Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében,

5. § (3) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (1)-(2) bekezdésében, 15. §-ában,
17. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében,
23. § (3) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1)-6) bekezdésében, 35. §-ában, 36. § (2) bekezdésében, 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról szóló 9/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tulajdonosi jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.”

2. § Az Ör. 4. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati lakásokat az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

a) pályázat útján,

b) bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog,

c) törvényben előírt vagy az önkormányzat által vállalt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség,

d) a rendeletben meghatározott lakásgazdálkodási feladatok,

e) a rendeletben meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében,

f) lakáscsere,

g) másik lakás biztosítása méltányossági szempontok alapján,

h) szociálpolitikai szempontok alapján,

i) jogviszony ismételt biztosítása,

j) bérlőtársítás,

k) lakásbérleti jogviszony folytatása.”

3. § Az Ör. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem nyílik meg, illetve nem gyakorolható az előbérleti jog, ha a jogosultnak – a kerületi önkormányzat tulajdonában álló lakás bérleti jogának kivételével – másik lakáson tulajdonjoga vagy haszonélvezeti joga, másik önkormányzati lakáson bérleti joga áll fenn.”

4. § Az Ör. 6. § (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A rendelet eltérő rendelkezése hiányban fiatal az, aki a pályázat benyújtásának időpontjában a 40. életévét nem töltötte be, valamint fiatal házasok azok, ahol a pályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét.”

5. § (1) Az Ör. 7. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„(2) A szociális alapú pályázaton való részvétel további feltétele, hogy a pályázó, vagy két személy együttes pályázata esetén legalább az egyik pályázó Budapest III. kerületében lakcímmel rendelkezzen.”

(2) Az Ör. 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Szociális alapú pályázat esetén az ESZLB a pályázatot kizárólag fiatal házasok részére is kiírhatja az alábbi feltételekkel:

- a lakáspályázat benyújtásának időpontjában egyik fél sem töltötte be a 35. életévét

- pályázók vállalják havonta minimum 20 000 Ft megtakarítását lakás-előtakarékosság keretében a bérleti szerződés fennállásának időszaka alatt. A bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázó lakás- előtakarékossági szerződést kössön, amelyet a szerződés aláírásakor köteles bemutatni. A megtakarítás teljesítését 3 havonta köteles igazolni a befizetési bizonylatok bemutatásával a Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztályánál (a továbbiakban: Főosztály). Amennyiben kötelezettségét elmulasztja, a Főosztály értesíti a Vagyonkezelőt, aki a bérleti szerződést felmondhatja.”

(3) Az Ör. 7. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A költségelvű pályázaton való részvétel további feltétele, hogy pályázó vállalja a bérleti szerződések közjegyzői okiratba foglalásának díját, valamint vállalja, hogy a szerződés megkötésekor két havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot fizet.”

(4) Az Ör. 7. § (5)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(5) A piaci alapú pályázaton való részvétel feltételei:

- a pályázó és a vele együttköltöző személyeknek az egy főre jutó nettó jövedelme el kell érje legalább az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át,

- pályázó ellen végrehajtási eljárás nincs folyamatban,

- a pályázó vállalja három havi lakbér összegének megfelelő óvadék és egy havi lakbér összegének megfelelő bánatpénz megfizetését.

(6) A piaci alapú pályázat során a pályázó a lakbér mértékére tesz ajánlatot. A kiindulási lakbér a 47/A. §-ban meghatározott piaci alapú lakbér mértéke. Az ajánlatok értékelése után az öt legmagasabb ajánlatot tevő licitálhat a végleges lakbér mértékére. A pályázat nyertese az, aki a legmagasabb lakbér mértékére tesz ajánlatot.”

6. § Az Ör. 8. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A méltányolható lakásigény felső határa:

a) 1 személy esetén 1 lakószoba,

b) 2-3 személy esetén 2 lakószoba,

c) 4-5 személy esetén 3 lakószoba,

d) ha az együttköltöző személyek száma 5-nél több, minden további személy esetén a szobaszám felső határa fél szobával nő.”

7. § (1) Az Ör. 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A pályázati kiírást 15 napra közzé kell tenni az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő honlapján. A pályázati kiírást meg kell jelentetni az Óbuda Újságban, továbbá ki kell függeszteni az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő ügyfélszolgálati irodáján.”

(2) Az Ör. 9. § (4) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:]

„k) a bérleti szerződéseket közjegyzői okiratba kell foglalni.”

8. § Az Ör. 14. § (1)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) A szerződéskötés jogvesztő határideje a szerződéskötésről szóló értesítés kézhezvételét követő 60. nap.

(2) Ha a nyertes pályázó írásban lemond a bérleti jogviszony lehetőségéről vagy az értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést és a bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül a szükséges közműszolgáltatókkal a szerződéseket nem köti meg vagy a (3) bekezdés szerinti kizáró ok fennállása esetén a sorrendben következő helyezettnek kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét.

(3) Amennyiben az ESZLB által kiválasztott nyertes pályázóval vagy helyezettel kapcsolatban a határozat meghozatalát követően a pályázati kiírásban szereplő valamely kizáró ok felmerül az ESZLB a soron következő ülésén dönt új helyezett kijelöléséről.”

