Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak elidegenítéséről szóló
18/2014. (VI. 2.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 3. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„3. § (1) A (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a lakások, valamint az üres és elővásárlási joggal terhelt nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá a telekingatlanok elidegenítésekor a vevő szerződéskötési díjat fizet.

(2) A szerződéskötési díj – a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – tartalmazza

a) a mindenkori értékbecslés díját és

b) a mindenkori tulajdoni lap lekérésének díját és

c) a mindenkori földhivatali eljárás díját és

d) a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerben végzett személyazonosság és okmányellenőrzés díját, valamint

e) az ügyvédi munkadíjat, mely az ingatlan vételárának 0,5 %-a + Áfa , de minimum 50.000 Ft + Áfa.

(3) Elővásárlási joggal terhelt lakás elidegenítésekor a mindenkori értékbecslés díja nem része a szerződéskötési díjnak. Az ügyvédi munkadíj 50.000 Ft + Áfa. Az ügyvédi munkadíj elővásárlásra jogosultat terhelő összege 25.000 Ft + Áfa.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetben az elővásárlásra jogosult az értékbecslés díját a mindenkor érvényes díjszabásnak megfelelően előre megfizeti. Amennyiben az adásvételi szerződés megkötésére sor kerül, a vételár alapját meghatározó értékbecslési díj a vételárból levonásra kerül.”

Az Ör. II. Fejezete helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„II. Fejezet

A lakások elidegenítése

4. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés általános feltételei

4. § (1) Elővásárlási jog alapján történő elidegenítésre csak – a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság javaslata alapján – a Képviselőtestület előzetes kijelölése alapján kerülhet sor.

(2) Az elővásárlásra jogosult e jogát akkor gyakorolhatja, ha az érintett önkormányzati lakáson a bérleti jogviszonya legalább három éve fennáll. Amennyiben az érintett önkormányzati lakáson fennálló korábbi bérleti jogviszony felmondás miatt szűnt meg, a három évet a felmondást követően létrejött új bérleti jogviszonytól kell számítani.

(3) A határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező e jogát nem gyakorolhatja, ha a bérleti jogviszony időtartamából az elidegenítési folyamat megkezdésekor kevesebb, mint egy év áll fenn.

(4) Az elővásárlásra jogosult e jogát addig nem gyakorolhatja, amíg a bérleti szerződésből eredő ki nem egyenlített lakbér és közüzemi díj tartozása van.

(5) Ha a társasházban energetikai korszerűsítést végeztek, a társasházban lévő önkormányzati lakás forgalmi értékét az energetikai korszerűsítés tényének figyelembe vételével kell megállapítani. Az ilyen korszerűsítéssel érintett társasházban lévő önkormányzati lakás értékesítésekor, a lakásra eső, a futamidőből még fennálló, felújításhoz kapcsolódó közös költség összegét - a vevő által az önkormányzat részére megfizetett vételár kifizetését követően - az önkormányzat egyösszegben fizeti meg a társasház részére a közös képviselő által megküldött elszámolás kézhezvételét követő 30 napon belül.

5. § A bérlőkijelölési vagy ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási joggal érintett lakást a jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

6. § (1) Az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő) az elővásárlásra jogosultakat - a Képviselőtestület döntését követően - értesíti a lakás megvásárlásának lehetőségéről és feltételeiről.

(2) A vételár tulajdonosi területen érintett állandó bizottság általi jóváhagyását követően kerül sor a konkrét eladási ajánlat megküldésére.

(3) Az eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

• a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más adatait: címe, helyrajzi száma, alapterület, szobaszáma, komfortfokozata,
• az egész házingatlan, és benne a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
• a lakás vételárát és a kialakításánál figyelembe vett tényezőket,
• a fizetési feltételeket,
• a vásárlásra jogosultság feltételeit,
• az ajánlati kötöttség idejét,
• az értékbecslést.

7. § Amennyiben az elővásárlás jogával a lakások és helyiségek bérletére és az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyek – az ajánlati kötöttség ideje alatt – nem élnek, az önkormányzat a lakást harmadik személy részére nem idegeníti el.

5. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a lakás vételárának mértéke

8. § (1) Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén – figyelemmel a lakottság tényére – a lakás vételára a beköltözhető forgalmi érték 95%-a.

(2) Az eladási ajánlatban feltüntetésre kerülő vételárat – a lakásról készült 90 napnál nem régebbi értékbecslés figyelembevételével – a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság hagyja jóvá.

6. Elővásárlási jog alapján történő elidegenítés esetén a vételár részletekben történő kiegyenlítése

9. § (1) Az elővásárlásra jogosultnak a szerződés megkötésekor a 8. §-ban meghatározott vételár 20%-át (a továbbiakban: vételárelőleg) kell megfizetni.

