság elnöke, a bizottság által választott jegyzőkönyv-hitelesítő bizottsági tag, valamint a jegyzőkönyvvezető ír alá.

(3) A bizottság ülésén megfogalmazott kisebbségi véleményeket a Képviselőtestület ülésén ismertetni kell.

(4)^[127] A bizottsági jegyzőkönyvek elkészítéséről és dokumentálásáról – az érintett szervezeti egység útján –, a kormányhivatal részére történő megküldéséről, valamint a meghívó és a jegyzőkönyv önkormányzat honlapján történő közzétételéről – a Szervezési Osztály útján – a jegyző gondoskodik.

(5) A bizottsági jegyzőkönyveket az területet felügyelő alpolgármester számára kell eljuttatni az ülést követő 15 napon belül.

(6) A bizottság jegyzőkönyvéből készült határozat-kivonat aláírója a bizottság elnöke vagy távollétében a bizottság elnök-helyettese.

(7) ^[128]

28. A döntés-előkészítés

68. § (1) A bizottság önálló előterjesztői munkája során:

a) szakmai javaslatot kérhet a polgármester útján a Polgármesteri Hivataltól,

b) előzetesen tájékozódhat, helyszíni szemlét tarthat,

c) információt kérhet a lakosságtól és a helyi szervezetektől.

(2) Más bizottság által készített előterjesztéshez kiegészítő véleményt adhat, alternatív javaslatokat, állásfoglalást tehet.

(3) A bizottság, vagy annak elnöke a Képviselőtestületet, a kerületi önkormányzat egészét a polgármester helyett nem képviselheti, kivéve, ha erre a polgármester írásban felhatalmazza.

29. A döntések végrehajtásának ellenőrzése

69. § (1) A bizottság feladatkörében ellenőrzi a Polgármesteri Hivatalnak a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésére és végrehajtására irányuló tevékenységét.

(2) A bizottság az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármestert és a jegyzőt - javaslatainak ismertetésével - tájékoztatja.

30. A jegyző

70. § (1) A jegyző jogállására a Mötv. előírásai az irányadók.

(2) A jegyző ellátja:

a) a munkáltatói, valamint az egyéb munkáltatói jogok gyakorlásából eredő,

b) a törvényesség biztosításából és a helyi jogalkotásból eredő,

c) a hivatal, a képviselőtestület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő,

d) a költségvetéssel és a gazdálkodással összefüggő, valamint

e) az önkormányzati, a hatósági, az önkormányzati hatósági ügyekkel összefüggő

feladatokat és hatásköröket.

Részletes feladatait a munkaköri leírása tartalmazza.

(3) A jegyző a decemberi rendes képviselőtestületi ülésen írásban beszámol a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről.

(4) A Képviselőtestület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.

(5) A jegyző feladat- és hatásköri jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály és a Jegyzői Titkárság útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintését.

70/A. §^[129] A jegyző és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén – figyelemmel a Mötv.
82. § (3) bekezdésére – a jegyzői feladatokat a Jegyzői Titkárság vezetője látja el.

31. A Polgármesteri Hivatal

71. § (1)^[130] A Polgármesteri Hivatal hivatalos elnevezése: Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri^[131] Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). A Hivatal hivatalos rövid elnevezése: III. Kerületi Polgármesteri Hivatal.

(2) A Hivatal székhelye, levelezési és e-mail címe megegyezik a Képviselőtestület székhelyével, levelezési és e-mail címével.

(3) A Hivatal szervezeti egységeit, munkarendjét és ügyfélfogadási rendjét a 8. melléklet határozza meg.

(4) A Hivatal létszámát a tárgyévi költségvetési rendelet határozza meg.

(5)^[132] A Hivatal jogállását, részletes feladatait, működésének részletszabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: Ügyrend) határozza meg.

(6)^[133]

VI. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és az ellenőrzés

32. Az Önkormányzat gazdálkodása

72. § A Képviselőtestület adott ciklusban megvalósítani tervezett fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági program–fejlesztési terv elkészítéséről a polgármester gondoskodik.

73. § Az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, vagyonkezelői jog létesítéséről, az egyes vagyonelemek hasznosításáról önkormányzati rendelet rendelkezik.

33. Ellenőrzés

74. § (1) Az Önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását belső kontrollrendszer biztosítja.

(2)^[134] A pénzügyi területen érintett állandó bizottság ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait a Mötv. és önkormányzati rendelet határozza meg.