9. § Az Ör. 16. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Újonnan kérelmezett bérlőkijelölési jogról vagy meglévő bérlőkijelölési jog kérelemre történő áthelyezéséről, ismételt biztosításáról, a bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásról, és annak feltételeiről a Vagyonkezelő előkészítése és az ESZLB javaslata alapján a Képviselőtestület dönt.

(5) A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait, valamint a bérlőkijelölési jog pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történő biztosítását.

(6) A bérlőkijelölési jog áthelyezésére és az új lakás tekintetében a bérlőkijelölési jog biztosítására, áthelyezésére az alábbi feltételekkel kerülhet sor:

a)  a bérlőkijelölő vállalja az új lakásra történő bérlőkijelölési megállapodás megkötését,

b) a bérlőkijelölési jog ellenértékeként a bérlőkijelölő megállapodásban az adott lakás beköltözhető forgalmi értéke 50-70%-ának megfizetését,

c) a kijelölt személy vállalja a közjegyzői okiratba foglalás díját.

(7) A kijelölt személlyel csak akkor köthető bérleti szerződést, ha a kijelölt személy 

a) a jelölő szerv vezetője által aláírt nyilatkozatát, vagy már aláírt nyilatkozat esetében a bérlőkijelölésre jogosult általi  fenntartásáról tett nyilatkozatát a Vagyonkezelőnek bemutatja,

b) vállalja a bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalását és annak díját,

c) vállalja a bérleti szerződésben a szolgálati jogviszonyának bárminemű okból történő megszűnése, illetve a bérleti jogviszonyának megszűnése esetén a lakás elhagyását,

d) vállalja a rendelet alapján meghatározott bérleti és külön szolgáltatások díjának megfizetését,

e) vállalja a bérlakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötését és aláírását.

(8) A korábbi bérleti jog bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőkijelölőtől az új bérlőkijelölésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot be kell szerezni.”

10. § (1) Az Ör. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Tv. hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki önkormányzati fenntartású, működtetésű költségvetési szervvel vagy a Vagyonkezelővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.”

(2) Az Ör. 27. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) A szolgálati lakások jegyzékét az ESZLB hagyja jóvá. Az ESZLB dönt a szolgálati lakás bérbeadásáról.”

(3) Az Ör. 27. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A szolgálati lakás bérlője – családtagjaival együtt – a munkaviszony bármely okból történő megszűnését követően 30 napon belül köteles a szolgálati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, üresen a bérbeadónak átadni.”

11. § Az Ör. 30. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha]

„e) ha a tulajdonjog bejegyzésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket.”

12. § Az Ör. a következő 9/A. alcímmel és 30/A. §-sal egészül ki:

„9/A. Másik lakás biztosítása méltányossági szempontok alapján

30/A. § (1) Amennyiben a bérlő orvosilag bizonyított egészségi állapota vagy a lakás műszaki véleménnyel igazoltan egészségre ártalmas állapota szükségessé teszi, kérheti az általa bérelt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, hasonló alapterületű az egészségi állapotának megfelelő önkormányzati lakás biztosítását.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója az önkormányzati lakáson felhalmozott hátralék rendezése érdekében kisebb és alacsonyabb fenntartási költséggel bíró önkormányzati bérlakás bérlőjével közösen kérelmezheti a bérlemények cseréjét. A csere feltétele, hogy a kisebb lakás bérlője az ESZLB elvi döntéséről szóló kiértesítést követő 15 napon belül kifizeti a nagyobb lakáson fennálló hátralékot. Az ESZLB végleges hozzájárulását a teljes tartozásmentesség után adja meg.

(3) A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó kiadásainak csökkentése érdekében kérheti az általa bérelt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú önkormányzati lakás biztosítását.

(4) Bérlő részére másik lakás önkormányzati érdek felmerülése esetében a Vagyonkezelő vagy az Önkormányzat kezdeményezésére biztosítható.

(5) A méltányossági szempontok alapján történő másik lakás biztosítása vagy megtagadása – a Vagyonkezelő előkészítése alapján – az ESZLB hatáskörébe tartozik.

(6) A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő indokú kérelméhez nem lehet hozzájárulni.”

13. § Az Ör. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„33. § (1) A kerületi Családok Átmeneti Otthonából, kiléptető lakásból kikerülő családok részére lakáshoz jutásuk elősegítése érdekében a megüresedő lakásállományból évente 6 db bérleményt kell biztosítani. A pályázaton kívüli bérbeadásról – az átmeneti gondozásban részesülő kérelme, az intézményvezető javaslata, a Főosztály előkészítése és a polgármester előterjesztése alapján – az ESZLB dönt. A kérelmezőnek, vagy a vele együttköltöző személyek közül legalább egy főnek legalább 6 havi munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, nyugdíjszerű ellátásból vagy GYED-ből származó igazolt jövedelemmel kell rendelkezni, mely jövedelem fedezi a lakásfenntartás várható költségeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti jogviszony biztosításának további feltételei:

- kérelmező nyilatkozatában vállalja a bérleti szerződés időtartama alatt az ÓCSTGYVK családsegítőjével való együttműködést,

- vállalja havonta minimum 10 000 Ft megtakarítását lakás-előtakarékosság keretében a bérleti szerződés fennállásának időszaka alatt. A bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy kérelmező lakás-előtakarékossági szerződést kössön, amelyet a szerződés aláírásakor köteles bemutatni. A megtakarítás teljesítését 3 havonta köteles igazolni a befizetési bizonylatok bemutatásával a Főosztálynál. Amennyiben kötelezettségét elmulasztja, a Főosztály értesíti a Vagyonkezelőt, aki a bérleti szerződést felmondhatja.