(2) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a alapján arra jogosult vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább tizenöt évi részletfizetési kedvezményt kell adni. Ebben az esetben a fennmaradó vételárrészt öt éves kamatperiódust megállapítva évi 8% kamat terheli. Az első kamatperiódus a tartozás napján kezdődik és a 60. havi törlesztő részlet esedékességének időpontjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusokra az Önkormányzat jogosult a fentiektől eltérő – a következő kamatperiódus első napjától érvényes – kamatlábat megállapítani, melynek mértéke minimum évi 8%, maximum a mindenkori jegybanki alapkamat másfélszerese, ha ez az érték a 8%-ot meghaladja.

(3) Az elővásárlásra jogosultnak a részletfizetési kérelméhez csatolnia kell a kérelem benyújtását megelőző 6 havi jövedelméről szóló igazolást. A részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a törlesztő részlet összege nem haladja meg a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagjövedelem 50%-át.

(4) A Vagyonkezelő az új kamatlábról a vevőt legkésőbb a kamatperiódus utolsó napját megelőző 15. napon értesíti. Amennyiben a vevő az új kamatlábat nem tartja megfelelőnek, jogosult a tartozást a kamatperiódus utolsó napján visszafizetni egyösszegben és erről a Vagyonkezelőt a visszafizetés előtt legalább 2 munkanappal előbb értesíti. A tartozás ilyen visszafizetésére az előtörlesztésre vonatkozó 12. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

(5) A törlesztő részletek kiszámításához a 2. mellékletben meghatározott annuitásos módszert kell alkalmazni.

(6) Amennyiben a vevőnek a tartozás során bármikor 90 napon túli lejárt részletfizetési tartozása van vagy egy naptári éven belül összesen hat alkalommal nem teljesíti azt, úgy a részletfizetési kedvezmény tőle megvonandó és a teljes fennmaradó tartozásainak azonnali és egyösszegű megfizetésére kötelezendő. Késedelmes törlesztés esetén a késedelmes tartozás kiegyenlítéséig a lejárt tartozás és kamatai után – a felmerülő normál kamatot meghaladóan – büntetőkamatot köteles fizetni, melynek mértéke a Ptk. szerinti késedelmi kamat mértékével azonos.

10. § (1) Részletfizetés esetén a vételárhátralék erejéig a jelzálogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) A vételárhátralék fennállásáig

• a tulajdonjog átruházásához hozzájárulás csak tulajdonostárs részére adható,
• újabb megterheléshez hozzájárulás csak a (3) bekezdésben meghatározott esetben adható.

(3) Az Önkormányzat jelzálogjogát követően a lakás újabb megterheléséhez a lakás forgalmi értékének 50%-ig hozzájárulhat

a) a Polgármester, ha

• korszerűsítésre, felújításra nyújtott pénzintézeti vagy munkáltatói kölcsöntartozás fedezetéül a pénzintézet vagy a munkáltató jelzálogjogának bejegyzését kérik,
• a társasház és a hatlakásosnál nem nagyobb épület felújításához nyújtott hitel bejegyzését kérik,
• a tulajdonközösség megszűntetéséhez nyújtott munkáltatói kölcsön bejegyzését kérik,

b) a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság, ha

• munkanélküliek vállalkozási tevékenységéhez a Munkaügyi Központ által nyújtott hitel fedezetéül a Fővárosi Munkaügyi Központ jelzálogjogának bejegyzését kérik,
• tulajdonostárs tartozik a közös költséggel, és a társasház részükre jelzálogjog bejegyzését kéri.

7. Kedvezmények

11. § Ha az elővásárlásra jogosult a szerződésben a lakás vételárának egyösszegű fizetését vállalja, részére a vételárelőleget meghaladó összegre

a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén 15%

b) határozott idejű bérleti jogviszony esetén 10%

vételárkedvezményt kell biztosítani.

12. § (1) Ha az elővásárlásra jogosult a szerződéskötést követően részletfizetés esetén előtörlesztést vállal, a befizetett összeg 5%-ának megfelelő összegű kedvezmény illeti meg.

(2) Előtörlesztés esetén a vételárelőleg és a kamat mértékére, valamint a késedelmes törlesztésre a 9. §-ban foglalt rendelkezések az irányadók.

8. Elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése

13. § (1) A Ltv. alapján elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakások elidegenítése – piaci alapon – a vagyonrendelet előírásainak megfelelően történik.

(2) Az értékesítésre történő kijelölésről – a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság javaslata alapján – a Képviselőtestület dönt.

(3) Az értékesítés lebonyolítását a Vagyonkezelő végzi.

(4) Energetikai korszerűsítés esetén az elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati lakás elidegenítésekor az 4. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.”

Jelen rendelet 2018. március 15-én lép hatályba. Kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőbálájában való kifüggesztéssel történik.

Kiss Anita

jegyző

Bús Balázs

polgármester