VII. Fejezet

Az Önkormányzat és a helyi közösség kapcsolata

34. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében

75. § (1) A Képviselőtestület és bizottsága ülésén azon lakossági önszerveződő közösségek vezetőit illeti meg - tevékenységi körükben - tanácskozási jog, amelyek az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötöttek.

(2) Az önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött önszervező közösségek jegyzékének vezetéséről és aktualizálásáról a jegyző – a Szervezési Osztály útján – gondoskodik, és biztosítja annak mindenkori megtekintetését.

76. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, fontos döntések előkészítésébe való bevonásának fórumai:

a) várospolitikai fórum (lakossági fórum),

b) képviselői fogadóóra.

(2) A lakossági fórum keretében a polgároknak és a társadalmi szervezeteknek lehetősége nyílik véleményük kinyilvánítására, a fórumot szervezőknek pedig a közvetlen tájékoztatásra.

(3) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a fórum összehívója, levezető elnöke a Képviselőtestületet tájékoztatja.

35. Közmeghallgatás

77. § (1) A közmeghallgatáson a polgárok közvetlenül intézhetnek helyi közügyeket érintő kérdéseket a képviselőtestülethez, valamint javaslatokat fogalmazhatnak meg.

(2)^[135] Az évente egyszer megtartandó közmeghallgatás helyszínét, konkrét időpontját és témáját a polgármester határozza meg. A közmeghallgatásról a lakosságot a 25. § (6) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatni kell.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyv kormányhivatal részére történő megküldéséről a jegyző – a Szervezési Osztály útján –gondoskodik.

(4)^[136] A közmeghallgatáson elhangzott kérdések, javaslatok megválaszolására a Mötv. 54. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogyha a válaszadásra nem a közmeghallgatáson kerül sor, akkor a választ írásban kell megadni.

36. Helyi népszavazás kezdeményezése

78. §^[137] Helyi népszavazást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvényben meghatározott kezdeményezőkön kívül Óbuda-Békásmegyer választópolgárainak 25%-a kezdeményezhet.

37. A nemzetiségi önkormányzatok

79. § Az Önkormányzat illetékességi területén a nemzetiségek jogairól szóló törvény előírásai alapján megalakult helyi nemzetiségi önkormányzat részére külön megállapodásban meghatározott módon és eljárási rend szerint

a) biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket,

b) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról,

c) gondoskodik a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról.

VII/A. Fejezet^[138]

Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzatával való együttműködés

37/A.^[139] Az együttműködés keretei

79/A. §^[140] (1) Óbuda-Békásmegyer Ifjúsági Önkormányzat polgármesterét (a továbbiakban: ifjúsági polgármester) a kerületi önkormányzat képviselőtestületi ülésén tanácskozási jog illeti meg a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő napirendi pontok tárgyalásánál, részére a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő előterjesztéseket meg kell küldeni.

(2) Az ifjúsági polgármester vagy az általa megbízott ifjúsági önkormányzati képviselő tanácskozási joggal részt vehet a kerületi önkormányzat bizottságainak ülésén a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő kérdések tárgyalásakor.

(3) A kerületi önkormányzat a kerület diákságát, fiatalkorú lakosságát érintő ügyekben figyelembe veszi az ifjúsági önkormányzat véleményét, melyet az ifjúsági önkormányzat az ülést megelőzően írásban eljuttat a kerületi önkormányzathoz.

(4) A kerületi önkormányzat költségvetésében minden évben meghatározott összeget biztosít az ifjúsági feladatok ellátására, ezen belül az ifjúsági önkormányzat működésére.

(5) Az önkormányzat szervei segítik az ifjúsági önkormányzat munkáját.

VII/B. Fejezet^[141]

A közterület-felügyelet

38. A közterület-felügyelet szervezeti formája

79/B. § Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

39. A közterület-felügyelet feladata

79/C. § A közterület-felügyelet feladatát a 9. melléklet határozza meg.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

80. § A rendelet 2013. április 2-án lép hatályba. Kihirdetése a helyben szokásos módon, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

81. § Az 51. § rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve, ha a képviselőtestület egyedi döntése szerint partnerségi egyeztetést nem kell lefolytatni. E rendelkezés alkalmazása szempontjából folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azt az ügyet, amely esetén a képviselőtestület a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet alapján döntött a településrendezési eszköz készítésének szükségességéről.

82. §^[142]