(3) Kérelem alapján azzal a jogcím nélküli lakáshasználóval – a nyugdíjasházi lakáshasználó kivételével –, akinek a bérleti jogviszonya díjhátralék miatt került felmondásra – a Vagyonkezelő előkészítése és az ESZLB döntése alapján – határozott idejű bérleti szerződés köthető, ha a lakbér- és külön szolgáltatások díj-tartozáson kívül a rendkívüli felmondásra okot adó egyéb körülmény (a továbbiakban: egyéb rendkívüli felmondási ok) nem áll fenn és

a) fennálló díjtartozását egy összegben kiegyenlítette vagy

b) fennálló díjtartozásának rendezésére részletfizetési megállapodást kötött és az abban foglaltakat teljesíti.

(4) Nyugdíjasházi lakáshasználó esetén – amennyiben a (3) bekezdés a)-b) pontjában foglaltaknak megfelel – határozatlan idejű bérleti szerződés köthető, a 76. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű lakbérfizetési kötelezettséggel.

(5) A 31. § c) pontja szerinti méltányosságból történő bérleti jogviszony biztosítására kizárólag 1 alkalommal kerülhet sor.”

14. § Az Ör. 37. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„37. § (1) A bérlő köteles a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően a szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni, és címét lakóhelyként vagy tartózkodási helyként a bérleti szerződés megkötésétől számított 60 napon belül bejelenteni.   

(2) A bérlő köteles a Vagyonkezelő részére legalább 15 nappal a tervezett távollét kezdőnapja előtt írásban bejelenteni a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét tényét és annak időtartamát. A távollét időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(3) A bérlő a lakás bérleti jogát másra nem ruházhatja át.”

15. § Az Ör. 39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„39. § (1) A lakást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – határozott időtartamra kell bérbe adni.

(2) A lakás határozatlan időre adható bérbe – az egyéb feltételek fennállása esetén – az alábbi esetekben:

a) az önkormányzati rendelet alapján vállalt elhelyezési kötelezettség teljesítése, valamint cserelakás és másik lakás biztosítása méltányosságból jogcímen az eredeti szerződéssel megegyezően,  feltéve, ha a csere időpontjában érvényessége fennáll.

b) a képviselőtestület egyedi döntése alapján.

(3) Határozott idejű bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama – a (4)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb öt év.

(4) Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérbeadás időtartama

a) a 31. § c) bekezdésében meghatározott esetben egy év,

b) lakóingatlan kényszerértékesítésével érintett személy részére történő bérbeadás esetén legfeljebb három év,

c) a 31. § b) pontja szerint biztosított bérleti jogviszony esetén legfeljebb 3 év.

d) helyreállítási kötelezettséggel terhelt, valamint térítés ellenében átadott bérlőkijelölési jog, továbbá költségelvű pályázat útján történő bérbeadás esetén legfeljebb tíz év,

(5) Költségelvű pályázat esetén a pályázat nyertesével kötendő bérleti szerződés időtartama a bérlő által a pályázatban vállalt felújítási munkák elvégzésének befejezésére a szerződésben meghatározott időpontig tart, mely időtartam a 90 napot nem haladhatja meg. Amennyiben a bérlő a pályázatban vállalt felújítási munkákat a szerződésben meghatározott időpontig elvégzi, a bérleti jogviszony a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartamig biztosítható. Amennyiben a nyertes pályázó 90 napon belül felújítási kötelezettségének önhibáján kívül, méltányolható okból nem tud eleget tenni, egy alkalommal, legfeljebb 60 napra kérheti a felújításra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását. A meghosszabbításról az ESZLB dönt.

(6) Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés időtartama nem terjedhet túl a bérlőkijelölési jog megszűnésének időpontján. A bérlőkijelölési jog fennállása alatt a bérleti szerződés időtartamát a bérlőkijelölő határozza meg.

(7) A határozott idejű bérleti jogviszony, ha a bérbeadás minden feltétele továbbra is fennáll, továbbá a bérlőnek semmilyen tartozása nincs vagy díjhátralék fennállása esetén annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, legfeljebb 5 évre ismételten biztosítható.

 (8) A bérlőnek a bérleti jogviszony ismételt biztosítására vonatkozó kérelmét az erre rendszeresített formanyomtatványon (4. számú melléklet) a szerződés lejárta előtt legalább 30 nappal kell benyújtania. Amennyiben a bérlő a megjelölt határidőig nem nyújtja be a bérleti jogviszony ismételt biztosítására irányuló kérelmét, a mulasztást a bérleti szerződés lejárta napjáig pótolhatja, azonban a kérelem benyújtásával egyidejűleg  köteles okiratokkal igazolni, hogy önhibáján kívül esett késedelembe.

(9) A Vagyonkezelő a határozott idejű bérleti jogviszony megszűnésének esedékessé válásáról a megszűnést megelőző 90 nappal a bérlőt értesíti és tájékoztatja a bérleti jogviszony ismételt biztosításával kapcsolatos előírásokról és a bérlő ezzel kapcsolatos kötelezettségéről.

(10) A bérleti jogviszony ismételt biztosításáról – a Főosztály előterjesztése alapján – a polgármester dönt.

(11) A 7. § (2a) bekezdés alapján elnyert bérleti jogviszony ismételten nem biztosítható.”

16. § Az Ör. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Főosztály a Vagyonkezelő kezdeményezésére rendkívüli felülvizsgálatot indít a lakbér mértékének megállapítása érdekében, amennyiben az ESZLB a bérlő bérlőtársítási kérelméhez hozzájárult.  A felülvizsgálatot az 56. § és 56/A. § alapján kell lefolytatni.”

17. § Az Ör. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lakbér kétszeresét kell megállapítani akkor, ha a lakást vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni. Az egyedi lakbéremelést minden lakbéremeléskor aktualizálni kell.”

18. § Az Ör. 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„44. § (1) Külön szolgáltatásnak minősül:

a) víz- és csatornahasználat,

b) szemétszállítás

c) fűtésszolgáltatás, különösen távfűtés, központi fűtés és/vagy meleg vízszolgáltatás

d) kéményellenőrzés megrendelés szolgáltatási-és kiszállási díja

e) közös víz.

(2) A víz- és csatornahasználati díj – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő.

(3) A bérlő vagy a használó köteles viselni a vízmérő beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint a vízmérők hitelesítésének elmaradása esetén a közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét.

(4) A szociális alapon, valamint a költségelven megállapított lakbérfizetés esetén a közös költség a bérbeadót terheli. Piaci alapon történő bérbeadás esetén a közös költség felújítási alapot meghaladó része a bérlőt terheli.

(5) Abban az esetben, ha a társasházban, az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló bérházban vagy egyéb társasházzá nem alakított házban nincs átalánydíj megállapítva, az alábbi alapdíjak figyelembe vételével átalánydíj kerül megállapításra és a bérlő részére kiszámlázásra:

Közös víz: 300 Ft/lakás,

Víz- és csatorna: 250 Ft/m2,

Szemétszállítás: 40 Ft/m2.

(6) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.„

19. § Az Ör. 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét, úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak bérlő felé áthárításra kerülnek.”

20. § Az Ör. 47. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„47. § (1) Az önkormányzati lakások lakbérének mértékét költségelven kell megállapítani.

(2) Szociális alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

a) szociális alapú pályázat,

b) amennyiben az elcserélt önkormányzati lakás lakbérének mértéke is szociális alapon került megállapításra lakáscsere útján történő bérbeadás,

c) amennyiben a szerződés lejártát megelőző szociális rászorultság felülvizsgálata során a bérlő rászorultsága megállapításra került, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával történő bérbeadás,

d) az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ által kiléptető lakásként működtetett önkormányzati bérlakások bérbeadása

esetén.

(3) A kérelmező jövedelmi helyzetének figyelembe vételével szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérét a 31. § a) és b) pontja alapján történő bérbeadás esetén.

(4) Legalább a piaci alapú lakbér mértékén kell a lakbért megállapítani piaci alapú pályázat esetén.”

21. § Az Ör. a következő 47/A. §-sal egészül ki:

„47/A. § A piaci alapú alaplakbér mértéke:

22. § Az Ör. 53. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a bérlő lakbércsökkentésre való jogosultsága megszűnik, a lakbér mértékét ismét költségelven kell megállapítani.”

23. § Az Ör. az 54. §-t megelőző 20. alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„20. Méltányos lakbércsökkentés”

24. § Az Ör. 55. §-a, valamint az azt megelőző 21. alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„21. Lakbérmérséklésre való jogosultság szabályai

55. § (1) Amennyiben a piaci alapú lakbért fizető bérlő háztartásában az egy főre eső jövedelem az 56/A. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelemhatárt nem éri el, továbbá az Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonnal nem rendelkezik, lakbérmérséklésre jogosult és számára a lakbér mértékét költségelven kell megállapítani.

(2) A lakbérmérséklés iránti kérelmet személyesen a Főosztály Ügyfélszolgálati Irodáján vagy postai úton lehet benyújtani erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (5. számú melléklet), az abban felsorolt igazolások csatolásával. A lakbérmérséklés iránti kérelmek benyújtása folyamatos.

(3) A lakbérmérséklésre való jogosultságról I. fokon – átruházott, önkormányzati hatósági jogkörben – a polgármester dönt.

(4) A lakbérmérséklésre a kérelem benyújtását követő hónap első napjától 12 hónapra állapítható meg.

(5) Az itt nem szabályozott eljárási kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a bérlő határozott időre szóló bérleti jogviszonnyal rendelkezik és a jogviszony a jogosultság időszakában lejár, lakbérmérséklésre a jogviszony utolsó napjáig jogosult.

(7) Amennyiben a bérlő lakbérmérséklésre való jogosultsága megszűnik, a lakbér mértékét ismét piaci alapon kell megállapítani.”

25. § Az Ör. 56. §-a a következő (4a) alcímmel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony esetén – a döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napjától – piaci alapon kell meghatározni a lakbért, ha a bérlő és a vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme meghaladja az 56/A. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott mértéket.”

26. § Az Ör. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

„56/A. § (1) A költségelven megállapított határozatlan időre vagy egy évnél hosszabb időre kötött bérleti jogviszonyok - kivéve a költségelvű, felújítási kötelezettséggel terhelt lakásokra kiírt pályázat útján biztosított bérleti jogviszonyok  -  esetén a háztartás jövedelmi és vagyoni helyzetét a Vagyonkezelő által megküldött adatok alapján évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati eljárás során a bérlő kérheti további 1 év időtartamra a költségelven megállapított lakbért a 6. számú mellékletben szereplő kérelem benyújtásával.

(2) A Főosztály a felülvizsgálattal érintett bérlőket értesíti a felülvizsgálatról. Az értesítő tartalmazza: a felülvizsgálat indokát, célját, a kérelem benyújtásának határidejét, valamint egyéb, a kérelem kitöltésére és benyújtására vonatkozó információkat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony esetén – a döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napjától – piaci alapon kell meghatározni a lakbért, ha

a) a bérlő a jogosultság felülvizsgálatát nem kérte vagy

b) a bérlő és a vele egy háztartásban élő személyek a (4) bekezdésben meghatározott jövedelmi és vagyoni viszonyoknak nem felelnek meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bérleti jogviszony esetén továbbra is költségelven kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérlő és a vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének

aa) nem egyedül élő esetén a 570 %-át

ab) egyedül élő esetén az 670%-át,

ac) egyedül élő nyugdíjas esetén az 710%-át,

b) a bérlő, vagy a háztartásában élő egyéb személy vagyonnal nem rendelkezik.

(5)  A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy az ingatlan esetében nem számít vagyonnak az 1/2-ed vagy azt meg nem haladó tulajdoni hányad, illetve ingó esetén a vagyon értéke nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének százszorosát. A jövedelem megállapítása során a Sztv. 10. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap jövedelmét kell figyelembe venni.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálattal összefüggő döntések meghozatalára – átruházott, önkormányzati hatósági jogkörben – I. fokon a polgármester jogosult.

(7) Az itt nem szabályozott eljárási kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, valamint a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(8) A Főosztály a felülvizsgálati határozat 1 példányát a jogerőre emelkedést követően megküldi a Vagyonkezelő részére.

27. § Az Ör. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. § A hátralékossal bérleti szerződés köthető a 33. § (3) bekezdése alapján.”

28. § (1) Az Ör. 62. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[A bérbeadó hozzájárulását kell beszerezni]

„f) lakások műszaki összecsatolásához”

(2) Az Ör. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól.”

29. § (1) Az Ör. 63. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be házastársát, gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét), befogadott gyermekének a gyermekét és szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét).  A bérlakásban élő személyekről a Vagyonkezelő nyilvántartást vezet. A Bérlő köteles ezen személyek befogadásáról a Főosztályon bejelentést tenni, továbbá hozzájárulást kérni (a 10. számú melléklet benyújtásával) a lakcím létesítéséhez. A hozzájárulásról a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a bérlő egyéb személyeket a Főosztály előkészítése alapján a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A hozzájárulás csak akkor adható meg, ha a lakásban lakó személyekre a befogadás után személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut. Az így befogadott személy tartózkodási helyet létesíthet. A hozzájárulás és tartózkodási hely létesítése iránti kérelem erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (7. számú melléklet) nyújtható be.”

(2) Az Ör. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Abban az esetben, ha a lakásbérleti szerződést közjegyzői nyilatkozatba foglalták, a bérbeadó lakcím bejelentéshez való hozzájárulásának feltétele, hogy a bérleménybe bejelentkezni kívánó személy közjegyzői okiratba foglalt kiköltözési nyilatkozatot köteles tenni arról, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén az ingatlant haladéktalanul elhagyja, és az ingatlanból kiköltözik.”

30. § (1) Az Ör. 64. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

„A tartásra rászorultságot köteles a kérelmező szakorvosi véleménnyel alátámasztani.”

(2) Az Ör. 64. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Tartási szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.”

31. § Az Ör. 66. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.”

32. § Az Ör. a következő 66/B. §-sal egészül ki:

„66/B. § Nem adható hozzájárulás a lakások műszaki összecsatolásához. A hozzájárulás kérdésében a Vagyonkezelő előkészítése alapján a polgármester dönt.”

33. § Az Ör. 67/A. §-a következő h)-i) alponttal egészül ki:

[A lakásbérleti jogviszony rendkívüli felmondással megszüntethető különösen, ha:]

„h) a bérlő bérleti jogviszonyának átruházására kísérletet tesz, vagy a bérleti jogviszonyát átruházta,

i) a csereügylethez történő bérbeadói hozzájárulás kézhezvételétől számított 60 napon belül a volt bérlő tulajdonjoga nem kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, illetve bérleti szerződése megkötésre.”

34. § (1) Az Ör. 69. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) A mindenkori lakbér összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni a támogatás megítélése hónapja 1. napjától az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki hátralékkezelési támogatásban vagy a Hálózat Alapítvány támogatásában részesül és az ÓCSTGYVK-val együttműködik. Amennyiben a lakáshasználó az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, az ÓCSTGYVK jelzése alapján a lakáshasználati díj mértéke a (4) bekezdés alapján kerül megállapításra.”

(2) Az Ör. 69. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Bérbeadó jogosult önkényes lakáshasználat esetén a foglalás tényének a Vagyonkezelő tudomására jutásától számított

a) 3-12 hónap közötti időtartamra a lakás költségelvű lakbére háromszoros összegének,

b)13-18 hónap közötti időtartamra a lakás költségelvű lakbére négyszeres összegének,

c) 19. hónaptól kezdődően a lakás költségelvű lakbére ötszörös összegének

megfelelő mértékű használati díjat érvényesíteni.”

35. § Az Ör. VI. Fejezete helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„VI. Fejezet

Az önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházakban lévő lakások

70. § Az önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházakban lévő lakásokra (a továbbiakban: nyugdíjasházi lakás) a 3. §, a 27. §, a 40. § (1)-(2) bekezdés, az 53. § és a 65. § rendelkezéseit az VI. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

28. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának jogcíme

71. § (1) A nyugdíjasházi lakások bérbeadása névjegyzék alapján történik.

 (2) A szerződésnek a bérbeadás (1) bekezdésben meghatározott jogcímét tartalmaznia kell.

29. A nyugdíjasházi lakások bérbeadásának feltételei

72. § (1) A nyugdíjasházi lakás bérlője az a természetes személy lehet, aki:

a) az öregségi nyugdíj-korhatárt elérte, és önmaga és a vele együttköltöző nyugdíjas korú élettársa, házastársa is alkalmas és képes önmaga ellátására és

b) az önkormányzat tulajdonában lévő lakás bérlője, ha a felek a bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetik, és a bérlő a lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az önkormányzatnak visszaadja, vagy

c) készpénzzel bérleti jogot vásárol az alábbiak szerint:

2. A b)-c) pont sorrendje egyben a bérbeadás – lakásgazdálkodási szempontok alapján kialakított – prioritási sorrendjét jelenti.
3. A bérleti jog ellenértékét a Polgármesteri Hivatal számlájára kell megfizetni.

30. A névjegyzék

73. § (1) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakás bérleti jogának megszerzésére irányuló kérelmet a Vagyonkezelő Ügyfélszolgálati Irodáján kell benyújtani.

(2) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakás bérlőjének személyéről az ESZLB dönt.

(3) Az ESZLB a 72. § b)-c) pontja szerint felállított sorrend, valamint az ESZLB által meghatározott egyéb tényezők (különösen az igény benyújtásának éve), továbbá az ÓSZSZI véleménye figyelembe vételével állapítja meg a kérelmezők közötti, a döntés alapjául szolgáló rangsort.

(4) A Vagyonkezelő a kérelmekről nyugdíjasházanként külön névjegyzéket vezet.

(5) Az ESZLB döntése alapján a kérelmező a névjegyzékből törlésre kerül, ha

a) a Vagyonkezelő három alkalommal sikertelenül ajánlotta fel a nyugdíjasházi lakást,

b) a kérelmező és a vele együttköltözni kívánó nyugdíjas korú házastársa, élettársa képtelen az önellátásra.

(6) Sikertelennek minősül a felajánlás, ha:

a) a kérelmező a lakás felajánlásáról szóló kiértesítésre, a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem nyilatkozik,

b) a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy a bérleti jog megvásárlásához nem rendelkezik a 72. § (1) bekezdés c) pontjában megállapított készpénzzel,

c) a felajánlott lakást nem fogadja el.

31. A bérleti jogviszony tartalmára vonatkozó rendelkezések

74. § (1) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés időtartama határozatlan idejű.

(2) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének feltétele a leendő bérlő nyilatkozata (11. melléklet) az ÓSZSZI által a 78. §-ban részletezett térítés ellenében nyújtott szolgáltatások kötelező igénybe vételéről.

(3) A nyugdíjasházban lakó bérlő és a vele együtt lakó házastársa vagy élettársa közös kérelmére a lakásra bérlőtársi szerződés köthető, kizárólag az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

(4) A nyugdíjasházi lakás bérleti joga – a bérbeadó előzetes hozzájárulásával – elcserélhető. A hozzájárulás megadásakor a 72-73. §-ban foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell. A hozzájárulás megadásáról az ESZLB dönt.

(5) A kerületen belüli, nyugdíjasházban - egészségügyi okok miatti - történő lakáscserék esetében a bérleti szerződést az eredeti feltételek szerint kell megkötni.

(6) A bérlő a nyugdíjasházi lakást albérletbe nem adhatja, házastársán, élettársán kívül más személyt csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával fogadhat be az ÓSZSZI-vel történt egyeztetés alapján átmeneti időre, évenként maximum három hónapra. A bérleti jogviszony megszűnésével az előzetes engedély alapján befogadott személy lakáshasználati joga automatikusan megszűnik.

32. A nyugdíjasházi lakás visszaadása

75. § (1) Pénzbeli térítésre vagy önkormányzati lakás biztosítására tarthat igényt a bérlő, amennyiben a nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződést felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által megfizetett bérleti jog értékének a beköltözéstől számított

a) 1 évig 50%-a,

b) 2 évig 45%-a,

c) 3 évig 40%-a,

d) 4 évig 35%-a,

e) 5 évig 30%-a,

f) 6 évig 25%-a,

g) 7 évig 20%-a,

h) 8 évig 15%-a,

i) 9 évig 10%-a,

j) 10 évig 5%-a

k) 10 éven túl 0%.

(3) A bérlőt megillető pénzbeli térítés kifizetéséről a lakásvisszaadást igazoló jegyzőkönyv alapján a Vagyonkezelő gondoskodik a Pénzügyi és Gazdálkodási Főosztályon keresztül.

(4) Önkormányzati lakás biztosítására abban az esetben tarthat igényt a bérlő, ha a nyugdíjasházi lakásba való beköltözésekor lakást adott le az önkormányzatnak. A bérlő részére legalább a nyugdíjasházi lakáshoz hasonló paraméterű másik lakást kell bérbe adni.

33. A lakbér mértéke

76. § (1) A nyugdíjasházban lévő összkomfortos lakások lakbére 624 Ft/m2/hó.

(2) Ha a nyugdíjasházi lakás bérlője a külön önkormányzati rendeletben meghatározott óbudai lakhatási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelel, lakbércsökkentésre jogosult és számára a lakbér mértéke
436 Ft/m2/hó.

34. A Vagyonkezelő és az ÓSZSZI feladata

77. § A nyugdíjasházat üzemeltető Vagyonkezelő gondoskodik a nyugdíjasházi épületekben különösen

a) a közös célú, közös használatú helyiségek tisztántartásáról, folyamatos karbantartásáról,

b) közműhálózat folyamatos és biztonságos működtetéséről,

c) lakbérek és külön szolgáltatások díjának beszedéséről,

d) a lift működtetéséről, karbantartásáról és ügyeletéről.

78. § (1) Az ÓSZSZI térítésmentesen gondoskodik a 24 órás nővérszolgálatról az alábbi tartalommal:

1. törődés (napi kapcsolattartás a lakókkal),
2. azonnali segítségnyújtás krízishelyzet esetén (a nővér rosszullét esetén elsősegélyt nyújt az orvosi ügyelet vagy mentőszolgálat kiérkezéséig),
3. nővérhívó kezelése.

(2) Az ÓSZSZI térítés ellenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

1. házi segítségnyújtás,
2. szociális étkeztetés,
3. 24 órás gondozószolgálat keretében annak a bérlőnek, aki a beköltözést követően kora vagy egészségi állapota miatt kórházi gyógykezelést nem igényel, de az önálló életvitel fenntartására nem képes

a) fizikai ellátás,

b) gondozás-ápolás,

c) mentális gondozás,

(3) A térítés ellenében nyújtott szolgáltatás gondozási szükséglet felmérése és az ÓSZSZI-vel kötött külön megállapodás alapján történik.

(4) A 24 órás gondozószolgálat térítési díját a 12. számú melléklet tartalmazza.

35. Szolgálati lakás

79. § A nyugdíjasházban lévő gondnoki lakás bérbeadása előtt az ÓSZSZI vezetőjének véleményét ki kell kérni.”

36. § Az Ör. 113. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„113. § (1) A döntések előkészítését és végrehajtását

a) lakbércsökkentéssel, lakbérmérsékléssel, a lakbér mértékének felülvizsgálatával kapcsolatos ügyekben önkormányzati hatósági eljárás keretében a Főosztály

b) a piaci alapú pályázat kivételével lakások pályázat útján történő bérbeadásával, szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadással, a lakásba történő befogadással, a bérleti jogviszony ismételt biztosításával, a bérleti jogviszony folytatásával kapcsolatos ügyekben a Főosztály

c) a b) pontban nem nevesített minden más jogcímen történő lakások, valamint a rendeletben meghatározott jogcímen történő helyiségek bérbeadásával, ingatlan bérleti jogviszonyának keletkezésével, fennállásával, megszűnésével, a bérleti szerződés megkötésével, módosításával, megszűnésével kapcsolatos ügyekben a Vagyonkezelő

végzi.

(2) A Főosztály az (1) bekezdés a) pontjában nevesített feladatainak ellátása céljából a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével jár el.

(3) A Főosztály az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a Vagyonkezelő az (1) bekezdés c) pontjában nevesített feladatainak ellátása céljából az alábbi adatok kezelésére jogosult:

a) a bérlő/pályázó/kérelmező neve (leánykori neve),

b) a bérlő/pályázó/kérelmező anyja neve,

c) a bérlő/pályázó/kérelmező születési helye és ideje,

d) a bérlő/pályázó/kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye,

e) a bérlő/pályázó/kérelmező személyazonosítására alkalmas igazolványának (személyazonosító igazolvány, útlevél, új típusú vezetői engedély) száma,

f) a bérlő/pályázó/kérelmező családi állapota.

g) a)-d) és f) pontja szerinti adatokat a bérlővel együtt költöző, valamint a bérlő által befogadott személyek tekintetében is.

(4) A Főosztály a piaci alapú pályázat kivételével lakások pályázat útján történő bérbeadásával, szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadással kapcsolatos feladatai ellátása céljából jogosult az alábbi adatok kezelésére is:

a)  a bérlő/pályázó/kérelmező háztartásának jövedelmi helyzete,

b) a bérlő/pályázó/kérelmező háztartásának vagyoni helyzete.

(5) A Főosztály és a Vagyonkezelő az (1) bekezdésben nevesített feladatok ellátásával összefüggésben a (2)-(4) bekezdésben nem nevesített személyes adatok megismerésére és kezelésére csak az érintett hozzájárulásával jogosult.

(6) A Főosztály és a Vagyonkezelő a (2)-(5) bekezdésben meghatározott adatokat elutasító döntés esetén a kérelem vagy a pályázat elbírálásáig, pozitív döntés esetén a bérleti jogviszony megszűnéséig kezeli.

(7) A Főosztály és a Vagyonkezelő az általa kezelt adatokból adatszolgáltatást – a jogszabályban előírt feladatkörével kapcsolatban – az ÓCSTGYVK-n, az ÓSZSZI-n, a Díjbeszedő Rt-n, valamint a közműszolgáltató társaságon, a közműdíjak tekintetében fennálló követelések jogosultjain kívül más személyek és szervezetek részére nem teljesíthet. Ez a tilalom nem érinti a bérlő azon jogát, hogy a rá vonatkozó adatokba betekintsen.”

37. § (1) Az Ör. 1. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2) Az Ör. 2. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

(3) Az Ör. 4. melléklete helyébe jelen rendelet 3. melléklete lép.

(4) Az Ör. 5. melléklete helyébe jelen rendelet 4. melléklete lép.

(5) Az Ör. 6. melléklete helyébe jelen rendelet 5. melléklete lép.

(6) Az Ör. 7. melléklete helyébe jelen rendelet 6. melléklete lép.

(7) Az Ör. jelen rendelet 7. melléklete szerinti 10. melléklettel egészül ki.

(8) Az Ör. jelen rendelet 8. melléklete szerinti 11. melléklettel egészül ki.

(9) Az Ör. jelen rendelet 9. melléklete szerinti 12. melléklettel egészül ki.

38. § Jelen rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba. Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

39. § (1) A 2016. július 1. után az ESZLB döntése alapján első alkalommal biztosított jogviszonyok esetén az Ör. 39. § (7) bekezdés jelen rendelet 15. §-ával módosított rendelkezése azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bérleti jogviszony ismételt biztosítására legfeljebb 1 alkalommal, legfeljebb 5 év időtartamra kerülhet sor.

(2) A költségelven megállapított lakbér felülvizsgálatára első alkalommal 2017. évben kerül sor.

(3) Amennyiben a nyugdíjasházi lakás bérbeadására vonatkozó ESZLB döntés 2016. július 1. előtt született, de a bérleti jogviszony 2016. július 1. után jön létre, a nyugdíjasházi lakás lakbérét az Ör. 2016. június 30-án hatályos rendelkezése szerint kell megállapítani.

(4) A másik lakás biztosítása méltányossági szempontok alapján történő bérbeadásra, valamint a lakások műszaki összecsatolására vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

40. § Az Ör.

1. 7. § (8) bekezdésében a „Polgármesteri Hivatal Szociális Szolgáltató Főosztálya (a továbbiakban: Főosztály)” szövegrész helyébe a „Főosztály”
2. 10. § (3) bekezdésében a „Munkaügyi Központ” szövegrész helyébe a „Kormányhivatal”
3. 16. § (3) bekezdésében a „az ESZLB állásfoglalásának ismeretében” szövegrész helyébe a „a Vagyonkezelő előkészítése és az ESZLB állásfoglalásának ismeretében”
4. 32. §-ban az „Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ” szövegrész helyébe az „Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: ÓCSTGYVK)”
5. 34. § (11) bekezdésében a „meghosszabbíthatja” szövegrész helyébe az „ismételten biztosíthatja”
6. 45. § (2) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „május”
7. 50. § (1) bekezdésében a „költségelvű lakbér” szövegrész helyébe a „lakbér”
8. 54. § (5) bekezdésében a „lakbércsökkentésre” szövegrész helyébe a „méltányossági lakbércsökkentésre”
9. 22. alcímben a „szociális rászorultság” szövegrész helyébe a „lakbér mértékének”
10. 57. § (1) bekezdésében a „meleg víz, távfűtési díj” szövegrész helyébe a „külön szolgáltatások díj”
11. 58. §-ban a „A jogcím nélküli lakáshasználó részére” szövegrész helyébe a „díjtartozást felhalmozó bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó részére”
12. 60. § (1) és (5) bekezdésében, a 61. §-ban az „Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ” szövegrész helyébe az „ÓCSTGYVK”
13. 60. § (2) bekezdésében a „bérlő” szövegrész helyébe a „hátralékos”
14. 60. § (5) bekezdés b) pontjában, c) pontjában, (6) bekezdésében a „díjhátralékos” szövegrész helyébe a „hátralékos”
15. 66. § (1) bekezdésében a „A polgármester döntése” szövegrész helyébe a „A Vagyonkezelő javaslatára a polgármester döntése”
16. 67/A. §-ának g) pontjában a „(14. § (4) bekezdés, 38. § (3) bekezdés)” szövegrész helyébe a „(14. § (4) bekezdés, 37. § (1) bekezdés, 38. § (3) bekezdés)”

szöveg lép.

41. § Hatályát veszti az Ör.

1. 2. § c) pontja,
2. 7. § (1) bekezdés e) pontja,
3. 50. § (2) bekezdése,
4. 51. § (4) bekezdésének utolsó mondata,
5. 56. § (2) bekezdése,
6. 56. § (3) bekezdésében a „figyelemfelhívást a személyes adatok kezelésére” szövegrész,
7. 56. § (6) bekezdésében a „családi és szociális körülményekre, a” szövegrész.